Bejegyzések a következő címkével: "álláskeresési tippek anyukáknak"

Mit válaszolj, ha megkérdik az állásinterjún, hogy hány gyermeked van?

Szerző: Dátum: 2020. ápr. 01. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Mit válaszolj, ha megkérdik az állásinterjún, hogy hány gyermeked van?

Édesanyaként mindannyian ismerjük azt az érzést, ami ott gyomortájon jelentkezik, ha állásinterjúra készülünk. Hiába van tökéletesen megírt önéletrajzunk, jó referenciáink, ütős szakmai tapasztalatunk, bizony az az egy-két gyerkőc azonnal inkompetens, megbízhatatlan munkavállalóvá tesz minket – legalábbis a legtöbb HR-es szemében (tisztelet a kivételnek). Mit mondjunk a nagy, mindent eldöntő kérdésre: “Hány gyermeke van, hány évesek?” Különbözően vagyunk, mi, anyukák. Van, aki bátran szembeszáll a diszkriminációval, s van, aki csak otthon adja ki a haragját magából az interjú után, hogy mégis hogyan merészelik… Sebaj, én mindenkinek hoztam kiváló, csillagos ötöst érdemlő válaszokat! Anyukák, támadásra fel, válogassatok, mivel fogjátok a következő állásinterjún elkápráztatni a családi háttereteket firtató főnököket és HR-eseket… “Hány gyermeke van? Hány évesek?” A naíva “De jó, van céges bölcsi és ovi is? Gondolom, azért kérdezi, ugye? Nahát, nem is sejtettem, hogy ilyen szerencsés vagyok, hogy ilyen fantasztikus családbarát munkahelyre felvételizek éppen! Mesélne egy kicsit róla? Hány fős csoportok vannak? Mi a nevelési programjuk?” A közvetlen “Kettő lányom van, 3 és 5 évesek. És Önnek hány gyermeke van, és hány évesek? (Ha már ilyen jól összemelegedtünk…)” A visszakérdező “Ez egy érdekes kérdés, még sosem találkoztam vele eddig egy állásinterjún sem. Kérem, segítsen megértenem, hogy miért kérdezi Ön ezt: pontosan miért fontos és milyen szerepet játszik a gyermekeim száma és életkora a megpályázott ………….. munkakör sikeres betöltésénél?” Az ügyesen terelő “Valószínűleg Ön arra gondol most, hogy megfelelően helyt tudok-e állni, tudok-e koncentrálni a munkámra, s alkalomadtán vállalok-e túlórákat. Biztosíthatom, hogy nagyon komolyan veszem a munkámat, függetlenül attól, hogy mi zajlik éppen a családi hátteremben, és éppen ezért érzem úgy, hogy sokat tudnék hozzátenni a vállalat sikeréhez, s kifejezetten az ……………… osztály / terület munkájához. Apropó, megtudhatnék többet a …….. osztályon lévő feladatokkal és elvárásokkal kapcsolatban? Mik az idei célok ezen a területen?” A maximalista “Miért, pontosan mennyi itt az elvárás ennél a cégnél / ebben a munkakörben? Egyik kifejezett erősségem a kitűzött célok túlteljesítése, sokszor határidő előtt is, így biztosíthatom, hogy bármennyi is az elvárás, én azt is felül fogom teljesíteni. Meglátja, számíthat rám ebben is a vállalat! “ Április elseje van? Igen. 🙂 Vicceltem a fentiekkel? … Te mit gondolsz? Ajánlott bejegyzések:Kényes kérdések az állásinterjúnMilyen kérdéseket tegyünk fel az állásinterjún?Stresszinterjú – avagy a tudatos szemétkedés10 állásinterjú hiba, amit sose kövess elFelkészülés az...

Tovább...

Kényes kérdések az állásinterjún

Szerző: Dátum: 2019. nov. 27. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Kényes kérdések az állásinterjún

Ha állást keresünk, természetes, hogy a legjobban szeretnénk minden kérdésre válaszolni, amit az állásinterjún feltesznek nekünk. Az itt nyújtott szereplésünk – azaz a válaszaink, azok hihetősége, őszintesége, hitelessége – nagyban befolyásolja, hogy tovább jutunk-e a következő fordulóra, s felajánlják-e nekünk a végén az állást. Ám ezen kérdések között bizony lesz néhány nagyon fogós is, amire érdemes előre alaposan elkészülnünk, hogy elkerüljük az izzasztó helyzeteket, a dadogós válaszokat. Nézzük, mi az, amivel a HR-esek, vagy a szakmai főnökök a leggyakrabban „kínozzák” a pályázókat.   Kényes kérdések az állásinterjún – Mi van mögötte valójában? A jó válaszok megtalálásához egy lépést hátrébb kell lépünk, s minden esetben feltenni magunknak a kérdést, hogy miért kérdezik ezt, s miért fontos a válaszunk a munkáltatónak. Az egyik leggyakoribb firtatott terület, hogy az előző munkahelyeinkről miért és hogyan jöttünk el, mi volt az oka, hogy azok a munkaviszonyok megszűntek. Ebből egy jó HR-es több mindent tud leszűrni: utalhat a pályázó kitartására, konfliktuskezelési készségére, teljesítményére, de akár lehet teljesen semleges is, hiszen ha a vállalat csődbe ment, valószínűleg nem rajtunk múlt – hacsak nem mi okoztuk, mint legfelsőbb vezető. A válaszunkat tehát olyan módon kell átgondolni, hogy van-e olyan tényező az eljövetelünknél, ami rossz fényt vethet ránk, vagy van-e olyan ok, ami teljesen semleges, s rajtunk kívülálló ok miatt szűnt meg a munkaviszonyunk. Egy 3 gyermekes édesanya elküldése – akit nem vettek vissza 7 otthon töltött év után – közel sem olyan szokatlan, s nem utal a képességeire és a teljesítményére közvetlen módon, mint annak az értékesítőnek az elküldése, aki nem hozta a tőle elvárt számokat az elmúlt 2 évben, s emiatt vált meg tőle a munkáltatója. Ám ha nekünk is részünk van abban, hogy a munkaviszony megszűnt, alaposan gondoljuk át, mint mondunk. Egy munkahelyi konfliktust is lehet objektíven, túlzott érzelmek nélkül tálalni, vagy a személyes fejlődést, mint okot megjelölni, ahelyett, hogy szidnánk a volt kollégáinkat, vagy a volt főnökünket az állásinterjún. Ha hibáztunk, de tanultunk belőle, ezt is meg lehet olyan módon említeni, hogy pozitív kép alakuljon ki rólunk.   A piszkos anyagiak Szintén a kellemetlen kérdések közé tartozik a bérigényünkről való faggatózás, amire viszont meglepően felkészületlenül reagálnak a pályázók még mind a mai napig, holott a pályázat benyújtásának pillanatában tudják, hogy igenis szóba fog kerülni előbb vagy utóbb ez a kérdés. Éppen ezért tanácsolom minden álláskeresőnek, hogy abban a pillanatban, amikor eldönti, hogy állást keres, vagy vált, a felkészülésének elemi része legyen a bérigényének meghatározása. Nem ördöngösség ez, egy kit utánajárással, internetes források olvasásával, s néhány szakmai beszélgetéssel, állásinterjúval már könnyen meghatározható az az intervallum, amire joggal számíthatunk az általunk megpályázott munkakörökben. Az interjú során érdemes ezt aztán akkor előhozni, amikor a vállalat képviselője már meggyőződött arról, hogy milyen kvalitásaink, milyen képességeink vannak – azaz minél később. A kényes kérdés feltevésekor az állásinterjún ne csak egy konkrét összeget mondjunk, hanem mutassunk rugalmasságot, jelezzük, hogy körülbelüli elképzelést mondunk, ami a konkrétumok tükrében – egyéb juttatások – még változhat, s kérjünk is visszajelzést ott helyben udvariasan, hogy ez mennyre áll távol a vállalat által elképzelt javadalmazási csomagtól. Ha nem is kapunk válaszként konkrét számot, nagyjából tudni fogjuk, hogy mennyire sikerült pontosan meghatározni a bérigényünket, s ezzel az információval tovább finomíthatjuk a bértárgyalási technikánkat a következő állásinterjúkon.   Kényes kérdések az anyukák felé Kisgyerekes munkavállalók – főleg édesanyák – találkoznak igen gyakran azzal a helyzettel, hogy a szakmai interjún nagyobb érdeklődést mutat a HR-es a gyermekek életkora, egészségi állapota iránt, mint a pályázó szakmai kvalitásai, tapasztalata iránt. Bár érthető, hogy a gyermekek betegsége esetén az édesanya kiesésétől félnek, a helyzet korántsem ilyen egyértelmű. A hazai jogszabályok közül mind a Munka törvénykönyve, mind az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség...

Tovább...

Felkészülés az állásbörzékre

Szerző: Dátum: 2019. Sze. 23. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Felkészülés az állásbörzékre

Az ősz beköszöntével eljön az állásbörzék időszaka is. Sok helyi és országos rendezvény kínál ilyenkor pompás lehetőségetek az állást keresőknek, vagy karrierváltást fontolgatóknak. Aki időben elkezdi ezeket kihasználni, s előre felkészül a nagy megmérettetésre, talán egy állásajánlattal a zsebében térhet haza. Ám aki csak a börze előtti napon kap észbe, már elkésett… neki csak a morzsák jutnak majd. Mire figyeljünk tehát?   Hova menjünk ki egyáltalán? Írjuk össze először is, hogy milyen rendezvények vannak a környékünkön, mely iskolák, egyetemek vagy független szervezetek állásbörzéi jöhetnek szóba a következő hetekben, hónapokban. Ezeket írjuk be előre a naptárunkba, hogy biztosan ne feledkezzünk meg róluk. Ha országos rendezvényt is kinéztünk magunknak, s nem a fővárosban lakunk, érdeklődjünk, hogy van-e meghirdetett utazási kedvezmény (a MÁV az elmúlt években biztosított ilyet). Tervezzük meg, hogy mikor melyik rendezvényre látogatunk el, különösen, ha jelenleg is dolgozunk, hiszen így kevesebb idő áll rendelkezésre a „nézelődésre”.   Használjuk az ingyenes tanácsadási lehetőségeket! Sok állásbörze már hetekkel a rendezvény előtt meghirdeti a programjait, amik nem csak érdekes és hasznos előadásokat tartalmaznak, hanem sokszor ingyenes tanácsadási lehetőségeket is. Állásinterjú, idegen nyelvű interjú, önéletrajz tanácsadás, stb… ez mind-mind jobb pályázóvá, gyakorlottabb, felkészültebb börzézővé tehet minket… de csak ha időben lecsapunk az időpontokra, hiszen ezek fogynak le a leggyorsabban. Ne legyünk lusták tehát rendszeresen figyelni a börzék weboldalát, s ha meghirdetik az időpontokat, azonnal jelentkezzünk! Érkezzünk felkészülten a tanácsadásra, hogy a legtöbbet hozhassuk ki a lehetőségből. S ki tudja, sokszor a vállalatok HR-esei és a fejvadászok tartják ezeket a tanácsadásokat, talán rá is akadhatunk a jövőbeli munkáltatónkra egy szimulált interjú során!   Készüljünk fel előre a cégekből! A programok mellett előzetesen nézzük meg a kiállító cégeket is, s válasszuk ki azokat, ahol valószínűleg hasonló végzettségű, tapasztalatú álláskeresőket várnak, mint mi. Több állásbörzén szakma és végzettség szerint is ki vannak listázva a kiállító cégek a weboldalon, így a számunkra szóba jöhető vállalatok megtalálása szinte gyerekjáték! Ezeknek a cégeknek már előre nézzünk utána, olvassuk el, mit lehet tudni róluk, milyen terveik, projektjeik vannak, milyen változások voltak, vagy várhatóak a cég életében. Ezek lesznek – vagy lehetnek – a jó apropók, hogy megszólítsuk a cég képviselőit, s kompetens, tájékozott pályázóként tűnhessünk fel a tébláboló és tájékozatlan börzéző nem túl hízelgő képe helyett.   Legyen profi a pályázati anyagunk! Fussuk át a korábban elkészített önéletrajzunkat, ha kell, készítsünk több, testre szabott verziót, attól függően, hogy hova pályázunk. Vegyük ki a régebbi és nem olyan fontos, már nem releváns információkat, tegyük bele az újabb eredményeinket, sikereinket. Egy jó pályázati fotó sem árt, hiszen ha kellemes benyomást tettünk személyesen a standon a HR-esre, jó, ha az önéletrajzunkon is ugyanolyan előnyös fotó fogadja az érdeklődőt!   Bemutatkozás 30 másodpercben? Lehetséges! Gyakoroljuk az elevator speech-ünket! Hogy mi is ez? A szakmai bemutatkozónk, ami néhány mondatban összegzi a legfontosabb tudnivalókat rólunk, röviden, tömören, figyelemfelkeltőn. Mintha beszállnánk egy liftbe, s a rövid liftút erejéig ott lévő HR-esnek 30-60-90 másodpercben kéne bemutatkoznunk, azzal a céllal, hogy felkeltsük a figyelmét. Az állásbörze is olyan, mint egy liftes utazás: sokan nyomorognak a pultok körül, s kevés időt töltünk együtt a másik féllel, a szemben álló HR-essel… de ez idő alatt kell, hogy felvillantsuk a legjobb ütőkártyáinkat, hogy felkeltsük az érdeklődését!   Nem a ruha teszi… vagy mégis? Készítsük elő a megfelelő öltözékünket! Hogy az milyen is? A hivatali öltözék elegáns, nem hivalkodó, nem kihívó. Nem kell, hogy fekete-fehér legyen, lehet színes, ha harmonikusan vannak összeválogatva az árnyalatok. Hölgyeknek lehet szoknya, vagy nadrág, blúz, vagy egy szép pulóver valami sállal, kendővel, kosztüm, de még a farmer is elmegy, ha nem túl sportos szabású, egy elegáns fehér blúzzal, blézerrel és magas sarkúval kombinálva. Férfiaknál öltönynadrág, szövetnadrág, farmer, elegáns...

Tovább...

6 végzetes hiba az álláskeresés során

Szerző: Dátum: 2019. aug. 12. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

6 végzetes hiba az álláskeresés során

Sok szakmai cikk szól arról, hogy mit csináljunk álláskeresés során, ám néha nem elég, ha a pályázók szájába rágjuk, hogy mit csináljanak. Ilyenkor jönnek az elrettentő példák a karrier-tanácsadók eszköztárában, s hatalmas lelkesedéssel készülnek a „mit ne tegyünk” listák. Íme, itt az én hatos listám, mi az, amivel igencsak vágja maga alatt a fát egy álláskereső…   A toplista tetején az én tapasztalatom szerint a pályázati anyag, és az abban elkövetett hibák állnak. Még mindig találkozom olyan önéletrajzokkal, amiből csak komoly bogarászás után lehet a lényeget leszűrni, vagy több perces tanulmányozás után sem egyértelmű, hogy pontosan hány év tapasztalata is van a pályázónak, s milyen feladatai voltak a korábbi munkahelyein. Márpedig ez az első szűrő, aki itt nem jut át, az biztos elbukott. Ugyan az önéletrajz formázásáról kevesebbet írnak a szakmai cikkek, de a jó tartalom is megbukhat, ha nincs jól tálalva: a kiemelések, kulcsszavak hiánya, a túl sok oldal, vagy a túl kicsit betűméret ugyanúgy nehezíti a HR-es dolgát… és ha van 50 másik tökéletes önéletrajza, miért is vesztegesse erre az idejét arra, amit csak nagyítóval, vagy 15 perces kemény koncentrálás után tudna értékelni? Na, ugye! A másik nagy hiba, ha csak álláshirdetésre pályázik valaki, s ezzel sok-sok további forrástól kvázi elzárja magát. Igen, tudom, az álláshirdetésekre való CV küldözgetés olyan biztos dolognak tűnik, mert a szobánk kis csendes nyugalmából kattintgatunk a neten, csatoljuk a szakmai önéletrajzunkat, majd hátradőlünk elégedetten, hogy ez az, ma is mindent megtettem, hogy állásom legyen. Hát, nem! Ez csak a legkényelmesebb, legkevésbé kockázatos módja az álláskeresésnek – de a legkevésbé hatékony is! Tessék kimenni a valós világba, állásbörzékre járni, szemtől-szembe találkozni HR-esekkel, fejvadászokkal, szakmai vezetőkkel, felhívni a régi ismerősöket, hasznos és értékes szakmai kapcsolatokat építeni, szakmai konferenciákra járni, közvetlenül pályázni kiszemelt cégekhez – akár konkrét, meghirdetett pozíció nélkül is! S, ha már az álláshirdetéseknél tartunk, jöjjön is ide kapcsolódóan a következő baki: a mindenes pályázó. Ő az, aki minden álláshirdetésre elküldi a pályázati anyagát, mindenre pályázik, függetlenül attól, hogy űrkutatásra vagy lótenyésztésre keresi a hirdető cég a megfelelő szakembert. Aktív fejvadász koromban összeakadtunk néha ilyen pályázókkal, s egy idő után már meg sem nyitottuk a beküldött pályázati anyagát, mert fejből tudjuk az e-mail címe alapján, hogy ki ő, s mit tud – azaz mit nem. Tudom, hogy az álláskeresés nehéz műfaj, s a hónapokig tartó bizonytalanság sokakat felőröl. De attól nem lesz nagyobb senkinek az esélye, ha minden létező álláshirdetésre pályázik, függetlenül attól, hogy megfelel-e a feltételeknek, vagy sem. Persze, ha szinte majdnem ránk illik a kiírt pozíció, s csak 1-2 apró dolog hibádzik, az teljesen más szituáció, mintha valaki gimnáziumi érettségivel és releváns tapasztalat nélkül úszómesternek, gazdasági igazgatónak és HR tanácsadónak is jelentkezik – ugyanazon a napon. Ha mindezeken túljutott a lelkes pályázó, s meghívták egy személyes találkozóra, a következő nagy hiba a felkészületlenség. Ha amúgy a végzettség, tapasztalat megvan, akkor maga az állásinterjú sikere – azaz hogy tovább jut-e egy jelentkező a következő körre – 70-80 %-ban a felkészülésen múlik véleményem szerint. Az iparágból, az iparági trendekből, a cégből, a termékeiből, a szolgáltatásaiból, a meghirdetett munkakörből, sőt, abból, hogy kihez megyek interjúra, kötelező előzetesen készülni!  Emellett saját magunkról kell beszélnünk, így nem mondhatjuk, hogy nem tudtunk előre készülni a kérdésekre! Az a pályázó, aki nem tudja értelmesen, célratörően összefoglalni a szakmai múltját 5-10 percben az interjú elején, alkalmatlan egy olyan munkakörre, ahol ugyanezen képességeket – előre gondolkodás, tervezés, szorgalom, strukturáltság – kell majd a munka során is használni nap, mint nap. A klasszikus állásinterjú kérdések is megtalálhatóak szinte minden karrierportálon, így csak idő és szorgalom szükséges ahhoz, hogy valaki a legjobb tudása szerint felkészüljön ezekre! És ha mindezen túljutott a pályázó,...

Tovább...

Öltözködési tippek kánikulában

Szerző: Dátum: 2019. Júl. 29. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés, Újra munkában | 0 hozzászólás

Öltözködési tippek kánikulában

A nyár beköszöntével – ha nem lenne elég baja egy álláskeresőnek – még egy problémával számolnia kell: hogy már állásinterjúra menet leolvad a sminkje (kivéve a férfiaknál, ők ebből a szempontból szerencsésebbek), összegyűrődik, izzadt lesz a ruhája, s egyáltalán nem lesz meggyőző és professzionális a kinézete. A hivatali öltözékként elterjedt és elvárt ruházat ugyanis a legtöbb esetben nem „kánikula-álló”. Ugyanez igaz a nem állást kereső, hanem már dolgozó emberekre, hiszen 30 fok fölött igen nehéz megfelelni a dress code-nak úgy, hogy az ember ne süljön meg… Hol a határ, meddig lehet lazítani az öltözködési előírásokon? Mit vegyünk fel, és hogyan válogassuk ki a megfelelő ruhadarabokat az állásinterjúra vagy a munkás mindennapokra? Tóth Eszter stílus- és színtanácsadó segít nekünk eligazodni a nyári hónapok alatt megfelelő öltözködés terén.   – Eszter, felkelsz reggel, megnézed az aznapi időjárás előrejelzést, s látod, hogy simán 30 fok felett lesz a hőmérséklet már délelőtt is. Fontos találkozód van aznap. Mit veszel elő a szekrényedből? – Én biztos, hogy egy ruhát, több okból is. Egyrészt nem kell azon gondolkodnom, hogy milyen felsőt milyen alsó ruhadarabbal kombináljak össze. Másrészt kicsit talán szellősebb egy egyberészes, mint ha pl. betűrnék egy blúzt, inget szoknyába vagy nadrágba. Természetesen egy ruha is tud a szabásánál és anyagánál fogva ugyanolyan formális lenni, ha szükséges, mint egy inges összeállítás. – Állásinterjúra készülve nagyon fontos a megfelelő öltözék is, nem csak a szakmai felkészülés, vagy a várható kérdésekre adott válaszok begyakorlása. Milyen tippjeid vannak az állásinterjúra készülő hölgyeknek, uraknak? – Érdemes információt gyűjteni a cégről, hogy milyen elvárások vannak öltözködés terén és milyen irodában működnek. Ahol nincs dress code, ott is tanácsos a megpályázottnál eggyel magasabb pozíciónak megfelelően felöltözni az interjúra. Tehát ha valahol farmerben, pólóban dolgoznak,  vegyünk fel egy blézert vagy zakót a póló fölé. Más a helyzet olyan cégnél, ahol egyébként is megkövetelik a business formal vagy business casual megjelenést. Ott nem kérdés a nyakkendő viselete állásinterjún és a zakóját se felejtse otthon egy férfi. A nők annyival könnyebb helyzetben vannak, hogy viselhetnek rövid ujjú vagy ujjatlan felsőt, de a szoknya hossza térd fölé ebben az esetben sem érhet. Ma már a harisnya viseletéhez nem ragaszkodnak olyan szigorúan. Sokszor előáll viszont az a helyzet, hogy a 40 fokos hőségből beesünk egy légkondicionált irodába, ahol a hirtelen frissítőnek tűnő hűs után először még jobban lever minket a víz a hőmérséklet különbség miatt, később viszont akár fázhatunk is. Ezért érdemes egy kicsit előbb érkezni és a mosdóban felfrissíteni, rendbe szedni magunkat, esetleg a táskánkból előhúzott harisnyát felvenni, hogy ne legyen diszkomfort érzetünk a hideg levegő miatt, mert az ronthatja a teljesítményünket is. Ugyanígy vihetünk magunkkal egy béleletlen blézert vagy kardigánt is, amit az irodában magunkra veszünk. – A színekkel, fazonokkal mennyit tudunk játszani egy interjú vagy a napi hivatali öltözékünk során? – Megjelenésünk nagyban meghatározza az első benyomást rólunk, ami akár döntő is lehet egy állásinterjú, de egy üzleti megbeszélés során is. Öltözködésünket a megfelelő színek és fazonok alapozzák meg. Megfelelő színek alatt azok az árnyalatok, melyek a természetes adottságainkat tükrözik vissza, így nem nyomnak el minket, de szürke kisegerek sem leszünk bennük, hanem ránk irányítják a figyelmet. Ezeket a színeket egy színtanácsadó segítségével könnyen beazonosíthatjuk és mivel a színtípusunk nem változik,  a teljes ruhatárunkat felépíthetjük olyan darabokból, melyek egymással szabadon kombinálhatóak. A megfelelő fazonokban pedig a legelőnyösebben öltöztetjük fel az alkatunkat. Ha tudjuk, hogy a megjelenésünk is támogatja a szakmai tudásunkat, sokkal magabiztosabbak leszünk és így nagyobb sikereket érhetünk el. – Óhatatlan ebben a melegben az izzadás, pláne, ha az embert egy állásinterjún faggatják… van erre is valami tanácsod? – Világosabb színű és vékonyabb, természetes anyagból készült ruhát válasszunk. A fehér pamuting nagyszerű...

Tovább...

Hogyan keress munkát, ha állásod van?

Szerző: Dátum: 2019. Júl. 03. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Hogyan keress munkát, ha állásod van?

Ha munkanélküliként keresünk állást, nem szabad, hogy gondot okozzanak az álláskeresési feladatok, hiszen temérdek időnk van, nem kell bejárnunk sehová dolgozni, így napi 8 órában végezhetjük az álláskeresési feladatokat. Akkor megyünk interjúra, amikor hívnak, úgy szervezzük a kapcsolatépítő találkozóinkat, ahogy nekünk jó. Ám mit csináljon az, aki 8 órás munka mellé kell, hogy bezsúfolja ugyanezen feladatokat? Nem kis kihívás ez… Ha jelenleg is dolgozunk, jó taktika a közvetlen közelben, a szakmánkban körbenézni, talán így gyorsabb lesz az elhelyezkedés. Ha ismerjük az iparág nagyjait, elég gyorsan összeírhatjuk magunknak azokat a cégeket, ahol jó eséllyel van hasonló pozíció, s talán a tapasztalatunknak kifejezetten örülnek is, s őket érdemes diszkréten megkörnyékezni. Szakmai rendezvényeken egy-egy beszélgetés a konkurenciával, egy-egy névjegykártyacsere sosem árt – akár konkurencia felmérésről van szó, akár a jövőbeli állásunk megszerzéséről. Ha már ismernek minket, meglehet, nem kell annyit küzdenünk a vágyott pozícióért, mint egy teljesen idegen pályázónak, aki az utcáról esik be. Ha ez nem járható út – mert mondjuk, szigorú versenytilalmi záradékunk van, vagy nem szeretnénk a szakmánkban maradni -, első lépésként gondoljuk át, hogy mikor tudunk az álláskeresési feladatokra időt szánni. Nézzük át, milyen egy munkanapunk, egy munkahetünk, s jelöljünk ki magunknak olyan idősávokat, amikor az álláskeresési feladatokat végezzük. Módszeresen dolgozzunk, de hagyjuk kicsúszni az időt a kezeink közül, s ha kell, kissé szorítsuk háttérbe az egyéb időtöltéseket. Ha álláshirdetésekre is pályázunk, egyszerűsítsük az életünket annyival, hogy a legnépszerűbb portálokon hírlevelet állítunk be magunknak, így nem nekünk kell böngészni, hanem automatikusan kapjuk a friss álláshirdetéseket. Ám ezt semmiképpen se a céges e-mail címünkre irányítsuk, hanem a magánra. Figyeljünk arra is, hogy hova, milyen adatbázisba töltjük fel az önéletrajzunkat, nehogy véletlenül az éppen új munkatársak után böngésző munkáltatónk szeme elé kerüljön! Óvakodjunk attól, hogy a munkahelyünkön, munkaidőben végezzük az álláskeresési feladatokat. A munkáltató által biztosított céges eszközöket, ha lehet, ne használjuk álláskeresési célokra, s munkaidőben a munkánkkal foglalkozzunk. Természetesen, ha kapunk egy érdeklődő telefonhívást, felvehetjük, de igyekezzünk diszkréten elvonulni, s úgy leegyeztetni a részleteket. Nem kell pánikba esve üres tárgyalót vadászni a munkahelyünkön, elég, ha csak jelezzük a többieknek, hogy egy személyes jellegű hívást kaptunk, s emiatt húzódtunk félre. A nem fogadott hívásokat ebédidőben, amikor nem a munkahelyünkön vagyunk, hívjuk vissza, s ha nem érjük el a hívó felet, küldjünk sms-t, hogy délután, munka után mikor vagyunk elérhetőek. A HR-esek, a fejvadászok hozzá vannak szokva, hogy a jó szakemberek a pályázás alatt is állásban vannak, azaz nem lepődnek meg, ha valakivel napközben nem lehet hosszan csevegni. Ugyanez igaz az állásinterjú időpontokra is. Igyekezzünk kora reggeli vagy késő délutáni időpontokat kérni, ha meghívnak minket egy személyes bemutatkozásra, ha pedig ez nem lehetséges, s nincs már „lecsúsztatható” túlóránk, ami révén 1-2 órával hamarabb elmehetnénk a kérdéses napon, akkor kérjünk egy, vagy egy fél nap szabadságot. Az semmiképpen nem jó taktika, hogy elhagyjuk a munkahelyünket valamilyen indokkal, ám túl későn érünk vissza. Egy állásinterjú 45-60 perc is lehet, így utazással együtt ezt napközben, munkaidőben, csak úgy kiszaladva a munkahelyünkről nem lehet megoldani, ráadásul az időnyomás miatt még rosszul is teljesíthetünk az interjún. Nem tanácsos senkinek a munkahelyen elárulni a terveinket, mert nem tudhatjuk, ki tud titkot tartani, és ki nem. Ha esetleg nem sikerül mégsem a váltás, de elterjed rólunk, hogy menni akarunk, bizonyára nem lesz olyan jó a megítélésünk, így a béremelésről, az előléptetésről, vagy az izgalmasabb projektekről is lemaradhatunk, mert nem voltunk elég diszkrétek. Gondoljuk át előre, hogy ha állásajánlatot kaptunk, mennyi időn belül fogunk majd kezdeni tudni az új helyen. Ennél mindenképpen vegyük figyelembe, hogy milyen hosszú felmondási időnk van a jelenlegi helyünkön, mert előfordulhat, hogy a munkáltatónk a rossz hír hallatán nem engedi el a felmondási időt, vagy...

Tovább...

Hogyan mondjunk nemet egy állásajánlatra?

Szerző: Dátum: 2019. máj. 15. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Hogyan mondjunk nemet egy állásajánlatra?

A legtöbb kezdő álláskereső bizonyára azt gondolja, hogy micsoda cikk ez, hiszen aki állást keres, az nem mond nemet az ajánlatra, hanem boldogan igent válaszol. Ám aki már egy ideje benne van az álláskeresés dzsungelében, az bizony tudja, hogy igenis vannak olyan helyzetek, amikor nem könnyű dönteni és egyáltalán nem olyan egyértelmű, hogy boldogan lecsapunk a nekünk felkínált álláslehetőségre. S az, hogy egy ilyen helyzetben hogyan kommunikálunk, mit mondunk, mivel indokoljuk, vagy nem indokoljuk a döntésünket, akár a jövőbeli karrierünkre is kihathat. Ha profi álláskeresők vagyunk, akkor egyszerre több vasat is tartunk a tűzbe, több álláskeresési módszert, eszközt alkalmazunk, több céghez pályázunk egy időben, így ha a munkaerő-piacon keresett szakmánk van, igen könnyen kerülhetünk abba a „kellemetlen” helyzetbe, hogy több vállalat is szeretne alkalmazni minket. Ebből pedig az következik, hogy valakinek biztosan nemet kell mondanunk. Ám ha jelenleg csak egy állásajánlatunk van, de úgy érezzük, ez nem az igazi – valami nem stimmel, vagy a fizetés túl alacsony, vagy túl messze van a cég, vagy időközben olyan dolgok derültek ki az állásinterjún, hogy már nem tartjuk annyira vonzónak ezt a lehetőséget – akkor is valamilyen módon vissza kell utasítanunk. Az első és legfontosabb dolog, hogy tudatosítsuk magunkban, hogy a teljes kiválasztási folyamat legvégéig mindkét félnek – azaz nem csak a munkáltatónak, de nekünk is – lehetősége van arra, hogy nemet mondjon, hogy meggondolja magát. Sokan azért félnek nemet mondani, mert kellemetlen helyzetnek tartják, hogy először pályáznak valahová, utána pedig visszakoznak, mintha megbízhatatlannak, vagy döntésképtelennek tűnnének. Holott erről szó sincs! Egy munkaviszony létesítése közös megegyezésen kell, hogy alapuljon, azaz ha mi időközben meggondoltuk magunkat – legyen annak az oka bármi is – jogunk van visszautasítani a felajánlott állást. Ám nem mindegy, hogy ezt hogyan kommunikáljuk. Ha a másik oldal, a HR-es, vagy a szakmai vezető helyébe képzeljük magunkat, rögtön megérthetjük, hogy a korrekt, egyenes, érzelmektől, sértésektől mentes válasz a legjobb megoldás a valóban kissé kellemetlen helyzet kezelésére. Ha az állásajánlatot ott helyben nem tudjuk eldönteni, kérjünk 24 óra gondolkodási időt, s ezt betartva másnap – miután alaposan végiggondoltuk – jelezzünk vissza. Köszönjük meg a lehetőséget, mondjuk el, hogy értékeljük, hogy ránk esett a választás, de sajnos nemet kell mondanunk. Amennyiben tudunk segíteni vele, mondjuk el az indokot is. Ha egy másik, jobban fizető, érdekesebb, nagyobb kihívást jelentő állásajánlat mellett döntöttünk inkább, nyugodtan utaljunk rá röviden, hogy miben volt jobb a másik ajánlat, hiszen ez a fajta visszajelzés egy okos HR-esnek, vagy egy jó szakmai vezetőnek további hasznos információt jelenthet a jövőben az üres munkahelyek betöltésekor. Ha kissé érzékenyebb téma a döntésünk oka – nem szimpatikus a jövőbeli vezetőnk stílusa, vagy nem érezzük magunkhoz közelállónak az ottani munkahelyi kultúrát, vagy a munkakörnyezet nem megfelelő számunkra – alaposan gondoljuk meg, hogy a másik fél vajon kellőképpen nyitottan és objektíven tudja-e ezt az indokot fogadni. Ami abszolút tabu, az a teljes eltűnés: nincs annál rosszabb lépés, mint a kellemetlennek érzett beszélgetést inkább nem felvállalva eltűnni, és nem felvenni a HR-es telefonhívását, s nem válaszolni a levelekre. Felnőtt, felelősségteljes munkavállaló ilyet nem tesz! Már csak azért sem, mert ha a szakmában szeretnénk továbbra is elhelyezkedni, igen jó eséllyel lehet még közünk a mostani kiválasztást bonyolító HR-eshez, fejvadászhoz, hiszen ők is váltanak állást néha-néha. Így egy fel nem vállalt döntés később akár nagyon csúnyán visszaüthet, ha 2 év múlva egy másik céghez pályázunk, s az önéletrajzunk pont annak a HR-esnek a kezében landol, akit korában „elfelejtettünk” visszahívni. De ha fél év múlva látunk egy számunkra álomállásnak tűnő munkakört meghirdetve a korábbi cégnél, sokkal jobb esélyekkel indulunk, ha úgy emlékeznek ránk, mint arra a szakemberre, aki korrekt módon, megköszönve a HR-es fáradozását és munkáját, udvariasan utasította...

Tovább...

Sikeres szereplés az Assessment Centeren – így készülj fel, ezt csináld, hogy tiéd legyen az állás!

Szerző: Dátum: 2019. ápr. 05. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Sikeres szereplés az Assessment Centeren – így készülj fel, ezt csináld, hogy tiéd legyen az állás!

A kiválasztó központ – AC vagy Assessment Center néven is találkozhatunk vele – egy olyan kiválasztási eszköz, ahol a munkatársakat kereső cég igyekszik a betöltendő munkakör tipikus feladatait lemodellezni, s ilyen jellegű minta feladatokat ad a pályázóknak, miközben megvizsgálja, megfigyeli őket “munkavégzés”, azaz a kitalált feladatok megoldása közben. A megfigyelők lehetnek a cég vezetői, a HR osztályról kollégák, vagy külsős szakemberek. Legtöbbször a személyes állásinterjú után alkalmazzák ezt a kiválasztási eszközt, a legjobb pályázók összehasonlítására és képességeik felmérésére, de nagy létszámú toborzás esetén akár még az állásinterjút is megelőzheti, hogy egyszerre sok-sok pályázóról lehessen véleményt alkotni. Ebből első pillanatra azt gondolhatnánk, hogy nem lehet készülni rá előre, hiszen ki tudja, milyen feladatokat adnak majd, illetve nem nagyon lehet előre tudni, hogy mit fognak megfigyelni… pedig igenis lehet. Az AC-t összeállító szakemberek ugyanezt tették: alaposan megvizsgálták a munkakört,  a tipikus feladatokat, s azt, hogy milyen ismeretek, képességek kellenek ahhoz, hogy ezt valaki sikerrel töltse be. Ezek után a képességeket leírták maguknak, majd azt is megfogalmazták, hogy azt a bizonyos képességet ők mi alapján látják majd meg a pályázókban. Például ha kiváló kommunikáció képességet várnak el, akkor ez megfigyelhető az AC-n részt vevő pályázó mondatalkotásából, testbeszédéből, abból, hogy mennyire figyel a beszélgetőpartnerére, s hogy tud-e aktívan hallgatni, reagál-e az beszélgetőpartner által elmondottakra. Ezeket fogják tehát figyelni az AC során. Ha tudjuk tehát, hogy mi a munkakör, amire pályáztunk – mert álláshirdetésre jelentkeztünk – az első kiinduló pont a felkészülésünkben ennek a szövege. Gondoljuk végig, hogy az a munkakör, amire jelentkeztünk, milyen feladatokkal járhat. Miről volt szó az állásinterjún, milyen kihívásokat említettek (esetleg felkészült álláskeresők vagyunk, akkor talán ügyesen rákérdeztünk, hogy mi vár majd ebben a munkakörben minket, milyen feladataink lesznek)? Ha tudjuk, hogy mik a főbb feladatok, akkor azon kell elgondolkozni, hogy ha ilyen feladatot kapunk, mire figyelnénk, mire fektetnénk a hangsúlyt? Például ügyfélszolgálati munkakörben alapvető elvárás a nagyfokú udvariasság, akkor is, ha az ügyfél nem túl kedves, vagy akár szitkozódik, pénzügyi területen pedig a pontosság és a precizitás lesz az, amit biztosan górcső alá vesznek majd. Nyugodtan készülhetünk tehát ügyfélszolgálatosként egy olyan feladatra, ahol egy mérges, vagy ideges, velünk akár kiabáló ügyfelet kell megnyugtatnunk, s a problémájára megoldást találnunk. Gondoljuk át, hogy milyen technikákat ismerünk a konfliktuskezelésre, milyen módon lehet valakit lenyugtatni, s kompromisszumos megoldást találni. Arra kell figyelnünk majd az AC során is, hogy ezeket a képességeket tartsuk szem előtt, s próbáljuk meg konkrét bizonyítékát adni, hogy rendelkezünk ezzel a képességgel. Nézhetik továbbá a szakmához szükséges ismereteket is, így ha ezek átismételhetőek, tegyük meg ezt is. Lehetnek ezek az új szabályozások (pénzügy, számvitel, jog), de akár a mostani piaci változások, konkurencia, piacismeret, vagy ha a munka során idegen nyelvet is kell használnunk, akkor a szakmánk gyakori kifejezései ezen a nyelven. Az AC-n típusfeladatok vannak általában, az egyik ilyen az önbemutatás. Erre mindenképpen fel lehet készülni előre, s hogy fokozzuk a professzionalitásunkat, mindezt tegyük meg 2 percben, 5 percben, és 10 is, hiszen nem tudhatjuk, hogy mennyi idő áll rendelkezésünkre. És itt is van a következő hasznos információ: a feladatok végrehajtásra általában adott idő áll rendelkezésre. Ha ezt túllépjük, nem biztos, hogy „rossz pontot” kapunk, ám az már sokkal valószínűbb, hogy nem hagynak minket tovább beszélni az idő lejártával, így esetleg a fontosabb üzenetet, a főbb mondanivalónkat vagy az érveinket nem biztos, hogy el tudjuk teljesen mondani – ez pedig sajnos a megítélésünket ronthatja. Vannak feladatok, amit egyedül kell megoldani, s vannak csoportos feladatok, ez utóbbinál azt is vizsgálják majd bizonyára, hogy mennyire vagyunk udvariasak, mennyire hagyunk másokat szóhoz jutni, mennyire lehet velünk együttműködni. Itt tehát arra kell majd figyelni, hogy úgy viselkedjünk, ahogy ezt egy jövőbeli csapattagtól elvárnák. Vezetői...

Tovább...

Mit tudj meg a cégről állásinterjú előtt?

Szerző: Dátum: 2019. feb. 22. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Mit tudj meg a cégről állásinterjú előtt?

Ha jön az annyira vágyott telefonhívás, s megvan az állásinterjú időpontja, sokan azt hiszik, hogy mostantól nyeregben vannak. Ám ez még korántsem jelent sikert, az állásinterjú csak egy lehetőség, egy további lépés a siker felé. Átgondolhatjuk a klasszikus állásinterjú kérdésekre a válaszokat, felkészülhetünk néhány jól hangzó történettel a szakmai múltunkból, ám van egy dolog, amit sok pályázó elfelejt: utánanézni a cégnek. Az, hogy hova megyünk – hol van pontosan az interjú helyszíne, mikor és mivel jutunk oda – csak az egyik dolog, aminek mindenképpen utána kell néznünk, hiszen a pontos érkezés a jó első benyomás kezdete. De mit tegyünk ezután, pontosan milyen információkat és honnan szerezzünk be a kiszemelt vállalatról? Kezdjük talán ott, hogy a cég honlapját vesszük szemügyre, s ha van Rólunk vagy Küldetésünk menüpont, alaposan olvassuk el. Itt sok hasznos információt is találhatunk a szokásos marketing szöveg mellett, amiket okosan be is építhetünk a saját bemutatkozásunkba, hogy ezzel is mutassuk a vállalati kultúrába való illeszkedésünket, az értékeink egyezőségét. A termékek és szolgáltatások ha nem is pontos, alapos, de nagyjábóli ismerete szintén fontos lehet az interjún, még akkor is, ha a megpályázott munkakör egy általános pénzügyi, vagy adminisztratív pozíció. Mindenképpen jó véleménnyel lesznek rólunk, ha látják, hogy valóban érdekel minket a vállalat tevékenysége, hogy időt és energiát szántunk, hogy átnézzük a termékskálát, s meg is jegyeztük, esetleg 1-2 oda illő kérdést is fel tudunk tenni. Nem kell persze betanulnia teljes anyavállalati szervezeti felépítést és a 200 éves múltját a cégnek, bőven elég 1-2 fontosabb dolgot megjegyezni, s alkalomadtán felhasználni. De ha kifejezetten olyan munkakörre pályázunk, ahol ezekkel a termékekkel, szolgáltatásokkal lesz napi feladatunk – például értékesítés vagy gyártás – elengedhetetlen az alapos felkészülés, hiszen biztos, hogy bele fognak kérdezni a részletekbe az interjún. A vállalat piaci helyzete, a konkurens cégek feltérképezése szintén nem árthat, különösen értékesítői munkakörök esetén. Ilyenkor a szakmai tudásunkat és a piacismeretünket is bizonyíthatjuk, ha képben vagyunk az újdonságok és a piaci szereplők terén. Ám vigyázat, ha a konkurenciától vagyunk, csak óvatosan az elmondott információkkal, nehogy azt az érzést keltsük az interjúztató személyben, hogy megbízhatatlanok vagyunk, s mindent kifecsegünk a jelenlegi munkáltatónkról! Ha a vállalat honlapját „kivégeztük”, jöhetnek a további források: Linkedin, Facebook, és a Google kereső. Nézzük meg, van-e az ismerőseink között valaki, aki itt dolgozik, vagy dolgozott, s ha vagyunk olyan kapcsolatban, próbáljunk tőle további információkat szerezni. Érdemes rákérdezni a vállalati kultúrára, milyen ott dolgozni, mik a fontos értékek, mit „szeretnek” és mit nem egy pályázónál, mivel lehet szimpátiát kelteni… sokszor az apróságok döntenek, így ha ezekkel tisztában vagyunk, előnybe kerülhetünk a többi jelölttel szemben. Ha tudunk arról például, hogy a vállalat szereti a belső képzéseket és a belső előreléptetést, nyugodtabban mondhatjuk az interjún az ilyen irányú terveinket, vagy kérdezhetünk rá erre az interjún, mintha olyan vállalatról van szó, ahol az az elvárás, hogy a felvett munkatárs legalább 8-10 évig ugyanabban a munkakörben maradjon. Ilyenkor jobb, ha nem említjük meg, hogy 1-2 év múlva újabb képzésbe szeretnénk fogni, s mindenképpen magasabb pozícióba lépni 3-5 éven belül. Utánanézhetünk az interjúztató személynek is, hátha megtudunk valamit róla, ami a hasznunkra szolgálhat. Egy közös ismerős, egy közös iskola, vagy közös hobbi sokat lendíthet a szimpátia kialakulásában az első találkozónál. Ha tudjuk, hol tanult korábban, milyen vállalatoknál dolgozott, könnyen találhatunk olyan témát, amiről kedélyesen cseveghetünk egy kicsit. Ezután keressünk rá a cég nevére, s nézzük meg, mit találunk még. Sajtócikkek, pénzügyi kimutatások, tőzsdei jelentések, interjúk, riportok a vezetőkkel… bármi fontos lehet, ami árnyalja a vállalatról eddig kialakított képet. Ha nagy beruházásokról olvastunk, vagy új üzletágról, várhatóan további munkatársakra lesz szükség, ha esetleges kivonulásról, vagy eladott üzletágakról, valószínűleg bizonytalanabb a helyzet. Az így szerzett információknak persze csak egy...

Tovább...

Álláskeresési hiedelmek

Szerző: Dátum: 2019. jan. 23. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Álláskeresési hiedelmek

A munkaerőpiacon nagyon sok változásnak lehettünk szemtanúi az elmúlt években, olyan pályázási lehetőségek, olyan toborzási eszközök, olyan önéletrajzok léteznek már, amiről 10 éve még csak álmodni sem mert volna senki. Ennek megfelelően a felgyorsult változás ma már percek alatt tesz elavulttá olyan tényeket, amikben sok-sok évig, ha nem évtizedig hittünk, s magunk is sokat hangoztattuk. Nézzük, mik azok a régmúltból vissza maradt álláskeresési hiedelmek, amik ma már nem állják meg a helyüket, így jobb, ha a modernebb álláspontokat tanuljuk meg s alkalmazzuk a sikeres álláskereséshez!   Ne legyen egy oldalasnál több az önéletrajzunk Ennek a régi álláskeresési hiedelemnek van a „kétoldalas önéletrajz” verziója is, ami talán pályázó-barátabb, de akár az egy oldalas, akár a kétoldalas önéletrajz az elvárás, igen sok pályázó nem tudja ezt teljesíteni. Korábban, amikor még egy teljes szakmai életút alatt maximum két vagy három munkahelye volt egy szakembernek, igazán nem volt gond ezt egy oldalba belesűríteni. A képzettségek, iskolák, tanfolyamok listája sem volt túl hosszú, hiszen a most uralkodó gyors technológiai változások előtt sokszor egy-két évtizedig is simán meg lehetett élni az iskolában tanult dolgokból, anélkül, hogy továbbképzésre, tanfolyamra, tréningre kellett volna menni. Ám a ma jellemző életfogytig tartó, folyamatos tanulás és a munkaerő-piac változó jellege miatt – ahol nem ritka a 3-4 évenkénti váltás – több szakembernek sem elég a két oldal arra, hogy bemutassa a tudását, az egy oldalas önéletrajz pedig egyesen vétek, hiszen csak akkor lehetne ezt prezentálni, ha kihagyna sok-sok tényt, adatot, előnyt, ami mellette szólna a pályázás során. Azt pedig ne feledjük, hogy vannak olyan szakmák, mint például a kutatók területe, ahol az önéletrajz szerves része a publikációs lista, ami önmaga minimum öt oldal…   Senki sem olvassa el a motivációs levelet, felesleges megírni Valóban vannak olyan helyzetek, amikor a HR-es nem szán rá időt, hiszen az elsődleges anyag, amit el kell olvasnia, a szakmai önéletrajz, de ez nem azt jelenti, hogy sosem érdemes megírni. Amennyiben a szakmai önéletrajzokat összehasonlítva több pályázó ugyanolyan jónak tűnik, sokszor az egyéb szempontok döntenek, s ilyenkor a jól megírt motivációs levél előbbre helyezhet minket az álláskeresők sorrendjében, s a motivációs levélben további olyan jó pontokat szerezhetünk, amivel már a legelején kiemelkedhetünk a nagy tömegből. Másrészt pedig vannak olyan szakmák, ahol a jó íráskészség, a jó érvelés, a megnyerő stílus szintén alap elvárás, itt egy ütősen megírt motivációs levél azonnal jó fénybe helyez minket, s ez a kis előny akár végig kísérhet minket a pályázás során.   Csak akkor érdemes megpályázni egy állást, ha minden feltételnek 100%-osan megfelelünk Valóban van abban valami igazság, hogy ha nem felelünk meg alapvető szempontoknak sem, nem érdemes megpályázni az állást, hiszen ha például törvényben rögzített végzettség kell a munkakör betöltéséhez, de mi nem rendelkezünk vele, semmi esélyünk, illetve sok éves tapasztalathoz kötött pozícióknál nem fogunk labdába rúgni pályakezdőként. A magas szintű nyelvtudást sem lehet hamar pótolni, így itt még azzal sem érvelhetünk, hogy gyorsan tanulunk. Ám vannak esetek, amikor az apróbb, nem olyan fontos elvárásoknak nem kell megfelelni, mert például a cég több kollégát is keres egyszerre ugyanabba a munkakörbe, s így egy fő esetén el tud tekinteni attól a bizonyos elvárástól, vagy, mert a minden szempontnak tökéletesen megfelelő pályázók bérigénye magasan ama összeg felett van, amit a cég fizetni tud. Ilyenkor ők is leadnak az elvárásaikból, s ekkor jöhetünk mi, mint megfelelő pályázó! Persze egy álláshirdetést olvasva nem könnyű eldönteni, hogy most egy adott elvárástól el lehet-e tekinteni, vagy nem, de kis „gyakorlással” és józan paraszti ésszel mindenki át tudja gondolni, különösen, ha a hirdetésben felsorolt feladatokat is megnézzük, hiszen azokból legtöbbször látható, hogy miért is kell az a bizonyos elvárás, s mennyire fontos, elengedhetetlen.   Nem szabad túl...

Tovább...

Álláskeresés decemberben – felesleges erőlködés vagy a profi álláskeresők titkos fegyvere

Szerző: Dátum: 2018. dec. 20. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Álláskeresés decemberben – felesleges erőlködés vagy a profi álláskeresők titkos fegyvere

A nagy nyári nyaralások időszaka mellett a decemberi karácsonyi forgatag a másik olyan hónap, amiről folyamatosan győzködöm az álláskereső ügyfeleimet, hogy használják ki, építsék a karrierjüket, s ne álljanak le csak azért, mert jönnek az ünnepek. Az álláskeresésben amúgy is alapszabály az, hogy ne csináljuk mindig azt, amit a többiek, s legyünk néha formabontók, így térve el a nagy átlagtól, s hívva fel a HR-esek figyelmét magunkra. Nézzünk tehát meg néhány ötletet a mai cikkben, hogy hogyan fordítsuk hasznunkra a decembert. Tévedés, hogy ilyenkor már senki sem dolgozik. Bár meglehet, hogy kívülről úgy tűnik, ha valakinek éppen nincs állása, hogy akik bezzeg rendelkeznek állással, mást sem csináltak, csak karácsonyi partiról karácsonyi partira vándorolnak egész decemberben, de a valóság az, hogy egy-egy délután, vagy este kivételével minden más munkanapon dolgoznak az emberek, s így a HR-esek is. Sokan ilyenkor próbálják meg betölteni az utolsó üres helyeket, hogy az új évben már meglegyen a hiányzó létszám minden osztályról, s a döntéshozók sem tűnnek el a hónap első napjával, általában három hetet mindenütt dolgoznak még. Ne lazsáljunk tehát ilyenkor sem azzal a kifogással, hogy úgysem olvassa el senki a CV-nket, hanem igenis foglalkozzunk továbbra is pályázással. Már csak azért is, mert ha a pályázók többsége leereszt, s inkább karácsonyi dalokat hallgat otthon, minthogy önéletrajzokat küldözgetne s állásinterjúkra járna, kisebb a verseny egy-egy állásért, s nagyobb az esélyünk, hogy mi nyerjük el az áhított pozíciót. A szorgalmunkat, s a kitartásunkat is jelzi, hogy mi még ilyenkor is megyünk, ha hívnak minket. Mai napig nem felejtem el azt a pályázót, aki amúgy papírforma szerint az ideális jelölt volt, de amikor telefonon hívtuk december közepén, már nem jött el állásinterjúra, mert úgy volt vele, hogy majd januárban ráér, ő most már karácsonyozik, pihen. Mi pedig a megbízónk számára rendkívül sürgősen kerestünk nem is egy, hanem négy főt, akinek január elején be kellett volna lépnie a céghez. A kollégáimmal az ünnepek alatt átnéztünk több száz önéletrajzot, felhívtunk sok-sok pályázót, s végül meghallgattunk tíz másik jelöltet, akiből négyet fel is vett a megbízónk januárban. Ők gyorsabban, rugalmasabban reagáltak, s mivel kellett az új munkaerő, nem akart a megbízó tovább várni azokra, akik majd talán januárban eljönnek egy állásinterjúra. A másik hasznos dolog, amit minden álláskereső megtehet decemberben, az a sokak által rettegett kapcsolatépítés. Ez az időszak amúgy is arról szól, hogy összejövünk, találkozunk, rokonokkal, barátokkal, kevésbé szoros kapcsolatokból származó, évente 1-2-szer látott ismerőseinkkel. Mindenki jó hangulatban van, az ünnep közeledik, a karácsonyi fények ragyognak, s ez valahogy az emberekből kiváltja a segítés, az önkéntesség, a kedvesség iránti vágyat. Ezt nagyon okosan felhasználva érdemes ilyenkorra időzíteni a találkozóinkat azokkal, akiktől szívességet szeretnénk kérni. Egy forralt bor vagy egy forró csoki mellett sokkal közlékenyebbek az emberek, ha arról van szó, hogy információt kérünk tőlük a cégüknél jellemző bérekről, a megüresedő munkakörökről, vagy referenciaszemélyként szeretnénk őket megadni a következő pályázásunknál, akik majd csupa szépet és jót mondanak rólunk. Egy kedves karácsonyi képeslap is lehet a kapcsolatfelvétel eszköze, a környezetvédelem és a költségcsökkentés jegyében akár magunk is elektronikusan elkészíthetjük, elküldve ezt a volt kollégáinknak, volt főnököknek, szakmabéli társaknak. Ha néhány mondatban rákérdezünk, hogy vannak, hogy telt az évük, ezzel megindulhat a kommunikáció közöttünk, s utána innen már csak két lépés a mi témánk, az éppen aktuális álláskeresésünk. S a szívességkérés, az önkéntesség alapszabályát se felejtsük el: oda-vissza működik csak! Azaz ha elegendő szabadidőnk van – márpedig biztos, hogy van -, keressünk egy olyan szervezetet, intézményt, feladatot, ahol önkéntesen tudunk segíteni. Azon túl, hogy hasznos elfoglaltságra teszünk szert, kimozdít minket a talán hónapok óta tartó monoton álláskeresésből, jó érzéssel tölt el minket, hogy másokért tehetünk valamit, s ki tudja, talán amellett, hogy...

Tovább...

A sikeres állásinterjú jelei

Szerző: Dátum: 2018. okt. 17. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

A sikeres állásinterjú jelei

A legtöbb pályázó érzi, ha egy állásinterjú nem jól sikerült. Gyakran kapok ilyen tartalmú leveleket álláskeresőktől, vagy beszéljük át személyes tanácsadás keretén belül az ilyen érzéseket. „Na, ide sem fognak felvenni, az tuti, úgy elrontottam! – mondta nemrég az egyik ügyfelem.”A morcos tekintet, a fejcsóválás, a kötözködő kérdések a HR-es részéről mind-mind azt mutatják, hogy nem volt túl jó a szereplés, s más lesz a befutó! Az is lehet, hogy az álláskereső volt gyenge, nem készült fel megfelelően az állásinterjúra, s ki is várná el, hogy a zavart dadogás és a nem túl meggyőző válaszok után behívják egy második körre… Mitől függ a sikeres állásinterjú? De vajon ennyire egyértelműek a siker jelei is? Vajon miből lehet érezni, sejteni, hogy jók vagyunk, s minden esélyünk megvan arra, hogy nekünk ajánlják majd fel az állást? Nézzük hát, mik azok a jelek, amik arra utalhatnak, hogy nagyon jól szerepeltünk, s bizakodhatunk. Van az a bizonyos kémia, ami bizony – bár sok HR-es tagadja, és tiltakozik ellene, de – működik a munkahelyen is: van, aki egyszerűen odaillik a csapatba, mások pedig nem. Az első beszélgetéstől kezdve jó hangulat uralkodik a beszélgetőtársak között, gördülékeny a csevegés, és mintha minden passzolna. Ez az érzés az, amit sokszor a HR-esek nem is tudnak pontosan megfogalmazni, csak úgy jellemzik a pályázót, hogy „valahogy úgy illik ide, biztosan jól beilleszkedne a csapatba”, és hogy „olyan közülünk való”. Ez mindenképpen egy jó jel, hiszen azon túl, hogy megfelelünk a végzettség, képességek és gyakorlat terén, ez következő legfontosabb szempont a kiválasztásnál.   Konkrétumok – ez is egy jó jel! Ha az interjú vége felé olyan konkrét kérdések kerülnek elő, amik már a jövőbeli munkavégzésre vonatkoznak, az szintén jó jel. A „mikor tud kezdeni?” vagy „a novemberi bevezető tréningen már részt tudna venni, ha Önt választjuk?” pontosító kérdések azt mutatják, hogy komolyan gondolkoznak bennünk, s mindenképpen meg szeretnék tudni, hogy pontosan mikortól is számíthatnak ránk. Olyasvalakire, akit nem akarnak felvenni, aki nem szerepelt jól, teljesen feleslegesen egy HR-es sem pazarolja az idejét. Nem azért, mert ennyire rideg vagy kegyetlen lenne, hanem mert neki is sok a feladata, s a rendelkezésre álló időt a leghatékonyabban kell beosztania. Sőt, van, aki még ennél is „hatékonyabb”: fejvadász éveim alatt volt egy ügyfelem, ahol az ügyvezető asszony a pályázók bemutatkozása után csak annak kezdte el a céget és a munkakört bemutatni, aki átment nála az első rostán. Aki nem, annak megköszönte, s be is fejezte az interjút.   Nem akadnak fenn a bérigényünkön Ha az eddigi összes interjúnkon kemény bértárgyalás volt, ám itt a bérigényünk szinte gond nélkül átcsúszott a jövőbeli munkáltatónk fájdalomküszöbe alatt, sőt, ezen túl a további juttatásokat is részletesen taglalták számunkra, mintegy megmutatva, bizonyítva, hogy igenis jó dolgunk lesz itt, megbecsült munkavállalók leszünk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy éppen próbálnak „megfogni” minket maguknak. Valljuk be, a javadalmazási csomag talán fontosabb, mint valaha a tárgyalás során, hiszen manapság már igazi harc folyik a jó szakemberekért, mérnökökért, így bizony a vállalatoknak két kézzel kell kapni a jó pályázók iránt, s ennek a harcnak az egyik eleme a vonzó fizetés. Ha a fizetési elképzelésünk gond nélkül átmegy a szűrőn, az azt jelenti, hogy kellünk nekik annyira, hogy ezen ne akadjanak fenn. Mondhatom úgy is, hogy nem az árát nézik a munkaerőnek, hanem látják a jövőbeli hasznot, amit majd hozni fogunk a vállalatnak, s ezért képesek magasabb árat is fizetni.   Bejutunk a nagyfőnökhöz Hasonló árulkodó jel, ha már az interjú végén a következő időpontot meg is beszéljük, ahol a nagyfőnökkel találkozhatunk, vagy a külföldi vezetőnek szeretnének bemutatni minket. Ha az interjú után 1-2 nappal jön egy ilyen tartalmú telefonhívás, az szintén az ígéretes jövőt jelentheti....

Tovább...

Kreatív önéletrajz – valóban olyan jó ötlet?

Szerző: Dátum: 2018. aug. 24. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Kreatív önéletrajz – valóban olyan jó ötlet?

Nincs új a nap alatt, ez igaz az álláskeresésre is. Már annyi mindent megpróbáltak az elmúlt időben az álláskeresők, ami szépen lassan megszokottá vált a HR-esek számára, hogy tényleg nehéz különbözni a többi száz, esetleg ezer pályázótól. S ha beleolvadsz a masszába, nem csoda, ha nem szúr ki senki téged a tömegből. Azt mondják, légy más, légy különleges… és erre majd a kreatív önéletrajz lesz a megoldás. Mert színes, szagos, érdekes… nos, nézzük, mi az igazság a kreatív önéletrajz terén. Kreatív önéletrajz – mi is ez? A hagyományos szakmai önéletrajzot már mindenki ismeri, így ennél többet kell letenni az asztalra, ha ki akarunk tűnni. A kreatív önéletrajz – ahogy a nevében is benne van – kreatív elemeket tartalmaz, ami kiemeli a többi önéletrajz közül – s ezzel a tulajdonosát a többi pályázó közül. Ezek az elemek általában a CV színvilága, a használt képek, grafikai elemek szoktak lenni, de lehet a formátuma, a hajtogatása, a mérete.   Kinek ajánlott a kreatív önéletrajz? Értelemszerűen nem mindenkinek érdemes időt és energiát fektetni a kreatív önéletrajz elkészítésébe, mert ahogy nagyon jól is elsülhet, ugyanúgy hátrányos is lehet számodra. Hogy mitől függ a siker? Nos, ha lenne kész recept, akkor mindenki azt alkalmazná… Támpontul a következőket tudom felsorolni. Alapvetően ott érdemes kreatív önéletrajzot beadni, ahol eleve a kreativitás az egyik alap elvárás a munkavégzés során. Marketing, grafika, design, művészetek területén már itt kezdődik a kiválasztás, már itt megmutathatod az egyéniségedet. És itt is van rögtön a második pont: ha azt a kreativitást, amit beleteszel a CV-be, nem tudod hozni később az interjún, semmit nem ért az egész. Csak akkor hasznos számodra a kreatív önéletrajz, ha ugyanezt a stílust képviseled mindvégig, ha Te magad valóban kreatív vagy. Ne feledd, a kreativitás nagyon szubjektív, ami neked kreatív, az talán az asztal másik oldalán ülőnek túlzás, oda nem illő, vagy egyáltalán nem releváns.   Hogy készítsd el a kreatív önéletrajzodat? Tudom, sokan szeretnének kész receptet, de éppen az a lényeg, hogy nincs! Ha lenne, akkor mindenki azt használná, s ugye érted, hogy ha mindenki ugyanazon recept alapján készítené a kreatív önéletrajzát, akkor semmi egyedi nem lenne benne, hanem több száz ugyanolyan önéletrajz születne? És ezzel el is érkeztünk a következő fontos ponthoz: a kreatív önéletrajz sablonokat kínáló weboldalakat is felejtsd el, ha valóban kreatív önéletrajzot szeretnél. Ha csak az a cél, hogy legyen egy színesebb, szépen megszerkesztett, mutatós, egymáshoz jobban illő betűtípusokkal készített önéletrajzod, ám legyen, használd ezeknek az oldalaknak a sablonjait. De ez nem kreatív önéletrajz, hanem egy kész sablon alapján begépelt színes önéletrajz. A kreatív önéletrajzot TE készíted el, a te ötleteid, a te fantáziád szabja meg, hogy milyen legyen. Gondold végig, mi jellemző rád, mi jellemző arra a munkakörre, amire pályázol, mi jut eszedbe a szakmádról, a cégről, keress közös kapcsolódási pontokat, s ezek alapján készítsd el a kreatív önéletrajzodat.   Leggyakoribb hibák a kreatív önéletrajzban Mivel nem egy kreatív önéletrajz landolt már a kezemben az elmúlt egy évtizedben, néhány tipp, hogy hogy ne rontsd el. Legyen továbbra is átlátható, rendezett. Ha a design és a színek a tartalom rovására megy, nagyobb öngólt lőttél, mintha beadtál volna egy europass CV-t (pedig az az egyik legrosszabb önéletrajz típus szerintem). Láttam már olyan kreatív önéletrajzot, aminek az értelmezése több mint 3 percet vett igénybe a részemről, pedig nekem 10-20 másodperc simán elég, ha pedig ugyanazon munkakörre kerestünk sok-sok pályázót tömeges kiválasztásoknál, a 6 másodperces döntés sem volt ritka. Nem csoda, hogy azonnal jeleztem is a tulajdonosának, hogy ha valóban állást szeretne, sürgősen dolgozza át az anyagát, mert nem látom belőle, hogy ki ő, mit tud, mit szeretne. Hiába vagy te kreatív, ha a vállalat, ahová pályázol,...

Tovább...

Egy kiválasztás margójára

Szerző: Dátum: 2018. aug. 01. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Egy kiválasztás margójára

Az esetek túlnyomó többségében magánszemélyeknek dolgozom, őket segítem a munkajogi kérdéseik megválaszolásában, vagy az új állásuk megkeresése során. Nagyrészt anyukákkal dolgozom, s az évek alatt jöttek – és egyre többször jönnek – apukák is, “anyát már sínre tettem, akkor most jöjjön apa is” felkiáltással. Ám ritkán vállalatoknak is segítek… csak olyanoknak, akiket személyesen – főleg a fejvadász, vagy az egyetemi múltamból – ismerek, s maximálisan biztos vagyok benne, hogy mind jogilag, mint HR szempontból maximálisan korrekt cégek, akik úgy bánnak a munkavállalóikkal, ahogy az a nagy könyvben meg van írva. Egy kiválasztási folyamatban támogattam az egyik vállalati ügyfelemet nemrég egy teljesen szokványos munkakörre, semmi extra, mondhatnám. Mégis nagyon sok tapasztalata van ennek a kiválasztásnak. Ha megengeditek, megosztom veletek, hátha tanulhat még belőle valaki valamit.   Megfelelsz az elvárásoknak? Biztosan? A hirdetés teljesen egyértelműen megadta, mik az elvárások. Ennek ellenére a jelentkezők fele a két legfontosabb, és nem nélkülözhető elvárás közül vagy az egyiknek, vagy a másiknak, vagy semelyiknek nem tett eleget. Értem én, hogy van az a helyzet, hogy “bepróbálkozik” valaki, talán összejön és behívnak jeligére, de ez azért valljuk be, elég ritkán szokott összejönni. Két baj van ezzel a mindenre lövünk hozzáállással. Az egyik, hogy többszörösen csalódásnak teszi ki magát az álláskereső, mert eleve olyan munkaköröket pályáz meg, ahová egyáltalán nem felel meg a CV-je alapján, azaz biztosan elutasítás lesz a vége. És így csak táplálja azt a gonosz kis szörnyet magában, amit csalódásnak, csüggedésnek, motivációvesztésnek becéznénk… ha becéznénk, de sajnos ez egy nagyon gonosz kis szörny, nem osztunk neki cuki neveket. Már vagy 80 állást megpályáztam, és sehová sem hívtak be! Senkinek sem kellek, sose lesz rendes állásom! Nincs is értelme állást keresni!  Közben meg a 80-ból eleve 70-nél esélye sem volt… így nem nehéz 10-ből 10-et veszteni… én megértem, miért is lenne kedve tovább álláshirdetésekre jelentkezni, ha eddig sem vált be? És itt van a másik nagy gond: azt hisszük, hogy ha elküldtünk napi 10 CV-t álláshirdetésekre, megtettük, amit kellett. Pedig nem! Ez csak egy látszattevékenység, valami, amivel igazolni akarjuk, hogy mi bizony nagyon dolgozunk azon, hogy új állásunk legyen. Ahelyett, hogy például célzottan keresnénk cégeket, ahová nagy valószínűséggel jók lennénk, és oda adnánk be testre szabott CV-t, miután az ismeretségi körünkből kerestünk valakit, aki ott dolgozik, és tudott tippeket adni nekünk. Ja, hogy egy macerásabb, többet kell szervezi, meg ki kell lépni a csigaházból? Igen! De ez lesz a hatékonyabb!   Az a fránya nyelvtudás Igen, tudom, megkophat. Igen, tudom, nem használtad az elmúlt években. De ha csak azt írod a CV-be, hogy angol – mindenféle szint megjelölés nélkül – hidd el, azonnal rá fog harapni a HR-es, mint egy jól képzett, rutinos bulldog, s addig nem ereszti el ezt a csontot, míg ki nem deríti, hogy valójában milyen szintű is az a fránya nyelvtudás. Fel fog hívni, és meg fogja kérdezni, sőt, le fogja tesztelni. Vagy eleve nem is kezd bele, hogy kiderítse, mert számára ez a sok-sok évtizedes tapasztalata alapján azt jelenti, hogy nincs azon a szinten, amit elvár a hirdető, ezért nem írtad bele pontosan. És fel sem hív, mert a sok-sok pénzért feladott hirdetésbe nem azért írnak bele dolgokat, mert nem kell az állás betöltéséhez, hanem azért, mert igenis kell a munkában használni az első naptól kezdve. Én magam is rendelkezem egy teljesen megkopott olasszal, ami hajdanán olyan szinten volt, hogy HVG-s gazdasági cikkeket fordítottam szótár nélkül, most meg kvázi egy pohár vizet nem tudok kérni, bár Ramazotti, Bocelli és Laura Pausini slágereit kívülről fújom, sőt, már a nagylányom is lelkesen énekli Gió Bacio híres dalát. A másik két idegen nyelvvel nincs gond, így azt merem vállalni, de eszembe nem jutna...

Tovább...

Álláskeresés nyáron

Szerző: Dátum: 2018. Júl. 19. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Álláskeresés nyáron

Sokan úgy gondolják, hogy nyáron nem érdemes állást keresni, s inkább eltolják szeptemberre a munkahelyváltás, vagy álláskeresés idejét. Persze érthető, hogy egy átpihent, átstrandolt nyár csábítóbb lehet, de bizony a munkaerő-piac nyáron sem áll le teljesen, így aki ilyenkor is figyel, s aktívan keres, könnyen megcsípheti azt az álomállást, amire várt eddig. Sokan arra hivatkoznak, hogy a HR-esek és a főnökök is nyaralni mennek, így teljesen felesleges pályázni, mert úgysem születik semmilyen érdemleges döntés, illetve sokkal kevesebb álláshirdetés közül lehet válogatni. Ez részben igaz, a toborzás-kiválasztás folyamata akár hetekkel is lehúzódhat, hogyha nincs ott a döntéshozó a cégnél, de ugyanígy az álláskeresők is nyaralnak, azaz kevesebb pályázat érkezik be a hirdetésekre, így akár sokkal kisebb konkurenciával kell számolnunk, ha mi továbbra is pályázunk rendszeresen. A fenti gondolkozásmód másik kritikája pedig az, hogy az álláskeresés nyáron nem kizárólag a hirdetések böngészéséből és önéletrajzok küldözgetéséből áll. A nyári uborkaszezont érdemes például arra használni, hogy az elavult, nem igazán aktuális önéletrajzunkat felturbózzuk, új motivációs levelet írjunk, új pályázati fényképet készíttessünk, s a közösségi oldalakon is felfrissíthetjük a profilunkat. A Linkedinen például hetekbe telik, míg az alap szinten kitöltött profilunkból egy erős, megfelelő pályázói profil lesz, ami sok-sok ismerőssel rendelkezik, ami ugye tudjuk, hogy elengedhetetlen a közösségi kapcsolatépítéshez. Ha most kezdtük az álláskeresést, a legnépszerűbb álláshirdető portálokra való regisztrálás is időbe telik, így ezt is kalkuláljuk bele a teendőink közé. További hasznos tipp, hogy a nyarat álláskeresőként tanulásra, a tudásunk felfrissítésére, vagy új ismeretek megszerzésére is használhatjuk. Ha az általunk kinézett álláshoz egy erős, magabiztos nyelvtudás kell, a miénk pedig igencsak megkopott és passzívvá vált az elmúlt években, egy nyári gyors nyelvtanfolyammal vagy egy idegen országban tett nyaralással rögtön nagyon sokat tehetünk, hogy ezen a téren behozzuk a lemaradást. Különböző szakmai ismeretek elsajátítására is megfelelő idő ez, tanuljunk valami újat, ami hasznos lehet a későbbiekben a szakmánkban. A nyári koncertek, fesztiválok, esti kellemes programok a kapcsolatépítést is elősegítik, új ismeretségek kötésével, régi, kissé elhanyagolt kapcsolatok újraépítésével szintén sokat tehetünk azért, hogy gyorsabban az álomállásban landolhassunk. Akár nyaralás során is szerezhetünk új információkat, nem kell feltétlenül azt elvárni, hogy a következő munkaadónkkal találkozzunk, az is elég, ha egy olyan embert ismerhetünk meg, aki mesél a saját szakmájáról, arról, hogyan került oda, mi érdekes benne, mik a jövőbeli lehetőségek, mit szeret, mit nem szeret benne, mik a kihívások. Ha ez a számunkra is érdekes szakmai terület, a következő interjúnkon ezekkel az információkkal sokkal tájékozottabb és felkészültebb pályázónak tűnhetünk. Érdemes nyáron a rövidebb, időszakos álláslehetőségeket is elfogadni, részben, hogy ne legyen túl nagy üres időszak a szakmai önéletrajzunkban, másrészt pedig nem tudhatjuk, hogy nem-e lesz az időszakos ajánlatból állandó, ha megismerek és megkedvelnek minket. Pályakezdőként abszolút kötelező szinte minden lehetőség megragadása, hogy bizonyítsuk, már van némi tapasztalatunk a munka világában, tudunk dolgozni, felelősséget vállalni, munkaidőt betartani, ha nem is pont a végzettségünkhöz illeszkedő a munka jellege. A semmilyen munkatapasztalatnál még mindig jobb a nem pontosan szakmába vágó és néhány hónapos tapasztalat is! Legyünk résen a nyaralás alatt is. Ha egy állásra beadtuk a pályázatunkat, de nyaralni mentünk, figyeljük az e-maileket és a telefonunkat, s a nem fogadott hívásokat hívjuk vissza. Meglehet, míg a többi pályázó a nyaralása alatt nem reagál, s így nem kap interjú-meghívást, mi a nyaralásunk utáni napon már állásinterjúra megyünk, mert elérhetőek voltunk, s fogadtuk a megkereséseket. Manapság már egy okostelefon elég az összes álláskeresési feladathoz, az álláskereső portálok applikációit letöltve bárhonnan, bármikor tudunk jelentkezni, pályázati anyagot küldeni, az e-mailjeinket is el tudjuk olvasni a tengerparton, vagy este a szállodában, így nem leszünk elérhetetlenek akkor, amikor érdeklődnek irántunk. És a legfontosabb: ha mindezzel megvagyunk, merjünk pihenni, relaxálni, lazítani. Sok munkanélküli végigstresszeli a nyarat,...

Tovább...

Állásajánlatok, amire inkább mondj nemet!

Szerző: Dátum: 2018. jún. 25. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Állásajánlatok, amire inkább mondj nemet!

Azt hinnénk, hogy ha állást keresünk, s kapunk egy ajánlatot, akkor azt biztosan el fogjuk majd örömmel fogadni, mert hát ez volt a cél, nem? Pedig a dolog nem ilyen egyszerű…  Mint minden váltásnak, ennek is megvan a kockázata, lehet, hogy az újonnan felajánlott állás nem is olyan szép és jó, mint ahogyan azt az első pillanatban gondoltuk, vagy ahogyan a jövőbeli munkáltatónk bemutatta számunkra. Lehet, hogy csak hónapokkal később derül ki, hogy bizony melléfogtunk – s ezért ne is hibáztassa magát senki – de vannak olyan esetek, amikor már a legelején lehet tudni, hogy itt bizony nem stimmel valami. Nézzük, mik azok a jelek, amikre érdemes odafigyelni, hogy a rossz választás kockázatát csökkentsük, s pláne ne hagyjunk ott egy jó állást egy rosszabbért! Van egy olyan mondás a HR-esek között, hogy a cég miatt megyünk valahová dolgozni, de a főnök miatt jövünk el… azaz nem mindegy, hogy ki vezeti, ki irányítja, motiválja azt a csapatot, amiben majd mi is dolgozni fogunk. A jövőbeli főnököd személye gyakran nem kerül ki az első körben, hiszen a nagyobb cégeknél a kiválasztás első köreit a HR-es végzi, s a főnöknek csak az utolsó körben mutatják be a legjobb 3-4 jelöltet, de ennek ellenére lehet tájékozódni erről is. Ismerősök, barátok révén nagyon sok információt meg lehet tudni egy adott osztály vezetőjéről, ha csak megnézzük a Linkedin ismerőseinket, hogy ki hol dolgozott, vagy dolgozik, vagy kinek van ismerőse az adott cégnél, akkor nagy eséllyel lesz egy-két információforrás. Fórumokon, szakmai csoportokban szintén lehet informálódni, de minden esetben szem előtt kell azt tartani, hogy meglehet, elfogult véleménnyel találkoztunk – akár mindkét irányban is. Emellett nyugodtan kérdezzünk rá a HR-essel folytatott interjún, hogy mit lehet tudni a leendő főnökünkről, mi fontos neki, mi a prioritás nála, milyen vezetési stílust képvisel. Ha a főnök „elviselése” ugyanolyan fontos része a munkakörnek, mint a többi elvárás, végzettség, gyakorlat, képesség, akkor az ügyes HR-es ezt virágnyelven, de tudtunkra fogja adni. Így átgondolhatjuk, hogy biztosan ezt szeretnénk-e? Ha sikerül a főnökig eljutnunk, próbáljuk meg az interjú alapján megítélni, milyen ember, milyen a kommunikációs stílusa, s vajon hogyan viselnénk a mindennapokban ugyanezt. Ha havonta csak egyszer beszélünk majd vele, nem olyan vészes egy mogorvább, zárkózottabb, vagy a mi személyiségünktől távol álló főnök, de ha ezen kívül aggályaink vannak a tisztességével, alkalmazottak irányában tanúsított magatartásával kapcsolatban, akkor nyugodtan gondolkozzunk el az állás visszautasításán. A másik fontos szempont a kollégák, hiszen velük fogjuk tölteni a jövőbeli éveink nagy részét. Sok helyen lehetőség van a kollégákkal is megismerkedni, de már az is elég, ha kérdezünk az állásinterjún a csapatról, hányan vannak, ki mit csinál, milyen végzettségűek, mióta vannak a cégnél. Ezeket a kérdéseket lehet okosan úgy burkolni, mintha a munkakörről és a csapatról érdeklődnénk, mintegy saját magunkat próbálva elhelyezni a képben. Ha olyan információkat hallunk, hogy összejárnak munkán kívül is, vélhetően egy összetartó, jó csapatról van szó, nem egy ellenségeskedő társaságról. Ugyanígy érdemes figyelni a benyomásainkra az egész kiválasztás alatt: kellően udvariasan beszéltek-e velünk, figyeltek-e ránk, amennyire lehet, őszinték voltak-e velünk, jó érzésünk volt-e, vagy nem… Ha megfordultunk a cégnél kétszer-háromszor, lehetőségünk volt üldögélni a recepción, hallgatni, hogyan beszélnek egymással a kollégák, hogyan beszélnek az ügyfelekről, főnökökről, napi ügyekről, problémákról, nagyon hamar le tudjuk venni, hogy mi jellemzi a hangulatot. Később nekünk is minden nap ebben kell majd élnünk, dolgoznunk, teljesítenünk, figyeljünk arra, hogy kellemes érzésünk volt-e, vagy inkább visszás, taszító? Köszönnek egymásnak a folyosón? Tegeződnek, vagy magázódnak? Kripta csend van, vagy hangoskodás? Ezek mind-mind árulkodnak egy cégnél uralkodó vállalati hangulatról, kultúráról. A munkakörnyezet szintén nem mindegy, biztosan nekünk is van egy elvárásunk azzal szemben, hogyan nézzen ki a jövőbeli álom munkahelyünk. Ha omladozó vakolat van...

Tovább...

Ezen a 3 dolgon múlik, hogy te kapod-e az állást

Szerző: Dátum: 2018. máj. 11. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Ezen a 3 dolgon múlik, hogy te kapod-e az állást

Közel két évtizedes szakmai tapasztalatom alapján nagyon sokszor meséltem már arról, hogyan is végzik a HR-esek, a fejvadászok a munkájukat, mire figyelnek az önéletrajzban, mit keresnek a kísérőlevélben, s miért is kérdezik azokat a kérdéseket az állásinterjún. Több száz cég HR-ét, vezetőjét ismerem, hiszen évekig ültem velük egy asztalnál, mutattam be nekik több mint ezer álláskeresőt, s ott voltam akkor is, amikor eldöntötték, kit vesznek fel, ki kapja az állást. És igen, van nagyon sok szempont, és rendkívül sokat lehet írni mindenféle furmányos állásinterjú technikáról, meg stresszinterjúról, meg AC-ről, de az egész kiválasztás lényegi alapkövét három dolog adja: ha ennek a háromnak megfelelsz, tiéd az állás… Kíváncsi vagy, mi? Minden egyes (jól megtervezett és elvégzett) kiválasztási folyamat erre a három dologra épül ezt a három dolgot vizsgálja, kutatja a pályázóknál, még ha számtalan megnyilvánulási formája is van. Most nem csak elárulom neked, mi ez a három dolog, hanem abban is segítek, hogy ezt hogyan ismerd fel, hogy mikor kérdez erre rá a HR-es, s hogyan tudod a legjobban prezentálni ezt az állásinterjún.   1. A szakmai tapasztalatod, tudásod Elsődlegesen természetesen az a kérdés, hogy megvan-e a kellő szakmai tudásod és tapasztalatod a munka elvégzéséhez. Ez lehet a végzettséged, egyéb tudásod, ha pályakezdő pozícióról beszélünk, vagy az eddig megszerzett szakmai tapasztalatod, ha már dolgoztál ezen a szakterületen. Erre irányuló interjúkérdések a “Meséljen egy kicsit magáról!”, “Hogyan zajlott a munkavégzés az XY cégnél?” “Milyen feladatai voltak ebben a munkakörben?” Ilyenkor azt szeretnék felmérni, hogy megvan-e a kellő tudásod ahhoz, hogy – természetesen a helyi sajátosságok megismerése után – önállóan tudsz dolgozni, tudod a lépéseket, feladatokat, el tudod-e végezni a munkát. A legjobban erre úgy tudsz felkészülni, hogy rendszerezed magadban az eddigi munkatapasztalataidat, részletesen összeírod, mivel foglalkoztál, milyen feladatokat végzetél, kikkel dolgoztál együtt, mit tapasztaltál a munkád során, s az álláshirdetést is átolvasva megkeresed a közös pontokat. Amit írnak a munkakörről, annak nagyjából fednie kell a te tudásodat, tapasztalatodat, s ezt kell majd szépen bemutatnod az interjú során. Ha tudod, hogy a cég egy új dologra készül, s te abban már tapasztalt vagy, azt külön említsd meg.   2. Milyen a hozzáállásod? Az azonban nem elég, hogy tudod, mit kell csinálni, és tapasztalatod is van, a kérdés az, hogy hogyan fogod ezt csinálni minden nap? Lelkesen? Pontosan, precízen? Motiválva? Együttműködve? Az ügyfél és a cég érdekeit figyelembe véve? Vagy unottan, lustán, munkát kerülve, éppen csak azt megcsinálva, ami kötelező? Nos, ugye te sem szeretnél az utóbbi kategóriába tartozó emberekkel dolgozni? Ha tehát arra terelődik a szó, hogy mesélj el egy nehezebb ügyet, hogyan oldottad meg, miért jöttél el az előző cégedtől, mondj el egy konkrét ügyet, ahogy egy ügyfél problémáját oldottad meg, vagy mi motivál téged a munkavégzés során, s miért szeretnél itt dolgozni, akkor ezt a faktort kutatja a HR-es éppen. Szóval mutasd meg a HR-esnek, hogy te nem vagy lusta, hogy lelkes vagy, s a hozzáállásod pedig egyenesen szuper! Készülj fel a cégből, olvass utána, kérdezz, légy érdeklődő. Készülj fel 2-3 olyan valós, tényeket, adatokat tartalmazó történettel, ahol az ügyességed, lelkesedésed, hozzáállásod mentette meg a helyzetet, legyen az egy ügyfélpanasz kezelése, vagy egy sürgős projekt befejezése, vagy csak egy káoszos munkahelyi helyzet frappáns megoldása. (Mindig legyen a fejedben, hogy egy-egy hiányzó tudásrészt meg lehet tanítani gyorsan bárkinek, de a lusta, nemtörődöm hozzáállást nem lehet megváltoztatni egy alkalmazottnál! Ezt a HR-esek is tudják!)   3. Illesz-e a munkahelyi kultúrába? Minden cégnek megvan a sajátos légköre, stílusa, működése… van, ahogy szigorú szolgálati utak vannak, s még a szomszéd irodában ülő kollégák sem tegezik egymást, van, ahol meg a nagyfőnök is bratyizik a portással. Van olyan osztály, ahol az kollégák teljesen egyedül dolgoznak,...

Tovább...

Kilenc praktikus tipp munkanélkülieknek

Szerző: Dátum: 2018. Már. 09. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Kilenc praktikus tipp munkanélkülieknek

Aki az állását vesztette el, az sokkal többet veszített, mint „csak a munkáját”. Sokan a munkájukkal, a szakmájukkal azonosítják magukat: fodrász vagyok, könyvelő vagyok, adótanácsadó vagyok, mérnök vagyok. Azzal, hogy kirúgnak, leépítenek minket, nem csak a megélhetésünket, az emberi kapcsolataink egy részét, a megszokott környezetünket, de akár az identitásunk egy részét is elveszíthetjük. Az első napok, hetek lesújtó érzése után nagyon fontos, hogy ne hagyjuk magunkat el, hogy minél hamarabb talpra álljunk, s bár a trauma biztosan megviselt minket, továbblépjünk, s a jövőre koncentráljunk.   Készítsünk tervet ! Az álláskeresés sikere sokszor azon múlik, hogy tudatosan, tervszerűen cselekszünk-e! Üljünk le, s írjuk össze a tapasztalatunkat, erősségeinket, tudásunkat, egyedi jellemzőinket. Gondoljuk végig, miért vagyunk jó munkaerő, ha kell, tanuljunk a múltbeli hibáinkból. Tűzzük ki, mi lesz az új célunk: mennyi időn belül, milyen területen fogunk elhelyezkedni. A célunk legyen reális, de kihívást jelentő! Ezután készítsünk akciótervet: pontosan mit teszünk meg ezért az elkövetkezendő időben napról napra, hogy elérjük ezt a célt? Ez lesz a segítségünk a következő hetekben, hónapokban.   Alkalmazzunk minél több álláskeresési módszert! Sokan még ma is csak a hirdetések böngészését gondolják álláskeresésnek, holott a meghirdetett állásokon túl nagyon sok üres munkakör van, ami soha nem kerül ki nyilvánosan a munkaerőpiacra, csak ismerősök útján lehet tudomást szerezni róluk. Ezért is fontos, hogy az első pillantásra könnyű és kockázatmentes álláshirdetések böngészése mellett merjünk direkt kereséssel kiszemelt cégekhez fordulni, állásbörzékre járni, belevetni magunkat a kapcsolatépítésbe, szakmai klubokhoz, csoportokhoz csatlakozni. Használjuk ki az internet és a közösségi média adta lehetőségeket, regisztráljunk a Linkedinre, keressük meg volt kollégáinkat, iskolatársainkat a Facebook-on, s lépjünk kapcsolatba velük. Minél több módszert, eszközt alkalmazunk, annál nagyobb a siker esélye!   Profi módon készüljünk fel minden egyes állásinterjúra! Ha nem kerestünk állást egy ideje, valószínűleg kijöttünk a gyakorlatból. Mit is kell erre a kérdésre válaszolni? Vajon most mire gondol a HR-es? Jól szerepeltem, vagy elvágtam magam alatt a fát? Rendkívül sok tanácsot lehet találni az interneten, de ha anyagilag megtehetjük, érdemes egy karrier tanácsadóhoz is elmenni, aki szakmai tapasztalatával gyorsan felkészíthet minket az önéletrajzírás vagy állásinterjú kihívásaira. Néhány alkalom után olyan profi eszköztárral fogunk rendelkezni, amivel hetekkel, vagy hónapokkal hamarabb lesz állásunk, s így azonnal kifizetődik ez a befektetés.   Tartsuk meg a napi ritmust továbbra is! Ha állás nélkül van valaki otthon, könnyen belesüllyedhet abba a nagy és kényelmes, dagonyázós mocsárba, amit önsajnálatnak hívnak. És ebből igen nehéz kimászni. Ne hagyjuk tehát az időt haszontalanul kifolyni a kezeink közül, hanem tartsuk meg továbbra is a régi ritmust – mint amikor még dolgoztunk. Reggel felkelünk, munkába megyünk, dolgozunk, délután befejezzük, hazamegyünk, másnap folytatjuk. Tehát reggel keljünk fel, végezzük el a szokásos álláskeresési feladatokat. Nézzük meg, mi van mára kitűzve, mit írtunk a naptárunkba: álláshirdetések átnézése, utána két direkt pályázás a kiszemelt cégekhez, felhívni az egyik ismerőst a múltkori találkozó miatt, ő fog majd beajánlani egy új céghez. Délután kettőkor egy kávé az egyik volt iskolatárssal, aki mesél a munkájáról (információgyűjtés a munkaerő-piacról) majd utána még egy gyors böngészés a neten, hogy felkészüljünk a holnaputáni interjúra.   Sportoljunk! A mozgás, a fizikai erőkifejtés pozitív hatással van a boldogsághormonokra, azaz sokkal jobb hangulatba kerülünk, ha sportolunk. Ez lehet futás, torna otthon, vagy csak egy kiadós, gyors tempójú séta.  A motivációnkra, a lelkierőnkre is jó hatással van, ha újabb és újabb egyéni csúcsokat döntünk meg a sport terén. Ha megy az öt kilométer futás összeesés nélkül, akkor miért is riadnánk meg egy telefonos interjútól???   Aludjunk eleget! Csábító lehet, hogy éjszakáig nézzük a TV-t, mert holnap úgysem kell felkelni, de igenis fel kell kelni, szóval a végtelen sorozatnézést halasszuk a hétvégékre. Ha pedig mégis bámuljuk a képernyőt, érdemes olyan filmet...

Tovább...

Mi található rólad az interneten?

Szerző: Dátum: 2017. ápr. 13. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Mi található rólad az interneten?

Azt gondolod, hogy a magánéleted rejtett marad a HR-esek elől? Hogy a múltbeli munkahelyeidből, tapasztalataidból csak azt mutatod meg, amit éppen szeretnél? Hogy több adat nincs rólad az interneten? Rossz hírem van: tévedsz! A legtöbb álláskeresőről sokkal több adat, információ, fotó található meg, mint azt ő hiszi… márpedig ha megtalálható, akkor azt nagy valószínűséggel meg is nézi valaki, s levonja magának a következtetéseket belőle… s hogy milyeneket? Nos, ez már rajtad is múlik! Néhány héttel ezelőtt egy vezető állású ügyfelemmel álláskeresési tanácsadás keretén belül az online jelenlétét ellenőriztük le, s tettük rendbe. Először úgy volt vele, hogy nem is olyan fontos dolog ez, de ahogy leültünk a laptop elé, s megmutattam, mi mindent találnék róla, ha én lennék az utána kutakodó HR-es, igencsak meglepődött… Korábbi munkahelyek és saját vállalkozás a múltból, amik közül kettőt nem szeretett volna feltüntetni az önéletrajzában, néhány olyan fotó, ami már ősrégi volt, vagy igen előnytelen képet festett róla, s a magánéletéről is találtunk kisebb információkat, amit ő viszont kifejezetten nem szeretett volna a nyilvánosság elé tárni. Így elkezdtünk szelektálni, töröltetni, rendbe tenni.   Mit tegyél, ha te is hasonló helyzetben vagy? Nem kell felsővezetőnek lenni ahhoz, hogy igényed legyen arra, hogy az internetes lenyomatod megfeleljen egy korrekt, megbízható szakember múltjának. Véleményem szerint senkinek sem árt időközönként egy kis “önguglizás”, amikor szépen, módszeresen felderíti, mi található róla az internetes keresőkben, s ez milyen fényt vet rá. A legegyszerűbb kezdés a saját nevünk beírása, ha erre kijönnek találatok, akkor egyenként végig kell nézni mindet, hogy rólunk szólnak-e egyáltalán, s ha igen, akkor kifejezetten azzal a szemmel nézzük, hogy örülnénk-e neki, ha ez az álomállásért folytatott harcban a HR-es szeme elé kerülne. Szokták kérdezni, hogy hány oldalt kell végigböngészni, erre nincs kifejezett szabály. Én az ügyfeleimmel az első 10-20 találati oldalt szoktam végignézni, azaz 100-200 linket. Igen, tudom, ez soknak tűnik elsőre, de lehet, hogy rólad nincs is ennyi találat, s ha mégis, valljuk be, ez nem egy fél napos munka, gyorsan lehet vele haladni (viszont ha nagyon szeretnéd azt az állást, akkor ne légy lusta!). Ugyanezt meg szoktam tenni kifejezetten a képekre kattintva, azaz csak a képtalálatokat szelektáljuk, hiszen ugye tudjuk, egy kép többet mond ezer szónál… és itt szoktak nagyon sokan elszörnyedni, hogy miket lehet találni róluk… (ezt nem is részletezem tovább).   És most jön a radírozás! Ha ezt megcsináltad, akkor jön a neheze: ami nem felel meg, azt el kell tüntetnünk. Erre két lehetőséged van, az egyik, hogy magát a honlap tulajdonosát keresed fel, s egy rövid indoklással kéred az adott tartalom törlését. Ezt a legtöbb helyen a webmester végzi el, azaz neki kell írnod. Az ügyfelemmel együtt megfogalmaztuk, hogy miért kérjük az adott link és kép törlését – nem releváns, régi, stb… – és elküldtük az adott weboldal webmesterének, ahol kifejezetten meg volt ilyen kapcsolat jelölve. Ahol nem, ott a weboldalon található info@ e-mailcímre küldtük a törlési igényt, s egy helyen – mivel semmilyen kapcsolatba lépési adat (e-mailcím, telefon) nem volt – a domainnév tulajdonosát kellett előkerítenünk, s neki írni. (Ha hu-s domain-ről van szó, ezen a weboldalon tudsz utána nézni a tulajdonosnak.) A másik megoldás, hogy nem magát a weboldalt, képet, bizalmas adatot tünteted el (bár én ezt szeretem jobban), hanem csak a google keresőből veteted ki. Erre már lassan 3 éve van lehetősége minden EU-s állampolgárnak, Európai Unió Bíróságának határozata alapján, ha az a bizonyos adat nem megfelelő, nem releváns, elavult. Ehhez a Google saját adatlapot biztosít, melyet ide kattintva érhetsz el. Készülj fel, hogy az űrlap kitöltése, a törölni kívánt tartalmak és indoklás mellett a személyazonosságod igazolása is kell majd, azaz valamilyen fényképes igazolvány másolatát is kell csatolnod. Ezt...

Tovább...

Mit ne írjunk bele az önéletrajzunkba?

Szerző: Dátum: 2017. Már. 14. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Mit ne írjunk bele az önéletrajzunkba?

A szakmai önéletrajz minket képvisel, így fontos, hogy minden benne legyen, ami a mellett szól, hogy mindenképpen érdemes minket behívni egy személyes interjúra. Mi a jobb stratégia, szépen szelektált és jól megszerkesztett információkat tálalni, vagy őszintén megmutatni a teljes szakmai múltunkat?   Valljuk be, mindenki kozmetikázza az önéletrajzát, és ez nem elítélendő dolog. Miért is kéne a több mint 20 éves munkatapasztalattal a háta mögött pályázó szakembernek Ádámnál és Évánál kezdeni, ha szakmai tapasztalatából maximum az utolsó 5-6 év releváns az új munkakör szempontjából? Hiszen a HR-esnek is időt spórolunk, ha célzottan írjuk bele azokat a tényeket, adatokat, ami segít számára meghozni a döntést, hogy behívjon-e minket az állásinterjúra. Ám a HR-es oldaláról ez néha másképpen néz ki. És ha átülök az asztal túloldalára, és munkáltatói fejjel gondolkodok, valóban zavaró, hogy csak az állásinterjún derül ki, hogy a CV-ben feltüntetett középfokú angol nyelvvizsga valójában csak passzív nyelvtudás-szintet takar. Vagy, hogy a 2012-2013-ig feltüntetett munkahely, azaz 1-2 éves szakmai tapasztalatot sejtető adat mögött csak egy 2012 decemberétől 2013 februárjáig tartó munkaviszony rejlik, tehát csak három hónapos munkatapasztalata van a pályázónak.   A leggyakoribb lódítások   Nem mindegy tehát, mit titkolunk el. Nézzük, melyek a leggyakoribb lódítások a munkaerőpiacon, és melyek a bocsánatos bűnök! 1. Ha van gyereke, azért, ha nincs, azért, mert majd lesz neki… Idehaza sajnos a női munkavállalók levakarhatatlan stigmája a gyermekvállalás „veszélye”. A huszonéves női pályázót úgy mérlegelik, mint aki nemsokára szülni fog, a kisgyermekest úgy, mint aki megbízhatatlan, de még a 35-ön felüli, gyermektelen nők sem nyugodhatnak meg: ők a „legveszélyesebbek”, hiszen ketyeg a biológiai órájuk, bármikor szülhetnek! Nem csoda hát, hogy egyre többen egyszerűen kihagyják családi állapotukat és a gyermekeiket a szakmai önéletrajzból, mellesleg valljuk be, ezekből nem is lehet következtetni arra, mennyire jó valaki a kettős könyvelésben, a bolti eladói munka fortélyaiban, vagy a problémás ügyfelek kezelésében. Arra persze nagyon jók ezek a tények, hogy a HR-es gyorsan eldöntse, ez a pályázó nem olyan jó, így nem is kell behívni és időt tölteni vele. Hogy valójában mit veszít, mert nem ismeri meg a jelentkező képességeit, motivációját, lojalitását, az sajnos sok esetben nem is jut eszébe. A hozzám forduló anyukáknak azt szoktam ajánlani, hogy ha úgy érzik, az eddigi pályázásuk sikertelen volt a gyermekek miatt, hagyják ki nyugodtan az önéletrajzból, s próbálják meg így a következő állást megpályázni. Ha így behívják őket állásinterjúra, a gyermekekről csak akkor beszéljenek, ha már a szakmai bemutatkozáson és a mellettük szóló érvek felsorolásán túl vannak, s röviden, tömören beszéljenek a családi háttérről. Azaz először adják el magukat, s aztán jöjjön a „fekete leves”. 2. Szintén gyakori elhallgatott adat a túlképzettség, vagyis amikor például egyetemi diplomával jelentkezik valaki olyan munkakörbe, ahová a középfokú végzettség is elég lenne. A HR-es ugyanis azt gondolhatja, hogy a pályázó sokkal többet tud, valószínűleg többet is kereshet egy magasabb munkakörben, így attól félne, hogy hosszú távon az alacsonyabb munkakör nem fogja kielégíteni, és csak addig marad, míg egy másik állásajánlatot nem kap. Ami azonban egyáltalán nem biztos, hiszen maga az egyetemi végzettség még nem jelent semmit. Ha valaki fél éve van állás nélkül, vagy egyáltalán nem szeretne a tanult szakmájában elhelyezkedni, nem zavarja az alacsonyabb szint. Erre lenne ugye az állásinterjú, hogy felmérjük a pályázó motivációját, jövőbeli terveit, hozzáállását, csak ez ugye megint idő és energia a HR-es részéről. Ezért én magam is azt szoktam tanácsolni, hogy hagyjuk ki, ami nem tesz hozzá plusz információt, többletet, erős érveket a szakmai profilunkhoz, és csak azokra az adatokra koncentráljunk, amelyek a munkakörhöz kellhetnek. Így nem történhet meg az a nem ritka dolog, hogy a jövőbeli főnök – attól félve, hogy jobb iskoláink vannak, mint neki, és idővel...

Tovább...

Állásbörzék 2017 tavaszán

Szerző: Dátum: 2017. jan. 24. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Állásbörzék 2017 tavaszán

Nincs is pompásabb alkalom egy állásbörzénél, hogy felmérd, mennyit is érsz a munkaerő-piacon, hogy gyakorold az interjúzást, hogy szemtől szembe kerülj a döntéshozókkal, HR-esekkel, s hogy felmérd a bérigényedet… Kell még további indok? Ugye, nem! Nosza, akkor elő a naptárral, s írd be a neked fontos időpontokat az alábbi listából…   2017. február 22-23. Óbudai Egyetem: http://allasborze.uni-obuda.hu/#student 2017. március 8-9. HVG Állásbörze, Országos Képzési és Karriernapok http://hvgallasborze.hu/hu/ 2017. március 21-22. Jogász Állásbörze http://www.jogaszallasborze.hu/ 2017. március Pécsi Tudományegyetem Karriernap http://ptekarrieriroda.hu/munkaltatoknak/allasborze.html 2017. március 22-23. Műegyetemi Állásbörze http://www.allasborze.bme.hu/hu/latogatoknak/ 2017. április Szent István Egyetem http://allasborze.szie.hu/szie-allasborze-2017-ben 2017. április 12. Pannon Egyetem http://www.kairo.uni-pannon.hu/ 2017. április 26. Debreceni Egyetem, Állás- és Szakmai Gyakorlati Helyek Börze http://unideballasborze.hu/ (Több helyen nincs még pontos dátum, figyeld a rendezvények weboldalát!)   Az állásbörzére pedig készülni kell, ezt egy okos álláskereső már régóta tudja! Keresd fel időben a rendezvény oldalát, regisztrálj be az ingyen tanácsadásokra, használj ki minden lehetőséget! Sok sikert!   Ajánlott bejegyzések:Az állásbörzézés tízparancsolataChecklista az állásbörzéhez – 2. részChecklista az állásbörzéhez – 1. részNem a ruha teszi?Mit válaszolj, ha megkérdik az állásinterjún, hogy hány gyermeked...

Tovább...

Testre szabott állásajánlatok, maximális diszkréció – itt a BeMyBoss!

Szerző: Dátum: 2016. dec. 14. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Testre szabott állásajánlatok, maximális diszkréció – itt a BeMyBoss!

Jó lenne végre egy új állás, de unod a CV adatbázisokat, a kismillió kitöltendő rovatot, vagy félsz, hogy lebuksz, mert a főnököd megtalálja a CV-det az egyik nyilvános adatbázisban? Megjelent egy forradalmian új platform a magyar munkaerő-piacon, amit érdemes kipróbálnod, ha a fentiek igazak rád! A BeMyBoss kitalálóival, Kárpáti Tímeával, Márai Lacival és Gombos Marcival beszélgettem erről az új lehetőségről… Mesélj egy kicsikét a BeMyBoss-ról, miben más ez, mint a többi szokásos CV adatbázis? Marci: A BeMyBoss egy olyan szolgáltatás, amely a munkavállalót, és a munkavállaló igényeit helyezi középpontba. Mi kompetenciák, skillsetek alapján párosítjuk össze a munkáltatókat a munkavállalókkal. Ez egy sokkal hatékonyabb folyamat, mint az eddigi megoldások, hiszen automatizált és közben mégis testre szabott. A keresés anonim, az ajánlatok pontosak, a munkavállalókat nem spameljük nem megfelelő ajánlatokkal – nekik ez fontos, ezért velünk maradnak.  Így az eddigi megoldásoktól eltérően ezzel a módszerrel elérjük a passzív álláskeresőket, akik a munkaerőpiac krémjét jelentik. Ugyanezért ez a szolgáltatás nagyon hatékony a munkaadóknak is. Timi: Amikor hozzánk jelentkezik az álláskereső, ő maga adja meg a rendszerünkben a fontos adatokat magáról, így elkészül a profilja, amit alapesetben fél évig tárolunk. (Természetesen hosszabbításra van lehetőség, és erre biztatjuk is a hozzánk jelentkezőket, hiszen ki tudja, mikor érkezik majd meg álmainak állása.) A munkáltatók hasonlóképpen tesznek, amikor új munkavállalót keresnek: regisztrálnak, és ezzel elkészül egy összefoglaló a keresett jelöltről, amely a fizetési feltételek mellett tartalmazza azt is, hogy miért érdemes az adott cégnél az adott pozícióban dolgozni. A megadott paraméterek alapján a rendszerünk összepárosítja a keresletet és a kínálatot, majd küld egy anonim listát az elérhető jelöltekből a munkáltatónak. Aki aztán a listából választ, kikkel szeretné felvenni a kapcsolatot, akiknek mi kiküldjük a megkeresést. Kölcsönös szimpátia esetén aztán folytatódik a felvételi folyamat a szokásos módon tovább.   Mi motivált titeket egy ilyen platform létrehozására? Timi: Már évek óta dédelgettem magamban az ötletet. Igazából onnan indult ki az egész, ahogy láttam, hogy az emberek fejvadászok elérhetőségeit keresik álláskeresési  céllal (pedig mint tudjuk a fejvadász megbízásra keres csak), hogy mekkora macerát jelent az álláskeresés, hogy  egy álláskeresőnek hány és hányféle formot kell kitöltenie pályázáskor, hogy mekkora gondot jelent egy jó önéletrajz összeállítása. De a másik oldal is érdekes volt: a munkaerőpiacon iszonyú nagy a zaj, és nagyon nehéz megtalálni pont azt a munkavállalót, akit a munkáltató keres. Hosszadalmas előszűréseket, drága folyamatot jelent ez mindenkinek. Lényegében ezerféle problémát okoz az, hogy a kereslet és a kínálat sokszor nem találkozik. Rengetegszer hallottam azt is, hogy „fizetnék is egy fejvadásznak azért, hogy keressen nekem egy jó állást” – ez természetesen a törvényi tiltások miatt nem megoldható, de jól kifejezi az igényt a szolgáltatásra.   Mesélsz egy kicsit a csapatról, aki a BeMyBoss mögött áll? Timi: Jelenleg rajtam kívül még ketten vannak a szorosan vett csapatban: Márai Laci, aki a BeMyBoss mögötti technológiát gondozza, és Gombos Marci, aki az ügyfélkapcsolatokat építi. Médiapartnerünk az Emerald Public Relations, akiknek köszönhetjük azt, hogy a BeMyboss ismertsége ilyen szép ütemben fejlődik. Laci és Marci tapasztalt startupperek. Laci a mentorom is egyben, nélküle ezt nem tudtam volna így megcsinálni. Marci később került közénk, muszáj volt üzletkötői erőforrást is bevonni, mert egyedül nem győztem. Mindketten a szakmájuk legjobbjai, lendületesek, professzionálisak, imádok velük dolgozni.   Milyen előnyöket nyújtotok egy álláskeresőnek a szokásos adatbázisokkal szemben? Laci: A BeMyBoss egy anonim, automatizált, személyre szabott szolgáltatás. A munkavállaló CV-jét feldolgozzuk, és az abban levő információk alapján fog személyre szabott ajánlatokat kapni. Ezzel szemben a többi álláskereső portálnál a CV adatbázis egy melléktermékként áll elő, nem naprakész, ezért nem hasznos a munkaadóknak és alkalmatlan a passzív munkavállalók elérésére. Emellett bennünk azért bíznak meg a munkavállalók, mert csak azoknak a munkáltatóknak fedik fel...

Tovább...

Milyen kérdéseket tegyünk fel az állásinterjún?

Szerző: Dátum: 2016. Sze. 30. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Milyen kérdéseket tegyünk fel az állásinterjún?

Ha nagy nehezen bejutottál az állásinterjúra, s vége az első 30-40 percnek, jól kifaggattak, s nagyjából úgy érzed, minden kérdésre válaszoltál, talán fellélegzel, s úgy gondolod, lassan vége. Nem, tévedsz! Most kezdődik csak a második menet! Ha az interjúztató felteszi azt a kérdést, hogy És Önnek van-e kérdése?, akkor bizony te jössz… Lássuk tehát, milyen kérdéseket tegyünk fel az állásinterjún?   Miért kell neked is kérdezned? Azzal, amit kérdezel, nagyon sokat tudsz javítani a megítéléseden, a szakmaiságodon, megmutathatod, hogy érdeklődsz, motivált vagy, s reális elképzelésed van a munkakörről. Mindemellett rendkívül hasznos információkat szerezhetsz ahhoz, hogy jó döntést hozzál.  Nagyon figyelj arra azonban, hogy az alább felsorolt kérdéseket ne ész nélkül tedd fel, tekintet nélkül arra, hogy miről beszélteket már korábban az interjú alatt. Ha valamire már választ kaptál az interjúztató elbeszéléséből, figyelmetlenségre vall újra megkérdezni!   Milyen kérdéseket tegyünk fel az állásinterjún? Én most 5 kérdést mutatok be, de a lista ennél sokkal hosszabb lehet, munkakörtől, pozíció szintjétől, iparágtól függően. Ha felvennének, milyen feladataim lennének? Részleteket tudhatsz meg a munkakörről, s jelzed a kérdéseddel, hogy érdeklődsz a részletek iránt is! Kikkel fogok együtt dolgozni, ha én leszek a kiválasztott jelölt? Információkat tudhatsz meg a csapatról, akikkel a munkaidőd nagy részét fogod tölteni. Milyen elvárásokat támaszt a cég azzal szemben, aki betölti ezt a munkakört? Mire figyeljek nagyon már az elejétől fogva? Ezzel a kérdéssel megmutatod, hogy tudatosan figyelsz arra, hogy jó eredményt hozz, s megtudod, mire kell figyelned, hogy megfelelj a próbaidő alatt. Meg tudná mondani, hogy mi tette sikeressé az elődömet? vagy Tudna arról mesélni, hogy miért volt az elődöm sikertelen ebben a pozícióban? Az egyik legjobb kérdés, azt hiszem, nem is kell magyarázatot hozzáfűzni. Mikor kaphatok visszajelzést a pályázatomról, hogyan zajlik tovább a kiválasztás? Ezt sokat elfelejtik, pedig alap kérdés 🙂 Ha azon túl, hogy milyen kérdéseket tegyünk fel az állásinterjún, további kérdéseid is vannak álláskereséssel kapcsolatban, figyelmedbe ajánlom a blogom többi cikkét, s ezt a lehetőséget is, ahol a HR-esek és interjúztatók összes trükkjét, titkát elárulom neked: https://dolgozomami.hu/online-allaskeresesi-tanfolyam   Ajánlott bejegyzések:Stresszinterjú – avagy a tudatos szemétkedés10 állásinterjú hiba, amit sose kövess elMit válaszolj, ha megkérdik az állásinterjún, hogy hány gyermeked van?Mit tudj meg a cégről állásinterjú előtt?Ezen a 3 dolgon múlik, hogy te kapod-e az...

Tovább...

Stresszinterjú – avagy a tudatos szemétkedés

Szerző: Dátum: 2016. Júl. 21. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Stresszinterjú – avagy a tudatos szemétkedés

A minap hívott egy volt iskolatársam, hogy kikérje a véleményemet a pályázati anyagáról, s az eddigi tapasztalatáról. Mivel nagyjából követtem az életútját, tudtam, hol dolgozott az elmúlt években, milyen pozíciókban, milyen cégeknél, s emlékezve a korábbi személyiségjegyeire – magabiztos, ügyes, törekvő, agilis – nem nagyon értettem a kérdését. Szerintem abszolút jó úton járt, vezetői pozíciót töltött be már évek óta, így megkérdeztem, miért gondolkodik most épp ezen. Válaszából kiderült: állásinterjún járt nemrég, ahol egy stresszinterjú keretén belül nem igazán azt kapta, amihez eddig hozzászokott… És természetesen ha a sok évi tapasztalat, magas fizetés, jó nevű vállalatok és munkahelyi sikerek után valaki a arcába dobja azt a kérdést, hogy “Nem gondolja, hogy már sokkal tovább kéne tartania a karrierjében, mint ahol most van?”, egy erős önbizalommal rendelkező szakember is elgondolkodik egy kicsit, hogy most akkor tényleg gond van vele? Rövid úton kiderítettem néhány kérdés után, hogy tényleg stresszinterjún vett részt, amit  – a jelek szerint – nem túl jól végzett a HR-es kolléga. Amikor álláskeresési tanácsadás alatt interjútechnikákról beszélgetek az ügyfeleimmel, sokakat érdekel-izgat ez a téma: milyen is lehet egy stresszinterjú, mit kérdeznek tőlem, hogyan kell válaszolni? S a másik oldalt is ismerem: kezdő személyzeti tanácsadókat tanítva állandó kérdés volt a részükről, hogy de a stresszinterjút mikor tanítom már meg nekik? 🙂  Vajon tényleg olyan fontos és hasznos a stresszinterjú, vagy csak a misztikum, ami körüllengi, az teszi ilyen érdekessé?   Mi is az a stresszinterjú? Stresszinterjú során az interjúztató, a HR-es olyan helyzetet teremt, amiben azt szeretné lemérni, hogy a pályázó milyen mértékben tűri a stresszhelyzeteket, s hogyan reagál. Ezt vagy olyan kérdésekkel lehet elérni, ami kibillenti az álláskeresőt a komfortzónájából (szokatlan, meghökkentő, finoman – vagy durvábban – sértegető), vagy olyan helyzetekbe hozza az álláskeresőt, amire nem számított, ami a türelmét teszi próbára (hosszabb várakoztatás, lekezelő, becsmérlő, oda nem illő viselkedés…)   Kinél szoktak stresszinterjút csinálni? Logikusan annál az álláskeresőnél alkalmazzák a stresszinterjú technikát, akinek a munkája során fontos a stressztűrés. Ám ez nem ilyen egyszerű a gyakorlatban: például annál a felsővezetői titkárnőnél, akit a gyakran ordítozó és lekezelően viselkedő igazgató mellé keresünk, más kérdések teszünk fel, mint annak az ügyfélszolgálatosnak, aki néha problémás ügyfelekkel kell, hogy foglalkozzon telefonon, vagy annak a munkatársnak, akinek a munkája sok várakozással jár. A stresszinterjú sosem öncélú eszköz, csak akkor szabad alkalmazni, ha a HR-es gyakorlott, s a betöltendő munkakör tényleg megkívánja ezt.   Tényleg olyan jó eszköz a stresszinterjú? Nos, a stresszinterjú hasznosságáról a szakemberek is vitatkoznak. Saját tapasztalatomra alapozva mondhatom, hogy sokkal nagyobb a füstje, mint a lángja a stresszinterjúnak: igen ritkán volt értelme alkalmazni a több, mint 15 éves szakmai múltamban, pedig több ezer állásinterjút vezettem. A legtöbb esetben bőven elég, ha alapos kérdésekkel, jól felépített interjún felméri a HR szakember azt a kompetenciát, amire kíváncsi, anélkül, hogy megalázná, vagy kellemetlen helyzetbe hozná a pályázót. Az ismerősöm esete is mutatja, hogy sajnos az amúgy néha jól alkalmazható eszköz kétélű fegyverré válik az alkalmatlan HR-es kezében: mivel az interjú végén nem oldották fel ezt a feszültséget, nem mondták el neki, hogy a kissé talán szokatlan kérdések azt voltak hivatottak szolgálni, hogy megnézzék, mennyire bír terhelés alatt is teljesíteni, egyrészt ő rossz véleménnyel, rossz érzéssel távozott. Másrészt ez az egész cégre kihat, hiszen ki szeretne ezek után itt dolgozni, ahol ennyire bunkó a HR-es, vagy a vezető? Ő biztosan nem, s abban is biztos vagyok, hogy mindenkinek elmondta ezt a tapasztalatát…   Mit csinálj, mint álláskereső, ha mégis stresszinterjún találod magad? A válasz egyszerű: ha a stressztűrésedet akarják tesztelni, mutasd meg, hogy stressztűrő vagy. A legtöbb kérdést korrekten, magabiztosan, határozottan de udvariasan válaszold meg. Ne vedd át a hányaveti, sértegető stílust, hanem...

Tovább...

Testbeszéd az állásinterjún

Szerző: Dátum: 2016. jún. 08. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Testbeszéd az állásinterjún

Amikor megérkezik a meghívás az állásinterjúra, sokan nyeregben érzik magukat, már csak beszélgetni kell. Igen, de legalább hárman fognak beszélgetni: az interjúztató és az álláskereső, no meg az álláskereső teste. Vajon utóbbi ugyanazt fogja „mondani”, amit az álláskereső vagy annak pont az ellenkezőjét? A kiválasztással foglalkozó szakemberek számára tény, hogy legalább olyan sokat árul el az álláskeresőről a beszéde, a gesztikulációja, a reagálásai, mint a beszédének tartalma. Az elhangzottak és a látottak-észrevettek közötti ellentmondások miatt a megfigyelőnek ráadásul „valami nem stimmel” érzése is keletkezhet. Amikor a HR-es szakember először találkozik az álláskeresővel, az első pillanatban máris több inger éri: milyen az illető testtartása, milyen gyorsan lépked, milyen a távolságtartása, mennyire magabiztos a kézfogása, milyen a szemkontaktusa, milyenek a gesztusai az első pillanatban, mosolyog-e – és a hanglejtést, hangtónust is ide számítják. Fojtogató helyzetek Fellépésünkből igyekeznek benyomást szerezni a személyiségünkről. A magyar nyelvben szép kifejezően gerinces embernek nevezett típus egyenes, megbízható, őszinte – azaz kihúzza magát, nem görnyed össze, a gerince egyenes, nem görbe. A járás gyorsaságából-lassúságából lehet a munkatempóra, dinamikára következtetni, és azt mind tudjuk, hogy egy jó kézfogás fél siker! Széles körben elterjedt kifejezés a „döglött hal” kézfogás, nos, ezt valóban érdemes elkerülni. A jó kézfogás nem túl erős, nem roppantja össze a másik fél kezét, de határozott. Az „ideális” álláskeresői kéz ápolt, tiszta, nem izzad. Az sem mindegy, milyen pozitúrában ülünk az interjú alatt. Női jelölteknél számtalanszor találkoztam azzal a védekező reakcióval, hogy a táskájukat az ölükben tartják: mintegy védelmet képezve önmaguk és az interjúztató fél között. A védekezés, a bezárkózás érzését adhatja a keresztbe font kar vagy a keresztezett lábak látványa is. Az sem tesz túl jó benyomást, ha az álláskereső eldobja magát a székben, és szétterpesztett lábakkal hátradőlve ül – férfi jelölteknél ez sajnos gyakran volt alkalmam megfigyelni: túl lazák, hanyagok voltak az interjún is, és később a munkában is. A gesztikuláció szintén sokat elárulhat a potenciális jövőbeli munkatársról. Aki sokat babrál az asztalon direkt ott felejtett tollal, gemkapoccsal, az bizony izgul: az önuralom nem a fő erőssége. Míg a nyílt kéztartás és a mérsékelt, de a beszédet jól követő és hangsúlyozó gesztikuláció, az asztalon tartott, és nem az asztal alatt rejtegetett kéz összerendezetté, hitelesé teszi a teljes képet a jelöltről. A szakmai életútban homályos foltokat vagy elhallgatott tényeket firtató kérdések esetén a nyak vakargatása, az ingnyak húzogatása – „fojtogató helyzet” – ugyanolyan árulkodó lehet, mint az addig meggyőzően fenntartott szemkontaktus hirtelen megszakítása vagy a válaszadáskor a kéz szájhoz emelése. Apropó, ugye éppen ezért senki nem vesz fel túl szűk nyakú inget, vagy esetleg allergiás reakciót, viszketést okozható, első alkalommal viselt nyakláncot vagy nyakra kötött sálat a nagy napon? Relatív benyomások A jó szakember azonban tudja, hogy az egyes jelek önmagukban nem mondanak semmit. Az összes körülményt, az összes jelet és az elmondottakat együtt figyelembe véve szabad csak véleményt alkotni. Egy jel nem jel, hiszen egyetlen, hibásan önmagában értékelt mimika, viselkedés vagy gesztus teljesen más színben tüntethet fel egy pályakezdő jelöltet, mint például egy 15 éves tapasztalattal rendelkező profit. Másképp egy nőt vagy egy férfit, s mindezek mellett a munkakör elvárásai is sokat nyomnak latba. A pályakezdők – interjúzási tapasztalat hiányában – sokkal többet izgulnak, elpirosodnak, zavarba jönnek, néha még az első válaszok is alig-alig csúsznak ki a szájukon, „gombóc van a torkában” – mondjuk ilyenkor. De ez nem azt jelenti, hogy egy pályakezdő munkakörben, ahol betanulással telnek az első hónapjai, ne végezhetné tökéletesen a munkáját. Míg ugyanezek a reakciók egy értékesítésért, vállalati prezentációk megtartásáért felelős szakértői pozícióban sajnos nem megengedhetőek. S igaz ez minden egyes jelre: a fülét piszkálgató jelöltről kiderülhet, hogy két hete volt egy nagyobb anyajegy-műtéte a füle mögött. S valóban el...

Tovább...

10 állásinterjú hiba, amit sose kövess el

Szerző: Dátum: 2016. máj. 11. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

10 állásinterjú hiba, amit sose kövess el

Éppen a minap saccolgattam egy kedves ügyfelemmel, hogy vajon hány állásinterjút folytattam már. Nos, a pontos számot nem tudtam megmondani, de mivel 1998 óta vagyok a szakmában, s ebből jó 10 évet szinte folyamatosan toborzással, kiválasztással töltöttem, több ezer álláskeresővel ültem már szemben az asztal másik oldalán. És hát sajnos láttam nagyon rossz szerepléseket is… összeírtam ma nektek ezeket, hogy ti ne kövessétek el ugyanezt a hibát! 1. állásinterjú hiba – Késve érkezel Az interjú az első személyes benyomás rólad, ez az első nagy megmérettetésed, ha már most elkésel, mi lesz, ha majd munkába kell pontosan beérned? Igen, tudom, hogy sajnos sok minden közbejöhet, közlekedési dugó, baleset, sztrájk, de ez sajnos nem érdekli a HR-est. Késtél, egy pont mínusz – és biztosan kevesebb időd lesz bemutatkozni, mert miattad nem csúsztatja az utánad lévő, aznapra még behívott többi pályázót. Akkor sem, ha te ezért kivered a balhét (mert hogy ilyen is volt már a praxisomban).   2. állásinterjú hiba – Nem megfelelően öltözöl Milyen az első benyomás rólad? Szakmailag kifogástalan az öltözéked, illik ahhoz a munkakörhöz, amit megpályáztál? Ha nem, sajnos rossz pontokat szerzel ezzel is. Nem mentség, hogy a gyereket reggel oviba vitted, vagy hogy eső és sár van odakint. A fejed búbjától a cipőd orráig tökéletes megjelenés kell. Még akkor is, ha nem fogsz majd naponta ügyfelekkel tárgyalni. A tiszta, ápolt, munkakörhöz illő öltözék az igényességedről, precizitásodról árulkodik, amit majd a munkád során is tanúsítasz, így nem csoda, hogy azt az álláskeresőt, akinek az inge vasalót sosem látott, nem ajánlottam tovább a megbízómnak értékesítői munkakörre. Ide kattintva találsz egy régebbi cikket, ha tanácstalan vagy ez ügyben.   3. állásinterjú hiba – Hazugságok Lehet apró, finom kis módosításokat eszközölni az önéletrajzban, itt ott “kozmetikázni” egy kicsit, de nagy hazugságokkal azonnal elvágod magad a HR-esnél. Ha az interjún derül ki, hogy az a 4 év tapasztalat csak 2 év igazából, meg hogy nem is felsőfokú az angolod, csak éppen hogy konyhanyelven elbeszélgetsz, hidd el, azonnal kiejtenek az esélyesek közül! Ha meg kitalált cégeket írsz bele, akkor meglehet az interjú végéig sem jutsz el, egyszerűen csak kitesznek az irodából… köszönjük, nem Önt keressük.   4. állásinterjú hiba – Korábbi főnöködet, munkáltatódat szidod Bármennyire is rossz volt az előző – vagy a mostani – munkahelyed, meg kell tanulni korrekt módon, érzelemmentesen, objektíven beszélni róla – HA kérdeznek! Ha nem voltál bejelentve, ha napi 3-4 óra túlórázást vártak el, anyagi ellentételezés nélkül, ha nem kaptad meg a béredet, ha nem jöttél ki a kiskirály főnökkel, az alapvetően nem a te hibád, de ahogy erről beszélsz, az előre vetíti, hogyan fogod az itteni konfliktusokat kezelni. Ugye nem akarsz rossz képet festeni magadról?   5. állásinterjú hiba – Nem készülsz fel a cégből “Ő, bocsánat, most akkor melyik munkakörről is lenne szó?” Nem hiszitek el, hányszor hallottam ezt a kérdést az interjú elején. És azonnal mínuszból indult a pályázó nálam. Ha azt sem tudod, ki az a cég, akihez mész, s mik a pontos elvárások, feladatok, hogyan akarod meggyőzni a HR-est, hogy te vagy az ideális pályázó? Ehelyett tudd meg a munkakör összes részletét, készülj fel a cég múltjából, jelenéből, jövőbeli terveiből, a konkurenciából, és a HR-esnek is érdemes utánanézni (ha nem tudod, hogy tedd ezt meg, itt megtanítom neked!) Volt olyan pályázóm, aki még a hobbijaimból is felkészült 🙂 nem mondom, kissé átlátszó volt, de az igyekezetét mindenképpen értékeltem! 😀   6. állásinterjú hiba – Idegeskedés, zavaros testbeszéd Tudom, hogy aki nem gyakorlott az interjúztatásban, könnyen mutat ideges, zaklatott reakciókat, de ezzel egyrészt saját magadat is stresszeled (“ó, jaj, érzem, hogy vörösödök” – és ettől még jobban elvörösödsz), részben pedig azt mutatod a másik...

Tovább...

Állásinterjú utáni visszajelzés – miért olyan nehéz?

Szerző: Dátum: 2016. ápr. 14. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Állásinterjú utáni visszajelzés – miért olyan nehéz?

Az egyik leggyakoribb álláskeresői panasz az, hogy a magyar munkáltatóknál az állásinterjú utáni visszajelzés szinte olyan, mint a fehér holló. Hogy szegény pályázó elküzdi magát az interjúig, felkészül rá, belead mindent, s még annyira sem képes a HR-es, hogy normális módon tájékoztassa a fejleményekről, vagy arról, hogy ha nem ő nyert, miért nem… Egyrészről megértem, tényleg nagyon elkeserítő tud lenni, ha az embert ennyire nem veszik figyelembe. S igen, valóban én is azt vallom, hogy tényleg illene – legalább az állásinterjúra bejutott – minden pályázónak korrekt módon visszajelezni. Ez a mai cikk nem a HR-es társadalom mentegetésére szolgál. Mint minden szakmában itt is vannak alkalmatlanok, inkorrektek, képzetlenek, nem idevalók. Ahogyan az álláskeresők között is vannak korrekt, okos, képzett, s inkorrekt, buta, kötözködős, beképzelt emberek is. Inkább a szakma másik oldalát szeretném megmutatni, amit sokszor nem lát az álláskereső, s emiatt – néha ok nélkül – haragszik a HR-esre.   Állásinterjú utáni visszajelzés – van már döntés? Annak, hogy nincs visszajelzés, az egyik leggyakoribb oka, hogy nincs még döntés. Persze, könnyen lehet mondani, hogy nem igaz, hogy nem lehet eldönteni egy találkozó után 1 héttel, hogy akkor jó voltam-e, vagy nem. Ám ha belegondolsz, hogy nem te vagy az egyetlen jelölt, hanem mondjuk 6-ot is meghallgattak, s még van 3 pályázó, akik nagyon ígéretesek, de még nem tudtak eljönni interjúra, addig bizony nincs döntés. Mert ha te voltál az eddigi egyik legjobb, és az is maradsz a rangsorban, talán te leszel a befutó, de ha lesz jobb nálad eme 3 pályázó között, inkább azt veszik fel. És ha erre a 3-ra még 20 napot várni kell, akkor várnak. S így az állásinterjú utáni visszajelzés is várólistára kerül. De az is lehet, hogy a főnök 2 hétre elment szabadságra, s mivel ő mondja ki a végső szót, addig senki semmiről nem dönthet. Vagy a legjobb álláskeresőnek ajánlatot tettek, de ő még nem fogadta el, időt kért, s amíg vissza nem jelez, nem értesítenek senkit – nehogy elveszítsék a második, harmadik legjobb pályázót. Sőt, van, ahol a belépés napját is megvárják, ugyanezen ok miatt, s csak ezután jön állásinterjú utáni visszajelzés a többi pályázó számára. És az időbeli csúszásnak még sokféle oka lehet, ha közvetítő, fejvadász cégnél pályáztál, akkor ők sem tudnak válaszolni, míg a megbízójuk nem adott nekik választ…   Te bírod a kritikát? A következő, amivel gyakran szembesül a kiválasztást végző fél, hogy ha megpróbál állásinterjú utáni visszajelzést adni az álláskeresőnek, hogy vitába keverednek. Igen, hihetetlen, de én is számtalanszor tapasztaltam, hogy – pláne sok ideje állás nélkül lévők – egyszerűen nem tudják türtőztetni magukat, s nyomdafestéket nem tűrő stílusban közlik a véleményüket a “lezsírozott” állásról, amit tuti a cimboránknak hirdettünk meg, őket meg csak feleslegesen futtattuk, vagy rákérdez a nyertes pályázó kvalitásaira, s megpróbálja igenis bebizonyítani, hogy ő is van olyan jó, ha nem jobb… Ha ezt heti szinten kell elviselnie egy HR-esnek, nem egy leányálom, elhihetitek. Hát csoda, ha nem szeret ilyen vitákba bonyolódni?   Az időfaktor Az állásinterjú utáni visszajelzés időbe telik. És a személyzeti munkát végzők általában jól le vannak terhelve. Nem egyetlen keresést végez egy kolléga, hanem sokszor 10-nél is többet, extrém esetben 20-25 nyitott munkakörre is dolgozik, ami több ezer CV átnézése, több száz jelölt felhívása és több száz jelölt interjúztatása is lehet 1-2 héten belül. Márpedig emellett telefonon kergetni a már interjún járt jelölteket, akikkel amúgy is rossz hírt kell közölni, nem egy könnyű feladat. És sokszor nem is legfontosabb az ő prioritási listáján…   A megfoghatatlan indok És el is érkeztünk az indokláshoz: ne legyünk naivak, mind tudjuk, hogy a kiválasztásnak vannak olyan szempontjai, amiket nem lehet könnyen megindokolni. Nem az egyértelműen...

Tovább...

Önéletrajz minta GYES után

Szerző: Dátum: 2016. Már. 22. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Önéletrajz minta GYES után

Amikor egy anyuka néhány év gyermekgondozás után újra állást keres, nehéz kérdésekkel találja magát szembe: hogyan írja bele az önéletrajzába az otthon töltött éveket? Beleírja egyáltalán? Vagy inkább kihagyja, s akkor biztosan nem fogják emiatt diszkriminálni? De akkor mikor hozakodjon elő vele? Létezik bombabiztos önéletrajz minta GYES után?   Önéletrajz minta GYES után – megváltás vagy csapda? Korábban már írtam róla, hogy miért nem vagyok az önéletrajz minták feltétlen híve: abba a hamis illúzióba ringatnak, hogy igen, ez lesz a megoldás: letöltöd, megírod, beadod, és máris tiéd a szuper állás. Nem, ez nem így van, hogy miért nem, erről többet ebben az önéletrajz mintákról írt cikkemben olvashatsz! Ha tehát te nem fogod ezt a hibát elkövetni, akkor olvasd csak tovább ezt a cikket, s csak akkor lesz segítségedre az alábbi önéletrajz minta GYES után.   Mire figyelj? Ha letöltötted az Önéletrajz minta GYES után című dokumentumot, láthatod hogy nem egy kész szakmai önéletrajzot kapsz. A feladatod az, hogy ezt a mintát TE töltsd fel tartalommal, értelemszerűen a saját szakmai múltadnak s jövőbeli céljaidnak, a megpályázott munkakörnek megfelelően. Nem adok a szádba egyetlen félmondatot sem karriercélként, vagy bemutatkozó szövegként, mert nem én pályázok, hanem TE! Nem az én gondolataim, céljaim, mondataim, önbemutatásom kell bele, hanem a tiéd. Az egész anyag a fenti néhány soros szakmai bemutatkozásra és a szakmai tapasztalatok, eredmények részletes bemutatására épül, ezt hangsúlyozza az első oldalon, szóval ezt kell ütősen megírni! Formázhatod, választhatsz más betűtípust, méretet, de a lényeg a tartalom, ezt ne feledd! Láthatod továbbá, hogy az otthon töltött évek nem kerültek feltüntetésre, így ezt vagy a kísérőlevélbe kell belecsempészni, vagy az interjúra jól készülj fel, mert erről beszélned kell majd ott helyben, ha kiderül :-)!   Az önéletrajz minta GYES után letöltéséhez kattints ide!   További önéletrajzírással kapcsolatos tanácsokra vágysz, kifejezetten anyukákra szabva, méghozzá ingyen? Add meg a neved, címed, s máris megkapod a hírlevél sorozat első részét néhány percen belül!   Ajánlott bejegyzések:Europass önéletrajzÖnéletrajz minta: lehetőség vagy veszély?Álláskeresési hiedelmekKreatív önéletrajz – valóban olyan jó ötlet?Mit ne írjunk bele az...

Tovább...

A funkcionális önéletrajz – kulcs a sikerhez!

Szerző: Dátum: 2016. feb. 10. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

A funkcionális önéletrajz – kulcs a sikerhez!

Ha néhány év gyermeknevelés után új állást keresel, jogosan merülhet fel benned a kérdés, mit csinálj a kieső idővel? Hiszen az a 3-4-5 év otthon töltött idő igencsak szemet szúr minden HR-esnek az első pillanatban, s meglehet, be sem hívnak interjúra, ha látják, hogy kisgyermeked van. Pedig, ha kapnál egy esélyt a bemutatkozásra, tuti meggyőznéd őket! Nos, ha neked is ez a dilemmád, a funkcionális önéletrajzot szeretni fogod!   Funkcionális önéletrajz – mi is ez? Ez a meglehetősen fura név egy olyan önéletrajztípust takar, ami nem időrendi sorrendben, munkáltatóról munkáltatóra, évszámokkal mutatja be a szakmai karrieredet, hanem a képességeidre, készségeidre, szakmai tudásodra koncentrál, s ezeket mutatja be. A funkcionális önéletrajz nem az egymás utáni karrierlépéseid lenyomata, mint az amerikai típusú önéletrajz, hanem inkább a megpályázott munkakörhöz fontos tudásodat, képességedet, tapasztalatodat emeli ki az információk egy bizonyos rendszer szerinti csoportosításával.   Kinek ajánlom a funkcionális önéletrajz használatát? Logikusan következik a fentiekből, hogy a funkcionális önéletrajz mindenkinek jó választás, akinek lukak vannak az önéletrajzában, aki pályaelhagyó, vagy bármi más miatt nem szeretne bizonyos életszakaszokat, információkat feltüntetni az önéletrajzában. Jól kozmetikázhatóak így a kihagyott évek, vagy a szakmai életútba nem illő vargabetűk, ugrálások. Ha valaki olyan munkakörre pályázik, ahol a kért tapasztalatot ő 2-3 különböző munkakörben szerezte meg, szintén a funkcionális önéletrajz a jó választás!   Hogy készítsd el? A többi önéletrajzzal ellentétben többet kell dolgoznod vele, de ha jól csinálod, megéri 🙂 Ha nem konkrét meghirdetett munkakörre pályázol, akkor fogj egy fehér lapot, s kezd el összeírni azokat a képességeket, tudásokat, tapasztalatokat, amivel rendelkezel a szakmai múltad alapján, s amiket meg szeretnél jeleníteni a CV-dben. Aztán ezeket próbáld meg csoportosítani, hogy a nagy összevisszaságból egy adott rendszert hozz létre. 🙂 A fejléce az önéletrajznak ugyanúgy a szokásos, de ez után az időrendi sorrendben feltüntetett szakmai tapasztalat, munkáltatók és munkakörök helyett itt ezek a tudás-tapasztalat-képesség csoportok fognak szerepelni, rövid leírással. Nyugodtan mutasd be a munkaköri feladataidat, a tudásodat, csak éppen évszámok nélkül. Az egészben a csavar ott van, hogy szinte ugyanazt az információt írod be, csak máshogy csoportosítva, s így elhagyva az évszámokat, s a számodra nem előnyös adatokat. A végzettségeket írhatod nyugodtan a szokásos formában. Ha konkrét hirdetésre pályázol, a testreszabásnál figyelj arra, hogy a hirdetésben lévő összes elvárást visszatükrözd a funkcionális önéletrajzodban is, s ha a munkakörhöz többféle képességet, tudást várnak el, e szerint csoportosítsd a sajátjaidat! És tudom, ezért sokan utáni fogtok, de egy jó karriercél, vagy szakmai bemutatkozás a funkcionális önéletrajz elejére szinte kötelező!   Mi a funkcionális önéletrajz hátránya? Igen, aki ilyennel pályázik, készüljön fel a hátrányokra is. Az egyik, hogy idehaza nem nagyon terjed még el, azaz a HR-esek jó része azonnal felhúzza a szemöldökét, ha meglát egy funkcionális önéletrajzot, s emiatt sokszor azonnal gyanakodni kezd: miért így írta meg ez a pályázó az anyagot? Mit takargat? Hol vannak az évszámok? S itt jön a következő hátrány: ebben az esetben fel kell készülnöd, arra, hogy az interjún részletesen ki fognak kérdezni, s megpróbálják a nekik hiányzó adatokat begyűjteni. Ha a funkcionális önéletrajz jól lett megírva, eljuttat az interjúig – mert ugye azt mutatod benne, amit a munkatársat kereső cég elvár a jelentkezőktől, azaz a következő lépésig eljutsz. Viszont itt jól fel kell készülnöd önmagad eladásából, az összes előnyös tulajdonságod, értéked, képességed bemutatásával, hogy meggyőzd őket, te vagy a megfelelő ember! Ha ügyesen felkészülsz, sikerülni fog! És ugye ha az egészet összecsaptad, nem elég logikus a csoportosítás, nem látszik belőle kristálytisztán a szakmai tudásod és rátermettséged, több hátrányod lesz a használatából, mintha egy sima amerikai CV-t adtál volna be. Szóval a funkcionális önéletrajz csak az elszánt, s az álláskeresést komolyan vevő anyukák játékszere!   További önéletrajzírással kapcsolatos...

Tovább...

Europass önéletrajz

Szerző: Dátum: 2016. feb. 02. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Europass önéletrajz

Tegnap álláskeresésről, önéletrajz mintákról beszélgettem egy kisebb csoportban, ahol felmerült a kérdés, hogy jó-e az europass önéletrajz? Érdemes-e ezt használni, kéri-e egyáltalán valaki, előnyt jelent-e, ha europass önéletrajz sablont töltesz ki, s ezzel pályázol? Nézzük tehát milyen előnyökkel, hátrányokkal jár, ha ezt választod!   Önéletrajz sablonok útvesztőjében Nos, sokféle önéletrajz sablon létezik, ezek közül egyik az europass. Már korábban is elmondtam, hogy én nem vagyok feltétlenül az ilyen sablonok és minták híve, de tudom, hogy sokakat megnyugtat, ha van egy kis “szamárvezető”. Ha mégis valamilyen sablonhoz, mintához nyúlsz, fontos, hogy jól válassz, s valóban megfelelően töltsd ki. Ne azt nézd, hogy a szomszédnak milyen CV-je van, hanem hogy a te végzettségedhez, tanult szakmádhoz, a megpályázandó munkakörhöz mi illik, mi a szokás ebben az iparágban! Ha pedig megvan az így kiválasztott sablon, legyen testre szabva, legyél valóban TE benne! Az Europass önéletrajz felépítése Mivel ez is egy sablon, így könnyebbséget jelent neked, hogy csak a megfelelő rubrikákba kell beírnod az adataidat. Ezek a személyes adatok, betölteni kívánt munkakör, foglalkozási terület, szakmai tapasztalat, tanulmányok, nyelvtudás, egyéni készségek és kompetenciák, és a további információk s mellékletek. Így biztosan nem marad ki semmi fontos, ha gyakorlatlan vagy tehát a pályázásban, ez mindenképpen előnyös. Europass önéletrajz – előny, vagy hátrány? Én a 15 éves pályafutásom alatt – ennyi ideje vagyok HR területen, fejvadászként, vezetőként, HR szakértőként – egyetlen egy munkáltatóval találkoztam, aki kifejezetten ezt a típust kérte a pályázóktól. És szerette, mert mindenkit könnyen meg tudott ítélni és össze tudott hasonlítani a papírforma alapján, hiszen az Europass önéletrajz révén mindenkinek ugyanolyan szerkezetű CV-je volt, nem kellett sokat keresgélni a különböző önéletrajzokban a fontos adatok után. És ugyanezt mondja hátrányként sok-sok HR-es, hogy nem látja benne a jelentkezőt, a személyiségét, a stílusát, mert ez csak egy sablon, amit kitöltenek.   Ha tehát mindenképpen Europass önéletrajzot kér a hirdető cég, ám legyen, de ha nem, én azt javaslom, hogy inkább szánd rá az időt, s alkoss magadnak egy olyan CV-t, ami valójában téged tükröz, s nem egy kitöltött sablon! Ha mégis úgy döntesz, hogy a neten található sok minta közül ezt választod, ide kattints, itt éred el az Europass önéletrajz oldalát. Hamarosan jönnek a további cikkek a többi önéletrajz sablonról, mintáról is! 🙂   Ajánlott bejegyzések:Önéletrajz minta GYES utánA funkcionális önéletrajz – kulcs a sikerhez!Önéletrajz minta: lehetőség vagy veszély?Álláskeresési hiedelmekMit ne írjunk bele az...

Tovább...

Munkanélküli segély 2016-ban

Szerző: Dátum: 2016. jan. 13. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Munkanélküli segély 2016-ban

Ha elbocsátanak a korábbi munkahelyedről babázás után, s még nem találtál másik állást, a legtöbb esetben minden pénz jól jön, hiszen a számlákat ezek után is fizetni kell, a gyermeked nő, kb félévente új ruha, és cipő kell neki… Persze, ha szép vaskos végkielégítéssel távoztál, s fél – háromnegyed évre előre megvan az anyagi tartalékod, s piacképes szakmád van, akkor nem kell aggódnod, de én annak a híve vagyok, hogy minden pénz számít egy kisgyermekes családban. Nézzük tehát, mennyi a munkanélküli segély 2016-ban, s mit kell tenned, hogy megkapd! Csak a pontosság kedvéért jegyzem meg, hogy a munkanélküli segélyt 2016-ban sem így hívják valójában, mint ahogy az előző években sem 🙂 Szegénykének elég régóta van már egy másik neve, ez pedig álláskeresési járadék. Hogy én mégis miért használom a cikkben ezt az elnevezést? Mert az emberek jó része a mai napig így nevezi, így beszél róla, s így keres rá az interneten. Szóval legyen csak munkanélküli segély, de jegyezd meg, hogy rendes nevén ez az álláskeresési járadék 🙂   Munkanélküli segély összege 2016-ban A munkanélküli segély összege a munkaerőpiaci járulékalap összegéhez igazodik, ennek 60 %-a, de legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos mindenkori minimálbér összege lehet. Így a munkanélküli segély 2016-ban bruttó 111.000 Ft. Akkor is, ha te lényegesen többet kerestél korábban.   Kinek jár a munkanélküli segély 2016-ban? Annak az álláskeresőnek, aki nem folytat nappali tanulmányokat, akinek az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági ideje van, jelenleg munkaviszonyban nem áll, s regisztráltatja magát a lakhelye szerinti munkaügyi központban. Nem jár a munkanélküli segély 2016-ban, ha vállalkozóként tevékenykedsz.   Mennyi ideig jár? A munkanélküli segély folyósítás ideje függ a jogosultsági időtől (10 nap jogosultsági idő után jár 1 nap áll egy nap folyósítási idő), de a folyósítási időnek  – ahogy az összegnek is – maximuma van, ez idén 90 nap.   Mi kell az igényléshez? A nyilvántartásba vételhez kell a személyi igazolvány, a lakcímkártya, a TAJ kártya, az adó igazolvány és az iskolai, illetve szakképzettséget igazoló okirat/ok. Az összeg megállapításához pedig az igazolólap az álláskeresési járadék és segély megállapításához, a tartozásigazolás, és a jövedelemadó adatlap (a legegyszerűbb, ha a munkaviszony megszüntetésekor kapott iratokat egy az egyben beviszed, s majd ők kiválogatják, mire van szükségük :-)).   Álláskereséshez kell egy jó önéletrajz is, ugye? Önéletrajzírással kapcsolatos tanácsokra lenne szükséged, kifejezetten anyukákra szabva, méghozzá ingyen? Add meg a neved, címed, s máris megkapod a hírlevél sorozat első részét néhány percen belül!   Ajánlott bejegyzések:Mikor jár az álláskeresési járadék?Mit válaszolj, ha megkérdik az állásinterjún, hogy hány gyermeked van?Kényes kérdések az állásinterjúnFelkészülés az állásbörzékre6 végzetes hiba az álláskeresés...

Tovább...

Önéletrajz minta: lehetőség vagy veszély?

Szerző: Dátum: 2015. dec. 07. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Önéletrajz minta: lehetőség vagy veszély?

Több, mint másfél évtizedes fejvadász, HR tapasztalat mondatja velem, hogy az önéletrajz minták nagyon veszélyesek. Mondom ezt úgy, hogy havonta ma Magyarországon több tízezren keresnek ilyeneket az interneten, bízva abban, hogy az itt talált önéletrajz minta lesz majd a siker kulcsa. Mert majd ha lesz egy jól megírt önéletrajza, amit önéletrajz minta alapján készített, biztosan felveszik a vágyott állásra. Hát, rossz hírem van: maga az önéletrajz minta még semmit nem ér, sőt, veszélyesebb, mint gondolod… miért? Nos, nézzük csak…   Önéletrajz minta – lustaság, vagy kényelmesség Ha csak azért van szükséged az önéletrajz mintára, mert nagyon régen nem pályáztál sehová, s tájékozódni szeretnél a mostani trendekről, akkor semmi baj nincs a használatukkal. Ha inspirálódni szeretnél, az sem gond. Ha azonban azt reméled, hogy letöltöd az önéletrajz mintát, beírod a megfelelő részekre a saját adataidat, majd nyomod is a küldés gombot, és kész, megtetted, amit kell az álláskeresés terén, akkor nagyon nagy tévedésben vagy. Ha lusta vagy gondolkodni, akár órákat ülni a pályázati anyagod felett, s kényelmesebb megoldás, ha valaki más mintája alapján írod meg a sajátodat, ám legyen. Sok sikert! Majd beszéljünk másfél év múlva, mikor még mindig állást keresel…   Önéletrajz minta – egyediség, személyiség teljes hiánya Rettenetesen fel tudtam háborodni már kezdő fejvadász koromban is, akár hányszor olyan önéletrajzot kaptam, amire ránézve megmondtam, hogy ez bizony egy önéletrajz minta alapján készült. A kedves pályázó sokszor még a sablonban lévő karriercélt sem írta át, mert úgy vélte, jó ez így. Mit tudtam meg róla, ami egyedivé, érdekessé, a tucatból kiemelkedővé tette? Semmit. (Ugye emlékszel a cikk elejére, több tízezren használnak havonta ilyen önéletrajzmintákat a netről letöltve, s te ezzel a több tízezerrel versenyzel, ha te is ugyanazt teszed, mint ők.) Ellenben egy dolgot biztosan megtudtam a mintát küldő álláskeresőről, hogy lusta, és túl kényelmes gondolkozni, alkotni, erőfeszítéseket tenni a siker érdekében… kell nekem egy ilyen munkatárs? Neked kellene? Na, ugye! Az önéletrajz minta akkor jó, ha testre szabod. Ad egy alapot, de nem állsz meg itt, hanem úgy alakítod, hogy a minta jellege eltűnjön, s TE legyél benne. A te tudásod, személyiséged, képességeid, a te általad nyújtott előnyök, amik hasznosak a cégnek, ami lázba hozza a HR-est. Minden más felesleges időpazarlás, hiszen egy leszel a több tízezer álláskereső közül…   Önéletrajz minta – ez csak néhány százalék esély Ha jó az önéletrajzod – és ehhez valóban nagy segítséget adhat egy önéletrajz minta, de csak, ha megfelelően használtad – már egy lépést meg is tettél a siker felé. Azonban ez csak néhány százalék esély a célba jutáshoz. Nagyon sokan itt rontják el: azt hiszik, hogy ezzel megtették, amit kellett. És abban bízva, hogy az internetről letöltött, tutinak titulált önéletrajz minta majd állást szerez nekik, elfeledkeznek a többi eszközről, amit még alkalmazniuk kéne. Nem írnak motivációs levelet, nem építenek tudatosan és folyamatosan hasznos, szakmai kapcsolatokat, nem finomítják a közösségi portálokon a profiljukat, nem járnak olyan közösségekbe, rendezvényekre, ahol másokkal, szakmabeliekkel találkozhatnának, nem pályáznak direkt módon kiszemelt vállalatokhoz. Márpedig ezek visznek inkább előre, nem az önéletrajz minta. Ha jól meg is írtad, semmi haszna, ha mást sem teszel vele, csak álláshirdetésekre pályázol… És most, hogy ennyit szidtam az önéletrajz mintát, ígérem, hogy hamarosan készítek néhányat, hogy le tudjátok tölteni. De csak, ha megígéritek, hogy a fentiek betartása mellett használjátok. 🙂 Ha nem, személyesen kopogok be az ajtódon, s törlöm a gépedről a tőlem letöltött mintát! Komolyan!   Ajánlott bejegyzések:Önéletrajz minta GYES utánA funkcionális önéletrajz – kulcs a sikerhez!Europass önéletrajzChecklista az állásbörzéhez – 1. részÖltözködési tippek...

Tovább...

Bértárgyalás – avagy mi van akkor, ha nem tárgyalnak velünk?

Szerző: Dátum: 2015. nov. 10. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Bértárgyalás – avagy mi van akkor, ha nem tárgyalnak velünk?

Nemrég kaptam egy érdekes hozzászólást, amiben egy olvasóm arról írt, hogy amikor eljutottak az állásinterjú során a bértárgyalás részhez, nem is volt tárgyalás, kerek perec közölte a cég, hogy ők ennyit fizetnek, ha jó, megegyezhetnek, ha nem , viszontlátásra… Semmi kompromisszumkészség nem volt a cég részéről, bérletet nem akartak fizetni a bejáráshoz. Ilyen helyzetben vajon mit lehet tenni? Természetesen biztosan nagyon rosszul esik egy álláskeresőnek, hogy semmi mozgási tere nincs a bértárgyalás során, nem kérdezik meg az ő igényét, nem érdeklődnek az ő elképzelései iránt, egyszerűen csak szenvtelenül közlik, hogy ez van, ezt kell szeretni (vagy nem kell, de akkor ne is álmodjon arról, hogy itt fog dolgozni). Nézzük, hogy milyen esetekben fordulhat elő az, hogy a bértárgyalás teljesen elmarad.   Nincs bértárgyalás, mert nincs a cégnek semmi mozgási tere Tudom, nehéz elhinni, de igenis vannak cégek, akik nem tudnak többet fizetni, mint egy bizonyos összeg. Mert nagyon magas költségekkel dolgoznak, mert kicsik, most indultak, mert ennyi fér bele, és kész. Ilyen esetben  – bár amúgy udvariassági szempontból nem megvetendő, ha megkérdezzük az álláskereső igényét is – mivel nincs miről tárgyalni, nem is kell bértárgyalással az időt húzni. Őszintén szólva én is korrektebbnek éreztem annak idején, ha azonnal elmondtam, hogy ennyit tud adni a megbízó, érdekli-e vagy nem, ahelyett, hogy kellemetlen perceket okozzak egy nem túl gyakorlott álláskeresőnek egy izzasztó bértárgyalással, majd utána közöljem vele, hogy ja, nincs is miről tárgyalnunk, mert van egy összeg, és semmi más…   A többi, ugyanebben a munkakörben dolgozó béréhez kell igazodni Fizikai munkaköröknél, ahol adott órabér van, s mindenki ezt kapja, aki azon a területen, azon a gyártási soron dolgozik, szintén nincs nagy bértárgyalás. Nem azért, mert a cég szegény, s nincs keret többre, hanem mert ennyi a többiek bére, s ettől – a bérfeszültség elkerülése miatt – nem akarnak, s nem is fognak eltérni. Ugyan az egyenlő munka egyenlő bér már kikerült a törvényből, de még mindig figyelniük kell a munkáltatóknak arra, hogy csak indokolt esetben tehetnek különbséget a bérezésben ugyanabban a munkakörben dolgozóknál.   Nem volt meggyőző a szakmai bemutatkozásod Fejvadász koromban volt egy ügyfelem, ahol az ügyvezető asszony a neki bemutatott pályázóknál egy nagyon sajátos technikát alkalmazott. Ha nem volt szerinte megfelelő az álláskereső bemutatkozása az első 20-30 percben, két-három mondatot mesélt a cégről, majd megköszönte, hogy eljött, és megígérte, hogy értesítjük. Ennyi. Nem volt érdekes számára a potenciális kollégaként bemutatott személy, így nem pazarolt időt rá. Ám aki meggyőzte az első 20-30 percben, azt kérdezgette, kóstolgatta, majd mesélt neki a vállalatról jó hosszan, s a végén a bértárgyalásra is rátért. Én meg persze – szintén ott ülve a tárgyalóban – azon izgultam, hogy kit faggat tovább, és kit bocsát el kegyesen 20 perc után. Kegyetlenség, udvariatlanság? Nem, csak szimplán időmenedzsment. Neki nem fért bele, hogy udvariassági köröket fusson olyan pályázókkal, akik meggyőződése szerint nem alkalmasak a vállalatához.   Nem megfelelő helyre pályázol Bármennyire is alaposan megválogatod, hogy hova pályázol, utánanézel a vállalatnak, a vállalati kultúrának, előfordulhat, hogy nem jól mérted fel a terepet. Nem ellened szól az, hogy szóba sem állnak veled bértárgyalás címszó alatt, nem téged minősít, hanem a másik felet. Azt hiszik, ők diktálnak, ők irányítanak, s az álláskereső örüljön, hogy egyáltalán leülnek vele tárgyalni.Biztos, hogy bánni kell, hogy nem vesznek fel ide?   Mit tegyél, hogy reagálj a fenti helyzetekben? Ilyen esetben is eldöntheted, hogy mit teszel. Vannak helyzetek, amikor egy álláskereső annyira rá van szorulva az adott munkakörre, hogy elfogadja, szinte bármi áron. Ha jövő héten elfogy a megtakarított pénzed, de még csak 16-a van, akkor bizony nincs nagy mozgástered: bármennyire is szeretnél többet elérni a bértárgyaláson, nem fog menni. Nem itt, nem most....

Tovább...

Szakmai önéletrajz – milyen hibák miatt nem hívnak be állásinterjúra?

Szerző: Dátum: 2015. okt. 14. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Szakmai önéletrajz – milyen hibák miatt nem hívnak be állásinterjúra?

Ha már egy ideje pályázol, s küldözgeted az önéletrajzodat mindenhová, de sehol sem jutsz el az állásinterjúig, érdemes egy kicsit hátralépni, s újra az alapoktól kezdeni. A szakmai önéletrajz az a dokumentum, ami te vagy, téged képvisel az első megmérettetésnél. Ez beszél rólad, ez érvel melletted… azaz ha nincs jól megírva, akkor esélyed sincs a továbbjutásra az esetek nagy százalékában. Persze, ezt mindenki tudja, viszont nagyon nehéz a saját szakmai önéletrajzodat kritikus szemmel nézni, s megtalálni, min lehet még javítani benne. Ehhez azok ma tippeket…   A szakmai önéletrajz felépítése Honnan könnyebb kibogarászni az adatokat? Egy zavaros, mindenféle adatokat tartalmazó, végeláthatatlanul hosszú anyagból, vagy egy tiszta szerkezetű, tagolt, minden fontos információt kiemelve tartalmazó szakmai önéletrajzból? Naná, hogy az utóbbi a nyerő! Vedd elő a CV-det, s tedd le magadtól másfél-két méterre az asztalra. Még innen is látod a főbb pontokat? Jól elkülönülnek az egyes szakaszok? Kiemelted a megfelelő kulcsszavakat vastag betűkkel? Ha igen, akkor ebben nincs hiba. Ha tudod, add oda egy ismerősödnek, hogy nézze át, s mondja el 3 mondatban, mit szűrt le belőle, ki vagy te. Ez is értékes visszajelzés lehet számodra.   Ütős tartalom Senkit nem hat meg, hogy 15 éve melyik egyetemen végeztél, ha a szakmai gyakorlatod, az eredményeid, az általad elért sikerek – amik ugye a biztosítékai annak, hogy ennél a cégnél is nagyon fogsz majd alkotni – impozánsak, sokat mondóak. Ha betöltötted a 35-öt, és még mindig benne van a TDK dolgozat és a szakdolgozatod címe a szakmai önéletrajzodban, ideje egy kicsit frissíteni rajta. Dobálj ki mindent, ami nem érvel amellett, hogy te vagy a szuper jelölt az állásra, s tegyél bele mindent, amit a HR-es kereshet benne. S hogy mit keres benne a HR-es? Vedd elő az álláshirdetést, vagy a személyes kapcsolataidon keresztül szerzett információkat, a cég honlapján írtakat (filozófia, küldetés, vállalat értékei, hitvallása), s ezeket gyúrd egybe a korábban elért eredményeiddel, tapasztalataiddal.   Pályázati fotó Ha te vagy rajta, de húsz évvel fiatalabb kiadásban, azonnal cseréld le. Ha nem csak te vagy rajta, de a férjed alkarja és a tavalyi nyaralás pálmafái is, vagy a két éve férjhez ment nővéred abroncsos menyasszonyi szoknyájának a széle, szintén kukába vele. Mit szeretnél mutatni magadról? Egy professzionális, megbízható munkatárs képét, vagy azét az anyukáét, aki 5 év GYED és GYES után sikertelenül próbálkozik az álláskereséssel, nem bízva sem önmagában, sem a jövőjében? Na, ugye! Ha van pénzed rá, menj el egy fotóshoz, s készíttess egy alkalmas képet. Ha nincs erre most keret a családi kasszában, akkor próbáld meg az elmúlt évek fotói közül megtalálni azt, ami megfelel a tökéletes pályázati fotó feltételeinek, vagy megpróbálhattok otthon is készíteni egy ilyet. Ha pedig vezető állásra pályázol, további titkos tippeket találsz ebben a bejegyzésben a fotód elkészítéséhez.   Számok, tények, konkrétumok Vannak állások, ahol egyértelműen nagyot lehet kaszálni a szakmai eredményeid bemutatásával az önéletrajzban. Értékesítőknél az éves forgalom növelése, az ügyfelelégedettség százalékos emelkedése, az év vagy a hónap értékesítője cím mindenképpen előnyt jelent a sok másik önéletrajzzal folytatott versenyben. Beszerzőknél a költségek csökkentése, a munkád által elért eredmények, árkedvezmények, rövidebb határidők, pénzügyesként a kintlévőségek csökkenése mutatja azt, hogy a jövőbeli munkáltatódnak tudsz te még előnyöket elérni. De ugyanilyen eredmények lehetnek a bármiért kapott díjak, kitüntetések, egyéb eredmények, amik neked köszönhetőek: határidő előtt befejezett projekt, termelési folyamatok racionalizálása, logikusabb, gyorsabb folyamatok az irattározásnál, kevesebb munkaidővel megoldott feladatok. Mire vagy büszke a szakmai múltadból? Nosza, írd bele azonnal az önéletrajzodba!   Referenciák, bizonyítékok Állíthatunk mi akármit magunkról az önéletrajzban, lehet, hogy csak a fele igaz. De ha mások is mondják ugyanazt rólunk, már megint előrébb vagyunk a sorban, s magunk mögé utasítottunk 50 másik pályázót. Ha van referencia leveled...

Tovább...

Egész alakos pályázati fotó?

Szerző: Dátum: 2015. aug. 05. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Egész alakos pályázati fotó?

A hét elején az egyik olvasóm felhívta a figyelmemet egy álláshirdetésre, amit egy személyzeti tanácsadó cég oldalán látott, személyi asszisztenst kerestek ügyvezető igazgató mellé. Eddig még semmi szokatlan nincs, naponta több tucat ilyen hirdetést lehet találni az interneten. A hirdetés végén azonban, az elküldendő anyagok között a teljes alakos fotó is szerepelt. Érdekességként küldte el nekem a hölgy, s gondoltam, érdemes erről is írnom néhány szót, mint kiválasztásban másfél évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember. Vajon mi lehet emögött – kérdezte kíváncsian az olvasóm, s ahogy nektek is, bizony nekem is eszembe jutott egy-két verzió…   Kezdjük a legelején: semmi baj nincs azzal, ha pályázati fotót kérnek egy álláshirdetésben. Sokan mondják ugyan, hogy ne a külső legyen döntő, s hogy a diszkriminációtól mentes kiválasztást csak elősegítené, ha a HR-es nem tudná, hogy hogyan is néz ki a jelölt, hány éves, milyen bőrszínű… ez azonban sajnos a valóságban a legtöbbször nem igaz. Ha diszkriminálni szeretne egy HR-es, a név alapján a nemre egyértelműen következtet, az iskolák és a munkahelyek felsorolásból már az életkort is nagyjából meg lehet becsülni… A pályázati fotó nagyban segíti a HR-es munkáját, könnyebben megjegyzi az álláskeresőt, s könnyebb elképzeli is, milyen lehet ő, s van egy arcm amihez kötni lehet a tényeket, adatokat. Ha csak egy név van ott, s száraz adatok, elveszik az a személyes része a munkának, amit én amúgy nagyon kedveltem fejvadász koromban. Igen, tudom, ehhez az kell, hogy legyen egy jó pályázati fotód (ha ez érdekel, kattints ide, írtam korábban egy cikket erről). S vajon mi indokolhatja azt, ha egész alakos fotó kell? Nos, bár nem tudok egyértelmű és egyetlen választ adni, sok éves pályafutásom alapján íme ezek a dolgok jutottak eszembe: 1.) A munkához, az elvégzendő feladatokhoz fontos az állást kereső alkata, testformája, méretei. Ebben még nincs semmi rossz 🙂 Vannak olyan szakmák, ahol eleve, jó értelemben a “testével dolgozik” valaki: ilyenek a modellek, a hoszteszek. 2.) Ha valamilyen FMCG termék promótálására hölgyeket vagy urakat keresnek, s megadott méretekben van az egyenruha, céges logos póló, amit hordani kell, szintén nem mindegy, hogy ki jelentkezik, milyen méretekkel. 3.) Vannak olyan munkakörök, ahol fontos szempont a munkatársak ápoltsága, kinézete. Egy személyes ügyfélszolgálatos munkakörben nem mindegy, hogy ki ül velem szemben a pultnál, egy ápolt, kedves, harmonikus megjelenésű dolgozóval én is szívesebben beszélgetek, mint egy foghiányos, lenőtt, zsíros hajú, ápolatlan kezű valakivel. Ezzel csak egy baj van, nem kell hozzá egész alakos fotó. 🙂 Az ápoltságot részben egy teljesen szokványos pályázati fotóról is meg lehet állapítani, illetve ez a HR-es dolga, hogy személyes interjún megszűrje a jelölteket eme kritérium szerint is. Ja, kérem, hogy az sok időbe telik? Hát, igen… de egy egész alakos fotós álláskereső is lehet a valóságban butuska, ápolatlan, motyogós, kellemetlen megjelenésű… És itt ki is merült a listám. Az, ha egy személyi asszisztensi munkakör esetén jó megjelenésű, fiatal hölgyet keres valaki, lehetőleg még olyat, aki a tanulmányait folytatja, alig van munkatapasztalata, de ápolt, jó megjelenést vár el tőle a leendő munkáltatója már a hirdetésben is feltüntetve, s a kevés felsorolt feladat egyike a külső partnerekkel szervezett találkozókon való részvétel, s a kiválasztás első lépcsőjeként egész alakos fotót várnak… nos, én itt nem tudok nem rosszmájú lenni. Még akkor sem, ha egy amúgy híres, a piacon régóta tevékenykedő tanácsadó cég nevében kerül fel ez a hirdetés a netre. Az ügyvezető munkájának támogatása nagyon fontos feladatkör, igen ritkán képesek erre fiatal, még egyetemre járó lánykák. Egy felsővezető munkájának szervezése, támogatása az egyik legfelelősségteljesebb, legkomolyabb munka. Sokszor milliókról szóló szerződések előkészítésében kell részt venni, ügyvédekkel kell egyeztetni, ezt pedig egy maximum 1-2 éves tapasztalattal rendelkező fruska valószínűleg nem tudja megoldani. Másrészt csak felmerül bennem, hogy...

Tovább...

Az állásbörzézés tízparancsolata

Szerző: Dátum: 2014. feb. 06. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 2 hozzászólás

Az állásbörzézés tízparancsolata

Újra itt az állásbörzés időszak, hamarosan megint lehet a tettek mezejére lépni, HR-esekkel, szakmai vezetőkkel szemtől szembe találkozni, bemutatkozni, gyakorolni a “mini-állásinterjúkat”… Ugye te sem szeretnéd ezt a klassz lehetőségek kihagyni? De mire figyelj? Én minden évben részt veszek legalább egy állásbörzén, korábban kiállítóként, az utóbbi években szakmai előadóként. Minden évben sok jó, felkészült, alapos jelölttel találkozom, s még több felkészületlennel… Íme a tízes listám, mit tegyél, hogy sikeres legyél! 1.) Készülj fel! Sokan úgy vannak vele, hogy ja, holnap van, tényleg? Ok, akkor kiugrok, s körbenézek. Neeeem, kérem szépen, ezzel nem mész sokra. Előre kell tervezni, hetekkel előbb megnézni a rendezvények honlapját, tájékozódni, hogy lesz-e olyan profilú cég, ami érdekes lehet számodra, konkrétan bejelölni, melyikhez szeretnél kimenni, megnézni a honlapjukat, felkészülni belőlük, ha van nyitott pozíciójuk, azt külön megjegyezni – hiszen erre akarsz majd pályázni. 2.) Használd ki az egyéb lehetőségeket! A legtöbb börzén már nem csak kiállító cégek annak, hanem számtalan más lehetőség: szimulált interjú, önéletrajz tanácsadás, nyelvi interjúk, grafológiai elemzés, sőt GYED-GYES tanácsadás is :-), a számtalan témába vágó előadásról nem is beszélve! De ahhoz, hogy ezeket igénybe vedd, időben, előre kell jelentkezned, s általában tenni is valamit: pontokat gyűjteni, regisztrálni… Tehát ezért sem ajánlatos az utolsó pillanatban kapkodni! 3.) Készítsd elő a pályázati anyagodat! Ha tudod, hogy mely cégekhez akarsz menni, akkor ugye azokra testre szabott anyagot készítesz? Hogy mit értek ezalatt? Azt, hogy ha négy különböző pozíciót szeretnél megpályázni, akkor 4 különböző CV-d van, mindegyikben éppen azt a tudást, képességet, végzettséget emelted ki, ami oda a legalkalmasabbá tesz téged. És nem tisztelthölgyemuram sablon anyagokkal sétálsz ide-oda… Azt meg kérlek, végképp felejtsd el, hogy “nincs elég példányom a CV-ből, lefénymásolná neked?” Legyen nálad elég példány, papír alapon, és pen-drive-on is! 4.) Öltözz megfelelően! Rettenetes, de ezt nem győzöm eleget hangsúlyozni! Minden évben elszörnyedve szoktam nézni az érdeklődők ruházatát (a benyomásaimról és gondolataimról többet ebben a cikkben olvashatsz). Pedig nem olyan bonyolult, van egy viszonylag egyszerű szabály: öltözz egy fokkal elegánsabban, mint ahogy minden nap dolgozni járnál. A fenti cikkben van néhány tipp, ötlet, tessék elolvasni, és egyszerűen megfogadni. 5.) Vedd komolyan és könnyedén! Hogy mi? Igen, tudom, elsőre egy kissé zavaros ez, de mindjárt megérted. Vedd komolyan, azaz készülj fel, tudd, hogy mi a tétje ennek a napnak, s tiszteld meg a másik felet (aki a standnál a céget képviseli) azzal, hogy nem idétlenkeded el a dolgot. Ne a barátnőddel, pároddal menj, hogy együtt vihogjatok, vagy trécseljetek két stand között, hanem menj egyedül (ha mégis többen vagytok, váljatok szét, s találkozzatok egy óra múlva egy megbeszélt helyen). Ez itt egy hivatalos találkozó, munka miatt vagy itt, azaz a hozzáállásodnak is ezt kell tükröznie! Ugyanakkor ne legyen véresen komoly sem, próbálj meg fesztelen, könnyed, optimista lenni, s a legjobb, oldaladról bemutatkozni. Tudom, nem egyszerű egy zajos, nagy térben 3 perc alatt mindezt megvalósítani, de kis gyakorlással, s nagy rákészüléssel menni fog! 6.) Legyen meg az “elevator speech”ed! Neeem, nem szórakozom veled, hidd el, a legjobb jóindulattal és segítő szándékkal írom mindezt 🙂 Hogy mi is ez? A te bemutatkozód, ami néhány mondatban összegzi a legfontosabb tudnivalókat rólad, röviden, tömören, figyelemfelkeltőn. Mintha beszállnál egy liftbe, s a rövid liftút erejéig ott lévő HR-esnek, vezetőnek 30-60-90 másodpercben kéne bemutatkoznod, azzal a céllal hogy felkeltsd a figyelmét. Hidd el, kb. a börze is olyan, mint egy liftes utazás: sokan nyomorogtok, s kevés időt töltesz együtt a másikkal… de ez alatt kell, hogy felvillantsd a legjobb ütőkártyáidat. Kezdj el még most gyakorolni, akár a tükör elé állva, hangosan mondva a kis bemutatkozódat. És ha az első 60 másodperc jól sikerül, hidd el, kapsz még néhány perc figyelmet a pult mögött...

Tovább...

Checklista az állásbörzéhez – 2. rész

Szerző: Dátum: 2013. Sze. 10. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Checklista az állásbörzéhez – 2. rész

Múlt héten elkezdtünk felkészülni az állásbörzére, 5 dolgot kipipáltunk a képzeletbeli tennivalóink listáján, ezt ma a további tippekkel folytatjuk. Tegyük fel, hogy szorgalmas voltál, utána néztél a fontosabb börzéknek, felkészültél a cégekből, kened-vágod a missziójukat, termékskálájukat, van több, profi CV-d. Kész vagy? Nem 🙂 A java még csak most jön…6.) Megfelelő öltözék, megfelelő kinézet. Írtam már erről az elmúlt években, nem ismétlem magam: aki nem biztos benne, hogy mit húzzon fel aznap reggel (avagy kíváncsi, hogy ki nyer, a tehenész lányka vagy a sexy mókus), az kattintson ide! 7.) Legyen nálad minden lehetséges pályázati anyag, CV, kísérőlevél, papíron, pen-drive-on, mert nem tudhatod, ki mit szeret: vannak HR-esek, akik még mindig a kinyomtatott CV-t preferálják (én is ilyen vagyok :-)), és vannak akik csak elektronikusan fogadnak el bármit is tőled. 8.) Megvan az elevator speech-ed? Ne, kérlek, ne nézz rám ilyen furán, igenis kell, hogy legyen neked is ilyened. Hogy mi is ez? A te bemutatkozód, ami néhány mondatban összegzi a legfontosabb tudnivalókat rólad, röviden, tömören, figyelemfelkeltőn. Mintha beszállnál egy liftbe, s a rövid liftút erejéig ott lévő HR-esnek 30-60-90 másodpercben kéne bemutatkoznod, azzal a céllal hogy felkeltsd a figyelmét. Hidd el, kb. a börze is olyan, mint egy liftes utazás: sokan nyomorogtok, s kevés időt töltesz együtt a másikkal… de ez alatt kell, hogy felvillantsd a legjobb ütőkártyáidat. Kezdj el még most gyakorolni, akár a tükör elé állva (tízemeletesben lakó börzére készülők stílszerűen a liftet is használhatják :-)). 9.) Ha odakint vagy, ugye adott, konkrét céllal mész mindenhová, nem csak lődörögsz? Hozod a kis listádat, bejelölve a térképen a cégek, s tudatosan végiglátogatod az összes neked fontos standot. Miből készülj fel: egy jó kézfogás, határozott fellépés, mosoly, erőteljes hang (ne ordíts, de ne is motyogj az orrod alatt), s figyelj arra, hogy ha lehet, szerezz névjegykártyát a HR-estől, a vezetőtől. Tudod, így lesz kit név szerint felhívnod 1-2 hét múlva 🙂 10.) És bár ciki, de igen, ezt is ide kell írnom: nem azért mentél ki, hogy összegyűjtsd a lehető legtöbb neonszínű kiemelőt, post-it-et, lufit, plüssállatot, egyéb reklámajándékot. Nem, a tollat sem nyúlhatod le a standról, hiába van kitéve oda. Nem kuncsorogni, nem lejmolni, nem kéregetni mész, hanem állást keresni, bemutatni magadat, mint hasznos erőforrást, mint szakembert, mint jövőbeli kollégát. És az ideális jövőbeli kolléga nem az ingyen repire, hanem az állásra utazik! Ajánlott bejegyzések:Az állásbörzézés tízparancsolataChecklista az állásbörzéhez – 1. részÖltözködési tippek kánikulábanÁllásbörzék 2017 tavaszánA funkcionális önéletrajz – kulcs a...

Tovább...

Checklista az állásbörzéhez – 1. rész

Szerző: Dátum: 2013. Sze. 06. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 12 hozzászólás

Checklista az állásbörzéhez – 1. rész

Ó, igen, nem csak a szeptember, az ovi- és iskolakezdés jött el, hanem az állásbörzék időszaka is. Ha anyukaként állást keresel, vagy a jelenlegi helyedről váltanál egy jobbra, nincs is megfelelőbb alkalom egy jól megszervezett, nagy, sok céget felvonultató állásbörzénél. De hogy is kezdj neki? Mi?? Hogy még ráérsz? Hogy csak szeptember végén jönnek a börzék? Ó, kis csacska, azt hiszed sok időd van? Hát, el foglak keseríteni a mai bejegyzésemmel (de csak a saját érdekedben)… Az általános felfogással ellentétben nem úgy megy ki az ember lánya az állásbörzése, hogy este eszébe jut, hogy “ja, tényleg, holnap állásbörze, na jó, kimegyek, körbenézek”. Ahhoz, hogy tényleg a maximumot hozd ki az alkalomból, már hetekkel ezelőtt készülnöd kell. Hogy ebben is segítselek, itt egy checklista, alaposan olvasd el, s készülj fel mindenből a nagy napig. Látni fogod, van, amivel hamar végzel, de van olyan teendő, amire tényleg több nap kell, pláne, ha mellette dolgozol is, azaz nem tudsz minden nap órákat ezzel tölteni. 1.) Nézz körbe a neten, s készíts egy ütemtervet magadnak, mikor, melyik börzére szeretnél elmenni. Nem kell mindenhol megjelenned, koncentrálj azokra, ahol azok a cégek jelennek meg, amelyek potenciális munkáltatók lehetnek. A Gépészek és villamosmérnökök börzéjén nem hiszem, hogy aratni fogsz, de például a HVG Állásbörzére mindenképpen érdemes kimenned, mert ez a rendezvény képzőintézménytől (így szakoktól, adott diplomáktól) független, s nem csak pályakezdőket keresnek az itt kiállító cégek. Ha megvannak a kiszemelt helyszínek, nézd meg, hogy nincs-e átfedés, el tudsz-e jutni mindegyikre. 2.) Ha dolgozol, ezen napokra kérj szabadságot (fél nap is elég), ha pedig odahaza vagy még a kicsiddel, oldd meg az ő felügyeletét. A tavalyi HVG Állásbörzén láttam egy-két anyukát, hordozóban háton kicsivel, de azon túl, hogy rögtön megmosolyogtatott az aranyos, bátor fellépése, nem hiszem, hogy ez célravezető lenne. Egyrészt, mert ne játsszuk ki már az elején a vélt vagy valós “gyengeségünket”, másrészt biztosan nem tudsz olyan alaposan koncentrálni, precízen és magabiztosan válaszolni, megfelelően fellépni, s 4-5 percben magadat meggyőzően eladni a standnál, ha közben életed értelme a hátadra kötve bugyborékol / visít / hisztizik a standot díszítő lufikért… 3.) A kiszemelt börzék honlapját előre tanulmányozd, hogy milyen egyéb lehetőségek lesznek, van-e szimulált interjú, idegen nyelvű interjú, CV tanácsadási lehetőség, s ha igen, milyen feltételekkel tudod igénybe venni. Abban ne is reménykedj, hogy majd kimész, és előzetes bejelentkezés nélkül foglalkoznak veled, mert ezek a lehetőségek már hetekkel előbb elkelnek, s sokszor tenni is kell valamit érte, hogy bejuss ama néhány szerencsés közé, akik ezt a segítséget igénybe vehetik. Tehát ha szeretnél egy 30 perces mini-interjút, s utána egy objektív, korrekt visszajelzést a HR-estől, akkor azonnal állj neki ennek a feladatnak is. 4.) Kész van a pályázati anyagod? Neem, nem csak egy kopasz CV-re gondolok, hanem testre szabott, különböző anyagokra, attól függően, hogy hány céghez, hány különböző munkakörre szeretnél jelentkezni. És ugye ott a motivációs levél is a tarsolyodban? Sok helyen előre fel lehet már tölteni a CV-det, ezt is megteheted, csak vigyázz, hogy profi anyag legyen, mert a kiállító cégek aztán ezt fogják majd eltárolni az adatbázisukban! Az sem árt, ha a pályázáshoz szükséges bizonyítványmásolataidat is bekészíted. Sosem lehet tudni… 5.) És igen, jön a következő pont: kiállító cégek. Előre, minden kiszemelt céget tessék alaposan tanulmányozni: honlapjukat, termékeket, szolgáltatásokat, víziót, missziót, küldetést, állásajánlatokat, elvárásokat, közeli múltból érdekes híreket, eseményeket. Ha kell, készíts magadnak kis jegyzeteket, amit persze ugye nem veszel elő a beszélgetésnél, de azelőtt, hogy a standhoz mész, nyugodtan belepillanthatsz még, hogy jól felkészültnek, kompetensnek, megnyerően alaposnak lásson a HR-es kolléga. Mi, hogy ez oltári sok meló? Igen, tudom! Arra gondolj, hogy hány másik álláskereső készül fel még ilyen alaposan, s mennyivel több az esélyed,...

Tovább...

Mikor jár az álláskeresési járadék?

Szerző: Dátum: 2012. dec. 19. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 46 hozzászólás

Mikor jár az álláskeresési járadék?

Egyre gyakrabban hallom, olvasom, hogy nagyon nagy félreértések vannak az álláskeresési járadék (leánykori nevén munkanélküli segély) terén. A blogon is egyre gyakrabban merül fel ez a kérdés, így azt hiszem, anyukák, itt az ideje, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba! A legszomorúbb, amikor maga a munkáltató él vissza a tudatlansággal, s a közös megegyezés aláírására azzal veszi rá az anyukát, hogy “így legalább kapsz segélyt, mert ha felmondunk, nem vagy rá jogosult”. NEM IGAZ! A folyósítás semmiképpen nem függ össze azzal, hogy milyen módon szűnt meg a munkaviszony, ha saját akaratodból jöttél el, ha neked mondtak fel, ha közöst írtatok alá, akkor is jár neked, ha a jogosultsági feltételekkel rendelkezel. A másik, amit szoktam hallani, hogy GYES mellett is kérhető… nem, GYES mellett nem kaphatsz álláskeresési járadékot, vagy ezt, vagy azt választhatod. Ugyanez igaz a vállalkozói igazolványra / tevékenységre, egyéb juttatásra, mint TGYÁS, GYED, egyetlen kivétel az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka, azt nem kell bejelenteni. Sajnos az összegéről is sok butaságot olvasni különböző fórumokon, ami nem is csoda, hiszen rettenetesen bonyolult  a megfogalmazás: “Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben az érintett jogviszonyokban elért – a vállalkozói jogviszony esetén a megfizetett – munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. Abban az esetben, ha a nyilvántartásba vétel későbbi időpontban történik, mint az ellátás iránti kérelem, akkor a nyilvántartásba vétel időpontjától kell vizsgálni a négy naptári negyedévet. Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért átlag járulékalap alapulvételével kell kiszámítani. A járadék összege a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél. Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el minimálbért, akkor a járadék számításának alapja a fentiek szerint számított összeg 60%-a.” Értitek, ugye 😀 ??? Ha mégsem, akkor fogjátok meg a kilépőpapírjaitokat, irány be a hivatalba, és majd ott elmagyarázzák. Egy tuti, a maximum összeg a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér (2015-ben bruttó 105.000 Ft). Maximum 90 napig jár, ez is nagyon fontos, hiszen eme idő alatt biztosított vagy, tehát orvosi ellátásra jogosult leszel, ha történik valami veled. Ha tehát lejárt a GYES, és nem vesz vissza a munkáltatód, nyersz még 3 hónapot, álláskeresésére… nem sok, de több, mint a semmi! Használd ki tehát! S hogy mit vigyél még magaddal a nyilvántartásba vételhez? Sok mindent 🙂 Nyugi, két napi hideg élelem és kispárna azért nem kell, de legyenek nálad a következők: személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ kártya, adó igazolvány, iskolai-, illetve szakképzettséget igazoló okiratok (no, meg ugye a kilépőpapírok a legutóbbi munkáltatódtól). Ha pedig ezen már túl vagy, sorban álltál, s kapod a járadékot – vagy már le is járt a 90 nap :-(, de csak nem jön a megfelelő állás veled szembe, vagy anyaként eleged van a sikertelen álláskereséséből, a sok visszautasításból, erre a tudásra van szükséged (kattints ide :-))!   További álláskereséssel, önéletrajzírással kapcsolatos tanácsokra vágysz, kifejezetten anyukákra szabva, méghozzá ingyen? Add meg a neved, címed, s máris megkapod a hírlevél sorozat első részét néhány percen belül!     Ajánlott bejegyzések:Munkanélküli segély 2016-banMit válaszolj, ha megkérdik az állásinterjún, hogy hány gyermeked van?Kényes kérdések az állásinterjúnFelkészülés az állásbörzékreMit kell tudnod a 40 ezer forintos bölcsődei...

Tovább...

10 nélkülözhetetlen tipp a sikeres bértárgyaláshoz

Szerző: Dátum: 2012. feb. 20. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Ugye jó lenne, ha te is tudnád mind a 10-et? Most nem kell mást tenned, csak kijönni a HVG Állásbörzére február 22.-én, és meghallgatni az előadásomat 🙂 Évek óta foglalkozom ezzel a területtel, a szervezők bevallása szerint az egyik olyan téma ez, ami minden évben nagyon népszerű a látogatók között, s az előadásom mindig telt házas! Regisztrálj gyorsan (ide kattintva), hogy minél hamarabb, sorban állás nélkül bejuss a helyszínre. Fontos tudnod, hogy az állásbörze látogatása ingyenes! A helyszín: SYMA Rendezvényközpont, B csarnok (1146 Budapest, Dózsa György út 1.) Ide kattintva megnézheted, hol van pontosan a helyszín, és hogyan juthatsz ki oda! Gyere ki, várlak! Szerinted mást is érdekelhet ez? Oszd meg! 🙂 Ajánlott bejegyzések:4 egyszerű tipp a bértárgyaláshozKényes kérdések az állásinterjún6 végzetes hiba az álláskeresés soránMit tudj meg a cégről állásinterjú előtt?Ezen a 3 dolgon múlik, hogy te kapod-e az...

Tovább...

Milyen a jó pályázati fotó?

Szerző: Dátum: 2012. feb. 09. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 2 hozzászólás

Milyen a jó pályázati fotó?

Van az a bizonyos első benyomás, amiről én azt szoktam mondani, hogy inkább EGYETLEN benyomásnak kéne hívni, mert hát ugye egy van belőle… de legalábbis nagyon nehéz megváltoztatni. Ha pályázol valahová, az első benyomások egyike az önéletrajzod, s a rajta lévő pályázati fotó. Sok helyen kérnek fényképes szakmai önéletrajzot, az ember azt hinné, hogy mindenki tudja, milyen fotót kell használnia. Hát, nem :-(… Az elmúlt több, mint 10 éves pályafutásom alatt láttam én már mindent, személyi igazolványból kiszedett és lefénymásolt fotót (amin még ott volt a bélyegző), iskolás kori fotót 35 éves jelöltnél, lengén felöltözött hölgyjelölt fotóját, köldökig dekoltálva, nyaraláson, partin készült képeket, de olyan fotót is, ahol egyszerűen a jelölt levágta a mellette álló, őt átkaroló embert, csak hát a karja ott maradt… Pedig a megfelelő pályázati fotó nagyon sokat lendíthet a pályázatodon, s nagyon sokat hozzátehet a megítélésedhez: hangsúlyozza a szakmaiságodat, szimpatikussá tehet a HR-es számára, kiemelhet téged a többi jelölt közül, ajtókat nyithat meg előtted. Velem nem egyszer megtörtént, hogy nem emlékeztem a jelölt nevére, de annyira megragadt az emlékezetemben a pályázati fotója, hogy úgy kértem a kolléganőmtől, hogy azt a CV-t keresse elő, amin az a szimpatikus, mosolygós rövid, vörös hajú hölgy volt, zöldes árnyalatú kosztümben. 🙂 Mi az, ami abszolút tabu? fakó, rossz felbontású, homályos kép, nyaraláson, vagy családi rendezvényen, bulin készült képekből kiollózott arcképek, mobillal a nappaliban készült fotó, amin a kamera szögéből látszik, hogy te készítetted, rikító színek, nem megfelelő öltözék, piercing, erős smink, oda nem illő dolgok a háttérben (saját lakásunk berendezési tárgyai, nem üzleties környezet, pl. más emberek, fura képek…). Mire figyelj tehát? Menj profi fotóshoz, s mondd el neki, hogy kifejezetten pályázati fotót kérsz. Ha a “szakember” ebből nem tudja, mire gondolsz, keress másikat… Válassz megfelelő öltözéket. Hogy milyen a megfelelő? Hát, illik ahhoz az iparághoz, szakmához, céghez, ahová pályázol. Nem kell feltétlenül mindenkinek kiskosztümben lennie a fotón, egy reklámügynökség kreatív csapatába jelentkező pályázó nyugodtan megengedheti magának a lazább, színesebb, egyénibb megjelenést, egy szakácsnál pályázónál teljesen elfogadott a “munkaruha” a fotón is, míg egy középvezetői pozíció esetén a kosztüm és a konzervatív megjelenés az ajánlott. De még az iparág sem mérvadó mindig, hiszen egy előkelő belvárosi étterem vagy kávéház pincérnői munkakörére bizony kiskosztümben is lehet pályázni, míg egy szórakozóhely pultos munkaköréhez készülő fotóhoz inkább lezserebb, kevésbé formális öltözékben fényképezkedjünk. (Olyan öltözéket válassz, amiben az állásinterjún és a mindennapi munkában is megjelennél, vagy annál egy fokkal elegánsabbat) Ugyanez igaz a sminkre, frizurára is, legyen rendezett, ápolt, illő a munkakörhöz. Nézz egyenesen a kamerába, a tekinteted sugározzon megbízhatóságot, lelkesedést, magabiztosságot. Ha szívesen nevetsz, ha természetesen jön nálad a mosoly, nyugodtan legyen a fotód is ilyen (kivéve, ha olyan munkakörre pályázol, ahol ez inkább hátrányos lehet, pl. vezetői pozíciók, vagy olyan munkakörök, ahol a szabálykövetés, a szigorúság, a törvények betartása komoly elvárás). A környezet legyen vagy semleges, vagy a megpályázott munkakörhöz igazodó, pl. egy óvónő pályázati fotóján lehet a háttérben valami gyermekekre utaló tárgy, vagy kép, egy irodai asszisztens képe nyugodtan készülhet az íróasztalnál, valamilyen munkafolyamatot “imitáló” tevékenység közben. Némi retusálás megengedett, de ne változtasd meg teljesen az arcod karakterét. Apróságok ezek, de tényleg nagyon sok is múlhat rajta. Ne hagyd ki ezt az esélyt sem, hiszen anyukaként amúgy sem könnyű állást találni, minden “fegyvert” fel kell használnod!   (photo by Marco Nedermeijer) Ajánlott bejegyzések:Álláskeresési hiedelmekKreatív önéletrajz – valóban olyan jó ötlet?Mit ne írjunk bele az önéletrajzunkba?Testre szabott állásajánlatok, maximális diszkréció – itt a BeMyBoss!Önéletrajz minta GYES...

Tovább...

Amikor nem csak te beszélsz

Szerző: Dátum: 2012. jan. 12. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Amikor nem csak te beszélsz

Tudsz jó önéletrajzot írni? Van egy klassz motivációs leveled is mellé? Körbenéztél a munkaerő-piacon, felmérve az esélyeidet? Megpályáztál sok izgalmas állást? Behívtak interjúra? Ez mind nem elég… mert nem csak te fogsz beszélni az interjún, hanem a tested is. Ugye jó lenne, ha nem “ellened” dolgozna?Mindenki tudja – még az is, aki nem hallgatott egyetemen kommunikációt, pszichológiát – hogy a kimondott szavak mellett igen jelentős az is, hogyan gesztikulálunk, viselkedünk, hogyan “beszél a testünk”. Egy állásinterjún pedig, ahol a legjobb esetben is egy-másfél órád van arra, hogy meggyőzd a veled szemben ülő felet arról, hogy te vagy az igazi, jó lenne, ha nem követnéd el azokat a hibákat, amik azt “mondják-mutatják” az interjúztatónak, hogy valami nincs rendben ezzel a jelölttel. De melyek is ezek a jelek? Például, ha nem tudsz szemkontaktust tartani, ha gyenge a kézfogásod, vagy az interjú során végig keresztezed a karjaidat a mellkasod előtt, mintegy sorompót építve magad elé. Az sem segít, ha hanyagul lecsúszva ülsz a székben, vagy izegsz-mozogsz minden kényesebb kérdésnél, vagy tekergeted a hajtincsedet, arról nem is szólva, hogy a nyakadnál “lazítgatod” a blúzodat, vagy a garbót. Nem szerencsés túlzottan mutogatni, gesztikulálni, nevetgélni, de ha végig komoly pofával ülsz, az sem biztos, hogy melletted szól (talán, csak ha a sírköveshez felvételizel asszisztensnek :-)) És akkor még ne is beszéljünk a kezed ügyébe kerülő tollal való önkéntelen kopogásról vagy a  gémkapocs hajtogatásáról. Nekem volt egy jelöltem, aki kettétört egy keze ügyébe kerülő tollat az interjú során… hát, nem voltam meggyőződve, hogy magabiztos, nagy önuralommal rendelkező munkatárs lenne. De hogyan tudod ezt kontrollálni? Lehet-e egyáltalán? Sokan vallják, hogy a testbeszéd önkéntelen, nem lehet uralni, befolyásolni. Sok éves tapasztalatom az, hogy ha nem is lehet alapvetően megváltoztatni ezeket a “jelzéseket”, lehet rajtuk finomítani, illetve tudatosítva őket, megpróbálhatod legyűrni az ellened dolgozó testedet. A negatív jelzések jó része idegességből, stresszből fakad, ha tehát tudatosan próbálsz meg nyugodt maradni, nagyobb az esélyed arra, hogy nem árul el a tested. Időben elindulni, pontosan érkezni, tudni, hova is mész, melyik utca, melyik ház, kit keresel név szerint, 10 perc várakozás a recepción, miközben összeszeded magad… ezek bizony aranyat érhetnek aggódóbb, idegeskedőbb jelöltek esetében (de arany helyett legalábbis egy nyugodt, sikeres interjút :-)). Akik alapvetően jól kontrollálják a testüket, azokat is ki lehet billenteni a látszólagos nyugalomból néhány kellemetlen kérdéssel. Ez ellen hogy védekezhetsz? Egyszerű: minden szóba jöhető kellemetlen kérdést gondolj végig előre, és dolgozd ki rá a megfelelő választ. Legyen az korábbi sikertelen munka, elviselhetetlen főnök, munkáltatói felmondás, vagy az otthon rád váró két-három poronty, mindenre legyen egy adu ászod! És a harmadik titok: ha tudod, mit hibázol, tudod, hogy javíthatsz rajta. Nagy híve vagyok a szimulált interjúknak, ahol egy valós interjúhelyzetet eljátszva, sőt, videóra véve közösen elemezzük ki a pályázó esélyeit rontó testbeszéd jeleket, s javítunk rajta közösen. Nincs mindenkinek erre lehetősége, de a tükör elé bárki odaállhat, s az előzőleg végiggondolt kérdéseket és válaszokat tessék hangosan elmondani. Nem egyszer, sokszor. Addig, míg a véreteké nem válik, míg természetesen, gördülékenyen nem jön. Meg lehet kérni barátnőket, rokonokat, hogy hallgassák végig, hogyan hangzik, s nézzenek közben titeket: milyen benyomást tesztek rájuk? Magabiztos, hiteles, őszinte? Ha igen, akkor kész vagytok! Mehettek az interjúra! Sok sikert!   (Photo by Zach Taylor) Maradt még kérdésed? Szeretnéd személyesen megbeszélni velem? Jó lenne, ha valaki profi módon felkészítene az interjúra? Most lehetőséged nyílik rá, kattints ide! Ajánlott bejegyzések:Kényes kérdések az állásinterjún6 végzetes hiba az álláskeresés soránMit tudj meg a cégről állásinterjú előtt?Ezen a 3 dolgon múlik, hogy te kapod-e az állástMit ne írjunk bele az...

Tovább...

4 egyszerű tipp a bértárgyaláshoz

Szerző: Dátum: 2012. jan. 02. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 4 hozzászólás

4 egyszerű tipp a bértárgyaláshoz

Ha olyan sikeresen vetted az akadályokat, hogy eljutottál a személyes találkozóig – ne adj isten a második / harmadik körig – elő fog jönni a “mennyi az annyi” kérdés. És itt szokta sok jelölt elrontani 🙁 magáról a bértárgyalásról órákat lehetne mesélni (és én tudok is annyit :-)), de amikor ilyen témában tartok előadást, vagy felkészítő tréninget, újra és újra meg kell állapítanom, mennyire bizonytalanok vagy ügyetlenek az amúgy rutinos interjúzók is. De kezdjük az elején, ma csak 4 tippet osztok meg veletek, érdemes elgondolkozni rajta… 1.) A bértárgyalás egy tárgyalási folyamat vége, hangsúly a VÉGÉN van, vastaggal kiemelve, aláhúzva. Jó régi értékesítési szabály, hogy akkor szabad árat mondani, ha a vevő már meggyőződött arról, hogy az általunk kínált portéka számára értékes, akarja azt. Nagy hiba tehát az elején megadni a fizetési igényünket, amikor még nem “adtuk” el magunkat, hiszen annak a vevőnek, aki nem látja a portéka hasznát, minden ár drágának tűnik. 2.) A bértárgyalás olyan, mint a biciklizés, vagy a házassági ajánlat. Neeem, nem őrültem meg, és nem ment agyamra a karácsony sem 🙂 Mi? Hogy nem érted, mi köze ezeknek a bértárgyaláshoz? Mit mondanak a biciklizésről? Hát azt, hogy gyakorolni kell. Miért gondolod akkor, hogy a bértárgyalás elsőre menni fog? Ebbe is bele kell rázódni, minél többször csinálod, annál nagyobb rutinod lesz, annál merészebb, magabiztosabb, taktikusabb, tapasztaltabb leszel. És hogy jön ide a házassági ajánlat? Biztosan láttál más olyan amerikai filmet, ahol a főhős házassági ajánlatra készül, és elgyakorolja 10x a tükör előtt, mit fog mondani a NAGY PILLANATBAN. Hát, a bérigényed megfogalmazása, közlése is egy efféle nagy pillanat. Gyakorold tehát előre! 3.) A bértárgyalás (szín)játék a számokkal. A jelölt kissé többet mond, mint amennyit szeretne kapni, a munkáltató meg kissé kevesebbet, mint amennyit tud és szeretne fizetni. És az a szép ebben, hogy ezt mindkettő tudja a másikról. Hát mi ez, ha nem egy színjáték? Ennek megfelelően mondd az első összeget! 4.) A bértárgyalás nem más, mint üzletkötés. Neked van tudásod, tapasztalatod, egyszóval értéked a munkaerőpiacon. A munkáltató meg keres valamit, tapasztalatot, tudást, értéket. Minél jobban egybe cseng az ő vásárlási igénye a te eladandó értékeddel, annál jobbak az esélyeid. Olyan ez, mint a piac. Ha mindenütt van eper, akkor nem (olyan) drága. Ha csak egy árusnál van eper, az nagyon drága. Ha sok helyen van eper, de néhány árus akkor is horror áron akarja eladni, azon rajta marad az áru. Ha te kétszer annyit kérsz, mint a veled egy “kaliberű” jelöltek, állás nélkül maradsz. Ha te vagy az egyetlen, akkor jobbak az esélyeid 🙂 De akkor is tarts fejben egy szabályt: a vevő szeret jó áron venni, azaz azt szereti érezni, hogy jól döntött, jól alkudott, nem fizet túl sokat. Hagyd egy kicsit őt is nyerni a bértárgyalás során (már ha olyan szerencsés vagy, hogy tiéd az egyetlen eper a piacon :-)) Maradt még kérdésed? Szeretnéd személyesen megbeszélni velem? Most lehetőséged nyílik rá, kattints ide!   (photo by epSos.de) Ajánlott bejegyzések:10 nélkülözhetetlen tipp a sikeres bértárgyaláshozKényes kérdések az állásinterjún6 végzetes hiba az álláskeresés soránMit tudj meg a cégről állásinterjú előtt?Ezen a 3 dolgon múlik, hogy te kapod-e az...

Tovább...

Hogyan ne szúrjuk el a személyes interjút – azaz a 7 legnagyobb hiba, amit kerülj el!

Szerző: Dátum: 2011. nov. 09. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Hogyan ne szúrjuk el a személyes interjút – azaz a 7 legnagyobb hiba, amit kerülj el!

A héten fél füllel hallottam, hogy az egyik tanácsadó kollégám bosszankodott, hogy az általa kiválasztott és az ügyfélnek tovább ajánlott jelölt képtelen megjelenni az előre megbeszélt időpontban. Belegondoltam, hogy vajon mennyire lehet fontos ennek a jelöltnek az állásajánlat, ha nem töri magát, hogy időben ott legyen. Azon túl, hogy ezt az állást valószínűleg elbukja, elveszíti a kollégám támogatását és bizalmát is, hiszen ki ajánl még egyszer egy olyan jelöltet, akivel korábban “befürdött”? De mik is azok a hibák, amivel a szépreményű jelölt másodpercek alatt vesztessé válhat? Ma erről szól a bejegyzésem. Pontosság hiánya: ne gazdálkodj más idejével, pláne ne a leendő munkáltatódéval. Tisztelt meg azzal, hogy pontosan, de inkább egy kicsit korábban érkezel, s nem késve esel be az interjúra. Aki az elején elkésik, az máskor is el fog késni. Itt nincs nagyon kifogás, ha kell, ébredj hamarabb, válassz hamarabbi vonatot, buszt, vagy akár – ha másik városban és nagyon korán van az interjú – keress egy ismerőst abban a városban, akinél éjszakázhatsz, hogy frissen és pontosan érkezz reggel. Állandóan csörgő-zörgő mobiltelefon: kapcsold ki még az interjú előtt, ha megérkeztél a helyszínre. Nincs annál zavaróbb, hogy éppen a szakmai kvalitásaidat ecseteled, és megszólal valami mókás hangon a telefonod, vagy rezgőre állítva a táskádban lévő tictaccal végigzizegi az interjút. Jelölt legyen a talpán, akit ez nem billent ki az éppen visszaszerzett és annyira szükséges nyugalmi állapotból! A HR-esről nem is beszélve, aki valószínűleg szintén nem díjazza a “lécci hívj később” beszólásokat. Te… őőő… Maga… Ön: várjuk meg, míg a másik fél ajánlja fel a tegeződést, ha nem ajánlja fel, akkor bizony magázódunk végig. Még ha fiatalabb is az interjúztató fél, nem illik letegezni, hiszen most te szeretnél valamit, te vagy az etikett szerint alul, és ő felül. Persze ettől függetlenül ha olyan jó hangulat alakul ki, szólíthatod a keresztnevén, de ha ő nem tegez, akkor bizony te sem fogod. Legalább majd tudod, hogy továbbjutottál, és esélyes vagy, ha egy körrel beljebb felajánlja, hogy tegeződjetek 🙂 Kezdeti dadogás, első mondatok esetlensége: ha hamarabb érkezel, van időd kicsit megnyugodni, körbenézni, végig gondolni, mit is akarsz elmondani, hogyan is lenne jó nyitni a beszélgetést. Általában az interjúztató dolga (lenne) a feszültség oldása és a kellemes hangulat megteremtése, de te is kiveheted a részed belőle. Ha  elmegy a hangod, nyugodtan kérj egy pohár vizet, vagy ha száraz a szád, legyen nálad valami gyorsan feloldódó cukorka, hogy az interjú előtt kissé komfortosabb helyzetbe hozd magad. “Mit is akarok mondani magamról? Hááááát…” Legyen a fejedben egy lista, hogy mit akarsz elmondani magadról, és ennek megfelelően próbáld meg a beszélgetést irányítani.  Az sem baj, ha ezt előző este leírod magadnak, de nehogy vidd a listát és elővedd az interjún… Cikis kérdésre adott rossz válaszok: ha gyengeségről kérdeznek, vagy olyan múltbeli dologról, ami kissé kellemetlenül érint (előző munkaviszony megszűnése, felmondás, sikertelen projekt, elviselhetetlen főnök, korábbi munkahelyi konfliktus), próbálj meg nem zavarba jönni, hanem nyugodtan, tárgyilagosan visszatekinteni és úgy elmondani röviden a történetet, megemlítve, hogy mit tanultál belőle. Cicanadrág és bakancs… helyett hivatali öltözék. És hogy milyen is az? Na, ugye, ezt végképp nem kell elmagyaráznom, mindenki tudja! (ha mégsem, itt olvass utána)   Photo by bpsusf         Ajánlott bejegyzések:Kényes kérdések az állásinterjún6 végzetes hiba az álláskeresés soránMit tudj meg a cégről állásinterjú előtt?Ezen a 3 dolgon múlik, hogy te kapod-e az állástMit ne írjunk bele az...

Tovább...

6 gyanús jel egy álláshirdetésben

Szerző: Dátum: 2011. nov. 03. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

6 gyanús jel egy álláshirdetésben

Nemrég a szemem elé került egy  álláshirdetés, amiben állásinterjúk lebonyolítására kerestek munkatársakat. A szakmai kíváncsiság azonnal megszállt, és rákattintottam, hogy megnézzem: ki is keres, és milyen feltételekkel, elvárásokkal kollégákat. A hirdetést látva azonnal tudtam, hogy ennek semmi köze a valódi HR-es szakmához, csak egy kamu szöveg volt, amivel valamely MLM-es, vagy biztosítós szeretett volna újabb “munkatársakat” toborozni magának. Középfokú végzettséget és jó kommunikációs készséget jelöltek meg elvárásként… s ezen kívül semmi nem volt a szövegben. Kiket kell interjúztatni? Hol? Milyen munkakörökre kell válogatni a jelöltek közül? Nem kell semmilyen munkatapasztalat, HR-es szakmai gyakorlat? És még sorolhatnám… Azon túl, hogy kissé csalódtam 🙁 – mert már rá voltam készülve, hogy na majd most jól megnézem magamnak, ki is akar ennyi jelöltet interjúztatni 🙂 – azonnal eszembe is jutott: nem mindenki látja így át ezeket buktatókat. Mikor is kell tehát, hogy gyanakodjatok egy álláshirdetést olvasva? 1.) Ha nincs normális jelentkezési cím Mit értek normális alatt? Elektronikus pályázat esetén vagy egy céges mailcím, vagy egy, a hirdetést megjelentető portál saját belső ideiglenes e-mailcíme az, ami garantál(hat) némi komolyságot (pl. ADD-3466@partner.jobline.hu). De egy freemail-es vagy gmailes címre én sosem küldenék pályázatot – hacsak nem Gipsz Jakab egyéni vállalkozó kőműves keres vakolókat, s neki nincs saját domain neve, s ehhez céges e-mail címe. De egy magára valamit is adó vállalatnak van céges e-mailcíme, ha pedig az anonimitást választja a hirdetésnél, akkor olyan helyen hirdet, ahol adnak neki egy ideiglenes, de a jelöltekben bizalmat ébresztő email címet. 2.) Ha szinte semmilyen bővebb információ nincs a feladatokról, vagy az elvárásokról Még a legegyszerűbb munkaköröknél is van 3-4 dolog, amit egy vérbeli HR-es el tud és el kell, hogy mondjon az álláshirdetésben ahhoz, hogy megfelelő jelöltek jelentkezzenek. Ha semmi nincs szinte megadva, az nekem legtöbbször gyanús, hiszen még egy 8 általános iskolai végzettséggel betölthető szalag melletti munkánál is fontos, hogy hány műszakos, hol van, mit kell pontosan csinálni, ülő, vagy állómunka, pláne egy közép-, vagy felsőfokú végzettségű, nyelvtudást igénylő munkakörnél. 3.) Ha ellentét van a hirdetés szövegében 20 éves titkárnő 40 éves munkatapasztalattal, pénzügyi igazgatói pozíció, ami középfokú végzettséggel is betölthető, eredménytől függő fix fizetés… (ugye értitek, nem is kell magyaráznom) 4.) Ha már a pályázati anyagban túl sok információt, anyagot kérnek “Kérjük, mellékeljen a pályázatához egy minimum 3 oldalas üzleti tervet, marketing kampány tervet…” – hát, itt bizony érdemes elgondolkozni, hogy valóban munkatársat keresnek, vagy csak ötleteket gyűjtenek (lopnak) 5.) Aránytalanul sok jövedelem ígérete már a hirdetésben Egy komoly cég sosem írja be, hogy havi 1 milliót lehet keresni a meghirdetett munkakörben. Ez az MLM-esek szokása… de hát náluk sincs kolbászból a kerítés, csak az keres jól, aki a tetején ül a csapatnak. Szóval ne dőlj be ezeknek! 6.) Ha előre kell fizetned “Küldjön el 1000 forintot, és postafordultával küldjük Önnek az álláslehetőségeket / az otthon végezhető munkát.” Hát, az a rossz hírem, hogy ezzel te csak akkor fogsz keresni, ha te adod fel ezt a hirdetést, és neked küldik az 1000 forintokat a hiszékeny emberek. (DE kérlek, ezt ne buzdításnak vedd a részemről :-)!) És sajnos a lista még folytatható lenne… te mivel találkoztál már, ami átverés volt? Írd meg, bővítsük a listát együtt!   Photo by Alan Levine)   Ajánlott bejegyzések:Állásajánlatok, amire inkább mondj nemet!Egész alakos pályázati fotó?Mit válaszolj, ha megkérdik az állásinterjún, hogy hány gyermeked van?Kényes kérdések az állásinterjúnFelkészülés az...

Tovább...

Nem a ruha teszi?

Szerző: Dátum: 2011. okt. 07. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Nem a ruha teszi?

Tegnap kint voltam a  HVG Állásbörzén, meglátogatni néhány ügyfelünket, akik kiállítóként kint voltak. Érdekes érzés volt, hiszen én is az állást keresők között mozogtam a látogatói folyosón, a standok között, “kívülről” néztem a stand mögött állókat. S mivel a pályázók között voltam, jól megnéztem őket is… Bár nem ezért mentem ki, nem tudtam vak lenni a látottakra. Sajnos újra és újra meg kell állapítanom, hogy az állásbörzék, állásinterjúk dress code-ja még mindig nem egyértelmű sok résztvevő számára, bizony még mindig vannak olyan jelöltek, álláskeresők, akik nem nagyon tudják reggel, a tükör és a ruhásszekrény előtt állva – toporogva? – hogy mit is vegyenek fel egy ilyen alkalomra. Nézzük, milyen hibákat követtek el az idei álláskeresők, s nekem milyen asszociációim voltak az egyes típusok kapcsán! 1.) Laza vagyok #1: cicanadrág, lapos sarkú kitaposott balerinacipő, kockás blúz, olyan “farmer – tehenész lány” stílusú… Hát, aki így öltözik fel élete egyik nagy eseményére, az ennyire is veheti komolyan. S ha ő ennyire veszi komolyan, miért vegye komolyan a stand másik oldalán álló fél? 2.) Laza vagyok #2: farmer (de az a fenéken fél méterre lelógó, alsónadrág derekát villantó stílusú), edzőcipő (talán lekéste a buszt, és futva jött ide?), valami pólóféle, s minimum 20 deka hajzselé a mesterfodrászi precizitással beállított hajkoronán. Ha a hajára fordított idő alatt kivasalhatta volna az öltönynadrágját, meg egy inget, s akkor már csak a bőrcipőt kellett volna előkeresni a dobozból a megfelelő megjelenéshez. 3.) Szexi jelölt: neccharisnya, nagyon-nagyon rövid szoknya, majd köldökig dekoltált, feszes blúz Hát, férfiember legyen a talpán, aki a jelölt szemébe tud nézni a beszélgetés alatt… lehet mellbedobással győzni, csak kérdés: megéri-e? Mert hát utána sem a szaktudásunkról leszünk híresek a cégnél… 4.) “Ápolatlanka”: hosszú, kissé koszos körmök, lenőtt, zsíros haj, gyűrött ruházat… Itt azért komolyan elgondolkoztam, hogy tényleg egy igazi pályázó-e, akit látok, vagy valami beépített “mókaember”, aki kandi kamerával a háttérben hergeli a standon lévő vállalati képviselőket! Pedig olyan egyszerű: a hivatali öltözék elegáns, nem hivalkodó, nem kihívó. Nem kell, hogy fekete fehér legyen, lehet színes, ha harmónikusan vannak összeválogatva az árnyalatok. Hölgyeknek lehet szoknya, vagy nadrág, blúz, vagy egy szép pulóver valami sállal, kendővel, kosztüm, de még a farmer is elmegy, ha nem túl sportos szabású, egy elegáns fehér blúzzal, blézerrel és magas sarkúval kombinálva. Férfiaknál öltönynadrág, szövetnadrág, farmer, elegáns inggel, zakó sem kötelező, ha nyakkendő van. Sportcipő és strandpapucs helyett pedig válasszunk valami komolyabbat, a magas sarok sem kötelező a hölgyeknél. Ja, és még egy jó tanács: hagyjuk otthon a hátizsákot és a TESCO-s szatyrot, helyette vegyük egy jól kinéző bőr (vagy műbőr) mappát, amibe a CV-nket tesszük. Mert ha a javasolt öltözékben jelenünk meg, nagyobb eséllyel fogják kérni a CV-nket :-)!   (photo by Tim Duckett) Ajánlott bejegyzések:Az állásbörzézés tízparancsolataÖltözködési tippek kánikulábanÁllásbörzék 2017 tavaszánChecklista az állásbörzéhez – 2. részChecklista az állásbörzéhez – 1....

Tovább...

Segítség, behívtak interjúra! – 2.

Szerző: Dátum: 2011. Sze. 13. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 2 hozzászólás

Segítség, behívtak interjúra! – 2.

Nemrég írtam arról, hogy hogyan kell felkészülni a személyes interjúra, minek nézz utána a cégről, a munkakörről. Ez azonban még nagyon nem elég a sikeres szerepléshez, hiszen a főszereplő még nem tudja fejből a darabot 🙂 nézzük meg tehát ma, hogy te magadból hogyan készülj fel. Nem bonyolult, csak szánj rá elég időt, mert a függöny nemsoká felgördül… Az első és legfontosabb dolog – ha még profi pályázati anyagot is adtál be – hogy végiggondold, mik lehetnek a gyenge pontok az anyagodban. Ezekre előre készülj fel, hogy azonnal tudd a megfelelő lefegyverző választ a firtató kérdésekre. Nem rég például egy anyukával leveleztem, aki beadta a CV-jét egy neki tetsző munkakörre, behívták interjúra, de az otthon töltött éveket nem jelezte a pályázatában. Ott volt tehát a nagy kérdés, hogyan tálalja ezt az interjún, hogy ne vegye el azonnal a munkáltató kedvét, aki egy gyermektelen jelöltre számított (annak minden túlórázási hajlandóságával és alacsony számú betegszabadság nap igénybevételével együtt). Azt tanácsoltam neki, hogy ha már így esett a dolog, de kerítsen neki nagy feneket, a szakmai bemutatkozása részeként erről is beszéljen, de semmiképpen ne kérjen elnézést, hogy nem adta ezt meg egyértelműen, hiszen azzal csak rosszat tesz magának, mintegy elismerve, hogy tényleg ferdített egy kicsit a tényeken. Röviden, tömören közölje, meddig volt odahaza, s tegye mellé azonnal azt az információt is, hogy ezalatt mennyit képezte magát, s milyen munkákat vállalt az otthonlét alatt is, hogy ne essen ki a szakmai körforgásból. Emellett azt is ismételd át magadban még egyszer, hogy mik azok az előnyök, amik melletted szólnak, s hogyan szeretnéd ezekre felhívni a figyelmet. Érdemes akár listát is írnod, hogy mi az az 5-6 képesség, tapasztalat, tudás (tényekkel, adatokkal, eredményekkel, múltbeli sikerekkel alátámasztva), ami mindenképpen el kell, hogy hangozzon, amikor magadból beszélsz, vagy kérdeznek. Vedd elő a hirdetést még egyszer, és az ott kiírt elvárásokkal összhangban készülj fel a beszélgetésre. Csak ezt a listát majd kérlek, ne vidd magaddal és ne olvasd fel  🙂 az nem lenne túl professzionális… Minden interjúztatónak vannak kedvenc kérdései, s persze nem tudhatsz minden ilyen kérdést előre, de a neten rendkívül sok tipppet, ötletet találsz arra vonatkozóan, hogy mik a leggyakoribb “kínzóeszközök”. Mindegyikre gondold át a lehetséges válaszokat, és tudom, nevetni fogsz, de volt olyan pályázóm, akinek még azt is parancsba adtam, hogy odahaza tükör előtt, hangosan kimondja a válaszokat, 3x-4x. Aki nem gyakorlott a szereplésben, bizony könnyen zavarba jöhet, s hiába a jó szakmai múlt, a tudás, ha a lámpaláz átveszi az uralmat az ember hangszálai, tüdeje, kezei, gyomra, térdei felett… szóval nem kell szégyelleni, ha gyakorolsz egy kicsit. Miért, a nagy színészek nem ezt csinálják? Ha ők kérdeztek, akkor… igen, látom, már kezded érteni: akkor jössz te 🙂 Az a jelölt, akinek nincs kérdése, az nem jelölt. Persze nem bármit kell kérdezni, hanem értelmes, odavágó, tartalomban oda illő dolgokat, amiből láthatják, hogy érted a munkakör lényegét, továbbgondolod a mindennapi folyamatokat, keresed az összefüggéseket, s általában érdeklődsz! Én nagyon szeretem az ilyen jelölteket, hiszen több oldalról is megerősítést kapok, hogy érdemes benne gondolkoznom, mert értelmes, érdeklődő. S ha szó lesz az anyagiakról is, arra is készülni kell. Tisztázd tehát előre magadban, hogy milyen intervallumban adod meg a bérigényedet, és nézd meg előre, hogy az egyes bruttó összegeknek mennyi is a nettója, nehogy ott kerülj zavarba, és az egyik lényeges részt rontsd el. Mert hiába a klassz munka és a neves vállalat, ha úgy érzed, olcsón adtad magad. Nos, van még kérdésed? Akkor írj egy hozzászólást, szívesen válaszolok, segítek!   (photo by Alan Cleaver) Ajánlott bejegyzések:Kényes kérdések az állásinterjún6 végzetes hiba az álláskeresés soránMit tudj meg a cégről állásinterjú előtt?Ezen a 3 dolgon múlik, hogy te kapod-e az állástMit ne...

Tovább...

Segítség, behívtak interjúra!

Szerző: Dátum: 2011. Sze. 05. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Segítség, behívtak interjúra!

Megírtad a profi kis önéletrajzodat, tettél mellé egy jó kis motivációs levelet, és megpályáztad álmaid állását. Bár mindenre gondoltál, amire ebben a szakaszban kellett, mégis meglepődsz, ha jön a telefon: “kérjük, fáradjon be hozzánk egy személyes találkozóra”. És ekkor lever a víz… Úristen, mire figyeljek, hogy készüljek fel, mi vár rám? Nem kéne elbaltázni, nagyon nem!!!! Ez életem esélye!!!! Már az interjúra való felkészülésről is oldalakat lehetne írni, hát még az interjún való sikeres szereplésről… azt hiszem tehát, nem ez lesz az egyetlen post ebben a témában, de hát valahol el kell kezdeni 🙂 A nulladik lépcső maga a felkészülés, a cégből, ahová meghívtak téged, s saját magadból. Igen, tudom, kissé hülyén hangzik, elvégre jó néhány éve “élsz” magaddal együtt, miért kéne felkészülnöd magadból? De hidd el, ha nem vagy gyakorlott interjúzó, erre is időt kell szánnod. Nézzük ma meg tehát a cégből való felkészülést: ha tudod, hogy melyik céghez hívtak be – mert közvetlenül ők adták fel a hirdetést, s nem közvetítő cégen keresztül pályáztad meg az állást  – mindenképpen alaposan utána kell nézned a cégnek – ha eddig ezt még nem tetted meg. Minden üzleti információ jól jön, amit az interjún tudsz majd talán hasznosítani, így érdemes időt szánni rá, s kissé kutakodni a neten. Milyen alapkérdésekre keressük ilyenkor a válaszokat? Például hogy mikor alakult a cég, milyen tulajdonban van, mi a fő tevékenysége, milyen termékeket gyárt, vagy milyen szolgáltatásokat nyújt, hol helyezkedik el a piacon a többi versenytárshoz képest, milyen nagy változások voltak az elmúlt időben – szervezeti átalakulás, portfólió tisztítás, többségi tulajdonszerzés, tulajdonrész eladás, új termékek, szolgáltatások bevezetése… és  a lista nem teljes, hiszen bármit találhatsz róluk, amit jó, ha elraktározol a fejedben. Ugyanilyen hasznos, ha a vállalati kultúráról találsz valamit, egy díjról, kitüntetésről, amit a cég kapott nemrég. Ne csak a vállalat hivatalos honlapját használd, nézz körül alaposabban! Nem fogsz persze mindent előadni ott, az interjún, de egy-egy jól elhelyezett félmondat, amiben ezen információk valamelyikére utalsz, általánosságban emelheti az értékedet, hiszen tájékozott jelöltként fogsz szerepelni az interjúztató szemében. Arról nem is szólva, hogy sokszor megkérdezik: ” és mit tud a cégünkről?” Erre ugye azt válaszolni, hogy nem sokat, nem túl szerencsés… butaságot mondani, vagy rossz választ adni meg egyenesen katasztrófális. Második körben szűkítjuk egy kicsit a vizsgálati területet: nézz utána annak az osztálynak, munkakörnek, amire pályáztál. Mit lehet megtudni róla ennél a cégnél – stratégiai munkakör-e, vagy kiszolgáló – hol helyezkedik el a vállalaton belül, milyen más osztályokkal van kapcsolatban? Mi jellemzi általában ezt a munkakört ma Magyarországon? Hiányszakma, vagy túl sok jelentkező van? Mert ez például befolyásolja a tárgyalási pozíciódat, nem mindegy, hogy 3 jó jelölt közül vagy te az egyik, vagy 50 közül… A munkakör és annak elhelyezkedése a vállalaton belül azért is fontos, hogy már előre gondolkozhass azokon a kérdéseken, amiket majd felteszel az interjún, egyrészt hogy jobban képet kapj magáról a munkáról, a feladatokról, másrészt hogy újfent felkészült jelöltnek tűnj, akinek nem csak fogalma van arról, hogy mire pályázik, de kérdései is (azaz gondolkozik, átlátja, érdekli a munkakör :-)) Triviális, de sokan nem gondolják végig, hogy az is fontos, kivel találkoznak majd? A HR-essel, vagy a szakmai vezetővel? Mert más lesz az interjú jellege, ha a HR-es kérdezget, és más, ha a leendő főnökünk, tőle sokkal több szakmai kérdésre számíthatunk, amit bizony kifogástalanul kell megválaszolnunk a továbbjutáshoz! Tehát amikor leegyeztetjük azt a bizonyos találkozót, nyugodtan kérdezzünk rá, hogy ki(k) lesz(nek) ott, és mi a beosztásuk. És végül még egy jó tanács: nem illik elkésni… sehonnan, de egy állásinterjúról pláne nem! Nézd meg hát előre, pontosan hová kell menned, milyen közlekedési eszközzel mennyi idő alatt jutsz oda, ha autóval mész, hol tudsz parkolni, s mindenképpen számolj rá pluszban...

Tovább...

Hastánctól a búvárkodásig, avagy hobbik az önéletrajzban

Szerző: Dátum: 2011. Sze. 01. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 2 hozzászólás

Hastánctól a búvárkodásig, avagy hobbik az önéletrajzban

A legtöbb önéletrajzi sablonban létezik hobbi rovat, ahová a jelölt beírhatja, hogy szabad idejében mivel múlatja az időt. Néhányan hülyeségnek tartják ezt – közöttük vannak HR-es szakemberek is – néhányan általános, semmitmondó dolgokat írnak ide. Valaki pedig szépen felsorolja az összes hobbiját, többek között extrém, nem mindennapi dolgokat is. Mi a jó megoldás? Használhatod a CV-dben ezt a részt nagyon okosan is, beleírva olyan dolgokat, amelyek melletted szólhatnak egy kiválasztási folyamatban, de ronthatsz is az esélyeiden. Nézzük, mire figyelj oda: 1.) Az olyan általános dolgok, mint olvasás, mozi, színházba járás, természet, állatok – 12 egy tucat… semmivel nem mond többet rólad, mint egy másik jelöltről, így szerintem ezt akár el is hagyhatod. Nem arról van szó, hogy ha “unalmas” a hobbid, akkor bele se írd, hanem arról, hogy közölj magadról több, hasznosabb információt. Ez lehet olyan valami, ami megragadja az önéletrajzodat olvasó HR-est, érdekessége, ritkasága révén, vagy szakmába vágó, s ezért mond többet rólad. Írj konkrétumokat, tényeket, érdekes részleteket. Ha szívesen olvasol, legyen ott, hogy milyen témájú könyveket, ha állatokkal foglalkozol (és komolyabban űzöd, mondjuk kisállattenyészéssel foglalkozol), akkor ez is feltűnővé tehet másokkal szemben. 2.) Vannak bizonyos tevékenységek, amiket előnyödre is tudsz fordítani. Ilyen például az önkéntes munka, a szakmához kötőtő hobbik, vagy az olyan sporttevékenységek, egyéb szabadidőtöltési lehetőségek, mely során a munkában hasznos képességeidet, készségeidet is igénybe veszed – kitartás egy hosszútávfutónál, koncentrálás egy modellezőnél, csapatmunka valamely labdajátéknál. Én például korábban búvárkodtam, s bizony nagyon jó téma volt a hobbim, hiszen elmondhattam, hogy abszolút csapatmunka a búvárkodás, egymásra vagyunk utalva odalent, szó szerint is, hiszen a merülőtársam reduktorából kapom a levegőt, ha az enyém elromlott, arról nem is szólva, hogy a szabálykövetésem is megmutatkozik ugyanebben a sportban, hiszen odalent 40 méteren nincs demokrácia, azt kell csinálnod, amit a merülésvezető mond, különben az életeddel játszol. 3.) Ha valami érdekességet írsz be, készülj is fel, hogy kérdezni fognak róla, tehát nehogy ne tudj válaszolni (kamuból ne írj be bármit!)! Ha borokat említed meg, és egy amatőr borásszal kerülsz szembe az interjún, nagyon csúnyán veheti ki magát, hogy az alapokkal sem vagy tisztában, vagy ha megkérdezi, hogy milyen bort ittál legutoljára, akkor hosszú másodpercekig hezitálsz a válaszadással. Ha történelmi, vagy szakmai könyveket, akkor bizonyára megkérdezik, mit olvastál legutoljára… ha itt nem vagy hiteles, akkor az könnyen hátrányodra válhat az állásért folytatott küzdelemben 🙁 4.) Óvatosan kell bánni azonban az érdekességekkel: konzervatívabb cégeknél, HR-eseknél nem minden kuriózum jelent egyértelmű előnyt. A vadászgörények tartása néhány embernél automatikusan negatív asszociációkat vált ki (“büdös rágcsáló”, ahogy az egyik vállalati HR-estől hallottam), vagy a hastánc említése bizonyos férfiak agyában a könnyelműséggel, túlzott lazasággal, bujasággal kapcsolódik össze (holott ez is csak egy táncműfaj, amit lehet nagyon magam művészi szinten is művelni). Szintén tabu téma a politikai hovatartozás és aktivitás is, hiszen ha pont nem hasonérzésű HR-essel ülünk szemben, könnyen veszítheti el objektivitását… Apróságok ezek, de egy pályázat – ha a befutó jelöltek szakmai kvalitásai ugyanolyanok – ilyen apróságok is dönthetnek a nyertes személyéről. Érdemes tehát ezzel is foglalkozni! (photo by Alsachang1107)   Önéletrajzot írnál, pályáznál, de nem tudod, hogyan kell? Iratkozz fel most a Dolgozó mami hírlevélre, és ingyen megkapod az önéletrajzírásról szóló hírlevél sorozatomat (amit ugyan kifejezetten anyukáknak készítettem, de apuka  is hasznosíthatja a benne írtakat). A hírlevélben adott tanácsaimmal fokozatosan, lépésről lépésre javítjuk ki az önéletrajzod gyenge pontjait! Érdekel? Kattints ide!   Ajánlott bejegyzések:Álláskeresési hiedelmekKreatív önéletrajz – valóban olyan jó ötlet?Mit ne írjunk bele az önéletrajzunkba?Testre szabott állásajánlatok, maximális diszkréció – itt a BeMyBoss!Önéletrajz minta GYES...

Tovább...

6 dolog, amit tudnod kell a sikeres telefonos interjúhoz

Szerző: Dátum: 2011. aug. 17. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

6 dolog, amit tudnod kell a sikeres telefonos interjúhoz

Ha kínkeservesen megírtad a szakmai önéletrajzodat, alkottál egy klassz motivációs levelet, ne hidd, hogy vége a megpróbáltatásaidnak 🙂 most jön csak a java… válogatott “kínzásokkal” fognak próba alá vetni, hogy megtudják, te vagy-e  a megfelelő jelölt a munkakörre. Az első nagy  próbatétel a telefonos interjú, ami a pályázati anyagok átolvasása után a következő szűrő. Itt dől el, hogy ki az, aki személyes találkozóra kap időpontot, és ki az, aki bizony kihullik a rostán. Nagyon el lehet rontani, pedig nagyon könnyű műfaj ez, ha tisztában vagy az alapszabályokkal. De mire is készülj? És mire figyelj? Elárulom… 1.) Első benyomásból csak egy van! Nem szerencsés teli szájjal, csámcsogva, “egeeeen”, vagy “lökjed” szavakkal felvenni a telefonunkat. Akkor sem, ha amúgy ilyen lazák vagyunk, és ez a stílusunk. Ugyanis itt mint potenciális munkavállalók beszélnük, kommunikálunk, márpedig ezt a stílust kevés munkahely tolerálja. Kulturált beköszönés, esetleg a teljes nevünk mondása, plusz egy “tessék”, vagy egy hasonlóan udvarias, készséges szó már bőven megfelel ahhoz, hogy jó benyomást keltsünk az első pillanatban. Tartsuk fejben, hogy hová, milyen munkakörre pályáztunk, hogy ne tűnjünk szétszórtnak, hogy azt sem tudjuk, melyik cég, és milyen munkakör, ha kapunk egy hívást. 2.) K.O. – kiütéssel győzött 🙁 Telefonon sokszor a K.O. kritériumokat szűrik, azaz azokat az elvárásokat, miknek ha nem felel meg a jelölt, nem is érdemes vele találkozni. Ezek egyértelmű, objektív elvárások: megvan-e az elvárt végzettsége, tapasztalata, jogosítványa… Itt tehát nem nagyon lehet szépíteni, de ha nem volt eléggé részletes a CV-nk, ne csodálkozzunk egy-egy pontosító, tisztázó kérdésen, hanem feleljünk gyorsan, tájékoztató jelleggel, megadva a kért információt. 3.) Röviden, tömören, ügyesen Ez nem a hosszú anekdotázások és a részletes meggyőzés ideje, itt csak az előszobában vagyunk, pontosabban oda szeretnénk bejutni. A vonal másik végén lévő HR-esnek nincs sok ideje, így ne kössük le hosszan, hanem igyekezzünk “könnyű” jelöltnek bizonyulni, kedvesen, gyorsan egyeztessünk vele minden fontos dolgot, s ha időpontot kapunk, véssük fel azonnal valahová 🙂 4.) Ha rosszkor hívnak… Előfordulhat, hogy nem tudunk beszélni – mert például a munkahelyünkön vagyunk, ahol tényleg nem tanácsos az álláspályázatunkról fennhangon csacsogni, vagy metrón, és nem hallunk rendesen. Ilyenkor ajánljuk fel, hogy mi visszahívjuk a hívó felet egy adott időpontban (ha az neki megfelel) vagy kérjünk visszahívást egy adott idő múlva, de akkor valóban legyünk elérhetőek, nehogy elcsússzunk a lehetőségről. Nem fognak sokat hívni minket… 5.) Idegen nyelven Ha szeretnének velünk idegen nyelven is beszélni, akkor bizony azonnal “kapcsolnunk” kell, s folytatni a beszélgetést. Ez olyan munkaköröknél szokott előfordulni, ahol nagyon jól kell az adott nyelvet beszélni és / vagy gyors reagálókészség kell idegen nyelven, akár stresszhelyzetben is. Ezt szeretnék ilyenkor tesztelni. Ha nem elég a nyelvtudása a jelöltnek a munkához, annak ki kell derülnie még ekkor, hiszen minek találkozni azzal, aki nem felel meg az alapelvárások egyikének? 6.) Bérről beszéljünk? Hát, ez az egyik legnehezebb kérdés, személyesen is, nem hogy telefonon. Ha a hívó fél hozza fel a “mennyi az annyi” kérdést, az azt jelenti, hogy már ebben a fordulóban is szűrnek a bérigények alapján, hogy csak az jusson be a következőbe, akinek körülbelül megfelel az elképzelése a vállalat juttatási csomagjának. Ha valaki például nettó 150 ezerrel többet akar keresni, mint amit kínálnak, bizonyára nincs értelme személyesen találkozni, és egymás idejét rabolni. A legokosabb, ha a kérdésre megpróbálunk kitérő választ adni, de ha érezzük, hogy ezzel nem elégednek meg, s mindenáron kérnek egy összeget, akkor inkább intervallumban adjuk meg az igényünket, hozzátéve, hogy a személyes találkozón elhangzottak alapján tudtok majd pontosítani, hiszen a munkakör részletes ismeretében lehet azt mondani, hogy ennyi az annyi. (És csak zárójelesen jegyzem meg, hogy ugye nem a személyes interjúra készülve kell tájékozódni a piacon lévő bérekről, hanem bizony sokkal korábban…)...

Tovább...

Pin It on Pinterest

Tájékoztatni szeretnélek, hogy ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérlek, engedélyezd a sütik használatát. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnom a figyelmedet arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye számodra a böngészést. A sütiket természetesen letilthatod a böngésződ beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás