Bejegyzések a következő címkével: "motivációs levél"

A hét kérdése: álláskeresés kisgyerekkel… hogyan?

Szerző: Dátum: 2015. Már. 12. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

A hét kérdése: álláskeresés kisgyerekkel… hogyan?

Eddig a hét kérdése bejegyzésben mindig munkajogi kérdés szerepelt, hát most törjük meg az egyhangúságot! 🙂 Mert aki azt hiszi, hogy a munkába való visszatérés az egyetlen kihívás, amivel egy anyának szembe kell nézni, az téved! Ha valakit elküldenek, utána jön az álláskeresés… ez még nagyobb nehézségeket jelenthet bizonyos esetekben. Reménytelen pályázgatások, álláshirdetések figyelése, s semmi… még mindig semmi… s persze a motiváció egyre kisebb… hogy törjön ki az anyuka ebből a 22-es csapdájából?   “Nagyjából vázolom a helyzetemet és remélem tudsz nekem tanácsot adni. Egyedülálló anya vagyok. A gyes és családin kívül nincs más bevételem. A gyermekem 2 éves korában visszamentem a régi céghez dolgozni 8 órában. Ez még nyáron volt így a kisfiamat magán bölcsődébe adtam, majd szeptemberbe kivettem 2 hét szabit hogy átvigyem államiba. Majd kaptam egy telefonhívást a cégtől hogy állásidőre küldenek. Elkezdtem állást keresni de még itt nem tudtam, mi lesz, így nagyon nem törtem magam. Körülbelül 2 hónapot voltam itthon, közben érdeklődtem a cégnél hogy mikor várható az ügyemben valami. Októberben hívtak, hogy menjek be. Mondták hogy be kell vállalni a 12 órás műszakot, de elmondtam, hogy nincs ki vigye meg hozza a gyermekemet rajtam kívül és pénzem sincs hogy bárkit felvegyek, hogy adott napon hozza meg vigye. Így felmondtak. Kaptam végkielégítést, de azóta hiába keresek és megyek állásinterjúra nem sikerül. Saját vállalkozáson gondolkoztam,de nincs kezdő tőkém. Annak örülök, hogy a bölcsőde ingyenes és ott a gyerekem el van látva. Szóval nem tudom, hogy merre tovább jelen pillanatban. Folyamatosan keresek és szűröm az állásokat, amit be tudok vállalni, de nehéz. Minden tanácsot, segítséget szívesen fogadok. Előre is köszönöm. Üdvözlettel Adrienn”   A legtöbb álláskereső rögtön az elején elköveti azt a hibát, hogy kizárólag az álláshirdetésekkel foglalkozik, csak ezekre pályázik. Ez azért nem elég, mert bizonyos állásokat egyáltalán meg sem hirdetnek, így nem is tudod elnyerni őket, másrészt az álláshirdetések esetén sokkal nagyobb a konkurencia, hiszen ezeket minden álláskereső olvashatja, így biztosan többen pályáznak rá, mint amennyi egy ismerősök között “elhintett” üres állás esetén a jelöltek száma szokott lenni. Emellett ha egy hirdetésre nem az első 1-2 napban pályázol, valószínűleg oda sem jutsz, hogy a CV-det elolvassák, mert ha már 200 önéletrajzot megkaptak, s ezekből van 30 tökéletesen megfelelő jelölt, miért is nyitnák meg a 201. önéletrajzot? És ez a 200-as szám még nagyon szerény… pont nemrég hallottam egy ismerősömtől (aki bátor módon a tanácsomra felhívta a hirdető céget, s közvetlenül az ügyvezetővel beszélt), hogy egy sima rendezvényszervezői állásra több, mint 200 0 (!) jelentkező volt. Mi egyebet tehetsz hát? Módszeresen kell állást keresni, hiszen minél több eszközt, módszert vetsz be egy időben, annál több álláslehetőségről szerezhetsz tudomást. Ha csak azt a régi, klasszikus szabályt vesszük, hogy sikertelen 99 álláspályázat után jön a sikeres, ahol állásajánlatot kapsz, akkor nem mindegy, hogy ezt a 99-et mennyi idő alatt viszed véghez, 3 hét, vagy 3 hónap… (félreértés ne essék, nem a mennyiségre megyünk, s ész nélkül pályázunk meg bármit…) Szóval növeljük az elküldött pályázatok számát, keressünk további módszereket. Az álláshirdetések figyelése mellett (remélem, hírlevélre vagy feliratkozva az összes fontos álláskereső portálon, azaz nem te böngészel napi 2 órát, hanem minden nap küldik neked a beállított paraméterek szerinti üres állásokat) érdemes az álláskereső portálok adatbázisába is feltölteni az önéletrajzot, s a környéken tevékenykedő, megbízható, regisztrációs díjat, közvetítői díjat nem kérő munkaerő-kölcsönző és -közvetítő cégekhez is elküldeni a pályázati anyagot. Ezek még mindig passzív utak, azt várod, hogy szembejöjjön majd valami, ami megfelel neked, de ez is több, mint a semmi 🙂 Ha sok hónapnyi sikertelenség van a hátad mögött, én érdemesnek tartanám megnézni a CV-det, hogy vajon nincs-e benne valami olyan hiba, ami miatt azonnal kiszórnak egy...

Tovább...

Csináld meg a házidat!

Szerző: Dátum: 2012. Júl. 31. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 14 hozzászólás

Csináld meg a házidat!

Nyár van? Vakáció? De nem az álláskeresés terén…akinek nincs munkája, vagy tudja, hogy hamarosan nem lesz, az ne lazsáljon, hanem álljon neki, s csinálja meg minden nap a házi feladatát! Hogy miért írom ezt? Nem volt olyan hét az elmúlt 10 évben, hogy ne keresett volna meg egy ismerősöm, barátom, vagy barátom barátja, volt iskolatárs, egyetemi ismerős, azzal a kéréssel, hogy segítsek neki elhelyezkedni, váltani, új állást találni. Ha tudok, természetesen szívesen segítek. De ez a segítség nem azt jelenti, hogy ha valaki hozzám fordul, majd akkor én szerzek neki állást, anélkül, hogy neki bármit is kéne tennie érte. Ha ez a varázslatos képesség a tarsolyomban lenne, akkor valószínűleg nem itt ülnék, hanem valami csodás tengeri szigeten múlatnám napjaimat abból a pénzből, amit a magamnak szerzett milliárdokat fizető állásból félretettem 🙂 Szóval neeeem, a munkaerő-közvetítők, fejvadászok nem a zsíros állásokat osztogatják, s nem az amúgy az állásra alkalmatlan ismerőseiket tolják be a legjobb pozíciókba. Ők csak tanácsot tudnak adni, hogy mit csinálj másképpen, mit írj máshogyan a CV-dben, a motivációs leveledben, hogyan kezd neki az álláskeresésnek, mely fórumokra regisztrálj fel, milyen tanácsadókat keress meg, hogyan érd el, hogy visszajelezzenek egy sikertelen pályázat után. Ha rossz irányba mész, azt is meg tudják talán mondani, s segíthetnek az új irány megtalálásában. De ehhez neked kell többet dolgozni, ehhez neked kell beletenni az időt, energiát. Jó néhány pályázó, aki hozzám fordul, tisztességesen, szorgalmasan megcsinálja a “házi feladatot”, amit adok neki. Átírja a CV-jét a tanácsaim alapján, elkészíti a 3-4 különböző verziót ebből, és a motivációs levélből, leül a gép elé, és módszeresen végignézi a kipécézett cégek honlapját, testre szabott anyagot küld, építgeti a szakmai kapcsolatrendszerét a Linkedin-en és egyéb fórumokon, ha interjúra megy, előtte felkészül a tanácsaim alapján, átgondolja a bérigényét, szakmai múltját, motivációját… vannak ezen szorgalmas ismerősök között igen magas vezetői beosztásban dolgozó valakik is, akik  – függetlenül attól, hogy korábban hány milliót kerestek havonta, vagy hány beosztottat irányítottak – belátják, tudják, most nekik kell szorgos kis hangyaként tevékenykedni, hogy újra oda jussanak, ahol lenni szeretnének. Nekik általában hamar lesz is állásuk. És van a másik csoport, akinek hiába mondom el, hogy mit kéne tenni, nem kapok tőlük sem javított CV-t, sem egyéb életjelet, miután tanácsot adtam. Eltűnnek, mintha soha nem is beszéltünk volna. És aztán x hónap múlva néha újra jelentkeznek, hogy van-e már nekik állás, s én újra elmondom (bizony néha kisebb lelkesedéssel), hogy mit is kéne tenniük! Igen kevesen jutnak el abba a fázisba, hogy valóban meg is teszik a jövőjük érdekében, amit tanácsolok. A legtöbb csak vár, hogy majd lesz valami… s néhányan még sopánkodnak is, hogy már mióta nincs állásuk, és hogy mennyire kéne már egy jól fizető munka… Te ne légy ilyen, kérlek! Ha nincs állásod, nincs munkád, akkor az a munkád, hogy napi 8 órában állást keress. Kelj fel időben, minden nap nézd át a postaládádat, minden nap pályázz meg új állásokat, olvasd el a szakmai híreket, regisztrálj az összes lehetséges álláskereső fórumon, pályázz direkt módon kiszemelt cégekhez, menj el az összes állásbörzére, használd  a kapcsolatrendszeredet, ha nincs, vagy nem elég nagy, akkor bővítsd! Képezd magad odahaza, olvass szakmai cikkeket a neten, tájékozódj az újdonságokról… Senki nem fog helyetted megdolgozni az új állásodért! Neked kell! Önéletrajzot írnál, pályáznál, de nem tudod, hogyan kell? Iratkozz fel most a Dolgozó mami hírlevélre, és ingyen megkapod az önéletrajzírásról szóló hírlevél sorozatomat (amit ugyan kifejezetten anyukáknak készítettem, de apuka  is hasznosíthatja a benne írtakat). A hírlevélben adott tanácsaimmal fokozatosan, lépésről lépésre javítjuk ki az önéletrajzod gyenge pontjait! Érdekel? Kattints ide! Ajánlott bejegyzések:A hét kérdése: álláskeresés kisgyerekkel… hogyan?A funkcionális önéletrajz – kulcs a sikerhez!Önéletrajz minta: lehetőség vagy veszély?5 tipp a...

Tovább...

A HR-es sem tökéletes, avagy akasztják a hóhért…

Szerző: Dátum: 2011. aug. 11. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 6 hozzászólás

A HR-es sem tökéletes, avagy akasztják a hóhért…

Azoknak, akik nem nagyon ismerik a HR-es, vagy tanácsadói szakmát, sokszor olyan misztikusnak, és megfoghatatlannak tűnik az egész. Akik nem szoktak hozzá, hogy rendszeresen pályázzanak, CV-t írjanak, interjúkon méressék meg magukat, azt hiszik, hogy ez valami nagyon rettenetes procedúra, amire olyan sokat kell készülni, és izgulnak minden ilyen feladat előtt. És sokszor hallom tőlük, hogy “de jó neked, te ezt mind tudod, neked biztosan könnyebben menne az interjú“, és “persze, a HR-eseknek sokkal könnyebb interjúzni, pályázni, hiszen minden szabályt tudnak, mindenre fel vannak készülve, aki bezzeg szakmabeli, annak jó dolga van, könnyen megy neki minden”… hát ne higgyétek! Számtalanszor tapasztalom, hogy a szakmabeliekkel folytatott interjúk sem tökéletesek, a CV-jük bizony néha-néha csapnivaló, és hát az alapvető interjúszabályokat sem tartják be. És ilyenkor újra és újra azon gondolkozom, hogy vajon ő nem gondolja végig, hogy milyen hibákat követett el? Nem ciki neki, hogy szakmabeli létére ekkora bakit követ el? Mintha egy mérnök rosszul számítana ki egy egyszerű dolgot, vagy egy könyvelő alapvető elemi hibát követne el. De nem, nem veszik észre, nem tűnik fel nekik, nem törődnek vele… hogy megnyugodjatok, s lássátok, ők sem – és senki sem – tökéletes, közreadok néhány példát az elmúlt évek tapasztalataiból – természetesen abszolút anonim módon (a szakmai etika mégiscsak kötelez :-))! Lehetnének ezek a példák “sima” jelöltekkel kapcsolatosak is, de így külön kis ínyencségek ezek, hiszen olyan hibázik, akinek nem szabadna… Önéletrajz: ugyan az úriember már elmúlt 33, még mindig a diplomázáskori fotója van a CV-ben, zsenge, szemtelenül fiatal, tejfölösképű, olyan, akit tuti nem vesz komolyan senki, mert 18-nak néz ki. Hiába dolgozik több éve specialista területen jó nevű cégnél, akkor is juniornak tűnik. Ugye azt a fotót néhány évente frissíteni kéne, meg általában a CV-t is :-). Tudom én, hogy ott van a születési éve, végezhetek egy gyors fejszámolást, de valahogy a fotó ráégett a retinámra, és nem tudtam szabadulni tőle… Vagy elküldi az anyagát, ami félig magyar, félig angol, látszik, hogy imitt amott átírta, de hát az összkép borzasztó 🙁 És amit nem is hinnél: helyesírási hibáktól hemzseg. Vajon ő milyen szerződéseket, ajánlatokat, vagy jelölt jellemzéseket adna ki a kezéből? Ugyanilyen hibásakat? És mit gondolna az az ügyfél, ami ezt elolvassa? Levél a CV mellett: semmitmondó, sablonos, “egy a tucatból” mondatok egy fejvadász-jelölt pályázatában, akitől ugye azt várom el, hogy a csillagos eget is ledumálja majd, és bárhová, bárkihez bejut a furfangos érvelésével… csoda, hogy nem hiszek neki első olvasatra? További kedvenceim a “Tisztelt Cím!” kezdetű levelek, amit valószínűleg ő maga is utált, amíg a HR-es székben ült, de maga sem képes kis kutatómunkával kideríteni, hogy kinek is címezze a pályázatát. Vagy a non plusz ultra: egy darab CV, minden hivatkozási szám, levél, vagy bármi egyéb utalás nélkül. Miért ide küldöd, mit szeretnél, mire pályázol, mi érdekel, mik az eredményeid, miért te vagy az ideális jelölt a többi 200 közül? Telefonos interjú: tárcsázok, kicsöng, majd egy hang beleszól: “egeeeeen…” Hát, legszívesebben letettem volna azonnal. Ha beadta valahová a CV-jét, várja, hogy felhívják, akkor illik úgy felvenni, hogy értelmesen, kulturáltan szól bele, bemutatkozva. Személyes interjú: késik… nem keveset, sokat, de nem is érzi szükségét, hogy elnézést kérjen (erről nem is mondanék többet). Vagy a másik: olyan munkakör, ahogy napi szinten ügyfelekkel kell foglalkozni, vezetőkkel, ügyvezetőkkel találkozni, tárgyalni, így bizonyos megjelenést elvárunk (félreértés ne essék, nem csinos, fiatal, 55 kilónál nem több, dekoratív alakot várok el, hanem ápoltságot, és üzleties megjelenést – kosztüm, öltöny, elegáns nadrág, szoknya, blúz, ing…). Az öltözéke az interjún farmer és egy póló. Hát csoda, hogy nem őt veszem fel? Ha ide így jön, miben megy ki az ügyfélhez? Tréningnaciban? Ó, neeeee…. És még tudnám folytatni kedves szakmabeli társaim baklövéseit. Hangsúlyozom még egyszer: mindenki...

Tovább...

Pin It on Pinterest

Tájékoztatni szeretnélek, hogy ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérlek, engedélyezd a sütik használatát. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnom a figyelmedet arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye számodra a böngészést. A sütiket természetesen letilthatod a böngésződ beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás