Bejegyzések a következő címkével: "TB ellátások"

Táppénz terhesség alatt

Szerző: Dátum: 2017. jún. 26. Kategória: Várandósan dolgozni | 0 hozzászólás

Táppénz terhesség alatt

Gyakori kérdés a kismamák részéről, hogy mikortól lehetnek el táppénzre, vagy hogy kérték a munka alóli felmentésüket a főnöktől a várandósságra hivatkozva, de nem adták meg nekik, s hogy ez jogos-e? Szóval azt látom, hogy van itt még zavar a fejekben, így nézzük meg, hogy terhesen mikortól lehet táppénzre menni, kié is a döntés, mi szükséges hozzá, s hogyan néz ki ennek a munkajogi szabályozása. Kinek a döntése a táppénz terhesség alatt? Az első és legfontosabb tény: tisztán jogszabály szerint a keresőképtelenség megítélése orvosi döntés, nem a te kérésed… azaz akkor vehetne az orvos keresőképtelen állományba (mert így hívjuk a munkajog nyelvén), ha nem tudod ellátni a munkádat betegség, jelen kérdés vizsgálatánál pedig a várandósság miatt. Azaz csak maga a tény, hogy babát vársz, még nem jelenti azt, hogy azonnal feltett lábbal kell és lehet otthon ülni. És nem is érdemes… hogy miért? Olvasd csak tovább!   Miért nem tudsz dolgozni? Több oka van annak, hogy valaki nem tudja ellátni a jelenlegi munkakörét. A jog egyértelműen rendelkezik arról, hogy ha olyan anyagokkal dolgozol, amelyek veszélyeztetik a magzatodat – például mérgező, daganatkeltő, mutagén vegyi anyagok – vagy ha olyanok a munkakörülmények – 10 kg-nál nagyobb tömeg emelése, hő-expozícióban végzett, nehéz fizikai munka vagy hideg esetleg fertőző munkakörnyezet – akkor másik, egészségügyi szempontból számodra megfelelő munkakört kell biztosítania. Ráadásul az alapbéred nem lehet kevesebb, mint a korábbi munkakörödben, kivéve, ha ennek az új munkakörnek magasabb az alapbére, mert akkor bizony azt a magasabbat kell megkapnod! És ez meglehet, lényegesen több, mint a maximalizált táppénz… Sőt, ha esetleg nem lenne ilyen megfelelő munkakör, amit fel tud ajánlani, akkor pedig köteles felmenteni, s az alapbéredet megfizetni! Ugye, hogy ez nem is hangzik olyan rosszul? Érdemes tehát tisztában lenni a jogaiddal, mielőtt úgy döntesz, hogy a legjobb lépés a táppénz terhesség alatt… Ha a várandóssággal összefüggő egészségi állapotod miatt nem tudsz dolgozni, az természetesen más helyzet, ha a magzat megfelelő fejlődéséhez pihenés, fekvés, nyugalom kell, akkor azt a nőgyógyászod úgyis igazolni fogja, s ennek alapján a háziorvos már veszélyeztetett terhesként táppénzre vesz. Attól a pillanattól kezdve, hogy ő ezt indokoltnak tartja. Ha azonban nem a várandósságod az ok a munkaképtelenségre, hanem például egy jó kis influenza, lábtörés, vagy bármi egyéb betegség, akkor az nem táppénz lesz, hanem először betegszabadság (itt a kifizetett összeg is magasabb :-)), s csak ha ezt teljes mértékben igénybe vetted, akkor jön a táppénz.   Milyen hátrányt rejthet még a táppénz terhesség alatt? Van még egy dolog, amiről sajnos a legtöbb kismama nem tud, ez pedig az, hogy később, ha majd esetleg elküld felmondással a munkáltatód, nem kell figyelembe vennie a végkielégítés és a felmondási idő kiszámításakor azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amikor munkabért nem kaptál, azaz ez a táppénzes időszak – ha mondjuk két várandósság alatt 7 és 8 hónapig vetted igénybe – több mint egy évvel csökkenti a munkaviszonyod hosszát! Azaz meglehet, ettől függ majd, hogy nem 3 hanem csak 2 havi végkielégítést kell kifizetniük, s ez akár súlyos százezreket is jelenthet neked! Szóval érdemes meggondolni, hogy valóban az egyetlen jó megoldás a táppénz terhesség alatt, vagy esetleg más, számodra jobb lehetőség is van…   Van ezen kívül azonban még jó néhány kérdés, amire egy kismamának tudnia kell a választ! Ha biztosra akarsz menni, kérd most a várandósoknak írt ingyenes tanulmányomat és hírlevelemet, amiben 9 nélkülözhetetlen munkajogi és karriertanácsot kapsz a 9 hónapra most azonnal, s további fontos infókat hírlevél formájában!   Ajánlott bejegyzések:5 dolog, amit egy dolgozó kismamának tudnia kellTerhesség bejelentéseFelmondás terhesség alatt 2016-banRTL Klub szakértői interjúA határozott idejű szerződések...

Tovább...

A határozott idejű szerződések veszélyei

Szerző: Dátum: 2015. aug. 04. Kategória: Várandósan dolgozni | 0 hozzászólás

A határozott idejű szerződések veszélyei

Múlt héten az RTL Klub reggeli műsorába hívtak meg szakértőként, hogy a munkáltatók által sokszor jogszerűtlenül alkalmazott határozott idejű szerződésekről beszélgessünk. Sajnos nem egy esetben láttam már, hogyan lehet jelentősen hátrányos helyzetbe hozni a női munkavállalókat ezzel a szerződésfajtával, így – mivel egy néhány perces TV interjúba nagyon nehéz beletenni minden fontos tudnivalót – ígértem egy kiegészítő cikket is múlt héten. Nos, elkészült, így ha nálad is ketyeg az óra, mindenképpen érdemes elolvasnod a következőket 🙂 A múlt heti videót az alábbi képre kattintva tudjátok megnézni:     Most pedig nézzük a tudnivalókat: 1.) Határozott idejű szerződést csak akkor jogszerű alkalmazni, ha a munkáltatónak jogos érdeke fűződik hozzá – ilyen lehet például a szezonális termelés, szolgáltatás, ahol csak időszakosan, meghatározott ideig szükséges a munkaerő –  ÉS nem csorbíthatja ez a foglalkoztatási forma a munkavállaló jogos érdekeit. Az, hogy a munkáltató spórolni szeretne az elküldéskor kifizetendő végkielégítésen, vagy a várandósság alatt felmerülő keresőképtelen állapot költségein, s később a szabadságmegváltáson, nem tekinthető jogos gazdasági érdeknek. Érdemes ilyenkor megvizsgálni, hogy a munkavállalók hány százaléka van ilyen módon alkalmazva – ha 10 %-os termelésingadozásnál a dolgozók 70 %-ának határozott idejű szerződése van, ez már nem magyarázható az ingadozással – illetve én mindig szeretem megnézni, hogy vajon a nemek szerinti eloszlás milyen – ha csak a női dolgozók vannak határozott szerződéssel, az bizony gyanús… 2.) Alapvetően nem jogellenes a határozott idejű szerződések alkalmazása, s ezek újbóli meghosszabbítása sem, de a fenti kritériumnak mindig meg kell felelni. Továbbá előírja a törvény, hogy a munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is. Azaz ha egy éves szerződéssel vagy foglalkoztatva, maximum négyszer hosszabbíthat a munkáltatód. 3.) Ám én ezt nem várnám meg a helyedben, ugyanis nagyon sokat veszíthetsz! Nézzünk csak egy példát, maradjunk ennél az 5 évnél. 5 évig hosszabbítgatnak, majd az 5. év letelte után fel is út, le is út. Nincs indoklási kötelezettség, nincs végkielégítés, nincs felmondási idő. Ha esetleg még egy napot dolgoznál – mert azt reméled, hogy majd akkor határozatlanná válik a jogviszony – felejtsd el! A hatályos törvény ezt a paragrafust már nem tartalmazza! Mit veszítettél eddig? 2 havi béredet végkielégítés címszó alatt, 30 + 15 nap, azaz 45 nap felmondási időt, azaz három és fél havi béredet. És most leszek kegyetlen, gondoljuk tovább a példát: ha kiderül az utolsó év vége felé, hogy babát vársz, s amúgy meg voltak veled elégedve (talán még maradhattál is volna tovább, ha nem vársz babát, akár jogellenesen újabb határozott időre az 5 éven túl, akár határozatlanra), de mivel költséget és problémát fogsz okozni a cégnek, minek is tartson meg? Inkább indoklás nélkül egyszerűen megszűnik a jogviszonyod, és kész. Ez azt jelenti, hogy ha nem szerzel magadnak a gömbölyödő pocakoddal másik állást (ismerve a magyar munkaerőpiacot, ennek esélye erősen a nulla felé konvergál), akkor igencsak nehéz lesz CSED-et és GYED-et kapnod. Ha magyarországi átlagkereseted van, kapásból buksz több, mint kétmillió forintot, hiszen csak GYES-re leszel jogosult 3 évig. A 3. év letelte után – ha határozatlan idejű jogviszonyból mentél el volna szülni – 8 év munkaviszony után jár neked 2 havi végkielégítés és 50 nap felmondási időre járó bér + közel egy évi szabadságmegváltás (a szülési szabadság 24 hetére és a fizetés nélküli szabadság 6 hónapjára). Ha apával úgy döntötök, hogy dupláztok, s jöhet a ketteske még a 3. év lejárta előtt, akkor a második baba utáni fizetés nélküli szabadság végére már simán meglesz a 10 éved, azaz 3 havi végkielégítés, 55 nap felmondási idő és kétszer annyi szabadság, mint előtte. Ez összesen minimum...

Tovább...

A hét kérdése: Teendők a gyermek egy éves kora előtti munkavégzés esetén

Szerző: Dátum: 2015. ápr. 23. Kategória: GYED-GYES alatt | 0 hozzászólás

A hét kérdése: Teendők a gyermek egy éves kora előtti munkavégzés esetén

Vannak esetek, amikor egy édesanya a gyermeke egy éves kora előtt is dolgozni kényszerül, vagy dolgozni szeretne. Mire kell ilyenkor figyelnie? Ez a kérdés több szakterületet is érint egyszerre, hiszen az otthonlét alatti ellátásokra vonatkozó kérdés TB szakértőt igényel, a korábban végzett munkával kapcsolatos jogi kötelezettségekről a munkajog szól, míg a tervezett tevékenység formájától függően könyvelőt, adószakértőt is be kell vonni.   Kedves Ági, most várom az első babámat, de szeretnék már előre gondolkodni a GYES/GYED alatti munkavégzéssel kapcsolatban. Főállásban irodai munkát végzek, mellékállásban műfordítóként tevékenykedem, jelenleg EKHO-s kereteken belül. Utóbbit szeretném a baba mellett is folytatni, tudnál segíteni, milyen lehetőségeim vannak? Ha jól tudom, akkor szerzői jogdíjjal járó tevékenységet a gyermek 1 éves kora előtt is lehet végezni, és a műfordítás ebbe a kategóriába tartozik. Viszont arra nem igazán találtam információt, milyen formában. Gondolom EKHO-val már nem fogom tudni végezni (mivel az főállás mellett végezhető). Az egyéni vállalkozás (mondjuk KATA) lenne szerinted a megoldás? Ez a főállásommal összeegyeztethető lenne? Természetesen a biztos állásomat, és a GYES-t/GYED-et nem szeretném kockáztatni. Előre is köszönöm szépen a segítséget! Tímea     Kedves Tímea!   Ahogy a cikk bevezetőjében is írtam, ez a kérdés összetett, több szakterületet érint. Munkajogi tanácsadóként én azt nézném meg legelőször, hogy a munkaszerződésed tartalmaz-e eleve bármilyen kikötést a további jogviszony vállalására. Ha igen, akkor érdemes lenne pontosan tudni, hogy mit ír ezzel kapcsolatban: bejelentéshez köti-e, engedélyhez köti-e, vagy alapvetően tiltja. Ha nem rendelkezik erről a szerződés külön, akkor is levezethető a bejelentési kötelezettség az Mt. alapelveiből, ahogy erről egy régebbi cikkemben már írtam. Ha ennek nem teszel eleget, vagy tiltják, de te mégis végzed, komoly problémáid is lehetnek belőle. Ha munkajogi oldalról nincs kifogás, akkor a következő kérdés, hogy az ellátásokat veszélyezteti-e a műfordítás, ezt mindenképpen egy TB szakértővel kéne megvizsgáltatni, mert a jogszabály igen gyakran változott az utóbbi időben. A tevékenységhez legjobban illő, legoptimálisabb vállalkozási forma sok mindentől függ, a bevételek nagyságától, a kiadásokról, a fizetendő adóktól, járulékoktól. E témában egy jó könyvelőt, vagy adószakértőt kellene felkeresni.     Ajánlott bejegyzések:Táppénz terhesség alattSzül a főnökasszony, ő meddig marad otthon a babával?Babaszobából vissza a munka világábaRTL Klub szakértői interjú5 könyv, amit minden kisgyerekes anyukának el kéne...

Tovább...

Információk a CSED-ről

Szerző: Dátum: 2015. ápr. 21. Kategória: GYED-GYES alatt, Várandósan dolgozni | 0 hozzászólás

Információk a CSED-ről

“TGYÁS? CSED? Most akkor melyiket is kapom én? Én mit kell igényelnem, ha most fogok szülni? Mi alapján számítják ki az összegét?” Millió kérdés vetődhet fel benned, ráadásul pont akkor, amikor ugye a hormonjaid igencsak fel vannak borulva… Nem csoda, hogy én is szakértő segítségét kérem a témához 🙂 Mergl Diána TB szaktanácsadó új cikkét olvashatjátok az alábbiakban. A terhességi-gyermekágyi segély elnevezése 2015. január 1-jétől csecsemőgondozási díjra módosul. A csecsemőgondozási díj a gyermek születéséhez kapcsolódóan kieső jövedelem pótlását szolgálja. Egészségbiztosítási biztosítási jogviszonyhoz kötött pénzbeli ellátás, amely a szülési szabadság időtartamára jár ( 168 nap). Csecsemőgondozási díjra jogosult, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt szül. Jogosultságot szerezhet az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gondozásba vétel napjától, abban az esetben, ha a szülő nőre vonatkozó egyéb jogosultsági feltételekkel rendelkezik. A csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyban (egyéb biztosítási jogviszonyban) kapott járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni. Mértéke a naptári jövedelem 70%-a. A 2015. január 1-jét megelőzően megállapított terhességi-gyermekágyi segély esetében az ellátás összegét a megállapításkor hatályos jogszabály alapján megállapított összegben kell továbbfolyósítani. A jogosultság fennállásának időtartama alatt az ellátás összegét ismételten megállapítani nem lehet. A csecsemőgondozási díjat kérelmezőnek a csecsemőgondozási díj igénylésekor ki kell töltenie a „Nyilatkozat a terhességi-gyermekágyi segély/csecsemőgondozási díj megállapításához” elnevezésű nyomtatványt. Egyéni vállalkozó, őstermelő, ún. önfoglalkoztató kérelmét az “Igénybejelentés táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatványon nyújthatja be. A kérelmet a biztosított foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, egyéni vállalkozó, őstermelő, ún. önfoglalkoztató a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél nyújthatja be kérelmét. Aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a csecsemőgondozási díj iránti kérelmét jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani. Az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni a csecsemőgondozási díj iránti igényt.   Mergl Diána Tb Szaktanácsadó http://gyesnet.hu/   Ajánlott bejegyzések:Tippek otthon lévő anyukáknakVáltozások a társadalombiztosítási ellátások terén 2015-benA Koraszülöttek VilágnapjáraMit kell tudnod a 40 ezer forintos bölcsődei támogatásról?Apa GYED-en – Interjú Léder...

Tovább...

Változások a társadalombiztosítási ellátások terén 2015-ben

Szerző: Dátum: 2015. feb. 19. Kategória: Egyéb | 0 hozzászólás

Változások a társadalombiztosítási ellátások terén 2015-ben

A dolgozó mami honlap egy új vendég szakértővel bővült, azt hiszem, nagyon sokan fognak örülni ezen túl az ő tollából származó cikkeknek. Szeretettel mutatom be nektek Mergl Diána társadalombiztosítási szaktanácsadót, aki a gyermeket tervezőknek és kisgyermekes családoknak tud segíteni abban, hogy a gyermekvállalással kapcsolatos ellátásokról és támogatásokról teljes körűen tájékozottak legyenek, és a juttatásokat leghatékonyabb kihasználják. Első cikkében egy általános összefoglalót ad a 2015-ös TB változásokról.   A társadalombiztosítási törvények 2015. január 1-től hatályos változásai több esetben is átírták az eddig használt alapelveket. Az ellátások alapjául szolgáló számítási elvek megváltozása kihat a táppénz, CSED, GYED és a baleseti táppénz ellátásokra. Az eddig számítási elv szerint az igénylést megelőző tárgyévben kapott jövedelmek alapján számolták ki a jogosultságkor járó ellátás alapját. A változások következtében az ellátás összege, az ellátás igénybevételéhez legközelebbi időszak jövedelmei alapján kerülnek megállapításra, és így a ténylegesen kieső jövedelmek hatékonyabban kerülnek pótlásra. A rendszeres és a nem rendszeres jövedelmek (jutalom, prémium, stb.) között nem lesz különbség, így az adott hónapban kifizetett jövedelem teljes egészében az ellátás alapját képezi. Az egészségbiztosító a NAV által adott jövedelemadatok alapján állapítja meg az ellátást, aminek feltétele, hogy a munkáltató a havi járulék bevallását megtegye. A CSED és a GYED akkor is folyósítható, ha az ellátás ideje alatt a korábban végzett munkáért jövedelem kerül kifizetésre. A terhességi gyermekágyi segély (Tgyás) neve megváltozik, ezt követően januártól csecsemőgondozási díj (CSED) lesz a neve. A 2014. december 31.-ig megállapított és megnyílt jogosultságok esetében még tgyás néven fogják megállapítani és folyósítani az ellátást a jogosultság végéig. Mivel az ellátás feltételei nem változnak, csak a megnevezése, a már folyamatban lévő ellátásokat nem vizsgálják felül. Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott csecsemőgondozási díj iránti kérelmet ismételten elbírálni nem lehet, a csecsemőgondozási díjat az előzőekben megállapított Tgyást határozatban megállapított összegben kell tovább folyósítani. 2015. január 01.-től megállapított esetekben CSED lesz folyósítva. Méltányossági kérelmeket ezt követően a foglalkoztatón keresztül kell benyújtani az illetékes hatóságok felé. Egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6.930.- forint. Az a külföldön élő, belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatást köteles fizetni, de ha hitelt érdemlően igazolja, hogy huzamosabb ideje életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik és tartózkodási helyén annak jogszabályai szerint egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll, akkor kérelemre visszamenőlegesen törli a járulékfizetési kötelezettségből adódó hátralékát.   Mergl Diána TB Szaktanácsadó www.gyesnet.hu   Ajánlott bejegyzések:Információk a CSED-rőlA Koraszülöttek VilágnapjáraApa GYED-en – Interjú Léder LászlóvalTippek munkába visszatérő anyukáknakTippek otthon lévő...

Tovább...

Pin It on Pinterest

Tájékoztatni szeretnélek, hogy ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérlek, engedélyezd a sütik használatát. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnom a figyelmedet arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye számodra a böngészést. A sütiket természetesen letilthatod a böngésződ beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás