Mit kell tudnod a 40 ezer forintos bölcsődei támogatásról?
Hetek óta hangos a magyar sajtó a 40 ezer forintos bölcsődei támogatástól, s nagyon sok anyuka kérdezi a különböző fórumokon, hogy mit lehet tudni, mik a tapasztalatok, mennyi esély van rá, hogy megkapja valaki ezt a támogatást, milyen szempontoknak is kell megfelelni. Így logikus, hogy a munkába álló anyukák “szolgálatában”, ez a téma a következő itt, a Dolgozó mami blogon! Ki jogosult a 40 ezer forintos bölcsődei támogatásra? Nagyon fontos, hogy az elején tisztázzuk, hogy nem bármilyen bölcsőde esetén lehet ezt a támogatást igénybe venni, kizárólag munkahelyi illetve családi bölcsődékben elhelyezendő gyermekek személyi térítési díjának támogatására szól a lehetőség. Amennyiben a fizetendő díj kevesebb, mint 40 ezer forint, akkor a támogatás összege a bölcsődei havidíj összegével megegyező lesz, amennyiben pedig meghaladja azt, akkor a különbözetet a szülőknek kell finanszírozni. A támogatási projekt keretében azok a szülők pályázhatnak, akik gyermekük után családtámogatási eljárásban már részesültek, munkaerő-piaci visszatérésük érdekében helyezik el a gyermeket a fenti két típusú intézmény valamelyikében, s a támogatási kérelem beadásakor még nem rendelkeznek aktív munkaerőpiaci státusszal rendelkeznek. Azaz aki már dolgozik jelenleg, s a gyermeke bölcsődébe jár, nem pályázhat! Mely településeken lehet igénybe venni a 40 ezer forintos bölcsődei támogatást? Támogatási kérelmet Magyarország területén lévő bármilyen lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel be lehet nyújtani, de különbség van a benyújtandó iratok között a szerint, hogy a támogatást igénylő hol lakik. A kiírás mellékletében van ugyanis két településlista (1. számú a kevésbé fejlett régióban fekvő települések listája és 2. számú melléklet a Közép-magyarországi Régió települései), s ha a támogatást igénylő szülő a listák valamelyikén felsorolt településen lakik, nincs szüksége az önkormányzat által fenntartott bölcsődében a férőhely-hiány miatti elutasító határozatra a pályázáskor. A listák IDE kattintva tekinthetők meg (a 6. oldaltól kezdődően)! Tehát ha valaki nem ezeken a felsorolt települések egyikén lakik, s szeretné a támogatást igénybe venni munkahelyi vagy családi bölcsőde esetén, előbb be kell szerezni az elutasító határozatot az önkormányzati bölcsődétől. Nem kell ilyen igazolás azonban, ha a gyermek, akire a támogatást igényelni szeretnék a szülők, sajátos nevelési igényű illetve korai fejlesztésben, gondozásban részesül. Milyen egyéb iratokat kell még benyújtani? A CSED vagy a GYED határozatot is jó, ha előkészítik az igénylők, mert erre is szükség lesz majd, ám ha GYES-t, vagy GYET-et kap a szülő, arról nem kell külön igazolást benyújtani. Ha a bölcsődei támogatásról megszüntetett a pozitív döntés, erről értesítést fog kapni az igénylő, s a kifizetést ez alapján lehet majd igényelni, amihez viszont a Munkáltató által kitöltött visszatérési igazolást az első igényléskor (a későbbiekben ezt már nem kell minden hónapban igazolni). Érdemes tehát az egész folyamatot úgy kezdeni, hogy a munkáltatónknál érdeklődünk, hogy visszavesznek-e egyáltalán, hogy van-e esélyünk visszatérni, s ha igen, milyen munkakörbe, milyen fizetéssel! Aki egyéni vállalkozóként tér vissza a munkaerő-piacra, annak az első kifizetés igénylésekor az egyéni vállalkozás formájában való munkaerőpiaci visszatérésről kell nyilatkoznia. Fontos tudni még, hogy kizárólag Ügyfélkapun keresztül lehet igényelni a 40 ezer forintos bölcsődei támogatást, s a kifizetést csak bankszámlára teljesítik. Jár-e a bölcsődei támogatás, ha valaki elveszíti a munkáját? Nagyon jogos a kérdés, hiszen sajnos megtörténhet, hogy a kisgyerekes anyukát küldik el az első létszámleépítésnél. Szerencsére a támogatás további 3 hónapig folyósítható, ám 3 hónap után – ha addig nem sikerül újabb állást találni – a támogatást megszüntetik. Amennyiben azonban sikerül újabb állást találni később, újra pályázhat a támogatásra a szülő, persze újabb kérelmet kell benyújtani ebben az esetben. Mi történik, ha újabb kis tesó születik? Megszűnik a támogatás ebben az esetben is? Ha a támogatást igénylő szülő – azaz az édesanya – újabb gyermek születése révén CSED-re lesz jogosult – azaz nem dolgozik – a támogatás továbbra is folyósítható. Meddig igényelhető...
Tovább...Menjen bölcsődébe, vagy ne?
Többek kérdeztétek tőlem, hogy hogy állunk a bölcsivel? Mivel az intézménybe adás, a munkába visszatérés szinte minden anyánál egy olyan téma, ami félelmeket, aggodalmakat, de legalábbis némi izgulást okoz, gondoltam, megosztom veletek a véleményemet, a tapasztalataimat! Aki régebb óta követi a Dolgozó mami oldalt, tudja, hogy az első lányom 13 hónapos volt, amikor visszatértem dolgozni a korábbi felsővezetői állásomba, s bébiszitter vigyázott a kisasszonyra (aki persze azóta 9 éves és a vállamig ér). 2 évesen került bölcsibe. Imádta. Én is. Azt hiszem, ennél többet is lehetne még írni, de nem érdemes. Az idő engem igazolt, pontosabban minket, mert az “intézményesítés” közös döntés volt a párommal együtt. Lili csodás, okos, magas EQ-val rendelkező, nyitott, érdeklődő, jólelkű lány, aki nem támasztja alá ama téziseket, mely szerint ha a gyermek 3 éves koráig nincs az anyja mellett, akkor viselkedés- és tanulási zavaros lesz, no, meg szorongó és egyéb negatív jelzőket sorolhatnék még ide… A kisebbik lányom szintén kettő évesen került intézménybe. A bemutatkozó látogatáskor, belépve a bölcsi udvarára, azonnal lelkesen elnyargalt az udvar másik végébe, s csak azért jött vissza hozzám hosszú percek után, hogy megmutassa, szerzett egy kismotort, majd húzott is el vadlibatempóban a másik sarokba, mert ott volt a kisház, amit szintén meg kellett vizsgálnia. Nem volt könnyű hazavinni aznap. 🙂 A két hetes beszoktatás alatt alig volt 1-2 sírás, fokozatosan, de tempósan fogadta bizalmába a gondozókat, ő, aki amúgy tartózkodóbb és bizalmatlanabb, mint a nővére volt ilyen életkorban. De látom rajta, hogy élvezi, szereti, s a visszajelzések is ezt erősítik meg. Van, amikor haza sem akar jönni délután, mert úgy elmerül a játékában, s bár örömmel üdvözöl, s mosolyog, nem kapaszkodik belém kétségbeesetten, s boldogan integet pápát a többieknek, másnap pedig önállóan lépdel be a szobába. Barátkozik, keresi a kapcsolatot a többi gyerekkel, és utánozza őket. Ő, akinek amúgy is erőssége a folyamatok egymásutánisága, a lépések, a napi rutin, kifejezetten jól érzi magát a szabályok között. Ez az, amit már idehaza is jól láttunk nála, s tudtam, hogy emiatt szeretni fogja a bölcsit. Az első ottalvása után másnap ebéd után saját maga vonult a kiságyhoz, húzta le a cipőjét, és feküdt le, hogy OK, jöhet a takaró, kész vagyok. Igen, tudom, sok-sok évtizeden keresztül abban nőttek fel a gyerekek – mi is – , hogy 3 évig az anyjuk mellett a helyük. És ezt hallom sok ügyfelemtől is a mai napig, mint félelmet, hogy ők is ezt hallották, ezt mondta mindenki nekik, akkor ennek kell az igazságnak lennie! És hogy ők akkor most rosszat tesznek a gyerekükkel, ha 3 éves kor előtt bölcsibe jár? És jönnek a kutatásokkal, pszichológusok és szociológusok mondásaival… igen, tudom, hogy ezek léteznek. Ám vannak újabb, korszerűbb kutatások is, amik pedig bizony sok mindenben cáfolják a régi elméleteket, és a régi eredményeket (amik valljuk be, sokszor téves, vagy elavult nézeteken alapultak, vagy még rosszabb, gazdasági, politikai célokat szolgáltak). Nem mondtam soha, hogy mindenkinek kell a bölcsi két évesen. Ahogyan mi felnőttek különbözőek vagyunk, s az élethelyzetünk, vágyaink, terveink is különbözőek, a gyermekeink is azok. Van, aki érett rá, s van, aki nem. Van, aki ott érik meg rá, s van, akinek már rég ott lenne a helye, még sincs ott. Én csak arra szeretnélek biztatni titeket, hogy hallgassatok az anyai megérzéseitekre, mérlegeljetek, gondoljátok át, figyeljétek a gyermeketek reakcióit. Ne mások ítélete, véleménye számítson, hanem a ti helyzetetek, a ti családotok, a ti döntésetek, a ti életetek! Ajánlott bejegyzések:Mit kell tudnod a 40 ezer forintos bölcsődei támogatásról?Szándéknyilatkozat bölcsődei beiratkozáshozÚton a bölcsibe, oviba…A beszoktatás tízparancsolataMiért is kell fizetőssé tenni a...
Tovább...Szándéknyilatkozat bölcsődei beiratkozáshoz
Ha úgy gondolod, hogy ideje visszatérni a munkába, az első gondolatod szerintem az, hogy hova is kerüljön a picid, amíg te a magyar GDP-t növeled majd hatalmas lelkesedéssel. Ha nem állnak sorban a nagymamák, nagypapák, s nincs főállású bébiszitterre pénz, s éppen nincs csana a környéketeken, marad az állami bölcsőde. És ugye a bölcsődei hely igényléséhez összegyűjtendő papírok között ott kéne, hogy legyen a munkáltatói igazolás, vagy a szándéknyilatkozat. És ez utóbbi szokott sok anyukának – és munkáltatónak is – gondot okozni. Kisebb cégek esetén nincs gyakorlatuk, hogy mit írjanak bele, kinek kell kiállítania, mikor… Visszakérdeznek, hogy akkor mondja meg az anyuka, mit kér a bölcsi, persze anyuka sem tudja… És a másik gond, hogy ugye a cégek egy része ilyenkor rögtön lefagy, hogy de akkor most mit is írjunk rá, mikortól vesszük vissza az anyukát, és ha ezt most aláírja a főnök úr, akkor utána kötelező lesz visszavenni az anyukát, aki majd vita esetén ez lobogtathatja a bíróságon? Oszlassuk el a félreértéseket: szándéknyilatkozat, azaz nyilatkozat egy jövőbeli szándékról, arról, hogy igen, tervezzük, hogy visszavesszük az anyukát, várhatóan ettől és ettől a dátumtól. Nem arról, hogy igen, bombabiztosan, 100 %-osak kijelentjük, hogy visszavesszük, s nem mondunk fel neki. Ez csak ahhoz kell, hogy az anyuka igazolni tudja a bölcsődei férőhelyre való jogosultságát, hiszen ugye a dolgozók, vagy nemsoká dolgozók előnyt élveznek a helyek kiosztásakor az otthon lévőkkel szemben. Ennek a megtagadása a munkáltató részéről nem túl szép húzás, még akkor sem, ha amúgy nem tudja visszavenni az anyukát. Hiszen itt csak arról van szó, hogy ezzel segíti a kicsi elhelyezését, s utána könnyebb lesz az anyukának új állást keresi (ha tényleg felmond neki), hiszen bölcsis férőhely nélkül állást keresni esélytelen… S hogy pontosan mi álljon benne? Kell a munkáltató és a munkavállaló megnevezése, s annak a szándéknak a kinyilatkoztatása, hogy a munkavállalót a cég vissza szándékszik venni x dátumtól kezdve. S nyugodtan bele lehet még azt is írni, hogy a nyilatkozatot a bölcsődei felvételi eljáráshoz állította ki a munkáltató. Ugye, hogy nem olyan bonyolult? 🙂 Ha pedig a bölcsis beszoktatás után te is visszatérnél a tettek mezejére – azaz dolgozni – , nem árt tájékozódni a jogaidról. Ha szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből, s nem szeretnéd, hogy a munkáltatód elbánjon veled, tanuld meg a jogaidat! Érdekelnek a munkajogi tanácsok kifejezetten anyukákra szabva, méghozzá ingyen? Add meg a neved, címed, s máris megkapod a hírlevélsorozat első részét néhány percen belül! Ajánlott bejegyzések:GYED melletti munkavégzés 2020-banGYED melletti munkavégzés 2019-benGYED melletti munkavégzés 2018-banGYED melletti munkavégzés 2017-benBabaszobából vissza a munka...
Tovább...Úton a bölcsibe, oviba…
Szeptembertől nagy esemény jön nálunk is, a kislányom óvodába fog járni. Az eddigi néhány perces séta (na jó, néha rohanás) helyett most vár ránk minden nap egy rövidebb, 15-20 perces autóút, amit okosan szeretnék eltölteni, ha már minden nap kötelező lesz. Márpedig a kiválasztott óvodát nem tudom közelebb költöztetni, így a következő ötleteim lettek. Gondoltam, hátha azoknak is hasznos lesz, akik szintén minden nap utaznak a kicsivel buszon, metrón, autóval… Néha a reggeli rohanásban nincs időnk megbeszélni mindent, örülök, hogy felöltöztettem, megitta a reggeli italát, és én is elkészültem. Erre a kis beszélgetésre az autóban kettesben töltött idő tökéletes lesz. Ha csak negyed óráig is, de meghallgathatom a kérdéseit, válaszolhatok rá, vagy mesélhetek én valamit neki, ami éppen érdekli. Azokat a dalokat, mondókákat, amiket éppen tanulgatunk, szuperül lehet ismételni ilyenkor – na jó, metrón kissé uncsi lenne a többieknek, de kit érdekel? 🙂 Nálunk a kétnyelvű nevelés miatt ezek az idők rendkívül értékesek a második nyelv gyakorlása miatt, lehetnek ezek a reggeli utazások annak a játéknak szentelve, hogy ki tud több útközben látott dolgot megnevezni a másik nyelven (na jó, anya itt még egy ideig abszolút győztes, de hát majd visszafogom magam). Bár, ez egyenlőre még magyarul is elszórakoztatja a lányomat, múlt héten a rakparton a dugóban számolgattuk a betonkeverő autókat, darukat, hajókat hatalmas lelkesedéssel… Ki nem szeret reggel jó zenét hallgatni? Na ugye? Szóval azt hiszem, készítek minden kedvenc CD-nkről egy másolatot, s betárazom őket az autómba. A kisasszony meg majd választhat, mit szeretne. És így minden nap jókedvűen érünk be az oviba, az garantált! És mivel én kétszer is lenyomom majd naponta ugyanazt a távot egyedül (reggel vissza, utána meg délután még egyszer az oviba), van egy saját, anyukás listám is: Zenék, csak az én ízlésem szerint (senki ne értsen félre, imádom én Halász Jucit meg az Alma együttest, de azért mást is szeretek hallgatni), és főleg: a nekem tetsző hangerővel: NAGYON HANGOSAN!!!!! 🙂 A reggeli szent kávé: finoman, tejjel, kis termosz pohárban visszafelé tökéletes élvezet, ha már a dugóban ülök. Tervezés: aznapi feladatok, találkozók, tennivalók gyors átgondolása, prioritás felállítása. Értelmes, politikamentes rádiócsatornák hallgatása – mert máskor úgysincs időm ilyesmire. Telefonálás: mindenkit, akire amúgy nincs időm, ekkor tudok visszahívni, család, barátok, esetleg korán kelő ügyfeleim (ez utóbbi kizárja pl. a Smash Mouth All Star-jának bömböltetését, de ezt majd csak megoldom valahogy :-)). Aki pedig metrón, buszon utazik, az még bővítheti a repertoárt meditálással, olvasással… Van még ötletetek? Várom szeretettel, írjátok meg! Ajánlott bejegyzések:Tényleg gyerekbarát a magyar társadalom?A beszoktatás tízparancsolataAmit mindenképpen szerezz be 2020-ban: egy jó határidőnapló!Mit kell tudnod a 40 ezer forintos bölcsődei támogatásról?Énidő dolgozó...
Tovább...A beszoktatás tízparancsolata
Eljött a nagy nap? Indultok bölcsibe oviba, és jön a 2-3 hét beszoktatás? Parázol nagyon, ugye? 🙂 Én is izgultam, bár alapvetően nagyon pozitívan álltam hozzá, de aki olvassa a Dolgozó mami facebook oldalát is, emlékezhet rá, hogy volt egy-két rázós napunk az elején. Nos, jöjjenek a “hogyan éljük túl a beszoktatást” tippek (elsősorban anyukák túlélésére gondolva, kissé viccesen, de valójában nagyon is komolyan…) 1.) Nem kell az első nap a legszebb rucit húzni a gyerekre, mert minél szebb, újabb, világosabb a ruha, annál nagyobb az esélye, hogy a sárban végzi a csemetéd… Nézz körül jól az első nap – vagy már hamarabb is, az intézmény kiválasztásánál – hogy miben vannak a gyerekek, s hasonló kényelmes, “koszolható” ruhát adj a gyerekedre. Csinosba elég a nagymamás látogatásnál öltöztetni 🙂 ott majd aztán úgyis a pörköltet borítja magára… 😀 2.) Ne ítélj az első benyomás alapján azonnal… az első ott töltött néhány óra alatt ne fogadd meg szentül, hogy azonnal magánbölcsibe, magánoviba adod a gyereket, és ha hazaértetek, ne kezd bőszen kutakodni ilyen intézmények után a neten. Adj magatoknak – de főleg magadnak – egy kis időt, hogy megérjen ez a dolog is benned, hidd el, néhány nap múlva nem fogod ennyire feketén látni a helyzetet! 3.) Ha zöld orrot látsz, először finoman érdeklődd meg a gondozónőtől, hogy vajon mindig beteg-e a gyermek, vagy ma különleges ünnep van, s emiatt lóg a zöld matéria a levesbe ebédkor… De isten ments, hogy a zöldorrúka szüleivel próbálj meg értelmes, felelősségteljes felnőtthöz illő beszélgetést folytatni arról, hogy bizony a “zöldet fúj a gyerek” állapot egy igen szépen fejlett bakteriális fertőzésre utal, s tán nem gondolkodtak-e el azon, hogy orvoshoz kéne vinni? Add fel az elején, az ilyen szülő nem érti a felnőtt beszédet (sajnos maga sem nőtt fel a gyereknevelés felelősségéhez… 🙁 ) Persze ez nem jelenti azt, hogy ne tanítsd meg a zöldorrúkát az ott töltött két hét alatt a zsebkendő rendeltetésszerű használatára, s szemetesvödörbe való kidobására, majd kézmosásra! 4.) Bár neked teljesen hihetetlenül hangzik, és álmodban sem gondolnád, de igen, képzeld el, a gyereked megeszi és megissza azt is a bölcsiben, oviban, ami ellen odahaza teljes átéléssel produkált undorhangokkal kísérve tiltakozik. Fene tudja, vagy a jó levegő teszi, vagy a gyerektársaság, vagy az, hogy néhány nap alatt “leveszik a kis radarjaikkal”, hogy itt bizony nincs kecmec, vagy ezt eszik, vagy semmi mást nem kapnak. 5.) Az előző pontnak nem folyománya az, hogy ezen túl odahaza is megeszi ezeket az “undormányos” ételeket. Áááá…, ne reménykedj, neked továbbra is fenntartja a szokásos műsort 🙂 6.) Készülj úgy, hogy legyen nálad olvasnivaló, okostelefon, tankönyv, bármi, amivel elfoglalhatod magad az első napokban, amikor még csak kiküldenek a csoportszobából, de nem engednek haza. Irtó szórakoztatóak a falon lévő házirend, a heti menüsor és a kismackós, gólyás képek a falon, de hamar meg fogod unni. Ellenben ha lefoglalod magad némi olvasnivalóval, kevésbé fogod folyamatosan azt képzelegni, hogy a gyereked hangját hallod, amint kínkeservesen sír… 7.) Te ne bőgj, a gondozónőknek nincs idejük téged is vigasztalni. Hidd el, minél jobban érzi rajtad, hogy nem vagy biztos a dolgodban, a döntésedben, annál jobban fog ő is nyüszíteni, bömbölni (mármint a csemetéd, nem a gondozónő :-)) . Ha eljött az idő, akkor “puszi, szia szívem, most itt maradsz egy kicsit játszani, anya elmegy dolgozni / vásárolni, de anya majd jön vissza, puszi, szia, szeretlek” és balra el. Mire kiteszed a lábad a kapun, már boldogan játszik odabent. A műsor csak neked szól, ha nem vagy ott, akkor nincs közönség, tehát nincs műsor sem. 8.) A gondozónő csak gondozónő, nem a te klónod. Ne várd el tőle, hogy úgy szeresse, úgy...
Tovább...Miért is kell fizetőssé tenni a bölcsődéket?
Napok óta cikkeznek arról, hogy térítési díjat kellene fizetni a bölcsődékben egy új törvénytervezet szerint. Elolvasva a cikkek jó részét, szinte mindenütt ugyanazokat az indokokat és nyilatkozókat találtam. De akár hányszor is olvastam, valahogy nekem nem állt össze a kép. Én nem látom, hogy ez az anyukáknak lenne jó. De akkor kinek jó ez? A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke tiltakozik a díj ellen. Tehát azok, akiknek bizonyára szintén nem könnyű a jelenlegi helyzet, akik legjobban látják a szülők anyagi helyzetét, nem értenek egyet ezzel. Vajon az okos döntéshozók miért nem látják, mekkora hülyeséget terveznek? Talán mert nem akarják látni… A tervezett gyerekek megszületéséért dolgozó (!) Népesedési Kerekasztal indoklása az hogy a bölcsiben szinte ingyen vigyáznak a gyerekekre, míg a családi napközikben, vagy magánbölcsiben 40-70 ezer forintért havonta, s ezt igazságtalan. Szóval szerintük ezért kell a plusz díj. Könyörgöm, miért kell összehasonlítani egy állami intézményt egy üzleti vállalkozással? Jó , hogy többe kerül a magán bölcsi, mert mást nyújt. De miért kéne a kettőt közelebb hozni (azaz az államit drágává tenni)? Ez olyan, mintha holnapután kijelentenék, hogy a magánorvos sokkal többe kerül, mint az állami ellátás, úgyhogy jövőre fizess az állami ellátásért is, ha igénybe veszed ott helyben, perkálj le minden alkalommal 3.000 forintot. Miért? Mert! Nyitrai Imre, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium – azóta felmentett – helyettes államtitkára szerint piacosítani kell, mert így lesz elég férőhely. Ja, kérem, az tuti, hogy a piacosítás, azaz fizetőssé tétel révén elég férőhely lesz, csak nem úgy, ahogy az kéne. Azért lesz több férőhely, mert akik most még megengedhetik maguknak a bölcsit, azok nem tudják majd az emelt díjat kifizetni, azaz még több anyuka marad otthon. (Akinek meg sok pénze van, annak mehet csak bölcsibe a gyereke.) Aztán majd a gyermek 3. életéve után anyukát kirúgják – mivel már nem lesz védett – , így mivel nem lesz állása, vigyázhat otthon a gyerekre továbbra is, mert oviba sem veszik fel a kicsit. Nézzük csak, hány legyet is üt a kormány egy csapásra? Bölcsis férőhelyeket nem kell bővíteni (pedig mekkora szájuk volt még néhány éve), kisgyerekes anyukát nem kell foglalkoztatni, ez jó a munkáltatóknak… Sőt, azokon a nagyon szegény településeken, ahol nem lesz csak néhány szülő, aki ki tudja fizetni a díjat, akár be is zárhatják a bölcsiket, hiszen nem lesz elég oda járó “fizetővendég”. Szóval még itt is spórolhat az állam. Jó kis terv! 🙁 Ugyanez a cikk még egy okos közgazdász érveit is felvonultatja, hogy “ahol azért nem volt eddig elég férőhely, mert az önkormányzatnak nem volt rá pénze, a szülői befizetések segítségével új helyek létesülhetnek”. Jesszusom, ez a közgazdász hölgy nem tud számolni? Vagy sosem járt bölcsődében? Ahol egy teremben van 22 gyerek, hogyan lenne már újabb 10 hely attól, hogy gyerekenként még 20ezer forinttal többet kell fizetni? Lesz abból elég tégla, meg tető, meg fűtés, meg parketta, meg munkás, meg tervező, meg kivitelező? Mert ugye ugyan abba a kis terembe nem lehet még 10 gyereket bezsúfolni, itt kérem további épületekre lenne szükség – vagy egyáltalán épület kellene, ahol jelenleg semmi nincs – és az meg milliókba kerül. Nem 20 x 20 ezerbe. De nem baj, a közgazdász majd megmondja nektek a tutit! Szomorú vagyok. Mert vagy ők ilyen buták, vagy minket néznek ennyire butának… (photo by Vlad B.) Ajánlott bejegyzések:Mit kell tudnod a 40 ezer forintos bölcsődei támogatásról?Menjen bölcsődébe, vagy ne?Szándéknyilatkozat bölcsődei beiratkozáshozÚton a bölcsibe, oviba…A beszoktatás...
Tovább...Újra dolgoznál szülés után?
