Bejegyzések a következő címkével: "munkajogi tippek anyukáknak"

Kulturális ágazatban dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése

Szerző: Dátum: 2020. ápr. 17. Kategória: Egyéb | 0 hozzászólás

Kulturális ágazatban dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése

2020. április 14-én éjszaka megjelent az a törvényjavaslat, ami révén a fenti ágazatban dolgozók – könyvtári, múzeumi, levéltári, közművelődési, színházi és nagyzenekari közalkalmazottak – közalkalmazotti jogviszonya átalakulna munkaviszonnyá 2020. november 1-től. Mit jelent ez neked, ha téged is érint az átalakulás? Az Mt. hatálya alá tartozva: rövidebb felmentési idő,alacsonyabb végkielégítés,kevesebb pótszabadság fog megilletni,megszűnik az az állásfelajánlás kötelezettség, ami a közalkalmazottak elbocsátását eddig megnehezítette, vagyis védett téged eddig attól, hogy másik állás felajánlása nélkül az utcára tehessenek,megszűnnek a közalkalmazottakat egyébként védő további felmentési korlátozások. A tervezet szerint a munkáltató 2020. július 1-jéig írásban tájékoztatja a közalkalmazottat a jogviszony átalakulásáról, annak ütemezéséről, határidőiről és határnapjairól, továbbá a létrejövő munkaviszony jogi, gazdasági és szociális következményeiről, s július 15-éig írásban közli a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Ha kicsit is követitek a munkaerő-piaci eseményeket, ez a folyamat már ismerős kell, hogy legyen, hasonlóan zajlott a Kttv. hatálya alól a Kit. hatálya alá kerülés. Elektronikus úton, sokszor aláírás nélkül kapták meg a köztisztviselők a tájékoztatást, és aki nem nézte éppen 2 naponta az ügyfélkaput, az bizony lemaradt a határidőről… nem kevés panaszt és felháborodást hallottam akkoriban ezen – főleg fizetés nélküli szabadságon otthon lévő – anyukáktól, de a már dolgozók körében is nagy volt a zűrzavar és a tájékozatlanság. Mit tegyél, ha téged is érint a módosítás? Két dolgot tehetsz – mert választásod mindig van! Az egyik, hogy kivárod, hogy megszavazzák a törvényt, és csendben tűröd, ami történik veled, majd az utolsó pillanatban kétségbeesetten kapkodsz segítségért, ha mégsem az történik, amire számítottál, amiben bíztál. Ha szerencséd van, jól döntesz, ha nem, vagy nem figyelsz, akkor anyagilag rosszul járhatsz… A másik lehetőséged, hogy a törvény megszavazása után – amikor már biztosan szembe kell nézned ezzel a változással – felkészülsz a jogaidból, hogy mit kell elfogadnod, mit nem, mire mondhatsz nemet, milyen határidőket kell betartanod, és ennek ismeretében TE döntesz arról, hogy elfogadod-e az ajánlatot, vagy nem. Magabiztosan, az összes lehetséges kimenetet feltérképezve és mérlegelve. Egy biztos: én itt leszek, s aki kéri, annak segítek személyes tanácsadás keretein belül átbeszélni a lehetőségeket, felmérni az esélyeket, és megkönnyíteni a döntést. Végül is “csak” a munkátokról, a hivatásotokról, a jövőtökről és a családjaitok anyagi biztonságáról van szó! Addig is, míg többet nem tudunk, itt tudsz feliratkozni a kifejezetten munkába visszatérni szándékozó, kisgyerekes közalkalmazott anyukáknak készített, ingyenes munkajogi hírlevelemre! Ajánlott bejegyzések:Munkavállalói jogok és kötelezettségek a korona vírus idejénGYED melletti munkavégzés más munkáltatónálKét hónap fizetett szülői szabadság, avagy apukák, itt a lehetőség!Felmondási védelem 2020-banA Koraszülöttek...

Tovább...

Munkavállalói jogok és kötelezettségek a korona vírus idején

Szerző: Dátum: 2020. ápr. 08. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 0 hozzászólás

Munkavállalói jogok és kötelezettségek a korona vírus idején

Sok cikk foglalkozik azzal, hogy a koronavírus világjárvány okozta gazdasági helyzetben a munkáltatók mit tehetnek meg, s mit nem. Én ebben a mai írásban a másik fél, a munkavállalók jogait és kötelezettségeit foglalom össze, segítséget adva azoknak, akik a járvány miatt nehéz helyzetbe kerülnek. Alapvető szabály, hogy amíg nincs járványügyi zárlat, a munkavállalónak rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége van, így csak azért, mert esetleg fél a vírustól, s nem szeretne megbetegedni, nem tagadhatja meg a munkavégzést. A munkáltatók – függetlenül a vírustól – biztosítani kötelesek az egészséges munkavégzés feltételei, így ha a munkáltatónál továbbra is folyik a napi munkavégzés, termelés, s a munkavégzés körülményei megfelelőek, a dolgozónak mennie kell a beosztása szerinti munkanapon. Megtagadni csak akkor lehet, ha a munkahelyen nincsenek biztosítva az egészséges munkavégzés feltételei, s magas a fertőzés kockázata. Természetesen, ha a munkavállaló beteg, ha keresőképtelen – akár a vírus miatt, akár más betegségben szenved – a munkavégzési kötelezettsége szünetel, s betegszabadság, illetve táppénz illeti meg. Otthoni munkavégzés Ha a munkavállaló ennek ellenére nem szeretne a megszokott munkavégzés helyére bejárni, lehetősége van arra, hogy megállapodjon a munkáltatóval – ha a munkaköre ezt lehetővé teszi – az otthoni munkavégzésben, de ez csak a munkáltató beleegyezése esetén lehetséges. A 47/2020. (III. 18.) Kormányrendelet értelmében ezt a munkáltató akár egyoldalúan is elrendelheti. Szabadság Ha az otthoni munkavégzés nem lehetséges, a munkavállaló kérhet szabadságot, de az éves szabadságából csak 7 nappal rendelkezik a törvény szerint, így ez elég kevés ideig biztosítja neki a távollét lehetőségét. Természetesen, ha meg tud egyezni a munkáltatóval a további szabadságnapok kiadásáról, akár több napot is igénybe vehet, de a jogszabály szerint a többi nappal a munkáltató rendelkezik. A szabadság kezdetének időpontját 15 nappal hamarabb kell jelezni, de jelenleg a 47/2020. (III. 18.) Kormányrendelet értelmében el lehet tekinteni a 15 nappal korábbi közléstől, ha erről közösen megegyeznek a felek. Egyéb lehetőségek A munkavállalónak – ha ezt a lehetőséget is kimerítette – marad még a munkavégzés alóli mentesítést, ha ezt a munkáltató engedélyezi neki adott indokra hivatkozva, mely időszakra alapvetően nem jár bér, de megegyezhetnek közösen a díjazás mértékéről. További – hasonló lehetőség, szintén közös megegyezéssel – a fizetés nélküli szabadság, ami alatt viszont szünetel az egészségbiztosítási járulékfizetés, ezért a munkavállalónak fizetnie kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ami 2020-ban 257 Ft/nap; 7 710 Ft/hó. Megállapodhatnak persze a felek arról is, hogy ennek az összegnek a fizetését a munkáltató átvállalja. Mi lesz járványügyi zárlat esetén? Ha esetleg eljutunk Magyarországon néhány hét múlva oda, hogy járványügyi zárlatot rendelnek el, s például a dolgozó nem tud a munkahelyére bemenni, a munkáltató köteles más módon – másik munkakör, vagy munkavégzési hely – átmenetileg foglalkoztatni, s ekkor a szokásos bérét kapja a dolgozó, ha pedig ez nem megoldható, keresőképtelennek minősül, és a keresőképtelenség első napjától kezdve táppénzre jogosult. Gyerekkel otthon Külön említést érdemel az a több tízezer szülő, aki az iskolák, óvodák és bölcsődék bezárása miatt nem tudja a munkáját a szokásos munkavégzési helyén ellátni, mert a gyermekeiket nem tudják felügyelet nélkül hagyni. Számukra – a home office-on kívül – ugyanúgy a korlátozott mennyiségű, 7 napnyi fizetett szabadság áll rendelkezésre, s ezek után, a különös méltánylást érdemlő személyi, családi ok miatti munkavégzés alóli mentesítést, vagy a fizetés nélküli szabadságot kérhetik a munkáltatójuktól. Azon szülők esetén, ahol a gyermek 3 évnél fiatalabb, vagy 10 évnél fiatalabb, s GYES-t folyósítanak, a fizetés nélküli szabadság igénybe vétele a munkavállaló joga a 128. § és 130. § alapján, azaz itt nem kell a munkáltató beleegyezése, hanem a munkavállaló nyilatkozata elég, amit 15 napos határidővel kell benyújtani. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a GYED vagy GYES vagy GYET révén ezen munkavállalók a fizetés nélküli szabadság idején továbbra is jogosultak...

Tovább...

GYED melletti munkavégzés más munkáltatónál

Szerző: Dátum: 2020. jan. 20. Kategória: GYED-GYES alatt | 0 hozzászólás

GYED melletti munkavégzés más munkáltatónál

Sok édesanya szeretne az otthon töltött évek alatt egy kis mellékes kereset-kiegészítést. A korábbi munkahelyükre nem szeretnének, vagy nem tudnak visszamenni 8 órában, s hiába a kötelező részmunkaidős órás foglalkoztatás, számukra ez nem adatik meg. Ilyenkor jön B tervként a másodállás ötlete, azaz a GYED melletti munkavégzés más munkáltatónál, ám ennek a jogi hátterét alaposan körbe kell járni. Nézzük, milyen szempontokat kell figyelembe venni, ha a GYED melletti munkavégzés más munkáltatónál a tervünk!   Melyik törvényről van szó? Az első kérdés, amit meg kell vizsgálni, hogy melyik törvény hatálya alá tartozik az anyuka, hiszen a további jogviszony vállalását az egyes törvények nagyon különbözőképpen szabályozzák. A Munka törvénykönyve alapvetően nem tiltja, de a bejelentési kötelezettség levezethető az Mt. alapelvekből, így eltitkolni a GYED melletti munkavégzést más munkáltatónál semmiképpen sem ajánlatos. Ezzel szemben a közalkalmazottak, a köztisztviselők és a kormánytisztviselők esetén más a szabályozás, itt vannak szabadon vállalható, illetve gyakorolható tevékenységek, melyek bejelentés nélkül is végezhetőek.   GYED melletti munkavégzés más munkáltatónál – kezdjük az alapoknál! Ha valaki tehát a fizetés nélküli szabadság alatt más munkáltatónál szeretne dolgozni, vegye elő a munkaszerződését, kinevezését, olvassa el alaposan, és járjon utána, hogy van-e a munkáltatójánál erre vonatkozó szabályzat, illetve a Kollektív szerződésben van-e olyan pont, ami szabályozza ezt. Ezen alapdokumentumok nélkül 100%-ig biztos választ adni lehetetlen!   GYED melletti munkavégzés más munkáltatónál – bonyolítsuk egy kicsit! Bejelentési kötelezettség, írásos engedélyeztetés, tiltás – ez az a három szint, ami lehetséges, s hogy ezek közül melyik alá esik egy adott anyuka, azt az adott törvény, a vonatkozó dokumentumok, és a vállalandó további jogviszony jellemzői alapján lehet csak eldönteni. Példaként írom, hogy az Mt. 208. §-a szerinti vezetői beosztásban dolgozó anyukára más szabályozás vonatkozik, mint egy “mezei” beosztottra, vagy teljesen más elbírálás alá esik a békéscsabai és a soproni fogászati asszisztens GYED melletti munkavégzése más munkáltatónál, ha ez a másik munkáltató történetesen egy, a magyar határhoz közeli osztrák fogászat. Általános recept tehát nincs, s aki mégis ezt várja, az vagy csalódni fog, vagy még rosszabb, hibát követ el, s ennek komoly munkajogi következményei is lehetnek!   Abszolút tiltás Az Mt. egyértelműen kimondja, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné,  s ide soroljuk azt az esetet is, amikor a GYED melletti munkavégzés olyan másik munkáltatónál történik, ami a munkáltatónak versenytársa (ellenben a tiltott munkáltatók listája ennyivel nem zárható le, hiszen adott esetben nem kell, hogy versenytárs legyen a másik munkáltató, más módon is veszélyeztethető a munkáltató gazdasági érdeke. így a “tiltott” cégek listáját sokkal tágabban kell értelmezni, az ügy összes körülményét figyelembe véve). A Kjt. is tiltja a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörrel összeférhetetlen további jogviszonyt, s a Kttv. és a Kit. is megfogalmaz egyértelmű tiltásokat, például hivatalhoz méltatlan tevékenység! Mindezeket alaposan érdemes tanulmányozni, már a GYED melletti munkavégzésről való ötleteléskor, hogy elkerülhesse az anyuka a felesleges idő és energia pazarlást. Adott esetben nagyon kellemetlen lehet egy kiválasztási folyamat végén az állás elnyerésekor visszalépni, mert kiderül, hogy tilos az édesanya számára a GYED melletti munkavégzés annál a bizonyos munkáltatónál. Te is szeretnél másodállást vállalni, de nem tudod, hogy megteheted-e? Nem akarsz bonyodalmat a munkáltatóddal? Kérd a segítségemet személyes tanácsadás keretein belül, s megnézzük közösen, hogy mik a lehetőségeid!   Ajánlott bejegyzések:Kulturális ágazatban dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának megszűnéseMunkavállalói jogok és kötelezettségek a korona vírus idejénKét hónap fizetett szülői szabadság, avagy apukák, itt a lehetőség!Felmondási védelem 2020-banA Koraszülöttek...

Tovább...

Két hónap fizetett szülői szabadság, avagy apukák, itt a lehetőség!

Szerző: Dátum: 2019. dec. 17. Kategória: Egyéb | 0 hozzászólás

Két hónap fizetett szülői szabadság, avagy apukák, itt a lehetőség!

Folytatom a múlt héten elkezdett, a munka és a családi élet összeegyeztethetőségének növeléséről szóló szabályozás bemutatását, melyet az Európai Parlament nyáron szavazott meg (a múlt heti cikket a 10 nap apaszabadságról ide kattintva találjátok). Nézzük hát, milyen “forradalmi” változást fog hozni a megszavazott két hónap fizetett szülői szabadság.   A két hónap fizetett szülői szabadság lényege Bár idehaza egyelőre nem ismerjük ezt jogi megoldást, több európai országban jelenleg is úgy van, hogy a szülők közül mindkettő jogosult egy bizonyos ideig tartó szülői szabadságra, ami nem átruházható a másik félre. Ez azt jelenti, hogy adott időszakon – jellemzően több éven – belül az édesanya mellett az édesapának is van egy “saját ideje”, amikor jogosult otthon maradni a gyermekével (az eddigi EU-s szabályozás egy hónapot írt elő), s ezt az időszakot ha nem veszi igénybe az apa, az édesanyának nem adhatja át, azaz elveszíti a család. A szabályozás mögött az a gondolat húzódott meg eddig is, amit David Casa, Európai parlamenti képviselő is megfogalmazott az irányelvvel kapcsolatban: “…lépést tesz a nemek közötti egyenlőség, az egyenlőbb felelősségelosztás felé. A nők általában alacsonyabb fizetéseket és nyugdíjakat kapnak. Most segítünk abban, hogy a munkapiacra visszalépve kiaknázhassák a bennük rejlő potenciált, míg az apáknak nagyobb szerep jut a gyereknevelésben. … Vagyis jó a férfiaknak, a nőknek, a családoknak és a gazdaságnak is!” A most nyáron megszavazott szabályozás szerint a két-két hónap fizetett szülői szabadság mindkét szülőt megilleti, és át nem ruházható, azaz egyik fél sem adhatja át a másiknak a maga részét, ha nem veszi igénybe.   Mit jelent a családoknak a két hónap fizetett szülői szabadság? Ha egy apuka eddig is szerette volna a gyermekét otthon gondozni, megvolt ugyan a jogi lehetősége rá, hiszen fizetés nélküli szabadságot eddig is igénybe vehettek az édesapák is, de ennek az elfogadottsága, elterjedtsége rendkívül ritka volt. A megszavazott változtatás lehetővé teszi a gyermekgondozási feladatok kiegyensúlyozottabb elosztását a családon belül, hiszen most már jogszabályba kell foglalni idehaza is, hogy az édesapáknak is jár csak nekik dedikált, át nem ruházható időszak, amit otthon tölthetnek a gyermekükkel, remélhetőleg olyan anyagi juttatás mellett, ami biztosítja a család anyagi megélhetését ebben a 2 hónapban is. Amennyiben ezt a két hónap fizetett szülői szabadságot nem szeretné igénybe venni az édesapa, akkor ettől az időszaktól elesik a család, nem adhatja át a másik szülőnek, így kevesebb időt tudnak otthon tölteni a gyermekkel a szülők.   Mit jelent a vállalatoknak a két hónap fizetett szülői szabadság? Fel kell készülnie a vállalatoknak arra, hogy az apák is igényelhetik ezt a szabadságot, s bizony ez azt jelenti, hogy 2 hónapra felfüggesztik a munkavégzésüket. Erre az időre helyettesítő szakembert találni, vagy a munkaköri feladatokat a többiek között szétosztani nem lehetetlen küldetés, de ismerve a magyar munkáltatók rugalmasságát a többi családbarát, atipikus foglalkoztatási formával kapcsolatban (mint a részmunkaidő és a távmunka), nem kétséges, hogy a legtöbb helyen nem fogják kitörő örömmel fogadni a jogszabályváltozást.   Fenntartások a két hónap fizetett szülői szabadsággal kapcsolatban Mindez nagyon szép és jó, ám ne feledjük, a férfiak magasabb fizetései miatt eleve nem fogják a szabályozás bevezetése után idehaza tömegesen igényelni ezt az édesapák. Nem tisztázott jelenleg, hogy milyen fizetést fognak ez idő alatt kapni, ennek a meghatározását az Európai Parlament a tagállamok hatáskörébe tette, s csak annyit mond, hogy úgy kell megállapítaniuk a szabadság ideje alatt járó bér vagy juttatás mértékét, hogy a jobban kereső szülőnek – aki az esetek nagy százalékában a férfi – is módja legyen élni a két hónap szülői szabadsághoz való jogával. Hogy a magyar jogalkotó milyen juttatást fog erre az időre meghatározni, s ez motiváló lesz-e, vagy inkább elriasztó, az nagyban fogja véleményem szerint segíteni, vagy gátolni ennek az igénybevételét....

Tovább...

Felmondási védelem 2020-ban

Szerző: Dátum: 2019. dec. 06. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Felmondási védelem 2020-ban

Régi hagyomány nálam, hogy minden év vége felé megírom a következő évre vonatkozó, legfontosabb munkajogi tudnivalókat, hogy előre tájékozódhasson és tervezhessen minden anyuka. A nagy munkajogi változásokon már túl vagyunk évek óta szerencsére (vagyis inkább sajnos 🙁 ), de nézzük, mi vonatkozik a felmondási védelemre 2020-ban… Megillet-e a felmondási védelem 2020-ban, ha babát vársz? Ebben szerencsére nincs változás évek óta, a várandóssággal abszolút védelem jár a munkáltatói felmondással szemben, de fontos tudnod, hogy ehhez az állapotodat közölni kell (hiszen honnan tudná különben a munkáltatód, hogy védett vagy). A várandósság bejelentése a te döntésed, de mindenképpen érdemes megtenni, ha fenyeget a veszélye, hogy felmondanak neked. Mi a helyzet akkor, ha a felmondás pillanatában te sem tudtad, hogy babát vársz, csak utólag derült ki? A sok éves bírói gyakorlat következetes ebben a kérdésben: ha a felmondás pillanatában nem tudtál még róla, hogy babát vársz, s emiatt nem tudtad tájékoztatni a munkáltatódat, de utólag megtudod, akkor is életbe lép a védelem. Ebben az esetben haladéktalanul tájékoztasd a munkáltatódat az állapotodról írásban, s neki tájékoztatástól számított tizenöt napja van, hogy a felmondást írásban visszavonhatja. Ha ezt nem teszi meg, akkor munkaügyi bírósághoz kell fordulnod a jogellenes felmondás miatt. Van-e felmondási védelem 2020-ban lombikbébi eljárás esetén? Ha lombikbébi eljárásban vesztek részt (vagy ahogy hivatalosan mondjuk: emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés), ugyanúgy megillet a felmondási védelem, de csak a kezelés megkezdésétől számított 6 hónapig, s ezt is be kell jelenteni a munkáltatónak. A 6. hónap vége után megszűnik a védettséged (vagy hamarabb, ha a kezelést felfüggesztitek), de a kezelés miatti védelem nem csak egyszer vehető igénybe, hanem többször is. Ám figyelem, ez a védelem csak a nőket illeti meg, függetlenül attól, hogy a reprodukciós probléma melyik felet érinti (mellesleg ebben is megmutatkozik egy igen nagy adag logikátlanság, hogy más szót ne írjak ide). Felmondási védelem 2020-ban szülési szabadság és fizetés nélküli szabadság alatt Abszolút védettséget élvez a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság igénybevétele alatt, tehát továbbra is tilos munkáltatói felmondást közölni veled, ha otthon gondozod a gyermekedet (kivéve a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt az Mt. vezető beosztásról szóló paragrafusa szerinti vezető állású munkavállalók, ők bizony másra kell, hogy számítsanak!). Mire számíts, ha szeretnél visszamenni dolgozni? A fizetés nélküli szabadság megszüntetésével vagy megszűnésével az abszolút felmondási védelmet is elveszíted 2020-ban, azaz adott esetben felmondhatnak neked munkáltatói felmondással. A képességeddel vagy a munkáltatód működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg a munkaviszonyod, ha a munkáltatónál a szerződésed szerinti munkavégzési helyen nincs az általad betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítottad. Erre tehát minden anyuka alaposan készüljön fel, mert sajnos a régebben megszokott 3 éves korig tartó védelem már évek óta nincs, így bizony sokakat hideg zuhanyként ér, hogy nem veszik vissza őket! Szeretnél az összes várható munkajogi helyzetre alaposan felkészülni? Bizonytalan vagy, hogy mi lesz veled a munkába visszatérés után? Kirúghatnak, vagy visszavesznek? Ezzel az ingyenes, kifejezetten kisgyermekes anyukáknak készült hírlevéllel könnyedén felkészülhetsz! Ajánlott bejegyzések:Felmondási védelem 2019-benFelmondási védelem 2018-banÍgy módosult a Munka törvénykönyve!Terhesség bejelentéseItt vannak a várható Munka törvénykönyve...

Tovább...

A Koraszülöttek Világnapjára

Szerző: Dátum: 2019. nov. 11. Kategória: Egyéb | 0 hozzászólás

A Koraszülöttek Világnapjára

November 17. a Koraszülöttek Világnapja. Lehet, hogy téged nem érint ez a nap, de nagyon sok családnak bizony nehéz heteket, hónapokat okoz: embert próbáló időszakok, aggódás, félelem, izgulás, csalódások, új remények… sokszor évekig elkíséri a családot a koraszülés és az ebből adódó következmények. Ilyen helyzetben nagyon fontos, hogy az elejétől fogva a picire tudjon koncentrálni a család, s ne kelljen a mindennapi túléléshez szükséges speciális információkat külön utánjárás és energiabefektetés révén megszerezni. Ebben szeretnék most segíteni: összegyűjtöttem néhány hasznos munkajogi és TB információt a korababák szüleinek, köszönöm, ha megosztjátok, hogy minél többekhez eljuthassanak a hasznos információk!   Emelt családi pótlék igénylése Magasabb összegű családi pótlék igénylésekor a kérelemhez csatoljátok a babát kezelő szakorvostól az igazolást a tartós betegségről vagy fogyatékosságról, (ide tartozik az 1500 gramm születési súlyú koraszülött gyermek 3 éves koráig) ez az ún. 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet alapján kiadott orvosi igazolás. A magasabb összegű családi pótlék 2019-ben 23.300 Ft, gyermeket egyedül nevelő szülő esetén 25.900 Ft.   CSED vagy táppénz? A gyermekápolási táppénz koraszülöttekre vonatkozó speciális szabályozása, hogy az 1500 gramm alatti születési súlyú babák esetében lehetőség van a koraszülött baba kórházi tartózkodásának ideje alatt gyermekápolási táppénzt igénybe venni, és a CSED folyósítását csak a hazatérés napjától igényelni. Az így később megkezdett vagy megszakított CSED-et maximum a gyermek 1 éves koráig lehet folyósítani, tehát ez a pénz nem veszik el!   A gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság A Munka törvénykönyve alapján gyermek születése esetén 5, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap pótszabadság illeti meg az apát. A pótszabadságot apuka legkésőbb a szülést követő második hónap végéig az ő kérésének megfelelő időpontban veheti igénybe (ez nem csak a korababáknak jár, de jó tudni róla, hogy apa is otthon maradhat néhány napot segíteni).   Plusz pótszabadság mindkét szülőnek A Munka törvénykönyve alapján a gyermek után járó pótszabadság további 2 nappal nő, ha a gyermek tartósan beteg vagy fogyatékos (s ugye a 1500 gramm születési súlyú babák ilyen besorolást kapnak), s ez a + 2 nap tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekenként a munkavállaló édesanyát is megilleti (ennek kiadására akkor kerül majd sor, ha a fizetés nélküli szabadsága lejárt, csak azt megszakította, hogy visszatérjen dolgozni).   Fizetés nélküli szabadság a 3. életév után is Amennyiben a tartósan beteg vagy fogyatékos besorolás megmarad a gyermek 3 éves kora után is, jogosult a munkavállaló (azaz az édesanya vagy az édesapa is) további fizetés nélküli szabadságot igénybe venni az Mt. 130. §-a alapján a gyermek 10. életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt. Ezt a 3. évig járó fizetés nélküli szabadság vége előtt 15 naptári nappal kell igényelni.   Emellett még érdemes utánajárni a következő juttatásoknak, támogatásoknak: Gyermek otthongondozási díja Közgyógyellátási igazolvány Parkoló kártya igénylése Utazási kedvezmény Utazási költségtérítés a koraszülött babáját anyatejjel tápláló anyukának Anyatej- és tápszerellátás Korai fejlesztéshez állami normatíva   Ajánlott bejegyzések:Munkajogi tudásra mindenkinek szüksége van!Egyedülálló anya – Kossuth Rádió interjúA hét kérdése: vetélés esetén jár-e a szülési szabadság?Minimálbér 2015-benTényleg...

Tovább...

GYED melletti munkavégzés 2020-ban

Szerző: Dátum: 2019. Sze. 19. Kategória: GYED-GYES alatt, GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

GYED melletti munkavégzés 2020-ban

Ősz van, s hipp-hopp, feltartóztathatatlanul jön majd a tél is hamarosan. S az év vége után jönnek a nagy tervek 2020-ra, s tudom, hogy sok anyuka fejében ott van a munkába állás! Ennél jobban csak azt szeretem, ha az anyukák előre tájékozódnak arról, hogy mivel jár majd a GYED melletti munkavégzés 2020-ban. Ezt segítendő, már most, ősszel megírom a tudnivalókat, hogy minden okos, előre tervező anyuka ez alapján tudjon felkészülni a nagy lépésre! Nézzük is a tudnivalókat sorban…   GYED melletti munkavégzés 2020-ban – alap tudnivalók Ami nem változott a GYED melletti munkavégzés esetén 2020-ban sem, az az, hogy a szülési szabadság lejárta után lehet újra keresőtevékenységet végezni, s továbbra sem kell a folyósító szerv felé bejelenteni, hogy ha dolgozni szeretnél GYED mellett. Ahogy már a korábbi években megszokhattuk, a GYED melletti munkavégzés 2020-ban is időkorlátozás nélkül lehetséges, azaz akár 8 órában is visszatérhetsz dolgozni!   Hol van akkor a buktató? Sokan kérdezhetik, hogy mindez szép és jó, fizetés és GYED is jön egyszerre a bankszámlánkra, mégis hol van a buktató? Hát, kérem, ott, hogy a fizetés nélküli szabadság megszüntetésével nem élvez a munkavállaló abszolút védelmet, azaz igenis adott esetekben felmondható a jogviszonya munkáltatói felmondással – akár a gyermek 3 éves kora előtt is!   GYED melletti munkavégzés 2020-ban – akkor hogy kezdj neki? Ha nem biztos, hogy visszavesznek a régi munkakörödbe, előbb érdemes szóban egyeztetni a munkáltatóddal, hogy mire számíts. Ha minden pozitív, akkor a GYED melletti munkavégzésnek 2020-ban sem lesz akadálya, azaz hajrá, add be a fizetés nélküli szabadságról szóló nyilatkozatodat, s a szabadságok kiadása után mehetsz is dolgozni.   Ha nem várnak vissza… Ha a visszatérésed nem lesz sikeres, akkor nagy valószínűséggel egy munkáltatói felmondás, vagy egy közös megegyezés lesz a folyamat végén. Erre alaposan készülj fel, tudd meg pontosan, mi jár neked, s ne hagyd magad olyan döntésbe belekényszeríteni, amivel anyagilag rosszul jársz! Sok százezerről, néha milliókról van szó, így a döntés ne kapkodd el, tájékozódj alaposan! És ne feledd, ha itt nem is, egy másik munkáltatónál talán sikerülni fog a GYED melletti munkavégzés 2020-ban. Szóval ne add fel, keress új állást! 🙂     Ha még kérdésed lenne a munkába visszatéréssel kapcsolatban, ez az ingyenes, kifejezetten kisgyermekes anyukáknak készült hírlevél segít neked!     Ajánlott bejegyzések:GYED melletti munkavégzés 2019-benGYED melletti munkavégzés 2018-banGYED melletti munkavégzés 2017-benGYES utáni szabadságGYED melletti munkavégzés...

Tovább...

Munkajogi tudásra mindenkinek szüksége van!

Szerző: Dátum: 2019. ápr. 17. Kategória: Egyéb | 0 hozzászólás

Munkajogi tudásra mindenkinek szüksége van!

Két évtizedes HR területen szerzett tapasztalatom azt mutatja, hogy a magyar emberek nem szeretnek munkajogi kérdésekkel foglalkozni. Sajnos, ez sokszor még a szakmabeliekre is igaz, a toborzás-kiválasztás-tréning hármas bűvkörén túl kevés szakember jut, pedig a munkajog megkerülhetetlen része a HR-es munkának. Csodálkozunk hát tehát, hogy a mindennapi munkavállaló még annyira sem érez késztetést, hogy beleássa magát a paragrafusokba? Vajon mi ennek az oka, s mit lehetne ellene tenni? Képzeljünk el egy világot, ahol az autóvezetéshez nem kell vizsgát tenni, nem szükséges hozzá jogosítvány, amivel igazoltuk, hogy megtanultuk a KRESZ szabályait elméletben, és a valóságban is tudunk vezetni. Tehát bárki, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte, nyugodtan beülhet egy autóba, és vezethet. És ha balesetet okoz? Ha saját, vagy más életét, és egészségét veszélyezteti? Ha megsebesít például közlekedési balesetben egy munkába igyekvő édesapát, akit otthon 3 gyermeke és felesége vár? És így az édesapa több hónapra kórházba kerül, a családja pedig a biztos anyagi megélhetését veszíti el? Ugye, hogy senki sem engedélyezné a jogosítvány, az előzetes tanulás és a vizsga nélküli autóvezetést! Nos, ugyanez a munkajogi tudás is az én szememben. 16 évesen már jogosult egy fiatal munkaszerződést aláírni, felelőssége teljes tudatában. Valóban tudja mit ír alá? Tisztában van azzal, hogy a munkaszerződésében foglaltak mit jelentenek rá nézve? Milyen jogai és kötelességei vannak? Mit tehet meg vele a munkáltató és mit nem? S egyáltalán, amit aláírt, az megfelel úgy, olyan formában a magyar munkajogi szabályozásnak, vagy csak egyszerűen becsapták? Tapasztalatom szerint nem csak a fiatalabb, de az idősebb generáció sincs tisztában azzal, mit ír alá. És így vállal olyan dolgokat, amikről fogalma nincs, kerül olyan helyzetekbe, ahol kihasználják, s a saját, és később a családja anyagi megélhetését kockáztatja ezáltal. Számomra ez ugyanolyan, mint a jogosítvány nélküli autóvezetés: nagy felelősség, amivel a legtöbb ember nincs is tisztában, s sokkal többet kockáztat a saját és a családja esetében, mint amit ő átlát, vagy amire ő gondol. Nézzünk csak néhány példát! Nem mindegy, hogy mennyi próbaidőt kötnek ki a szerződésünkben, hogy azt esetleg később meghosszabbítják-e, vagy utólag erőlteti ránk a munkáltató a próbaidőt – mert ezzel is szoktam találkozni. Ugyanis a próbaidő alatt azonnali hatállyal, indoklás nélkül el lehet küldeni a munkavállalót… kevesebb költséggel és kockázattal, mintha betartaná a munkáltató a szabályokat. Hogyan kell a szabadságot kiadni? Mennyi nap jár egy munkavállalónak? Mennyit vehet ebből ki ő, s mennyiről dönt a munkáltató? Ezek a kérdések a pihenésünket, a családunkkal, szeretteinkkel, barátainkkal töltött időnket érintik, ami szintén fontos, hiszen ha nem tudunk pihenni, egy idő után a sok munkától megbetegedhetünk. Ugyanilyen magánéletet, pihenést érintő kérdés, hogy mennyi túlórára kötelezhetnek minket, s azt anyagilag kell-e ellentéteznie a munkáltatónak, vagy elég, ha pihenőidőt az cserébe érte? Női munkavállalóknál pedig előbb vagy utóbb eljön a gyermekvállalás gondolata, s ezzel a munkahelyi konfliktusok is nagy valószínűséggel előre megjósolhatók. Hiszen ha valaki próbaidő alatt lesz várandós, nem mindegy, hogy az állapotát ekkor, vagy csak a próbaidő letelte után jelenti be, s arra is fel kell készülnie, hogy a munkáltató nem biztos, hogy örömmel fogadja a hírt. Idehaza nagy „gyakorlata” van a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetésének ilyen esetben, amire ráveszik a kismamákat, megszabadulva így a többlet költségektől. Persze mondanom sem kell, kényszerítéssel, fenyegetéssel rávenni valakit erre jogellenes. De vajon az a kismama tisztában van azzal, hogy ilyen helyzetben mit kell tennie, mondania? Hogy védelem illeti meg? Hogy nem helyezhetik át másik városba, nem túlóráztathatják, s egyéb módon sem élhet vissza a jogaival a munkáltató? Sajnos gyakran nem tudják, így rossz döntést hoznak. Ugyanígy a családi életet érinti a gyermekek betegsége miatti keresőképtelenség, ami esetén még ma is szokatlan dolog, hogy az apuka marad távol a munkától, holott neki is joga...

Tovább...

Tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság 2019-ben

Szerző: Dátum: 2019. Már. 18. Kategória: GYED-GYES alatt | 0 hozzászólás

Tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság 2019-ben

A tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság kérdésében még mindig azt látom, hogy nincs minden bérszámfejtő és HR-es fejében teljesen tiszta kép, s így sokszor az anyukák és apukák lemaradnak az őket megillető plusz napokról. Így úgy döntöttem, a mai poszt témája ez lesz. Nézzük, mit kell tudni a tartósan beteg gyermek után járó pótszabadságokról 2019-ben!   Tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság a Munka törvénykönyvében Azt biztosan tudja mindenki, hogy már régóta van a Munka törvénykönyvében a gyermekek után járó pótszabadságoknak egy külön fajtája, ez a fogyatékos gyermek után járó két nap pótszabadság évente. Ám a gondot az okozza, hogy a 118. §-ban csak fogyatékos gyermekről szól a törvény, tartósan beteg gyermekről nem. Így a tartósan beteg gyermek után járó pótszabadságot 2019-ben – és a korábbi években is – néhány cég vonakodott megadni a munkavállalóinak, arra hivatkozva, hogy az Mt. csak a fogyatékos gyermekre mondja ki a pótszabadságot. Holott a kérdés eldöntése nagyon egyszerű! Nézzük meg, hogyan definiálja a Munka törvénykönyve a fogyatékos gyermek kifejezést (csak ehhez tovább kell olvasni a törvényt): “az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra”. Azaz MINDEN gyermek, akire tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, fogyatékosnak minősül a munkajog szerint, függetlenül attól, hogy fogyatékos, vagy tartósan beteg. Azaz igenis megilleti a tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság 2019-ben – és a korábbi években is – azt a munkavállalót, akinek a gyermeke után családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra.   Minden évben megillet a tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság? Ahogyan az alapszabadságoknál, a pótszabadságoknál is ugyanaz a szabály: a munkában töltött idő alapján jár minden naptári évben. Azaz azokra az időszakokra illeti meg a munkavállalót a tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság, amikor a többi szabadság is (alap-, életkor utáni és gyermek utáni pótszabadság). Azaz a gyermek gondozása miatt otthon lévő anyukák esetén ez a szülési szabadság, a fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja, s majd ha visszatérnek a fizetés nélküli szabadságról, a szabadságok kiadásának ideje és természetesen utána a munkában töltött idő.   Meddig illet meg téged a tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság? A törvény ezt is egyértelműen meghatározza: amíg a magasabb összegű családi pótlékot folyósítják, de legkésőbb abban az évben, amelyben a tizenhatodik életévét betölti a gyermek.   Ajánlott bejegyzések:A hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságokPótszabadság fogyatékos és tartósan beteg gyermek utánSzabadságok útvesztőjébenSzabadság kiszámítása – gyakorlati példák 2.Közalkalmazottak szabadsága – Tudnivalók a szabadságról 4....

Tovább...

Felmondanál? Ezeket gondold át, mielőtt megteszed!

Szerző: Dátum: 2019. feb. 01. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Felmondanál? Ezeket gondold át, mielőtt megteszed!

Vannak olyan helyzetek, amikor legszívesebben fognánk a felmondásunkat, és jól odavágnánk a főnök arcába, majd a filmekből ismert teátrális mozdulattal rácsuknánk hangos dörrenéssel az irodája ajtaját. Bármennyire is látványos lenne ez a lépés, a valóságban igen ritkán szokott ez így megtörténni. Sokkal gyakoribb, hogy hónapokig rágódunk, szenvedünk, fogadkozunk, aztán mégsem lépünk semmit. Nem véletlen ez, hiszen a munkaviszonyunkat csak úgy odadobni a bizonytalanért nem egy jó döntés… s ki tudja, hogy a következő vajon jobb lesz-e? Érdemes az impulzív és színpadias gesztusok helyett alaposan végiggondolni, hogy milyen okok késztetnének minket a felmondásra, s nincs-e más út az elégedettség felé. Kezdjük talán azzal, hogy listát írunk arról, amit nem szeretünk, ami miatt fel akarunk állni innen, s a másik oldalon pedig azt gyűjtsük össze, ami jó ebben a munkában, ebben a cégben. Meglehet, ha mindezt józan ésszel végiggondoljuk, kissé máshogy látjuk a helyzetet. A következő lépés, hogy a negatív dolgokat tartalmazó listánkat pontról pontra átnézzük, hogy min tudunk javítani! Több fizetés kéne? Ok, gondoljuk át, hogyan tudnánk erről tárgyalni, van-e értelme! Több kihívás? Mielőtt felmondunk, beszéljünk a vezetőnkkel, hogy tovább szeretnénk fejlődni, lát-e rá itt esélyt, s ha igen, mennyi időn belül? Ha egy konkrét személlyel van gondunk, vizsgáljuk meg, hogy esetleg nem lehet-e ezt a konfliktust megszüntetni. Ha annyira elmérgesedett a helyzet, hogy már a felmondáson törjük a fejünket, akkor valószínűleg egy sima kis tisztázó beszélgetés itt már nem lesz elég a másik féllel. Kérjük a főnökünk vagy a HR osztály segítségét a konfliktus feloldásában, végső helyzetben pedig nagyobb cégeknél az áthelyezés, a másik osztályra való kerülés is megoldás lehet. Ha sajnos pont a főnökünkkel van gondunk, egy kört akkor is megér a dolog, próbáljunk meg először vele, utána az ő felettesével egyeztetni a gondokról. Persze egyáltalán nem biztos, hogy ez sikerrel jár, de ha meg sem próbáljuk, akkor biztosan nem fogjuk megoldani a helyzetet. Ha amúgy jó szakemberek vagyunk, de a felsőbb vezető sem segített a helyzetünk megoldásában, a később benyújtott felmondás esetén legalább a felsővezetőnek is egyértelmű lesz, hogy a mi főnökünk volt a ludas, s ha sokáig hagyják a helyén – további károkat okozni – a végén még többen mennek el miatta. Sovány vigasz, de legalább az ott maradó kollégáknak talán tudtunk segíteni… A nagy váltás előtt azt is meg kell vizsgálnunk, hogy mennyi anyagi tartalékunk van. Tekintettel arra, hogy a magyar háztartások jelentős része kétkeresős, egy felmondás esetén meglehet, hónapokig fog hiányozni a családi kasszából a fizetésünk, s ez még gyermektelen pároknál sem egyszerű, ha nincs tartalékuk, ha pedig jelenleg egyedül állunk, nincs kire számítanunk az átmeneti időben. Ha pedig többekért vagyunk felelősek, érdemes velük is leülni, s megbeszélni, hogy mit jelent ez majd a családnak, milyen kiadásokat kell megfogni a jövőben, míg meg nem lesz az új állás. Ezzel egy időben azt is érdemes megbecsülni, hogy vajon mennyi időn belül találunk majd új állást, hiszen teljesen más a helyzet, ha a felmondásunk hírére aznap délután már 3 konkurens cég keres meg minket telefonon, minthogy ha több hónapig állásért küzdünk majd 3000 másik pályázóval vetekedve. Itt a szakmánkat, a végzettségünket, az egyéb képességeinek, tudásunkat, és a munkaerő-piaci helyzetet kell alaposan átgondolnunk, s talán segít, ha a felmondás benyújtása előtt egy kicsit „körbeszaglászunk” a piacon, s benyújtunk 1-2 álláspályázatot, hogy lássuk, milyen a fogadtatása. Ha munkajogi természetű a vita, akkor se adjuk magunkat olyan könnyen. Ha a munkáltatónk jogellenes dologra készül, vagy már jó ideje nem tartja be a jogszabályokat, nem kell azonnal nekünk bedobni a törölközőt. Van számtalan segítség, amit igénybe tudunk venni, a több megyében létezik ingyenes jogi segítség, a munkaügyi központokban is vannak szakemberek, és adott jogsértések esetén közvetlenül a munkaügyi felügyelőség az...

Tovább...

Hosszú hétvégék 2019-ben

Szerző: Dátum: 2018. dec. 06. Kategória: Egyéb | 0 hozzászólás

Hosszú hétvégék 2019-ben

Minden év végén meg szoktam írni előre a jövő évi fontos tudnivalókat, mert azt vallom, hogy sokkal jobb előre tervezni, mint utólag kapkodni. Nemrég a GYED melletti munkavégzésről és a felmondási védelemről írtam meg az összefoglaló cikket, ma pedig jöjjenek a hosszú hétvégék 2019-ben, amik bizonyára sokunk kedvencei. Igazán elkényeztet minket a naptár a hosszú hétvégék tekintetében 2019-ben, hiszen 6 alkalommal pihenhetünk a megszokottnál hosszabb ideig, ráadásul jövőre egyedülálló alkalom nyílik, hogy akár 6 napig is lustálkodjunk! Nézzük hát a pontos dátumokat! 3 napos hosszú hétvégék 2019-ben: március 15-étől 17-éig június 8-ától 10-éig november 1-jétől 3-áig 4 napos hosszú hétvégék 2019-ben: április 19-étől 22-éig augusztus 17-étől 20-áig 6 napos hosszú hétvége 2019-ben (vagy ezt nevezzük inkább szabad hétnek? :-)) december 24-étől 29-éig   Hogyan tervezz ezekkel a napokkal? Ugye ne feledjük el, ezekért a hosszú hétvégékért cserébe 2019-ben munkát is kell végeznünk 3 szombaton (augusztus 10-án, december 7-én és december 14-én), így legelső lépésként beírnám a 2019-es naptáramba ezeket. Ha már dolgozol, akkor érdemes majd megkérdezni, hogy nálatok is van-e ezeken a napokon munkavégzés (néhol elengedik), s megnézni azt is, hogy a bölcsi, óvoda, iskola ezeken a szombatokon nyitva van-e, hogy időben tudj tervezni. Szervezheted a hosszú hétvégékre a nyaralást, vagy rövidebb belföldi családi utazást – így ugye kevesebb szabadságnapot használsz el az éves keretedből – csak figyelj, hogy időben add be a szabadságigényedet, s hagyják is jóvá! Ha pedig jövőre szeretnél visszatérni dolgozni, akkor is érdemes figyelni ezekre a napokra, hiszen nem mindegy, hogy mennyi idő alatt adják ki a felhalmozott szabadságodat, hogy nyersz-e még 1-2 napot a hosszú hétvégék révén, vagy hogy ha éppen újra munkába állsz, s 1-2 hét meló után jön egy hosszú hétvége, amikor több időt tölthetsz a kicsiddel, aki biztosan hiányolni fog egy icipicit az első időszakban.   Ajánlott bejegyzések:Visszahívhat a főnök a szabadságról?GYES utáni szabadságMiben fog változni a Munka törvénykönyve 2016-ban?A hét kérdése: le lehet mondani a szabadságokról?Visszahívhatnak...

Tovább...

Felmondási védelem 2019-ben

Szerző: Dátum: 2018. nov. 27. Kategória: GYED-GYES alatt | 0 hozzászólás

Felmondási védelem 2019-ben

Folytatom a 2019-es munkajogi tudnivalókra felkészítő cikksorozatot, ezúttal a témánk a  felmondási védelem 2019-ben. Akár babát terveztek, akár már várandós vagy, vagy éppen odahaza vagy a gyermekeddel, s már a munkába visszatérésen töröd a fejed, érdemes ezt a cikket alaposan elolvasnod! Megilleti-e a várandósokat és a lombikbébi eljárásban részt vevőket a felmondási védelem 2019-ben? A válasz egyértelműen igen, de figyelj, mert feltételekhez kötött! A jelenleg hatályos jogszabály azt mondja, hogy a várandósokat akkor illeti meg a felmondási védelem, ha erről a munkáltatójukat tájékoztatták. Tehát az, hogy titkolod az állapotodat, ha éppen például csoportos létszámleépítés veszélye fenyeget, vagy egyszer csak behívnak a főnök irodájába s hárman ülnek veled szemben, nem egy jó taktika: igenis színt kell vallani, akár akkor is, ha még nem töltötted be a 12. hetet. Ha lombikbébi eljárásban vesztek részt, fontos tudnod, hogy a fenti tájékoztatás mellett még egy kitétel van ahhoz, hogy felmondási védelem 2019-ben vonatkozzon rád: a kezelés tartama, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónapig hivatkozhatsz csak erre. Él-e felmondási védelem 2019-ben, ha még te sem tudod, hogy várandós vagy? A bírói joggyakorlat továbbra is következetes ebben a kérdésben: ha a felmondás pillanatában nem tudtál még róla, hogy babát vársz, s emiatt nem tudtad tájékoztatni a munkáltatódat, de utólag megtudod, akkor is védett vagy. Ebben az esetben haladéktalanul tájékoztasd a munkáltatódat erről, s neki tájékoztatástól számított tizenöt napja van, hogy a felmondást írásban visszavonhatja. Mire számíts, ha éppen otthon vagy a gyermekeddel szülési szabadságon, vagy fizetés nélküli szabadságon? Nos, ebben az esetben él az a klasszikus felmondási védelem, ami régről megszoktunk: munkáltatói felmondással nem szüntetheti meg a munkáltató a jogviszonyodat, abszolút védelmet élvezel! Tehát ha tetszik neki, ha nem, ebben az időszakban bizony nem tud megszabadulni tőled. Mi a helyzet a felmondási védelemmel 2019-ben, ha úgy döntesz, megszünteted a fizetés nélküli szabadságot, s újra munkába szeretnél állni? Ez az a helyzet, amiben minden anyukának azt szoktam ajánlani, hogy előbb gondolkozunk, tervezünk, körbeszimatolunk, A, B és C tervet gyártunk, s csak utána döntünk… ugyanis ha megszünteti az anyuka a fizetés nélküli szabadságot, elveszíti az abszolút felmondási védelmet, s helyébe lép egy úgynevezett korlátozott felmondási védelem, ami sajnos annyit jelent, hogy ha az édesanya a gyermeke 3 éves kora előtt szeretne újra dolgozni, s nem veszi igénybe a fizetés nélküli szabadságot, a képességeivel vagy a munkáltató működésével összefüggő okból megszüntethető a munkaviszonya, ha a munkáltatónál a szerződése szerinti munkavégzési helyen nincs az általa betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasította. És az esetek nagy százalékában ez a helyzet fennáll, ritka az, hogy valakinek több évig nem töltik be a helyét. Ilyenkor tehát érdemes alaposan átgondolni, hogy biztosan vissza akarsz-e menni! További kivételek… Fontos tudnod, hogy a felmondási védelem 2019-ben sem illet meg, ha a munkáltatód azonnali hatállyal mond fel neked, mert a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségedet szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegted, vagy egyébként olyan magatartást tanúsítasz, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Igen, volt már erre is példa a praxisomban, egy okos előtervezéssel és előzetes tájékozódással elkerülhető lett volna 🙁 A másik, amire figyelned kell, hogy próbaidő alatt szintén nem értelmezhető a felmondási védelem, ezt elsősorban a várandósok jó, ha megjegyzik! Szeretnél minden helyzetre felkészülni? Bizonytalan vagy, hogy mi lesz veled a munkába visszatérés után? Semmi gond, ezzel az ingyenes, kifejezetten kisgyermekes anyukáknak készült hírlevéllel könnyedén felkészülhetsz! Ajánlott bejegyzések:Felmondási védelem 2018-banFelmondás terhesség alatt 2016-banA hét kérdése: felmondás utáni gólyahír…8 dolog, amit a munkáltatói felmondásról tudnod kell!Mikor nem vagy védve kismamaként vagy anyukaként a felmondás...

Tovább...

GYED melletti munkavégzés 2019-ben

Szerző: Dátum: 2018. nov. 01. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

GYED melletti munkavégzés 2019-ben

Igen, tudom, néhányan azt gondoljátok, hogy ez még korai… hiszen odakint éppen 18 fok van, csodás napos idő… hiába írunk november 1-et, az időjárás úgy látszik, ezt nem veszi figyelembe. De hidd el nekem, nagyon gyorsan el fog telni ez a két hónap, s mire észbe kapsz, már 2019 lesz. És igen, van, akit már most is érdekel a GYED melletti munkavégzés 2019-ben, hiszen folyamatosan kapom az ilyen témájú kérdéseket. Úgyhogy csapjunk is bele a témába… GYED melletti munkavégzés 2019-ben – védett vagy? Az első és legfontosabb dolog, amit nem győzök hangsúlyozni, hogy az abszolút felmondási védelem megszűnik, ha visszatérsz dolgozni, azaz igen, megszüntethetik a jogviszonyodat. Így ha a GYED melletti munkavégzést tervezgeted 2019-ben, mindenképpen tájékozódj előre, hogy a munkáltatód mit tervez veled, van-e üres helye, vagy azonnal lapátra kerülsz? GYED melletti munkavégzés 2019-ben – hány órát dolgozhatsz? Szerencsére már több éve eltörölték a korlátozást, így akár teljes munkaidőben is visszatérhetsz dolgozni, de persze ha az jobb neked, kérheted a részmunkaidős foglalkoztatást is. GYED melletti munkavégzés 2019-ben – kinek kell bejelenteni, ha újra dolgozni szeretnél? Sokan kérdezik mostanában is még, hogy kell-e szólni valakinek ilyenkor. A válasz igen: csak a munkáltatódnak. 🙂 Az, hogy GYED mellett dolgozni szeretnél, csak rá tartozik, másnak – pl. a GYED-et folyósító szervnek, ha a munkáltatód nem TB kifizető hely – nem kell ezt bejelenteni, mert nekik nincs ezzel külön dolguk. A munkáltatódnak pedig ezt a nyilatkozatot ajánlott elküldeni. GYED melletti munkavégzés 2019-ben – hány éves kortól lehet? Nos, ebben is igen engedékeny már a szabályozás, mihelyt lejárt a szülési szabadság, s megkezdted a fizetés nélküli szabadságot, akár vissza is térhetsz dolgozni. Persze nem kell ezt mindenkinek megtenni, de ne feledjük, különbözőek vagyunk, különbözőképpen dolgozunk, s ez a szép benne! 🙂 Ha még kérdésed lenne a munkába visszatéréssel kapcsolatban, ez az ingyenes, kifejezetten kisgyermekes anyukáknak készült hírlevél segít neked! Ajánlott bejegyzések:GYED melletti munkavégzés 2020-banGYED melletti munkavégzés 2018-banGYED melletti munkavégzés 2017-benGYES utáni szabadságGYED melletti munkavégzés...

Tovább...

6 fontos dolog a próbaidőről

Szerző: Dátum: 2018. okt. 08. Kategória: Újra munkában | 0 hozzászólás

6 fontos dolog a próbaidőről

Sokan csak addig izgulnak, míg meg nem kapják a választ az állásinterjú után, hogy felveszik őket. Holott itt még bőven nincs vége a megpróbáltatásoknak, hiszen az, hogy a sok pályázó közül minket választottak ki, csak egy lépcső a siker felé vezető úton. A következő hetekben, hónapokban bizonyítanunk is kell, hogy valóban megérdemeltük a bizalmat, s alkalmasak vagyunk a feladatra. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy hiába tökéletesen elégedettek velünk, rövid időn belül kiderül, hogy nekünk nem felel meg a munkakör, a feladatok, vagy a kollégák, a környezet. Nos, erre találták ki a próbaidőt, ami – bár ezt sokszor elfelejtjük – mindkét félnek megadja a lehetőséget, hogy „kockázatmentesen”, nagyobb kötelezettségek nélkül kipróbálják egymást. Nézzük tehát, hogy mire érdemes készülni, mit kell tudnunk a próbaidőről.   Meddig tart a próbaidő? Az első kérdés természetesen, hogy meddig tart a „tesztüzem”, azaz meddig vagyunk mi is megfigyelés alatt, illetve meddig mondhatjuk, hogy köszönjük, nem ezt a lovat akartuk, s holnap már be sem jövünk. Alapvetően a próbaidő nem kötelező eleme a munkaviszonynak, azaz nem kell feltételül kikötni, de ha a felek szeretnék, akkor ezt írásba kell foglalni. Ha szóban közlik velünk, hogy van próbaidőnk, akkor az bizony nem érvényes. Főszabály szerint 3 hónap lehet maximum. Azonban van egy olyan eset, amikor 3 hónapon túl is elnyúlhat a próbaidő, mégpedig olyan munkáltatóknál, ahol kollektív szerződés van, s ez a 3 hónapnál hosszabb próbaidőt lehetővé teszi, ebben az esetben maximum 6 hónap jár a feleknek a kölcsönös ismerkedésre.   Meghosszabbítható a próbaidő? Ha a felek a 3 hónapnál rövidebb időtartamban állapodtak meg, akkor ezt egyetlen egy alkalommal meg lehet hosszabbítani, de a próbaidő hossza ekkor sem lehet több 3 hónapnál, kollektív szerződés erre vonatkozó rendelkezése esetén 6 hónapnál.   Mihez van jogunk a próbaidő alatt? A próbaidő lényege, hogy bármelyik fél, azaz a munkavállaló is mondhatja, hogy köszöni szépen, de nem ezt akarta, így a munkaviszonyt azonnali hatállyal, indoklás nélkül megszünteti. Azaz ezt írásban közöljük a munkáltatóval, s holnap már be sem kell jönni dolgozni. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a feladatokat és a munkaeszközöket nem kell megfelelően átadni.   Vice-versa Ám ez a fentebb említett azonnali, indoklás nélküli felmondás a munkáltatónk eszköztárában is ott lapul, azaz ő is mondhatja eme időtartam alatt, hogy nem kívánja a munkaviszonyt fenntartani, s ezt írásban megerősítve, nekünk átnyújtva holnap már nem is kell bejönnünk dolgozni.   Bármit megtehetnek velünk ezidő alatt? Fontos tudni, hogy a próbaidő nem azt jelenti, hogy nincsenek jogaink, s bármit megtehetnek velünk. Példának okáért a várandósság bejelentése esetén, ha az addigi kiváló teljesítményünk hirtelen más megítélés alá esik, s másnap már el is küldenek minket – indoklás nélkül – a munkahelyünkről próbaidő alatt, érdemes az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulni, amennyiben azt vélelmezzük, hogy a hirtelen pálfordulás az állapotosságunkkal van összefüggésben. Ilyenkor – a diszkriminációs ügyek jellemzőjeként – a bizonyítási teher megfordul, azaz a munkáltatónknak kell bizonyítani, hogy más oka volt annak, hogy most hirtelen miért is kellett megszüntetni a munkaviszonyunkat, s nem az egy nappal előbb közölt várandósság miatt szüntette meg a jogviszonyt. Hasonló módon nem adhat eszközt a próbaidő alatti, indoklás nélküli megszüntetés lehetősége a munkáltató – jelen példánkban egy jegyző – kezébe, aki meg akarta bosszulni azt, hogy a próbaidős kolléganője nem viszonozta „gyengéd” érzelmeit, s többszöri visszautasítás után így próbált meg a fiatal, pályakezdő köztisztviselőn bosszút állni. Rosszul tette, hiszen a hölgy bírósághoz fordult, s a joggal való visszaélést a bíróság is elismerte ebben az esetben, s kártérítés fizetésére kötelezte a jegyzőt. Ugyanígy csak a próbaidős mivoltunk nem indokolja, hogy a bérünk kevesebb legyen a többi ott dolgozónál, ezt az egyenlő bánásmód követelménye tiltja, egyéb indokok, mint például kevesebb szakmai tapasztalat,...

Tovább...

Munkaszerződés aláírása – mire figyeljünk?

Szerző: Dátum: 2018. aug. 31. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Munkaszerződés aláírása – mire figyeljünk?

Amikor megkapjuk az értesítést, hogy elnyertük az áhított állást, s mehetünk dolgozni, bizony keveseknek jut eszébe, hogy még a munkaszerződést alaposan át kellene olvasni, hogy vajon tényleg minden benne van-e, s az van-e benne, amiben a felek megállapodtak az állásinterjú során. És ha nem, vagy nem úgy van benne, ahogyan arról szó volt, még ennél is kevesebben mernek szólni, kérdezni, változtatást javasolni. Pedig alapvetően a munkaviszonyt két fél – a munkavállaló és a munkáltató – hozza létre, azaz mindkettőnek a szempontjait figyelembe kéne venni, s ennek a munkaszerződésben kell tükröződnie. A Magyarországon sajnos erőteljesen jellemző hierarchiai helyzetben – a munkáltató diktál, a munkavállaló elfogad és engedelmeskedik – sok munkáltató számára is elképzelhetetlen, hogy egy jövőbeli dolgozó kérdéseket tesz fel a munkaszerződés aláírása előtt, de adj isten, még javaslatot is tesz, hogy mit szeretne változtatni benne. Segítségképpen összegyűjtöttem a mai cikkben néhány szempontot, hogy min nem szabadna átsiklanunk munkavállalóként a szerződés aláírásakor, s milyen következményei lehetnek, ha mégis figyelmetlenek vagyunk. Magyarországon a munkaszerződésnek két kötelező alapeleme van, ez a munkakör – avagy a munka megnevezése – és az alapbér. Ezen – és természetesen a jogviszonyt létrehozó felek nevén és adatain – kívül semmi más nem kell, hogy belekerüljön, s máris egy érvényes munkaszerződés született. Pedig mennyi minden van még, amiről jó lenne rendelkezni: munkaidő, annak beosztás,a munkavégzés helye, egyéb juttatások, próbaidő, munkaviszony tartama…  kezdjük is ez utóbbival! Határozott vagy határozatlan? Ha a felek nem jelölnek meg semmit ezzel kapcsolatban, a szerződés határozatlan időre köttetik, azaz amennyiben a munkáltató legalább 3 évnyi jogviszony után el szeretné küldeni a munkavállalót felmondással, végkielégítés fizetésére kötelezett. Emellett megilleti a dolgozót a felmondási védelem a törvény által megadott esetekben, míg határozott időre kötött jogviszony esetén – akár 3 év után – sem végkielégítés, sem felmondási védelem nincs. Ráadásul a határozott időre kötött munkaviszonyból a munkavállaló nagyon nehezen, és csak indoklással léphet csak ki idő előtt, míg a határozatlan esetén indoklás nélkül, kizárólag a rá irányadó felmondási idő betartására kell figyelni. Rögtön látható, hogy nem mindegy, mit írunk alá. Próbaidő tekintetében is érdemes résen lennünk, hiszen ha azt a munkáltató elfelejtette belefoglalni a szerződésbe, utólag már nem módosíthatja. A próbaidő a munkaviszony kezdetétől számítva legfeljebb 3 hónap lehet, ha ennél rövidebbet kötöttek ki a felek, ezt egy alkalommal lehet hosszabbítani, de a hosszabbítással együtt sem lehet ez több, mint 3 hónap. Vigyázat, ha 6 hónapos próbaidővel találkozunk, még nem biztos, hogy inkorrekt a munkáltató, hiszen amennyiben kollektív szerződés van a vállalatnál, bizony az előírhat maximum 6 hónapos próbaidőt is. Ne felejtsük, a próbaidő mindkét félnek lehetőséget az a „kipróbálásra”, azaz kötelezettség nélkül, könnyen kiléphet a munkaviszonyból ez idő alatt bármelyik fél – ez adott esetben a munkavállaló érdekeit is szolgálhatja! Bár az alapbér kötelező eleme a szerződésnek, ezen túl még bizonyára több más ígéret is elhangzott a kiválasztás során.  Cafeteria, bónusz, jutalék, pótlékok, céges autó, telefon, benzinköltség térítés… kisebb cégeknél egy még sokszor a munkaszerződésben van rögzítve – ha egyáltalán benne van – de nagyobb vállalatoknál erre már külön szabályzatokat hoznak létre, s ebben rögzítik a jogosultak körét és a pontos juttatásokat. Ha lehet, ezt is kérjük el és olvassuk át az elején, hogy ne legyen félreértés azzal kapcsolatban, hogy mikortól járnak ezek: már a próbaidő alatt is, vagy csak utána? Hasonlóan alaposan végig kell gondolni, hogy az esetleges pótlékok mit is jelentenek számunkra. Néhány éve egy kétgyermekes édesanya munkaszerződését véleményeztem, s a munkáltatója a rendkívüli munkavégzés pótlékának kifizetése helyett egy havi pótlékátalányt írt a szerződésbe, de a túlórák rendszeresen az éves maximum határán voltak, így az igen alacsony összegű pótlék, amit előre, a túlórák kompenzálásaként aláírattak minden újonnan felvett dolgozóval, köszönőviszonyban sem volt a valós...

Tovább...

5 dolog, amit egy dolgozó kismamának tudnia kell

Szerző: Dátum: 2018. jún. 01. Kategória: Várandósan dolgozni | 0 hozzászólás

5 dolog, amit egy dolgozó kismamának tudnia kell

Az első néhány boldog óra, nap után, amikor már megszoktuk a gólyahír újdonságát, érdemes a cuki babaruhák és a szuper babakocsik mellett a kissé talán kevésbé népszerű, ám annál fontosabb és hasznosabb témákkal is foglalkozni a gyermekvárás kapcsán. Az egyik ilyen terület a dolgozó kismama munkajogi tudnivalói, amit szívem szerint az első ultrahang fotó mellé kötelezően csatolnék minden orvosi rendelésen, de jelenleg sajnos nem ez a kötelező protokoll idehaza, így a kismamák maguk kell, hogy utánanézzenek a tudnivalóknak. Nézzük, mi az 5 legfontosabb tudnivaló:   Felmondási védelem A várandós munkavállalót felmondási védelem illeti meg, ám ahhoz, hogy erre hivatkozhasson adott esetben, az állapotát közölnie kell a munkáltatójával – aki ennek hiányában nem tudja megadni ezt a védelmet számára. Tehát ha fenyeget a létszámleépítés híre, nyugodtan közöljük a munkáltatónkkal az állapotunkat, s így nem kell feleslegesen aggódnunk a későbbiekben. Amennyiben úgy döntünk, hogy még várunk a 12. hétig, akkor sincs nagy gond, ha mégis fel akarnak mondani nekünk, a felmondás átnyújtásával egyidejűleg közölhetjük a gólyahírt. Azonban figyelem, a felmondási védelem nem minden esetben illet meg minket, próbaidő alatt, határozott időre kötött szerződésnél és azonnali hatályú felmondásnál más szabályok érvényesek! Érdemes ilyenkor szakemberhez fordulni, s megvizsgálni a lehetőségeket! Adott esetben nagyon sok múlhat a jó vagy rossz döntésünkön!   Nem kell táppénzre vonulni! Sok munkáltató szereti a kismamák azonnal táppénzre küldeni, mert akkor nem kell vele tovább foglalkozni, nem kell az orvosi vizsgálatok miatt a munkaerőt nélkülözni, s a pótlását is el lehet intézni. Ám a táppénz nem munkáltatói – vagy munkavállalói – döntés, hanem egészségügyi okok miatt lehet valaki keresőképtelen, azaz orvosi szakmai döntés. Ha tehát a kismama jól érzi magát, s szívesen dolgozik, akár végig is munkában maradhat, s a munkáltatója köteles őt foglalkoztatni. Nem mindegy az sem, hogy mennyit viszünk haza ebben az időszakban, s minél magasabb ugye a bruttó fizetése egy kismamának, annál kevésbé „fedezi” a maximalizált táppénz a megszokott havi fizetés kieső összegét, vannak esetek, ahol lényegesen rosszabbul jár a kismama a táppénzzel! Akkor sem kell táppénzre menni, ha azt a magzatnak nem megfelelő munkakörülmények indokolnák, a munkáltató köteles azokat a munkavállalója állapotának megfelelően módosítani, vagy másik munkakört felajánlani.   Túlórázás, másik városba küldés Gyakran próbálják meg a kismamákat elijeszteni a további munkavégzéstől olyan utasítások emlegetésével, ami túlórázásról, vagy másik városba történő áthelyezésről szól. Fontos tudni, hogy eleve nem lehet túlórát elrendelni a kismamának, másik városban történő munkavégzést pedig csak a munkavállaló beleegyezésével lehetséges. Azaz ha nekünk nem tetszik, nem egyezünk bele! Ugyanígy az ezzel való fenyegetés, vagy közös megegyezés aláírására való rábeszélés is jogellenes, ilyen esetekben bizony erősnek kell maradni, s tisztában kell lenni a jogainkkal, hogy magabiztosan tudjuk a választ egy esetleges négyszemközt, zárt ajtók mögött folytatott beszélgetés során. A tapasztalat szerint a magabiztosság és a jogok ismerete a legtöbbször elég ahhoz, hogy a munkáltató ez irányú próbálkozásait le lehessen állítani.   Orvosi vizsgálatok További konfliktusforrás szokott lenni az orvosi vizsgálatok időpontja, amire a munkáltató nem mindig szereti elengedni a munkavállalóját. Amennyiben a vizsgálatra jogszabály kötelezi a kismamát, azaz a Magyarországon szokásos orvosi protokoll írja azt elő, munkaidő-kedvezmény illeti meg a kismamát, ám az olyan vizsgálatok, mint például a 4D-s babamozi, nem tartozik ide! Ilyen választott vizsgálatok esetében vagy hétvégére kell ezeket megszervezni, vagy a szabadsága terhére hiányozhat a kismama a munkahelyéről. Amennyiben magánorvosa van a kismamának, én személy szerint azt szoktam javasolni, hogy a békesség kedvéért érdemes – ha megoldható – olyan időpontot kérni a magánrendelésen, ami vagy a munkaidő előtt, vagy a vége felé van, hogy ne vágja ketté a munkanapot és a munkaidőt az oda-vissza utazás. Együttműködő, kölcsönösen tiszteletet mutató magatartással ezek az alkalmak is simán megoldhatóak nagyobb összezördülés nélkül a...

Tovább...

Fizetés nélküli szabadság újbóli igénybevétele

Szerző: Dátum: 2018. Már. 19. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 0 hozzászólás

Fizetés nélküli szabadság újbóli igénybevétele

Az utóbbi időben több levelet is kaptam azzal kapcsolatban, hogy mi van akkor ha egy anyuka elkezdett dolgozni a 3 éves kor előtt, de valami miatt mégsem szeretne munkában maradni. Bár nem gyakran fordul elő ez, de mivel többen is érdeklődnek ez iránt, így arra gondoltam, hogy szülessen egy blogbejegyzés a fizetés nélküli szabadság újbóli igénybevételéről is, hátha másoknak is hasznos lesz.   Miért lehet erre szükséged? Az ok sok minden lehet: nem azt kaptad, amit megígértek a visszatértedkor, mint amiben megállapodtatok, például sokkal többet kell dolgoznod a hivatalos munkaidődnél, vagy a picid nem bírja a bölcsit… fontos tudnod, hogy teljesen mindegy, miért döntesz emellett, a fizetés nélküli szabadság újbóli igénybevétele kizárólag a te döntésed, a munkáltatódnak nem lehet döntési joga ebben a kérdésben, s nem is tilthatja meg neked!   Mi a fizetés nélküli szabadság újbóli igénybevételének módja és határideje? A törvény egyértelműen rendelkezik: fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni a munkavállaló, azaz ha újból igényelni szeretnéd, akkor is ez a határidő vonatkozik rád. Azaz írd meg egy hivatalos iratban a munkáltatói jogkör gyakorlójának, hogy újra igényled a fizetés nélküli szabadságot, s ennek az iratnak a kézbesítése után maximum 15 napig kell még dolgoznod, s utána újra otthon lehetsz a legkisebb gyermeked 3 éves koráig.   Mire számíts ezen kívül? Nos, őszinte leszek: ha kisgyerekes anyukaként már visszavettek dolgozni, s most újra fizetés nélküli szabadságot igényeltél néhány hónap múlva, nem leszel a munkáltatód kedvence. Sajnos a legtöbb munkáltató ebben csak azt látja, hogy na, adott neked egy esélyt, te pedig ahelyett, hogy megbecsülted volna, visszatáncolsz… szóval készülj fel arra, hogy a 3. év után, amikor lejár a fizetés nélküli szabadság, nem fogja kezét-lábát törni a cég, hogy megint visszavegyen… erre tehát jobb felkészülnöd, s pontosan utánajárni, hogy az elküldésed esetén mi jár neked, s érdemes az álláskeresés rejtelmeibe is bevetni magadat, hogy hamar legyen másik állásod. Persze korrekt munkakapcsolat esetén meg lehet beszélni, hogy miért döntöttél így, objektív indokokkal alátámasztani a döntésedet, ami azért nagyban javíthatja eme lépés megítélését. Néha még az is előfordul, hogy kapóra jön a munkáltatónak a fizetés nélküli szabadság újbóli igénylése, mert például létszámleépítés fenyeget, így eggyel kevesebb embert kell kirúgnia, vagy az a projekt, amin éppen dolgoztál, megszűnik, de 1 év múlva újra lenne munkája számodra.   Ajánlott bejegyzések:Kulturális ágazatban dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának megszűnéseMunkavállalói jogok és kötelezettségek a korona vírus idejénGYED melletti munkavégzés más munkáltatónálVáltozások a Munka törvénykönyvében 2020-banFelmondási védelem...

Tovább...

Felmondási védelem 2018-ban

Szerző: Dátum: 2017. nov. 21. Kategória: GYED-GYES alatt, GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Felmondási védelem 2018-ban

Közeledve az év végéhez, biztosan sok anyukában felmerül, hogy mi vár rá jövő évben, ha vissza szeretne térni a munkába, vagy ha újabb babát szeretne vállalni. Vajon elküldhet-e a munkáltatód? Milyen védelem illet meg téged? Az elmúlt években többször is hozzányúltak a jogalkotók a törvénykönyv eme részéhez, így arra gondoltam, nézzük meg részletesen, hogy hogyan alakul a felmondási védelem 2018-ban. Felmondási védelem 2018-ban várandósok esetén A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a jelenleg hatályos törvény szerint a várandósság tartama alatt. Erre azonban akkor hivatkozhatsz, ha erről a munkáltatódat tájékoztattad, tehát ha át akarják nyújtani neked a felmondást, akkor bizony azonnal színt kell vallani. Ha babát vársz, vagy terveztek, ajánlom figyelmedbe egy másik cikkemet, ebben részletesen írok a várandósság bejelentéséről. Lombikbébi eljárás esetén mire számíts? Természetesen továbbra is felmondási védelem illeti meg a lombikbébi eljárásban részt vevő női munkavállalókat is. A törvény szerint azonban a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés tartamára, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónapig tart ez a védettség. Felmondási védelem 2018-ban szülési szabadság és fizetés nélküli szabadság alatt A harmadik eset, ami egy édesanyának fontos lehet, az otthon töltött időszak. Mind a szülési szabadság, mind az utána következő, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időszakára megillet a felmondási védelem 2018-ban, tehát továbbra is tilos munkáltatói felmondást közölni veled, ha otthon gondozod a gyermekedet. Figyelem, vannak ám kivételek is! Bár a fentiek alapján úgy néz ki, hogy nem nyúlhatnak hozzád, azért ez így nem igaz! Fel szoktam hívni a figyelmet arra, hogy bizony vannak – ugyan ritkán – olyan esetek, amikor mégis felmondható a jogviszony. Nem hivatkozhatunk felmondási védelemre 2018-ban sem abban az esetben, ha például azonnali hatállyal akar elküldeni a munkáltatód, mert súlyos kötelezettségszegést követtél el, vagy például vezető állású munkavállalóknál bizonyos esetekben nem él a védelem (erről hamarosan egy külön cikket készítek)! És vajon megillet-e a felmondási védelem 2018-ban, ha vissza szeretnél menni dolgozni a 3 éves kor előtt? A rossz hír az, hogy abszolút védelem már nincs, csak korlátozott védelem létezik 2012. július elseje óta: ha a gyermeked 3 éves kora előtt szeretnél újra dolgozni, s nem veszed igénybe a fizetés nélküli szabadságot (vagy a szülési szabadságot), a képességeddel vagy a munkáltatód működésével összefüggő okból megszüntethető a munkaviszonyod, ha a munkáltatónál a szerződésed szerinti munkavégzési helyen nincs az általad betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítottad. Márpedig sajnos ez az eset igen gyakran előfordul, hiszen a régi munkaköröd valószínűleg nem vár üresen téged, azt pedig, hogy van-e másik üres munkakör, amit fel kéne ajánlania a munkáltatódnak, nem egyszerű megtudni. Mit tegyél tehát? Mivel nincs rá esély, hogy a Munka törvénykönyve felmondási védelemre vonatkozó rendelkezéseiben 2018-ban jelentős változás lenne az anyukák javára, azt tudom tanácsolni, hogy akár várandósság, akár munkába állás a cél, mindenképpen megfelelő módon, időben tájékozódj a jogaidról! Nem kell azonnal megijedni, s az ördögöt a falra festeni, de egy egészséges kétkedés legyen benned, ha behívnak hirtelen a főnök irodájába, s hárman ülnek veled szemben, kezükben mindenféle papírokkal. Nagyon sok múlik azon, hogy egy ilyen helyzetben tudod-e a jogaidat, s ki is állsz-e értük, vagy egy kis megtévesztéssel, érveléssel rá tudnak-e beszélni egy közös megegyezésre, amivel adott esetben nagyon sokat veszíthetsz… Nem vagy teljesen biztos a hatályos munkajogi szabályozásban? Szeretnél minden helyzetre felkészülni?Semmi gond, ezzel az ingyenes, kifejezetten kisgyermekes anyukáknak készült hírlevéllel könnyedén felkészülhetsz! Ajánlott bejegyzések:8 dolog, amit a munkáltatói felmondásról tudnod kell!Felmondási védelem 2019-benMennyi a felmondási idő?Felmondás terhesség alatt 2016-banA hét kérdése: felmondás utáni...

Tovább...

Munkahelyi zaklatás – mit tehetsz ellene?

Szerző: Dátum: 2017. okt. 30. Kategória: Egyéb | 0 hozzászólás

Munkahelyi zaklatás – mit tehetsz ellene?

Az elmúlt hetekben a nemzetközi és a hazai sajtó is hangos azoktól a történetektől, ahol nők mesélnek arról, hogy milyen módon érte őket zaklatás… iskolában, utcán, munkahelyen… Azt hinnék sokan első hallásra, hogy ez csak bizonyos szakmákban gyakori, de ha alaposabban megvizsgáljuk a zaklatás fogalmát, bizony sajnos az derül ki, hogy nem csak a színész szakma sajátossága ez, hanem mindenhol előfordulhat a hatalommal való visszaélés, az emberi méltóságot sértő magatartás. Jómagam is hallottam elég munkahelyi esetet, ahol a műszakvezető a büfében a fenekére csapdosott a szalag mellett dolgozó kolléganőknek, ahol a főnök többet is akart a titkárnőjétől, vagy a beosztottjaitól. Fontos tudnunk tehát, hogy ha velünk történik meg, vagy valamelyik kolléganőnkkel – vagy kollégánkkal, mert bizony férfiakat is érhet ilyen atrocitás – , mit tehetünk ellene. Nézzük tehát az alapokat…   Mi is a munkahelyi zaklatás? Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szerint “zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a 8. §-ban meghatározott [védett] tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása”. Ezek a bizonyos védett tulajdonságok a következőek lehetnek: nem, faji hovatartozás, bőrszín, nemzetiség, nemzetiséghez való tartozás, anyanyelv, fogyatékosság, egészségi állapot, vallási vagy világnézeti meggyőződés, politikai vagy más vélemény, családi állapot, anyaság, terhesség vagy apaság, szexuális irányultság, nemi identitás, életkor, társadalmi származás, vagyoni helyzet, foglalkoztatás határozott időtartama vagy részmunkaidős jellege, érdekképviselethez való tartozás, egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző. Ha tehát ezen védett tulajdonság miatt ér téged a munkahelyen ilyen jellegű verbális sértés, emberi méltóságodat megalázó magatartás, vagy a körülmények megfélemlítőek, ellenségesek, megalázóak, az bizony munkahelyi zaklatásnak minősül. Fontos tudni, hogy ez nem csak szexuális zaklatás lehet, egy durva megalázó beszólás, egy folyamatos ugratás, durva tréfálkozás szintén kimerítheti ezt a jogi fogalmat.   Mit tehetsz munkahelyi zaklatás esetén? Első körben mindenképpen a téged zaklató személynek kell jelezned, hogy az, amit mond, csinál, ahogyan viselkedik, nem tolerálható, hogy nem akarod ezt sem most, sem a jövőben. Ha eme beszélgetésnél esetleg tanúk is vannak, az a későbbiekben jól jöhet – bár sajnos munkahelyi környezetben láttam már olyat, hogy a kollégák később a megtorlástól való félelmükben nem tanúskodtak. Ha írásban ér téged a zaklatás, fenyegetés, akkor mindenképpen tedd el ezt bizonyítékként, ha elektronikus formában van meg, akkor mentsd el, esetleg küldd tovább magadnak a saját e-mail címedre. A lényeg, hogy minél több bizonyítékod, tanúd legyen, érdemes pontosan lejegyezni, hol, mikor, mi történt, kik voltak jelen. Tudom, nem könnyű ez abban a helyzetben, de utólag, amikor a munkáltatódnak ki kell mentenie magát, te pedig az ellenkezőjét állítod, jól jönnek ezek a korábbi jegyzetek, bizonyítékok. Ha nem változtat a zaklató a magatartásán – esetleg akkor, ha olyan durva volt az eset, hogy nem vársz a következőig – azonnal értesítsd a munkáltatódat. Ez lehet a HR-es, a főnököd, a nagyfőnök, bárki, aki az ügyben segítséget tud nyújtani. Tudd, hogy a munkahelyen történt zaklatás, a nem megfelelő magatartás a  munkáltató felelőssége is, ha ő tudott róla, de nem tett semmit, vagy nem elegendő, nem megfelelő intézkedést hozott, felelősségre vonható! Ebben az esetben az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulhatsz, s a panaszodat ki fogják vizsgálni, a munkáltató ellen vizsgálatot indítanak. Fontos tudni, hogy nem a téged zaklató személyt veszik elő, erre a hatóságnak nincs jogköre, ő az egyenlő bánásmód követelményét be nem tartó munkáltatót vonja felelősségre. Azonban pont egy ilyen vizsgálat tudja azt elérni, hogy végre foglalkozzon a munkáltató azzal, amit addig esetleg a szőnyeg alá söpörtek, mert hát úgysem tud róla senki… A hatóság vizsgálata rá nézve kötelező, nem tudja kihúzni magát a folyamat alól, így kénytelen bebizonyítani, hogy mindent megtett,...

Tovább...

GYED melletti munkavégzés 2018-ban

Szerző: Dátum: 2017. Sze. 10. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

GYED melletti munkavégzés 2018-ban

Az előrelátó anyukák tudják, hogy időben el kell kezdeni begyűjteni az információkat a munkába visszatéréshez. Én pedig tudom, hogy ez az a téma, ami minden visszatérő anyukát érdekelni fog – legkésőbb 1-2 hónapon belül 🙂 Szóval időben megírtam ezt a cikket, hogy mindenki tervezhessen, számolhasson, felkészülhessen. Jöjjön tehát a GYED melletti munkavégzés 2018-ban! GYED melletti munkavégzés 2018-ban – mikortól lehetséges? A hatályos szabályozás szerint a szülési szabadság lejárta után, azaz a gyermeked 24 hetes korától már dolgozhatsz, azaz akár visszatérhetsz a régi munkahelyedre, akár másik állást vállalhatsz – ez nem fogja a GYED folyósítást befolyásolni! Tudom, ez sokaknak túl korai, de ne feledjétek, részmunkaidőben, otthoni munkavégzéssel vagy vállalkozóként rögtön nem olyan ijesztő a kicsi szinte fél éves korától dolgozni újra 🙂 GYED melletti munkavégzés 2018-ban – be kell jelenteni? A válasz egyértelműen nem, továbbra sem kell bejelenteni a GYED melletti munkavégzést, ahogy az eddigi évek alatt sem kellett a folyósító szervnek semmit jelezni. Kizárólag a munkáltatód felé kell jelezni, hogy szeretnél visszatérni dolgozni, ehhez ide kattintva találsz egy letölthető nyomtatványt! GYED melletti munkavégzés 2018-ban – van korlátozás a munkaidőben? A jó hír az, hogy nincsen időbeli korlátozás, azaz ha szeretnéd, akár teljes munkaidőben, 8 órában is visszatérhetsz! Persze, ha részmunkaidőre vágysz, akkor is jár a GYED továbbra is. GYED melletti munkavégzés 2018-ban – felmondhatnak neked? Hát, igen, itt jön a feketeleves: a fizetés nélküli szabadság megszüntetésével a korábbi abszolút védelmedet elveszíted, igenis vannak esetek, amikor jogszerűen felmondhatnak neked, vagy esetleg azt javasolja a munkáltatód, hogy másik munkakörbe szeretne visszavenni. Erre mindenképpen készülj fel, hogy ne érjen kellemetlen meglepetés, tudd meg, mi a helyzet a munkáltatódnál jelenleg, s a téged megillető jogokról is tájékozódj részletekbe menően, hogy aztán biztosan jól dönts! Nem vagy teljesen biztos a hatályos munkajogi szabályozásban? Semmi gond, ezzel az ingyenes, kifejezetten kisgyermekes anyukáknak készült hírlevéllel könnyedén felkészülhetsz! Ajánlott bejegyzések:GYED melletti munkavégzés 2020-banGYED melletti munkavégzés 2019-benGYED melletti munkavégzés 2017-benGYES utáni szabadságGYED melletti munkavégzés...

Tovább...

Táppénz terhesség alatt

Szerző: Dátum: 2017. jún. 26. Kategória: Várandósan dolgozni | 0 hozzászólás

Táppénz terhesség alatt

Gyakori kérdés a kismamák részéről, hogy mikortól lehetnek el táppénzre, vagy hogy kérték a munka alóli felmentésüket a főnöktől a várandósságra hivatkozva, de nem adták meg nekik, s hogy ez jogos-e? Szóval azt látom, hogy van itt még zavar a fejekben, így nézzük meg, hogy terhesen mikortól lehet táppénzre menni, kié is a döntés, mi szükséges hozzá, s hogyan néz ki ennek a munkajogi szabályozása. Kinek a döntése a táppénz terhesség alatt? Az első és legfontosabb tény: tisztán jogszabály szerint a keresőképtelenség megítélése orvosi döntés, nem a te kérésed… azaz akkor vehetne az orvos keresőképtelen állományba (mert így hívjuk a munkajog nyelvén), ha nem tudod ellátni a munkádat betegség, jelen kérdés vizsgálatánál pedig a várandósság miatt. Azaz csak maga a tény, hogy babát vársz, még nem jelenti azt, hogy azonnal feltett lábbal kell és lehet otthon ülni. És nem is érdemes… hogy miért? Olvasd csak tovább!   Miért nem tudsz dolgozni? Több oka van annak, hogy valaki nem tudja ellátni a jelenlegi munkakörét. A jog egyértelműen rendelkezik arról, hogy ha olyan anyagokkal dolgozol, amelyek veszélyeztetik a magzatodat – például mérgező, daganatkeltő, mutagén vegyi anyagok – vagy ha olyanok a munkakörülmények – 10 kg-nál nagyobb tömeg emelése, hő-expozícióban végzett, nehéz fizikai munka vagy hideg esetleg fertőző munkakörnyezet – akkor másik, egészségügyi szempontból számodra megfelelő munkakört kell biztosítania. Ráadásul az alapbéred nem lehet kevesebb, mint a korábbi munkakörödben, kivéve, ha ennek az új munkakörnek magasabb az alapbére, mert akkor bizony azt a magasabbat kell megkapnod! És ez meglehet, lényegesen több, mint a maximalizált táppénz… Sőt, ha esetleg nem lenne ilyen megfelelő munkakör, amit fel tud ajánlani, akkor pedig köteles felmenteni, s az alapbéredet megfizetni! Ugye, hogy ez nem is hangzik olyan rosszul? Érdemes tehát tisztában lenni a jogaiddal, mielőtt úgy döntesz, hogy a legjobb lépés a táppénz terhesség alatt… Ha a várandóssággal összefüggő egészségi állapotod miatt nem tudsz dolgozni, az természetesen más helyzet, ha a magzat megfelelő fejlődéséhez pihenés, fekvés, nyugalom kell, akkor azt a nőgyógyászod úgyis igazolni fogja, s ennek alapján a háziorvos már veszélyeztetett terhesként táppénzre vesz. Attól a pillanattól kezdve, hogy ő ezt indokoltnak tartja. Ha azonban nem a várandósságod az ok a munkaképtelenségre, hanem például egy jó kis influenza, lábtörés, vagy bármi egyéb betegség, akkor az nem táppénz lesz, hanem először betegszabadság (itt a kifizetett összeg is magasabb :-)), s csak ha ezt teljes mértékben igénybe vetted, akkor jön a táppénz.   Milyen hátrányt rejthet még a táppénz terhesség alatt? Van még egy dolog, amiről sajnos a legtöbb kismama nem tud, ez pedig az, hogy később, ha majd esetleg elküld felmondással a munkáltatód, nem kell figyelembe vennie a végkielégítés és a felmondási idő kiszámításakor azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amikor munkabért nem kaptál, azaz ez a táppénzes időszak – ha mondjuk két várandósság alatt 7 és 8 hónapig vetted igénybe – több mint egy évvel csökkenti a munkaviszonyod hosszát! Azaz meglehet, ettől függ majd, hogy nem 3 hanem csak 2 havi végkielégítést kell kifizetniük, s ez akár súlyos százezreket is jelenthet neked! Szóval érdemes meggondolni, hogy valóban az egyetlen jó megoldás a táppénz terhesség alatt, vagy esetleg más, számodra jobb lehetőség is van…   Van ezen kívül azonban még jó néhány kérdés, amire egy kismamának tudnia kell a választ! Ha biztosra akarsz menni, kérd most a várandósoknak írt ingyenes tanulmányomat és hírlevelemet, amiben 9 nélkülözhetetlen munkajogi és karriertanácsot kapsz a 9 hónapra most azonnal, s további fontos infókat hírlevél formájában!   Ajánlott bejegyzések:5 dolog, amit egy dolgozó kismamának tudnia kellTerhesség bejelentéseFelmondás terhesség alatt 2016-banRTL Klub szakértői interjúA határozott idejű szerződések...

Tovább...

Visszacsökkentették a munkába járás költségtérítésének összegét

Szerző: Dátum: 2017. jan. 17. Kategória: Újra munkában | 0 hozzászólás

Visszacsökkentették a munkába járás költségtérítésének összegét

Tavaly év végén írtam arról a blogon, hogy végre megemelik a munkába járás költségtérítésének összegét, a korábbi 9 Ft/ km-ről 15 Ft / km-re, s 2017. január elsejétől már a magasabb összeget igényelheti az, aki jogosult erre. Ez nagyon sok kisgyermekes anyukát és apukát érintett eddig, hiszen nem mindegy, hogy 9 Ft, vagy 60 %-kal több, 15 Ft jár nekik a napi munkába és haza autókázásért. Nos, az örömünk nem sokáig tartott… Az öröm tartott pontosan január 12-éig, amikor is megjelent a Magyar Közlönyben a módosítás, mely szerint a munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka jár csak, ha – a  munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a  munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; – a  munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a  közösségi közlekedést; – ha a  munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a  súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a  fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az  esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja; – a  munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van. Persze, odaírták azt is, hogy a munkáltató mérlegelési jogkörben nyújthatja az ennél magasabb, 15 Ft / km-es összeget is adómentesen. Azaz magyarul, ha úgy dönt, hogy ő ezt a magasabb összeget szeretné kifizetni, bár a törvény nem kötelezi erre. Nagyjából sejthetjük, hogy ez hány esetben lesz így… Marad az eddigi 9 Ft / km, ami 11, azaz tizenegy éve nem változott! Na, ezt nevezem én úgy, hogy népmesei elem… tudjátok, ahogy a magyar népmesékben: adok is, meg nem is, hoztam is ajándékot, meg nem is. Ebben az esetben adtak valamit, amit 12 nap múlva vissza is vettek! Köszönjük “szépen” mindenkinek, aki benyújtotta a módosítási javaslatot, s azoknak is, akik megszavazták!   Ajánlott bejegyzések:Munkába járás költségtérítéseVáltozik a munkába járás költségtérítése 2017-benKulturális ágazatban dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának megszűnéseMunkavállalói jogok és kötelezettségek a korona vírus idejénGYED melletti munkavégzés más...

Tovább...

GYED melletti munkavégzés 2017-ben

Szerző: Dátum: 2016. dec. 13. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

GYED melletti munkavégzés 2017-ben

Még el sem kezdődött a 2017-es év, de máris vannak anyukák, akik kérdezgetnek engem: hogy alakul majd a GYED melletti munkavégzés 2017-ben? Mi lesz jövőre a szabályozás, mire számítsanak? Én pedig örömmel teszek eleget a kérésüknek, s összefoglalom, mi lesz a jövő évben hatályos szabályozás (mert ugye mind tudjuk, hogy egy kisgyerekes anyukának előre kell gondolkodnia). GYED melletti munkavégzés 2017-ben – az alapszabályok ugyanazok, mint 2016-ban! 2016-ban a legnagyobb módosítás az volt, hogy a GYED melletti munkavégzés már a gyermek fél éves korától megengedett volt. Ez nem változik továbbra sem, azaz 2017-ben is végezhet minden anyuka (és apuka) keresőtevékenységet a GYED folyósítása mellett, ha a baba elérte a fél éves kort. Továbbra sem kell a folyósító szerv felé bejelenteni, hogy ha dolgozni szeretnél, s továbbra is teljes munkaidőben tudsz visszatérni, nincs időbeli korlátozás ahhoz, hogy a GYED-et és a fizetésedet is megkapd. GYED melletti munkavégzés 2017-ben – mire figyelj nagyon? Bár a fentiek alapvetően nagyon jól hangzanak, de van egy bökkenő: a GYED melletti munkavégzés 2017-ben sem egyenlő azzal, hogy felmondási védelmet élvezel. Attól, hogy GYED-et, vagy GYES-t folyósítanak, még felmondhatnak neked, hiszen munkába csak úgy tudsz állni a korábbi munkáltatódnál, ha a fizetés nélküli szabadságodat megszünteted, ez pedig azt jelenti, hogy lemondasz az abszolút védelemről, azaz adott esetben felmondhat neked a munkáltatód! Hogy tervezd meg tehát a visszatérést? Ha úgy döntöttél, hogy az otthoni babázás helyett a GYED melletti munkavégzést választod 2017-ben, akkor elsőként mindenképpen tájékozódj a munkáltatódnál, hogy mi történt a korábbi munkaköröddel, vissza tudnak-e venni, mit tudnak ajánlani, hogy állnak a visszatérési terveidhez… Kérdezd meg a kolléganőket is, hogy mit tudnak a jelenlegi helyzetről, jövőbeli tervekről (leépítések, vagy bővítések várhatóak), s mindenképpen tájékozódj a jogaidról részletesen, hogy ne érjen kellemetlen meglepetés! Számold ki, hány nap szabadság illet meg munkába lépés előtt, s azt is, hogy ha mégis elküldenek, pontosan mit kell, hogy kifizessenek neked. Nem vagy teljesen biztos a hatályos munkajogi szabályozásban? Semmi gond, ezzel az ingyenes, kifejezetten kisgyermekes anyukáknak készült hírlevéllel könnyedén felkészülhetsz! Ajánlott bejegyzések:GYED melletti munkavégzés 2020-banGYED melletti munkavégzés 2019-benGYED melletti munkavégzés 2018-banGYES utáni szabadságGYED melletti munkavégzés...

Tovább...

Munkába járás költségtérítése

Szerző: Dátum: 2016. nov. 25. Kategória: Újra munkában | 0 hozzászólás

Munkába járás költségtérítése

Nemrég írtam egy cikket arról, hogy a munkába járás költségtérítése gépkocsival közlekedők esetén 2017-től változni fog. Eme cikk kapcsán úgy vettem észre, hogy nagyon sok a tisztázatlan kérdés: mikor és kinek jár a munkába járás költségtérítése, kötelező-e, vagy adható… Mivel többen kértétek, íme, megszületett a részleteket is tartalmazó írás a kormányrendelet nyomán.   Munkába járás költségtérítése – alapszabályok Tisztázzuk először is, hogy mi tartozik a munkába járás kategóriájába a kormányrendelet szerint. Egyrészt ide tartozik a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás. Másrészt a munkába járás költségtérítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni. Ha tehát eme két feltétel közül valamelyik nem igaz rád, nem kell kötelezően fizetnie a munkáltatódnak (de fizethet, ha úgy dönt).   Munkába járás költségtérítése – pontosan mit is kell fizetnie a munkáltatónak? A munkáltató köteles a fenti esetekben megtéríteni a munkavállaló munkába járását szolgáló bérlet vagy menetjegy árának 86 %-át mind a napi munkába járásnál, mind a hazautazásnál. Arra azonban mindenkinek figyelnie kell, hogy a hazautazás esetén létezik egy felső korlát, ez 2016-ban legfeljebb havi 35 200 Ft. Azaz hiába utazol többször haza, munkába járás költségtérítése címszó alatt csak ennyit köteles téríteni.   Munkába járás költségtérítése – mikor jár a bérlet vagy jegy helyett utazási költségtérítés? Ezeket az eseteket is a kormányrendelet szabja meg, méghozzá egyértelműen: ha a kormányrendeletben megfogalmazott feltételek fennállnak (lásd első bekezdés), de a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés, vagy ha a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést, vagy ha a munkavállaló mozgáskorlátozott, súlyos fogyatékos és nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, vagy ha a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van (és ez az utóbbi nagyon fontos nekünk, kisgyermekes szülőknek!), munkába járás költségtérítése címszó alatt a munkáltató köteles 9 Ft / km összeget megfizetni (ez az az összeg, ami jövőre, 2017-ben 15 Ft-ra emelkedik, erről többet ide kattintva olvashatsz).   Ajánlott bejegyzések:Visszacsökkentették a munkába járás költségtérítésének összegétVáltozik a munkába járás költségtérítése 2017-benKulturális ágazatban dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának megszűnéseMunkavállalói jogok és kötelezettségek a korona vírus idejénGYED melletti munkavégzés más...

Tovább...

Minimálbér 2017-ben

Szerző: Dátum: 2016. nov. 23. Kategória: Egyéb | 0 hozzászólás

Minimálbér 2017-ben

Minden év vége felé kíváncsian szoktam várni a híreket a jövő évi minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről. Megvannak a végleges adatok, a kormány és a szociális partnerek kedden megállapodtak, így már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2017-ben. Mennyi lesz a minimálbér 2017-ben? Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tájékoztatása szerint a minimálbér 2017-ben 127 650 forintra emelkedik, a garantált bérminimum pedig jövőre 161 250 forint lesz. Ez jelentős emelés a korábbi évekhez képest, hiszen a minimálbér esetében 15 %-os, a garantált bérminimum esetében pedig 25 %-os a növekedés, ami bizony nagyon sok munkavállalónak lesz jó. Nettó összegekben ez azt jelenti, hogy a minimálbéresek több, mint 11.000 Ft-tal, a garantált bérminimumot kapók pedig több, mint 21.000 Ft-tal fognak többet kapni a kezükbe (azaz a bankszámlájukra).   További emelkedés 2018-ban A 2018-as adatokat is nyilvánosságra hozták már, 2018-ban a minimálbér bruttó 137 862 forintra, a garantált bérminimum pedig 180 600-ra emelkedik majd.     Ajánlott bejegyzések:Minimálbér 2016-banKulturális ágazatban dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának megszűnéseMunkavállalói jogok és kötelezettségek a korona vírus idejénGYED melletti munkavégzés más munkáltatónálFelmondási védelem...

Tovább...

Megtagadhatom a felmondás átvételét?

Szerző: Dátum: 2016. nov. 10. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 0 hozzászólás

Megtagadhatom a felmondás átvételét?

Tegnap egy nagyon érdekes beszélgetésnek voltam fültanúja, s rögtön el is döntöttem, hogy születik belőle egy poszt itt a blogon (a téma az utcán hever, ahogy a mondás tartja :-)) A beszélgetés két hölgy között zajlott, s a lényege az volt, hogy ha fel akar mondani az egyiküknek a főnök, akkor semmi gond, ne vegye át a felmondást, s ezzel el van intézve a dolog. Legalábbis ezt állította bőszen az idősebbik hölgy, mert hogy ez így “bombabiztos megoldás”. Mondhatnám, hogy így terjednek az urbánus legendák, de ez ennél sajnos sokkal komolyabb probléma… nézzük meg tehát ezt a dolgot kissé közelebbről… Mi is a felmondás? A felmondás – legyen az munkáltatói, vagy munkavállalói – egy egyoldalú jognyilatkozat. Ez annyit jelent, hogy ha az egyik fél kinyilatkoztatja – megfelelő formában, a törvényben előírt tartalommal – az akaratát, ami a munkaviszony megszüntetésére irányul, s ezt kézbesíti, akkor az abban foglaltak hatályosulnak, s elindul a felmondási idő a következő naptól. Ahogyan adott esetben a munkavállaló felmondását sem akadályozhatja meg a munkáltató azzal, hogy nem veszi át a felmondást, a munkavállaló sem élhet ezzel a “trükkel”.   Megtagadhatom a felmondás átvételét? Persze, csak éppen semmit nem érsz el vele… azaz minden megy úgy tovább, ahogy a munkáltató eltervezte, a felmondás kézbesítése utáni naptól a felmondási idő elindul, s ha ennek vége, megszűnik a jogviszony. Ahogy szoktam mondani, ha átveszed, ha nem, ha széttéped, ha nem, ha elájulsz ha nem, ha kirohansz az irodából, ha nem… Ha megtagadod az átvételt, a munkáltató majd ezt tanúkkal igazolja, s jegyzőkönyvet vetet fel erről az eseményről. Szóval kérlek, ne is próbálkozz ezzel, mert hiába mondják, hogy ez a tuti megoldás, nem az… csak magadnak ártasz vele, mert abban a hitben ringatod magad, hogy minden rendben van, közben pedig nem, s majd akkor eszmélsz rá, ha már kiléptettek…   Mit tegyél tehát munkavállalóként? A teendőd sokkal korábban kezdődik, minthogy egy felmondást a kezedbe nyomnának… Elsőként fontos, hogy tisztában legyél a jogaiddal munkavállalóként, női munkavállalóként, anyaként. Tudd, hogy mikor vagy védett a munkáltatói felmondással szemben, mit kell ehhez tenned, kell-e a felmondási védelmet adó tényt közölnöd, mit tégy akkor, ha mégis felmondanának, mert nem tudják, hogy védelmet élvezel a törvény alapján. Másodszor ha olyan helyzetben vagy, hogy valószínűleg felmondanak neked a közeljövőben (létszámleépítés van a cégnél, vagy majd most szeretnél szülés után visszatérni a régi munkahelyedre), előre tájékozódj arról, pontosan mi jár neked a törvény szerint, mennyi időn belül kell kifizetniük a járandóságodat, hova fordulhatsz, ha úgy véled, a kézbesített felmondás nem jogszerű, mennyi időd van erre, s ki tud segíteni ilyen esetekben. Ha nem vagy biztos a fenti kérdésekre adott válaszokban, az alábbi linken található online tanfolyam segít neked egy hónap alatt profivá válni minden, kisgyerekes anyukát érintő munkajogi kérdésben: https://dolgozomami.hu/online-tanfolyam 2020. március 13-án, pénteken 20:00-ig tudsz jelentkezni, ne halogasd sokáig! 🙂   Ajánlott bejegyzések:Felmondanál? Ezeket gondold át, mielőtt megteszed!Felmondási védelem 2019-benFelmondási védelem 2018-banFelmondás közös megegyezésselMennyi a felmondási...

Tovább...

Változik a munkába járás költségtérítése 2017-ben

Szerző: Dátum: 2016. nov. 09. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 0 hozzászólás

Változik a munkába járás költségtérítése 2017-ben

Jó hírrel jövök nagyon sok dolgozó anyukának, apukának, de azoknak is, akiknek még nincs gyermekük: változik a munkába járás költségtérítése 2017-ben! A mai cikkben azt fogom röviden bemutatni, hogy mi változik 2017. január elsejétől. Érdemes megjegyezni a változásokat, mert – mint nagyon sok esetben – ez is a zsebünkre megy.   Miben változik a munkába járás költségtérítése 2017-ben? A személyi jövedelemadó törvény módosítása révén a költségtérítés jövő évben a következőképpen módosul: a saját gépkocsival munkába járók költségtérítése a 9 Ft/km helyett 15 Ft/km lesz. Tekintve, hogy a 9 Ft / km már 11 éve nem változott, igazán ideje volt végre hozzányúlni, s megemelni!   Mit jelent ez a kisgyermekes dolgozó szülőknek? Mivel a kormányrendelet előírja, hogy ha a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van, kötelezően jár neki az utazási költségtérítés a bérlet ill. jegy elszámolása helyett, így minden, a kormányrendeletben írt feltételnek megfelelő, munkába járó, ovis, bölcsis kisgyermek szülője igénybe veheti ezt 2017 január elsejétől kezdve. Ez a 60 %-os emelés jól jön minden kisgyermekes családban. Az, hogy változik a munkába járás költségtérítése 2017-ben, mindenképpen előnyös, hiszen nem csak a dolgozó szülők, de esetleg az állást kereső anyukák, apukák is könnyebben találnak így új munkahelyet, hiszen a kötelező költségtérítés emelkedése miatt talán szívesebben bevállalják a másik városban lévő állást, s az ezzel járó utazást. Fontos azonban tudni, hogy hiába a kisgyermek intézménybe való vitelét segíti ez a rendelkezés, továbbra is a lakás és munkahely közötti távolság az elszámolás alapja (és nem a lakás és a munkahely közötti távolság, beiktatva a bölcsőde, óvoda címét).   Ajánlott bejegyzések:Visszacsökkentették a munkába járás költségtérítésének összegétKulturális ágazatban dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának megszűnéseMunkavállalói jogok és kötelezettségek a korona vírus idejénGYED melletti munkavégzés más munkáltatónálFelmondási védelem...

Tovább...

Felmondás közös megegyezéssel

Szerző: Dátum: 2016. Sze. 07. Kategória: GYED-GYES alatt, GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Felmondás közös megegyezéssel

Sokszor hallom az engem kérdező anyukáktól ezt a kifejezést: felmondás közös megegyezéssel. Hogy ezt ajánlották nekik, s nem tudják, mit tegyenek, mi jár nekik. “Felmondtak közössel” írja nekem egy ismerősöm nemrég. Én pedig – következetesen ragaszkodva ahhoz az elvemhez, hogy fogalmazzunk pontosan, ha munkajogról van szó – állandóan javítgatom az anyukákat: olyan, hogy felmondás közös megegyezéssel, nincs! Legalábbis a munkajogban nincs ilyen. Persze, ettől mondhatja a munkáltatód, hogy itt a felmondás közös megegyezéssel, írd alá, de ettől ez még nem létezik. Mi van akkor tehát ilyenkor? Felmondás közös megegyezéssel – fogalmi zavarok, tegyük tisztába őket! Van felmondás. Ebből lehet munkáltatói, munkavállalói és azonnali hatályú (ez utóbbival is mindkét fél élhet). Ezek mindegyike írásos, egyoldalú jogviszony megszüntetést jelent, azaz az egyik fél eldönti, hogy nem akarja tovább fenntartani ezt a munkaviszonyt, s ezt írásban közli a másik féllel. A másik félnek nem kell beleegyeznie, ez az egyoldalúság lényege, csak átnyújtom, átveszik, és kész. Hogy egy kicsit nosztalgiázzunk is: a munkáltatói felmondásnak régen rendes felmondás volt a neve, az azonnali hatályúnak meg rendkívüli. Így már ismerős, ugye? Emellett létezik a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés. Ez  -ahogy a nevében is benne van – közös akaraton alapszik, mindkét fél beleegyezik, akarják, kívánják, saját akaratukból írják alá. Ha csak az egyik akarja, akkor az nem közös megegyezés, s nem írjuk alá 🙂 Akkor mi a felmondás közös megegyezéssel? Ez annak a formának a köznyelvben elterjedt neve, amikor a munkáltató el akarja küldeni a munkavállalóját, de nem munkáltatói felmondással, hanem közös megegyezéssel. Hogy miért? Mert nem kell így indokolni, s ha nincs indoklás, minimálisra csökken annak az esélye, hogy megtámadja a munkavállaló a közös megegyezést. Azaz a munkáltató biztonságban tudhatja magát. (Van lehetőség a közös megegyezést is megtámadni, de nem a benne lévő indok miatt, hanem kényszerítés, fenyegetés miatt.) Mellesleg közös megegyezésnél nem ír elő kötelező jelleggel végkielégítést és hosszabb felmondási időt a törvény, így van olyan munkáltató, aki eleve kevesebbről indít ilyenkor, hiszen miért ne próbálkozna be? Hátha elfogadja a munkavállaló, mert hát ez egy felmondás közös megegyezéssel… Mit tegyél ilyen esetben? Ha eléd teszik a papírlapot, azzal a mondattal, hogy ez itt egy felmondás közös megegyezéssel, kérj segítséget, kérj időt, kérj tájékoztatást. Jogod van hozzá! Ha nem vagy biztos benne, semmilyen közös megegyezést ne írj alá! SOHA! Inkább fuss két-három kört, mint hogy egy felmondás közös megegyezéssel nevű partizánakció miatt több havi bért veszíts! Nem vagy teljesen biztos a hatályos munkajogi szabályozásban? Semmi gond, ezzel az ingyenes, kifejezetten kisgyermekes anyukáknak készült hírlevéllel könnyedén felkészülhetsz! Ajánlott bejegyzések:Felmondanál? Ezeket gondold át, mielőtt megteszed!Felmondási védelem 2019-benFelmondási védelem 2018-banMegtagadhatom a felmondás átvételét?Mennyi a felmondási...

Tovább...

Így módosult a Munka törvénykönyve!

Szerző: Dátum: 2016. Júl. 17. Kategória: GYED-GYES alatt, Várandósan dolgozni | 0 hozzászólás

Így módosult a Munka törvénykönyve!

Nyaralásból visszatérve rögtön a közepébe csapunk, mivel már hatályba is lépett az új verziója a Munka törvénykönyvnek, nézzük hát, hogyan érintik a változások a kismamákat, anyukákat, apukákat. Természetesen a törvény több ponton módosult ezen kívül, de én most csak a babázásban érintettek szemszögéből vizsgálom a változásokat. (Akit a teljes módosítás érdekel, itt találja meg az interneten a törvényt.) Várandósság felmondás utáni közlése esetén felmondás visszavonása Eddig, ha egy kismama a felmondás után jött rá, hogy babát várt már a felmondás pillanatában is, nem volt egyértelmű, mit tegyenek a felek. Habár a 2012-es törvénymódosítás óta sokat fabrikáltak a várandósság bejelentéséről szóló részen (először előzetes bejelentéshez kötötték, majd utána az Alkotmánybíróság ezt eltörölte), de a visszásságokat, a bizonytalan helyzetet még mindig nem sikerült feloldani. Az eddigi helyzet alapján a kismama – ha közölte a várandósságát utólag, de a munkáltatója nem tett semmit, perelhetett, hogy jogellenesnek ítélje a bíróság a munkáltatói felmondást, s hogy visszakerüljön jogviszonyba (s nem mellesleg kapjon CSED-et). Most bekerült a törvénybe, hogy a munkáltató a munkavállaló várandósságról való tájékoztatástól számított 15 napon belül visszavonhatja a felmondást, azaz a kismama újra munkaviszonyba kerül, minta mi sem történt volna. ezen túl pedig a jogviszony megszüntetése és helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni, meg kell téríteni az elmaradt bért, és az egyéb járandóságot, s ha volt, az ezt meghaladó kárt is. Azaz a kismamát nem éri semmilyen hátrány. A módosítás egyetlen szépséghibája csak az, hogy nem “köteles visszavonni”, hanem “visszavonhatja” van benne, azaz felmerül a kérdés, mi van, ha a munkáltató mégsem vonja vissza? Nos, a válasz egyszerű, anyuka nagy pocakkal járhat munkaügyi bíróságra, remélve, hogy nyerni fog.   Védettség mindkét szülőnek a fizetés nélküli szabadság alatt Korábban, ha mindkét szülő fizetés nélküli szabadságon volt, az anyát illette meg csak a felmondási védelem. A most hatályba lépett módosítások ezt a pontot eltörölték, azaz mindkét szülő védett a fizetés nélküli szabadság igénybe vétele alatt.   Vezető állású munkavállalókra vonatkozó eltérések korlátozása Ezt a pontot is többször toldozták-foltozták már a 2012-es nagygenerál óta, most talán lassan már olyan állapotban lesz, ami elfogadható. A vezető állású munkavállalók szerződése több ponton eltérhet az Mt.-től, akár a vezető állású munkavállaló hátrányára is, s az egyik ilyen volt, hogy a felek megállapodhattak abban, hogy nem illeti meg a munkavállalót a fizetés nélküli szabadság alatti felmondási védelem. Persze, most azt gondolhatnátok, hogy ki az, aki ilyet hajlandó aláírni… nos, sok éves tapasztalatom alapján mondhatom, hogy sokan nem gondolnak bele abba, hogy amit 24-26 évesen, gyermekvállalási tervekkel még egyáltalán nem foglalkozva aláírnak, az majd igaz lesz rájuk 8-10 évvel később is. Láttam én már olyan szerződést, amiben benne van, hogy 5.000 Ft átalány az összes túlórát, pótlékot fedezi (és persze nem 5.000 Ft értékben volt túlórája az illetőnek, hanem havonta több tízezer), olyat, amiben a munkavállaló utólag, évekkel később elismerte, hogy a bérének egy része – és igen jelentős része, mondhatom a minimálbér feletti része – versenytilalmi ellenértékként lett kifizetve, azaz amit kapott, nem csak a munkájáért kapta, de korlátozta is magát még 2 évre az elhelyezkedésben. És olyat is láttam, hogy Magyarország területén bárhová köteles dolgozni menni (ami egy szerviztechnikusnál nem is gond, de egy pénzügyi adminisztrátornál némi logisztikai gondot okozhat 2 gyerek mellett). Szóval igen, létezik olyan, hogy egy fiatal nő, vezetői pozícióba kerülve aláírja, hogy igen, belemegy, hogy nem jár neki a védettség, ha szülne egy gyereket a jövőben. Aztán meglepődik, amikor a gyermeke 6 hónapos korában felmondanak neki, hiszen bizonyára már elfelejtette az évekkel ezelőtti pontot a szerződésében. Nos, ennek vetett véget a mostani módosítás, nem lehet erről megállapodni, nem lehet erről a jogáról “lemondatni” előre a vezető állású munkavállalót, jár neki is...

Tovább...

Visszahívhat a főnök a szabadságról?

Szerző: Dátum: 2016. Júl. 01. Kategória: Újra munkában | 0 hozzászólás

Visszahívhat a főnök a szabadságról?

Végre eljött a nyári nyaralás időszaka. Befejezted a munkádat, leadtad az összes jelentést, amit kellett, becsomagoltatok, s elutaztatok álmaid helyszínére. A gyerekek imádják a medencét, a férjed a koktélokat, a hekket, te meg csak egyszerűen boldog vagy attól, hogy végre kikapcsolhatsz. Nem kell reggel oviba rohanni, utána stresszesen beesni a munkahelyre, hanem akkor keltek, amikor akartok, későn reggeliztek, és este még belefér egy pohár bor a teraszon, a gyerekek már ágyban vannak… És ekkor megcsörren a telefonod, a főnököd az… és beléd hasít a kérdés: visszahívhat a főnök a szabadságról! Megteheti? És neked menned kell?   Visszahívhat a főnök a szabadságról – de nem akármilyen indokkal A rossz hír az, hogy igen, de a jó hír az, hogy nem kénye-kedve szerint. A munka törvénykönyve egyértelműen megadja, milyen esetekben élhet a munkáltató eme jogával: kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén. Ez lehet például egy vészhelyzet, valamilyen természeti katasztrófa, olyan váratlan esemény, amire nem tudott a munkáltató előre felkészülni, s aminek elhárításához mindenképpen szükséges a szabadság megszakítása s a munkavégzés. Ilyen értelemben az, hogy jött egy újabb megrendelés, ami éppen várható volt, mert a munkáltató működéséből adódóan jellemző nyáron a csúcsszezon, s olyan rövid határidővel vállalta a teljesítést, hogy most szükség van a te munkádra, nem a törvényben megfogalmazott súlyos ok. Ezt látnia kellett volna előre, hiszen ha minden évben csúcsszezon van nyáron, most is az lesz, s neki előre kellett volna e szerint a munkaerőigényt megbecsülni, s a szabadságokat megtervezni. Ez nem olyan előre nem látható körülmény, ami miatt visszahívhat a főnök a szabadságról, mert a cég gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolja, ha te nem újra mész dolgozni holnaptól.   Mi lesz a költségekkel? Ha a fenti jogi érvelés nem hatja meg a főnököt, van még egy további adu ász a kezedben: a munkavállalónak a szabadság megszakításával összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Azaz ha tényleg azt szeretné, hogy pakoljatok össze, akkor bizony ennek az összes költségét neki kell állnia. A kifizetett, de igénybe nem vett szállás, a lemondás díja, ha kötbér fejében lemondható (ha már megkezdted a nyaralást, ennek kicsi az esélye), a visszautazásnál az átfoglalások díja, ha repülővel mentél, ha előre be volt fizetve valamilyen szervezett program, annak a részvételi díja is a munkáltatót terheli. Ha pedig egyedülálló anyukaként mentél el két gyerkőccel nyaralni, akkor bizony – mivel nem hagyhatod ott őket egyedül – az ő teljes költségük is a cégedet terheli. Hoppá, hogy ez így már sok lesz? Hát, ez a törvény! További rossz hír a munkáltatónak, hogy a törvény szerint a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással töltött idő a szabadságba nem számít be, azaz ha neked két napba telik visszarepülni a nyaralásból, akkor bizony nem két nap szabid ment el erre, mert ezt a két napot újra ki kell adnia majd neked. No, meg ugye azokat a napokat is, amiket majd ezek után munkával töltesz, mert visszahívott. Tehát láthatod, visszahívhat a főnök a szabadságról, de nem bármilyen esetben, s nem minden következmény nélkül. Ha azonban valóban fennállnak a törvényben meghatározott feltételek, te elmondtad neki, hogy ez milyen költségekkel jár, s ő ezek után is ragaszkodik hozzá, neked együttműködőnek kell lenni, s menni kell dolgozni. (Image courtesy of stockimages at FreeDigitalPhotos.net)   Ajánlott bejegyzések:Hosszú hétvégék 2019-benGYES utáni szabadságMiben fog változni a Munka törvénykönyve 2016-ban?A hét kérdése: le lehet mondani a szabadságokról?Visszahívhatnak...

Tovább...

Terhesség bejelentése

Szerző: Dátum: 2016. jún. 21. Kategória: Várandósan dolgozni | 0 hozzászólás

Terhesség bejelentése

Akár az első babádat várod, akár a GYED-GYES alatt szeretnél visszatérni dolgozni, de már ott van a pocakban a második-harmadik baba, nagyon fontos, hogy megfelelő időben, s megfelelő módon közöld ezt a munkáltatóddal. Egyáltalán mikor közöld a jó hírt? S hogyan, írásban, vagy szóban elég? Nézzük, mire kell figyelned a terhesség bejelentésekor!   Időzítés Ha az első babádat várod, érdemes a 12 hétig elhalasztani a terhesség bejelentését, hacsak valami nagyon komoly okod nincs rá, hogy hamarabb tedd ezt meg. Mivel a 12 hétig sajnos a vetélés kockázata magasabb, ezt a határidőt érdemes magadnak kitűzni. Ha azonban egyéb okod van – mint például csoportos létszámleépítés, vagy behívtak váratlanul a főnöki irodába, hogy felmondjanak, vagy fertőző, magzatra káros munkahelyi környezetben dolgozol – azonnal szólj a munkáltatódnak, ne kockáztass! Ha odahaza vagy a gyermekeddel, s így térnél vissza dolgozni, még a fizetés nélküli szabadság megszakítása, vagy lejárta előtt, de legkésőbb ennek megszűnése napján jelentsd be a hírt, hiszen ha a fizetés nélküli szabadság miatti védettség megszűnik, felmondható lesz a jogviszonyod. Ez esetben sajnos néha a 12. hét előtt fogsz rákényszerülni a terhesség bejelentésére, hogy továbbra is védett maradj.   Terhesség bejelentése – írásban vagy szóban? Bár a törvény nem teszi kötelezővé az írásbeli bejelentést, ha úgy véled, hogy később gondok lehetnek, vitátok adódhat, inkább írásban tedd meg a későbbi bizonyíthatóság miatt a terhesség bejelentését. Nem kell nagyon túlbonyolítani, a munkáltatói jogkör gyakorlójának (s ha ő nem a közvetlen főnököd, akkor neki is) írd meg tényszerűen, s nyugodtan kérd mellette a diszkrécióját. Érdemes arra is figyelni, hogy mi a cégnél szokásos kommunikációs forma: ha mindent szóban egyeztettek, igen bután fog kinézni egy tértivevényes levél… ilyenkor inkább szólj először szóban, majd utána írj egy rövid e-mailt róla a céges e-mail címedről a főnök céges -email címére. Ha ennek a kézbesítése azonban problémás, inkább válaszd a papíros formát. A bejelentésed hatására úgyis további egyeztetés jön majd, s addig neked is időd lesz végiggondolni a továbbiakat: meddig akarsz még dolgozni, mikor szeretnél visszajönni, stb…   További lépések a terhesség bejelentése után Ha a nagy bejelentésen túl vagy, jöhetnek a részletek: meddig szeretnél / tudsz dolgozni, kell-e másik munkakört ajánlani neked, mert a régit nem bírod ellátni,  ha igen, mi lesz az új béred, mi lesz a munkaköröddel a szülés után, elmehetsz-e munkaidőben orvosi vizsgálatokra, mikor szeretnél újra dolgozni, mennyit várnak rád? Mi, hogy ezeken még nem gondolkodtál? Pedig a terhesség bejelentése csak az első lépés, innen még hosszú az út! Ha minden kérdésre szeretnél magabiztosan felkészülni, kérd most a várandósoknak írt ingyenes tanulmányomat és hírlevelemet, amiben 9 nélkülözhetetlen munkajogi és karriertanácsot kapsz a 9 hónapra most azonnal, s további fontos infókat hírlevél formájában!   És egy kis humor – hiszen életed legnagyobb kalandjára készülsz Ha még nem tudod, hogyan jelentsd be a családodnak, barátoknak vagy a munkahelyi csapatnak a jó hírt, érdemes egy kis időt szánni a legjobb ötlet megtalálására. A “terhesség bejelentése” című vicces projekt sikeres végrehajtásához kattints ide, találsz itt egy jó kis Pinterest gyűjteményt!     Ajánlott bejegyzések:Felmondás terhesség alatt 2016-banRTL Klub szakértői interjúA hét kérdése: felmondás utáni gólyahír…Várandósság bizonyításaVárandósság és jogellenes munkáltatói...

Tovább...

Mennyi a felmondási idő?

Szerző: Dátum: 2016. jún. 01. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Mennyi a felmondási idő?

Ha gyermekvállalás után elküldenek a korábbi munkahelyedről, nem mindegy, hogy mennyi a felmondási idő, amíg még állományban leszel, s amikorra még bért kapsz. Akkor, amikor az otthonlét alatt amúgy is megcsappant a családi kassza, minden forint számít, így szeretem az anyukáknak ezt is alaposan megtanítani. Mivel az elmúlt hetekben kétszer is belefutottam olyan esetekbe, hogy rosszul lett kiszámolva a felmondási idő a cégnél, gondoltam, legyen ez a heti témánk! Nézzük hát, hogyan tudod magad is kiszámolni a felmondási időt a saját esetedre vonatkozóan. Felmondási idő a törvény szerint A jelenleg hatályos Munka törvénykönyve szerint a felmondási idő 30 nap. Természetesen a felek megállapodása alapján ez lehet több is, legfeljebb 6 havi időtartam. Mit mond a munkaszerződésed a felmondási időről? A következő lépés, ha bekövetkezik a baj, hogy előveszed azt a dokumentumot, ami a jogviszonyod alapját képezi, ez pedig a munkaszerződésed. Megnézed, hogy mennyi felmondási idő van benne munkáltatói felmondás esetére. Ha nincs benne semmi a felmondási időre vonatkozóan, akkor a 30 nap az alap, ha más van benne munkáltatói felmondás esetére kikötve, akkor azt kell figyelembe venned. Ha van a munkáltatódnál kollektív szerződés, azt is olvasd el, néha itt is “elbújik” egy-egy plusz nap! 🙂 Felmondási idő meghosszabbodása Ám itt még nem ért véget a számolgatás. A törvény azt is megszabja, hogy munkáltatói felmondással szűnik meg a jogviszonyod, további napok is megilletnek, attól függően, hogy hány éve vagy munkaviszonyban a munkáltatódnál. Így tehát a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött három év után öt nappal, öt év után tizenöt nappal, nyolc év után húsz nappal, tíz év után huszonöt nappal, tizenöt év után harminc nappal, tizennyolc év után negyven nappal, húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik. Ezeket a plusz napokat sokszor a munkaszerződésbe is beleírják. Fontos tudnod, hogy a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő számítási elve 4 éve megváltozott, most azt az időtartamot értjük alatta, ami a munkaviszony létesítése és a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjáig tart (s nem a munkaviszony megszűnésének napjáig, mint régen). A felmondási idő növekményének kiszámításakor nem kell figyelembe továbbá azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg (kivéve a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot a 3 éves korig). Azaz ha veszélyeztetett terhesként több hónapot voltál odahaza a szülés előtt, akkor bizony vesztettél egy kis (vagy több hónapnyi) időt a jogviszonyodból. Erre mindenképpen figyelj! Mikor kezdődik a felmondási idő és le kell-e dolgoznod a teljes időtartamot? A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik. Munkáltatói felmondás esetén  a felmondási idő felét munkában kell töltened (de fel is menthet a munkáltatód, ha úgy dönt), s a másik felében köteles a munkavégzés alól felmenteni. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni. További kisgyermekes anyukáknak szóló tanácsokat szeretnél felmondás, végkielégítés témában, méghozzá ingyen? Ezzel az ingyenes, kifejezetten kisgyermekes anyukáknak készült hírlevéllel könnyedén felkészülhetsz! Ajánlott bejegyzések:Felmondási védelem 2018-banFelmondás vagy közös megegyezés, melyiket válasszam?8 dolog, amit a munkáltatói felmondásról tudnod kell!Felmondanál? Ezeket gondold át, mielőtt megteszed!Felmondási védelem...

Tovább...

Itt vannak a várható Munka törvénykönyve változások

Szerző: Dátum: 2016. máj. 16. Kategória: Újra munkában, Várandósan dolgozni | 0 hozzászólás

Itt vannak a várható Munka törvénykönyve változások

Még 2015-ben kezdődött el az az egyeztetési folyamat, ahol a várható Munka törvénykönyve változások kerültek terítékre, de a hosszú egyeztetés során elhangzott javaslatok közül sok minden nem látszik megvalósulni most sem. Már az országgyűlés előtt van az a javaslat, ami a várható változásokat összefoglalja, s bár sok területre terjed ki, én a mai cikkemben csak a kismamákat, kisgyermekes anyukákat érintő pontokat fogom bemutatni. Nézzük tehát, mit hoz majd nekünk a T/10536. számú költségvetési salátatörvény… Egyoldalúan visszavonható munkáltatói felmondás A jelenleg hatályos törvény alapján, ha a női munkavállaló a felmondás után jön rá, hogy várandós, két lehetősége van, vagy munkaügyi pert indítani, vagy visszamenni a munkáltatójához, s közölve vele a várandósságát egyezkedni. Azonban a felmondást egyoldalúan nem tudja visszavonni a munkáltató, csak a munkavállaló beleegyezésével (bár, én személyesen nem értem, miért ne menne bele a kismama a visszavonásba és így a munkaviszony folytatásába, ha már úgyis szólt utólag a várandósságáról, ahelyett, hogy nagy pocakkal pereskedik jogellenes munkaviszony-megszüntetés miatt). Ezt a kis hibát küszöböli ki a javaslat, mégpedig úgy, hogy várandósságról való tájékoztatástól számított 15 napon belül visszavonhatja a munkáltató a felmondását (a munkavállaló beleegyezése nélkül, egyoldalúan). A Munka törvénykönyve változások között ott van továbbá, hogy a jogviszony megszüntetése és helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni, meg kell téríteni az elmaradt bért, és az egyéb járandóságot, s ha volt, az ezt meghaladó kárt is. Védettség mindkét szülőnek a fizetés nélküli szabadság alatt Jelenleg ha mindkét szülő fizetés nélküli szabadságon van, az anyát illeti meg csak a védelem. A tervezett munka törvénykönyve változások szerint ezt eltörlik, azaz mindkét szülő védett lesz a jövőben. Kicsit több védelem a vezető állású munkavállalóknak A vezető állású munkavállalóknál azt kell tudni, hogy esetükben a törvény több ponton eltérést enged a munkaszerződésben vagy egyéb megállapodásban, akár a vezető állású munkavállaló hátrányára is. Így például jelenleg megállapodhatnak egy női vagy férfi vezetővel úgy a munkaszerződése megkötésekor, hogy őt nem illeti meg a felmondási védelem a gyermeke gondozása miatti fizetés nélküli szabadság alatt. A várható Munka törvénykönyve változások egyike azonban ezt meg fogja tiltani, azaz a változás hatályba lépése után nem lehet többé megállapodni arról, hogy nem illeti meg a védelem a vezető állású munkavállalót, ha édesanya, édesapa lesz. Ez a dolog viszonylag keveseket érint a gyakorlatban, hiszen eleve kevés vezető állású munkavállaló van, s szerencsére nem nagyon szokás erről a védelemről “lemondatni” őket megállapodás formájában. Várható Munka törvénykönyve változások – mit tegyél te? A törvénykönyvet az elmúlt 5 évben nagyon sokszor változtatták, s apróbb változások várhatóak a jövőben is. Bár sok anyuka úgy véli, hogy ő nem képes sem értelmezni, sem megjegyezni ezeket a változásokat, én nem hiszek abban, hogy a munkajogi tudás kizárólag a jogászoké. Ha a karriered, a munkahelyed, és ezzel az anyagi biztonságod, a sorsod függ attól, hogy fel tudsz-e készülni a várandósággal kapcsolatos jogi kérdésekre, vagy a szülés utáni munkába visszatérésre, akkor bizony számomra nincs elfogadható kifogás! Akár a Munka törvénykönyve változások, akár a jelenlegi szabályozás érdekel, igenis megtanulható ez a tudás, s naprakészen tartható. Hogyan? Például ezzel az ingyenes, kifejezetten anyukáknak készült hírlevéllel. Ha még nem vagy feliratkozva a dolgozó mami munkajogi hírlevélre, akkor ne késlekedj, kérd most! Ajánlott bejegyzések:Így módosult a Munka törvénykönyve!Miben fog változni a Munka törvénykönyve 2016-ban?Felmondási védelem 2020-banFelmondási védelem 2019-benFelmondási védelem...

Tovább...

Azonnali hatályú felmondás

Szerző: Dátum: 2016. ápr. 20. Kategória: GYED-GYES alatt, GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Azonnali hatályú felmondás

Nem egyszer kérdezték már tőlem anyukák – legutóbb a Hellóanyu közösségi kávézóban tartott munkajogi tájékoztatón – hogy mit tegyenek akkor, ha a munkáltató azonnali hatályú felmondással fenyegetőzik, így próbálva meg elérni, hogy ne legyen kedve szülés után visszajönni dolgozni az anyukának, vagy fogadja el a nem túl korrekt közös megegyezést… Vajon tényleg olyan egyszerű erre hivatkozva megszabadulni egy feleslegessé vált dolgozótól végkielégítés megfizetése nélkül? Az azonnali hatályú felmondás a “szuperfegyver” a főnök kezében? A félreértések és városi legendák elkerülése végett mindig a törvény szövegéhez szoktam visszanyúlni. Ezt tettem a fent említett tájékoztatón is. Nézzük tehát, hogy mi is az azonnali hatályú felmondás definíciója. Azonnali hatályú felmondás – tisztázzuk az alapokat! Ritkán szoktam teljesen egy az egyben idézni a törvény szövegét, de most megteszem, hogy mindenki értse, miről is beszélünk. “A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.” És most boncolgassuk tovább a fontos részeket… Ki mondhat fel így? Bármelyik fél élhet vele – azaz nem az azonnali hatályú felmondás a következő csodafegyver, amit majd a munkáltatók bevethetnek ellened. Ha bizony ő sérti meg a kötelezettségeit, neked is jogodban áll az azonnali hatályú felmondásodat benyújtani! Bármilyen kötelezettségszegés ide tartozik? Munkaviszonyból származó lényeges kötelezettséget kell megszegni ehhez, s ezt is szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben ahhoz, hogy a munkáltatód éljen az azonnali hatályú felmondás jogával. A súlyosan gondatlan azt jelenti, hogy látod, hogy kötelezettségszegést követsz el, amelyből valamilyen hátrányos következmény származhat, de valószínűbbnek tartod a hátrányos következmény elmaradását. A szándékos azt jelenti, hogy előre látod, hogy a tettednek mi lesz a következménye, és ezeket kívánod, hogy bekövetkezzenek, vagy  belenyugszol, hogy be fognak következni. És itt szoktam megkérdezni minden anyukától: csináltok ti ilyet a munkahelyen? Tényleg szándékosan megszegtek egy jelentős munkakörötökhöz kapcsolódó szabályt? Előre látjátok, hogy mi lesz a hibás lépéseket következménye, de nem törődtök vele? És mindig kórusban hangzik a válasz: NEM! Nos, akkor nem kell félni az azonnali hatályú felmondástól. Azonnali hatályú felmondás magatartás miatt – lehet ilyet? Itt van még ugye az a magatartás, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi, emiatt is alkalmazhatja az azonnali hatályú felmondást a munkáltató. Vajon ez mit takarhat? Olyan – nem kizárólag a munkavégzéssel összefüggő – magatartást, viselkedést, ami miatt nem foglalkoztathat többé, ami lehetetlenné teszi, hogy továbbra is ennek a cégnek dolgozz. Elég tág fogalom, de azért nem olyan nehéz “megfogni” ezt. Ide tartozhat például a munkahelyi botrányos viselkedés, verekedés. Ha nem csinálsz semmi olyat szabadidődben, ami a munkáltatód jogos gazdasági érdekét sértené, ha a drogellenes kampány médiafőnökeként és sajtószereplőjeként szabadidődben nem az ingyenes tűcsere programot vezeted, ha erkölcstan pedagógusként nem sztriptízbárban táncolsz esténként, akkor nem nagyon bocsáthat el azonnali hatályú felmondással. A példák eléggé szélsőségesek, de remélem, érthetőek – valami olyan típusú viselkedés, ami összeférhetetlen a munkáddal, a munkaköröddel, rossz hírt vet a munkáltatódra, vagy sérti az ő érdekeit. Nem hiszem, hogy visszatérő anyukaként ilyenen töritek a fejeteket ráérő szabadidőtökben. Írásban, indoklással És az utolsó tudnivaló: a fentiekre alapított azonnali hatályú felmondásnál írásban, indoklással kell minden esetben megadni a konkrétan elkövetett kötelezettségszegést, magatartást. Részletesen!  Azaz, ha nem követtetek el semmit, nem kell félni tőle. Ócska trükk ez csak az inkorrekt munkáltatók kezében, ami ellen két dologgal tudsz védekezni: tudással és bátorsággal! Szeretnél felkészülni a munkajogi tudnivalókból, méghozzá ingyen? Add meg a neved, címed, s máris megkapod a hírlevélsorozat első részét néhány percen belül! A hírlevélre feliratkozva hasznos munkajogi tippeket, tanácsokat, s időről időre az új blogbejegyzésekről, egyedi akciókról, termékekről, szolgáltatásokról pedig értesítést kapsz! Ha a legkisebb gyermeked születési évét és hónapját...

Tovább...

GYES utáni szabadság

Szerző: Dátum: 2016. Már. 29. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

GYES utáni szabadság

A GYES utáni szabadságok kérdése szinte minden édesanya számára rémálomnak tűnik – pedig rendkívül egyszerűen, saját magunk is kiszámíthatjuk, ha tudjuk a szabályokat. A blog 5 éves “pályafutása” alatt szerintem ehhez kapcsolódóan jött a legtöbb kérdés és erről írtam a legtöbbet, s mégis mind a mai napig ez a téma a legnagyobb mumus. Nézzük tehát, hogyan számold ki a GYES utáni szabadságokat… GYES utáni szabadság – Alapszabályok Első és legfontosabb kérdés: melyik törvény hatálya alá tartozol? Mt., Kjt., vagy Kttv.? Nem mindegy… 🙂 Én ma ebben a bejegyzésben az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók GYES utáni szabadságáról írok. Szabadság a törvény szerint a munkában töltött idő alapján minden naptári évben jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Mivel ugye a GYES utáni szabadságot szeretnénk meghatározni, fontos tudni, hogy munkában töltött időnek minősül a szülési szabadság, és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának időtartama is. Azaz a GYES utáni szabadság meghatározásához az előbbi két időszak napra pontos adatai kellenek! Ha a fizetés nélküli szabadságot még 2011. augusztus 1-je előtt kezdted meg, nem 6, hanem még 12 hónapra jár a fizetett szabadság. GYES utáni szabadság tehát csak erre a 24 hétre, és az ez után következő 6 illetve 12 hónapra illet meg téged, az ezek után otthon töltött időre nem! Alap- és pótszabadság napok pontos száma Az alapszabadság mértéke 20 nap (ez életkortól függetlenül jár), ez a következőképpen változik az életkortól függően: huszonötödik életévétől 21; huszonnyolcadik életévétől 22; harmincegyedik életévétől 23; harmincharmadik életévétől 24; harmincötödik életévétől 25; harminchetedik életévétől 26; harminckilencedik életévétől 27; negyvenegyedik életévétől 28; negyvenharmadik életévétől 29; negyvenötödik életévétől 30 munkanapra emelkedik. (Abban az évben már jogosult vagy a nagyobb számú szabadságra, amelyik évben az adott életkort betöltöd.) Pótszabadság járhat több jogcímen: Gyermek utáni pótszabadság: tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után lehet igénybe venni,  egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. 2012 óta mindkét szülőnek jár, 2012 előtt vagy az egyik, vagy a másik vehette igénybe, nyilatkozat alapján. Ez a pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő (2013 óta), erről részletesen a tartósan beteg és fogyatékos gyermek utáni pótszabadságról szóló bejegyzésben olvashatsz. Vannak még további pótszabadságra jogosító jogcímek, de a GYES utáni szabadság kérdésénél most azért nem foglalkozom ezekkel, mert rendkívül ritkán fordulnak elő egy visszatérő anyukánál (5 év alatt egy ilyen esettel volt dolgom :-)). GYES utáni szabadság – a konkrét számítás Ha mindez megvan, akkor már a vége felé járunk a “GYES utáni szabadság” fedőnevet viselő rettenetes küldetésünknek, hiszen csak ki kell számolni, hogy az adott években hány nap alap- és pótszabadság járt neked, majd ezek után ezt időarányosítani kell a fent említett szülési szabadság és fizetés nélküli szabadság meghatározott időszakaira. A felet elérő töredék napokat felfelé kerekítjük. A GYES utáni szabadság számításhoz egy régebbi bejegyzésemben, ide kattintva találsz egy konkrét, részletes gyakorlati példát! Munkajogi tanácsok kifejezetten anyukákra szabva, méghozzá ingyen? Add meg a neved, címed, s máris megkapod a hírlevélsorozat első részét néhány percen belül! Ajánlott bejegyzések:A hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságokPótszabadság fogyatékos és tartósan beteg gyermek utánSzabadságok útvesztőjébenSzabadság kiszámítása – gyakorlati példák 2.Szabadság kiszámítása – gyakorlati példák...

Tovább...

Mikor jár végkielégítés?

Szerző: Dátum: 2016. feb. 11. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Mikor jár végkielégítés?

Gyakran találkozom azzal a helyzettel, hogy egy munkáltató azt közli a munkavállalójával, hogy nem tudja visszavenni, de nem is jár a végkielégítés. Nos, igen, valóban vannak esetek, amikor nem jár, de egy gyermekgondozás után visszatérő anyuka esetében igen kicsi az esélye, hogy ezen esetekről legyen szó. Nézzük meg tehát e heti olvasónk, Lina kérdése alapján, hogy mikor jár végkielégítés? Mikor jár végkielégítés? A végkielégítésre való jogosultságnak több összetevője van: Az egyik, hogy munkáltató felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnjön meg a munkavállaló jogviszonya, vagy azért, mert jogügylet vagy jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik. A másik, hogy a jogviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában meghatározott tartamban (3 év, 5 év, 10 év…) fennálljon. (Ennek kiszámításánál mindenképpen figyelni kell azon időszakokra, melyre a munkavállalót munkabér nem illette meg!)   Mennyi végkielégítés jár? A végkielégítés mértéke legalább három év esetén egyhavi, legalább öt év esetén kéthavi, legalább tíz év esetén háromhavi, legalább tizenöt év esetén négyhavi, legalább húsz év esetén öthavi, legalább huszonöt év esetén hathavi távolléti díj összege.   Mikor jár végkielégítés – kivételek! Igen, vannak kivételek, de mint fent említettem, igen kicsi az esélye, hogy egy munkába visszatérő anyukánál ezekre hivatkozhasson a munkáltató. Ilyen kivétel például, hogy a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. Nos, bár Lina nem írt életkort, ez kötve hiszem hogy igaz rá 🙂 A másik lehetséges eset, amikor nem jár a végkielégítés, az, hogy a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége. Amennyiben tehát nem eme két indoklás szerepel a munkáltatói felmondásban, nem lehet kérdéses, hogy jár a végkielégítés. Amennyiben azonnali hatályú felmondással szüntetné meg a munkáltató a jogviszonyt, akkor sem jár a végkielégítés, de ennek ugye nagyon szigorú feltétele van, szintén csak azt tudom mondani, hogy nem hiszem, hogy erről lenne szó. Kedves Lina, úgy vélem, ennek alapján nem lehet kérdéses többé, hogy mikor jár végkielégítés neked 🙂 MOST! Sok erőt és kitartást a munkaviszony sikeres lezárásához!   Ajánlott bejegyzések:Felmondanál? Ezeket gondold át, mielőtt megteszed!Felmondási védelem 2019-benFelmondási védelem 2018-banMegtagadhatom a felmondás átvételét?Felmondás közös...

Tovább...

Minimálbér 2016-ban

Szerző: Dátum: 2016. jan. 03. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 0 hozzászólás

Minimálbér 2016-ban

Megszokhattátok már, hogy minden év elején beszámolok az évet érintő legfontosabb törvényi változásokról. Kezdjük az új évet tehát az egyik legfontosabb információval, azzal, hogy mennyi is a minimálbér 2016-ban.   A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) megállapodtak még tavaly a jövő évi minimálbér és bérminimum összegéről, s a Magyar Közlönyben ki is hirdették a kormányrendeletet december végén, mely 2016. január elsejével hatályba is lépett.   Mennyi a minimálbér 2016-ban? Ha teljes munkaidőben – azaz 8 órában – foglalkoztatnak az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatónál, a részedre megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (azaz a bruttó minimálbér 2016-ban) 111.000 forint. A minimálbér 2016-ban  hetibér esetén 25.550 forint, napibér esetén 5.110 forint, órabér esetén 639 forint. A minimálbér nettó összege 73.815 Ft.   Mennyi a garantált bérminimum 2016-ban? Ha legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozol, a garantált bérminimum illet meg téged, ami 129.000 forint, hetibér esetén 29.690 forint, napibér esetén 5940 forint, órabér esetén 742 forint. Ez a minimálbér 2016-ban először a februárban elutalt bérnél fog azonban csak megjelenni, hiszen a 2016. január hónapra járó munkabér megállapításánál és számfejtésénél kell ezt először figyelembe venni, ezt pedig február 10-éig utalják a számlára.   Ajánlott bejegyzések:Minimálbér 2017-benKulturális ágazatban dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának megszűnéseMunkavállalói jogok és kötelezettségek a korona vírus idejénGYED melletti munkavégzés más munkáltatónálFelmondási védelem...

Tovább...

Felmondás terhesség alatt 2016-ban

Szerző: Dátum: 2015. dec. 01. Kategória: Várandósan dolgozni | 0 hozzászólás

Felmondás terhesség alatt 2016-ban

Több éve nagy a bizonytalanság az anyukák között abban a kérdésben, hogy jogellenes-e a munkáltatói felmondás terhesség alatt, ha a kismama nem közölte az állapotát. A 2012-es törvénymódosítás előtt mindenki tudta, hogy védett, még akkor is, ha ő maga sem tudott róla, hiszen a bírói gyakorlat nem egyszer e mellett tette le a voksot. Aztán a 2012 július elsején hatályba lépett új törvény mindent összekavart, módosították is a törvényt az Alkotmánybíróság beavatkozása után, de a jelek szerint a felmondás terhesség alatt 2016-ban sem lesz egy könnyű küzdelem. Márpedig nem mindegy, hogy mi áll az új jogszabályban, mert a legtöbbször a kirúgott kismama nem tud a növekvő pocak miatt másik állást találni, s így biztosítási jogviszony hiányában nem lesz jogosult az ellátásokra. Nézzük tehát a tudnivalókat…   Honnan indulunk? 2015-ben már nincs előzetes bejelentési kötelezettség, azaz csak akkor kell elmondanunk a munkahelyen, ha veszélyeztetne minket a felmondás. Így bőven elég akkor előrukkolni a farbával, ha át akarják nyújtani a munkáltatói felmondást. Ha nem tudtunk róla, hogy babát várunk, akkor sincs gond, mert az Alkotmánybíróság 2014-ben egyértelműen kinyilvánította, hogy a védelem azokra is vonatkozik, akik nem is tudtak az állapotukról a felmondás pillanatában.   De mit tegyünk, ha utólag jöttünk rá, hogy babát várunk? Ebben az esetben azonnal vissza kell menni a munkáltatóhoz, s hitelt érdemlően bizonyítani, hogy már a felmondás pillanatában várandósak voltunk. Ekkor egy jóérzésű, jogkövető munkáltató azonnal visszavonja a felmondást, s a jogviszony folytatódik tovább. Ha mégsem teszi ezt meg, akkor mehetünk a bíróságra, s valószínűleg a bíró is ugyanúgy látja a helyzetet, mint mi. A 2016-os törvénymódosítási tervezetbe be is került ennek a folyamatnak a leírása, csak sajnos kissé félreérthetően, kétértelműen. Továbbra sincs maximálisan egyértelmű szabályozás… olvasd csak tovább!   Felmondás terhesség alatt 2016-ban Mi is vár ránk tehát, ha megszavazzák a mostani tervezetet? Ez a fura kis mondat az, hogy ha utólag megtudva az állapotunkat, tájékoztatjuk a munkáltatót erről, a felmondást követő munkavállalói tájékoztatás közlésétől számított tizenöt napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja. Igen, visszavonHATja, tehát nem KÖTELES visszavonni. Azaz felmerül a kérdés, hogy mi lesz, ha nem vonja vissza? Mert ugye a feltételes módban megfogalmazott visszavonhatja szó azt is jelenti, hogy megteheti, hogy nem vonja vissza. Mi lesz a kismamával ekkor? Ugyanaz, mint eddig: mehet a bíróságra munkaügyi pert indítani, s majd meglátjuk, hogy dönt a bíró, s reméljük, hogy úgy, ahogy az AB is vélekedik erről: a várandósság felmondási tilalmat valósít meg, akkor is, ha maga a munkavállaló sem tudott róla.   Kifejezetten várandósoknak szóló munkajogi és karriertanácsokat keresel, méghozzá ingyen? Add meg a neved, címed, s máris megkapod a hírlevél sorozat első részét néhány percen belül!   Ajánlott bejegyzések:A hét kérdése: felmondás utáni gólyahír…8 dolog, amit a munkáltatói felmondásról tudnod kell!Felmondási védelem 2019-benFelmondási védelem 2018-banTerhesség...

Tovább...

GYED melletti munkavégzés 2016-ban

Szerző: Dátum: 2015. nov. 18. Kategória: GYED-GYES alatt | 0 hozzászólás

GYED melletti munkavégzés 2016-ban

Bár még messze vagyunk 2016. január elsejétől, mégis van egy olyan téma, amivel már idén kell foglalkozni: ha valaki okosan, előre tervezi a munkába visszatérést, tájékozódva az összes lehetőségről, bizony annak már idén kell foglalkoznia ezzel a témával. Ez pedig a GYED melletti munkavégzés 2016-ban. 2014-gyel vezette be az új szabályozás GYED Extra néven -többek között – azt a lehetőséget, hogy az édesanya a gyermeke egy éves kora után visszatérhetett dolgozni, s a GYED-et is megkaphatta. De mi vár ránk 2016-ban? GYED melletti munkavégzés 2016-ban – alapvető változás! A 2015-ös szabályozással ellentétben 2016. január 1-jétől az édesanya – vagy az apuka – a gyermek fél éves korától keresőtevékenységet folytathat anélkül, hogy a GYED-et le kéne mondania. Ez azt is jelenti, hogy azon családokban, ahol például az anyagiak miatt térnek vissza a munkába a szülés után viszonylag korán, vagy ahol apuka veszi át a lehető leghamarabb a GYED-et (mert mondjuk anyuka csak GYES-re volt jogosult, vagy apa a fizetése alapján magasabb GYED-et kaphat) a kereset és a GYED is gyarapítja a családi kasszát már a pici fél éves korától. Ez mindenképpen jó hír! Ki megy vissza a baba egy éves kora előtt dolgozni? Igenis vannak olyan esetek, amikor már az egy éves kor előtt is szükséges lehet a munkába visszatérés: ilyen például a saját vállalkozás (ahol bizony a vállalkozást felépítő és működtető anyuka helyett sokszor senki nem végzi el a feladatokat, míg ő babázik), vagy a vezetői pozícióból szülni ment anyukák, akik viszonylag hamar térnek vissza, hogy biztosan visszakapják korábbi munkakörüket. Ezek az anyukák eddig a munkavégzés miatt le kellett, hogy mondjanak a GYED-ről a gyermek egy éves koráig. Nekik az új szabályozás kifejezetten jól jön. Be kell-e jelenteni GYED melletti munkavégzést 2016-ban a folyósító szervnek vagy a munkáltatónak? Ahogyan idén sem, nem kell bejelenteni a GYED melletti munkavégzést 2016-ban sem a gyermek fél éves kora után,  tehát nem kell a folyósító szervet arról tájékoztatni, hogy munkába álltunk. Azonban a fizetés nélküli szabadság megszakítását továbbra is be kell jelenteni a munkáltatónak előzetesen, ehhez használd nyugodtan a honlapomon található fizetés nélküli szabadság megszüntetése nyilatkozatot. A munkába visszatérés megtervezése azonban nem ér véget a fizetés nélküli szabadság bejelentésével. Érdemes előre felkészülni arra, hogy vajon tényleg visszavesznek-e, a régi munkakörödbe, vagy új munkakört ajánlanak-e, esetleg közös megegyezést javasolnak (mert ugye azt már tudod, hogy nincs korlátlan felmondási védelmed)… minderre a személyes tanácsadás vagy az online munkajogi tanfolyam kiváló felkészítést ad! Nem vagy teljesen biztos a hatályos munkajogi szabályozásban? Semmi gond, ezzel az ingyenes, kifejezetten kisgyermekes anyukáknak készült hírlevéllel könnyedén felkészülhetsz! Ajánlott bejegyzések:GYED melletti munkavégzés 2020-banGYED melletti munkavégzés 2019-benGYED melletti munkavégzés 2018-banGYED melletti munkavégzés 2017-benGYES utáni...

Tovább...

Egyedülálló anya – Kossuth Rádió interjú

Szerző: Dátum: 2015. nov. 16. Kategória: Egyéb | 0 hozzászólás

Egyedülálló anya – Kossuth Rádió interjú

Múlt héten ismét a Kossuth Rádióba voltam hivatalos, egy nagyon sokakat érintő témáról beszélgettünk, az egyedülálló szülők, anyukák, apukák jogairól, lehetőségeiről, nehézségeiről. Mert hogy ugye igencsak sokakat érint ez az eset. A stúdióban én a (szokásos) munkajogi oldalt képviseltem, milyen paragrafusok vannak, amire a munkahelyen egy egyedülálló anyuka hivatkozhat?   A Hangfelvételt ide kattintva tudjátok meghallgatni! (A felvétel egy új ablakban nyílik meg, s az új ablakban lefelé görgetve a második lejátszósávon a play gombot megnyomva tudod elindítani a felvételt).   Az interjúban elhangzott az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány neve, ha téged is érint ez a helyzet, vagy nem érint, de adománnyal szeretnél segíteni nekik, itt találod az alapítvány honlapját: http://www.egyszulo.hu/ Létezik már Facebook oldaluk is: https://www.facebook.com/egyszulo.hu S az interjúban említett könyv is hamarosan kapható a boltokban, a könyvbemutatóról itt találsz több információt: https://www.facebook.com/events/1204059022944098/ Ha tudsz olyan egyedülálló szülőt az ismeretségi körödben, akit érdekelhet a könyv, vagy az alapítvány által nyújtott segítség, kérlek, oszd meg vele ezt az írást!   Ajánlott bejegyzések:A Koraszülöttek VilágnapjáraMunkajogi tudásra mindenkinek szüksége van!A hét kérdése: vetélés esetén jár-e a szülési szabadság?Minimálbér 2015-benTényleg...

Tovább...

Munkanap áthelyezések 2016-ban

Szerző: Dátum: 2015. okt. 27. Kategória: Újra munkában | 0 hozzászólás

Munkanap áthelyezések 2016-ban

Egy okos anyuka előre tervez. Egy okos dolgozó anyuka meg legalább egy évvel előre tervez 🙂 Mert ugye, ha tudjuk előre, hogy mikor vannak hosszú hétvégék, akkorra időzíthetjük a kisebb nyaralásokat, családi találkozókat, és ugye arról sem árt informálódni előre, hogy mikor kell szombaton is dolgozni… Így nem érhet minket kellemetlen meglepetés, hogy például ugyan munkanap van, de a bölcsi nem nyit ki (sajnos hallottam már ilyet), vagy a nagyobbaknak iskolai szünet van… Azaz, ha azt hiszed, hogy téged nem érdekelnek a munkanap áthelyezések, tévedsz! Pont erről szólnak a munkanap áthelyezések: előre szervezéssel és okos tervezéssel kellemesen eltöltött idő, okosan megszervezett gyerekfelügyelet és nulla idegeskedés.   Tervezz előre! Én ilyenkor, késő ősszel örömmel rontok be egy nagyobb könyvesboltba, ahol a kedvenc naptár márkámat megveszem, s azonnal bele is írom az összes ilyen fontos napot. Javaslom, te is tedd ugyanezt, ha már dolgozol, vagy ha 2016-ban szeretnél visszatérni munkába a fizetés nélküli szabadság után. Ha szereted a színeket, akkor csórd el a gyerek filctollait, s azzal jelölt, mikor milyen nap lesz. 🙂   Munkanap áthelyezések 2016-ban A nemzetgazdasági miniszter rendelete szerint két szombat lesz munkanap az ünnepnapok körüli munkanap áthelyezés miatt 2016-ban, március 5., szombat munkanap (ezért március 14., hétfő pihenőnap) és október 15., szombat munkanap (ezért október 31., hétfő pihenőnap). Ez azt is jelenti, hogy két négy napos hétvégénk lesz, március 12-15-ig, és október 29 – november 1-ig. Anyukák, wellness hétvégét ide tessék időzíteni 🙂   Ha mégis gondban lennél Ha már most látod, hogy nem fog menni, mert azon az áthelyezett napon nem tudsz dolgozni menni a gyerekek miatt, időben egyeztess a feletteseddel. Igényelj szabadságot, ha máshogy nem tudod megoldani (tudod, a naptári évben neked járó szabadnapok egy bizonyos részével, 7 nappal te rendelkezel), vagy ha van bevethető nagyi, vagy bébiszitter, érdemes az ő segítségüket kérni. Egy a fontos, ne az utolsó pillanatban (azaz 1-2 nappal az áthelyezett munkanap előtt) állítsd kész tények elé a munkáltatódat, mert azt biztosan nem fogja szeretni.   Ajánlott bejegyzések:Kulturális ágazatban dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának megszűnéseMunkavállalói jogok és kötelezettségek a korona vírus idejénGYED melletti munkavégzés más munkáltatónálFelmondási védelem 2020-banA Koraszülöttek...

Tovább...

A szülési szabadság igénylése kötelező?

Szerző: Dátum: 2015. okt. 21. Kategória: GYED-GYES alatt | 0 hozzászólás

A szülési szabadság igénylése kötelező?

Érdekes módon többen is megkérdezték az utóbbi időben tőlem, hogy szükséges-e formálisan, hivatalosan a szülési szabadság igénylése, vagy csak elég, hogy bejelentik a szülés tényét a munkáltatónak. Ha valaki nincs teljesen tisztában a fogalmakkal, valóban érthető, hogy attól fél, újra csőbe húzza a munkáltatója. Pláne, ha a várandósság alatt is voltak már összezördülések a céggel, mint ahogy az egyik olvasóm is ettől fél. Nézzük tehát a tudnivalókat a szülési szabadság igényléséről: Kit illet meg a szülési szabadság? A munka törvénykönyve szerint az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, s ebből két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot legkésőbb a szülés napján igénybe kell venni, de úgy is ki lehet adni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. Ha te korábban az első gyermeked miatt még fizetés nélküli szabadságot igényeltél, s eddig ezen voltál, akkor a második babád születésével megváltozott a távolléted jogcíme. Mivel a CSED-et a szülési szabadság idejére folyósítják, nincs abban semmi hátsó szándék, ha a munkáltatód azt kéri, hogy válts szülési szabadságra az eddigi fizetés nélküli szabadságról. Tényleg szükséges a szülési szabadság igénylése? Megjegyezném, hogy a törvény nem írja kifejezetten, hogy igényelni kell (ellentétben a fizetés nélküli szabadsággal, aminek az igényléséről elég egyértelműen rendelkezik, s határidőt is szab hozzá), hanem azt írja, hogy jogosult vagy rá. Ám ha a munkáltatód azt mondja, hogy neki hivatalosan is kell a szülési szabadság igénylése, ám legyen 🙂 Írj nekik egy hivatalos nyilatkozatot, hogy a szülés dátumával (ha nem hamarabb szeretnéd) igénybe veszed a szülési szabadságot, s ezzel egy időben megszünteted a korábban igénybe vett fizetés nélküli szabadságot, ha az előző gyermekeddel voltál odahaza a második baba születéséig. A lényeg, hogy nem igényled, nem kéred, nem engedélyt kérsz rá (mert nem az ő engedélyétől függ, hanem törvényben foglalt jogod), hanem közlöd, hogy igénybe veszed. És kész 🙂 További munkajogi tanácsokat szeretnél, kifejezetten anyukákra szabva, méghozzá ingyen? Add meg a neved, címed, s máris megkapod a hírlevélsorozat első részét néhány percen belül! Ajánlott bejegyzések:A hét kérdése: vetélés esetén jár-e a szülési szabadság?Most min is vagyok?Kulturális ágazatban dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának megszűnéseMunkavállalói jogok és kötelezettségek a korona vírus idejénGYED melletti munkavégzés más...

Tovább...

Miben fog változni a Munka törvénykönyve 2016-ban?

Szerző: Dátum: 2015. okt. 16. Kategória: Újra munkában, Várandósan dolgozni | 0 hozzászólás

Miben fog változni a Munka törvénykönyve 2016-ban?

Múlt hét óta elérhető az interneten az a tervezet, ami a 2016-tól javasolt törvényváltozásokat tartalmazza, többek között az Mt.-re vonatkozóan is. Már nem egy cikket olvastam, amiben sajnos téves, vagy félrevezető információk voltak, így természetes volt, hogy megszületik a dolgozó mamis verziója is ennek a hírnek. Fontos, hogy tudjátok: ez csak egy tervezet, míg ebből megszavazott és kihirdetett jogszabály lesz, az még idő, s eközben lehetnek további változások is. A másik, amit szeretnék elmondani, hogy nem a teljes jogszabály módosítással foglalkozom eme cikkemben, hanem csak a várandósokat, kisgyermekeseket megillető jogokkal, s száraz paragrafusok helyett példákkal, esetekkel mutatom be, mire számítsatok. Nézzük hát, mi vár ránk, ha az urak ott a Parlamentben megszavazzák a mostani tervezetet!   Felmondási védelem várandósság és lombikbébi program esetén, következmények Továbbra is megilleti a várandós nőt és az emberi reprodukciós eljárásban részt vevő nőt a felmondási védelem, s továbbra sincs előzetes bejelentési kötelezettség. Azonban jelenleg, ha fel akarnak mondani nekünk, bizony közölni kell az állapotunkat, mert csak így vagyunk védettek. Eddig azonban sokak számára bizonytalan volt a döntés abban az esetben, ha a felmondás után jött rá az ember lánya, hogy tudtán kívül már babát várt a felmondás pillanatában. Mit csináljon? Védetté válik így visszamenőleg? Közölje ezt a munkáltatójával? Ha igen, mi fog történni? Az ilyen helyzetben lévő ügyfeleimmel az elmúlt hónapokban pont azt tettük, amit most már a tervezet is előír, irány vissza a munkáltatóhoz, s közölni vele a tényt, miszerint már várandósak voltunk a felmondás pillanatában. Ekkor – ha a kedves munkáltatónknak volt egy cseppnyi esze – visszavonta a felmondást. Nos, ez most már a törvénytervezetben is benne van: “A felmondást követő munkavállalói tájékoztatás közlésétől számított tizenöt napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja.” A dolog szépséghibája a visszavonHATja szó, azaz nem köteles visszavonni. S hogy mi lesz akkor, ha nem vonja vissza? Hát, munkaügyi per, mint eddig. Ahol majd a bíró dönt. A másik kérdés az volt eddig, hogy ha visszavonja a munkáltató a felmondást, akkor mi lesz a kismamával? Itt ugye elsősorban az a fontos, hogy a jogviszonyát helyreállítsa, s legyen munkabére az esetlegesen nem jogviszonyban töltött időre is, hiszen ettől függ a CSED és a GYED összege majd. A jogszabálytervezet szerencsére egyértelműsíti ezt a helyzetet, kiegészítve azzal a fenti paragrafust, hogy a jogviszony megszüntetése és helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni, meg kel téríteni az elmaradt bért, é az egyéb járandóságot, s ha volt, az ezt meghaladó kárt is.   Mi jár a munkavállalónak azonnali hatályú felmondása esetén? Nos, eme ponthoz olvastam már sok hibás cikket, anyukák, ne dőljetek be a mindenféle fórumokon írt “jogi” anyagoknak. Sok helyen úgy tálalják, hogy a módosításnak köszönhetően majd 2016-tól járni fog a végkielégítés és a felmondási időre járó bér a munkavállalói felmondás esetén is. Kérem szépen, ébresztő! Eddig is járt 🙂 Ez a módosítás itt csak kodifikációs okok miatt van, azaz az, amit korábban egy másik helyen mondott ki az Mt., egy helyre került, mégpedig a munkavállalói azonnali hatályú felmondásról szóló részhez.   Jogellenes felmondás esetén mi jár a munkavállalónak? A jelenleg hatályos törvény szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt, s az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés maximum a munkavállaló tizenkéthavi távolléti díja lehet. Ehelyett – ha nem tud tételesen kárt bizonyítani, vagy az elmaradt jövedelmét kimutatni – az anyuka kérheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget. Ez az összeg meg ugye nem túl elijesztő a munkáltatók részére, hiszen a kárt tételesen kell bizonyítani, nem átalánykártérítés van, mint 2012 előtt, a korábbi törvény hatálya alatt, azaz ha valaki nem tudja ezt bizonyítani, kaphat a teljes meghurcoltatásért, s jogellenes megszüntetésért...

Tovább...

A hét kérdése: le lehet mondani a szabadságokról?

Szerző: Dátum: 2015. okt. 07. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

A hét kérdése: le lehet mondani a szabadságokról?

Azt ugye már mindannyian tudjátok, hogy a GYES utáni szabadságokat hogyan kell kiszámítani és kiadnia a munkáltatónak. De mi van akkor, ha valaki nem is szeretne visszamenni a korábbi munkáltatójához? Ilyenkor mi lesz a szabadságokkal? Le lehet mondani róla? Le kell mondani róla, ha mihamarabb szeretnénk egy új céghez elmenni dolgozni? Ki kell venni, vagy ki kell, hogy adja a munkáltató? Két gyermek után legalább 1-2 havi szabadságról – azaz egy két havi bérről – beszélünk, azaz tényleg nem mindegy, hogy ebben a helyzetben is magabiztosan tudjuk képviselni a jogainkat.   Kedves Ági! 2010. június 05 óta vagyok gyed-en gyes-en felváltva 5 és 2 éves gyermekeinkkel. Jelenleg gyes-en vagyok és ismét munkába szeretnék állni. Nem szeretnék visszamenni a jelenlegi munkáltatómhoz és ebben ő is partner, találtam egy másik munkahelyet ott viszont már ebben a hónapban kezdhetnék. Kérdésem, hogy mindenképpen ki kell vennem vagy mindenképpen ki kell, hogy fizesse az időarányos szabadságaimat a régi cég vagy erről lemondhatok? Van erre valami kiskapu?   Kedves Andi!   A szabadságokról semmiképpen sem ajánlom, hogy lemondj! Amennyiben a másik munkáltatóhoz szeretnél elmenni, ezt megteheted úgy is, hogy ezt a jogviszonyt fenntartod, s egy másikat is létesíthetsz (ha a szerződésed ezt nem tiltja, kérlek, ezt azért olvasd el). Arról, hogy további jogviszonynál milyen kötelezettséged van a jelenlegi munkáltatód felé, ebben a cikkben tudsz több információt szerezni. Ha mégsem szeretnéd ezt így megtenni, akkor további két lehetőséged van, vagy kéred a munkaviszonyod közös megegyezéssel történő megszüntetését (akár a holnapi nappal), vagy egyszerűen benyújtasz egy munkavállalói felmondást (de mivel fizetés nélküli szabadságon vagy, nincs munkavégzési kötelezettséged). Mindkét esetben kötelező a munkáltatódnak kifizetnie a felhalmozódott szabadságokat, hiszen erről egyértelműen rendelkezik a Munka törvénykönyve. Nem kell kivenned (amúgy sem te veszed ki, hanem ő adja ki), de mivel fizetés nélküli szabadságon vagy, s a jogviszonyod megszünteted, nem fogja tudni kiadni, így pénzben kell megváltania. Mivel 5 év otthon töltött idő után a családi kassza is kimerülhetett, szerintem jól jön nektek ez a pénz. 🙂 Sok sikert az új helyen!   Ajánlott bejegyzések:Módosul a felmondási védelem a kisgyerekesek esetében?A hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságokEgy ügyfelem tollából…Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetIdétlen...

Tovább...

Szül a főnökasszony, ő meddig marad otthon a babával?

Szerző: Dátum: 2015. okt. 01. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Szül a főnökasszony, ő meddig marad otthon a babával?

Van néhány felsővezető anyuka, aki arról híres, hogy nem tölt túl sok időt otthon a baba megszületése után. Időről időre borzolja a kedélyeket egy-egy ilyen hír, s persze elsősorban Amerikából jönnek ezek a hírek. De ne feledjük, ott nincs 3 évnyi lehetőség, hogy otthon maradjunk babázni, s közben valamilyen szintű juttatást is kapjunk, mert bár egy-egy államban van fizetett szabadság néhány hétig, de országos, szövetségi szinten nincsen erről szóló szabályozás vagy törvénykezés: 12 hét védett időszak után vagy visszamegy az anyuka dolgozni, vagy pénz nélkül marad. De vajon mi a helyzet idehaza a vezető állású anyukákkal? Erről kérdeztek a héten az RTL reggeli műsorában. A videót a képre kattintva tudod megnézni (új ablakban nyílik meg).     Ajánlott bejegyzések:Babaszobából vissza a munka világábaRTL Klub szakértői interjú5 könyv, amit minden kisgyerekes anyukának el kéne olvasniaVisszahívhatnak szabadságról?A hét kérdése: Teendők a gyermek egy éves kora előtti munkavégzés...

Tovább...

Babaszobából vissza a munka világába

Szerző: Dátum: 2015. Sze. 22. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Babaszobából vissza a munka világába

Tegnap a Kossuth Rádió Napközben műsorába voltam hivatalos, ahol a szülés és otthonlét utáni munkába visszatérésről, a nehézségekről, s az anyukákat segítő, támogató dolgokról beszélgettünk: GYED Extra, kötelező részmunkaidő és társaik. Ha téged is érdekel a téma, s lemaradtál a hétfői műsorról, ide kattintva tudod meghallgatni. (A kattintás után egy új ablakban nyílik meg a Rádió Hangtára, s az alábbi képen látható módon, a listában a Napközben műsort megkeresve a 9:00 melletti lejátszás gombra kattintva tudod elindítani a felvételt.)   Ajánlott bejegyzések:Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetMegszűnik a felmondási védelem?Módosul a felmondási védelem a kisgyerekesek esetében?Checklista a munkába...

Tovább...

RTL Klub szakértői interjú

Szerző: Dátum: 2015. Sze. 11. Kategória: Újra munkában, Várandósan dolgozni | 0 hozzászólás

RTL Klub szakértői interjú

Újra az RTL Klub reggeli műsorában jártam, s hát mi is lehetett volna a téma, ha nem az én kedvenc témám: a kismamák és anyukák jogai. A műsorvezetőkkel ma reggel a várandósság bejelentéséről, s a kisgyermekes anyukákat olyan gyakran aggasztó helyzetről beszéltünk, amikor azon tipródunk, hogy vajon jogunk van-e elmenni táppénzre, ha a gyermekünk beteg? A videót a képre kattintva tudod megnézni (új ablakban nyílik meg).   További hasznos tippeket várandósoknak ide kattintva találsz, ha pedig már a munkába visszatérésen gondolkozol – vagy azon, hogy fel fognak-e mondani neked – ezt mindenképpen meg kell nézned, kattints ide!   Ajánlott bejegyzések:Anyukák tízparancsolata – avagy mit kell tudnod az új felmondási védelemről 2012. július 1-je után?Várandósság és jogellenes munkáltatói lépések8 dolog, amit a munkáltatói felmondásról tudnod kell!Megváltozott a Munka törvénykönyvében a várandósok felmondási védelme!Nem kell közölni előre a...

Tovább...

Kérdezős bejegyzés

Szerző: Dátum: 2015. aug. 24. Kategória: GYED-GYES alatt, GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában, Várandósan dolgozni | 162 hozzászólás

Kérdezős bejegyzés

Üdvözöllek! Jelenleg szülési szabadságon vagyok, a blogon és a Dolgozó mami Facebook oldalon is szünetel a kérdezés lehetősége, sajnos nem tudok személyes tanácsadást vállalni, sem egyéni kérdésekre válaszolni!   Kérlek, olvass tovább, hogy megtudd, milyen módon tudsz mégis segítséget kapni munkajogi vagy álláskeresési témában!   A blogon található írásokban nagy sok információ megtalálható, kérlek, kezdd ezekkel, olvasgass egy kicsit. Munkajog és álláskeresés témában 6 éve írok rendszeresen, így nagy a valószínűsége, hogy megtalálod a választ a kérdésedre, csak egy kis időt kell szánnod rá. 🙂 Megnézem a blogot!   Vannak ingyenes hírlevél-sorozataim, kifejezetten várandósoknak, kisgyerekes anyukáknak, s álláskeresőknek.  Ezekre is érdemes feliratkozni! Megnézem az ingyenes hírleveleket!   Ezen kívül két munkajogi e-book-om van még, amiben sok-sok év munkáját, munkajogi tapasztalatát gyűjtöttem össze, ezekből az összes fontos munkajogi kérdésre részletes, közérthető választ kaphatsz! Az alábbi gombokra kattintva bele is olvashatsz a könyvekbe! Várandós vagyok, érdekel az e-book! Kisgyerekes anya vagyok, érdekel az e-book!   Ha pedig álláskeresésben vagy, ez a két tanulmány nagyon sokat segíthet, hogy ne próbálkozz eredménytelenül hónapokon keresztül, hanem gyorsan az álomállásodban landolj! Állást keresek, érdekelnek a tanulmányok! Ajánlott bejegyzések:Felmondanál? Ezeket gondold át, mielőtt megteszed!5 könyv, amit minden kisgyerekes anyukának el kéne olvasniaTárgyalási praktikák – 2. részDolgozó mami vakáción…Tárgyalási praktikák- 1....

Tovább...

5 könyv, amit minden kisgyerekes anyukának el kéne olvasnia

Szerző: Dátum: 2015. aug. 12. Kategória: GYED-GYES alatt | 0 hozzászólás

5 könyv, amit minden kisgyerekes anyukának el kéne olvasnia

Régebben – ezalatt a lányom születése előtti időszakot kell érteni 🙂 – nagyon sokat olvastam. A családunkban mindenki olvasott, a szüleimnek mai napig nagyon sok könyve van, s a nővéremnél is azt láttam gyerekként, hogy mindig könyv volt a kezében. Így – kizárásos alapon – én is nagy olvasó lettem. A diákévek végével ez a hobbi megmaradt, de akkor már a könnyedebb olvasmányok helyett jöttek a szakmai irományok. S a babavárás alatt néhány gyerekneveléssel, csecsemőgondozással foglalkozó könyv… aztán nagy szünet, s azóta alig-alig van időm rá. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem várnak rám a könyvek – de, bizony várnak… lassan nagy tornyokban… és csak várnak, és várnak… És remélik, hogy egyszer majd oda jutok, hogy elolvassam őket. A listám változatos, van rajta szakkönyv, gyerekneveléssel foglalkozó és könnyedebb iromány továbbra is. És van a nagy fogadalom: inkább minden héten olvasok egy kicsit, mint hónapokig semmit… anyaként kisbabával nem könnyű, dolgozó anyaként meg még nehezebb. De nagyon hiányzik, s megfogadtam, hogy igenis erőt veszek magamon, s beillesztem újra az életembe a rendszeres olvasást. S te mit olvasol mostanában? Adhatok egy-két tippet neked? Íme az én “kötelező olvasmány” listám a kisgyermekes anyukáknak:   1.) Sheryl Sandberg: Dobd be magad! – Nők több szerepben Lehet utálni, lehet kritizálni, hogy neki könnyű, meg hogy “persze, ha én felsővezető lennék a Facebook-nál, én is meg tudnám ezt csinálni”, de ez a nő valami fantasztikusat hozott létre. Egy olyan őszinte, saját élményeket, felismeréseket, sokszor önmagával és a női nemmel szemben finom kritikát tartalmazó mű ez, amit mindenkinek a kezébe adnék. Nem a gyermeke születés után, hanem sokkal előbb… hogy megtanulja minden nő, mennyit is ér valójában, mit ront el a karrierjében, hogyan merjünk feladatokat vállalni a munkahelyen, hogy ne féljünk a kihívásoktól, ne bánjuk, ha nem szeret minket mindenki, milyen hatással van a karrierünkre a párválasztás, s vajon lehet-e egyszerre anya és dolgozó nő ma valaki. Érdekel? Ide kattintva tudsz beleolvasni!   2.) Vida Ágnes – Üzletanyu születik Ágit szerencsém van személyesen ismerni évek óta, de nem (csak) ezért került fel a listámra. 🙂 Ez a könyv a kezdet minden anyukának, aki a babázás alatt azon töri a fejét, hogy a régi cégéhez való visszamenetel helyett inkább saját vállalkozásba kezd. Ági sikere szintén abban rejlik, hogy azt tanítja, amit saját maga is csinált, csinál. Így hiteles online marketing szakértőként, s egyszerre anyaként is ad tanácsot neked azzal kapcsolatban, hogy találd meg a megfelelő üzleti ötletet, hogy végezz piackutatást, hogy szerezz vevőket, hogy egyeztesd ezt össze a gyerekneveléssel, családi, háztartási teendőkkel, s mi az a keresőoptimalizálás, az anchor text, vagy a konverzió szó mit is takar. Ági volt már velem nyaralni (no, nem valójában, csak a könyvén keresztül, de hoppá, Ági, itt az új üzleti ötlet, nem akarsz Gazdagmami nyaralótábort indítani jövőre? :-)), játszóházban is jártunk már együtt, így az én példányom igen viseletes már, megázott a strandon, van rajta foltokban némi gyerektea, s valaki kissé megrágta a sarkát is (esküszöm, nem a lányom volt). Ennek ellenére még bírja a strapát!   3.) Richard N. Bolles – Karrieriránytű Megvádolhatnátok azzal, hogy magam felé hajlik a kezem, hiszen ennek a fantasztikus úriembernek a könyvét én lektoráltam 2013-ban. Dick Bolles könyve 40 éve jelenik meg, folyamatosan frissíti, bővíti, aktualizálja, 22 nyelvre fordították le, s 10 milliós példányszámban kelt el eddig. Azaz az úriember tud valamit az álláskereséséről… annyira, hogy a könyv olvasása, lektorálása alatt nekem is volt egy-két AHA élményem, pedig 15 éve vagyok a szakmában. Különlegessége még, hogy nem egy amerikai sikerkönyvet akartunk a kiadóval tükörfordításban kiadni, hanem idehaza is használható tippeket, ötleteket adunk az olvasónak. Pályakezdők és nyugdíj előtt állók, pályamódosítók, szülés után állást keresők,...

Tovább...

A határozott idejű szerződések veszélyei

Szerző: Dátum: 2015. aug. 04. Kategória: Várandósan dolgozni | 0 hozzászólás

A határozott idejű szerződések veszélyei

Múlt héten az RTL Klub reggeli műsorába hívtak meg szakértőként, hogy a munkáltatók által sokszor jogszerűtlenül alkalmazott határozott idejű szerződésekről beszélgessünk. Sajnos nem egy esetben láttam már, hogyan lehet jelentősen hátrányos helyzetbe hozni a női munkavállalókat ezzel a szerződésfajtával, így – mivel egy néhány perces TV interjúba nagyon nehéz beletenni minden fontos tudnivalót – ígértem egy kiegészítő cikket is múlt héten. Nos, elkészült, így ha nálad is ketyeg az óra, mindenképpen érdemes elolvasnod a következőket 🙂 A múlt heti videót az alábbi képre kattintva tudjátok megnézni:     Most pedig nézzük a tudnivalókat: 1.) Határozott idejű szerződést csak akkor jogszerű alkalmazni, ha a munkáltatónak jogos érdeke fűződik hozzá – ilyen lehet például a szezonális termelés, szolgáltatás, ahol csak időszakosan, meghatározott ideig szükséges a munkaerő –  ÉS nem csorbíthatja ez a foglalkoztatási forma a munkavállaló jogos érdekeit. Az, hogy a munkáltató spórolni szeretne az elküldéskor kifizetendő végkielégítésen, vagy a várandósság alatt felmerülő keresőképtelen állapot költségein, s később a szabadságmegváltáson, nem tekinthető jogos gazdasági érdeknek. Érdemes ilyenkor megvizsgálni, hogy a munkavállalók hány százaléka van ilyen módon alkalmazva – ha 10 %-os termelésingadozásnál a dolgozók 70 %-ának határozott idejű szerződése van, ez már nem magyarázható az ingadozással – illetve én mindig szeretem megnézni, hogy vajon a nemek szerinti eloszlás milyen – ha csak a női dolgozók vannak határozott szerződéssel, az bizony gyanús… 2.) Alapvetően nem jogellenes a határozott idejű szerződések alkalmazása, s ezek újbóli meghosszabbítása sem, de a fenti kritériumnak mindig meg kell felelni. Továbbá előírja a törvény, hogy a munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is. Azaz ha egy éves szerződéssel vagy foglalkoztatva, maximum négyszer hosszabbíthat a munkáltatód. 3.) Ám én ezt nem várnám meg a helyedben, ugyanis nagyon sokat veszíthetsz! Nézzünk csak egy példát, maradjunk ennél az 5 évnél. 5 évig hosszabbítgatnak, majd az 5. év letelte után fel is út, le is út. Nincs indoklási kötelezettség, nincs végkielégítés, nincs felmondási idő. Ha esetleg még egy napot dolgoznál – mert azt reméled, hogy majd akkor határozatlanná válik a jogviszony – felejtsd el! A hatályos törvény ezt a paragrafust már nem tartalmazza! Mit veszítettél eddig? 2 havi béredet végkielégítés címszó alatt, 30 + 15 nap, azaz 45 nap felmondási időt, azaz három és fél havi béredet. És most leszek kegyetlen, gondoljuk tovább a példát: ha kiderül az utolsó év vége felé, hogy babát vársz, s amúgy meg voltak veled elégedve (talán még maradhattál is volna tovább, ha nem vársz babát, akár jogellenesen újabb határozott időre az 5 éven túl, akár határozatlanra), de mivel költséget és problémát fogsz okozni a cégnek, minek is tartson meg? Inkább indoklás nélkül egyszerűen megszűnik a jogviszonyod, és kész. Ez azt jelenti, hogy ha nem szerzel magadnak a gömbölyödő pocakoddal másik állást (ismerve a magyar munkaerőpiacot, ennek esélye erősen a nulla felé konvergál), akkor igencsak nehéz lesz CSED-et és GYED-et kapnod. Ha magyarországi átlagkereseted van, kapásból buksz több, mint kétmillió forintot, hiszen csak GYES-re leszel jogosult 3 évig. A 3. év letelte után – ha határozatlan idejű jogviszonyból mentél el volna szülni – 8 év munkaviszony után jár neked 2 havi végkielégítés és 50 nap felmondási időre járó bér + közel egy évi szabadságmegváltás (a szülési szabadság 24 hetére és a fizetés nélküli szabadság 6 hónapjára). Ha apával úgy döntötök, hogy dupláztok, s jöhet a ketteske még a 3. év lejárta előtt, akkor a második baba utáni fizetés nélküli szabadság végére már simán meglesz a 10 éved, azaz 3 havi végkielégítés, 55 nap felmondási idő és kétszer annyi szabadság, mint előtte. Ez összesen minimum...

Tovább...

Pin It on Pinterest

Tájékoztatni szeretnélek, hogy ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérlek, engedélyezd a sütik használatát. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnom a figyelmedet arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye számodra a böngészést. A sütiket természetesen letilthatod a böngésződ beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás