Nemrég írtam egy cikket arról, hogy a munkába járás költségtérítése gépkocsival közlekedők esetén 2017-től változni fog. Eme cikk kapcsán úgy vettem észre, hogy nagyon sok a tisztázatlan kérdés: mikor és kinek jár a munkába járás költségtérítése, kötelező-e, vagy adható…
Mivel többen kértétek, íme, megszületett a részleteket is tartalmazó írás a kormányrendelet nyomán.
Munkába járás költségtérítése – alapszabályok
Tisztázzuk először is, hogy mi tartozik a munkába járás kategóriájába a kormányrendelet szerint. Egyrészt ide tartozik a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás.
Másrészt a munkába járás költségtérítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni.
Ha tehát eme két feltétel közül valamelyik nem igaz rád, nem kell kötelezően fizetnie a munkáltatódnak (de fizethet, ha úgy dönt).
Munkába járás költségtérítése – pontosan mit is kell fizetnie a munkáltatónak?
A munkáltató köteles a fenti esetekben megtéríteni a munkavállaló munkába járását szolgáló bérlet vagy menetjegy árának 86 %-át mind a napi munkába járásnál, mind a hazautazásnál. Arra azonban mindenkinek figyelnie kell, hogy a hazautazás esetén létezik egy felső korlát, ez 2016-ban legfeljebb havi 35 200 Ft. Azaz hiába utazol többször haza, munkába járás költségtérítése címszó alatt csak ennyit köteles téríteni.
Munkába járás költségtérítése – mikor jár a bérlet vagy jegy helyett utazási költségtérítés?
Ezeket az eseteket is a kormányrendelet szabja meg, méghozzá egyértelműen: ha a kormányrendeletben megfogalmazott feltételek fennállnak (lásd első bekezdés), de a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés, vagy ha a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést, vagy ha a munkavállaló mozgáskorlátozott, súlyos fogyatékos és nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, vagy ha a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van (és ez az utóbbi nagyon fontos nekünk, kisgyermekes szülőknek!), munkába járás költségtérítése címszó alatt a munkáltató köteles 9 Ft / km összeget megfizetni (ez az az összeg, ami jövőre, 2017-ben 15 Ft-ra emelkedik, erről többet ide kattintva olvashatsz).