Az őszi, téli, kora tavaszi hónapokkal nem csak az iskola, az óvoda és a bölcsőde indul, hanem a szokásos vírusok miatt az állandó szülői aggódás is: megbetegszik a gyermek, s már menni is kell érte a munkahelyet otthagyva. Jogunk van ilyenkor felállni és otthagyni a munkát? És ha igen, milyen jogcímen maradhatunk távol a munkavégzéstől? Jár ekkor fizetés, vagy nem?
Ma ezt a témát járjuk körbe.
A munkavállaló fő kötelezettségei a rendelkezésre állás és a munkavégzés, azaz a beosztás szerinti munkaidőben ott kell, hogy legyen a munkavégzési helyén. Amennyiben telefonálnak az iskolából, vagy óvodából, hogy a gyermekünk megbetegedett, s érte kell, hogy menjünk, értelemszerűen ennek eleget kell tenni, így a munkahelyünket elhagyhatjuk. Természetesen a tájékoztatási kötelezettség megköveteli tőlünk, hogy erről értesítsük a közvetlen főnökünket, jelezve neki, hogy mi az oka a távozásnak. Amennyiben a közvetlen felettes nem elérhető éppen, javasolt írásban jelezni ezt (e-mailben például), vagy telefonon, hogy semmiképpen se legyen ebből félreértés a későbbiekben.
De milyen jogcímen maradhat távol egy munkavállaló és mi jár neki ilyen esetben?
Szabadság
Igényelhetünk szabadságot, bár ugye ne feledjük, az éves szabadságából csak 7 nappal rendelkezik a dolgozó, amit a munkáltató az ő kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, s ezt s főszabály szerint 15 napos határidővel kell igényelnie. Természetesen nincs annak akadálya, hogy a felek ettől a 15 napos határidőtől eltérhetnek, azaz amennyiben gyermekünk otthoni ápolása céljából igényeljük a szabadságot, s a munkáltató beleegyezik, akár ez is egy lehetőség. Így a távolléti díj számfejtésével meg is oldódik a jövedelem kérdése. Személy szerint nem szoktam ezt a megoldást javasolni, mert a szabadság elsősorban nem erre van. Mindenkinek szüksége van a munkában szerzett fizikai, pszichikai megterelés kipihenésére, s ha a szabadságunkat betegségre használjuk el, akkor nem jutunk megfelelő pihenéshez, s ez hosszú távon csúnyán visszaüthet! Ugyanakkor azt is megértem, hogy akinek sok kiadatlan szabadsága van, illetve ahol a családi kasszába befolyó minden pénz számít, ott a szabadság néha jobb megoldás, mint az ennél alacsonyabb táppénz.
Munkaidőbeosztás módosítása
Hasonlóan családbarát megoldás lehet az előre közölt munkaidőbeosztás módosítása, ekkor a munkáltató a kérésünkre módosítja a beosztást, s nem kéri a megjelenésünket, rendelkezésre állásunkat, munkavégzésünket ezeken a napokon, később azonban beosztja úgy, hogy ezeket a „kieső napokat” ledolgozzuk. Jövedelem szempontjából ez is egy kedvező megoldás. Bár a munkaidőbeosztás módosításának vannak a törvényben megszabott keretei – legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban, írásban köteles közölni a munkáltató, s legalább kilencvenhat órával korábban van lehetőség módosításra, ha a munkáltató gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel -, de ebben az esetben nem a munkáltató módosít, hanem a mi jóváhagyásunkkal, kérésünkkel térünk el a törvény által előírt időbeli korlátoktól, így ez egy jogszerű megoldás a helyzet kezelésére.
Keresőképtelenség
A másik munkajogi lehetőség, hogy – a gyermeke megbetegedése miatt – orvosi igazolást benyújtva keresőképtelen állományba megyünk, s ebben az esetben gyermekápolási táppénzre leszünk jogosultak, ami azonban lényegesen kevesebb, mint a megszokott bér. A gyermekápolási táppénz összege a táppénz összegével egyenlő, azaz a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60 %-a, illetve 50%-a, de táppénz napi összege nem haladhatja meg a tizenháromezer-háromszázharminchárom forintot 2022-ben.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a gyermek életkorához igazodóan különböző számú nap áll rendelkezésünkre. A táppénz az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén a gyermek egyéves koráig időbeli korlátozás nélkül jár, az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható. A 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén már csak szülőnek 42, egyedülálló szülőnek 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható, s a 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén a szülőnek 14, egyedülálló szülőnek 28 naptári nap gyermekápolási táppénz jár.
Mi van még a tarsolyban, ha megbetegszik a gyermekünk?
A Munka törvénykönyve azonban ad még egy lehetőséget, bár erről sokan nem tudnak. Az 55. § (1) bekezdés k) pontja kimondja, hogy a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára. Ez tipikusan váratlanul, tehát előre nem látható módon felmerülő olyan helyzetekre vonatkozik, ami a munkavállaló személyes jelenlétét igényli, és a felmerült helyzet a munkahelyről való távolmaradást indokolja. A gyermek hirtelen megbetegedése pedig egy ilyen körülmény, ami felmerülhet minden családos munkavállaló életében. Tudni kell azonban, hogy erre a távollét idejére a törvény alapján munkabér nem illeti meg a dolgozót, de amennyiben sem a szabadság nem megoldás, sem a gyermekápolási táppénz – mert példának kedvéért már mindkettőt kimerítettük – ez a lehetőség akkor is nyitva áll előttünk egy újabb, váratlanul felmerülő betegség esetén, hogy szülői teendőinknek eleget tudjunk tenni.
