A határozott idejű szerződések veszélyei

Szerző: Dátum: 2015. Aug. 04. Kategória: Várandósan dolgozni | 0 hozzászólás

Image courtesy of stockimages at FreeDigitalPhotos.net

Image courtesy of stockimages at FreeDigitalPhotos.net

Múlt héten az RTL Klub reggeli műsorába hívtak meg szakértőként, hogy a munkáltatók által sokszor jogszerűtlenül alkalmazott határozott idejű szerződésekről beszélgessünk. Sajnos nem egy esetben láttam már, hogyan lehet jelentősen hátrányos helyzetbe hozni a női munkavállalókat ezzel a szerződésfajtával, így – mivel egy néhány perces TV interjúba nagyon nehéz beletenni minden fontos tudnivalót – ígértem egy kiegészítő cikket is múlt héten. Nos, elkészült, így ha nálad is ketyeg az óra, mindenképpen érdemes elolvasnod a következőket :-)

A múlt heti videót az alábbi képre kattintva tudjátok megnézni:

 

 

Most pedig nézzük a tudnivalókat:

1.) Határozott idejű szerződést csak akkor jogszerű alkalmazni, ha a munkáltatónak jogos érdeke fűződik hozzá – ilyen lehet például a szezonális termelés, szolgáltatás, ahol csak időszakosan, meghatározott ideig szükséges a munkaerő –  ÉS nem csorbíthatja ez a foglalkoztatási forma a munkavállaló jogos érdekeit. Az, hogy a munkáltató spórolni szeretne az elküldéskor kifizetendő végkielégítésen, vagy a várandósság alatt felmerülő keresőképtelen állapot költségein, s később a szabadságmegváltáson, nem tekinthető jogos gazdasági érdeknek. Érdemes ilyenkor megvizsgálni, hogy a munkavállalók hány százaléka van ilyen módon alkalmazva – ha 10 %-os termelésingadozásnál a dolgozók 70 %-ának határozott idejű szerződése van, ez már nem magyarázható az ingadozással – illetve én mindig szeretem megnézni, hogy vajon a nemek szerinti eloszlás milyen – ha csak a női dolgozók vannak határozott szerződéssel, az bizony gyanús…

2.) Alapvetően nem jogellenes a határozott idejű szerződések alkalmazása, s ezek újbóli meghosszabbítása sem, de a fenti kritériumnak mindig meg kell felelni. Továbbá előírja a törvény, hogy a munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is. Azaz ha egy éves szerződéssel vagy foglalkoztatva, maximum négyszer hosszabbíthat a munkáltatód.

3.) Ám én ezt nem várnám meg a helyedben, ugyanis nagyon sokat veszíthetsz! Nézzünk csak egy példát, maradjunk ennél az 5 évnél. 5 évig hosszabbítgatnak, majd az 5. év letelte után fel is út, le is út. Nincs indoklási kötelezettség, nincs végkielégítés, nincs felmondási idő. Ha esetleg még egy napot dolgoznál – mert azt reméled, hogy majd akkor határozatlanná válik a jogviszony – felejtsd el! A hatályos törvény ezt a paragrafust már nem tartalmazza! Mit veszítettél eddig? 2 havi béredet végkielégítés címszó alatt, 30 + 15 nap, azaz 45 nap felmondási időt, azaz három és fél havi béredet.

És most leszek kegyetlen, gondoljuk tovább a példát: ha kiderül az utolsó év vége felé, hogy babát vársz, s amúgy meg voltak veled elégedve (talán még maradhattál is volna tovább, ha nem vársz babát, akár jogellenesen újabb határozott időre az 5 éven túl, akár határozatlanra), de mivel költséget és problémát fogsz okozni a cégnek, minek is tartson meg? Inkább indoklás nélkül egyszerűen megszűnik a jogviszonyod, és kész. Ez azt jelenti, hogy ha nem szerzel magadnak a gömbölyödő pocakoddal másik állást (ismerve a magyar munkaerőpiacot, ennek esélye erősen a nulla felé konvergál), akkor igencsak nehéz lesz CSED-et és GYED-et kapnod. Ha magyarországi átlagkereseted van, kapásból buksz több, mint kétmillió forintot, hiszen csak GYES-re leszel jogosult 3 évig. A 3. év letelte után – ha határozatlan idejű jogviszonyból mentél el volna szülni – 8 év munkaviszony után jár neked 2 havi végkielégítés és 50 nap felmondási időre járó bér + közel egy évi szabadságmegváltás (a szülési szabadság 24 hetére és a fizetés nélküli szabadság 6 hónapjára). Ha apával úgy döntötök, hogy dupláztok, s jöhet a ketteske még a 3. év lejárta előtt, akkor a második baba utáni fizetés nélküli szabadság végére már simán meglesz a 10 éved, azaz 3 havi végkielégítés, 55 nap felmondási idő és kétszer annyi szabadság, mint előtte. Ez összesen minimum 7 havi bér (a szabadságok száma életkortól függ, azaz minél később kezdtetek bele a babaprojektbe, annál több napról beszélünk), no meg az a kétmillió, amit előbb már említettem. Fáj? Nagyon!

4.) Mit tegyél tehát? Először is: válaszd meg jól a munkahelyedet. Tudom, könnyen beszélek, de tényleg itt kezdődik az egész folyamat. Lehet az első években próbálkozni, s nem azt mondom, hogy egy határozott idejű foglalkoztatásból sosem lesz határozatlan, de ha évek óta ezt a gyakorlatot tapasztalod, érdemes váltani. A babavállalást nem akkor kell megtervezni, amikor már készek vagytok rá lelkileg, testileg, hanem sokkal korábban (nagy szomorúságom, hogy efféle tantárgy nincs az iskolákban, pedig az élet tervezése az egyik legfontosabb dolog lenne). Ha 3-4 év múlva jöhet a baba, válts, keress másik, biztos állást, ahol nem esel ebbe a csapdába!

Ha már benne vagy a csapdába, gondold át jól a fenti kritériumokat. Valóban jogos munkáltatói érdekről van szó? Valóban nem sérülnek a jogbiztonsághoz, végkielégítéshez, védelemhez való jogaid? Ha úgy véled, sérülnek, érdemes jogi segítséget kérni. Amennyiben a határozott idejű foglalkoztatás valóban jogellenes, nem úszod meg könnyű lépésekkel. Fogadnod kell egy ügyvédet, bírósági pert kell indítanod egy kereset benyújtásával. A korábban hatályos törvény még tartalmazta azt a szabályt, hogy ha a munkáltató jogellenesen alkalmazta a határozott idejű foglalkoztatást, akkor a jogviszony határozatlanná vált. Nos, a mostani törvény már nem mondja ki ezt. Amihez vissza lehet nyúlni a megoldáskeresésnél, az két különböző végkifejletet hozó paragrafus az Mt.-ben.

Az egyik azt mondja ki, hogy ha a megállapodás érvénytelen, akkor a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el. A munkáltató megszüntetés esetén köteles a munkavállalónak annyi időre járó távolléti díjat megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is, ha a munkaszerződés a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen és azt a fentiek alapján meg kell szüntetni.

A másik lehetséges gondolatmenet szerint nem az egész szerződés semmis, érvénytelen, hanem csak a határozott időre szóló kikötés, s ilyenkor az érvénytelen rész helyett a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni – ami ugye az Mt. szerint az, hogy a jogviszony határozatlan időre jön létre. Ezzel nem is lenne baj, csakhogy a fenti paragrafus úgy folytatódik, hogy kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg. Azaz a bíróságon majd az lesz a nagy kérdés, hogy a munkáltató be tudja-e bizonyítani, hogy eme rész nélkül ő nem állapodott volna meg, azaz nem válik határozatlanná a jogviszony. Kíváncsian várom az első pereket és a bíróságok döntéseit, amik a most hatályos Mt. szerinti rendelkezések alapján zajlanak majd!

Addig is anyukák, jogok védelmére fel, ne hagyjátok magatokat!

Ajánlott bejegyzések:

Pin It on Pinterest

Tájékoztatni szeretnélek, hogy ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérlek, engedélyezd a sütik használatát. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnom a figyelmedet arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye számodra a böngészést. A sütiket természetesen letilthatod a böngésződ beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás