5 dolog, amit minden dolgozó anyának tudni kéne…

Szerző: Dátum: 2014. Dec. 08. Kategória: Újra munkában | 0 hozzászólás

Image courtesy of iosphere at FreeDigitalPhotos.net

Image courtesy of iosphere at FreeDigitalPhotos.net

Sokat beszélgetek mostanában olyan anyukákkal, akik nemrég álltak vissza dolgozni, hogy hogyan érzik magukat, milyenek az első hetek, hónapok. És szinte mindenkitől azt hallom, hogy valahogy úgy vannak ezzel, mint a babavárás után a szüléssel, s az utána jövő dolgokkal… hogy ha ezt nekik valaki előre elmondja, akkor kevésbé viseli meg őket a dolog. Egyrészről a legtöbbjük élvezi, hogy újra tevékeny lehet szakmailag, hogy pénzt kereshet, hogy szépen öltözhet fel (nem kérem, ne feledjük el, hogy igenis ez is fontos lehet egy nőnek), ugyanakkor az a nagy nyomás, ami rajtuk van, meg is viseli őket. Ahogy nem lehet eleget beszélgetni a szülés utáni időszakról, annak minden egekig emelő szépségéről és a pokol bugyraival megegyező mélységű pillanatairól, nem lehet szerintem eleget hangsúlyozni azt sem, hogy mivel készüljön egy anyuka, ha újra dolgozni megy kisgyermek mellől. Nézzük az eddigi beszélgetések esszenciáját…

 

Szokd meg az örök lelkiismeret furdalást (de inkább űzd el!)

Eddig napi 24 órában voltál anya odahaza, most ugyan eme 24 óra mellé még be szeretnéd passzírozni a munkádat és a karrieredet is – jobb esetben napi 4-6, rosszabb esetben 8-9 órában Sikerülni fog? Nem… És ennek az lesz a vége – ha nem kapsz észben időben – hogy mindkét (mindhárom, mert remélhetőleg van egy párod is) fronton kudarcérzésed lesz. Jó lesz ez neked? Hát, ha alapvetően mazochista alkat vagy, s imádod magad képletesen ostorozni mindenért, nosza, tedd csak azt.

 

De én inkább azt javasolnám, hogy rögtön az elején ahelyett, hogy megszoknád az örök lelkiismeret furdalást, mint mindennapi kísérődet reggel a bölcsibe menet, majd a munkahelyeden, majd otthon vacsorát készítve (pedig vele kéne játszanod), inkább dönts el, hogy nem engedsz a kisördögnek. Állj a tükör elé, s ismételgesd jó hangosan: jó anya vagy! Semmi retteneteset nem teszel azzal, hogy dolgozol (mint a legtöbb európai országban az édesanyák).

 

Legyetek szülők, nem csak anya és apa

Szeretem a magyar nyelvben azt, amit, pontosabban akiket a szülők szó kifejez. Nem csak azt, aki biológiai értelemben megszülte a gyermeket, azaz a nőt, az anyát, hanem az apa is benne van ebben a többes számban. És ennek így is kéne lennie – a gyermek nem anya feladata, hanem mindkettőjüké. Természetesen, amíg odahaza vagy, biztosan többet vállalsz a házimunkából, de onnantól kezdve, hogy te is dolgozol, kutya kötelessége apának is kivenni a részét a mindennapok kisebb és nagyobb teendőiből. Örömmel látom azokat az apákat, akik ezt nem tehernek veszik, hanem természetes lépésnek, s hozzák-viszik a picit, bevásárolnak, ha úgy adódik, vagy odahaza maradnak gyermekápolási táppénzen, ha kell – hogy anya ne hiányozzon annyit a munkából.

 

Törekedj rá, hogy a párod is ilyen legyen, mert – tudom, ez elég rossz hír némelyeknek – ez a siker egyik kulcsa.

 

Engedd el a tökéletességet

Eddig minden csillogott odahaza, s szülés előtt te voltál a hónap dolgozója, évente tizenkétszer? Saját készítésű süti várta a párodat minden hétvégén, főtt vacsora minden nap, s lelkesen túlóráztál bármikor? Igen, nos, akkor a hozzátáplálás időszakában gondolom belevetetted magad a saját készítésű bio bébipürék világába, a kúszás-mászás időszakában átvedlettél mozgásfejlesztő pedagógussá, s az első szavacskák megjelenésekor logopédus lett belőled… azaz te voltál a tökéletes anya minden téren. A tökéletesség azonban fárasztó. Minél többfelé akarsz tökéletesen teljesíteni, annál kevésbé fog sikerülni. Hidd el, tudom, miről beszélek, én is megéltem ezt az időszakot. Még a lányom születése előtt, s akkor már megkaptam jó tanácsként valakitől: “Engedd el a tökéletességet!” És aztán a lányom születése után értettem meg, mit is jelentett ez. Elengedtem. Próbáld meg te is, hidd el, jó lesz az “elég jó” is. Sőt, nem is kell több!

 

Merj kérni, ha itt az ideje

Ha újra munkába állsz, eleinte bizonyára bizonyítanod kell – hogy nem felejtettél el mindent, hogy igen, képes vagy még dolgozni, felelősséget vállalni, komplex feladatokat megoldani… néhányan azt hiszik, a szüléssel ez is elfolyt, nem csak a magzatvíz… :-) De ha már letetted a névjegyedet az asztalra, ha már bizonyítottál a régi – új főnöködnek, merj kérni. Merj kérni kis engedményeket, egy-egy korábbi távozást, ha anyák napja van a bölcsiben, oviban, néha egy otthonról dolgozós napot, ha a munkaköröd megengedi, s tiszteletet magadnak, mint munkaerő. Ha ezt – főleg ez utóbbit nem adják meg – nem ott van a te helyed.

>

Szép dolog dolgozó maminak lenni, de nem minden áron. A munka szeretete nem jelenti, hogy rabszolga kell, hogy legyél!

 

Élvezd minden percét

Ez a legfontosabb! Ha dolgozol, élvezd! Teljesedj ki, koncentrálj a feladataidra, örülj annak, ami szépséget, izgalmat rejt a munkád! Ha odahaza vagy a kicsiddel, azt éld meg teljes szépségében! Csak rá figyelj, csak őt csodáld, vele nevess… töltődj fel az ő öröméből, az ő szeretetéből. Ilyenkor nincs laptop, nincs okostelefon, nincs főnök, aki még este 7-kor is utasításokat ad. Csak ő és te :-)

 

Ajánlott bejegyzések:

Pin It on Pinterest

Tájékoztatni szeretnélek, hogy ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérlek, engedélyezd a sütik használatát. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnom a figyelmedet arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye számodra a böngészést. A sütiket természetesen letilthatod a böngésződ beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás