Mikor térjünk vissza a munkába?

Szerző: Dátum: 2014. Oct. 17. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 4 hozzászólás

A héten a FEM3 Caféban voltam újra meghívott előadó, egy nagyon érdekes témáról beszélgettünk, az édesanya korai munkába állása, s a gyermek későbbi fejlődése közötti összefüggésről. Te is úgy hiszed, hogy a gyereknek az anyja mellett a helye 3 éves korig? Félsz attól, hogy rosszat teszel a kicsiddel, ha visszamész korábban dolgozni? Ne izgulj!

Igen, természetesen az igazán piciknek anya mellett  a legjobb. Az, hogy valaki úgy dönt, a 3 éves kor előtt visszamegy dolgozni, nagyon sok tényezőtől függ, ugyanúgy az is, hogy ennek milyen hatása van a gyermekre. Aki ősanyaként éli az otthoni éveket, teljes lelkesedéssel belevetve magát a gyermeknevelésbe, s megtalálja önmagát, biztosan boldog. De nagyon nem szeretem, ha azokat, akik anyagi okok miatt kényszerülnek visszamenni, folyamatos stresszben tartja a társadalom, mert be akarják bizonyítani, hogy milyen rosszat tesz a gyermekével. Azt szeretném, ha ez az anya és a gyermeke (tágabb értelemben a család, azaz apa) ügye lenne, nem a szomszédé, az anyósé, a postáskisasszonyé. Aki vissza szeretne menni, vagy akinek vissza kell menni, menjen, aki pedig otthon akar / tud maradni 3 évig, tegye azt.

Az alábbi videóban megnézheted, mi az én személyes véleményem, s mit mondanak a legújabb kutatások. (Kattints a képre a videó indításához, új ablakban fog megnyílni!)

FEM3munkabaallas

A korai munkábaállás hatása a gyermekre

 

A videóra már sok-sok reakció érkezett, s sokan kérték, hogy legyen elérhető az a tanulmány is, amiről beszélek. Ha téged is érdekel ez a 2010-es összefoglaló kutatás, angol nyelven ide kattintva tudod elolvasni a rövid összefoglalóját, a részletes tanulmányt itt találod (figyelem csak elszántaknak, mert nagyon komoly anyagról van szó :-)) magyarul pedig Felicitász blogján találsz egy nagyon szép, részletes összefoglalót!

S ha mindezt elolvastad, szívesen veszem, ha leírod a saját véleményed, tapasztalatod is itt, hozzászólásként. Egyet azonban kérek: tiszteld mások döntését, s életét, mielőtt ítélkezel. Nem vagy az ő helyzetükben!

Ajánlott bejegyzések:

4 hozzászólás

  1. Kedves Ági!
    Véleményem szerint a legfontosabb minden kutatási eredmény helyett az, hogy az adott gyermek hogyan éli meg azt a bizonyos korszakot. Erről nem beszéltetek az interjúban. Szerintem ennek kellene lennie az elsőnek. A 2-3 év körüli időszak szerintem azért fontos, mert a gyermekek ekkor egy igen kemény lelki fejlődési változáson mennek keresztül, amikor is igencsak szükségük van az édesanyjukra. Egy ilyen idős gyermeknek szerintem már nagy szüksége van a közösségre, viszont szerintem ott kell lennie az édesanyának, hogy támogassa őt. Ekkor ismerik meg igazán pl. a haragot, a bánatot, nem véletlenül mondják, hogy ekkor van az első hiszti korszak. Meg kell tanítani kezelni ezeket az érzéseket, és szerintem nem mindegy, hogy kitől tanul ebben az időszakban. Ez véleményem szerint meghatározó lesz a további években. Viszont személyiségtől is függ, hogy melyik gyermeknél milyen gyorsan zajlik le ez. Van olyan gyermek, akit minden további nélkül be lehet adni bölcsibe az ovi előtt, de van olyan, akinek ez nagy trauma. Gyermektől függ.
    Az Amerikai társadalom véleményem szerint össze sem hasonlítható a Magyarral, rossz példa az ottani kutatási eredményt felhozni. Ott az emberek teljesen másképp nőnek fel, ott a munka az első nagy többségében, persze ott sem igaz ez minden családra. De ott meg pont az ellenkezője a jellemző, akkor okoz a környezet lelkiismeret furdalást, ha nem mész vissza dolgozni. Illetve el is várják, hogy visszamenj.
    Nehéz ezt statisztikák alapján megbeszélni, mert itt gyermekekről van szó, akik mind-mind külön személyiségek, és nem lehet Őket statisztikák alapján szortírozni. Természetesen minden más, amit mondtatok fontos tényező szerintem is, de az első maga a gyermek kellene hogy legyen.
    Én otthon voltam a kisfiammal 3 éves koráig, aztán 3,5 éves koráig bölcsibe járt, majd óvoda. Már 2,5 évesen érett lett volna a bölcsire, de jött a kistesó, és nem akartam, hogy azt érezze, Őt félreteszem az új baba kedvéért. Ezért még maradt egy kicsit. Sok ilyen tényező van, ami befolyásolhatja a döntést.
    Én sajnos nem vagyok az ősanya típus, de félretettem magamat pár évre a gyermekek kedvéért. A kislányom most 8 hónapos, és iszonyatosan anyás, a fiam sosem volt ilyen. Elképzelhető, hogy Ő nehezebben válik majd el, és nem tudom bölcsibe adni 3 éves kora előtt.
    Természetesen akinek az anyagiak nem engedik meg, annak nincs más választása, de akkor is találni kell a gyermek személyiségéhez illő megoldást, hogy legkisebb trauma érje Őt.
    Elnézést a hosszú írásért, csak nehéz téma ez. Lehet sokan másképp látják ezt, én így éltem meg, ez a tapasztalatom (és ismerős anyukák tapasztalata).
    Szép napot!
    Vica

    • Kedves Vica!

      Egy TV interjúban nem lehet sajnos korlátlanul beszélni. Engem egy konkrét kutatás kapcsán kerestek meg, ez volt az alapja és a kiindulópontja a szakértői interjúnak, azaz arról kellett beszélnem, hogy mik az eredmények ebben a témában, amire a kutatók jutottak. Természetesen én is azt vallom, hogy a gyermek is fontos a döntési helyzetben. De az interjúban azt próbáltam elmondani, hogy ha vissza kell menni, akkor az a lózung, hogy 3 évig otthon kell maradni a gyerekkel, a legrosszabb az anyának (elbizonytalanítja, lelkiismeret furdalást okoz…) Az, hogy a kutatás amerikai adatokon alapszik, azért van, mert ott van minta :-) ott vannak tapasztalatok. Idehaza nincs kutatás, mert 1. senki sem méri, senki sem foglalkozik vele 2. ha szeretnék is mérni, nem lenne jelentős minta, azaz nem lenne reprezentatív, 3. valaki valaha kitalálta, hogy maradjunk otthon 3 évig, s ez a kész tény, amit anyák tízezrei kaptak az elmúlt évtizedekben! Ez a kutatás amúgy több évtized adatát öleli fel, azaz a valaha legnagyobb mértékű, ami készült a világon. Ilyen értelemben számomra igen csak hiteles. Amerikában amúgy két irányvonal van, vagy nagyon hamar visszamegy egy anya, vagy évekig (iskolás évek végégi) otthon marad a gyerekekkel. Így szerintem pont jó, hogy tényleg valós mintájuk van a teljes társadalomból (6 hét után visszament anyukától kezdve 10 évig otthon maradt anyukáig), ráadásul az ottani etnikumok is fűszerezik a kutatást (erre a teljes anyagból egyértelműen lehet következtetni).
      Összességében sok mindenben egyet értek veled, abban is, hogy minden gyerek más. Én elsősorban arra akarok rámutatni, hogy attól, hogy 1 év után visszamegy valaki, nem feltétlenül, s egyenesen következően lesz a gyermekének baja. A dolog olyan sok tényezőtől függ, hogy nem szabad ettől félni. Én az anyukák helyében mérlegelnék, s a legtöbb fontos szempontot összevonva döntenék (anyagiak, család helyzete, gyermek személyisége, anya igényei…).
      Köszönöm a véleményedet!
      Üdv:

      Ági

  2. Kedves Ági!

    Gyermekem december 24-én tölti be a 2. életévét, és utána Gyesen leszek. Szeretném húzni az időt és szeptemberig eltolni a bölcsibe menetelt, de addig anyagilag be kell biztosítani magunkat. Úgy tervezem, hogy januárban vissza megyek dolgozni és kiveszem a szabadságaimat (28 munkanap), utána pedig megegyezem a főnökömmel. Kérdésem, hogy szabadság alatt is jár részemre a GYES?

    Köszönöm válaszod, üdvözlettel, Betti.

    • Kedves Betti!

      Igen, a GYES mellett már 8 órában lehet keresőtevékenységet végezni.
      Sok sikert:

      Ági

Pin It on Pinterest

Tájékoztatni szeretnélek, hogy ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérlek, engedélyezd a sütik használatát. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnom a figyelmedet arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye számodra a böngészést. A sütiket természetesen letilthatod a böngésződ beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás