Bejegyzések a következő címkével: "munkajogi tippek anyukáknak"

A hét kérdése: felmondás utáni gólyahír…

Szerző: Dátum: 2015. Júl. 27. Kategória: Várandósan dolgozni | 0 hozzászólás

A hét kérdése: felmondás utáni gólyahír…

Ez az az érzés, amit senkinek sem kívánok: megkapja az ember lánya a felmondását, lenyeli a békát, beletörődik, hogy új állást kell keresnie. S néhány hét múlva kiderül: már nem egyedül van, babát vár, s ezzel a felismeréssel minden eddigi gondolat törlődik… Mit csináljon? Hogy lesz így, az egyre növekvő pocakkal új állása? Vagy menjen vissza a munkáltatójához? Védett így? Fog egyáltalán bármit is kapni a baba születése után? E heti kérdésünk a blogon ezt a témát feszegeti…   Kedves Ági! A problémám talán egyszerűnek tűnik, de mivel nem vagyok jogi szakértő ezért kérem az Ön segítségét. 6 éve megszakítás nélküli munkaviszonyom van, július 16-án strukturális átalakulás miatt leépítés volt a cégemnél. Multi cég, elég magas fizetéssel és korrekt végkielégítéssel is. Következő héten derült ki, hogy babát várunk. Most kb. 5 hetes vagyok. Július 31-én van az utolsó munkanapom (már a felmondási időm töltöm), akkor megyek leszámolni. Az érdekelne, ha én akkor viszek magammal orvos általi igazolást abban az esetben mi tesz a munkáltató? A munkaköröm is megszűnt, tehát abban nem tud tovább foglalkoztatni. Viszont a munkaviszonyom szempontjából , illetve csed, gyed….miatt nem hiszem, ha a legjobb, ha most kezdek állást keresni. B opcióként szüleim falujában egy boltban minimálbérért tudnának eladóként alkalmazni, hogy ne szakadjon meg a munkaviszonyom. De talán ezt szeretném kevésbé. Azt szeretném tudni, hogy érdemes-e a munkáltatómmal ilyen “babát várok nem rúghatsz ki” hercehurcába belemenni? Ha munkaköröm már nem kaphatom vissza, abban az esetben, mit tudok tenni náluk még a szülésig? Nem vagyok veszélyeztetett, tehát nem tudom jár-e a táppénz. Gyors segítségét és válaszát előre is nagyon köszönöm! Üdvözlettel: Emese   Kedves Emese! A jelenleg hatályos törvény szerencsére nem tartalmazza azt a kitételt, amit korábban a 2012. július elsején hatályba léptetett Munka törvénykönyve még előírt, nevezetesen hogy a felmondási védelemre okot adó tényt, a várandósságot előzetesen, a felmondás közlését megelőzően kell közölni a munkáltatóval. Ezt a kitétel az Alkotmánybíróság 2014 májusában szerencsére töröltette. Ez azt jelenti – ahogy az az Alkotmánybíróság határozatában is állt – hogy a női munkavállaló hivatkozhat a felmondási védelemre, s a számára kézbesített felmondás jogellenességére, ha utólag tudta meg, a felmondás közlése után, hogy már várandós volt a közlés pillanatában. Az általad írt dátumokból nekem úgy tűnik, hogy ez a helyzet áll fent. Tekintettel arra, hogy ez a munkáltatónál talán vitát, s ellenkezést válthat ki (sajnos nem egy esetben hallottam már ilyenről) érdemes a munkáltatóval való kapcsolatfelvételt okosan, megfelelő felkészültséggel s a szükséges, hitelt érdemlően bizonyító erejű dokumentumok birtokában megtenni. Ha gondolod, szívesen segítek ebben személyes tanácsadás keretén belül (ezt azonban nem érdemes sokáig húzni, jobb lenne a felmondási idő lejárta előtt “visszafordítani” az egész folyamatot). Illetve arról is érdemes ilyenkor tájékozódni, hogy a várandósság alatti munkavégzésre milyen szabályok vonatkoznak (másik munkakör, bérezés, orvosi vizsgálatok idejére mentesülés, keresőképtelenség…), hiszen ha nem áll fenn a veszélyeztetett várandósság esete, még több havi munkavégzésről beszélhetünk. Mindenképpen javaslom a munkáltatóval való egyeztetést, hiszen biztosítási jogviszony hiányában semmilyen ellátás nem jár (CSED, GYED), csak a GYES… Ha gondolod, nyugodtan keress meg, ide kattintva találod a tanácsadás részleteit! Ajánlott bejegyzések:Felmondás terhesség alatt 2016-ban8 dolog, amit a munkáltatói felmondásról tudnod kell!Felmondási védelem 2019-benFelmondási védelem 2018-banTerhesség...

Tovább...

A hét kérdése: felmondhatnak-e, ha nem mész vissza a gyermeked 3 éves kora előtt dolgozni?

Szerző: Dátum: 2015. Júl. 07. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 0 hozzászólás

A hét kérdése: felmondhatnak-e, ha nem mész vissza a gyermeked 3 éves kora előtt dolgozni?

A hét kérdésének egy múlt heti olvasóm problémáját választottam, ami több okból is tanulságos, érdemes alaposan elolvasni, s tanulni belőle… Vajon hogyan mérlegeljünk, ha hatalmas létszámleépítések közepette hív vissza minket a munkáltatónk, hogy menjünk újra dolgozni? Mi ez, csapda, vagy csak szerencsétlen véletlenek összjátéka?   Kedves Ági, Jelenleg 1,5 éves kislányommal vagyok itthon Gyed-en, azonban a munkáltatóm felkeresett a héten, hogy szeptember 1-el mehetnék vissza dolgozni, amit egyelőre nem szeretnék. Munkaviszonyom folyamatos volt szülésig (2014.01.06), több mint 9 ledolgozott évem van. A kérdés az lenne, ha most nemet mondok, akkor ez ok lehet e a munkaadó részéről a felmondásra? Egy multi cégről van szó kereskedelmi szektorban, jelentős átszervezések voltak/vannak az elmúlt hónapokban, és több száz kollegának küldtek ki felmondó levelet, arra hivatkozva hogy megszűnt a pozíciójuk. Többek közt akit a helyemre vettek fel határozott időre, Ő is megkapta -egyelőre én még nem-. Kérlek, segíts válaszoddal, hétfőig kaptam haladékot, szívesen elmegyek hozzád személyes tanácsadásra is, mert ha már felmondanak, akkor szeretném kihozni a maximumot a helyzetből. Nagyon köszönöm!   Kedves Tímea!   A fizetés nélküli szabadság igénybe vétele a te döntésed, a törvény adta jogod, azaz a munkáltatód nem kényszeríthet, hogy ezt megszakítsd, s visszamenj dolgozni a gyermeked 1,5 éves korában. Ha a korábbi munkakörödet betöltő kollégának is megszüntetik a jogviszonyát, s emellett több másik dolgozót is elküldenek, én mindenképpen óvatosan bánnék a visszatéréssel, hiszen remélem tudod, nem vagy védett, ha megszünteted a fizetés nélküli szabadságot, felmondhatják a jogviszonyodat azzal az indokkal, hogy nincs üres, betöltetlen állás azon a munkavégzési helyen, ahol korábban dolgoztál. Az a tény, hogy most nemet mondasz, semmiképpen nem lehet most felmondási indok, hiszen most védett vagy a fizetés nélküli szabadság igénybe vétele alatt, de ha később visszatérnél, akkor sem szerepelhet az indokként a felmondásban, hogy korábban visszautasítottad a visszatérésre tett ajánlatot. Persze, másik indokot (lásd az előbbi fentit az üres munkakör hiányáról), viszonylag könnyen tud találni a cég, ha valóban nincs betöltetlen üres állás a sok leépítés miatt. Én azért is lennék óvatos, mert most még csak 9 éved van, ám ha betöltöd a 10-et, egy havi végkielégítéssel több járna, ha elküldenek, így meglehet, a munkáltatód megpróbál a felmondás esetén kifizetendő összegeken is spórolni a korábbi visszahívással. Persze, az is lehet, hogy valóban szükségük van a szaktudásodra, s semmi csapda nincs ebben a visszahívásban. Egyeztetni kéne a munkáltatóval a visszatérés részleteiről, milyen munkakörbe, milyen bérrel, mikortól tudnának felvenni, s rákérdezni, hogy a máshonnan hallott csoportos leépítések mennyire fognak téged érinteni, ha megszünteted a fizetés nélküli szabadságot, s tudják-e garantálni, hogy nem mondanak fel neked a visszatérésed után. A legjobb, ha ennek írásos nyoma is van. 🙂 Ha személyes tanácsadást szeretnél, érdemes mindenképpen időben jelentkezni, nem az utolsó pillanatban, amikor már baj van, mert nagyon sok megbízásom van, sokszor csak 1,5 – 2 hetes időtávban tudok időpontot adni, s a nyári szabadságok miatt még kevesebbet dolgozom (én is kisgyerekes anya vagyok :-), oviszünettel, nyári nyaralással…) Érdemes lenne esetleg az őszi online jogi tanfolyamra eljönni, ha most nem térsz vissza, hogy előre, minden várható helyzetre fel tudj készülni, s ne váratlanul, kapkodva kelljen dönteni. Erről a részleteket itt találod: https://dolgozomami.hu/online-tanfolyam   Sok sikert az egyeztetéshez! Ajánlott bejegyzések:Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethet“Felmondtak… pereljek? Mit tegyek? Hova forduljak?”Felmondási védelem 2018-banBabaszobából vissza a munka világábaA hét kérdése: tartósan beteg gyermek és felmondási...

Tovább...

Visszahívhatnak szabadságról?

Szerző: Dátum: 2015. Júl. 02. Kategória: Újra munkában | 0 hozzászólás

Visszahívhatnak szabadságról?

Határozottan állíthatom, hogy itt a nyár. Nem csak azért, mert újra klassz meleg van, a lányom strandolhat, s jövő héten mi is elutazunk egy kis nyaralásra, de azért is, mert az elmúlt héten négyen kérdezték meg tőlem ugyanazt: mi van akkor, ha a munkáltatójuk visszarendeli őket nyaralásról, vagy nem engedi el őket, holott ők már befizették a nyaralást. Ha már munkába visszatért dolgozó mami vagy, mindenképpen érdemes ezt a cikket is elolvasnod, de ha még odahaza vagy, akkor is (hogy apának el tudd mondani, hogy védje meg magát a főnökével szemben, ha a családi nyaralásról van szó :-)) Szeretek minden jogi kérdést az alapoktól kezdeni, s a szabadságok esetén az első alap tudnivaló az, hogy – ellentétben a mindennapi szóhasználattal – a szabadságot nem kivesszük, hanem igényeljük, s kiadják. Azaz a munkáltató engedélyezi, természetesen munkavállaló előzetes meghallgatása után. Évente hét munkanap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, ez azonban nem azt jelenti, hogy beszólunk, hogy szabira megyünk, és holnaptól el is tűnünk. A törvény szerint az erre a 7 napra vonatkozó igényt legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelenteni. Ha tehát a nyári nyaralásunkat tervezzük, mindenképpen tanácsos egyeztetni a munkáltatóval, (s sokszor a többi kollégával is, akik a helyettesítést meg tudják oldani). Ha megigényeltük a szükséges napokat, engedélyezték, akkor nyugodtan befizethetjük a nyaralást. No, de mi van, ha a kedves főnökünk ezek után mégis úgy dönt, hogy Balaton ide, Spanyolország oda, a cég bizony nélkülünk egy hétig sem működik, s vissza akarja vonni a korábbi szabadságengedélyt, vagy még rosszabb, akkor hív minket vissza, amikor már a magyar vagy spanyol tengerbe lóg a lábunk? Nos, nem maradunk törvényi szöveg nélkül ebben az esetben sem: a jogszabály egyértelműen megadja, hogy mely esetekben lehet ezt megtenni: kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén. Azaz az az elképzelt helyzet, hogy a 8 fős ügyfélszolgálati osztályról egy főt bizony nélkülöznie kell (de mellesleg megnövekedett ügyfélszolgálati munka esetén még a két titkárnőt és a recepcióst is be tudja ültetni az ügyfélszolgálati kolléganők közé), nem igazán indokolja, hogy visszarángasson minket a korábban jóváhagyott szabadságunkról, s a befizetett nyaralásunkról, de ha mi vagyunk a vállalat egyetlen, ritka és nélkülözhetetlen szakembere, aki egy bizonyos rendelést teljesíteni tud, ami a szabadságunk első napján bejött, s tízmilliókat hoz a cégnek (de persze azonnal kellene teljesíteni), már indokol(hat)ja a visszahívásunkat. S mi lesz ekkor a befizetett nyaralásunkkal? Természetesen a szabadságkiadás időpontjának módosításával vagy a már megkezdett szabadság megszakításával összefüggésben felmerült összes kárt és költséget a munkáltató köteles megtéríteni. Fontos tudni továbbá, hogy a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít bele, azaz ezeket a napokat később újra igényelhetjük. És általában ha ezt közöljük is vele egy kilátásba helyezett szabadság visszavonás esetén, azonnal meg szokták gondolni magukat 🙂 “Á, egye fene, mégiscsak menjen szabadságra, Jolika!” Azonban szeretnék mindenkit óvni attól, hogy a nyári nyaralásait szabadságengedély nélkül indítsa, vagy akár foglalja le. A helyes folyamat először az engedélyeztetéssel kezdődik, s csak utána szabad nyaralást foglalni. Ha ugyanis nem kaptunk engedélyt rá, csak mi tervezgettük magunkban, hogy mikor és hova utazunk el, a fenti szabályok egyikére sem hivatkozhatunk. A “De hát főnök, én már befizettem, miért nem engedsz el” kezdetű mondatokat megspórolandó tartjuk be a hivatalos szabadságigénylési folyamatot! És utána jó nyaralást, pihenést kívánok Nektek!   Ajánlott bejegyzések:Módosul a felmondási védelem a kisgyerekesek esetében?Változások a Munka törvénykönyvébenAz 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethet2+2 = :-)Módosult a Munka...

Tovább...

A hét kérdése: jár a cafeteria a szülési szabadság idejére?

Szerző: Dátum: 2015. máj. 13. Kategória: GYED-GYES alatt | 0 hozzászólás

A hét kérdése: jár a cafeteria a szülési szabadság idejére?

A munkáltatók sokszor ott szeretnek spórolni, ahol lehet… néha még úgy is, hogy jogszabályt sértenek vele. Az alábbi érdekes kérdés is ehhez a témához kapcsolódik, vajon kérheti-e a munkavállaló a cafeteria juttatást a szülési szabadsága idejére?    Kedves Ági! Az én kérdésem az lenne, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Új Mt.) 127. § (5) bekezdése szerint a szülési szabadság tartamát, a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, munkában töltött időnek kell tekinteni, tehát jár a cafeteria a szóban forgó 24 hétre. Eltérhet ettől a munkáltató bármilyen indokkal (pl saját szabályzatban foglaltakkal)? Előre is köszönöm a kedves válaszodat, Írisz   Kedves Írisz! A felvetés nagyon jó 🙂 valóban ezt fogalmazza meg a jelenleg hatályos Mt., s igen érdekes kérdés ez sok anyuka számára. A törvény szövegét és az egyenlő bánásmódról szóló szabályozást együtt nézve igenis kijelenthető, hogy nem lehet hátrányos megkülönböztetésben részesíteni a szülési szabadságon lévő édesanyákat más, összehasonlítható helyzetben lévő munkavállalókhoz képest, azaz igen, a cafeteria juttatás jár a törvény szerint erre az időszakra. Amit itt még érdemes megvizsgálni, hogy mit is tartalmaz ez a juttatás, hiszen a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó juttatásokat nem kell a munkáltatónak megfizetnie (ilyen például a munkába járás költsége), de azokat, amik nem kapcsolódnak a munkavégzéshez, igen! A kérdésed másik részére a válasz az eltérő rendelkezésekről szóló fejezetben keresendő: a törvény azt engedi meg, hogy kollektív szerződésben ettől csak a munkavállaló javára térjen el a munkáltató, de megtalálható azonban az is ugyanitt a törvényben, hogy a megállapodással való eltérést nem tiltja explicit a törvény ettől a szabálytól. Kérdés tehát, hogy az adott vállalatnál a cafeteria juttatás milyen módon van szabályozva, megállapodás formájában, vagy egyoldalú munkáltatói szabályzatként. Az ügyben természetesen az összes vonatkozó dokumentumot meg kell vizsgálni ahhoz, hogy végleges véleményt lehessen mondani. Érdekességként írom csak, hogy volt már az Egyenlő Bánásmód Hatóság esetei között ilyen ügy, ahol az eljárást indító anyuka szintén a juttatásokat hiányolta a fenti időszakra, s az eljárás megindítása után a munkáltatóval sikerült egyezséget kötni.   Ha szeretnéd te is könnyen és gyorsan megtanulni a jogaidat, otthonról, kényelmesen, az online munkajogi tanfolyamot neked találták ki! Kattints ide a részletekért! Ajánlott bejegyzések:Munkahelyi zaklatás – mit tehetsz ellene?GYED melletti munkavégzés 2016-banA hét kérdése: felmondhatnak-e, ha nem mész vissza a gyermeked 3 éves kora előtt dolgozni?A hét kérdése: tartósan beteg gyermek és felmondási védelemAz 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka...

Tovább...

A hét kérdése: Teendők a gyermek egy éves kora előtti munkavégzés esetén

Szerző: Dátum: 2015. ápr. 23. Kategória: GYED-GYES alatt | 0 hozzászólás

A hét kérdése: Teendők a gyermek egy éves kora előtti munkavégzés esetén

Vannak esetek, amikor egy édesanya a gyermeke egy éves kora előtt is dolgozni kényszerül, vagy dolgozni szeretne. Mire kell ilyenkor figyelnie? Ez a kérdés több szakterületet is érint egyszerre, hiszen az otthonlét alatti ellátásokra vonatkozó kérdés TB szakértőt igényel, a korábban végzett munkával kapcsolatos jogi kötelezettségekről a munkajog szól, míg a tervezett tevékenység formájától függően könyvelőt, adószakértőt is be kell vonni.   Kedves Ági, most várom az első babámat, de szeretnék már előre gondolkodni a GYES/GYED alatti munkavégzéssel kapcsolatban. Főállásban irodai munkát végzek, mellékállásban műfordítóként tevékenykedem, jelenleg EKHO-s kereteken belül. Utóbbit szeretném a baba mellett is folytatni, tudnál segíteni, milyen lehetőségeim vannak? Ha jól tudom, akkor szerzői jogdíjjal járó tevékenységet a gyermek 1 éves kora előtt is lehet végezni, és a műfordítás ebbe a kategóriába tartozik. Viszont arra nem igazán találtam információt, milyen formában. Gondolom EKHO-val már nem fogom tudni végezni (mivel az főállás mellett végezhető). Az egyéni vállalkozás (mondjuk KATA) lenne szerinted a megoldás? Ez a főállásommal összeegyeztethető lenne? Természetesen a biztos állásomat, és a GYES-t/GYED-et nem szeretném kockáztatni. Előre is köszönöm szépen a segítséget! Tímea     Kedves Tímea!   Ahogy a cikk bevezetőjében is írtam, ez a kérdés összetett, több szakterületet érint. Munkajogi tanácsadóként én azt nézném meg legelőször, hogy a munkaszerződésed tartalmaz-e eleve bármilyen kikötést a további jogviszony vállalására. Ha igen, akkor érdemes lenne pontosan tudni, hogy mit ír ezzel kapcsolatban: bejelentéshez köti-e, engedélyhez köti-e, vagy alapvetően tiltja. Ha nem rendelkezik erről a szerződés külön, akkor is levezethető a bejelentési kötelezettség az Mt. alapelveiből, ahogy erről egy régebbi cikkemben már írtam. Ha ennek nem teszel eleget, vagy tiltják, de te mégis végzed, komoly problémáid is lehetnek belőle. Ha munkajogi oldalról nincs kifogás, akkor a következő kérdés, hogy az ellátásokat veszélyezteti-e a műfordítás, ezt mindenképpen egy TB szakértővel kéne megvizsgáltatni, mert a jogszabály igen gyakran változott az utóbbi időben. A tevékenységhez legjobban illő, legoptimálisabb vállalkozási forma sok mindentől függ, a bevételek nagyságától, a kiadásokról, a fizetendő adóktól, járulékoktól. E témában egy jó könyvelőt, vagy adószakértőt kellene felkeresni.     Ajánlott bejegyzések:Táppénz terhesség alattSzül a főnökasszony, ő meddig marad otthon a babával?Babaszobából vissza a munka világábaRTL Klub szakértői interjú5 könyv, amit minden kisgyerekes anyukának el kéne...

Tovább...

A hét kérdése: vetélés esetén jár-e a szülési szabadság?

Szerző: Dátum: 2015. Már. 20. Kategória: Egyéb | 0 hozzászólás

A hét kérdése: vetélés esetén jár-e a szülési szabadság?

Vannak munkajogi területek, amivel nagyon ritkán szembesülünk, hiszen – szerencsére – nem mindennapi eseteket ölelnek fel. Régebben foglalkoztam már azzal a szomorú történéssel, hogy mit tehet egy anyuka, aki szüléskor, vagy ezután elveszíti a babáját, mi illeti meg, meddig maradhat otthon (ezt a cikket itt találod). Ám van egy másik eset is, ami talán ennél is több nőt érint, ez pedig a vetélés. Így az e heti olvasói kérdésünk ezzel a témával foglalkozik.   Kedves Ági! Jelenleg GYES-en vagyok a fiammal, a GYES ideje alatt újra babát vártam, de a 21.héten elhalt, és a 23.héten megszültem. (Jogilag úgy tudom ez a 24.hétig vetélésnek számít.) A szülés utáni 6 hét szabi ilyenkor jár nekem? Nagyon sokat segítene a válaszod. Előre is köszönöm szépen! Üdv, Edus   Kedves Edus! Először is nagyon sajnálom, ami történt veled (és itt egy virtuális ölelés Neked)! A Munka törvénykönyve szerint a szülési szabadság tartama a gyermek halva születése esetén a szülést követően hat hétnél rövidebb nem lehet, de ahogy te is írtad, a kérdés ebben az esetben az, hogy ez szülésnek minősül-e. Erről nem az Mt., hanem a 34/1999. (IX. 24.) BM–EüM–IM együttes rendelete ír, ahol az áll, hogy a “halva születettnek (késői magzati halottnak) kell a magzatot tekinteni, ha 24 hétnél hosszabb ideig volt az anya méhében” (4.§ (2) bekezdés). Azaz a 23. héten történtek nem minősülnek szülésnek, ez vetélés, s ilyen értelemben a szülési szabadság sem jár.     Ajánlott bejegyzések:A Koraszülöttek VilágnapjáraMunkajogi tudásra mindenkinek szüksége van!Egyedülálló anya – Kossuth Rádió interjúA szülési szabadság igénylése kötelező?Minimálbér...

Tovább...

Módosul a felmondási védelem a kisgyerekesek esetében?

Szerző: Dátum: 2015. Már. 19. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Várandósan dolgozni | 0 hozzászólás

Módosul a felmondási védelem a kisgyerekesek esetében?

Az egyik legfájóbb Mt. módosítás 2012. július elsejével az volt, amikor a gyermek 3 éves koráig tartó abszolút védelmet eltörölte a törvény, s korlátozottan ugyan, de lehetőséget adott arra, hogy a fizetés nélküli szabadságot megszakító munkavállaló – jellemzően az édesanya – jogviszonyát a munkáltató megszüntesse. Most talán itt egy kis remény-szikrácska, hogy ez megváltozik… A Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok, a Liga Szakszervezetek, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, több szakértővel együtt elkészítette a módosító javaslatait a Munka törvénykönyvéhez. Ennek értelmében a felmondási védelmet újra megerősítenék, a korábbinál is magasabb szintre emelnék: a gyermek 5 éves koráig járna az anyának és a gyermekét egyedül nevelő apának a felmondási védelem. Emellett további, a gyermeket vállalni tervezőknek, s kisgyermekeseknek kedvező változtatásokat is javasoltak, ilyen például az a javaslat, hogy a munkáltató köteles visszavonni a felmondását, ha a munkavállaló a felmondást követő 15 napon belül közli, hogy várandós, vagy hogy emberi reprodukciós eljárásban részt. A jogellenes felmondás esetén járó, elmaradt jövedelem címén igényelhető kártérítés összegét is növelnék, a jelenlegi maximum 12 havi távolléti díj helyett jogsértés súlyától függően 12-36 havi távolléti díj kifizetésével “sújtanák” a jogellenesen eljáró munkáltatókat. Ennek a legfőbb előnye talán az lenne, hogy újra megérné sok kisgyerekes anyukának felvenni a kesztyűt egy jogvita esetén, amit ugye a jelenleg hatályos törvényben maximalizált alacsony összeggel (12 havi távolléti díj) megpróbáltak a döntéshozók minél jobban elnyomni. Szintén szerepel a módosító csomagban, hogy a gyermekek után járó pótszabadságot is a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki a munkáltató – igen logikusan, hiszen ha a gyermeknevelésre tekintettel illet meg valakit több szabadidő, akkor erről, ennek igénybevételéről ne a munkáltató, hanem a szülő dönthessen.   Érdekel a munkajog, tudni szeretnéd a jogaidat a munkahelyen? Iratkozz fel az ingyenes hírlevelemre IDE KATTINTVA!   Ajánlott bejegyzések:Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetBabaszobából vissza a munka világábaVáltozások a Munka törvénykönyvébenMegszűnik a felmondási védelem?Módosult a Munka...

Tovább...

A hét kérdése: tartósan beteg gyermek és felmondási védelem

Szerző: Dátum: 2015. Már. 04. Kategória: GYED-GYES alatt, GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

A hét kérdése: tartósan beteg gyermek és felmondási védelem

Bár nagyon sokat írtam már a fizetés nélküli szabadságról, s az ezzel összefüggő védelemről, bizony vannak olyan esetek, amikor a szokásostól eltérően a gyermek 3 éves kora után is otthon tud vagy szeretne maradni egy anyuka. Ilyen lehet például a tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermek, akire tekintettel a három éves kor után is GYES-t folyósítanak. De vajon ez védettséget is jelent? Vagy a kettő nem egy és ugyanaz?   “Jelenleg 2 éves lányommal GYES-en vagyok. Jövőre lejár a vele járó GYES és van egy 6 éves kisfiam , aki diabéteszes. Közigazgatásban dolgozom. Kérdésem lenne, hogy a 3. év lejártát követően, megigényelném a fiam után járó GYES-t, ami 10 éves koráig adható. A 10 éves korig járó GYES alatt az új Mtv. alapján felmondhat a munkáltató, vagy csak amikor lejár?”   Érdemes először is tisztázni – nem csak eme esetben, de minden egyes munkajogi kérdésnél – hogy ki melyik törvény hatálya alá tartozik. Ha a “közigazgatásban dolgozom” kifejezéssel azt szeretted volna kifejezni, hogy köztisztviselő, kormánytisztviselő vagy, akkor az Mt. nem vonatkozik rád, tehát nem az Mt. alapján kell a védelmet megvizsgálni, hanem a 2011. évi CXCIX. törvény alapján. Ez kimondja, hogy felmentési védelem jár a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt, mégpedig a 111. §, 113. § (1) bekezdésben megfogalmazott fizetés nélküli szabadság alatt. Ez utóbbi jelenti azt az időszakot, amikor a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt továbbra is otthon maradhatsz, fizetés nélküli szabadságot igényelve. Azaz a védelem nem a GYES folyósításhoz köthető, hanem a fizetés nélküli szabadság igénybevételéhez (amit GYES folyósítás esetén van jogod igényelni a munkáltatódtól). Érdemes arra figyelni, hogy ezt időben jelentsd be a munkáltatódnak (15 napos határidőt ír elő a törvény), hogy tudjanak róla, még mielőtt lejár a kislányod utáni fizetés nélküli szabadság.   Ajánlott bejegyzések:A hét kérdése: felmondhatnak-e, ha nem mész vissza a gyermeked 3 éves kora előtt dolgozni?Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetFelmondási védelem 2020-banFelmondási védelem 2019-benFelmondási védelem...

Tovább...

A hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságok

Szerző: Dátum: 2015. feb. 27. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

A hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságok

Kissé el vagyok maradva a hét kérdése bejegyzésekkel, de ígérem, be fogom hozni a lemaradást. Sajnos közbejött néhány olyan dolog, amivel nem számoltam, s jelentősen lassítja a kérések megválaszolását. A mai bejegyzésnek egy mindenkit érdeklő témát választottam, a gyermek után járó pótszabadságokat, pontosabban az erre jogosító időszakot fogjuk megvizsgálni. Számtalan esetben láttam, hogy sajnos bármennyit is írok róla, mégsem könnyű kiszámolni a munkavállalót megillető szabadságokat. Arról nem is beszélve, hogy a törvény is többször változott az elmúlt években. No, lássuk hát az olvasónk kérdését…   “2010-ben született kisfiam, 2012-ben kislányom, azóta itthon vagyok gyeden, gyesen… – tervezem a munkahelyemre való visszatérésem. Most számolom ki az évek alatt összegyűlt szabadságomat. Kérdésem: kisfiam tartósan beteg, 2013.10.01. óta kapok rá emelet összegű családi pótlékot a tartós betegsége miatt. Így 2013-ra is jár a 2 nap pótszabadság tartós betegsége miatt? Vagy nem jár 2013-ra ez a pótszabadság, mert csak két hónapra járt az emelt összegű családi pótlék a 12 hónapból? Válaszod előre is köszönöm! Fantasztikus a munkajogi hírleveled és a szabadságszámításos segítség is!”   A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Munkában töltött időnek minősül a törvény szerint többek között a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának időszaka is (vagy az első 12 hónap, ha még ezt 2011. augusztus 1-je előtt kezdte meg a munkavállaló). Azaz mind az alap-, mind a pótszabadságokra eme időtartamok alatt vagyunk jogosultak, s ezért időarányosan kell számolni őket. Ha a kisfiad  2013 október elseje óta minősül tartósan betegnek, akkor 2013-ban erre a két hónapra időarányosan kell számolni pótszabadságot, ha amúgy ebben az időszakban még jogosult voltál szabadságra (a lányod születése után még tartott itt a fizetés nélküli szabadság 6 hónapja). Mivel a kislányodról pontos dátumot nem írtál, így csak ilyen “viszonyítós módszerrel” tudok válaszolni. A szabadságoknál azonban a törvény szerint a tört napokat, ha elérik a felet, felfelé, ha nem, lefelé kell kerekíteni, azaz a 2 hónapra jutó valószínűleg nem éri el a 0,5-öt, így valóságban 0 lesz.   Ajánlott bejegyzések:Szabadságok útvesztőjébenSzabadság kiszámítása – gyakorlati példák 2.Pótszabadság fogyatékos és tartósan beteg gyermek utánSzabadság kiszámítása – gyakorlati példák 1.Közalkalmazottak szabadsága – Tudnivalók a szabadságról 4....

Tovább...

Felmondás vagy közös megegyezés, melyiket válasszam?

Szerző: Dátum: 2015. feb. 11. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Felmondás vagy közös megegyezés, melyiket válasszam?

Az egyik leggyakoribb kérdés, amivel szinte minden tanácsadáson, minden ügyfelemnél találkozom, hogy ha oda kerül a sor, melyik jobb neki, a munkáltatói felmondás vagy a közös megegyezés? Mert mindegyik mellett és ellen hallott már elég érvet a szomszédasszonytól, a postáskisasszonytól, meg a kollégáktól… ja, és a főnöktől is (valószínűleg ez volt a “legpártatlanabb” vélemény). Nézzük tehát a tudnivalókat a közös megegyezésről… Felmondás vagy közös megegyezés – mi a különbség? A munkáltatói felmondás egy egyoldalú jognyilatkozat, azaz ha tetszik neked, ha nem, ha egyet értesz vele, ha nem, ha ez írásba van foglalva, van benne egy indok, akkor bizony kézbesíthető, és a kézbesítéssel hatályosul. A közös megegyezés ehhez képest – ahogy a nevében is benne van – közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetésről egy megállapodás, azaz mindkét fél – igen, nem csak a munkáltatód, de te IS – beleegyezel abba, hogy megszűnjön ez a jogviszony. Ergó, ha te ezt nem akarod, akkor a közöst nem kell aláírni 🙂 senki sem kényszeríthet rá (vagy ha mégis, az úgyis megtámadható…)   Felmondás vagy közös megegyezés – melyik jobb neked? Gyakran kérdezik, hogy mégis akkor mikor éri meg aláírni a közös megegyezést? Az én első és legfontosabb alapszabályom, ha a felmondás vagy közös megegyezés között kell választanunk, hogy ha a munkáltató által kezdeményezett közös megegyezéses megállapodásban nincs legalább ugyanannyi anyagi juttatás, mint ami a munkáltatói felmondás esetén járna, akkor nincs is tovább miről beszélni, ezt nem írjuk alá. Ha ugyanannyi, vagy több van benne, akkor elgondolkozunk rajta, attól függően, hogy nekünk mi a szándékunk, van-e valóban olyan üres állás, amibe vissza szeretnénk / tudnánk térni a céghez, mennyivel több az a bizonyos több, amit ajánlanak, mennyi időn belül tudnánk másik állást találni a munkaerőpiacon, mennyire megalapozott és jogszerű a munkáltatói felmondás indoka (azaz mennyire fontos a munkáltatónak, hogy inkább a közöst írjuk alá, s neki ne kelljen felmondania, s indokolnia…), mennyi bizonyíték van a kezünkben arra vonatozóan, hogy de bizony van üres állást, csak éppen nekünk nem lett felajánlva, mennyire szeretnénk pert indítani, stb…   Felmondás vagy közös megegyezés – mi kell a még a jó döntéshez? Nos, kedves anyukák, a jól meghozott döntéshez előzetes kutatás, informálódás, szimatolás 🙂 kell.   View image | gettyimages.com Kapcsolatépítés és kommunikáció az otthonlét alatt, a visszatérés előtti időszakban, kedves kolléganők fülesei, korábban elküldött anyukák információi (kinek mit ajánlottak, felmondás vagy közös megegyezés volt a munkáltató első lépése, hogyan zajlottak a megbeszélések…). No, meg szükséges persze egy alapos számítás, hogy mi is jár nektek végkielégítés, felmondási idő és szabadságmegváltás címszó alatt, pláne, ha az otthon töltött évek alatti béremelést is figyelembe vesszük! Mi, hogy ez nehéz és bonyolult? Hogy ezt senki nem tanította meg az iskolában? Hát, bizony azokért a százezrekért, milliókért, amiket az ügyes jogtudatos anyukák az elmúlt években ügyesen megszereztek a segítségemmel, tanulni kell egy kicsit… de hogy hol? Nálam, tőlem… 🙂 Hogy ha te is abba a helyzetbe kerülsz, hogy egyszer csak jön a telefon, s szólnak neked, hogy ugorj be aláírni a közöst, akkor tudd, hogy mit kell tenned! Ezen az online munkajogi tanfolyamon mindent megtanítok neked, amit egy kisgyerekes anyukának tudnia kell a jogairól! Nehogy már ott hagyd a cégnek, ami neked jár! 🙂   Ajánlott bejegyzések:Felmondási védelem 2018-banMennyi a felmondási idő?A hét kérdése: mi jár a kölcsönzött munkaerőnek elbocsátás esetén?Egy ügyfelem tollából…8 dolog, amit a munkáltatói felmondásról tudnod...

Tovább...

A hét kérdése: mi jár a kölcsönzött munkaerőnek elbocsátás esetén?

Szerző: Dátum: 2015. feb. 06. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

A hét kérdése: mi jár a kölcsönzött munkaerőnek elbocsátás esetén?

Érdekes jogi kérdést vetett fel az e heti egyik kérdezőnk, kölcsönzött munkaerőként dolgozott  a szülés előtt, s most a visszatérési esélyeit latolgatja. Azt hinné az ember, hogy egyedi eset, de nem! Magyarországon több, mint százezer munkavállaló dolgozik évente ebben a formában, s több, mint 7000 cég veszi igénybe a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatást. Nem kevés emberről beszélünk tehát, akiknek adott esetben végkielégítés jár… de mennyi is?   “Kölcsön munkaerőként dolgoztam egyazon cégnél több, mint 5 évet, majd 2 gyermekem született, 2 és fél év különbséggel. Nagyjából 10 éve vagyok állományban a kölcsönzőnél (kb. 5 év aktív munka, majd táppénz, GYÁS, GYED-2 gyerekkel). A kölcsönvevőnél közben megszűnt a munkahely és a munkakör, amiben dolgoztam. Nemrég jeleztem, hogy visszamennék dolgozni, részmunkaidőben a GYES mellett, de tartok tőle, hogy a kölcsönzőcég megválik tőlem. Kérdésem lenne, hogy jár-e végkielégítés, és ha igen, mennyi időre? Előre is köszönöm, ha válaszolsz! “   Amennyiben a munkaerő-kölcsönző cég meg szeretné szüntetni a jogviszonyt, azt írásban, indoklással kell megtennie. A lehetséges indokok között szerepel az is, hogy kölcsönbevevővel megszűnt a kikölcsönzés, azaz erre hivatkozva felmondható a jogviszony. Amennyiben a jogviszony hossza 10 éves az utolsó kikölcsönzés alatti tartalmat tekintve (levonva az évenként 30 napot meghaladó keresőképtelen időszakokat, de nem ideértve a szülési szabadságot és a fizetés nélküli szabadságot, hiszen ez utóbbi kettő beleszámít), akkor 3 havi végkielégítés jár a kölcsönzött munkavállalónak, ha nincs meg a 10 év, akkor csak 2 havi végkielégítés, s mindkét esetben jár a szerződésében megfogalmazott felmondási időre járó bér (ez utóbbi esetén kivéve, amennyiben erre egyébként sem lenne jogosult, pl. táppénzen van). Érdemes lenne tehát felvenni a céggel a kapcsolatot, bejelenteni a visszatérési szándékot, s megtudni, van-e lehetőség a továbbfoglalkoztatásra. Ha nincs, akkor a cégnek a fentik szerint kell eljárnia.   Ajánlott bejegyzések:Felmondás vagy közös megegyezés, melyiket válasszam?Egy ügyfelem tollából…“Felmondtak… pereljek? Mit tegyek? Hova forduljak?” – 2. rész“Felmondtak… pereljek? Mit tegyek? Hova forduljak?”Felmondási védelem...

Tovább...

Egy ügyfelem tollából…

Szerző: Dátum: 2015. jan. 29. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Egy ügyfelem tollából…

A munkám bizalmi jellegéből adódóan nagyon kevés konkrétumot tudok mondani az ügyfeleimről, általában csak a sikerükről tudok nagy vonalakban beszámolni, de a részletekről nem. Nemrég úgy döntött egy anyuka, aki a könyvem segítségével védte meg a jogait, hogy megírja nekem a teljes történetét, s miután én ebből az árulkodó részleteket kivettem, megengedte a nyilvánosságra hozatalát, azért, hogy másokat is bátorítson. Ezúton is hálásan köszönöm neki a bátorságát, példamutatását! (Bármilyen hasonlóság nem a véletlen műve, ez a mai magyar valóság!) “Egy közepes méretű, magát családi vállalkozásnak mondott külföldi tulajdonú cégnél dolgoztam, mint asszisztens. Hát családias jellege abban merül ki, hogy az élén az alapító úr “trónol” és a mai napig próbál mindent kordában tartani, mindenről tudni: merev szabályok voltak, szigorú blokkolás, s még a ledolgozott munkaidőnkből is levontak WC-re menés, öltözés, lépcsőn lesétálás címén. Persze itt is „elvárt” volt túlóra, amit soha nem fizettek, de még csak meg sem köszöntek.   View image | gettyimages.com   Hát, innen jöttem én el táppénzre a szülés előtt egy kicsivel. A közvetlen főnökömmel, illetve kollégáimmal nagyon jóban voltam. Azóta is tartom velük a kapcsolatot, de sajnos időközben a közvetlen főnököm távozott a cégtől, nem túl békésen. Mivel én úgymond a jobb keze voltam, számítottam rá, hogy vele hullok. Aztán megfogant a kis tesó, s nem mentem vissza azonnal dolgozni, de sajnos a várandósságom nem volt problémamentes, s táppénzre írt az orvosom. Bementem a céghez a kis táppénzes papírommal nagy naivan, hogy akkor én mostantól táppénzen leszek. És itt ért az első pofon. Mondta az ügyvezető, hogy ez nem így megy. Az a cégnek pénzbe kerül, menjek csak szépen GYES-re, miért nem jó az nekem. Felvilágosítottam a GYES összegéről és konkrétan sírva fakadtam, hogy abból nem fogunk tudni megélni. Biztos a hormonok miatt, ott bőgtem neki… Megszánt és mondta, hogy gondolkozik rajta. Másnap hívott, hogy rendben menjek táppénzre, de “cserébe” a visszatérésemkor 3 hetet a nekem járó szabadságból munkával kell töltenem. Belementem. Amikor a gyermekem nagyobb lett, jeleztem a cég felé, hogy szeretném a szabadságomat tölteni és vissza szeretnék térni. Személyesen is bementem, beszéltem az ügyvezetővel. Nem mondta, hogy nem vár vissza. Ezek után írtam még egy levelet, hogy ne feledkezzenek meg rólam. Semmi válasz nem jött. Többször telefonáltam, de az ügyvezető titkárnője mindig lepattintott. Ahogy közeledett a visszatérésem ideje, jött a nagy pofon. Hívott az ügyvezető, hogy nincs számomra megfelelő hely, így “ugorjak be” egy közöst aláírni. Kifizetik a szabadságokat és kész is vagyunk. Miután már kaptam levegőt a sokktól, mondta, hogy nem ugrok sehova két hörghurutos gyerekkel. Későbbre kérek egy időpontot. Ebbe belement. És itt jött a képbe a te könyved. 🙂 A hírleveidre már régóta feliratkoztam. A férjem rendelte meg karácsony előtti hétfőn. Másnap már olvastuk is. Úgy készültem a főnökkel való találkozásra, mint valami vizsgára. Kiemeltem, számoltam, jegyzeteltem. View image | gettyimages.com Ami viszont ebben az időszakban nagyon érdekes volt – és ami a magyar gondolkodásmódra jellemző – hogy a barátok, rokonok elég nagy része azt vallotta, hogy felesleges küzdeni, úgysem kapom meg, ami jár, meg jobb békében szétválni, meg próbáljam meg magam visszakönyörögni még kevesebb pénzért is. Ehhez hasonló “jó” tanácsokat kaptam. De addigra már kellően felhergelt a cég azzal, hogy ilyen váratlanul ki akar rúgni, ráadásul undorító módon egy „ugorj be egy közösre” mondattal. Eljött a nagy nap, találkozás az ügyvezetővel (aki egyébként maga is családos ember). Leültem és már mondta is: nem ajánlott semmilyen pozíciót, a részmunkaidős állástól teljesen elzárkózott. Viszont az “ugorj be egy közösre, kifizetjük a szabadságod” verzió változott “közös megegyezés 45 nap felmondási idővel, 2 hónap végkielégítéssel verzióra” (7 év a munkaviszonyom). Illetve a szabadság és felmondásidő letöltését kérte. Nem is lett volna ez...

Tovább...

A hét kérdése: mi jár végelszámolás esetén a munkavállalónak?

Szerző: Dátum: 2015. jan. 26. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

A hét kérdése: mi jár végelszámolás esetén a munkavállalónak?

Talán az egyik legijesztőbb dolog egy otthon lévő édesanya számára az, amikor valamilyen úton-módon tudomására jut – a legtöbbször csak pletykák vagy jóindulatú kollégák révén – hogy a munkáltatója meg fog szűnni, vagy legalábbis erre utaló jelek vannak. De sokszor még a jogutódlás híre is ijesztően hat olyanokra, akik nem tudják, mi vár rájuk. Nézzük ma ezeket az eseteket.   “Jelenleg másfél éves kislányommal vagyok GYED-en és a munkáltatómnál olyan változás állt be, hogy eladják a céget ( az eladás formáját nem ismerem illetve nem is tájékoztattak az eladás tényéről (csak miután meg fog történni). Minden információt bizalmasan egy volt munkatárstól tudok. Magyar tulajdonosnak adják el – az elkövetkező hónapokban, majd a végelszámolást az új tulajdonos fogja elvégezni. Egyedül én vagyok már csak alkalmazott a cseh tulajdonú cégben. 2009. júniusa óta áll fenn a munkaviszonyom. Kérdéseim a következőek lennének: – az eladásból adódóan fog-e kár érni engem: – ha végelszámolja az új tulajdonos a céget végkielégítés jár-e nekem? (gondolom ha a cseh cég kerülne végelszámolás alá, akkor kapnák végkielégítést?) Ez milyen összeg lenne? – a szülés előtti szabadságom és a mai napig járó szabadságok el fognak veszni? Egyáltalán ezek kifizetésre kerültek volna, amennyiben 2 év után visszamegyek dolgozni (ha nem szűnne meg a cég)? – van-e olyan teendő, amivel ebben az esetben időben tudnék lépni (a javamra)?”   Ha a cég új tulajdonosokhoz kerül, akkor munkajogi értelemben abban az esetben beszélhetünk jogutódlásról, amennyiben erőforrások (eszközök, jogok, kötelezettségek) olyan szervezett összessége került átadásra, amely az átadás során megtartja identitását, és az átvevő munkáltató ezt ugyanazon célra, gazdasági tevékenység folytatására használja tovább. Ebben az esetben az átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át. Emiatt az esetleg otthon, fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló jogviszonya (annak minden kötelezettségével és jogával) átszáll az átvevő munkáltatóra. Ha tehát a munkáltató működik tovább, egy esetleges munkába visszatérésnél neki kell a felhalmozott szabadságot kiadnia a munkavállaló számára, majd az érvényes szerződés szerinti foglalkoztatást megvalósítani (vagy a jogviszonyt jogszerűen megszüntetni, annak minden következményével). Ha végelszámolásra kerülne sor, akkor az azt jelenti, hogy a munkáltatónak van-e elegendő fedezete tartozásainak kielégítésére, azaz a munkabérek és egyéb járandóságok rendezésére is. Ebben az esetben jár a munkavállalónak a ki nem adott szabadság pénzbeli megváltása, a végkielégítés (a fenti esetben 5 betöltött év után 2 havi bér), és a felmentési időre járó távolléti díj (hacsak munkabérre egyébként sem lenne jogosult). Bármelyik helyzetbe is kerül egy munkavállaló, érdemes tartani a kapcsolatot a munkáltatóval, információkat szerezni, s adott esetben akár direkt jelentkezni is az átvevő munkáltatónál, jelezve, hogy ugye nem feledkeztek meg róla?   Ha ennél is többet szeretnél tudni a jogaidról (akár arról is, hogy végelszámolás, felszámolás esetén hogyan képviseld az érdekeidet a legügyesebben), kattints ide!   Ajánlott bejegyzések:Mikor jár végkielégítés?A hét kérdése: mi jár a kölcsönzött munkaerőnek elbocsátás esetén?Közös megegyezés – kinek is előnyös valójában?Kulturális ágazatban dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának megszűnéseMunkavállalói jogok és kötelezettségek a korona vírus...

Tovább...

A hét kérdése: munkaszerződés módosítás

Szerző: Dátum: 2015. jan. 15. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

A hét kérdése: munkaszerződés módosítás

E heti olvasói kérdésünk a munkaszerződés módosítására vonatkozik: megteheti-e a munkáltató, hogy a szülés utáni visszatérésnél változtat egyoldalúan a szerződés korábbi tartalmán, jelen esetben a munkavégzés helyén? Kötelezheti-e a munkavállalót arra, hogy bejárjon dolgozni, ha eddig otthonról végezhette munkáját?   “Távmunkában dolgoztam a gyerekem születése előtt, munkaszerződésemben is ez szerepel a munkakör megnevezés alatt. Munkáltatóm kiküldött egy módosítást, melyben változik a munkavégzés helye és a munkakör. A munkakör megnevezésében immáron nem szerepelne a távmunkás szó. Nekem ez hátrányosnak tűnik, mivel továbbra is otthonról szeretnék dolgozni. Érdeklődnék arról, hogy ezt a módosítást el kell-e fogadnom. Megtehetem-e, hogy nem fogadom el? Ekkor mi várható? A munkakör tartalma egyébként ugyanaz lenne, a (számomra kiemelten fontos) távmunka kivételével. Előre is köszönöm a választ!”   A munkaszerződést – annak minden jellemzőjével, feltételével – két fél, a munkavállaló, és a munkáltató köti meg, ebből következik, hogy ezt módosítani is csak közös megegyezéssel lehet. Amennyiben a szerződésed korábban távmunkában történő munkavégzésre szólt, akkor ezt a munkáltató egyoldalúan nem módosíthatja, csak akkor, ha te is beleegyezel. A kiküldött módosítás jogi értelemben egy ajánlat  a szerződés feltételeinek megváltoztatására, ezt vagy elfogadod, vagy nem. Érdemes lenne egyeztetni, hogy miért is küldték ezt ki, mi a szándékuk, s finoman, de határozottan jelezni, hogy ezt nem áll módodban elfogadni. Ha nem kerül aláírásra a módosítás, akkor a jogviszony a korábbi feltételek szerint folytatódik, távmunkavégzéssel. (Zárójelesen jegyzem meg, hogy a módosítási ajánlat elutasítása nem lehet egy esetleges felmondás indoka, de valljuk be, lehet más indokot találni, aminek valósságát és okszerűségét nem könnyű megkérdőjelezni megfelelő információk nélkül, amivel ritkán rendelkezik egy több éve otthon lévő anyuka 🙁 )   Ha te is nemsoká visszatérnél dolgozni, s nem tudod mi vár majd rád, érdemes előre felkészülnöd. Kattints ide, s nézd meg, hogyan tudsz egy hónap alatt mindent megtanulni a jogaidról!   Ajánlott bejegyzések:Babaszobából vissza a munka világába5 könyv, amit minden kisgyerekes anyukának el kéne olvasniaChecklista a munkába visszatéréshezAz 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka...

Tovább...

Változások a Munka törvénykönyvében

Szerző: Dátum: 2015. jan. 12. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 1 hozzászólás

Múlt héten szerdán a FEM3 Café-ban beszélgettünk az anyukákat, kismamákat legjobban érintő idei törvényváltozásokról, itt tudod megnézni a videót (a reklám miatt nem engem kell szidalmazni :-), ez sajnos a videó része): A fenti videóban hallható két változáson kívül még további két pontban történt módosítás (ezek a gyakorlatban lényegesebben kevesebb anyukát érintenek, de erről is jó szót ejteni): 1.) Most már tartalmazza az Mt., hogy ki minősül három vagy több gyermeket nevelő munkavállalónak: “három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló: aki, a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel a) családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy b) gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.” 2.) A második módosítás a vezető állású munkavállalókat érinti, mégpedig előírja, hogy a vezető munkaszerződése nem térhet el azon ponttól, mely a női munkavállaló emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés időtartama alatt (de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt) felmondási védelmet ír elő (a várandósság, a szülési szabadság alatti védelem, s az ettől munkaszerződésben való eltérés tiltása már 2014. március 15.-e óta szerepelt a törvényben).   Ajánlott bejegyzések:Módosul a felmondási védelem a kisgyerekesek esetében?Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetMiben fog változni a Munka törvénykönyve 2016-ban?Babaszobából vissza a munka világábaRTL Klub szakértői...

Tovább...

Minimálbér 2015-ben

Szerző: Dátum: 2015. jan. 05. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 0 hozzászólás

Minimálbér 2015-ben

Bár szerény mértékben, de emelkedett idén is a minimálbér, így az idei első bejegyzésemben összefoglalom, mit kell tudni a 2015-ös szabályokról. Ha teljes munkaidőben – azaz 8 órában – foglalkoztatnak az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatónál, a részedre megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (ez a minimálbér szép hivatalos neve :-)) 105 000 forint, hetibér esetén 24 160 forint, napibér esetén 4830 forint, órabér esetén 604 forint. Természetesen ettől eltérően ha legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozol, a garantált bérminimum  122 000 forint, hetibér esetén 28 080 forint, napibér esetén 5620 forint, órabér esetén 702 forint. Ezeket a 2015. január hónapra járó munkabér megállapításánál és számfejtésénél kell figyelembe venni (azaz először februárban fogjuk érezni a hatását).   Ajánlott bejegyzések:A Koraszülöttek VilágnapjáraMunkajogi tudásra mindenkinek szüksége van!Egyedülálló anya – Kossuth Rádió interjúA hét kérdése: vetélés esetén jár-e a szülési szabadság?Tényleg...

Tovább...

Ikrek a munkajogban

Szerző: Dátum: 2014. dec. 16. Kategória: GYED-GYES alatt | 0 hozzászólás

Ikrek a munkajogban

Egy különlegesen szép hír ihlette ezt a bejegyzést: egy nagyon kedves barátnőm, akit tinikorom óta ismerek, ikreket vár! A hatalmas örömködés – és sírós boldogságos pillanatok – után gondoltam, miért ne nézzük meg a munkajogot ebből a szemszögből is. Mert ugye ha valaki szeretné összegyűjteni, hogy milyen speciális szabályok vonatkoznak erre az esetre, nem elég a törvényben az ikrek szóra rákeresni… úgy bizony nem fog minden ide vonatkozó paragrafust megtalálni. Tehát ikreket várók, vagy ikreket nevelő anyukák, figyeljetek, most ti jöttök! A várandóság alatt nincs nagy különbség, a felmondási védelem ugyanúgy megilleti a várandós munkavállalót, a pocaklakók számától függetlenül (az abszolút védelmet már nem lehet fokozni :-), de azért arra nagyon figyeljetek, hogy ne hajtsátok túl magatokat, ajánlatos hamarabb befejezni a munkát, mint általában…). Igazán izgalmas onnantól lesz a dolog, hogy a szülés után az apukát nem 5, hanem 7 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig, kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. View image | gettyimages.com Maradva a szabadságoknál, ikerbabák születésekor a gyermek utáni pótszabadságoknál rögtön “kettőt léphettek előre a sakktáblán”, azaz nem egy, hanem két gyermek utáni 4 nap jár mindkét szülőnek évente, ha pedig már volt egy gyermek a családban, akkor a 3 gyermek utáni 7 nappal számolhatunk. Ha olyan szerencsés pár vagytok, hogy már van két gyermeketek, s melléjük jön egy ikerpár, vagy egy gyermek mellé hármasikrek, akkor elégedjetek meg ennyi szerencsével… több pótszabadság nincs, hiszen a 7 nap az 3 és ennél több gyermekre vonatkozik. Még két helyen lehet találkozni az ikrekkel a törvénykönyvben, egyszer direkt módon, egyszer pedig közvetett módon. A munkába hamar visszatérő, de még anyatejjel tápláló ikres anyukáknak jó hír, hogy szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egyszer két órára mentesülnek munkavégzési kötelezettségük alól, s bizony erre az időre távolléti díj illeti meg őket, ahogy erről egy korábban a szoptatásról írt cikkemben is szó van. View image | gettyimages.com És ahogy előbb írtam, van egy “elrejtett” rendelkezés még, ami az ikresekre is vonatkozik, de ezt bizony nem találjátok meg az iker, ikrek, vagy ikergyermekek szóra keresve… A gyermekgondozás miatti fizetés nélküli szabadságot a törvény rendelkezése alapján nem csak a gyermek 3 éves koráig lehet igénybe venni, hanem a gyermekek tíz éves koráig a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt, márpedig a GYES köztudottan ama év végéig illeti meg az ikres anyukát (vagy apukát, ha ő van odahaza a gyerekekkel), amikor a gyerekek tankötelessé válnak. Jó babázást, dupla – tripla – örömöket minden ikres szülőnek!   Ajánlott bejegyzések:A hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságokPótszabadság fogyatékos és tartósan beteg gyermek utánSzabadságok útvesztőjébenSzabadság kiszámítása – gyakorlati példák 2.Közalkalmazottak szabadsága – Tudnivalók a szabadságról 4....

Tovább...

Részmunkaidő a gyermek 5 éves koráig?

Szerző: Dátum: 2014. dec. 03. Kategória: Újra munkában | 0 hozzászólás

Részmunkaidő a gyermek 5 éves koráig?

Aki már vissza tért kisgyermek mellől dolgozni, tudja, hogy nem könnyű a hivatalosan 8, valójában sok helyen 9-10 órás munkaidő mellett a gyerekek logisztikáját megoldani, arról nem is szólva, hogy melyik bölcsi, ovi van nyitva napi 10 órában… (hogy azt már ne is említsem, hogy nem szeretnénk napi 10 órát távol lenni a gyerekünktől). Jó megoldás (lenne) a részmunkaidő, ami a 2012. július 1-jei törvénymódosítás révén adott, hiszen a 3 éves kor előtt visszatérő munkavállaló kérheti a munkáltatójától a teljes munkaidő felében a foglalkoztatást. De mi van a 3 éves kor után? Semmi… csak a munkáltatód nagylelkűségében reménykedhetsz… De talán 2015-ben ez máshogy lesz… vagy mégsem… A napokban került a szemem elé a T/2141. számú törvényjavaslat, amiben a Munka törvénykönyvének 61. § (3) bekezdését a következőképpen javasolják módosítani: a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek öt éves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Azaz a 3, vagy több gyermeket nevelő munkavállaló kérheti, hogy ne csak a 3 éves korig foglalkoztassák 4 órában, hanem a gyermeke 5 éves koráig. Én csak csendben gondolkozom azon, hogy : 1.) vajon hány 3, vagy több gyermekes édesanya dönt úgy, hogy visszamegy dolgozni, miközben persze a gyerekeket is neveli, s a házimunkát is lazán elvégzi még mellette…   #480998803 / gettyimages.com   2.) vajon közülük hányat vesz vissza a munkáltatója (nem félve a 3 vagy több gyerek folyamatos betegsége miatti “állandó” hiányzástól, vagy az utánuk járó plusz szabadságnapok kifizetésétől), 3.) vajon ezen szerencsések közül hány anyuka meri majd előrántani ezt az ütőkártyát, és keménykedni, hogy de igenis jár neki a részmunkaidő – tudva, hogy nem védett, azaz bármikor kirúghatják (hiszen csak egy indok kell, azt meg lehet találni), 4.) azaz összesen ez valójában hány anyukának fog majd segíteni, 5.) és ekkor beugrott az az elrettentő gondolat, hogy ezzel is a népességnövekedést szeretnék ösztönözni: “Anyuka, szüljön csak bátran egy harmadikat is, hiszen évekig biztosítjuk önnek a részmunkaidős foglalkoztatást, hogy könnyen összeegyeztethesse a munkát a gyerekneveléssel!” Eddig is népmesei elem volt a részmunkaidő a Munka törvénykönyvében: “hoztam is ajándékot, meg nem is…” biztos emlékeztek rá gyerekkorotokból, az egyszeri leány a király elé járulva hozott egy galambot ajándékba, majd kezeit széttárva elengedte, azaz nem hozott mégsem semmit… na, pont ilyen volt eddig is a kötelező részmunkaidős foglalkoztatás, és ilyen is marad. Ugyan benne van a törvényben, de mit ér, ha mellette meg megszüntették az abszolút védelmet a dolgozni akaró anyukáknál? Még ha ezt meg is szavazzák, akkor is megmarad az a lehetőség, hogy kirúghatóak egy igen egyszerű indokkal… 3 vagy 5 év ide, vagy oda…   Ajánlott bejegyzések:Felmondási védelem 2020-banFelmondási védelem 2019-benFelmondási védelem 2018-banÍgy módosult a Munka törvénykönyve!Terhesség...

Tovább...

Várandósság bizonyítása

Szerző: Dátum: 2014. okt. 26. Kategória: Várandósan dolgozni | 2 hozzászólás

Várandósság bizonyítása

Korábban már írtam róla, hogy idén májusban az alkotmánybíróság eltörölte a munkáltatói felmondás esetén az előzetes bejelentési kötelezettséget a védelem érdekében. Azonban érdemes még ezzel a témával egy kicsikét foglalkozni, mégpedig a gyakorlat szintjén, mert úgy látom, néhány cég visszaél azzal a bizonytalansággal, ami a várandósság bejelentése körül van… Hogyan bizonyítsuk a várandósságot? Múlt héten hallottam újra – már nem először – egy kismamától, hogy a munkáltatója arra hivatkozott, hogy ha nem tudja bizonyítani a várandósságát ott helyben, a közléssel egyidejűleg, felmondhatnak neki. Ő pedig ugye nem hordott éppen magánál sem egy kézi ultrahangot, nem egy ultrahang fotót, közjegyzői hitelesítéssel (pff… micsoda gondatlan anya lesz belőle…). Valóban követelhet ilyet a munkáltató tőled? Nos, a törvény nem úgy szól, hogy a felmondási védelem akkor él, ha a kismama bizonyítani tudja a közléssel egyidejűleg a várandósságát, hanem ha erről tájékoztatta a munkáltatót. Azaz ott, helyben, a közléssel egyidejűleg nem vagy köteles semmiféle egyéb bizonyítékot szolgáltatni! Persze, a munkáltatótól jogos kérés hogy ezt a tényt – amennyiben kéri – hitelt érdemlően is bizonyítsd. Ez a bizonyíték a legtöbb esetben a nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolás, amit ha szükséges, le lehet szerezni, vagy a kiskönyv, amit a védőnőtől kapsz. Ennek bemutatása elég kell, hogy legyen. (Ha mégsem, ajánld fel, hogy a cég költségére szívesen elmész egy 4D-s babamozira, s még egy videót is hozol a kicsiről, ha a főnök éppen nem tud az időpontra elkísérni :-)) Ajánlott bejegyzések:Terhesség bejelentéseFelmondás terhesség alatt 2016-banRTL Klub szakértői interjúA hét kérdése: felmondás utáni gólyahír…Várandósság és jogellenes munkáltatói...

Tovább...

Szándéknyilatkozat bölcsődei beiratkozáshoz

Szerző: Dátum: 2014. okt. 13. Kategória: Bölcsi-ovi-bébiszitter, GYED-GYES utáni visszatérés | 12 hozzászólás

Szándéknyilatkozat bölcsődei beiratkozáshoz

Ha úgy gondolod, hogy ideje visszatérni a munkába, az első gondolatod szerintem az, hogy hova is kerüljön a picid, amíg te a magyar GDP-t növeled majd hatalmas lelkesedéssel. Ha nem állnak sorban a nagymamák, nagypapák, s nincs főállású bébiszitterre pénz, s éppen nincs csana a környéketeken, marad az állami bölcsőde. És ugye a bölcsődei hely igényléséhez összegyűjtendő papírok között ott kéne, hogy legyen a munkáltatói igazolás, vagy a szándéknyilatkozat. És ez utóbbi szokott sok anyukának – és munkáltatónak is – gondot okozni. Kisebb cégek esetén nincs gyakorlatuk, hogy mit írjanak bele, kinek kell kiállítania, mikor… Visszakérdeznek, hogy akkor mondja meg az anyuka, mit kér a bölcsi, persze anyuka sem tudja… És a másik gond, hogy ugye a cégek egy része ilyenkor rögtön lefagy, hogy de akkor most mit is írjunk rá, mikortól vesszük vissza az anyukát, és ha ezt most aláírja a főnök úr, akkor utána kötelező lesz visszavenni az anyukát, aki majd vita esetén ez lobogtathatja a bíróságon? Oszlassuk el a félreértéseket: szándéknyilatkozat, azaz nyilatkozat egy jövőbeli szándékról, arról, hogy igen, tervezzük, hogy visszavesszük az anyukát, várhatóan ettől és ettől a dátumtól. Nem arról, hogy igen, bombabiztosan, 100 %-osak kijelentjük, hogy visszavesszük, s nem mondunk fel neki. Ez csak ahhoz kell, hogy az anyuka igazolni tudja a bölcsődei férőhelyre való jogosultságát, hiszen ugye a dolgozók, vagy nemsoká dolgozók előnyt élveznek a helyek kiosztásakor az otthon lévőkkel szemben. Ennek a megtagadása a munkáltató részéről nem túl szép húzás, még akkor sem, ha amúgy nem tudja visszavenni az anyukát. Hiszen itt csak arról van szó, hogy ezzel segíti a kicsi elhelyezését, s utána könnyebb lesz az anyukának új állást keresi (ha tényleg felmond neki), hiszen bölcsis férőhely nélkül állást keresni esélytelen… S hogy pontosan mi álljon benne? Kell a munkáltató és a munkavállaló megnevezése, s annak a szándéknak a kinyilatkoztatása, hogy a munkavállalót a cég vissza szándékszik venni x dátumtól kezdve. S nyugodtan bele lehet még azt is írni, hogy a nyilatkozatot a bölcsődei felvételi eljáráshoz állította ki a munkáltató. Ugye, hogy nem olyan bonyolult? 🙂 Ha pedig a bölcsis beszoktatás után te is visszatérnél a tettek mezejére – azaz dolgozni – , nem árt tájékozódni a jogaidról. Ha szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből, s nem szeretnéd, hogy a munkáltatód elbánjon veled, tanuld meg a jogaidat! Érdekelnek a munkajogi tanácsok kifejezetten anyukákra szabva, méghozzá ingyen? Add meg a neved, címed, s máris megkapod a hírlevélsorozat első részét néhány percen belül! Ajánlott bejegyzések:GYED melletti munkavégzés 2020-banGYED melletti munkavégzés 2019-benGYED melletti munkavégzés 2018-banGYED melletti munkavégzés 2017-benBabaszobából vissza a munka...

Tovább...

Tényleg bejelentettek?

Szerző: Dátum: 2014. Sze. 24. Kategória: Egyéb | 2 hozzászólás

Tényleg bejelentettek?

A címben szereplő kérdést sajnos idehaza nem bizalmatlanság feltenni… nem egy kismama került már kellemetlen helyzetbe, mikor elkezdte számolgatni, hogy mennyi is lesz majd a TGYÁS-a, GYED-e, hogy ja, hoppá, nincs is bejelentve… de ez sajnos nem csak kismamákkal fordul elő. Azon túl, hogy nagyon szigorú arcot vágva megkérdezed a főnöködet vagy a bérszámfejtőt, van még egy biztosabb, gyorsabb megoldás is: ellenőrizd le magad! Az alábbi videóban nagyon szépen, lépésről lépésre bemutatja Fülöp Olga, a Számpatikus, hogyan is tudod te magad is megnézni, hogy be vagy-e jelentve. (Ha duplán kattintasz a videóra, teljes képernyő méretben nézheted meg, hogy jobban lásd a lépéseket!)   És ha már a számítógép előtt ülsz, a NAV által közölt hivatalos feketelistát is érdemes átböngészni! Kattints ide: http://www.munkajog.hu/rovatok/hirek/feketelistat-kozolt-a-nav     Ajánlott bejegyzések:A Koraszülöttek VilágnapjáraMunkajogi tudásra mindenkinek szüksége van!Egyedülálló anya – Kossuth Rádió interjúA hét kérdése: vetélés esetén jár-e a szülési szabadság?Minimálbér...

Tovább...

Várandósság alatti adókedvezmény

Szerző: Dátum: 2014. Sze. 10. Kategória: Várandósan dolgozni | 2 hozzászólás

Várandósság alatti adókedvezmény

Amikor valaki kisbabát vár, az első hetek izgalmai és tervezgetős hangulata mellett sokszor a praktikusság, s az anyagi szempontok nem játszanak fő szerepet. Ilyenkor még a rózsaszín – vagy kék 🙂 – felhőn ül az ember lánya, s álmodozik. Azonban a boldog álmodozással egy időben én azt javaslom, kezdj el a praktikus dolgokon is gondolkozni. Van néhány dolog, amit azonnal jó megtudnod a jogaidról, s a lehetőségeidről! Nem mindegy például, hogy mikor jelented be a főnöködnek a gólyahírt, meddig tervezel majd dolgozni, s mikor térnél majd vissza – igen, erről is érdemes már egyeztetni. (Ha az összes jogi vonzatú és karrierhez kapcsolódó tudnivalót egyszerre szeretnéd beszerezni, ide kattints!) Azonban a jövőbe mutató tervek, célok s a munkajogi tudnivalók mellett van valami, amivel már az első hónapokban foglalkozni kell, pontosan a 91. naptól legkésőbb – de akár már hamarabb is. Ez pedig a magzat után igénybe vehető adókedvezmény. Ha eddig még nem tudtál erről, s a kedves munkáltatód bérszámfejtője nem világosított fel, akkor most figyelj nagyon: igen, bizony már a pocaklakó után is van adókedvezmény, s ugye ha van, akkor igénybe is vesszük! Nem hagyunk semmi pénzt veszni, lesz annak helye biztosan később! A részletekért kattints ide, s olvasd el a Tudatos Adózó honlapon Keresztesné Molnár Anikó írását! Ha pedig további kérdés merül fel benned, nyugodtan kérdezz tőle az oldalon, szívesen segít szaktudásával! Ajánlott bejegyzések:5 dolog, amit egy dolgozó kismamának tudnia kellRTL Klub szakértői interjúVárandósság és jogellenes munkáltatói lépésekMegváltozott a Munka törvénykönyvében a várandósok felmondási védelme!Nem kell közölni előre a...

Tovább...

Checklista a munkába visszatéréshez

Szerző: Dátum: 2014. Sze. 02. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 38 hozzászólás

Checklista a munkába visszatéréshez

Ha az otthon töltött évek után úgy érzed, hogy itt az idő, hogy újra visszatérj a munkába, tanácsos ezt módszeresen, egy adott tervet követve végrehajtani, nem csak úgy kutyafuttában elgondolkozni rajta, aztán belevágni. Elég sok esetet láttam már, ahol a kezdeti fellángolást nagyon hamar csalódás követte, mert az anyuka nem gondolta át, mi mindenben hoz majd változást ez a döntés, s mennyi mindenre kell tekintettel lenni. Készítettem egy checklistát néhány elgondolkodtató kérdéssel, remélem, ha ezt követed, nem hagysz ki semmilyen fontos szempontot. Gondolkodni kell először is arról, hogy hogyan oldod meg a gyermeked felügyeletét. Ha van bölcsis vagy csanás hely a városban, akkor szerencsés vagy, ha nem, akkor jöhetnek a további opciók: bébiszitter, nagyszülők, rokonság, vagy néha apa marad otthon, s anya megy vissza dolgozni (ritkán, de előfordul, hogy anya jobban keres 🙂 Ha elméletileg a gyerekfelügyelet megoldott, jön a következő kérdés: mi a hatályos jogszabály? Vissza kell, hogy vegyenek, vagy fel is mondhatnak neked? El kell fogadnod egy másik állást? Itt az első kiinduló pont, hogy egyáltalán melyik törvény hatálya alá tartozol, s az mit mond a te helyzetedre. Ha nem élvezel abszolút védelmet, akkor bizony azt a kellemetlen szituációt is el kell képzeled, s fel kell készülnöd rá, hogy felmondanak. S ha felmondanak, mi jár neked pontosan? Mivel jársz jobban, ha most mondanak fel, vagy ha kivárod a GYES végét? Mielőtt jelzed a visszatérést, ezt is mérlegelned kell, mert lehet, hogy a felmondást “kikényszeríteni” rossz döntés lenne, pláne, ha még egy babát szeretnétek rövid időn belül. Ha jogi vita van, hová fordulhatsz? Mire készülj? Ki fog tudni neked segíteni? Ha felmondtak, hogyan tovább? Jár még a GYES-GYES? És ha lejárt a folyósítás ideje, honnan tudsz még pénzt szerezni? És mi lesz a biztosításoddal? Ha felkínálnak egy másik állást, milyen feltételeket fogadj el? Küldhetnek másik városba? Túlórázhatsz? Túlóráztathatnak? És mi van a több műszakos munkavégzéssel? Ha szerencséd van, s visszavárnak, fontos a jó időzítés, hiszen nem mindegy, mikor térsz vissza a cég életébe: mennyi idővel előbb jelentsd be a visszatérést, mikor kell visszavenniük a bejelentés után, mennyi szabid van, ki kell-e, hogy adják, vagy későbbre is halaszthatjátok őket? Sokan szeretnék például a bölcsis szünetre, vagy egy-két várható betegség idejére “betárazni” ezeket… És hát ugye erről se feledkezzünk meg: a piszkos anyagiak: mennyi lesz a béred? Kötelesek emelni? Vagy csak, ha akarnak, akkor teszik meg? Mi most a jogszabály? És mikortól lesz magasabb a béred? Ha újra mész dolgozni? Sok kérdés? Túl sok?   #185329359 / gettyimages.com   Igen, tudom, nem egyszerű! De talán ezzel a kis checklistával neki tudsz indulni a visszatérés tervezésének. Ha pedig megakadsz, s további segítségre van szükséged, ide kattintva találsz még egy egyedülálló eszközt, amivel a legalaposabban felkészülhetsz! Ajánlott bejegyzések:Babaszobából vissza a munka világábaAz 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetTárgyalási praktikák- 1. részGYED Extra, de kinek?Megszűnik a felmondási...

Tovább...

Tárgyalási praktikák – 2. rész

Szerző: Dátum: 2014. aug. 05. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Szakmai önéletrajz - Álláskeresés, Újra munkában | 6 hozzászólás

Korábban már írtam arról, milyen egyszerű, szinte minden helyzetben bevethető praktikák, lépések vannak, ha tárgyalásra készülsz, de nem vagy gyakorlott benne. Nézzük meg a további tudnivalókat, amiket akár egy állásról való egyeztetésnél, akár a munkáltatóddal való vita, vagy harc során bevethetsz. Figyelem, nem csak olvasni kell, gyakorlatba átültetni is! #172601089 / gettyimages.com Készülj fel előre a számokból! Nagyon sok esetben azt látom, hogy egy felmondásról tárgyaló anyukának fogalma sincs róla, mennyi is a végösszeg, ami neki járna, vagy ha béremelésről van szó, az a munkáltatónak milyen éves költséget jelent. Márpedig a cégek a számokból élnek, így nekünk is alkalmazkodni kell ehhez. Ha meglátod a közös megegyezésben, hogy 3.456.800 Ft, és boldogan aláírod, mert hú, de jól is hangzik ez, s csak otthon jössz rá, hogy igazából felmondás esetén 3.967.800 járt volna, akkor hidd el, a fejed fogod a falba verni… szóval számolj előre s minden szám a fejedben legyen!!!!! Az előnyökre fókuszálj! Attól függetlenül, hogy mi az, amit kérsz, próbáld meg az előnyöket bemutatni. Ha a közös megegyezés felé szeretnéd terelni a felmondási szándékot, mert így több pénzt remélsz, a békés elválás a cél, ezt kell kiemelni, s az esetleges per kockázatának csökkentését (persze, csak finoman :-). Ha 2 nap távmunkát kérnél, az eddigi irodai munkavégzés helyett, a dugók, a reggeli és délutáni utazás elkerülése és a több munkával töltött idő, nagyobb elmélyülés, s jobb teljesítmény az érved, nem az, hogy nyuszis papucsban dolgozhatsz otthonról. Azt nézd, ami a másik félnek is fontos lehet, ez legyen az adud! Ha tudsz, kérj próbaidőt! No, nem a klasszikus értelemben, tudjuk, hogy próbaidőt újra nem lehet kikötni. De ha valami új dolgot szeretnél kipróbálni – távmunka, részmunkaidő – egyezzetek meg úgy, hogy egyenlőre kísérleti jelleggel, 1 hónapig megnézitek, s utána leültök kiértékelni a véleményeket. Ha mindkét fél elégedett, mehet tovább! Könnyebben beleegyeznek egy nagyobb változásba, ha az egyenlőre csak ideiglenes, s nem végleges. Maradj a realitások talaján! A holnaptól igényelt 1 év fizetés nélküli szabadság, mert Sri Lankára kell menned meditálni, vagy a plusz 12 havi bér egy olyan felmondásos helyzetben, ahol abszolút megalapozott a munkáltató indoklása, biztosan kiveri a biztosítékot, s visszájára sül el. Vigyázz azzal, mit és mennyit kérsz, mert ha komolytalan, irreális a kérésed, szóba sem állnak veled. Szóval, röviden: ne szállj el… #492715665 / gettyimages.com   Mindig legyen egy B terved! Bármi is fog történni, ne csak egy terved legyen. Mindig készülj fel arra, hogy amit elterveztél, nem jön be, mégsem történnek a dolgok úgy, ahogy vártad, ezért legyen egy következő megoldásod is. Ha arra vársz, hogy közös megegyezést javasolnak plusz összeggel, ehelyett egy sima felmondást dugnak az orrod alá, csak a törvényben kötelezően megfogalmazott összegekkel, ne omolj össze. Ekkor jön a B terv: megnézzük a felmondás indokát, előre felkészültünk, tehát tudjuk, hogy nagyjából valós és okszerű-e, ha igen, akkor megpróbáljuk az összeget még egy kicsit “megkapargatni”, nem lehetne-e valahol még emelni rajta (szabik rossz kiszámítása, elmaradt szabinapok, vagy elmaradt béremelés…). Sok sikert!   Ajánlott bejegyzések:5 könyv, amit minden kisgyerekes anyukának el kéne olvasniaTárgyalási praktikák- 1. részKarácsonyi nyereményjáték!Amit mindenképpen szerezz be 2020-ban: egy jó határidőnapló!Felmondanál? Ezeket gondold át, mielőtt...

Tovább...

Anyatejes táplálás világnapja

Szerző: Dátum: 2014. aug. 01. Kategória: Újra munkában | 4 hozzászólás

Anyatejes táplálás világnapja

Több, mint 20 éve hívja fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az anyatejes táplálás fontosságára, s ennek kiemelt ünnepnapja augusztus 1-je. Hogy mi köze ennek a munkajoghoz? Első pillantásra nem sok… ha valaki azonban olvassa a munkajogi hírleveleimet, biztosan kapásból tudja a választ 🙂 Idehaza ritkábban fordul elő, hogy valaki a gyermeke egy éves kora előtt visszatér dolgozni, de ennek ellenére van a Munka törvénykönyvében olyan rendelkezés, ami a szoptató édesanyákra vonatkozik. Ama kevés anyuka kedvéért, aki a munka iránti olthatatlan rajongásból, vagy esetleg anyagi kényszerből megy vissza ilyen korán dolgozni, s még szoptatja a babáját, nézzük meg, mit mond a törvény: “55. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól … e) a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára…” Azaz amennyiben egy anyuka a gyermeke fél éves kora előtt visszatér dolgozni (akár otthonról, távmunkában is), a szerződéses munkaidejétől eltérően naponta kétszer egy órát nem kell dolgoznia, ikrek esetén kétszer két órát, s a 9. hónap végéig pedig napi egy, ikrek esetén két órát tölthet távol a munkahelyétől, s a kicsi táplálásával foglalkozhat. Persze a következő kérdés az, hogy erre az időre jár-e bér 🙂 146. §  (3) A munkavállalót távolléti díj illeti meg … b) az 55. § (1) bekezdés c)-g) pontban … meghatározott esetben…” Azaz a válasz egy egyértelmű IGEN! Persze, a jogszabályon túl nagyon sok olyan tényező van még, ami befolyásolja, hogy az anyuka valóban sokáig tudja-e a babáját – munkavégzés mellett – szoptatni. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy vajon hány munkahelyen van lehetőség ma Magyarországon nyugodt körülmények között lefejni és a munka befejezéséig tárolni az anyatejet (a hazai opciók “széles tárháza” a mosdóra és a céges konyhára korlátozódik, ha valakinek nincs saját irodája, a tárolásról meg jobb nem is beszélni, márpedig egy fél – háromnegyed éves baba nem csak napi 2x eszik anyatejet, tehát a fejés abszolút normális dolog lenne), de ugyanide tartozhat a nyilvános szoptatás kérdése… Hallottam már korán visszatérő, vezető beosztású anyukáról, akinek a férje vitte be a céghez szopni a babát, s olyanról is, aki komoly vitába keveredett a főnökével, mert gyártószalag mellett dolgozott, s nem akarták hamarabb elengedni a szoptatás miatt, mert egy dolgozó hiányzása esetén “nem működik a termelés”. Így sajnos igaz az, hogy egy dolog a jog, s egy másik a hazai gyakorlat. Mindenesetre azoknak, akik dolgoznak kisbaba mellett, s még szoptatni szeretnének, vagy most térnének vissza, s emiatt választanák el a kicsit, a fenti paragrafusok ismerete és az erre való hivatkozás segítséget adhat! Szoptató anyukák, éljetek vele!   Ajánlott bejegyzések:5 könyv, amit minden kisgyerekes anyukának el kéne olvasniaMiért olyan nehéz kiállni magunkért?Amit mindenképpen szerezz be 2020-ban: egy jó határidőnapló!Énidő dolgozó anyáknakVállalkozni kisbaba...

Tovább...

Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethet

Szerző: Dátum: 2014. Júl. 29. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 32 hozzászólás

Már több éve kísérem sok-sok anyuka visszatérését, harcát, próbálkozásait a munkajogi tanácsadás és a blog révén, így elég jó rálátásom van arra, hol és miben lehet hibázni! Mindezek kiküszöbölésére lassan készen is van a tutibiztos receptem, amit hamarosan te is megismerhetsz! De nézzük először a leggyakoribb hibákat! #485221847 / gettyimages.com   1.) Nem tartja  a kapcsolatot a munkáltatóval Aki nem marad kapcsolatban a munkáltatójával az nem tudhat meg újabb információkat – például megüresedő helyekről, leépítésekről, új üzletágak nyitásáról, felszámolásról… márpedig ha valaha vissza szeretnél térni, nem árt, ha tudod, mire számíts. Nem kell a főnökkel jópofizni, lehet az informátorod egy volt kolléganőd, vagy a munkaügyes (ha jófej :-)). A lényeg, hogy légy naprakész a cég életéből. 2.) Mindent az utolsó pillanatra hagy   #105783777 / gettyimages.com Azok, akik az utolsó pillanatban kezdenek el gondolkozni azon, hogy akkor mi is lesz velük, ha lejár a GYES holnap, sajnos már eleve kisebb eséllyel indulnak. A jó tárgyalási helyzethez – legyen visszavétel vagy felmondás a téma – sok bennfentes információ (lásd előző pont), alapos felkészülés, és több lehetséges kimenetet figyelembe vevő terv kell. Ezt meg ugye nem lehet egy nap alatt leakasztani a szegről (még személyes tanácsadás keretén belül sem vállalom ezt 24 órán belül :-)) 3.) Nem számol utána az otthonlét alatt felhalmozódott szabadságainak És azzal, hogy nem tájékozódik a neki járó szabadságnapok pontos kiszámításáról, s kiadási szabályairól, akár nagyon sok pénzt is veszíthet. Akár százezret is… no meg időt, ami esetleg jól jött volna még a bölcsis, ovis beszoktatáshoz. Ha meg felmondtak neki, s utólag jött csak rá a hibás számításra, nagyon nem könnyű érvényesíteni az igényét… 4.) Gondolkodás nélkül elfogadja a közös megegyezést Én elhiszem, hogy a főnök vagy a HR-es ezt ajánlgatja, de ez nem jelenti azt, hogy alá is kell írni. Tessék csak gondolkozni, összehasonlítani a munkáltatói felmondásban foglaltakkal, s eldönteni ezek után, hogy valóban olyan jó ajánlat-e, mint azt a munkáltató képviselője állítja. No, persze, ehhez azt is tudni kell, hogy mi jár felmondás esetén 🙂 5.) Nem mer kérdezni, tárgyalni   #185092490 / gettyimages.com Bármit nem értünk, kérdezzünk vissza. Valamit hiányolunk egy megállapodásból? Kérdezzünk rá! Nem tetszik a felajánlott csomag? Tárgyaljunk jobb feltételekről, hosszabb felmondási időről, vagy a munkavégzés elengedéséről, plusz egy haviról, munkáltatói kölcsön vissza nem fizetéséről, bármiről, ami nekünk jól jöhet, fontos lehet. Nem veszíthetünk semmit, legalább próbáljuk meg!   Ha a fentiek közül bármelyik is igaz rád, de nem szeretnél rosszul kijönni a helyzetből, akkor neked szól a legújabb, tuti biztos megoldásom! Évente többször indul olyan munkajogi online tanfolyamom, amit kifejezetten anyukáknak állítottam össze, s minden olyan fontos téma benne van, amivel egy kisgyermekes anyuka találkozhat. Ne maradj le róla te sem! A részletekért kattints ide: https://dolgozomami.hu/online-tanfolyam   Ajánlott bejegyzések:Babaszobából vissza a munka világábaMódosul a felmondási védelem a kisgyerekesek esetében?GYED Extra, de kinek?Idétlen időkig…Megszűnik a felmondási...

Tovább...

Várandósság és jogellenes munkáltatói lépések

Szerző: Dátum: 2014. Júl. 09. Kategória: Várandósan dolgozni | 4 hozzászólás

Várandósság és jogellenes munkáltatói lépések

Mostanában egyre jobban rákaptam a vizuális kommunikációra 🙂 nagyon szeretek nem csak írásban, de képekben, ábrákban is jogról “írni”. Itt a legújabb alkotásom (a képre kattintva új ablakban, nagy méretben nyílik meg):   Ha pedig további segítségre van szükséged, mert babát vársz, ide kattintva tudod elérni a várandósoknak készített ingyenes hírlevélsorozatomat!   Ajánlott bejegyzések:RTL Klub szakértői interjúMegváltozott a Munka törvénykönyvében a várandósok felmondási védelme!Nem kell közölni előre a várandósságot!Az Alkotmánybíróság közbelépett!Anyukák tízparancsolata – avagy mit kell tudnod az új felmondási védelemről 2012. július 1-je...

Tovább...

Bababúcsú

Szerző: Dátum: 2014. Júl. 01. Kategória: Egyéb, GYED-GYES utáni visszatérés | 2 hozzászólás

Nemrég felkérést kaptam Varga Mariannától, hogy írjak egy munkajogi témájú cikket azon anyukáknak, akik elveszítik a kisbabájukat. Marianna az angliai Sands alapítvány és gyászportál munkásságát viszi tovább idehaza, támogatva azokat az anyukákat, akik hasonló helyzetbe kerülnek. #110116070 / gettyimages.com Annak, aki egy egészséges babát visz haza a kórházból, s nevelgeti, kíséri az első években (s később), fel sem fogható, micsoda érzések kavarognak abban az anyában, aki egy rettenetes tragédia folytán nem teheti ezt meg, mert elveszítette a babáját. Nekem is elő kellett vennem újra a törvénykönyvet, hogy minden tudnivalót összeírjak, s minden lehetőséget, segítséget bele tudjak tenni ebbe a cikkbe, hiszen nem foglalkoztam eddig nap, mint nap ezzel a témával. Mert bár a csecsemőhalálozás 5 ezrelék alá csökkent az orvostudománynak és a koraszülött-ellátás fejlődésének köszönhetően, annak az évente körülbelül 500 anyának vissza kell mennie dolgozni, fájdalmát, hiányérzetét magába zárva. Mit tehet ilyenkor az anyuka? Ide kattintva találjátok a cikket, s további hasznos írásokat Marianna honlapján! Ha tudtok olyan anyukát, akinek hasznos lehet a Bababúcsú oldal, kérlek, osszátok meg vele! Ajánlott bejegyzések:Babaszobából vissza a munka világábaAz 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetMegszűnik a felmondási védelem?Mikor jár állásidő a kismamának, anyukának? – II. részRTL Klub szakértői...

Tovább...

8 dolog, amit a munkáltatói felmondásról tudnod kell!

Szerző: Dátum: 2014. jún. 26. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 14 hozzászólás

Két hete szombaton, a Női Karriernapon tartott előadásom után sokan odajöttek hozzám, s személyesen kértek tanácsot. Elképesztően sokan kérdeztek a munkáltatói felmondással kapcsolatban, s az előadás alatt az általam feltett kérdésre adott válaszokból is kiderült, hogy sokan írtak már alá közös megegyezést úgy, hogy nem is állt érdekükben megszüntetni a munkaviszonyt – kb a válaszadók fele… Eddig is sejtettem, de most már biztos vagyok benne: nem lehet eleget írni a felmondásról.   #183355958 / gettyimages.com Nézzük tehát, mik az alapszabályok! 1.) Írásban Ha ordít veled a főnök, hogy ez volt az utolsó húzásod, s felmond neked, az nem felmondás. Ha telefonon felhívnak, hogy “figyelj, a mai nappal felmondunk, be se gyere, majd kiküldjük a felmondást postán”, nos, ez sem felmondás. A felmondás írásban történik, azaz ha leírva egy papírra kapod meg ezt a nyilatkozatot, akkor AZ a felmondás. Más nem… bármennyire is szeretné ezt a munkáltatód… (A hatályos jogszabály szerint lehet e-mailben is, de annyira sok buktatója van ennek, hogy nem szokták a munkáltatók alkalmazni.) 2.) Indoklással Hacsak nem próbaidő alatti felmondásról van szó, a határozatlan időre létesített munkaviszony felmondása csak indoklással történhet a munkáltató részéről. Az indoknak valósnak, és okszerűnek kell lennie. 3.) Egyoldalú jognyilatkozat A felmondás egy egyoldalú jognyilatkozat, azaz neked nem kell beleegyezned az elküldésed tényébe. Az egyoldalúság lényege az, hogy az egyik fél eldönti, majd kinyilatkoztatja közlés formájában az akaratát. (Ugyanígy van akkor is, ha te szeretnéd a határozatlan idejű jogviszonyodat felmondással megszüntetni, nem tud mit tenni a munkáltatód!) 4.) Közléssel hatályosul Az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel, a kézbesítéssel hatályosul. Ha megtagadod az átvételt, akkor is hatályosul (éppen ezért általában nem érdemes tiltakozni, hiszen a munkáltató erről úgyis jegyzőkönyvet vesz fel) s a felmondás közlése utáni naptól indul a felmondási idő. 5.) Hazavihetem? Nem kötelesek odaadni neked, hogy hazavihesd, hogy gondolkozz rajta, hogy átnézesd valakivel, de elegendő időt kell adniuk neked, hogy átolvasd, megértsd, s ha kérdésed van, feltedd! 6.) Felmondási védelem alatt? Abszolút védelmet élvezel szülési szabadság és gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt, illetve várandósság és lombikbébi kezelés esetén (ez utóbbinál 6 hónapig), ha erről a munkáltatót tájékoztattad (de már nem előzetesen!). 7.) Betegség alatt felmondhatnak? Nos, igen… nem vagy már védett keresőképtelenség idején, közölhetik a felmondást, de legalább jó hír, hogy a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év után indul a felmondási idő. Ha pedig a beteg gyermeked ápolása miatt vagy keresőképtelen, akkor is csak az újbóli keresőképes állapot napjától indul a felmondási idő. 8.) Jogorvoslati kioktatás van? Érdemes azt is megnézni, hogy benne van-e a jogorvoslati kioktatás, azaz hogy amennyiben nem értesz egyet a felmondással, hová s mennyi időn belül fordulhatsz. Ha ez hiányzik, a törvényben meghatározott 30 nap helyett 6 hónapod van munkaügyi bírósághoz fordulni, s keresetet beadni jogellenes megszüntetés miatt. Tudtad mindet? Ügyes vagy! További ingyenes jogi tippek, tanácsokat tartalmazó hírlevél ide kattintva érhető el! Ajánlott bejegyzések:Felmondási védelem 2018-banFelmondás terhesség alatt 2016-banRTL Klub szakértői interjúA hét kérdése: felmondás utáni gólyahír…Lapáton a...

Tovább...

Megváltozott a Munka törvénykönyvében a várandósok felmondási védelme!

Szerző: Dátum: 2014. jún. 18. Kategória: Várandósan dolgozni | 8 hozzászólás

Korábban már írtam róla, hogy május 27.-én az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek ítélte a várandósság előzetes bejelentési kötelezettségét. Nos, nem sokat késlekedtek, május 30.-án meg is jelent a Magyar Közlönyben, s a kihirdetést követő naptól hatályossá vált!   #88688694 / gettyimages.com   Az új szabályozás most már így szól: 65. § … (3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a) a várandósság, … e) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. … (5) A (3) bekezdés a) és e) pontban meghatározott körülményre a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta. Azaz a felmondás közlését megelőzően szövegrész kikerült a mondatból mind a várandósok, mind a lombikbébi kezelésben részt vevő nők esetén! (A Magyar Közlöny adott számát ide kattintva nézheted meg.) Kis öröm, kis siker, de sok kismamának, anyukának nagy könnyebbség 🙂   Ha babát vársz, vagy babát terveztek, s szeretnél tájékozódni a téged megillető jogokról, kattints ide, s kérd az ingyenes tanulmányomat, s a kifejezetten várandósoknak szóló ingyenes hírlevélsorozatomat! Ajánlott bejegyzések:RTL Klub szakértői interjúVárandósság és jogellenes munkáltatói lépésekNem kell közölni előre a várandósságot!Az Alkotmánybíróság közbelépett!Anyukák tízparancsolata – avagy mit kell tudnod az új felmondási védelemről 2012. július 1-je...

Tovább...

Dolgozó mami vakáción…

Szerző: Dátum: 2014. jún. 08. Kategória: Egyéb, Újra munkában, Várandósan dolgozni | 16 hozzászólás

Dolgozó mami vakáción…

Mindenkinek szüksége van a pihenésre. A munkajogban ez a rendes szabadság intézménye, ami a munkában szerzett pszichikai és fizikai megterhelés kipihenésére szolgál, hogy a kedves munkavállaló újra erőre tudjon kapni. Az én esetemben is ezt jelenti az a kis külföldi nyaralás, amire hétfőn megyünk. De, hogy ebben neked mi a jó? Mindjárt elárulom! 🙂 Bármelyik e-bookomat veszed meg bármikor máskor, 1 munkanapon belül küldöm el, fizetés után. De most van egy fantasztikus vakációs ajánlatom: te megrendeled valamikor június 9.-e, hétfő és június 13.-a péntek között azt a könyvet, amelyik tetszik neked, s én a normál ajánlatban szereplő bónuszok mellé egy 3.000,- Ft-os kupont is adok neked, amit karrier, vagy munkajogi tanácsadásra válthatsz be, vagy a nemsoká induló munkajogi tréningem egyikére 2014-ben. Ezért cserébe viszont csak június 16.-án, hétfőn kapod meg a megrendelt és kifizetett e-book-ot, de úgy vélem, ez egy nagyon jó ajánlat mindkettőnknek 🙂 Szóval, ha babát vársz, és a jogi tudnivalókból szeretnéd kiművelni magad, ide kattints a Jogod van hozzá! című, várandósoknak szóló munkajogi és karrierkönyv megrendeléséhez! Ha pedig odahaza lévő, s a munkába visszatérést fontolgató anyuka vagy, de nem tudod, hogy hogyan reagálna a munkáltatód, vagy nagyon is tudod, mert azonnal kirúgna, akkor a Dolgozó mami 2.0-ra, és a benne írt több, mint 100 oldalnyi tudásra, tippre van szükséged, kattints hát ide!   Ajánlott bejegyzések:Év végi visszatekintésKarácsonyi nyereményjáték!Amit mindenképpen szerezz be 2020-ban: egy jó határidőnapló!Felmondanál? Ezeket gondold át, mielőtt megteszed!5 dolog, amit egy dolgozó kismamának tudnia...

Tovább...

Nem kell közölni előre a várandósságot!

Szerző: Dátum: 2014. máj. 30. Kategória: Várandósan dolgozni | 0 hozzászólás

Nem kell közölni előre a várandósságot!

Az Alkotmánybíróság keddi döntése alapján hamarosan várhatjuk, hogy törlik a Munka törvénykönyvéből azt a részt, mely kimondja, hogy a felmondási védelem csak akkor él, ha a felmondás közlését megelőzően már közölte a munkavállaló a várandósságát, lombikbébi eljárásban való részvételét a munkáltatójával. Erről kérdeztek ma reggel az RTL Klubban… (A videó indításához kattints a képre!)   További információk várandós munkavállalók részére ide kattintva találhatóak! Ajánlott bejegyzések:RTL Klub szakértői interjúVárandósság és jogellenes munkáltatói lépésekMegváltozott a Munka törvénykönyvében a várandósok felmondási védelme!Az Alkotmánybíróság közbelépett!Anyukák tízparancsolata – avagy mit kell tudnod az új felmondási védelemről 2012. július 1-je...

Tovább...

Tárgyalási praktikák- 1. rész

Szerző: Dátum: 2014. máj. 29. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés, Újra munkában | 10 hozzászólás

Tárgyalási praktikák- 1. rész

Akár a meglévő munkahelyeden dolgozva szeretnél elérni valamit, akár a visszatérésedről egyezkedsz a munkáltatóddal, vagy vitás ügyet szeretnél rendezni vele, bizony, nem árt, ha tudd, hogyan tárgyalj. Nagyon sok anyukától hallom azonban, hogy nem tudják, hogyan kezdjenek neki, mit, mennyit, mikor kérhetnek, hogyan érveljenek. A mai bejegyzésben néhány alapvető taktikai lépést mutatok be, tényleg univerzálisak, szinte minden helyzetben bevethetőek… és persze majd nemsoká folytatjuk ezt a témát is, hogy minél többet minél ügyesebben tárgyaljatok! Felkészülés Ugye azt más mind tudjátok, hogy alapos felkészülés nélkül semmilyen egyeztetésbe nem kezdünk bele. A béremelésről van szó, akkor a cégnél dolgozó informátorokat kell megkörnyékezni, ha visszatérésről, akkor a nemrég visszatért vagy kirúgott anyukákat… minden információ hasznos lehet, akár az ő elmesélésük, akár a  cég kollektív szerződése, vagy a saját munkaszerződésed (mert ugye ezt is el kéne olvasni előre). Ezekre alapozva tudod a saját stratégiádat felépíteni, s akár több verziót is lejátszani előre magadban. Hagyd, hogy előbb ők beszéljenek! Bértárgyalásnál alapszabály: aki előbb mond összeget, az veszít. Tudom, nem könnyű, hiszen rutinosan kérdezik állásinterjún a fizetési igényedet a HR-esek, de ha tudod, halogasd a választ. Ha pedig GYES után behívnak “beszélgetni”, isten ments, hogy te kezdj azzal, hogy hát, nem is tudod, mi lesz most, de reméled, nem fognak kirúgni. Hadd kezdjenek ők a mondanivalójukkal, így neked van egy kis gondolkodási időd, másrészt pedig az elhangzottak függvényében azonnal módosíthatsz a terveden és a szavaidon. (A kedvenc sztorijaim szereplői azok az ügyfeleim, akik nem is akartak visszamenni a korábbi cégükhöz, munkavállalói felmondásra készültek, de mivel előbb hagyták beszélni a munkáltatót, kiderült, hogy nem is tudnák visszavenni őket, így vastag végkielégítéssel távoztak egy másik, új céghez, ahol már várták őket tárt karokkal egy új állásba ;-)) Szó elszáll… Ugye ezt te is tudod folytatni? 🙂 Bármiben is egyeztek meg, szülessen róla írás… ha konkrét ígéretek hangoztak el, akkor egy korrekt, jogkövető cégnek nem okoz gondoz ezt írásban sem megerősíteni. Ha meg mégis gond ez nekik, akkor onnan nagyon gyorsan meneküljünk… Figyelj oda! Tudom, hogy vannak elképzeléseid, terveid, de hallgasd meg a másik oldalt is! Figyelj oda, amikor a munkáltatód beszél, s halld meg a ki nem mondott szavakat is. Minél jobban megérted az ő helyzetét, annál könnyebben tudtok kompromisszumos megoldást találni. Légy határozott! Tudom, nem könnyű… de legalább próbáld meg! Játszd el előre otthon, mondd ki hangosan, többször is, amit kérni szeretnél! Beszélned kell, nem fogják kitalálni a gondolataidat, így jobb, ha hozzászoksz a  gondolathoz, hogy igenis kérned kell, javasolnod, tárgyalnod, egyeztetned. Nagy levegő, szemkontakus, és hajrá! Ajánlott bejegyzések:Újabb gyermek és az anya karrierjeBabaszobából vissza a munka világába5 könyv, amit minden kisgyerekes anyukának el kéne olvasniaMikor térjünk vissza a munkába?Checklista a munkába...

Tovább...

Az Alkotmánybíróság közbelépett!

Szerző: Dátum: 2014. máj. 27. Kategória: Várandósan dolgozni | 2 hozzászólás

Fantasztikus hír: az alkotmánybíróság megsemmisítette az Mt. azon rendelkezését, mely szerint a várandós nő és a lombikbébi eljárásban részt vevő nő csak akkor élvez felmondási védelmet, ha az állapotát illetve a kezelésben való részvételt előzetesen, a felmondás közlését megelőzően bejelenti. #88689549 / gettyimages.com Az Mt. 2012 július elsejei módosítását sokan támadták – szakemberek és laikusok egyaránt – hiszen rendkívül durva beavatkozás az intim szférába, s sérti az emberi méltóságot az a szabályozás, ami arra kötelezi a női dolgozókat, hogy munkáltatójuknak beszámoljanak a korai várandósságról, ennek megszakadása esetén a vetélésről, vagy arról hogy természetes úton nem lehet gyermekük, ezért emberi reprodukciós eljárásban vesznek részt. Prof. Dr. Szabó Máté, alapvető jogok korábbi biztosa még 2012 decemberében nyújtott be az alkotmánybírósághoz egy beadványt ez ügyben, s most megszületett a döntés: alaptörvény-ellenesnek minősítették és megsemmisítették ezeket a rendelkezéseket! Ahogyan azt a tavaly megjelent Jogod van hozzá című, várandósoknak szóló munkajogi és karrier-tanácsadó könyvemben is írtam, azon túl, hogy emberi méltóságot sért ez a rendelkezés, azzal, ha a női dolgozó az állását féltendő, döntési kényszerhelyzet elé állítva közli állapotát a munkáltatójával, majd később a várandóssága megszakad,  taktikailag hátrányos helyzetbe kerülhet. Hiszen a munkáltató egyértelműen tudomást szerez a gyermekvállalási tervéről, és egy esetleges vetélés után a védelem megszűnése miatt – nem óhajtva vállalni a jövőben várható gyermekvállalással járó többletköltségeket és a munkaerő kiesését – megválhat tőle, megfelelő indokot találva. Rendkívül örülök neki, hogy ez a döntés megszületett, ráadásul egyhangúan, mindhárom bíró így döntött! Ha babát vársz, s szeretnél tájékozódni a téged megillető jogokról, kattints ide, s kérd az ingyenes tanulmányomat, s a kifejezetten várandósoknak szóló ingyenes hírlevélsorozatomat! Ajánlott bejegyzések:RTL Klub szakértői interjúVárandósság és jogellenes munkáltatói lépésekMegváltozott a Munka törvénykönyvében a várandósok felmondási védelme!Nem kell közölni előre a várandósságot!Anyukák tízparancsolata – avagy mit kell tudnod az új felmondási védelemről 2012. július 1-je...

Tovább...

Ha beteg a gyerkőc…

Szerző: Dátum: 2014. máj. 06. Kategória: Újra munkában | 2 hozzászólás

Ha beteg a gyerkőc…

Nemrég merült fel kérdésként a Facebook oldalon, hogy mit lehet tenni, ha beteg lesz a gyermekünk. Joga van-e az anyukának, apukának eljönni a munkahelyéről, ha igen, milyen “címszó” alatt, s mit lehet tenni, ha a bölcsődében, óvodában állandóan beteg gyerekek között van a miénk, s így újra és újra távollétre kényszerülünk a munkahelyünkről. Mielőtt megnéznénk a jogi hátteret, hadd mondjam el saját tapasztalatként, hogy sajnos a betegségekkel nem tudunk mit tenni, van, volt és lesz. Mi a bölcsis beszoktatás 4. napján elkaptunk egy jó kis vírust, szép hétvégénk volt… 🙁 Másfél-két év szocializáció után jutottunk el oda, hogy most 4-5 havonta van egy nagyobb betegség 🙂 Szóval haladunk, van kiút ebből is, bár tudom, az első időkben egy-másfél havonta fellépő betegségek ijesztőek lehetnek!! Lehet étkezéssel, vitaminokkal immun-erősítéssel próbálkozni, de ez a gyermek lét szerves része. Sőt, tovább megyek, a főnök úr is szokott beteg lenni 🙂 Szóval első szabály: betegnek lenni nem bűn, akár te vagy beteg, akár a gyermeked. Ebből következik, hogy a Munka törvénykönyve a gyermekneveléssel járó feladatok – s ide tartozik a beteg gyermek ápolása is – támogatása céljából igenis tartalmaz ide vonatkozó pontokat. Akár te, akár a gyermeked beteg, jogod van arra, hogy otthon maradj a gyógyulás vagy ápolás céljából. A nálad fellépő betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság jár, ezt időarányosan kell figyelembe venni, ha  a munkaviszony év közben kezdődött. Ha a te betegséged tovább tart ennél, keresőképtelen vagy továbbra is, ekkor táppénzt kaphatsz. Persze mindezt be kell jelenteni haladéktalanul a munkáltatódnak, s az erről szóló igazolást is el kell juttatni. Ha a gyermeked beteg, gyermekápolási táppénzre vagy jogosult, s természetesen ekkor sem kell munkát végezned, hiszen keresőképtelen vagy a gyermeked betegsége miatt. Az erről szóló részleteket – hány éves gyermek után, mennyi ideig, milyen esetekben mennyi jár – ide kattintva tudod elolvasni. Itt is érvényes az az alapelv, hogy tájékoztatnod kell a munkáltatódat, azaz ha szombaton betegszik meg, hétfőn első dolgod az legyen, hogy beszólsz a cégnél, s ha az oviból hívnak, hogy azonnal gyere, mert körbehányta már szegény háromszor a csoportszobát, akkor is ugorj be a főnökhöz egy percre, s szólj neki. Ha nem éred el, írj neki e-mailt, sms-t. Jelezd, ha kell más kollégákon,vagy a titkárnőjén keresztül. A következő kérdés, hogy fenyegethet-e a munkáltatód azzal, hogy ha nem maradsz bent dolgozni, akkor ki fog rúgni? Erre szerintem a lelke mélyén mindenki tudja a választ: NEM. Ezt hívja a törvény úgy, hogy joggal való visszaélés: mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányuló vagy ehhez vezető cselekedet. Márpedig az, hogy a beteg gyermekedet elhozd az óvodából, s otthon ápold, törvény adta jogod. Persze, ettől ő ezt még megteheti, ahogy meg is teszik sokan. Hogy mit tehetsz? Rövid távon én hazamennék a gyermekemhez, mert ő a legfontosabb. Hosszabb távon pedig – ha a munkáltatóm nem tér észhez – cselekednék. Ha felmond a keresőképtelenség alatt, akkor a felmondási idő csak a beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenség megszűnése után indul. A felmondást korábban is lehet kézbesíteni, így ha ezt megkapod, azonnal nézd meg, mi az indok, ami bele van írva. Értelemszerűen a betegség nem lehet az, így valami mást kell keresnie a munkáltatónak. Ha ez az indok nem valós, és nem okszerű, akkor támadhatod jogi úton. Sokszor azonban csak a megfélemlítés a cél, a dolgozók kizsákmányolása, nem is mondanának fel, csak fenyegetnek, hátha beválik… Ne hagyd magad! És beszéljünk néhány szót az intézményekről is: semelyik bölcsi és ovi nem fogadhat láthatóan, egyértelműen beteg gyermeket. Ha ott, ahová jártok, ezt ennek ellenére megteszik, súlyos vétséget követnek el, ami miatt nagyon megüthetik a bokájukat. Sok helyen a szabályzatban benne van –...

Tovább...

Kis lépésekkel, de haladunk

Szerző: Dátum: 2014. ápr. 28. Kategória: GYED-GYES alatt, GYED-GYES utáni visszatérés | 14 hozzászólás

Kis lépésekkel, de haladunk

Bár a 2012-es jelentős júliusi Mt. módosítás volt az utóbbi években az egyik legnagyobb változás – ennek következményeit azóta is nyögjük 🙁 – ne higgyük, hogy nem változik itt-ott az Munka törvénykönyve. S habár ezek a kisebb módosítások nem okoznak olyan nagy felháborodást, így nem is olvashatunk róluk olyan sokat a hírekben, érdemes nyomon követni ezeket, mert sok esetben befolyással lehetnek az ügyünk kimenetelére, vagy csak jó tudni, hogy miben és hogyan korrigálják az elmúlt években létrehozott, néha kissé “összecsapottnak” érzett törvénykönyvet. Az egyik ilyen március 15.-én hatályba lépett változás a szülési szabadság igénybevételéhez kötődik: eddig csak az volt rögzítve, hogy az anya egybefüggő 24 hétre jogosult, most már az is belekerült a törvénybe, hogy ebből 2 hetet köteles igénybe venni. Nos, kíváncsi vagyok, hogy az EGK irányelvnek való megfelelésen túl van-e ennek valami gyakorlati módosító hatása, tekintettel arra, hogy orvosi szempontok szerint is minimum 6 hét a szülés után a regenerálódási idő, azaz az, hogy két hetet KÖTELES az anya igénybe venni és otthon maradni, kissé fura kikötni: nem hiszem, hogy volt anyuka, aki 2 hét előtt vissza szeretett volna menni dolgozni 🙂 Ennél már lényegesen hasznosabb változtatásnak tűnik az, ami a 2012-es, kissé kapkodva összetett Mt.-ben felmerülő elmaradt munkabér gyakorlati alkalmazási problémájára ad megoldást. Mint ahogy korábban írtam is róla, más jogászok is felvetették, hogy a jogellenes munkaviszony megszüntetésnél nem értelmezhető az elmaradt bér, hiszen ha nincs jogviszonyban a munkavállaló, nem jogosult bérre sem, így nincs elmaradt bére sem. Ez abban az esetben, amikor jogellenesen mondanak fel például egy védett várandós munkavállalónak, jogbizonytalanságot, s a neki járó bér tekintetében vitákat okozott. A márciusi módosítás azonban ezt rendezte: a munkaviszony helyreállítását követően keletkezett, a munkaviszonyban töltött időhöz kapcsolódó jogosultság tekintetében a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) és annak helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek tekinti a törvény most már. Ezen túl előírja, hogy meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát is. Elmaradt munkabérként pedig a munkavállaló távolléti díját kell figyelembe venni.   Ajánlott bejegyzések:Babaszobából vissza a munka világábaRTL Klub szakértői interjúMódosul a felmondási védelem a kisgyerekesek esetében?Változások a Munka törvénykönyvébenAz 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka...

Tovább...

A munkaszerződésen túl….

Szerző: Dátum: 2014. Már. 11. Kategória: GYED-GYES alatt, GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 14 hozzászólás

A munkaszerződésen túl….

Amikor egy anyuka hozzám fordul munkajogi problémájával, az az első, hogy az alapprobléma leírásán túl minden olyan adatot, tényt elkérek tőle, ami a tanácsadáshoz kell, s a munkaszerződésen és az esetleges korábbi módosításokon túl mindig rákérdezek, hogy van-e a cégénél kollektív szerződés. A legtöbb esetben “nem tudom” a válasz… A mai témánk tehát az, hogy miért fontos tudni, hogy kollektív szerződés hatálya alá tartozunk-e? A felek között kötött munkaszerződés sokszor nagyon sok mindent részletesen szabályoz, de ez nem elég a teljes helyzet megítéléséhez. Amennyiben van a cégnél kollektív szerződés, ez további szabályozást tartalmazhat, ami eltérhet a munkavállaló javára, de néha a hátrányára is a Munka törvénykönyvében megfogalmazottaktól. Nagyon fontos tehát, hogy a kollektív szerződés vonatkozó rendelkezéseit “összeolvassuk” a szerződéssel, Mt.-vel, s így állapítsuk meg, mi is az irányadó szabályozás. Mindez akkor jutott eszembe, mint lehetséges téma a blogon, amikor múlt héten az egyik tanácsadásomra készülve egy órám telt az érintett vállalat kollektív szerződésének átolvasásával, de ez az egy óra az anyukának több, mint 700.000 Ft pluszt hoz, ha elküldi a munkáltatója (alapesetben természetesen a kollektív szerződésben járó plusz dolgokról tájékoztatnia kéne a munkáltatódnak, de hát ugye alapesetben nem szabadna várandós nőt sem kirúgni, meg diszkriminálni, meg jogellenesen felmondani… és mégis van ilyen 🙁 ). Szóval igen, megéri tájékozódni, amikor arra készülsz fel, hogy talán ki fog rúgni a munkáltatód… nem mindegy ugyanis, mennyi pénzzel jössz el… Mik lehetnek a leggyakoribb esetek? A munkavállaló javára történő eltérés lehet például az, hogy magasabb összegű végkielégítést ír elő a törvényben megfogalmazotthoz képest, hosszabb felmondási időt munkáltatói felmondás esetére, vagy bizonyos munkavállalói csoportokat jobban véd a felmondás ellen (például a fizetés nélküli szabadság után visszatérő anyukákat, egyedülálló szülőt, több eltartott hozzátartozóról gondoskodó munkavállalót, vagy akár a nyugdíj előtt állókat), de a munkabérre rakódó magasabb pótlékok is igen hasznosak lehetnek. Fontos azonban arra is figyelni, hogy a törvény megenged bizonyos eseteket, amikor a munkavállaló hátrányára is el lehet térni az Mt.-től a kollektív szerződésben, így ezt is tudnod kell! Persze jogosan kérdezheted meg, hogy honnan tudhatsz te minderről? Ha olyan cégnél dolgozol, ahol vagy kollektív szerződés, a belépésedkor, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell, hogy tájékoztasson ennek tényéről a munkáltatód. A kollektív szerződés egy példányát biztosan megtekintheted valahol, vagy papíros formában, vagy elektronikusan, így megnézheted, mi vonatkozik rád. Ha éppen otthon vagy a babáddal, akkor pedig érdemes erre megkérni egy “szövetséges” kolléganőt 🙂 Tudod, ha a jogaidról van szó, nem lehetsz sem lusta, sem félénk, sem szégyenlős! Ajánlott bejegyzések:Felmondási védelem 2020-banFelmondási védelem 2019-benFelmondási védelem 2018-banÍgy módosult a Munka törvénykönyve!Terhesség...

Tovább...

Pótszabadság fogyatékos és tartósan beteg gyermek után

Szerző: Dátum: 2014. feb. 19. Kategória: Újra munkában | 17 hozzászólás

Pótszabadság fogyatékos és tartósan beteg gyermek után

Többször felmerült már az utóbbi időben az a kérdés, hogy a jelenleg hatályos Munka törvénykönyve a fogyatékos gyermek szót használja a szülőket megillető pótszabadság esetén, de ez vajon a tartósan beteg gyermekekre is igaz-e, azaz utánuk is jár-e a pótszabadság? Az Mt.-nek nem ez az egyetlen tisztázatlan, vagyis nem teljesen egyértelmű pontja, több ilyen “így is, úgy is” érthető rész van benne sajnos. A gyakorlat is azt mutatja, hogy ezt nem egységesen értelmezik a bérszámfejtők sem, több ügyfelemnél is vita volt ebből a munkáltatóval, s sajnos nem jutottunk dűlőre, bármennyire is próbáltuk bebizonyítani az igazunkat. Így még korábban, 2013-ban a legtisztább megoldást választottam, kértem egy állásfoglalást az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Megerősítették, amit én korábban is gondoltam, hogy az évenkénti kettő nap pótszabadság nem csak a fogyatékos gyermeket nevelő szülőnek, hanem a tartósan beteg gyermeket nevelő szülőknek is jár, hiszen az Mt. szerint az a fogyatékos gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra. A családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegű családi pótlékot az után a gyermek után lehet folyósítani, aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségben szenved (azaz ez jár   a tartósan beteg és a súlyosan fogyatékos gyermek után is). Én pedig örömmel nyugtáztam ezt 🙂 és eltettem szépen az állásfoglalást. A minap azonban megint érkezett egy ilyen kérdés a blogra, s ekkor jutott eszembe, hogy ezt elfelejtettem megírni a nagy januári rohanásban (amikor szinte az egész hónapban minden nap napi egy személyes tanácsadásom volt a sok kirúgott anyuka miatt, s azt sem tudtam néha, hol áll a fejem…). Szóval most pótolom az elmaradásomat 🙂 Ha esetleg neked is fontos lehet ez az állásfoglalás, ide kattintva tudod elérni. Ha tudsz valakit, aki erre alapozva megkaphatja a plusz két nap szabadságot, kérlek, küldd el neki ezt a cikket! Munkajogi tanácsok kifejezetten anyukákra szabva, méghozzá ingyen? Add meg a neved, címed, s máris megkapod a hírlevélsorozat első részét néhány percen belül! Ajánlott bejegyzések:A hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságokSzabadságok útvesztőjébenSzabadság kiszámítása – gyakorlati példák 2.Közalkalmazottak szabadsága – Tudnivalók a szabadságról 4. részHogyan számoljam ki magam a szabadságomat? – Tudnivalók a szabadságról 1....

Tovább...

Mikor kezdődjön a jogok oktatása?

Szerző: Dátum: 2014. feb. 13. Kategória: Egyéb | 11 hozzászólás

Mikor kezdődjön a jogok oktatása?

A minap egy ismerősömtől hallottam, hogy a gyermekét – az óra alatti beszélgetésért – a tanerő egy órával tovább bent tartotta az iskolában a teremben, nem engedte ki, így nem tudott ebédelni, s késve érkezett haza (akinek van gyermeke, képzelheti, micsoda érzés az egy anyának, hogy tudod, hányra ér haza a gyermeked normál esetben minden nap, de most késik, s nem tudod, hol van, majd hazajön ezzel a magyarázattal). Rendkívül érdekes figyelni ilyenkor az emberek reakcióját, véleményét, hozzászólását a témához. Van, aki a pedagógus szakma elértéktelenedése, demotiváltsága felől fogja meg a problémát (rossz körülmények, alacsony illetmény, szétzilált oktatás, nem csoda, hogy csak erre képesek), valaki ösztönös anyatigrisként a tanerőnek néhány jól irányzott pofont helyez kilátásba, s van, aki csak nosztalgikusan felemlegeti, hogy” jah, kérem, a mi időnkben repült a kulcscsomó, meg kopogott a pecsétgyűrű a rosszalkodó diákok fején, oszt mégis emberek lettünk.”… S van, aki halkan megjegyzi, ő nem merne szólni, mert fél, hogy a gyerekén torolják meg. Nem kívánok ma sem a hazai, vitathatóan sikeres/sikertelen oktatási rendszerről, a pedagógus szakma silány körülményeiről, alacsony béréről, vagy politikai nézetekről, s ígéretekről beszélni. Csupán a jogi tanácsadó véleménye kívánkozik ki belőlem egy olyan témában, ami első pillantásra nem a szívem csücske téma, nem anyukás munkajog, de higgyétek el, az! Nagyon is! A gyerekeknek is vannak jogaik. Tudtátok? Biztosan. Fel is tudjátok sorolni őket, hogy mik ezek? Tudjátok, hogy diákként, tanulóként milyen jogai vannak a gyerekeiteknek? Nem általánosságban, hanem listaszerűen, legalább 8-10 pontot… Pontosan meg is beszéltétek vele? Tudja, érti ő is? Továbbmegyek: tudjátok, hogy mi a kötelessége az iskolában? Tudja ő is? Van házirend? Kikértétek, vagy megkaptátok iskolakezdéskor írásban? Elolvastátok közösen, kisebbeknek felolvastátok, átbeszéltétek? Tudja ő is, hogy mit szabad és mit nem? Tudja az általános normákat, hogy mit kell megtennie, mit kell betartania? Kérlek, ne gyertek azzal, hogy még túl kicsi. Az én lányom 4 éves lesz tavasszal. Nagyon jól tudja, hogy pl. az oviban, az “előszobában”, ahol az öltözés folyik, nem lehet enni. Mert nem morzsázunk, s nem eszünk olyan dolgot, amit más gyerek is megkívánhat, de nem ehet (mert pl ételallergiája van, cukorbeteg…). Megbeszéltük, megértette s minden nap elmondja: “Ott van fent a falon írva, hogy nem lehet itt enni. Ugye anya? Igen kicsim.” Érti, tudja, betartja, s rászól más gyerekekre, sőt szülőkre, ha ők ezt nem tartják be. 4 éves! Szóval ennyit az életkori korlátokról, és a megértésről. Ha elmondod neki, mihez van joga, s mi a kötelessége, akkor tudatod vele, hol a határ. Mindkét félnek: gyereknek, tanárnak. Ha ezt valaki átlépi, jön a következmény. De mi lehet a következmény, mi a büntetés? Bezárni egy szobába, s nem kiengedni? Ez a cselekvési szabadság, személyes szabadság korlátozása. Olyan helyzetbe kényszeríteni, hogy ne ehessen? Ez az étkezési lehetőség korlátozása. Mindkettő szó szerint benne van a közoktatásról szóló 1993/VXXIX. törvényben a gyermekek, tanulók jogainál. Nézzük csak tovább: mit tett a gyerek? Beszélgetett órán. Kötelessége a gyereknek az órán fegyelmezetten viselkedni? Igen. Ez is benne van a törvényében. Láttunk már totál csendben ülő alsós osztályt egy pisszenés nélkül? Aligha… azaz a tanerő fel kell, hogy készüljön a kötelezettségszegésre, s megfelelő eszköztárral kell, hogy rendelkezzen. Ez a feladata, ez a hivatása. Sajnos néha válaszként azt hallom: a tanuló csak akkor élhet jogaival, ha kötelességeit teljesítette. Nem kérem, ez nem így van. Vannak alkotmányos jogok, amik mindenkit megilletnek, akkor is, ha a kötelezettségét nem teljesíti. Azaz az a tény, hogy a gyerkőc dumált, nem jogosítja fel a tanerőt arra, hogy bezárja, s ne engedje ebédelni s hazamenni időben. Ennyi erővel az adóbevallását késve benyújtó és a piros lámpán még átslisszanó tanerőnek meg nem utal fizetést a suli, mert ugye ha nem teljesíti a...

Tovább...

Év végi visszatekintés

Szerző: Dátum: 2013. dec. 31. Kategória: Egyéb | 4 hozzászólás

Év végi visszatekintés

Ma van az év utolsó napja, s ilyenkor “törvényszerűen” végigtekint mindenki az elmúlt időszakon. Én sem tudok másképp tenni :-), így lássuk hát, mielőtt belépnénk 2014-be, milyen volt a 2013-as év, mik voltak a nagy örömeim – sikereim, szakmailag s anyaként! Január: A Dolgozó mami Facebook oldala elérte az 1000 főt (ez akkor, januárban igen nagy szó volt, azóta már a 3250-en is túl vagyunk :-)) Február: Sikeresen megvédtem a nők munkajogi védelméről, s annak problematikájáról írt szakdolgozatomat, s jelesre vizsgáztam a Pécsi Állam- és Jogtudományi Egyetem munkajogi szakokleveles tanácsadó képzésén. Erre a teljesítményemre különösen büszke vagyok, munka, család és kisgyermek mellett! Március: ez egy nagyon szép hónap volt 🙂 több emlékezetes élmény is belefért: először is volt két ügyfelem ebben a hónapban, akik nagyon okosan, taktikusan “váltak meg” a munkáltatójuktól, akik nem szerették volna visszavenni őket, összesen bruttó 8 millió forinttal lettek gazdagabbak. Ebben a hónapban kezdtem el továbbá a munkajogi és álláskeresési mentorálást a MUKI (Munka kisgyerekkel) projektben, s sok-sok anyukát láttam el a tanácsaimmal. Végül pedig ekkor tartottam meg az első “anyukás munkajogi” tréningemet kifejezetten munkáltatóknak  SEED alapítvány szervezésében. Április: Ezt a hónapot a lányom uralja, részben, mert ekkor van a születésnapja, s mert ebben a hónapban sikerült arra a fantasztikus óvodára rátalálnom, ahová most is jár, s amiről csak szuperlatívuszokban tudok nyilatkozni! Május: kézhez kaptam a munkajogi szakoklevelemet 🙂 Június: nagyon sok tanácsadást csináltam ebben a hónapban, de van egy nagyon emlékezetes, amin még a mai napig hatalmasat tudok hahotázni… a női érzékenység és a tipikus férfi racionalitás ellentétének humoros példája… aki rendszeresen olvassa a Facebook oldalamat, biztosan emlékszik rá, aki nem, az kattintson ide! Július: egyértelműen a családi nyaralás emlékei töltik be ezt a hónapot! Augusztus: Nektek köszönhetően bejutottam a Goldenblog versenyen a dolgozó mami bloggal a 3 legjobb blog közé a Biznisz kategóriában (120 blog közül ez hatalmas eredmény!). Megjelent továbbá a Karrieriránytű, az a karrier-tanácsadó könyv a HVG Kiadó Zrt. gondozásában, aminek én voltam a magyar szakmai lektora (6 éve folyamatosan ott van a New York Times bestseller-listáján, 40 éve jelenik meg minden évben frissítve, 22 nyelvre fordították már le, a világ legnagyobb példányszámban (több, mint 10 millió példány) eladott karrier-tanácsadó könyve). Szeptember: két hatalmas büszkeség ragyogja be ezt a hónapot: először, hogy az én okos, ügyes nagylányom óvodás lett, s hogy megjelent a másodszülöttem, a Jogod van hozzá! című elektronikus könyvem magánkiadásban, ami hiánypótló mű a magyar könyvpiacon. Minden várandós kismamának el kéne olvasnia, hogy ne csak a babás témákból, de a munkajogi és karrier-kérdésekben is felkészült lehessen! Különösen szép élmény, hogy a könyvet sokan velem együtt “írtátok”, a ti véleményetek, történetetek is benne van! Október: Beindítottam a várandósoknak szóló ingyenes hírlevélsorozatomat, ami segítségével már több száz kismama szerezhette meg az alapvető munkajogi tudnivalókat a babavárás idejére. November: Tagadhatatlanul az RTL Klub reggeli műsorában adott szakértői interjúm a hónap fénypontja, ahol újból a babát várók jogi védelme volt a fő téma, mert erről nem lehet eleget beszélni! December: TEDxSomlóiStWomen konferencia 🙂 Egy nap teli inspirációval, okos, bátor nők előadásaival, elgondolkodtató mondataival… jövőre is megyek! Boldog és hálás lehetek ezért a szép évért, köszönöm, hogy velem tartottatok, s annyit ígérhetek, hogy 2014-ben is számíthattok rám!     Ajánlott bejegyzések:Terhesség bejelentéseFelmondás terhesség alatt 2016-banRTL Klub szakértői interjúA hét kérdése: felmondás utáni gólyahír…Várandósság...

Tovább...

GYED Extra – már megint…

Szerző: Dátum: 2013. dec. 16. Kategória: GYED-GYES alatt, GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 37 hozzászólás

GYED Extra – már megint…

Kedves Anyukák! Annyi kérdés érkezik a blogra, a Facebook-oldalra, az e-mail címeimre, hogy lassan lefagy a laptopom… Úgyhogy úgy döntöttem, még egy kicsit elővesszük a GYED Extra témát, de most más szemszögből. Ahhoz, hogy megértsétek, miért nem lehet minden kérdésre azonnal és biztos választ adni, nézzük meg egy kicsit , hogyan születik meg egy törvény. Ahelyett, hogy részletesen leírnám, inkább egy ábrával szeretném illusztrálni, hogyan is működik ez a folyamat. A képre kattintva új ablakban nyílik meg, s nagyítható a kényelmes olvasás érdekében. (A kép forrása: http://www.parlament.hu/fotitkar/tvalk/torvenyalkotas.jpg) Nos, ha ezt alaposan megnézitek, akkor láthatjátok, hogy hány lépésen kell keresztül mennie, ahhoz, hogy valóban törvény legyen abból, amiről mi nap, mint nap a sajtóban olvashatunk. Attól, hogy beadnak egy indítványt, vagy tárgyalják éppen több körben a javaslatot, még semmi sem biztos (bár, sok újság már tényként, vagy majdnem valós tényként közli). Sőt, ha megvolt a záróvita és a szavazás, akkor utána azt hihetnénk, hogy kész, most már 100%-osan tudjuk, mi lesz a törvényben, s minden apró kérdésre, s egyedi helyzetre azonnal tudjuk a választ. De nem… Erre két dolgot tudok mondani, az egyiket egy kedves jogász ismerősömtől hallottam (s már az én hitvallásom is ez): ő csak akkor hisz el bármit is, ha már megjelent a Magyar Közlönyben. Mert ez a kihirdetés az, amire már alapozni lehet, ha itt megjelent a törvény szövege, akkor ez már nyilvános, valós tény. De még sokszor ez sem elég, hiszen bizonyos törvényekhez vannak úgynevezett átmeneti rendelkezések, hatályba léptető rendelkezések, amelyek még további finomításokat, pontosításokat, vagy akár szűkítéseket eszközölhetnek (ilyen volt például a 2012. évi I. törvény, köznapi nevén a Munka törvénykönyvéhet írt átmeneti rendelkezés, a 2012. évi LXXXVI. törvény, ami jó néhány dolgot pontosított, vagy időbeli határokat szabott meg adott esetekben) . Amíg ez a GYED Extra esetében meg nincsen, azaz ki nincs hirdetve, addig bizonyos kérdésekben csak találgathatunk, vagy nagy valószínűséggel mondhatjuk azt, hogy igen (vagy nem), de mindig ott van az a kis kétely, hogy ha majd minden nyilvánosan ki lett hirdetve, akkor lesz tuti biztos. Szóval mivel jelenleg, 2013. 12. 16.-án este 20: 32-kor a T/13049 számon benyújtott és megszavazott törvényjavaslat jelenleg a köztársasági elnök aláírására vár, kis türelmet kérek mindenkitől! Mihelyt új információk lesznek, biztosan tudósítok róla. 🙂 Addig is, ha valaki el szeretne mélyülni a dokumentumban, itt találja: http://www.parlament.hu/irom39/13049/13049.pdf Ajánlott bejegyzések:Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetGYED Extra, de kinek?Idétlen időkig…Mit kell tudnod a 40 ezer forintos bölcsődei támogatásról?GYED melletti munkavégzés...

Tovább...

Karácsonyi nyereményjáték!

Szerző: Dátum: 2013. dec. 06. Kategória: Egyéb | 2 hozzászólás

Karácsonyi nyereményjáték!

Készülődés, fények, illatok, izgatott hangulat… Imádom ezt az időszakot! Úgy gondoltam, legyen nektek is izgalmas, s valakinek pedig különösen szerencsés! Van kedvetek játszani velem? A nyereményjátékban nem kell mást tennetek, csak feltölteni egy karácsonyi, ünnepi hangulatú (télapós, mézeskalácsos, karácsonyfás, ajándékkészítős, ajándékcsomagolós…) fotót a gyermeketekről – kismamák az ünnepi ruhába bújtatott pocakjukkal is benevezhetnek – s minél több ismerősötöket buzdítani, hogy szavazzanak a fotóitokra! A 3 legtöbb szavazatot kapott kép feltöltője közül választjuk ki a nyertest, aki egy  25.000 Ft + ÁFA értékű, exkluzív tanácsadási csomagot nyer a Dolgozó mamitól (2 személyes találkozó / skype egyeztetés munkajogi, vagy karrier-tanácsadás témában, ahol minden, téged érdeklő kérdést részletesen átbeszélünk, és  emellé még kapsz 4 e-mailes / telefonon egyeztetést 6 hónapon belül )! Légy büszke a gyermekedre, mutasd meg nekünk, s nyerj a fotójával! Kattints ide a játékhoz!   Ajánlott bejegyzések:Amit mindenképpen szerezz be 2020-ban: egy jó határidőnapló!RTL Klub szakértői interjú5 könyv, amit minden kisgyerekes anyukának el kéne olvasniaTárgyalási praktikák – 2. rész8 dolog, amit a munkáltatói felmondásról tudnod...

Tovább...

Lapáton a kismamák…

Szerző: Dátum: 2013. dec. 02. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 34 hozzászólás

Biztosan emlékeztek, akik régebb óta követitek a blogot, hogy korábban több írás is jelent nálam, a szakjogász válaszol “jelszóval”, amikor egy kedves ismerősömmel, Dr. Kéri Ádámmal készítettem interjút, a kismamákat, anyukákat legjobban érdeklő témákról, felmondási védelemről, az új Mt.-ről… Nos, azóta Ádám is kedvet kapott a publikáláshoz, s egy saját blogot indított, ahol szintén munkajogi témában ír. Szívesen ajánlom azok figyelmébe ennek a blognak az olvasgatását, akik egy kicsit jobban el szeretnének mélyedni a jog rejtelmeiben. Ahogy én is, ő is arra törekszik, hogy  közérthetően de érdekesen mutassa be a jelenleg hatályos Munka törvénykönyve hátterét, érdekességeit, visszásságait! Most a kismamákat, anyukákat, gyermeket nevelőket érdeklő cikkét ajánlom a figyelmetekbe, de a jövőben is fogok szemlézni innen. Lapátra kerülő kismamák? Ha érdekel a téma, kattints ide!   Ajánlott bejegyzések:RTL Klub szakértői interjú8 dolog, amit a munkáltatói felmondásról tudnod kell!10 link a neten, amit minden anyukának ismernie kell!Anyukák tízparancsolata – avagy mit kell tudnod az új felmondási védelemről 2012. július 1-je után?Terhesség...

Tovább...

GYED Extra, de kinek?

Szerző: Dátum: 2013. nov. 19. Kategória: GYED-GYES alatt, GYED-GYES utáni visszatérés | 128 hozzászólás

GYED Extra, de kinek?

Hetek óta zeng a sajtó a törvényrendeletről, majd legutóbb annak megszavazásáról. Eleinte én csak csendben figyeltem eddig az eseményeket, a híreket, a véleményeket a portálokon. Sok kisbabás ismerősömnél láttam, olvastam, hogy örülnek: végre több pénz lesz, végre vissza lehet menni dolgozni, s megmarad emellett a GYED, GYED is. Aztán miután már többször is kérdezték a véleményemet (magánemberként és szakértőként is), több helyen annyit írtam csak: türelem, türelem… majd ha megjelenik a végleges törvényszöveg a Magyar Közlönyben, akkor bontsunk pezsgőt (már, ha van miért). De én sem bírom ki addig, úgyhogy tessék, itt van a rövid összefoglalóm-véleményem, akit érdekel! Abszolút szubjektíven választottam ki a szerintem fontos részek közül azt a kettőt, ami a legtöbb anyukát érdekli, tehát nem a teljes törvényszöveggel, s annak összes javaslatával foglalkozom az alábbi írásban. Az a sokak számára szimpatikus módosítás, hogy a gyermekgondozási ellátások folyósítása ideje alatt született újabb gyermek esetén a korábbi ellátás ne szűnjön meg, hanem a jogosultsági idő teljes időtartama alatt folyósítsák tovább az összeget, csak akkor érinti az intézkedés hatályba lépését megelőzően született gyermekeket, ha 2014. január 1-jét követően a családban újabb gyermek születik. Tehát ahhoz, hogy dupla GYED, vagy GYES legyen, még egy babát kell szülni kérem, nem adják ezt a pénzt csak úgy oda, növelni kell érte a magyar népességet! Akik jelenleg egy picivel, meg egy kicsivel vannak odahaza, jelenleg csak GYED-et kapva, azok jövő január elsejétől nem fognak GYED-et és GYES-t egyszerre kapni. Ha majd születik egy 3. baba, akkor a második babus utáni juttatást nem fogják elvenni, s mellette folyósítható a 3. baba után járó összeg. Jövőre, a GYED melletti munkavégzés – a gyermek 1 éves kora után – lehetővé válik, azoknak is, akik részre 2014. január elseje előtt állapították meg a GYED-et. Ez így önmagában jó hír. Én kiegészíteném három dologgal, mert tapasztalatom alapján mondhatom, csak így teljes a kép. Ahhoz, hogy az anyuka dolgozni tudjon menni, kell bölcsődés / csanás férőhely, amiből bizonyos városokban, kerületekben igencsak csehül állunk. Persze, jöhet a nagyi is, ha éppen nem dolgozik, és a közelben lakik. Ha pedig nincs hova tenni a kicsit, hiába a GYED és a munka együttes lehetősége, ezzel nagyon kevesen fognak tudni élni. Másodsorban kell olyan munkáltató, aki vissza veszi a kisgyermekes anyukát, ahelyett, hogy felmondjon neki, mivel a 2012. július 1-je óta hatályban lévő Mt. alapján ezt megteheti a 3 évesnél fiatalabb gyermekkel rendelkező, s fizetés nélküli szabadságot igénybe nem vevő munkavállalóknál. Azaz először szerezz bölcsis férőhelyet (amit legtöbbször csak a munkáltatói igazolás birtokában adnak, amit miért is adna ki a munkáltató, ha ki akar rúgni), majd menj dolgozni (ha van még hová…). Ha nincs, akkor keress másik állást, ahová felvesznek egy-két éves kisgyerekkel is. Talán jó hír ez azoknak, akik az otthonlét alatt már eddig is a saját vállalkozásukat tervezgették, vagy eddig is “apa” cégébe dolgozgattak be, s ott szeretnék a pályafutásukat folytatni. Ők nem függenek a munkáltató kénye-kedvétől… Harmadsorban hiába van a “kötelező” részmunkaidő a gyermek 3 éves kora előtti visszatérésnél, a legtöbb esetben ez csak amolyan “népmesei elem” (biztos ismeritek: hoztam is ajándékot, meg nem is), mert ha fel is lehet mondani egy visszatérő anyukának, ki bajlódna a részmunkaidős kérelemmel, a munkafeladatok átszervezésével, és egyáltalán, mi az, hogy ő nem 8 órát van bent a cégnél? Ne is beszéljek a több műszakban működő gyárakról, ahol totál kiakadna a műszakvezető, ha anyuka 4 órába beállna a szalag mellé, majd hazamenne “félidőben”, mert hát ő csak 4 órás munkaidővel rendelkezik. És ha nincs részmunkaidős foglalkoztatás, az azt jelenti, hogy az 1 éves kicsi a legjobb esetben is majdnem 9 órát van a bölcsiben (mert ugye anyukának utazni is kell a munkába, meg vissza a...

Tovább...

Idétlen időkig…

Szerző: Dátum: 2013. nov. 05. Kategória: GYED-GYES alatt, GYED-GYES utáni visszatérés | 68 hozzászólás

Idétlen időkig…

Már nem először találkozom azzal a mondattal az anyukák részéről, hogy “lejárt a GYES-em, mennék vissza dolgozni, de a munkáltatóm szerint még várnom kell, mert nem jelentettem be a visszatérést 30 nappal előbb”. Legutóbb egy anyukának pedig azt üzente a HR-es, hogy bár lejárt a GYES, írjon egy visszatérési kérelmet (!), s ha majd ezt az igazgató úr aláírja, akkor jöhet vissza dolgozni. Úgy kb. két-három hete vár az anyuka… de meddig még, mennyi ideig? Úgyhogy, “kedves” munkáltatók, hálásan köszönöm, hogy egy újabb izgalmas témát adtatok nekem a heti bejegyzésemhez. És kedves anyukák, ezt kötelező elolvasnotok, s terjesztenetek! Kezdjük! A jelenleg hatályos munka törvénykönyve 128. §-a a következőképpen szól: “A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.” Azaz ennek igénybevételét te, a munkavállaló döntöd el, ez jár neked, s a gyermeked 3 éves koráig jár (bizonyos esetekben tovább is, a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt, lásd 2012. évi I. 130. §). A fizetés nélküli szabadság megszakításáról a hatályos Mt. 133. § (2) bekezdése rendelkezik: “A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.” A megszakítás szó azt jelenti, hogy nem veszed igénybe végig, hanem hamarabb megszakítod, mint a 3. év lejárta. Ebben az esetben (megint visszanyúlunk a jogszabály szövegéhez) egy egyoldalú jognyilatkozatot kell tenned, melyben kijelented, hogy megszünteted. Azaz ha ez egyoldalú, és kijelented benne a megszüntetést, akkor nem kérelem, nem igénylés, nem kettő aláírás van rajta, a tiéd és a munkáltatódé, aki beleegyezik, hanem csak egy, a tiéd. A munkáltatódnak nem kell beleegyeznie, mert ez nem az ő döntésétől függ, ez CSAK a te döntésed (de ennek a következményét is vállalod, azaz fel is mondhatnak neked!). Persze, nem árt, ha még néhány hasznos dolgot is írsz bele, többek között  gyermeked nevét, a születési dátumát, s a saját neved sem árt 🙂 (Pontos nyomtatványt erre itt találsz az ingyenes anyagok között.). Ami köti őt, az a 30 nap, legkésőbb ekkor megszűnik a fizetés nélküli szabadságod, s foglalkoztatnia kell téged (vagy felmondani, ha van rá valós, és okszerű indoka :-() A legkésőbb szóból pedig az következik, hogy hamarabb is megszűnhet a fizetés nélküli szabadság, ha a felek (azaz te és a munkáltatód is) úgy akarják. Nos, ezzel a megszakítás, és az idő előtti visszatérés kérdése kipipálva. Nézzük azt az esetet, amikor az anyuka otthon marad három évet. Erre az esetre az Mt. SEMMILYEN visszatérés bejelentésről szóló szabályt nem tartalmaz, mivel nem kell, nincs rá szükség! A munkáltató nagyon jól tudja, mikor született a munkavállalójának gyermeke, mikor adta ki neki a kötelező szülési szabadságot, utána a fizetés nélküli szabadságot, így ha azt az anyuka (vagy apuka) korábban nem szakította meg a fenti jognyilatkozattal, akkor a munkáltató számára teljesen egyértelmű és evidens, hogy a munkavállalójával szemben fennálló foglalkoztatási kötelezettségét mikortól kell újra teljesítenie. Az sajnos előfordul kis hazánkban, nem is kevésszer, hogy maximálisan elfeledkeznek az otthon lévő anyukákról (s tegyük hozzá, néha az otthon lévő anyuka sem nagyon tartja a kapcsolatot a munkáltatójával), de ez semmit nem változtat azon, hogy a fizetés nélküli szabadság lejárt, s az anyukát a következő naptól újra foglalkoztatni kell (legtöbbször ez a felgyülemlett szabadságok kiadásában testesül meg, vagy a felmondásban :-() Tehát összefoglalva: nincs várakoztatás, nincs 30 (60!) nap, nincs kérelem a 3. év lejárta után, melyet majd elbírál az igazgató úr, nincs időhúzás, hanem vagy munkáltatói felmondás van, vagy a szabadságok kiadása a következő naptól, amire a munkavállalót távolléti díj illeti meg, s utána vagy ezalatt tessék eldönteni, mi lesz az anyuka...

Tovább...

Most min is vagyok?

Szerző: Dátum: 2013. okt. 23. Kategória: GYED-GYES alatt | 16 hozzászólás

Most min is vagyok?

Amióta “anyukás munkajoggal” foglalkozom, állandó kérdés az anyukák részéről, hogy ők akkor most min is vannak? 🙂 “Kedves Ági, azt írod, hogy meg kell szüntetnem a korábban igényelt fizetés nélküli szabadságot, de hát én nem is igényeltem soha… én csak TGYÁS-on voltam, utána meg GYED-en.” Legutóbb pont múlt szombaton válaszolgattam a blogon a kérdésekre, s újra előjött ez a téma. TGYÁS, GYÁS, GYES, GYES… brrr… ennyi ronda rövidítést! Nosza, tegyük gyorsan tisztába a gyereket! Elöljáróban: van a köznapi beszéd, és vannak a szakmai fogalmak. Ritkán én is – általában időhiányban, sietve – slendriánul fogalmazok, de ha nagyon pontosan akarunk lenni, akkor a szakmai fogalmakat tisztázzuk először. Munkajogi fogalom szempontjából azt, hogy anyuka a gyermeke születése napjától, vagy a várható időpontot megelőzően leghamarabb 28 nappal abbahagyja az addig végzett munkát, szülési szabadságnak nevezzük. 24 hétig tart, s ez minden anyukának jár. Ez számos jogosultság tekintetében munkában töltött időnek minősül (igen, ugye milyen fura? :-)), például megilleti az anyukát a fizetett szabadság erre az időre, beszámít a végkielégítésre való jogosultságnál a munkaviszonyban töltött időbe…), egybefüggően kell kiadnia a munkáltatónak, s örökbefogadás esetén is jár. A másik, amivel most megismerkedünk, a fizetés nélküli szabadság intézménye. A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkáltatónak a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Így szól a törvény. Itt már nem csak az édesanya, de a munkavállaló jogosultsága van rögzítve, azaz apa is igényelheti a munkáltatójától (az apukák otthon töltött idejéről egy régi, de még mindig elgondolkodtató postomat itt olvashatjátok, ekkoriban még volt egy tervezet, mely szerint apuka is otthon maradna a svéd modell mintájára 1-2 hónapot). Ez az a fizetés nélküli szabadság, amit vagy megszüntet a munkavállaló (az esetek nagy százalékában az anyuka, a gyermek 3 éves kora előtt, hogy hamarabb visszatérjen dolgozni), vagy ezt veszi igénybe a 3 éves korig. Azaz figyelem: nem a munkáltató dönti el, hogy te még otthon maradsz, mert nincs üres állás, hanem te döntöd el, hogy mikor szeretnéd ezt megszüntetni (természetesen betartva a törvény által szabott határidőket)! Ugye, hogy nem volt eddig egy ronda rövidítés sem? Na, de most majd jön 🙂 Azok a rövidítések, amiket fent említettem, nem munkajogi fogalmak, hanem a pénzbeli ellátások nevei, aminek a folyósítását kérhetitek az otthonlét alatt, ha megfeleltek a jogosultsági feltételeknek (TGYÁS, GYED), illetve a harmadik a GYES egy családtámogatási ellátás. Ezeknek bizony semmi köze a munkajoghoz! Tehát ha nagyon szigorúan nézzük, csak akkor lehet GYES-en, ha leteszed a havi 28.500 bruttó nettóját a földre, és ráállsz 🙂 (analóg módon ez igaz a TGYÁS-ra, és GYED-re). A zavart sokaknál az okozza, hogy ezek időben egybe esnek, azaz a szülési szabadság alatt folyósítják a TGYÁS-t, majd amikor a fizetés nélküli szabadságot igényled, azzal egy időben a GYED folyósítást is kérned kell. De nem GYED-en, GYES-en vagy! Nos, ugye, hogy nem is olyan nehéz? S hogy miért tartom ezt fontosnak? Minél jobban tisztában vagy a jogaiddal, minél inkább ki tudod helyesen fejezni magadat, minél többet olvasol erről, annál kisebb az esélye, hogy a munkáltatód átver téged, vagy hogy te döntesz rosszul téves információk alapján. Rengetegszer hallom, hogy de hát GYES-en vagyok, GYES-t kapok, akkor nem mondhatnak fel, védett vagyok, nem? S ez már nagy tévedés: a GYES semmitől nem véd meg téged, semmilyen felmondástól. A fizetés nélküli szabadság véd meg, azaz ha ezt megszünteted, s visszamész dolgozni GYES folyósítás mellett, nem vagy abszolút védett! Ha még mindig össze vagy zavarva  a munkajogi  kérdésekkel, nem tudod, mikor menj vissza dolgozni, milyen jogaid vannak a visszatéréskor, ezt a könyvet mindenképpen el kell olvasnod! Minden, amit egy kisgyerekes anyukának tudnia kell! KATT IDE!   Ajánlott bejegyzések:A hét...

Tovább...

10 link a neten, amit minden anyukának ismernie kell!

Szerző: Dátum: 2013. aug. 14. Kategória: GYED-GYES alatt, Újra munkában | 4 hozzászólás

10 link a neten, amit minden anyukának ismernie kell!

Számtalan weboldal van már, ahonnan szinte naponta ontják ránk, kismamákra, anyukákra a különböző információkat, ember (lánya) legyen a talpán, aki eligazodik ezek között. Hol ezt olvassuk, hol azt, minek, kinek higgyünk? Ha fogzásról, hozzátáplálásról van szó, akkor sem mindegy, hogy kit választasz hiteles forrásnak, de munkajogi vagy TB ellátások ügyekben valóban háromszor is gondold meg kérlek, mielőtt egy “valahol” olvasott dolgot elhiszel, s ennek megfelelően cselekszel. Fórumok, kérdezz-felelek honlapok, különböző babás weboldalak zárt klubjai… kérlek, ahelyett hogy innen szeretnéd megtudni a felmondási védelem vagy a GYED melletti munkavégzés pontos szabályait, inkább tekintsd át az alábbi listát! Mi??? Hogy nem olyan könnyen értelmezhetőek ezek a szövegek? Hát, igen, valóban kell egy kis odafigyelés, türelem, s némi tájékozódás, hogy kiműveld magad. Cserébe  garantálom, hogy valóban hiteles forrásokat találsz itt, s nem a szomszéd Mari néni “tudására” alapozod a munkaviszonyoddal, pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos döntést, vagy azt, hogy akkor most diszkriminatív-e a kedves munkáltatód viselkedése, s ha igen, hova fordulj 🙂 Alapmű 🙂 A Munka törvénykönyve Közalkalmazott anyukák, ezt is tessék hozzá olvasni, a kettőt együtt értelmezve kell eligazodnotok a jogi útvesztőben Közszolgálati tisztviselők, rátok ez vonatkozik, ezt tessék tanulmányozni MÁK honlap gyakori kérdések aloldala: GYES, méltányossági GYES, GYET infók OEP honlap, GYED információk OEP honlap, TGYÁS információk Munkaügyi központok elérhetőségei országszerte Információk álláskeresési járadékról Egyenlő Bánásmód Hatóság Ingyenes Jogsegély Szolgálat + 1. Ha további kérdésed, problémád van, amit személyesen szeretnél velem megbeszélni, kattints ide 🙂   Ajánlott bejegyzések:RTL Klub szakértői interjú8 dolog, amit a munkáltatói felmondásról tudnod kell!Lapáton a kismamák…Anyukák tízparancsolata – avagy mit kell tudnod az új felmondási védelemről 2012. július 1-je után?Terhesség...

Tovább...

Köztiszviselő anyukák, figyelem!

Szerző: Dátum: 2013. Júl. 17. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 73 hozzászólás

Köztiszviselő anyukák, figyelem!

Az egyik leggyakoribb téma itt a blogon a felmondási védelem, s kifejezetten a gyermekszülés utáni esetekben van sok tévedés még mindig a fejekben. A legtöbbször nem adja meg a kérdező anyuka, hogy melyik törvény hatálya alá tartozik, így igen nehéz jó tanácsot adni 🙁 Számtalanszor írtam már róla, így aki rendszeresen követi a blogomat, vagy járatja az ingyenes munkajogi hírlevelemet, tudhatja, hogy 2012. július 1-je óta megszűnt a korábban megszokott “abszolút” védelem, igenis van olyan eset az Mt.-ben, amikor egy édesanya elküldhető a gyermeke 3 éves kora előtt munkáltatói felmondással, ha nem veszi igénybe a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságot. De vajon minden esetben, minden jogviszonyban igaz ez? Ha Mt. hatálya alá tartozó munkavállalóról, vagy közalkalmazottról beszélünk, akkor igen, hiszen ugyan az Mt. írja ezt elő, de a közalkalmazottak esetében “háttértörvényként” az Mt.-t kell nézni, amennyiben az adott paragrafusok alkalmazását a Kjt. nem zárja ki. Azonban sokan elfeledkeznek arról, hogy van egy harmadik kategória is, mégpedig a közszolgálati tisztviselők (vagy megszokott nevükön köztisztviselők), s az ő esetükben is van egy külön törvény, aminek azonban már 2011 óta nem adja hátterét az Mt. S itt bizony feketén-fehéren benne van, hogy a munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg a jogviszonyt a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, illetve – a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is – a gyermek hároméves koráig terjedő időtartama alatt. Ők tehát az egyetlen csoport, akik védettek továbbra is a felmentéssel szemben. Az Mt.-ből már megszokott szabályozás, mely szerint a védelem a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette, s a hogy a védelem az anyát illeti meg, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi, itt is megtalálhatóak. Hogy ez miért van? Vagy hogy nem fair a többi anyukával szemben, akik viszont nem kapják meg ezt az “abszolút” védelmet? Hát, lehet ezen vitatkozni, de azt is tudnotok kell, hogy a köztisztviselők esetében ugyanakkor a fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára jár csak fizetett szabadság, akkor is, ha ezt 2011. augusztus 1-je előtt kezdték meg. Azaz ha egy köztisztviselő a második, vagy harmadik babájával van odahaza, úgy, hogy közben nem ment vissza dolgozni, hiába volt még korábban, a hatályos törvény szerint 12 hónapra jutó szabadságra jogosult az első, második baba után, ezt utólag egyszerűen “megvonták” tőle az új törvénnyel ami 2011-ben lépett hatályba. Hát, ez sem túl fair dolog… Vitád, problémád van a munkáltatóddal? Szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből? Jó lenne, ha valaki személyesen segítene eligazodni a jogi útvesztőben? Kattints ide, s nézd meg, hogyan tudok neked személyesen is segíteni! Ajánlott bejegyzések:Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetMiben fog változni a Munka törvénykönyve 2016-ban?Babaszobából vissza a munka világábaA hét kérdése: felmondhatnak-e, ha nem mész vissza a gyermeked 3 éves kora előtt dolgozni?Módosul a felmondási védelem a kisgyerekesek...

Tovább...

“Ezt nem bírom tovább… FELMONDOK!”

Szerző: Dátum: 2013. máj. 16. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában, Várandósan dolgozni | 22 hozzászólás

“Ezt nem bírom tovább… FELMONDOK!”

Biztosan te is gondoltad, érezted már ezt… vagy azért, mert visszatérve a szülés után a régi munkahelyedre annyi minden változott meg, hogy már nagyon nem szeretsz ott dolgozni – új kollégák, új vezetők, új célok, új kultúra – vagy csak egyszerűen a sok helyen “szokásos” eljárással találkozol: kisgyerekesként juszt is úgy osztják be a munkaidődet, hogy nehezen érj oda a gyerekekért, túlórák, legutolsó percekben kiadott “extra sürgős” plusz feladatok… De mit csinálj, hogy okosan, jogszerűen járj el? Sokan nem tudják, hogy a tavalyi Mt. módosítás alapvetően érintette a felmondási időt is. Korábban a felmondási idő a munkaviszonyban töltött évek számától függően nőtt, azaz minél több éve volt valaki munkaviszonyban, annál hosszabb volt a felmondási ideje. Azaz akár a munkáltatója, akár ő mondott fel, ez az idő ugyanolyan hosszú volt, s ha a munkáltatója döntött a munkaviszony megszüntetéséről, a felmondási idő felét, ha ő magam, akkor az egészet munkában kellett töltenie. Nos, ez megváltozott, így ha egy munkavállaló ma felmond, a felmondási ideje már nem nő az évek számától függően, hanem alapvetően 30 nap – vagy amennyiben a munkaszerződés megkötésekor többet írtak bele közös megegyezéssel, akkor annyi. Ha tehát nem bírod tovább, akkor nem kell, például egy 10 éves munkaviszony esetén még plusz 25 napot kibírnod, hanem a 30 nap alatt bekövetkező munkanapok ledolgozása után megszabadultál. (Véleményem szerint ez az egyik legjobb döntés volt az Mt. módosítás kapcsán, hiszen ha egy munkavállaló már nem akar ott maradni, akkor minek is tartóztassa a munkáltató. A legtöbb esetben ilyenkor már nem olyan a motivációja, munkavégzése, hatékonysága… ráadásul sok cégnél azonnal el is vesznek minden eszközt a munkavállalótól, s másnap már be sem kell, hogy jöjjön dolgozni. S azért valljuk be, egy hosszabb munkaviszony után az, hogy akár több hónapot is még ki kell bekkelnünk, kissé olyan, mint a röghöz kötés a feudális társadalomban… azért mégsem vagyunk mi jobbágyok…) Persze ez nem jelenti azt, hogy az elválást ne lehetne szépen, korrekt módon elintézni. Hamarosan erről is írok… addig is, ha hasznosnak találtad ezt a postot, küldd el nyugodtan az ismerőseidnek! Vitád, problémád van a munkáltatóddal? Szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből? Jó lenne, ha valaki személyesen segítene eligazodni a jogi útvesztőben? Kattints ide, s nézd meg, hogyan tudok neked személyesen is segíteni! Szeretnél jobban érteni a munkajoghoz? Tudni akarod, milyen változásokat hozott az új Mt.? Hogy felmondhatnak-e neked bármikor? Iratkozz fel az ingyenes munkajogi hírlevelemre! KATT IDE! Ajánlott bejegyzések:RTL Klub szakértői interjú8 dolog, amit a munkáltatói felmondásról tudnod kell!Karácsonyi nyereményjáték!Lapáton a kismamák…10 link a neten, amit minden anyukának ismernie...

Tovább...

Szabadságok útvesztőjében

Szerző: Dátum: 2013. máj. 06. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 56 hozzászólás

Szabadságok útvesztőjében

Sokszor változott az elmúlt években a Munka törvénykönyve a dolgozót megillető szabadságok tekintetében, az egyik legnépszerűbb téma ez a blogon. Úgy gondoltam, – tekintve, hogy még mindig sok a félreértés és a téves info – készítek egy kisokost, amit gyorsan átfutva remélem, mindenki átlátja a főbb változásokat 🙂 1.) Még mindig jár a szülési szabadság 24 hetére a fizetett szabadság, s a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság első 12 hónapjára, ha még ezt az utóbbi időszakot 2011. augusztus 1-je előtt kezdted meg, ha utána, akkor már csak 6 hónapra (Mt. hatálya alá tartozó dolgozók és közalkalmazottak esetén, köztisztviselőknél azonban egységesen 6 hónap és kész). 2.) Jelentős változás a 2012. július elsejével hatályba lépett törvényben, hogy már nem jár fizetett szabadság a a naptári évenként harminc napot meghaladó keresőképtelenség esetén, erre tessék figyelni anyukák!!!!! 3.) Gyakran kérdezik tőlem, hogy ha a GYES után szabin vannak, akkor arra az időre is jár-e a fizetett szabi… a válasz természetesen igen! 4.) Az alapszabadság mértéke – bár a meghatározási módja kissé változott – ugyanannyi, erről többet ide kattintva olvashatsz, ha Mt. hatálya alá tartozol, ha közalkalmazott vagy, akkor ezt a postot böngészd át! 5.) A gyermekek utáni pótszabadságok rendszere 2012-ben változott, azaz innentől kezdve mindkét szülő jogosult a szabikat igénybe venni, erről többet itt olvashatsz. 6.) A szabadságot a munkáltató adja ki, ne te veszed ki 🙂 csak hogy félreértés ne legyen… azaz nem te döntöd el, hogy GYES után kiveszed-e, vagy inkább azonnal dolgozol.. 🙁 7.) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett tárgyévben kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni. Azaz ha fizetés nélküli szabin voltál, annak megszűnése, vagy megszüntetése után 60 napja van a munkáltatódnak kiadni a szabidat! Vita nincs, más megoldás nincs, pénzbeli megváltás – munkaviszony megszűnését, megszüntetését kivéve – nincs! 8.) A szabadság soha, de SOHA nem veszik el – bárki bármit is állítson! Ha egy fél focicsapatot szültél, akkor is annyiszor jár, ahány gyermeked van. 9.) A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni, azaz ha te hétfőtől péntekig dolgoztál, akkor azokra a napokra, ha pedig mondjuk négy napot egy héten, akkor azokra.  Ha 8 órás a szerződésed szerinti munkaidő, akkor 8 órányi bért számfejtenek, ha 4 órás, akkor 4 órányit, ha 12 órás, akkor 12-nyit (azaz órában kell elszámolni és nyilván tartani). És végül az alapszabályok: továbbra sem számolom senkinek ki a szabadságát, hogy miért nem, azt már itt egyszer megírtam, de aki szeretné maga kiszámolni, az Mt. hatálya alá tartozóként itt, és közalkalmazottként itt talál segítséget hozzá.   Ha odahaza lévő, és visszatérést fontolgató anyuka vagy, de nem tudod pontosan, mihez van jogod, nem igazodsz el a szabadságszámításban, vagy nem tudod, felmondhatnak-e neked, akkor ajánlom figyelmedbe az online munkajogi tanfolyamot! Kattints ide a részletekért! Ajánlott bejegyzések:A hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságokSzabadság kiszámítása – gyakorlati példák 2.Pótszabadság fogyatékos és tartósan beteg gyermek utánSzabadság kiszámítása – gyakorlati példák 1.Közalkalmazottak szabadsága – Tudnivalók a szabadságról 4....

Tovább...

Pin It on Pinterest

Tájékoztatni szeretnélek, hogy ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérlek, engedélyezd a sütik használatát. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnom a figyelmedet arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye számodra a böngészést. A sütiket természetesen letilthatod a böngésződ beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás