Bejegyzések a következő címkével: "GYED-GYES után"

Mit kell tudnod a 40 ezer forintos bölcsődei támogatásról?

Szerző: Dátum: 2019. aug. 26. Kategória: GYED-GYES alatt, GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Mit kell tudnod a 40 ezer forintos bölcsődei támogatásról?

Hetek óta hangos a magyar sajtó a 40 ezer forintos bölcsődei támogatástól, s nagyon sok anyuka kérdezi a különböző fórumokon, hogy mit lehet tudni, mik a tapasztalatok, mennyi esély van rá, hogy megkapja valaki ezt a támogatást, milyen szempontoknak is kell megfelelni. Így logikus, hogy a munkába álló anyukák “szolgálatában”, ez a téma a következő itt, a Dolgozó mami blogon!   Ki jogosult a 40 ezer forintos bölcsődei támogatásra? Nagyon fontos, hogy az elején tisztázzuk, hogy nem bármilyen bölcsőde esetén lehet ezt a támogatást igénybe venni, kizárólag munkahelyi illetve családi bölcsődékben elhelyezendő gyermekek személyi térítési díjának támogatására szól a lehetőség. Amennyiben a fizetendő díj kevesebb, mint 40 ezer forint, akkor a támogatás összege a bölcsődei havidíj összegével megegyező lesz, amennyiben pedig meghaladja azt, akkor a különbözetet a szülőknek kell finanszírozni. A támogatási projekt keretében azok a szülők pályázhatnak, akik gyermekük után családtámogatási eljárásban már részesültek, munkaerő-piaci visszatérésük érdekében helyezik el a gyermeket a fenti két típusú intézmény valamelyikében, s a támogatási kérelem beadásakor még nem rendelkeznek aktív munkaerőpiaci státusszal rendelkeznek. Azaz aki már dolgozik jelenleg, s a gyermeke bölcsődébe jár, nem pályázhat!   Mely településeken lehet igénybe venni a 40 ezer forintos bölcsődei támogatást? Támogatási kérelmet Magyarország területén  lévő bármilyen lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel be lehet nyújtani, de különbség van a benyújtandó iratok között a szerint, hogy a támogatást igénylő hol lakik. A kiírás mellékletében van ugyanis két településlista (1. számú a kevésbé fejlett régióban fekvő települések listája és 2. számú melléklet a Közép-magyarországi Régió települései), s ha a támogatást igénylő szülő a listák valamelyikén felsorolt településen lakik, nincs szüksége az önkormányzat által fenntartott bölcsődében a férőhely-hiány miatti elutasító határozatra a pályázáskor. A listák IDE kattintva tekinthetők meg (a 6. oldaltól kezdődően)! Tehát ha valaki nem ezeken a felsorolt települések egyikén lakik, s szeretné a támogatást igénybe venni munkahelyi vagy családi bölcsőde esetén, előbb be kell szerezni az elutasító határozatot az önkormányzati bölcsődétől. Nem kell ilyen igazolás azonban, ha a gyermek, akire a támogatást igényelni szeretnék a szülők, sajátos nevelési igényű illetve korai fejlesztésben, gondozásban részesül.   Milyen egyéb iratokat kell még benyújtani? A CSED vagy a GYED határozatot is jó, ha előkészítik az igénylők, mert erre is szükség lesz majd, ám ha GYES-t, vagy GYET-et kap a szülő, arról nem kell külön igazolást benyújtani. Ha a bölcsődei támogatásról megszüntetett a pozitív döntés, erről értesítést fog kapni az igénylő, s a kifizetést ez alapján lehet majd igényelni, amihez viszont a Munkáltató által kitöltött visszatérési igazolást az első igényléskor (a későbbiekben ezt már nem kell minden hónapban igazolni). Érdemes tehát az egész folyamatot úgy kezdeni, hogy a munkáltatónknál érdeklődünk, hogy visszavesznek-e egyáltalán, hogy van-e esélyünk visszatérni, s ha igen, milyen munkakörbe, milyen fizetéssel! Aki egyéni vállalkozóként tér vissza a munkaerő-piacra, annak az első kifizetés igénylésekor az egyéni vállalkozás formájában való munkaerőpiaci visszatérésről kell nyilatkoznia. Fontos tudni még, hogy kizárólag Ügyfélkapun keresztül lehet igényelni a 40 ezer forintos bölcsődei támogatást, s a kifizetést csak bankszámlára teljesítik.   Jár-e a bölcsődei támogatás, ha valaki elveszíti a munkáját? Nagyon jogos a kérdés, hiszen sajnos megtörténhet, hogy a kisgyerekes anyukát küldik el az első létszámleépítésnél. Szerencsére a támogatás további 3 hónapig folyósítható, ám 3 hónap után – ha addig nem sikerül újabb állást találni – a támogatást megszüntetik. Amennyiben azonban sikerül újabb állást találni később, újra pályázhat a támogatásra a szülő, persze újabb kérelmet kell benyújtani ebben az esetben.   Mi történik, ha újabb kis tesó születik? Megszűnik a támogatás ebben az esetben is? Ha a támogatást igénylő szülő – azaz az édesanya – újabb gyermek születése révén CSED-re lesz jogosult – azaz nem dolgozik – a támogatás továbbra is folyósítható.   Meddig igényelhető...

Tovább...

Újabb gyermek és az anya karrierje

Szerző: Dátum: 2017. jan. 05. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Újabb gyermek és az anya karrierje

A gyerekek közötti ideális korkülönbség és a család anyagi teherbíró képessége mellett egyre jobban szerepet játszik egy harmadik tényező is a testvér vállalásakor: vajon hogyan hatna a család gyarapodása az édesanya karrierjére? A gyermekvállalás minden nő életében olyan esemény, mely függetlenül attól, hogy beosztottként vagy felsővezetőként, vidéken vagy a fővárosban dolgozik, a munkájára, a karrierjére óriási hatással lesz. Rövidebb-hosszabb időre mindenképpen kiesik a munkából, és feladatait, munkakörét valaki más fogja átvenni. Sok esetben kérdéses, hogy a távollét után a munkáltatója visszavárja-e még? És milyenek az esélyei egy anyukának, ha ezt a „munkától való igazolt távollétet” többször is eljátssza a karrierje során, mert több gyermeket szül? Nagyjából egyértelmű a hazai képlet, hogy minél tovább távol marad egy anyuka a munka világától – azaz minél több gyermeket vállal, és azok gondozása miatt egyre tovább marad otthon – annál nehezebben fog visszatérni. Az egy-két évig távol lévő édesanyára még emlékeznek a vállalatnál, és ezalatt a szervezet életében sem történnek akkora változások, hogy ne lehessen visszailleszteni a csapatba a régi kollégát. Ám öt-hét éves kihagyás alatt jelentős változások történhetnek: tulajdonosváltás, leépítések, új vezetők, akik már nem is ismerik a visszatérni szándékozó anyukát, így nincs is, aki egy jó szót szóljon az érdekében, illetve sokszor a teljes csapat is lecserélődött már. Ez történt az Alföldön élő Brigittával is: „Nem szerettünk volna nagy korkülönbséget, így két év múlva terveztük Bálint kistesójának megszületését, s úgy gondoltam, a tesó másfél éves korában megyek vissza. Sajnos nem jött össze minden a tervek szerint, így a GYES lejárta előtt estem csak teherbe, és a főnököm közölte, ha még három évet kihagyok, ne várjam, hogy visszavesz, mert neki akkor kellett volna a támogatásom a cég új projektjében. A munkámat eleve másnak adta oda, és ez az ember kapta meg az új projektet is. Mire én vissza akartam volna menni több mint hat év után, már csak lejátszott lapok vártak. Felmondtak nekem mindenféle egyeztetés nélkül.”   Rövid és gyors Egyre több anyuka látja át, hogy a rövid távollét és a gyors újbóli munkába állás segíthet a munkakör és a pozíció megtartásában, illetve a visszatérésben. Ha a főnökkel amúgy is jó a kapcsolat, és kellőképpen speciális tudással rendelkezik valaki, vagy vezetőként eleve élvez némi előjogot, jó karriert lehet építeni akár két gyermek mellett is. Ahogy azt Lilla, egy nemzetközi cég beszerzési igazgatójának példája mutatja: „Mindig is tudtam, hogy nem fogok tudni három évet otthon maradni. A vezetői pozíciómat nem teszik félre nekem, ha nem megyek vissza záros határidőn belül, ezt megbeszéltük az elején a vezérigazgatóval. Egy év múlva újra munkába álltam, és két évvel később jött a másik baba. Az utolsó pillanatig dolgoztam, de nem bántam meg. Most, hogy már lehet GYED mellett is dolgozni, tervezem, hogy még hamarabb visszatérek, Laura kilenc hónapos korában. Szerencsére tudok otthonról is dolgozni, így sokat látom majd a kicsiket. Nekem fontos a karrierem, és a férjem maximálisan támogat.” Nem segíti a testvérkék megszületését az sem, hogy bár az elmúlt években több családbarát intézkedés került bejelentésre és bevezetésre, a lényegi ponton – a kisgyerekes anyukák munkajogi védelmén – nem hogy javított volna a kormány, inkább rontott. A 2012. július 1-jén hatályba léptetett Munka törvénykönyve már nem garantálja a kisgyermekes munkavállalónak a gyermeke hároméves koráig járó felmondási védelmet. Így hiába a GYED melletti munkavégzés lehetősége, a több gyermek után járó adókedvezmény, a kötelező részmunkaidő és az egyéb mézesmadzag, ha az első adandó alkalommal felmondanak a visszatérni szándékozó anyukának. Nem csoda hát, hogy sok szülő – habár eleinte több gyermeket tervez – mégis az egy, maximum két gyermeknél marad. A három vagy több gyermekkel rendelkező, állásokra pályázó édesanyák sorozatos elutasításról, diszkriminációról számolnak be, sokszor nem is jutnak el az...

Tovább...

A hét kérdése: le lehet mondani a szabadságokról?

Szerző: Dátum: 2015. okt. 07. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

A hét kérdése: le lehet mondani a szabadságokról?

Azt ugye már mindannyian tudjátok, hogy a GYES utáni szabadságokat hogyan kell kiszámítani és kiadnia a munkáltatónak. De mi van akkor, ha valaki nem is szeretne visszamenni a korábbi munkáltatójához? Ilyenkor mi lesz a szabadságokkal? Le lehet mondani róla? Le kell mondani róla, ha mihamarabb szeretnénk egy új céghez elmenni dolgozni? Ki kell venni, vagy ki kell, hogy adja a munkáltató? Két gyermek után legalább 1-2 havi szabadságról – azaz egy két havi bérről – beszélünk, azaz tényleg nem mindegy, hogy ebben a helyzetben is magabiztosan tudjuk képviselni a jogainkat.   Kedves Ági! 2010. június 05 óta vagyok gyed-en gyes-en felváltva 5 és 2 éves gyermekeinkkel. Jelenleg gyes-en vagyok és ismét munkába szeretnék állni. Nem szeretnék visszamenni a jelenlegi munkáltatómhoz és ebben ő is partner, találtam egy másik munkahelyet ott viszont már ebben a hónapban kezdhetnék. Kérdésem, hogy mindenképpen ki kell vennem vagy mindenképpen ki kell, hogy fizesse az időarányos szabadságaimat a régi cég vagy erről lemondhatok? Van erre valami kiskapu?   Kedves Andi!   A szabadságokról semmiképpen sem ajánlom, hogy lemondj! Amennyiben a másik munkáltatóhoz szeretnél elmenni, ezt megteheted úgy is, hogy ezt a jogviszonyt fenntartod, s egy másikat is létesíthetsz (ha a szerződésed ezt nem tiltja, kérlek, ezt azért olvasd el). Arról, hogy további jogviszonynál milyen kötelezettséged van a jelenlegi munkáltatód felé, ebben a cikkben tudsz több információt szerezni. Ha mégsem szeretnéd ezt így megtenni, akkor további két lehetőséged van, vagy kéred a munkaviszonyod közös megegyezéssel történő megszüntetését (akár a holnapi nappal), vagy egyszerűen benyújtasz egy munkavállalói felmondást (de mivel fizetés nélküli szabadságon vagy, nincs munkavégzési kötelezettséged). Mindkét esetben kötelező a munkáltatódnak kifizetnie a felhalmozódott szabadságokat, hiszen erről egyértelműen rendelkezik a Munka törvénykönyve. Nem kell kivenned (amúgy sem te veszed ki, hanem ő adja ki), de mivel fizetés nélküli szabadságon vagy, s a jogviszonyod megszünteted, nem fogja tudni kiadni, így pénzben kell megváltania. Mivel 5 év otthon töltött idő után a családi kassza is kimerülhetett, szerintem jól jön nektek ez a pénz. 🙂 Sok sikert az új helyen!   Ajánlott bejegyzések:Módosul a felmondási védelem a kisgyerekesek esetében?A hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságokEgy ügyfelem tollából…Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetIdétlen...

Tovább...

Babaszobából vissza a munka világába

Szerző: Dátum: 2015. Sze. 22. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Babaszobából vissza a munka világába

Tegnap a Kossuth Rádió Napközben műsorába voltam hivatalos, ahol a szülés és otthonlét utáni munkába visszatérésről, a nehézségekről, s az anyukákat segítő, támogató dolgokról beszélgettünk: GYED Extra, kötelező részmunkaidő és társaik. Ha téged is érdekel a téma, s lemaradtál a hétfői műsorról, ide kattintva tudod meghallgatni. (A kattintás után egy új ablakban nyílik meg a Rádió Hangtára, s az alábbi képen látható módon, a listában a Napközben műsort megkeresve a 9:00 melletti lejátszás gombra kattintva tudod elindítani a felvételt.)   Ajánlott bejegyzések:Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetMegszűnik a felmondási védelem?Módosul a felmondási védelem a kisgyerekesek esetében?Checklista a munkába...

Tovább...

Módosul a felmondási védelem a kisgyerekesek esetében?

Szerző: Dátum: 2015. Már. 19. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Várandósan dolgozni | 0 hozzászólás

Módosul a felmondási védelem a kisgyerekesek esetében?

Az egyik legfájóbb Mt. módosítás 2012. július elsejével az volt, amikor a gyermek 3 éves koráig tartó abszolút védelmet eltörölte a törvény, s korlátozottan ugyan, de lehetőséget adott arra, hogy a fizetés nélküli szabadságot megszakító munkavállaló – jellemzően az édesanya – jogviszonyát a munkáltató megszüntesse. Most talán itt egy kis remény-szikrácska, hogy ez megváltozik… A Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok, a Liga Szakszervezetek, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, több szakértővel együtt elkészítette a módosító javaslatait a Munka törvénykönyvéhez. Ennek értelmében a felmondási védelmet újra megerősítenék, a korábbinál is magasabb szintre emelnék: a gyermek 5 éves koráig járna az anyának és a gyermekét egyedül nevelő apának a felmondási védelem. Emellett további, a gyermeket vállalni tervezőknek, s kisgyermekeseknek kedvező változtatásokat is javasoltak, ilyen például az a javaslat, hogy a munkáltató köteles visszavonni a felmondását, ha a munkavállaló a felmondást követő 15 napon belül közli, hogy várandós, vagy hogy emberi reprodukciós eljárásban részt. A jogellenes felmondás esetén járó, elmaradt jövedelem címén igényelhető kártérítés összegét is növelnék, a jelenlegi maximum 12 havi távolléti díj helyett jogsértés súlyától függően 12-36 havi távolléti díj kifizetésével “sújtanák” a jogellenesen eljáró munkáltatókat. Ennek a legfőbb előnye talán az lenne, hogy újra megérné sok kisgyerekes anyukának felvenni a kesztyűt egy jogvita esetén, amit ugye a jelenleg hatályos törvényben maximalizált alacsony összeggel (12 havi távolléti díj) megpróbáltak a döntéshozók minél jobban elnyomni. Szintén szerepel a módosító csomagban, hogy a gyermekek után járó pótszabadságot is a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki a munkáltató – igen logikusan, hiszen ha a gyermeknevelésre tekintettel illet meg valakit több szabadidő, akkor erről, ennek igénybevételéről ne a munkáltató, hanem a szülő dönthessen.   Érdekel a munkajog, tudni szeretnéd a jogaidat a munkahelyen? Iratkozz fel az ingyenes hírlevelemre IDE KATTINTVA!   Ajánlott bejegyzések:Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetBabaszobából vissza a munka világábaVáltozások a Munka törvénykönyvébenMegszűnik a felmondási védelem?Módosult a Munka...

Tovább...

A hét kérdése: álláskeresés kisgyerekkel… hogyan?

Szerző: Dátum: 2015. Már. 12. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

A hét kérdése: álláskeresés kisgyerekkel… hogyan?

Eddig a hét kérdése bejegyzésben mindig munkajogi kérdés szerepelt, hát most törjük meg az egyhangúságot! 🙂 Mert aki azt hiszi, hogy a munkába való visszatérés az egyetlen kihívás, amivel egy anyának szembe kell nézni, az téved! Ha valakit elküldenek, utána jön az álláskeresés… ez még nagyobb nehézségeket jelenthet bizonyos esetekben. Reménytelen pályázgatások, álláshirdetések figyelése, s semmi… még mindig semmi… s persze a motiváció egyre kisebb… hogy törjön ki az anyuka ebből a 22-es csapdájából?   “Nagyjából vázolom a helyzetemet és remélem tudsz nekem tanácsot adni. Egyedülálló anya vagyok. A gyes és családin kívül nincs más bevételem. A gyermekem 2 éves korában visszamentem a régi céghez dolgozni 8 órában. Ez még nyáron volt így a kisfiamat magán bölcsődébe adtam, majd szeptemberbe kivettem 2 hét szabit hogy átvigyem államiba. Majd kaptam egy telefonhívást a cégtől hogy állásidőre küldenek. Elkezdtem állást keresni de még itt nem tudtam, mi lesz, így nagyon nem törtem magam. Körülbelül 2 hónapot voltam itthon, közben érdeklődtem a cégnél hogy mikor várható az ügyemben valami. Októberben hívtak, hogy menjek be. Mondták hogy be kell vállalni a 12 órás műszakot, de elmondtam, hogy nincs ki vigye meg hozza a gyermekemet rajtam kívül és pénzem sincs hogy bárkit felvegyek, hogy adott napon hozza meg vigye. Így felmondtak. Kaptam végkielégítést, de azóta hiába keresek és megyek állásinterjúra nem sikerül. Saját vállalkozáson gondolkoztam,de nincs kezdő tőkém. Annak örülök, hogy a bölcsőde ingyenes és ott a gyerekem el van látva. Szóval nem tudom, hogy merre tovább jelen pillanatban. Folyamatosan keresek és szűröm az állásokat, amit be tudok vállalni, de nehéz. Minden tanácsot, segítséget szívesen fogadok. Előre is köszönöm. Üdvözlettel Adrienn”   A legtöbb álláskereső rögtön az elején elköveti azt a hibát, hogy kizárólag az álláshirdetésekkel foglalkozik, csak ezekre pályázik. Ez azért nem elég, mert bizonyos állásokat egyáltalán meg sem hirdetnek, így nem is tudod elnyerni őket, másrészt az álláshirdetések esetén sokkal nagyobb a konkurencia, hiszen ezeket minden álláskereső olvashatja, így biztosan többen pályáznak rá, mint amennyi egy ismerősök között “elhintett” üres állás esetén a jelöltek száma szokott lenni. Emellett ha egy hirdetésre nem az első 1-2 napban pályázol, valószínűleg oda sem jutsz, hogy a CV-det elolvassák, mert ha már 200 önéletrajzot megkaptak, s ezekből van 30 tökéletesen megfelelő jelölt, miért is nyitnák meg a 201. önéletrajzot? És ez a 200-as szám még nagyon szerény… pont nemrég hallottam egy ismerősömtől (aki bátor módon a tanácsomra felhívta a hirdető céget, s közvetlenül az ügyvezetővel beszélt), hogy egy sima rendezvényszervezői állásra több, mint 200 0 (!) jelentkező volt. Mi egyebet tehetsz hát? Módszeresen kell állást keresni, hiszen minél több eszközt, módszert vetsz be egy időben, annál több álláslehetőségről szerezhetsz tudomást. Ha csak azt a régi, klasszikus szabályt vesszük, hogy sikertelen 99 álláspályázat után jön a sikeres, ahol állásajánlatot kapsz, akkor nem mindegy, hogy ezt a 99-et mennyi idő alatt viszed véghez, 3 hét, vagy 3 hónap… (félreértés ne essék, nem a mennyiségre megyünk, s ész nélkül pályázunk meg bármit…) Szóval növeljük az elküldött pályázatok számát, keressünk további módszereket. Az álláshirdetések figyelése mellett (remélem, hírlevélre vagy feliratkozva az összes fontos álláskereső portálon, azaz nem te böngészel napi 2 órát, hanem minden nap küldik neked a beállított paraméterek szerinti üres állásokat) érdemes az álláskereső portálok adatbázisába is feltölteni az önéletrajzot, s a környéken tevékenykedő, megbízható, regisztrációs díjat, közvetítői díjat nem kérő munkaerő-kölcsönző és -közvetítő cégekhez is elküldeni a pályázati anyagot. Ezek még mindig passzív utak, azt várod, hogy szembejöjjön majd valami, ami megfelel neked, de ez is több, mint a semmi 🙂 Ha sok hónapnyi sikertelenség van a hátad mögött, én érdemesnek tartanám megnézni a CV-det, hogy vajon nincs-e benne valami olyan hiba, ami miatt azonnal kiszórnak egy...

Tovább...

A hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságok

Szerző: Dátum: 2015. feb. 27. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

A hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságok

Kissé el vagyok maradva a hét kérdése bejegyzésekkel, de ígérem, be fogom hozni a lemaradást. Sajnos közbejött néhány olyan dolog, amivel nem számoltam, s jelentősen lassítja a kérések megválaszolását. A mai bejegyzésnek egy mindenkit érdeklő témát választottam, a gyermek után járó pótszabadságokat, pontosabban az erre jogosító időszakot fogjuk megvizsgálni. Számtalan esetben láttam, hogy sajnos bármennyit is írok róla, mégsem könnyű kiszámolni a munkavállalót megillető szabadságokat. Arról nem is beszélve, hogy a törvény is többször változott az elmúlt években. No, lássuk hát az olvasónk kérdését…   “2010-ben született kisfiam, 2012-ben kislányom, azóta itthon vagyok gyeden, gyesen… – tervezem a munkahelyemre való visszatérésem. Most számolom ki az évek alatt összegyűlt szabadságomat. Kérdésem: kisfiam tartósan beteg, 2013.10.01. óta kapok rá emelet összegű családi pótlékot a tartós betegsége miatt. Így 2013-ra is jár a 2 nap pótszabadság tartós betegsége miatt? Vagy nem jár 2013-ra ez a pótszabadság, mert csak két hónapra járt az emelt összegű családi pótlék a 12 hónapból? Válaszod előre is köszönöm! Fantasztikus a munkajogi hírleveled és a szabadságszámításos segítség is!”   A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Munkában töltött időnek minősül a törvény szerint többek között a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának időszaka is (vagy az első 12 hónap, ha még ezt 2011. augusztus 1-je előtt kezdte meg a munkavállaló). Azaz mind az alap-, mind a pótszabadságokra eme időtartamok alatt vagyunk jogosultak, s ezért időarányosan kell számolni őket. Ha a kisfiad  2013 október elseje óta minősül tartósan betegnek, akkor 2013-ban erre a két hónapra időarányosan kell számolni pótszabadságot, ha amúgy ebben az időszakban még jogosult voltál szabadságra (a lányod születése után még tartott itt a fizetés nélküli szabadság 6 hónapja). Mivel a kislányodról pontos dátumot nem írtál, így csak ilyen “viszonyítós módszerrel” tudok válaszolni. A szabadságoknál azonban a törvény szerint a tört napokat, ha elérik a felet, felfelé, ha nem, lefelé kell kerekíteni, azaz a 2 hónapra jutó valószínűleg nem éri el a 0,5-öt, így valóságban 0 lesz.   Ajánlott bejegyzések:Szabadságok útvesztőjébenSzabadság kiszámítása – gyakorlati példák 2.Pótszabadság fogyatékos és tartósan beteg gyermek utánSzabadság kiszámítása – gyakorlati példák 1.Közalkalmazottak szabadsága – Tudnivalók a szabadságról 4....

Tovább...

Felmondás vagy közös megegyezés, melyiket válasszam?

Szerző: Dátum: 2015. feb. 11. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Felmondás vagy közös megegyezés, melyiket válasszam?

Az egyik leggyakoribb kérdés, amivel szinte minden tanácsadáson, minden ügyfelemnél találkozom, hogy ha oda kerül a sor, melyik jobb neki, a munkáltatói felmondás vagy a közös megegyezés? Mert mindegyik mellett és ellen hallott már elég érvet a szomszédasszonytól, a postáskisasszonytól, meg a kollégáktól… ja, és a főnöktől is (valószínűleg ez volt a “legpártatlanabb” vélemény). Nézzük tehát a tudnivalókat a közös megegyezésről… Felmondás vagy közös megegyezés – mi a különbség? A munkáltatói felmondás egy egyoldalú jognyilatkozat, azaz ha tetszik neked, ha nem, ha egyet értesz vele, ha nem, ha ez írásba van foglalva, van benne egy indok, akkor bizony kézbesíthető, és a kézbesítéssel hatályosul. A közös megegyezés ehhez képest – ahogy a nevében is benne van – közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetésről egy megállapodás, azaz mindkét fél – igen, nem csak a munkáltatód, de te IS – beleegyezel abba, hogy megszűnjön ez a jogviszony. Ergó, ha te ezt nem akarod, akkor a közöst nem kell aláírni 🙂 senki sem kényszeríthet rá (vagy ha mégis, az úgyis megtámadható…)   Felmondás vagy közös megegyezés – melyik jobb neked? Gyakran kérdezik, hogy mégis akkor mikor éri meg aláírni a közös megegyezést? Az én első és legfontosabb alapszabályom, ha a felmondás vagy közös megegyezés között kell választanunk, hogy ha a munkáltató által kezdeményezett közös megegyezéses megállapodásban nincs legalább ugyanannyi anyagi juttatás, mint ami a munkáltatói felmondás esetén járna, akkor nincs is tovább miről beszélni, ezt nem írjuk alá. Ha ugyanannyi, vagy több van benne, akkor elgondolkozunk rajta, attól függően, hogy nekünk mi a szándékunk, van-e valóban olyan üres állás, amibe vissza szeretnénk / tudnánk térni a céghez, mennyivel több az a bizonyos több, amit ajánlanak, mennyi időn belül tudnánk másik állást találni a munkaerőpiacon, mennyire megalapozott és jogszerű a munkáltatói felmondás indoka (azaz mennyire fontos a munkáltatónak, hogy inkább a közöst írjuk alá, s neki ne kelljen felmondania, s indokolnia…), mennyi bizonyíték van a kezünkben arra vonatozóan, hogy de bizony van üres állást, csak éppen nekünk nem lett felajánlva, mennyire szeretnénk pert indítani, stb…   Felmondás vagy közös megegyezés – mi kell a még a jó döntéshez? Nos, kedves anyukák, a jól meghozott döntéshez előzetes kutatás, informálódás, szimatolás 🙂 kell.   View image | gettyimages.com Kapcsolatépítés és kommunikáció az otthonlét alatt, a visszatérés előtti időszakban, kedves kolléganők fülesei, korábban elküldött anyukák információi (kinek mit ajánlottak, felmondás vagy közös megegyezés volt a munkáltató első lépése, hogyan zajlottak a megbeszélések…). No, meg szükséges persze egy alapos számítás, hogy mi is jár nektek végkielégítés, felmondási idő és szabadságmegváltás címszó alatt, pláne, ha az otthon töltött évek alatti béremelést is figyelembe vesszük! Mi, hogy ez nehéz és bonyolult? Hogy ezt senki nem tanította meg az iskolában? Hát, bizony azokért a százezrekért, milliókért, amiket az ügyes jogtudatos anyukák az elmúlt években ügyesen megszereztek a segítségemmel, tanulni kell egy kicsit… de hogy hol? Nálam, tőlem… 🙂 Hogy ha te is abba a helyzetbe kerülsz, hogy egyszer csak jön a telefon, s szólnak neked, hogy ugorj be aláírni a közöst, akkor tudd, hogy mit kell tenned! Ezen az online munkajogi tanfolyamon mindent megtanítok neked, amit egy kisgyerekes anyukának tudnia kell a jogairól! Nehogy már ott hagyd a cégnek, ami neked jár! 🙂   Ajánlott bejegyzések:Felmondási védelem 2018-banMennyi a felmondási idő?A hét kérdése: mi jár a kölcsönzött munkaerőnek elbocsátás esetén?Egy ügyfelem tollából…8 dolog, amit a munkáltatói felmondásról tudnod...

Tovább...

A hét kérdése: mi jár a kölcsönzött munkaerőnek elbocsátás esetén?

Szerző: Dátum: 2015. feb. 06. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

A hét kérdése: mi jár a kölcsönzött munkaerőnek elbocsátás esetén?

Érdekes jogi kérdést vetett fel az e heti egyik kérdezőnk, kölcsönzött munkaerőként dolgozott  a szülés előtt, s most a visszatérési esélyeit latolgatja. Azt hinné az ember, hogy egyedi eset, de nem! Magyarországon több, mint százezer munkavállaló dolgozik évente ebben a formában, s több, mint 7000 cég veszi igénybe a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatást. Nem kevés emberről beszélünk tehát, akiknek adott esetben végkielégítés jár… de mennyi is?   “Kölcsön munkaerőként dolgoztam egyazon cégnél több, mint 5 évet, majd 2 gyermekem született, 2 és fél év különbséggel. Nagyjából 10 éve vagyok állományban a kölcsönzőnél (kb. 5 év aktív munka, majd táppénz, GYÁS, GYED-2 gyerekkel). A kölcsönvevőnél közben megszűnt a munkahely és a munkakör, amiben dolgoztam. Nemrég jeleztem, hogy visszamennék dolgozni, részmunkaidőben a GYES mellett, de tartok tőle, hogy a kölcsönzőcég megválik tőlem. Kérdésem lenne, hogy jár-e végkielégítés, és ha igen, mennyi időre? Előre is köszönöm, ha válaszolsz! “   Amennyiben a munkaerő-kölcsönző cég meg szeretné szüntetni a jogviszonyt, azt írásban, indoklással kell megtennie. A lehetséges indokok között szerepel az is, hogy kölcsönbevevővel megszűnt a kikölcsönzés, azaz erre hivatkozva felmondható a jogviszony. Amennyiben a jogviszony hossza 10 éves az utolsó kikölcsönzés alatti tartalmat tekintve (levonva az évenként 30 napot meghaladó keresőképtelen időszakokat, de nem ideértve a szülési szabadságot és a fizetés nélküli szabadságot, hiszen ez utóbbi kettő beleszámít), akkor 3 havi végkielégítés jár a kölcsönzött munkavállalónak, ha nincs meg a 10 év, akkor csak 2 havi végkielégítés, s mindkét esetben jár a szerződésében megfogalmazott felmondási időre járó bér (ez utóbbi esetén kivéve, amennyiben erre egyébként sem lenne jogosult, pl. táppénzen van). Érdemes lenne tehát felvenni a céggel a kapcsolatot, bejelenteni a visszatérési szándékot, s megtudni, van-e lehetőség a továbbfoglalkoztatásra. Ha nincs, akkor a cégnek a fentik szerint kell eljárnia.   Ajánlott bejegyzések:Felmondás vagy közös megegyezés, melyiket válasszam?Egy ügyfelem tollából…“Felmondtak… pereljek? Mit tegyek? Hova forduljak?” – 2. rész“Felmondtak… pereljek? Mit tegyek? Hova forduljak?”Felmondási védelem...

Tovább...

Egy ügyfelem tollából…

Szerző: Dátum: 2015. jan. 29. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Egy ügyfelem tollából…

A munkám bizalmi jellegéből adódóan nagyon kevés konkrétumot tudok mondani az ügyfeleimről, általában csak a sikerükről tudok nagy vonalakban beszámolni, de a részletekről nem. Nemrég úgy döntött egy anyuka, aki a könyvem segítségével védte meg a jogait, hogy megírja nekem a teljes történetét, s miután én ebből az árulkodó részleteket kivettem, megengedte a nyilvánosságra hozatalát, azért, hogy másokat is bátorítson. Ezúton is hálásan köszönöm neki a bátorságát, példamutatását! (Bármilyen hasonlóság nem a véletlen műve, ez a mai magyar valóság!) “Egy közepes méretű, magát családi vállalkozásnak mondott külföldi tulajdonú cégnél dolgoztam, mint asszisztens. Hát családias jellege abban merül ki, hogy az élén az alapító úr “trónol” és a mai napig próbál mindent kordában tartani, mindenről tudni: merev szabályok voltak, szigorú blokkolás, s még a ledolgozott munkaidőnkből is levontak WC-re menés, öltözés, lépcsőn lesétálás címén. Persze itt is „elvárt” volt túlóra, amit soha nem fizettek, de még csak meg sem köszöntek.   View image | gettyimages.com   Hát, innen jöttem én el táppénzre a szülés előtt egy kicsivel. A közvetlen főnökömmel, illetve kollégáimmal nagyon jóban voltam. Azóta is tartom velük a kapcsolatot, de sajnos időközben a közvetlen főnököm távozott a cégtől, nem túl békésen. Mivel én úgymond a jobb keze voltam, számítottam rá, hogy vele hullok. Aztán megfogant a kis tesó, s nem mentem vissza azonnal dolgozni, de sajnos a várandósságom nem volt problémamentes, s táppénzre írt az orvosom. Bementem a céghez a kis táppénzes papírommal nagy naivan, hogy akkor én mostantól táppénzen leszek. És itt ért az első pofon. Mondta az ügyvezető, hogy ez nem így megy. Az a cégnek pénzbe kerül, menjek csak szépen GYES-re, miért nem jó az nekem. Felvilágosítottam a GYES összegéről és konkrétan sírva fakadtam, hogy abból nem fogunk tudni megélni. Biztos a hormonok miatt, ott bőgtem neki… Megszánt és mondta, hogy gondolkozik rajta. Másnap hívott, hogy rendben menjek táppénzre, de “cserébe” a visszatérésemkor 3 hetet a nekem járó szabadságból munkával kell töltenem. Belementem. Amikor a gyermekem nagyobb lett, jeleztem a cég felé, hogy szeretném a szabadságomat tölteni és vissza szeretnék térni. Személyesen is bementem, beszéltem az ügyvezetővel. Nem mondta, hogy nem vár vissza. Ezek után írtam még egy levelet, hogy ne feledkezzenek meg rólam. Semmi válasz nem jött. Többször telefonáltam, de az ügyvezető titkárnője mindig lepattintott. Ahogy közeledett a visszatérésem ideje, jött a nagy pofon. Hívott az ügyvezető, hogy nincs számomra megfelelő hely, így “ugorjak be” egy közöst aláírni. Kifizetik a szabadságokat és kész is vagyunk. Miután már kaptam levegőt a sokktól, mondta, hogy nem ugrok sehova két hörghurutos gyerekkel. Későbbre kérek egy időpontot. Ebbe belement. És itt jött a képbe a te könyved. 🙂 A hírleveidre már régóta feliratkoztam. A férjem rendelte meg karácsony előtti hétfőn. Másnap már olvastuk is. Úgy készültem a főnökkel való találkozásra, mint valami vizsgára. Kiemeltem, számoltam, jegyzeteltem. View image | gettyimages.com Ami viszont ebben az időszakban nagyon érdekes volt – és ami a magyar gondolkodásmódra jellemző – hogy a barátok, rokonok elég nagy része azt vallotta, hogy felesleges küzdeni, úgysem kapom meg, ami jár, meg jobb békében szétválni, meg próbáljam meg magam visszakönyörögni még kevesebb pénzért is. Ehhez hasonló “jó” tanácsokat kaptam. De addigra már kellően felhergelt a cég azzal, hogy ilyen váratlanul ki akar rúgni, ráadásul undorító módon egy „ugorj be egy közösre” mondattal. Eljött a nagy nap, találkozás az ügyvezetővel (aki egyébként maga is családos ember). Leültem és már mondta is: nem ajánlott semmilyen pozíciót, a részmunkaidős állástól teljesen elzárkózott. Viszont az “ugorj be egy közösre, kifizetjük a szabadságod” verzió változott “közös megegyezés 45 nap felmondási idővel, 2 hónap végkielégítéssel verzióra” (7 év a munkaviszonyom). Illetve a szabadság és felmondásidő letöltését kérte. Nem is lett volna ez...

Tovább...

Munkaszüneti napok, munkanapok, pihenőnapok 2015-ben

Szerző: Dátum: 2015. jan. 20. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 0 hozzászólás

Munkaszüneti napok, munkanapok, pihenőnapok 2015-ben

Elkezdődött az új év, s az új év új naptárat is jelent. Biztosan vettél már magadnak egy szép naptárat (az én személyes kedvencem a Paperblanks márka :-)), de vajon gondoltál-e arra, hogy egy másik naptárra is szükséged van? Vajon milyenre? Hát egy olyanra, amiben a munkanapok, munkaszüneti napok, pihenőnapok, áthelyezések is benne vannak. Hogy miért van erre szükséged? Ha már újra dolgozó anyuka vagy, akkor azért, hogy tudd, hogy tervezd a nyarat, mikor mennyi munkanap és pihenőnap van, hogy bekkeld ki a nyári szünetet (amikor ugye ovi, bölcsi nincs, de ez a munkáltatódat nem nagyon érdekli), hogyan szervezd meg a hosszú hétvégéket, hogy kicsit több időt tölthess a családoddal, mikor kell szombaton is dolgoznod majd, amikor reméljük, az ovi, bölcs is nyitva tart, de ha mégsem, akkor ezt jó előre tudni! Ha idén munkába visszatérő anyuka vagy, akkor azért fontos tudnod a munkanap áthelyezésekről, hogy ki tudd számolni, a felgyülemlett szabijaid mikor járnak le, azaz melyik lesz a tényleges első munkanapod (vagy rosszabb esetben melyik napon kapod meg legkésőbb a felmondásodat :-(). Azaz röviden: hidd el, kell ez neked! 😀 A 2015-ös munkaidő naptárat ide kattintva érheted el, és ne csak nézegesd, de ments is el magadnak! Te is tartasz a munkába visszatéréstől? Nem tudod, mit fog majd mondani a főnököd, visszavesznek-e, vagy felmondanak neked? Nemsoká, februárban indul a következő online munkajogi tanfolyam, ha érdekel, ide kattintva tudsz előzetesen feliratkozni minden kötelezettség nélkül!   Ajánlott bejegyzések:Újabb gyermek és az anya karrierjeBabaszobából vissza a munka világábaMikor térjünk vissza a munkába?Checklista a munkába visszatéréshezAz 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka...

Tovább...

Otthoni munka – lehetséges egyáltalán?

Szerző: Dátum: 2015. jan. 07. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Otthoni munka – lehetséges egyáltalán?

Tavaly év végén a FEM3 Caféban voltam újra meghívott vendég, az otthoni munkáról beszélgettünk. Egy élő adásban adott interjú nem adja meg mindig a lehetőséget, hogy a kérdezett fél mindent elmondjon, hiszen a másodpercek ki vannak számolva. Mivel ez a téma nagyon sokakat érdekel, megígértem, hogy készül róla egy bejegyzés, amiben az is benne lesz, ami kimaradt az interjúból. A tavalyi műsort itt nézheted meg:   Ha kisgyermekes anyukaként otthoni munkát szeretnél, három lehetséges útvonal van előtted. 1.) A jelenlegi munkáltatóddal veszed fel a kapcsolatot, s megkérdezed, hogy van-e lehetőség arra, hogy a fizetés nélküli szabadságodat megszakítva visszatérj dolgozni, de a korábbi munkavégzési forma helyett otthoni munkát szeretnél. Ennek akkor van esélye, ha a munkaköröd eleve olyan volt, amit részben – egészben távmunkában is el lehet látni, s a munkáltatódnál lévő vállalati kultúra is támogatja ezt. A Magyar Távmunka Szövetség oldalán jónéhány tippet találsz ehhez. Az is előfordulhat, hogy a régi munkakörödbe nem tudnak visszavenni, de egy részmunkaidős munkakört kitevő feladatcsoportot rádbíznak… (Azonban mielőtt bármit is lépsz jogilag, tájékozódj arról, hogy mi a mostani szabályozás a felmondási védelem, visszavétel terén!)   View image | gettyimages.com   2.) Ha a régi helyed nem jöhet szóba, akkor újat kell keresni. Nem árulok el titkot azt hiszem, hogy az otthonról végezhető munkák jó része vagy átverés, vagy olyan kizárólag jutalékos munka, amire azt hiszem, nem vágysz… Éppen ezért, ha erre adod a fejed, kérlek, nagyon alaposan nézz körül, mielőtt döntesz! Ha lehet, ismerősökön keresztül tájékozódj, s próbálj meg olyan céget keresni, akinek utána tudsz nézni. Abszolút intő jelek a következőek (ezek bármelyike esetében azonnali hátraarc és magas térdemeléssel gyors elfutás a legjobb reakció :-)): irreálisan magas jövedelmet ígérnek, túlságosan szép, hiperszuper és dinamikusan növekvő nemzetközi vállalat áll a háttérben, de a jelentkezéshez kizárólag egy g-mailes, freemailes – azaz ingyenes, nem lekövethető – email cím van, előre kell pénzt küldeni – regisztrációs díj, válaszboríték, egyéb formájában -, nincs cégnév, sem egyéb komoly adat a hirdetésben, vagy ha beazonosíthatatlan a feladat, csak üres ígéretek vannak a leírásban… 3.) Ha nem mástól akarsz függeni, akkor a rossz hír az, hogy saját magadnak kell megteremtened a munkát: ez azt jelenti, hogy saját vállalkozásba kezdesz. Ehhez kell egy jó ötlet, némi tőke (néha kevesebb, mint hinnéd :-), sok-sok kitartás és türelem, s a legelején egy jó könyvelő, aki abszolút tájékozott az összes vállalkozási forma adó és járulékvonzatával. Nem egy anyukát ismerek, aki webáruházat nyitott, a korábbi hobbijából csinált “kenyérkereső főállást”, vagy éppen programozást tanult, s most weblapokat készít, esetleg virtuális asszisztensként otthonról dolgozik több kis vállalkozásnak, s szervezi, végzi azok adminisztrációját, marketing vagy pénzügyi tevékenységét. Bármelyiket is  választod azonban, van egy első lépés: kezdd ott, hogy megvizsgálod, mennyi időd van naponta, hetente, átgondolod, mennyi munkát tudsz vállalni, hova teszed a kicsidet, amíg dolgozol… mert ugye azt mondanom sem kell, hogy az anya ölében békésen játszadozó, mosolygó gyerek képe nagyon szívmelengető, csak nem valós. Kb 1 percet bírnak ki így,utána jön ez:   View image | gettyimages.com   Vagy jobb esetben miközben te gépelsz, “csak” a laptopot rágcsálják, vagy a billentyűzetet püfölik, esetleg mind a kettőt egyszerre 🙂 ezt pedig semelyik munkaadó vagy ügyfél nem díjazza… szóval az otthoni munka sok minden lehet, de a legritkább esetben otthon dolgozás a kicsiddel együtt. Ha nem napi 1-2 órát vállalsz, akkor gondoskodj a gyerekfelügyeletről, vagy készülj fel az állandó éjszakázásra!   Ajánlott bejegyzések:Gyászold a céget, csak ne túl sokáig…Nők és kisgyermekes szülők atipikus foglalkoztatása hazánkbanGYES mellett másik munkáltatónál dolgozni – de hogyan?Amit mindenképpen szerezz be 2020-ban: egy jó határidőnapló!Újabb gyermek és az anya...

Tovább...

Te előre tervezel? Biztosan?

Szerző: Dátum: 2014. nov. 04. Kategória: GYED-GYES alatt, GYED-GYES utáni visszatérés | 18 hozzászólás

Te előre tervezel? Biztosan?

Tegnap voltunk a lánykámmal egy szülinapi buliban, egy kis barátja lett 4 éves, s sok más pajtással együtt egy játszóházban ünnepeltünk. A gyerekek tomboltak, csúszdáztak, másztak, autóztak, az anyukák meg lassacskán összemelegedve a szokásos témákról csevegtek: második tesó vállalása, mennyi az ideális korkülönbség a testvérek között, ki melyik orvosnál szült, mennyit fizetett, állami, vagy magán kórházban jó szülni, melyik iskolában leszünk körzetesek, jó-e oda menni, vagy keressünk inkább másikat… És ahogy hallgattam azt a sok anyukát, eltérő háttérrel, eltérő érvekkel, egy dolog eléggé egyértelműen körvonalazódott… a legtöbben, ha a gyermekükről van szó, előre terveznek. Évekre… Ha a második gyerek a kérdés, akkor az első szülés élményeiből és tapasztalataiból kiindulva a másodikat már úgy tervezik, hogy nehogy közbejöjjön valami negatív élmény. Aki az első szülés után nagyon beteg volt (depresszió, epeproblémák, szoptatási nehézségek…), a másodiknál már eleve készül erre, hogy minél kevésbé viselje meg a picit anya várható betegsége. Ha jó a körzetes suli, örülünk, de azért tájékozódjunk a többi lehetőségről is. Ha nem jó a körzetes suli, már most (4 éves gyermeknél) azon gondolkozunk, hogy hogyan tudnánk mégis a másikba átjutni, hogy a legjobb képzést kapja a gyermek, hogy szeresse az iskolát, a tanítónőt, hogy ne maradjon le írásban, számolásban. És ugyanez igaz a babát várók esetében is. Napokat töltenek az interneten a legjobb babakocsi kiválasztásával, a pici magzat fejlődéséről írt cikkek olvasásával, hogy melyik bébiőr és légzésfigyelő a legjobb, melyik kelengyelista alapján szerezzék be a dolgokat. Azonban a legkevesebb esetben hallottam, láttam azt az elmúlt években, hogy az anyuka nem csak a gyermeke, hanem saját maga számára is tervez, előre gondolkodik. Valamiért attól a pillanattól kezdve, hogy növekszik a hasunkban egy másik élet, félretesszük önmagunkat, s csak ő létezik. Ő az első számú tényező, az ő egészsége, jólléte, fejlődése, boldogsága. Ritka az, hogy ezekben az években az ÉN megjelenik, s nem csak, hogy tartósan ott van, de elég figyelmet is kap. Pedig kéne!   Hogy mire gondolok? Ha csak az érzelmi oldalt nézem, az az anyuka, aki nem gondol magára (a pihenésére, egészségére, lelki feltöltődésére) nem tud hosszú távon boldog anyukája lenni a gyermekének. És ide jön az én klasszikus mondásom: “ha anya nem boldog, senki sem boldog“. Vagy ahogy egy kedves ismerősöm, egy kétgyermekes anyuka fogalmazta meg, üres kancsóból nem lehet vizet önteni. Ha téged az tesz boldoggá, hogy a gyermeked 2 éves korában visszamész dolgozni, s megfelelő helyet találsz neki (bölcsiben, csanában), akkor tedd azt! Ne maradj csak azért otthon, mert azt hallottad, hogy a gyermekednek az kell, hogy 3 évig együtt legyetek minden nap, mert különben nem lesz elégedett, boldog gyermek. Azért meg pláne ne, mert ezt várja el tőled az anyósod, a szomszédasszony, a társadalom… Az előre tervezés, az ÉN életének tervezése azt is jelenti, hogy a saját jövődet is tervezed, nem csak a gyermekedét. A kettő – az én értelmezésemben – elválaszthatatlan, s ezért minden részt vevő félnek a jövőjére gondolni kell! Ám emellett – mint jogi tanácsadó – azt is látom, hogy a legtöbben akkor kezdenek el gondolkozni a saját szakmai jövőjükön, amikor már szinte késő. Amikor már lejárt a 3 év, amikor már azonnal lépni kéne, de nem tudják, hová, merre. (Ó, hányszor kapok a blogon olyan kérdéseket, hogy holnap jár le a GYES, mit tegyek?) Visszamenni a régi céghez nem tudnak, lepattintotta őket a főnök vagy a HR-es egy semmitmondó ígérettel az évek alatt. Jobb esetben találtak időközben egy másik állást, de akkor nekik kell felmondaniuk, hogy elmehessenek az új helyre, ha a régire nem vették vissza őket. Vagy minden előzetes tájékoztatás nélkül behívják őket, s az orruk alá dugnak egy közös megegyezést, s elvárják, hogy azonnal döntsenek… ami ugye,...

Tovább...

Mikor térjünk vissza a munkába?

Szerző: Dátum: 2014. okt. 17. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 4 hozzászólás

Mikor térjünk vissza a munkába?

A héten a FEM3 Caféban voltam újra meghívott előadó, egy nagyon érdekes témáról beszélgettünk, az édesanya korai munkába állása, s a gyermek későbbi fejlődése közötti összefüggésről. Te is úgy hiszed, hogy a gyereknek az anyja mellett a helye 3 éves korig? Félsz attól, hogy rosszat teszel a kicsiddel, ha visszamész korábban dolgozni? Ne izgulj! Igen, természetesen az igazán piciknek anya mellett  a legjobb. Az, hogy valaki úgy dönt, a 3 éves kor előtt visszamegy dolgozni, nagyon sok tényezőtől függ, ugyanúgy az is, hogy ennek milyen hatása van a gyermekre. Aki ősanyaként éli az otthoni éveket, teljes lelkesedéssel belevetve magát a gyermeknevelésbe, s megtalálja önmagát, biztosan boldog. De nagyon nem szeretem, ha azokat, akik anyagi okok miatt kényszerülnek visszamenni, folyamatos stresszben tartja a társadalom, mert be akarják bizonyítani, hogy milyen rosszat tesz a gyermekével. Azt szeretném, ha ez az anya és a gyermeke (tágabb értelemben a család, azaz apa) ügye lenne, nem a szomszédé, az anyósé, a postáskisasszonyé. Aki vissza szeretne menni, vagy akinek vissza kell menni, menjen, aki pedig otthon akar / tud maradni 3 évig, tegye azt. Az alábbi videóban megnézheted, mi az én személyes véleményem, s mit mondanak a legújabb kutatások. (Kattints a képre a videó indításához, új ablakban fog megnyílni!)   A videóra már sok-sok reakció érkezett, s sokan kérték, hogy legyen elérhető az a tanulmány is, amiről beszélek. Ha téged is érdekel ez a 2010-es összefoglaló kutatás, angol nyelven ide kattintva tudod elolvasni a rövid összefoglalóját, a részletes tanulmányt itt találod (figyelem csak elszántaknak, mert nagyon komoly anyagról van szó :-)) magyarul pedig Felicitász blogján találsz egy nagyon szép, részletes összefoglalót!   Nemsoká te is szeretnél újra dolgozni, de nem vagy teljesen biztos a hatályos munkajogi szabályozásban? Nem tudod, hogy kötelesek-e visszavenni, s visszaadni a régi munkakörödet, vagy ki is rúghatnak? Semmi gond, ezzel az ingyenes, kifejezetten kisgyermekes anyukáknak készült hírlevéllel könnyedén felkészülhetsz!     Ajánlott bejegyzések:Újabb gyermek és az anya karrierjeTárgyalási praktikák- 1. részGYES mellett másik munkáltatónál dolgozni – de hogyan?Babaszobából vissza a munka világába5 könyv, amit minden kisgyerekes anyukának el kéne...

Tovább...

Checklista a munkába visszatéréshez

Szerző: Dátum: 2014. Sze. 02. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 38 hozzászólás

Checklista a munkába visszatéréshez

Ha az otthon töltött évek után úgy érzed, hogy itt az idő, hogy újra visszatérj a munkába, tanácsos ezt módszeresen, egy adott tervet követve végrehajtani, nem csak úgy kutyafuttában elgondolkozni rajta, aztán belevágni. Elég sok esetet láttam már, ahol a kezdeti fellángolást nagyon hamar csalódás követte, mert az anyuka nem gondolta át, mi mindenben hoz majd változást ez a döntés, s mennyi mindenre kell tekintettel lenni. Készítettem egy checklistát néhány elgondolkodtató kérdéssel, remélem, ha ezt követed, nem hagysz ki semmilyen fontos szempontot. Gondolkodni kell először is arról, hogy hogyan oldod meg a gyermeked felügyeletét. Ha van bölcsis vagy csanás hely a városban, akkor szerencsés vagy, ha nem, akkor jöhetnek a további opciók: bébiszitter, nagyszülők, rokonság, vagy néha apa marad otthon, s anya megy vissza dolgozni (ritkán, de előfordul, hogy anya jobban keres 🙂 Ha elméletileg a gyerekfelügyelet megoldott, jön a következő kérdés: mi a hatályos jogszabály? Vissza kell, hogy vegyenek, vagy fel is mondhatnak neked? El kell fogadnod egy másik állást? Itt az első kiinduló pont, hogy egyáltalán melyik törvény hatálya alá tartozol, s az mit mond a te helyzetedre. Ha nem élvezel abszolút védelmet, akkor bizony azt a kellemetlen szituációt is el kell képzeled, s fel kell készülnöd rá, hogy felmondanak. S ha felmondanak, mi jár neked pontosan? Mivel jársz jobban, ha most mondanak fel, vagy ha kivárod a GYES végét? Mielőtt jelzed a visszatérést, ezt is mérlegelned kell, mert lehet, hogy a felmondást “kikényszeríteni” rossz döntés lenne, pláne, ha még egy babát szeretnétek rövid időn belül. Ha jogi vita van, hová fordulhatsz? Mire készülj? Ki fog tudni neked segíteni? Ha felmondtak, hogyan tovább? Jár még a GYES-GYES? És ha lejárt a folyósítás ideje, honnan tudsz még pénzt szerezni? És mi lesz a biztosításoddal? Ha felkínálnak egy másik állást, milyen feltételeket fogadj el? Küldhetnek másik városba? Túlórázhatsz? Túlóráztathatnak? És mi van a több műszakos munkavégzéssel? Ha szerencséd van, s visszavárnak, fontos a jó időzítés, hiszen nem mindegy, mikor térsz vissza a cég életébe: mennyi idővel előbb jelentsd be a visszatérést, mikor kell visszavenniük a bejelentés után, mennyi szabid van, ki kell-e, hogy adják, vagy későbbre is halaszthatjátok őket? Sokan szeretnék például a bölcsis szünetre, vagy egy-két várható betegség idejére “betárazni” ezeket… És hát ugye erről se feledkezzünk meg: a piszkos anyagiak: mennyi lesz a béred? Kötelesek emelni? Vagy csak, ha akarnak, akkor teszik meg? Mi most a jogszabály? És mikortól lesz magasabb a béred? Ha újra mész dolgozni? Sok kérdés? Túl sok?   #185329359 / gettyimages.com   Igen, tudom, nem egyszerű! De talán ezzel a kis checklistával neki tudsz indulni a visszatérés tervezésének. Ha pedig megakadsz, s további segítségre van szükséged, ide kattintva találsz még egy egyedülálló eszközt, amivel a legalaposabban felkészülhetsz! Ajánlott bejegyzések:Babaszobából vissza a munka világábaAz 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetTárgyalási praktikák- 1. részGYED Extra, de kinek?Megszűnik a felmondási...

Tovább...

Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethet

Szerző: Dátum: 2014. Júl. 29. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 32 hozzászólás

Már több éve kísérem sok-sok anyuka visszatérését, harcát, próbálkozásait a munkajogi tanácsadás és a blog révén, így elég jó rálátásom van arra, hol és miben lehet hibázni! Mindezek kiküszöbölésére lassan készen is van a tutibiztos receptem, amit hamarosan te is megismerhetsz! De nézzük először a leggyakoribb hibákat! #485221847 / gettyimages.com   1.) Nem tartja  a kapcsolatot a munkáltatóval Aki nem marad kapcsolatban a munkáltatójával az nem tudhat meg újabb információkat – például megüresedő helyekről, leépítésekről, új üzletágak nyitásáról, felszámolásról… márpedig ha valaha vissza szeretnél térni, nem árt, ha tudod, mire számíts. Nem kell a főnökkel jópofizni, lehet az informátorod egy volt kolléganőd, vagy a munkaügyes (ha jófej :-)). A lényeg, hogy légy naprakész a cég életéből. 2.) Mindent az utolsó pillanatra hagy   #105783777 / gettyimages.com Azok, akik az utolsó pillanatban kezdenek el gondolkozni azon, hogy akkor mi is lesz velük, ha lejár a GYES holnap, sajnos már eleve kisebb eséllyel indulnak. A jó tárgyalási helyzethez – legyen visszavétel vagy felmondás a téma – sok bennfentes információ (lásd előző pont), alapos felkészülés, és több lehetséges kimenetet figyelembe vevő terv kell. Ezt meg ugye nem lehet egy nap alatt leakasztani a szegről (még személyes tanácsadás keretén belül sem vállalom ezt 24 órán belül :-)) 3.) Nem számol utána az otthonlét alatt felhalmozódott szabadságainak És azzal, hogy nem tájékozódik a neki járó szabadságnapok pontos kiszámításáról, s kiadási szabályairól, akár nagyon sok pénzt is veszíthet. Akár százezret is… no meg időt, ami esetleg jól jött volna még a bölcsis, ovis beszoktatáshoz. Ha meg felmondtak neki, s utólag jött csak rá a hibás számításra, nagyon nem könnyű érvényesíteni az igényét… 4.) Gondolkodás nélkül elfogadja a közös megegyezést Én elhiszem, hogy a főnök vagy a HR-es ezt ajánlgatja, de ez nem jelenti azt, hogy alá is kell írni. Tessék csak gondolkozni, összehasonlítani a munkáltatói felmondásban foglaltakkal, s eldönteni ezek után, hogy valóban olyan jó ajánlat-e, mint azt a munkáltató képviselője állítja. No, persze, ehhez azt is tudni kell, hogy mi jár felmondás esetén 🙂 5.) Nem mer kérdezni, tárgyalni   #185092490 / gettyimages.com Bármit nem értünk, kérdezzünk vissza. Valamit hiányolunk egy megállapodásból? Kérdezzünk rá! Nem tetszik a felajánlott csomag? Tárgyaljunk jobb feltételekről, hosszabb felmondási időről, vagy a munkavégzés elengedéséről, plusz egy haviról, munkáltatói kölcsön vissza nem fizetéséről, bármiről, ami nekünk jól jöhet, fontos lehet. Nem veszíthetünk semmit, legalább próbáljuk meg!   Ha a fentiek közül bármelyik is igaz rád, de nem szeretnél rosszul kijönni a helyzetből, akkor neked szól a legújabb, tuti biztos megoldásom! Évente többször indul olyan munkajogi online tanfolyamom, amit kifejezetten anyukáknak állítottam össze, s minden olyan fontos téma benne van, amivel egy kisgyermekes anyuka találkozhat. Ne maradj le róla te sem! A részletekért kattints ide: https://dolgozomami.hu/online-tanfolyam   Ajánlott bejegyzések:Babaszobából vissza a munka világábaMódosul a felmondási védelem a kisgyerekesek esetében?GYED Extra, de kinek?Idétlen időkig…Megszűnik a felmondási...

Tovább...

Tárgyalási praktikák- 1. rész

Szerző: Dátum: 2014. máj. 29. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés, Újra munkában | 10 hozzászólás

Tárgyalási praktikák- 1. rész

Akár a meglévő munkahelyeden dolgozva szeretnél elérni valamit, akár a visszatérésedről egyezkedsz a munkáltatóddal, vagy vitás ügyet szeretnél rendezni vele, bizony, nem árt, ha tudd, hogyan tárgyalj. Nagyon sok anyukától hallom azonban, hogy nem tudják, hogyan kezdjenek neki, mit, mennyit, mikor kérhetnek, hogyan érveljenek. A mai bejegyzésben néhány alapvető taktikai lépést mutatok be, tényleg univerzálisak, szinte minden helyzetben bevethetőek… és persze majd nemsoká folytatjuk ezt a témát is, hogy minél többet minél ügyesebben tárgyaljatok! Felkészülés Ugye azt más mind tudjátok, hogy alapos felkészülés nélkül semmilyen egyeztetésbe nem kezdünk bele. A béremelésről van szó, akkor a cégnél dolgozó informátorokat kell megkörnyékezni, ha visszatérésről, akkor a nemrég visszatért vagy kirúgott anyukákat… minden információ hasznos lehet, akár az ő elmesélésük, akár a  cég kollektív szerződése, vagy a saját munkaszerződésed (mert ugye ezt is el kéne olvasni előre). Ezekre alapozva tudod a saját stratégiádat felépíteni, s akár több verziót is lejátszani előre magadban. Hagyd, hogy előbb ők beszéljenek! Bértárgyalásnál alapszabály: aki előbb mond összeget, az veszít. Tudom, nem könnyű, hiszen rutinosan kérdezik állásinterjún a fizetési igényedet a HR-esek, de ha tudod, halogasd a választ. Ha pedig GYES után behívnak “beszélgetni”, isten ments, hogy te kezdj azzal, hogy hát, nem is tudod, mi lesz most, de reméled, nem fognak kirúgni. Hadd kezdjenek ők a mondanivalójukkal, így neked van egy kis gondolkodási időd, másrészt pedig az elhangzottak függvényében azonnal módosíthatsz a terveden és a szavaidon. (A kedvenc sztorijaim szereplői azok az ügyfeleim, akik nem is akartak visszamenni a korábbi cégükhöz, munkavállalói felmondásra készültek, de mivel előbb hagyták beszélni a munkáltatót, kiderült, hogy nem is tudnák visszavenni őket, így vastag végkielégítéssel távoztak egy másik, új céghez, ahol már várták őket tárt karokkal egy új állásba ;-)) Szó elszáll… Ugye ezt te is tudod folytatni? 🙂 Bármiben is egyeztek meg, szülessen róla írás… ha konkrét ígéretek hangoztak el, akkor egy korrekt, jogkövető cégnek nem okoz gondoz ezt írásban sem megerősíteni. Ha meg mégis gond ez nekik, akkor onnan nagyon gyorsan meneküljünk… Figyelj oda! Tudom, hogy vannak elképzeléseid, terveid, de hallgasd meg a másik oldalt is! Figyelj oda, amikor a munkáltatód beszél, s halld meg a ki nem mondott szavakat is. Minél jobban megérted az ő helyzetét, annál könnyebben tudtok kompromisszumos megoldást találni. Légy határozott! Tudom, nem könnyű… de legalább próbáld meg! Játszd el előre otthon, mondd ki hangosan, többször is, amit kérni szeretnél! Beszélned kell, nem fogják kitalálni a gondolataidat, így jobb, ha hozzászoksz a  gondolathoz, hogy igenis kérned kell, javasolnod, tárgyalnod, egyeztetned. Nagy levegő, szemkontakus, és hajrá! Ajánlott bejegyzések:Újabb gyermek és az anya karrierjeBabaszobából vissza a munka világába5 könyv, amit minden kisgyerekes anyukának el kéne olvasniaMikor térjünk vissza a munkába?Checklista a munkába...

Tovább...

GYED Extra – már megint…

Szerző: Dátum: 2013. dec. 16. Kategória: GYED-GYES alatt, GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 37 hozzászólás

GYED Extra – már megint…

Kedves Anyukák! Annyi kérdés érkezik a blogra, a Facebook-oldalra, az e-mail címeimre, hogy lassan lefagy a laptopom… Úgyhogy úgy döntöttem, még egy kicsit elővesszük a GYED Extra témát, de most más szemszögből. Ahhoz, hogy megértsétek, miért nem lehet minden kérdésre azonnal és biztos választ adni, nézzük meg egy kicsit , hogyan születik meg egy törvény. Ahelyett, hogy részletesen leírnám, inkább egy ábrával szeretném illusztrálni, hogyan is működik ez a folyamat. A képre kattintva új ablakban nyílik meg, s nagyítható a kényelmes olvasás érdekében. (A kép forrása: http://www.parlament.hu/fotitkar/tvalk/torvenyalkotas.jpg) Nos, ha ezt alaposan megnézitek, akkor láthatjátok, hogy hány lépésen kell keresztül mennie, ahhoz, hogy valóban törvény legyen abból, amiről mi nap, mint nap a sajtóban olvashatunk. Attól, hogy beadnak egy indítványt, vagy tárgyalják éppen több körben a javaslatot, még semmi sem biztos (bár, sok újság már tényként, vagy majdnem valós tényként közli). Sőt, ha megvolt a záróvita és a szavazás, akkor utána azt hihetnénk, hogy kész, most már 100%-osan tudjuk, mi lesz a törvényben, s minden apró kérdésre, s egyedi helyzetre azonnal tudjuk a választ. De nem… Erre két dolgot tudok mondani, az egyiket egy kedves jogász ismerősömtől hallottam (s már az én hitvallásom is ez): ő csak akkor hisz el bármit is, ha már megjelent a Magyar Közlönyben. Mert ez a kihirdetés az, amire már alapozni lehet, ha itt megjelent a törvény szövege, akkor ez már nyilvános, valós tény. De még sokszor ez sem elég, hiszen bizonyos törvényekhez vannak úgynevezett átmeneti rendelkezések, hatályba léptető rendelkezések, amelyek még további finomításokat, pontosításokat, vagy akár szűkítéseket eszközölhetnek (ilyen volt például a 2012. évi I. törvény, köznapi nevén a Munka törvénykönyvéhet írt átmeneti rendelkezés, a 2012. évi LXXXVI. törvény, ami jó néhány dolgot pontosított, vagy időbeli határokat szabott meg adott esetekben) . Amíg ez a GYED Extra esetében meg nincsen, azaz ki nincs hirdetve, addig bizonyos kérdésekben csak találgathatunk, vagy nagy valószínűséggel mondhatjuk azt, hogy igen (vagy nem), de mindig ott van az a kis kétely, hogy ha majd minden nyilvánosan ki lett hirdetve, akkor lesz tuti biztos. Szóval mivel jelenleg, 2013. 12. 16.-án este 20: 32-kor a T/13049 számon benyújtott és megszavazott törvényjavaslat jelenleg a köztársasági elnök aláírására vár, kis türelmet kérek mindenkitől! Mihelyt új információk lesznek, biztosan tudósítok róla. 🙂 Addig is, ha valaki el szeretne mélyülni a dokumentumban, itt találja: http://www.parlament.hu/irom39/13049/13049.pdf Ajánlott bejegyzések:Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetGYED Extra, de kinek?Idétlen időkig…GYED melletti munkavégzés 2016-banA hét kérdése: le lehet mondani a...

Tovább...

GYED Extra, de kinek?

Szerző: Dátum: 2013. nov. 19. Kategória: GYED-GYES alatt, GYED-GYES utáni visszatérés | 128 hozzászólás

GYED Extra, de kinek?

Hetek óta zeng a sajtó a törvényrendeletről, majd legutóbb annak megszavazásáról. Eleinte én csak csendben figyeltem eddig az eseményeket, a híreket, a véleményeket a portálokon. Sok kisbabás ismerősömnél láttam, olvastam, hogy örülnek: végre több pénz lesz, végre vissza lehet menni dolgozni, s megmarad emellett a GYED, GYED is. Aztán miután már többször is kérdezték a véleményemet (magánemberként és szakértőként is), több helyen annyit írtam csak: türelem, türelem… majd ha megjelenik a végleges törvényszöveg a Magyar Közlönyben, akkor bontsunk pezsgőt (már, ha van miért). De én sem bírom ki addig, úgyhogy tessék, itt van a rövid összefoglalóm-véleményem, akit érdekel! Abszolút szubjektíven választottam ki a szerintem fontos részek közül azt a kettőt, ami a legtöbb anyukát érdekli, tehát nem a teljes törvényszöveggel, s annak összes javaslatával foglalkozom az alábbi írásban. Az a sokak számára szimpatikus módosítás, hogy a gyermekgondozási ellátások folyósítása ideje alatt született újabb gyermek esetén a korábbi ellátás ne szűnjön meg, hanem a jogosultsági idő teljes időtartama alatt folyósítsák tovább az összeget, csak akkor érinti az intézkedés hatályba lépését megelőzően született gyermekeket, ha 2014. január 1-jét követően a családban újabb gyermek születik. Tehát ahhoz, hogy dupla GYED, vagy GYES legyen, még egy babát kell szülni kérem, nem adják ezt a pénzt csak úgy oda, növelni kell érte a magyar népességet! Akik jelenleg egy picivel, meg egy kicsivel vannak odahaza, jelenleg csak GYED-et kapva, azok jövő január elsejétől nem fognak GYED-et és GYES-t egyszerre kapni. Ha majd születik egy 3. baba, akkor a második babus utáni juttatást nem fogják elvenni, s mellette folyósítható a 3. baba után járó összeg. Jövőre, a GYED melletti munkavégzés – a gyermek 1 éves kora után – lehetővé válik, azoknak is, akik részre 2014. január elseje előtt állapították meg a GYED-et. Ez így önmagában jó hír. Én kiegészíteném három dologgal, mert tapasztalatom alapján mondhatom, csak így teljes a kép. Ahhoz, hogy az anyuka dolgozni tudjon menni, kell bölcsődés / csanás férőhely, amiből bizonyos városokban, kerületekben igencsak csehül állunk. Persze, jöhet a nagyi is, ha éppen nem dolgozik, és a közelben lakik. Ha pedig nincs hova tenni a kicsit, hiába a GYED és a munka együttes lehetősége, ezzel nagyon kevesen fognak tudni élni. Másodsorban kell olyan munkáltató, aki vissza veszi a kisgyermekes anyukát, ahelyett, hogy felmondjon neki, mivel a 2012. július 1-je óta hatályban lévő Mt. alapján ezt megteheti a 3 évesnél fiatalabb gyermekkel rendelkező, s fizetés nélküli szabadságot igénybe nem vevő munkavállalóknál. Azaz először szerezz bölcsis férőhelyet (amit legtöbbször csak a munkáltatói igazolás birtokában adnak, amit miért is adna ki a munkáltató, ha ki akar rúgni), majd menj dolgozni (ha van még hová…). Ha nincs, akkor keress másik állást, ahová felvesznek egy-két éves kisgyerekkel is. Talán jó hír ez azoknak, akik az otthonlét alatt már eddig is a saját vállalkozásukat tervezgették, vagy eddig is “apa” cégébe dolgozgattak be, s ott szeretnék a pályafutásukat folytatni. Ők nem függenek a munkáltató kénye-kedvétől… Harmadsorban hiába van a “kötelező” részmunkaidő a gyermek 3 éves kora előtti visszatérésnél, a legtöbb esetben ez csak amolyan “népmesei elem” (biztos ismeritek: hoztam is ajándékot, meg nem is), mert ha fel is lehet mondani egy visszatérő anyukának, ki bajlódna a részmunkaidős kérelemmel, a munkafeladatok átszervezésével, és egyáltalán, mi az, hogy ő nem 8 órát van bent a cégnél? Ne is beszéljek a több műszakban működő gyárakról, ahol totál kiakadna a műszakvezető, ha anyuka 4 órába beállna a szalag mellé, majd hazamenne “félidőben”, mert hát ő csak 4 órás munkaidővel rendelkezik. És ha nincs részmunkaidős foglalkoztatás, az azt jelenti, hogy az 1 éves kicsi a legjobb esetben is majdnem 9 órát van a bölcsiben (mert ugye anyukának utazni is kell a munkába, meg vissza a...

Tovább...

Idétlen időkig…

Szerző: Dátum: 2013. nov. 05. Kategória: GYED-GYES alatt, GYED-GYES utáni visszatérés | 68 hozzászólás

Idétlen időkig…

Már nem először találkozom azzal a mondattal az anyukák részéről, hogy “lejárt a GYES-em, mennék vissza dolgozni, de a munkáltatóm szerint még várnom kell, mert nem jelentettem be a visszatérést 30 nappal előbb”. Legutóbb egy anyukának pedig azt üzente a HR-es, hogy bár lejárt a GYES, írjon egy visszatérési kérelmet (!), s ha majd ezt az igazgató úr aláírja, akkor jöhet vissza dolgozni. Úgy kb. két-három hete vár az anyuka… de meddig még, mennyi ideig? Úgyhogy, “kedves” munkáltatók, hálásan köszönöm, hogy egy újabb izgalmas témát adtatok nekem a heti bejegyzésemhez. És kedves anyukák, ezt kötelező elolvasnotok, s terjesztenetek! Kezdjük! A jelenleg hatályos munka törvénykönyve 128. §-a a következőképpen szól: “A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.” Azaz ennek igénybevételét te, a munkavállaló döntöd el, ez jár neked, s a gyermeked 3 éves koráig jár (bizonyos esetekben tovább is, a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt, lásd 2012. évi I. 130. §). A fizetés nélküli szabadság megszakításáról a hatályos Mt. 133. § (2) bekezdése rendelkezik: “A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.” A megszakítás szó azt jelenti, hogy nem veszed igénybe végig, hanem hamarabb megszakítod, mint a 3. év lejárta. Ebben az esetben (megint visszanyúlunk a jogszabály szövegéhez) egy egyoldalú jognyilatkozatot kell tenned, melyben kijelented, hogy megszünteted. Azaz ha ez egyoldalú, és kijelented benne a megszüntetést, akkor nem kérelem, nem igénylés, nem kettő aláírás van rajta, a tiéd és a munkáltatódé, aki beleegyezik, hanem csak egy, a tiéd. A munkáltatódnak nem kell beleegyeznie, mert ez nem az ő döntésétől függ, ez CSAK a te döntésed (de ennek a következményét is vállalod, azaz fel is mondhatnak neked!). Persze, nem árt, ha még néhány hasznos dolgot is írsz bele, többek között  gyermeked nevét, a születési dátumát, s a saját neved sem árt 🙂 (Pontos nyomtatványt erre itt találsz az ingyenes anyagok között.). Ami köti őt, az a 30 nap, legkésőbb ekkor megszűnik a fizetés nélküli szabadságod, s foglalkoztatnia kell téged (vagy felmondani, ha van rá valós, és okszerű indoka :-() A legkésőbb szóból pedig az következik, hogy hamarabb is megszűnhet a fizetés nélküli szabadság, ha a felek (azaz te és a munkáltatód is) úgy akarják. Nos, ezzel a megszakítás, és az idő előtti visszatérés kérdése kipipálva. Nézzük azt az esetet, amikor az anyuka otthon marad három évet. Erre az esetre az Mt. SEMMILYEN visszatérés bejelentésről szóló szabályt nem tartalmaz, mivel nem kell, nincs rá szükség! A munkáltató nagyon jól tudja, mikor született a munkavállalójának gyermeke, mikor adta ki neki a kötelező szülési szabadságot, utána a fizetés nélküli szabadságot, így ha azt az anyuka (vagy apuka) korábban nem szakította meg a fenti jognyilatkozattal, akkor a munkáltató számára teljesen egyértelmű és evidens, hogy a munkavállalójával szemben fennálló foglalkoztatási kötelezettségét mikortól kell újra teljesítenie. Az sajnos előfordul kis hazánkban, nem is kevésszer, hogy maximálisan elfeledkeznek az otthon lévő anyukákról (s tegyük hozzá, néha az otthon lévő anyuka sem nagyon tartja a kapcsolatot a munkáltatójával), de ez semmit nem változtat azon, hogy a fizetés nélküli szabadság lejárt, s az anyukát a következő naptól újra foglalkoztatni kell (legtöbbször ez a felgyülemlett szabadságok kiadásában testesül meg, vagy a felmondásban :-() Tehát összefoglalva: nincs várakoztatás, nincs 30 (60!) nap, nincs kérelem a 3. év lejárta után, melyet majd elbírál az igazgató úr, nincs időhúzás, hanem vagy munkáltatói felmondás van, vagy a szabadságok kiadása a következő naptól, amire a munkavállalót távolléti díj illeti meg, s utána vagy ezalatt tessék eldönteni, mi lesz az anyuka...

Tovább...

“Gyerek van?”

Szerző: Dátum: 2013. okt. 16. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 25 hozzászólás

“Gyerek van?”

Múlt héten feltettem a kérdés, hogy miről szóljon az e heti bejegyzés a blogon. A javasolt téma – nem csak az FB oldalon – de e-mailben, privát üzenetben is az volt, hogy hogyan oldjuk meg a pályázáskor a gyermekekről szóló információ “tálalását”. Mert ugye van, aki arra esküszik, hogy nem kell beleírni, van aki nem tagadja le, már az elején közli. Pláne akkor érdekes ez, ha a foglalkoztatási költségekkel kapcsolatos kedvezmény érvényesítésére is szeretne apellálni a pályázó anyuka, mert hogy hát ő ugye kevesebbe kerülne a cégnek… 🙂 Hogy ne ismételjen nagyon magam, kezdetnek ajánlom egy áprilisi cikkemet, amiben a “beleírjuk-e a CV-be, vagy ne” kérdést boncolgatom. Ebben a kérdésben továbbra sem látok nagyon más utat, szerintem próbálkozni kell, kinek ez, kinek az jön be. Sok mindentől függ, hogy kinek mit tanácsolok. Nem mindegy például, hogy ki a jövőbeli munkáltató. Van egy kedves barátnőm, aki a kicsi lánya mellől pályázott új állásra, a kezdetektől (értsd már a CV-jébe is beleírta) tudták, hogy mekkora a kislánya, s egyáltalán fel sem merült a munkáltatóban, hogy a gyermek miatt ne őt válasszák. Lelkes volt, szakmailag vérprofi, és úgy pörgött (alapjáraton :-)), hogy biztosak lehettek benne, ugyanazt tudja majd nyújtani, mint egy szingli huszonéves (talán “csak” némileg érettebb, tapasztaltabb 😉 ). Nyilván itt a vállalat kultúrájában eleve benne volt a rugalmasság, mint érték, az otthoni munkavégzés lehetősége, az az elfogadott gondolat, hogy nem csak az végez munkát, aki az iroda négy fala között, a főnök szeme láttára veri a laptopot, hanem otthonról is lehet eredményes munkát végezni, teljesíteni a napi, heti, havi elvárásokat.  Ezzel szemben tudok olyan munkáltatókat is idehaza, ahol csak a részmunkaidő, távmunka, vagy a kisgyermekes munkavállaló szavak hallatán a szociban edződött, vagy éppen kis magyar vállalkozói mentalitást képviselő HR-es épphogy keresztet nem hány, és szenteltvizet nem locsol ránk, mert efféle ördögtől való dolgokat mi ne is említsünk az interjún. Ezeken a helyeken tehát nem biztos, hogy a gyerekkel kell nyitni az interjút… Azt is figyelembe kell venni az állást kereső anyukának, hogy mik a munkakör sajátosságai, jellemzői. Mekkora gondot okoz egy egy hetes betegség, s kiesés? Van, aki átvállalja a munkát addig helyettünk? Ha mi lennénk az egyetlen munkavállaló a cégnél, aki azt a bizonyos munkakört el tudja látni, s nem lenne helyettesünk, bizony nem könnyű gyerekkel pályázni. Volt egy ügyfelem, aki korábban egy kis üzletben eladóként dolgozott, s eleve tudta, nem fog tudni sem ide visszajönni, sem másik ilyen helyre pályázni, mert nem volt váltótársa, azaz a főnöke elvárta, hogy betegen is bemenjen dolgozni, különben a boltot senki más neki nyitotta ki. (Zárójelesen jegyzem meg, nem túl törvényes megoldás ez.) Ha azonban meg van oldva a helyettesítés, a munkáltatónak sem olyan nagy érvégés néha egy kis betegség, s így könnyebben vesznek fel kisgyermekes anyukát. A kedvezményre is így szabad gondolni, ugyanezzel a logikával: ha jelentős a teljes bérköltséghez képest az az adó és hozzájárulás, amit megspórolhat a munkáltató, akkor ez igenis lehet egy érv az anyuka mellett a többi jelölttel szemben (itt ugye 2 évig bruttó 100.000 Ft-ig terjedő bérnél, teljes munkaidős foglalkoztatás esetén összesen 28,5 % szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást spórolhat meg a munkáltató, majd a harmadik évben 14,5 %-ot). De ha a maximálisan megspórolható 28.500 Ft eltörpül a teljes foglalkoztatási költség mellett egy 300.000 bruttó fizetésű munkavállalónál, rögtön kisebb a “csábítás”, hogy a munkáltató bevállalja az esetleges (de az ő fejében tényként szereplő) betegeskedést és hiányzást némi kedvezményért cserébe. Ez elsősorban tehát ott lehet előny, ahol alacsonyabb pozíciókról – és bérekről – beszélünk, vagy ahol a bérköltségek legális és tudatos csökkentése némi családbarát szemlélettel párosul (ahol mondjuk a HR-es maga is anyuka, s ezért forszírozza...

Tovább...

Mi kell a baby boom-hoz?

Szerző: Dátum: 2013. Júl. 01. Kategória: Egyéb, GYED-GYES utáni visszatérés | 25 hozzászólás

Mi kell a baby boom-hoz?

Néhány hete őrült cikkezés folyik a médiában arról, hogyan növelné a kormányunk a születési kedvet. Először csak a nagy hír közölték, részleteket nem, majd szépen lassan szivárogtatták ki a különböző ötleteket. Kaptam az alkalmon, s a Dolgozó mami Facebook oldalán megkérdeztelek titeket: mi kellene nektek ahhoz, hogy több gyereket merjetek vállalni? Szándékosan megadtam több lehetőséget, ami a kormány kiszivárogtatott tervei között is szerepelt, s belecsempésztem a sajátjaimat is, amiről szó sem volt az újságcikkekben. Hogy miért? Mindjárt meglátjátok! Volt itt minden: első hallásra hatalmas összegű kelengyepénz (amit még nem tudni pontosan, hogy az első vagy a további babánál adnának), magasabb TGYÁS, GYED, munkahelyi bölcsi és ovi állami normatívával, születések számát ösztönző tematikájú műsorok a tévében (neeeem, itt nem a “felnőtt” filmekre gondoltak a honatyák :-D, te kis huncut :-D), munkavédelmi akcióterv kiterjesztése a többgyerekesekre… Első hallásra ezek mind szépen hangzanak, s az általatok adott válaszok alapján úgy láttam, nektek is tetszik – főleg a magasabb TGYÁS, GYED. De hol a hiba? Mert bizony van, nem is kicsi… Te miért nem szülsz most azonnal másodikat, harmadikat, negyediket? Ok, rosszul kérdeztem, most azonnal nem tudsz szülni, kell néhány hónap hozzá (pontosan kilenc :-)), de miért nem vállaltok második, harmadik, negyedik babát? Számtalan anyukával beszélgettem leveleztem az elmúlt két évben, és a legtöbbjük – a túlnyomó többség – nem a TGYÁS, vagy a GYED összegét, az ovi vagy a bölcsi hiányát jelölte meg fő okként. Hanem a bizonytalanságot. Azt, hogy ha vége az otthon töltött éveknek, halvány lila dunsztja sincs, hogy lesz-e munkája. No, nem a régi cégnél, ott tuti, hogy nem várják vissza… hanem általában lesz-e új munkája a legkisebb gyerkőc 3. szülinapja után. S nem egy-két hónapig, hanem sok-sok évig. Hogy miért rossz, azaz nem túl hatékony megoldás a mostani pénzügyi gyors-tunning, amit terveznek? Mert nem ad sem hosszú távú biztonságot, sem lehetőséget arra, ami a legtöbb gyermekes családnak kell – a kétkeresős modell. Ha anyuka egy gyerek után megtapasztalta, hogy mennyire nehéz állást találnia, kettővel még nehezebb lesz. Hárommal meg még nehezebb… Márpedig a felelős gyerekvállaláshoz több dolog kell a szereteten és a gondoskodáson túl: előre tervezés, pénzügyi biztonság, pénzügyi felelősség. Arról, hogy mennyibe kerül egy gyerek (nem az első 2-3 évben, hanem 18-20 éves koráig, vagy még tovább), lehet vitatkozni, de tény: nagyon sokba kerül. Ha ez a téma érdekel, ide kattintva találsz egy nagyon jól összeszedett cikket a kezdeti költségekről, itt meg egy másikat a tervezésről, bevételekről, tartalékokról. Tehát szerintem az, hogy szüléskor kapsz egy nagyobb összeget, majd a 2. vagy 3. életévig kissé megemelik a mostani juttatásokat, nem segít. Olyan ez, mint a szabad felhasználású személyi hitel: csak az lebeg sokak szeme előtt, hogy hú, félmillió forintot kapok. Azt, hogy ezt mekkora kamattal, s vissza tudja-e egyáltalán fizetni, s ha igen, hány évig nyögi majd, már nem mindenki gondolja végig. Becsapós… Mellesleg a nem is olyan régi szakirodalmat olvasgatva (Bálint Mónika – Köllői János), vagy szakértőkkel egyeztetve az is fel kellene, hogy tűnjön a GYED-GYES emelést ígérőknek, hogy a gyermektámogatási rendszer munkapiaci hatásainak pontos felméréséhez olyan, kifejezetten e célra irányuló adatfelvételre lenne szükség, amely számtalan apró részletet rögzít a támogatást igénylőkről, azok korábbi jogviszonyairól, időtartamáról, bérezésükről, a visszatérés idejéről, vagy az otthonmaradás okáról, jelenlegi tevékenységükről, a gyermeket gondozó személyről, vagy intézményről. S most kapaszkodjatok meg: ilyen adatfelvétel az elmúlt negyven évben nem született, így érthetetlen, hogy havi több mint százmillió forint kerül kifizetésre egy olyan rendszer keretein belül, melynek a munkaerőpiacra, a női foglalkoztatásra gyakorolt hatását, a gyermekszülés utáni újbóli elhelyezkedést segítő vagy akadályozó mivoltát senki nem vizsgálta, így hasznosságát nem is tudhatja biztosan. Tehát emeljünk, de min? Azon, amit nem is tudunk, hogy miért folyósítunk,...

Tovább...

Szabadságok útvesztőjében

Szerző: Dátum: 2013. máj. 06. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 56 hozzászólás

Szabadságok útvesztőjében

Sokszor változott az elmúlt években a Munka törvénykönyve a dolgozót megillető szabadságok tekintetében, az egyik legnépszerűbb téma ez a blogon. Úgy gondoltam, – tekintve, hogy még mindig sok a félreértés és a téves info – készítek egy kisokost, amit gyorsan átfutva remélem, mindenki átlátja a főbb változásokat 🙂 1.) Még mindig jár a szülési szabadság 24 hetére a fizetett szabadság, s a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság első 12 hónapjára, ha még ezt az utóbbi időszakot 2011. augusztus 1-je előtt kezdted meg, ha utána, akkor már csak 6 hónapra (Mt. hatálya alá tartozó dolgozók és közalkalmazottak esetén, köztisztviselőknél azonban egységesen 6 hónap és kész). 2.) Jelentős változás a 2012. július elsejével hatályba lépett törvényben, hogy már nem jár fizetett szabadság a a naptári évenként harminc napot meghaladó keresőképtelenség esetén, erre tessék figyelni anyukák!!!!! 3.) Gyakran kérdezik tőlem, hogy ha a GYES után szabin vannak, akkor arra az időre is jár-e a fizetett szabi… a válasz természetesen igen! 4.) Az alapszabadság mértéke – bár a meghatározási módja kissé változott – ugyanannyi, erről többet ide kattintva olvashatsz, ha Mt. hatálya alá tartozol, ha közalkalmazott vagy, akkor ezt a postot böngészd át! 5.) A gyermekek utáni pótszabadságok rendszere 2012-ben változott, azaz innentől kezdve mindkét szülő jogosult a szabikat igénybe venni, erről többet itt olvashatsz. 6.) A szabadságot a munkáltató adja ki, ne te veszed ki 🙂 csak hogy félreértés ne legyen… azaz nem te döntöd el, hogy GYES után kiveszed-e, vagy inkább azonnal dolgozol.. 🙁 7.) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett tárgyévben kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni. Azaz ha fizetés nélküli szabin voltál, annak megszűnése, vagy megszüntetése után 60 napja van a munkáltatódnak kiadni a szabidat! Vita nincs, más megoldás nincs, pénzbeli megváltás – munkaviszony megszűnését, megszüntetését kivéve – nincs! 8.) A szabadság soha, de SOHA nem veszik el – bárki bármit is állítson! Ha egy fél focicsapatot szültél, akkor is annyiszor jár, ahány gyermeked van. 9.) A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni, azaz ha te hétfőtől péntekig dolgoztál, akkor azokra a napokra, ha pedig mondjuk négy napot egy héten, akkor azokra.  Ha 8 órás a szerződésed szerinti munkaidő, akkor 8 órányi bért számfejtenek, ha 4 órás, akkor 4 órányit, ha 12 órás, akkor 12-nyit (azaz órában kell elszámolni és nyilván tartani). És végül az alapszabályok: továbbra sem számolom senkinek ki a szabadságát, hogy miért nem, azt már itt egyszer megírtam, de aki szeretné maga kiszámolni, az Mt. hatálya alá tartozóként itt, és közalkalmazottként itt talál segítséget hozzá.   Ha odahaza lévő, és visszatérést fontolgató anyuka vagy, de nem tudod pontosan, mihez van jogod, nem igazodsz el a szabadságszámításban, vagy nem tudod, felmondhatnak-e neked, akkor ajánlom figyelmedbe az online munkajogi tanfolyamot! Kattints ide a részletekért! Ajánlott bejegyzések:A hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságokSzabadság kiszámítása – gyakorlati példák 2.Pótszabadság fogyatékos és tartósan beteg gyermek utánSzabadság kiszámítása – gyakorlati példák 1.Közalkalmazottak szabadsága – Tudnivalók a szabadságról 4....

Tovább...

Mikor jár az álláskeresési járadék?

Szerző: Dátum: 2012. dec. 19. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 46 hozzászólás

Mikor jár az álláskeresési járadék?

Egyre gyakrabban hallom, olvasom, hogy nagyon nagy félreértések vannak az álláskeresési járadék (leánykori nevén munkanélküli segély) terén. A blogon is egyre gyakrabban merül fel ez a kérdés, így azt hiszem, anyukák, itt az ideje, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba! A legszomorúbb, amikor maga a munkáltató él vissza a tudatlansággal, s a közös megegyezés aláírására azzal veszi rá az anyukát, hogy “így legalább kapsz segélyt, mert ha felmondunk, nem vagy rá jogosult”. NEM IGAZ! A folyósítás semmiképpen nem függ össze azzal, hogy milyen módon szűnt meg a munkaviszony, ha saját akaratodból jöttél el, ha neked mondtak fel, ha közöst írtatok alá, akkor is jár neked, ha a jogosultsági feltételekkel rendelkezel. A másik, amit szoktam hallani, hogy GYES mellett is kérhető… nem, GYES mellett nem kaphatsz álláskeresési járadékot, vagy ezt, vagy azt választhatod. Ugyanez igaz a vállalkozói igazolványra / tevékenységre, egyéb juttatásra, mint TGYÁS, GYED, egyetlen kivétel az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka, azt nem kell bejelenteni. Sajnos az összegéről is sok butaságot olvasni különböző fórumokon, ami nem is csoda, hiszen rettenetesen bonyolult  a megfogalmazás: “Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben az érintett jogviszonyokban elért – a vállalkozói jogviszony esetén a megfizetett – munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. Abban az esetben, ha a nyilvántartásba vétel későbbi időpontban történik, mint az ellátás iránti kérelem, akkor a nyilvántartásba vétel időpontjától kell vizsgálni a négy naptári negyedévet. Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért átlag járulékalap alapulvételével kell kiszámítani. A járadék összege a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél. Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el minimálbért, akkor a járadék számításának alapja a fentiek szerint számított összeg 60%-a.” Értitek, ugye 😀 ??? Ha mégsem, akkor fogjátok meg a kilépőpapírjaitokat, irány be a hivatalba, és majd ott elmagyarázzák. Egy tuti, a maximum összeg a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér (2015-ben bruttó 105.000 Ft). Maximum 90 napig jár, ez is nagyon fontos, hiszen eme idő alatt biztosított vagy, tehát orvosi ellátásra jogosult leszel, ha történik valami veled. Ha tehát lejárt a GYES, és nem vesz vissza a munkáltatód, nyersz még 3 hónapot, álláskeresésére… nem sok, de több, mint a semmi! Használd ki tehát! S hogy mit vigyél még magaddal a nyilvántartásba vételhez? Sok mindent 🙂 Nyugi, két napi hideg élelem és kispárna azért nem kell, de legyenek nálad a következők: személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ kártya, adó igazolvány, iskolai-, illetve szakképzettséget igazoló okiratok (no, meg ugye a kilépőpapírok a legutóbbi munkáltatódtól). Ha pedig ezen már túl vagy, sorban álltál, s kapod a járadékot – vagy már le is járt a 90 nap :-(, de csak nem jön a megfelelő állás veled szembe, vagy anyaként eleged van a sikertelen álláskereséséből, a sok visszautasításból, erre a tudásra van szükséged (kattints ide :-))!   További álláskereséssel, önéletrajzírással kapcsolatos tanácsokra vágysz, kifejezetten anyukákra szabva, méghozzá ingyen? Add meg a neved, címed, s máris megkapod a hírlevél sorozat első részét néhány percen belül!     Ajánlott bejegyzések:Munkanélküli segély 2016-banKényes kérdések az állásinterjúnFelkészülés az állásbörzékreMit kell tudnod a 40 ezer forintos bölcsődei támogatásról?6 végzetes hiba az álláskeresés...

Tovább...

“Felmondtak… pereljek? Mit tegyek? Hova forduljak?” – 2. rész

Szerző: Dátum: 2012. okt. 04. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában, Várandósan dolgozni | 45 hozzászólás

“Felmondtak… pereljek? Mit tegyek? Hova forduljak?” – 2. rész

Múlt héten elkezdtünk a bíróságokkal, peres ügyekkel foglalkozni, azzal a nem titkolt céllal, hogy jobban lássátok, ti anyukák, mi vár(hat) rátok, ha jogvitába bonyolódtok a munkáltatóitokkal. Átnéztük a Dolgozó mami szakjogásza, Dr. Kéri Ádám segítségével, hogy miért kell egyáltalán bírósághoz fordulni, milyen fontos határidőkre kell figyelni, s hogyan is néz ki egy keresetlevél. Jöjjenek tehát a további tudnivalók! – Ádám, mindenképpen szükséges ügyvédet megbízni? Nem képviselheti maga az ügyét a felperes? Ha mégis ügyvédet bíznánk meg, hogyan válasszunk? – Ügyvédkényszer nincsen, ugyanakkor egyéb peres eljáráshoz hasonlóan nem ajánlatos jogi képviselő nélkül pert indítani, illetve célszerű az ügyvédet alaposan kiválasztani. Az ügyben hozott ítélet ugyanis azon az alapon nem támadható meg, hogy a vonatkozó jogszabályokat a jogi képviselő nem, vagy nem helyesen ismerte, illetve hogy a cselekményre előírt határidőből kicsúszott. Léteznek ingyenes jogsegély szolgálatok, amelyek kiemelkedően alacsony jövedelmi szint igazolása esetén a keresetlevél megírásában segítséget nyújtanak. A perben kérhető ezt követően pártfogó ügyvéd kirendelése, melynek feltétele szintén az előbb említett rossz jövedelmi helyzet. A másik lehetőség, ha mi magunk ügyvédet hatalmazunk meg képviseletünkre. Körbe lehet pl. kérdezni ismerősöknél, akiknek volt hasonló perük és elégedettek voltak a perbeli jogi képviselőjükkel. Ha volt már egyéb jogvitánk, amelyben ügyvédünk munkáját megfelelőnek találtuk, érdemes őt megkérdezni, hogy ezzel a jogterülettel is foglalkozik-e. – Hogyan zajlik a bírósági tárgyalás? Az amerikai filmekben ugye megszokhattuk a szórakoztató beszédeket, a színészeket is megszégyenítő előadásokat, az esküdtszéket 🙂 Gondolom a magyar munkaügyi per ennél kevésbé látványos… – Nálunk esküdtszék nincsen, de ülnököket találunk a jogi végzettségű bíró mellett a pulpituson, azaz egy bíró és két ülnök ítélkezik. Az ülnökök szerepe a laikus ember általi benyomások közlése a bíró felé. A bíró ezt meghallgatva jogi szakértelme alapján hoz döntést. A tárgyalások kevésbé látványosak, mint egy amerikai perben. Miután egy jogi végzettségű bírót kell “meggyőzni”, így nincs szükség teátrális előadásokra, csupán szigorúan a jogi lényegre szorítkozó ügyvédi okfejtésekre. A tárgyalások látványosabb része inkább a peres felek személyes meghallgatása, vagy a tanúk vallomásai. Mind a felekhez, mind a tanúkhoz kérdéseket intéz először a bíró, majd a felek jogi képviselői. – Jelen van a munkáltató is, hogy kell ezt elképzelni? Egymással szemben ülnek a peres felek? Csak mert ez például egy diszkriminációs ügynél, ahol az anyukát akár érzelmileg erősen is érintheti a dolog, nem kellemes helyzet. – A tárgyaláson jelen vannak a peres felek, és ha a munkáltató egy cég, akkor annak vezetője is jelen lehet. Ezen kívül jelen vannak a jogi képviselők is. Sokszor érzelmileg is megviselő “csatározások”, “szócsaták” tudnak kialakulni a két oldal között a tárgyaláson, így fontos, hogy a munkavállaló készüljön fel erre, és tudjon arról előre, hogy egy érzelmileg megviselő, nehéz helyzet előtt áll. Kemény kérdéseket kaphat az ellenérdekű féltől, de előfordul, hogy a bíróságtól is. Ezekre fel kell készülni, határozott és pontos feleleteket kell tudni adni. – Elsőfokon, másodfokon, jogerősen… sokszor hallani ezeket a kifejezéseket… mit jelentenek? – A munkajogi perekben elsőfokon született ítélet ellen 15 napon belül fellebbezésnek van helye, ha bármelyik fél, akár a munkáltató, akár a munkavállaló úgy gondolja, hogy rá nézve sérelmes, “rossz” döntést hozott a bíróság, úgy írásban fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben pontosan meg kell jelölni, hogy az elsőfokú döntésben mit tart sérelmesnek a fellebbező fél, mennyiben szeretné, ha a másodfokú bíróság az ítéletet megváltoztatná. Másodfokon már három hivatásos bíró jár el, ülnökök nélkül. Feladatuk az elsőfokú iratanyag alapos átnézése, a fellebbezés és a másik fél esetleges reagálásának áttanulmányozása, ha szükséges, a felek ismételt, hiányzó kérdésekre irányuló meghallgatása vagy akár egy új tanú kihallgatása – ezek alapján hozzák meg döntésüket, amely már jogerős, amely ellen fellebbezésnek helye nincsen. – Ha megnyerte az anyuka a pert, mi jön utána? Ha például nem fizette...

Tovább...

“Felmondtak… pereljek? Mit tegyek? Hova forduljak?”

Szerző: Dátum: 2012. Sze. 28. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában, Várandósan dolgozni | 68 hozzászólás

“Felmondtak… pereljek? Mit tegyek? Hova forduljak?”

Régóta terveztem a következő interjú-sorozatot a dolgozó mami szakjogászával, Dr. Kéri Ádámmal. A júliusi Mt. változások kapcsán bekövetkező jelentős módosítások a felmondási védelem területén egyre inkább arra ösztökéltek, hogy egy új területtel foglalkozzunk közösen: a jogvitákkal, bírósági perekkel. Meggyőződésem, hogy ha egy anyuka jobban átlátja, mi vár rá, hogyan kell felkészülnie, milyen lépések vannak egy munkajogi vita során, mennyi időbe telik, akkor könnyebben szánja rá magát, hogy munkajogi vitát kezdeményezzen, ha úgy érzi, sérelem érte őt. Félő, hogy ez az idei változásokkal legtöbbször a munkaviszonyok megszüntetése kapcsán fog előjönni, de a cikkben más jogi vita lebonyolításához is hasznos tudnivalókat találtok általánosságban. Úgy gondolom, minden fontos, szóba jöhető kérdést feltettem az interjú során… de ha mégsem, ne habozzatok kérdezni! – Ádám, segíts kérlek rögtön az elején megérteni, hogy miért is van szükség munkaügyi bíróságokra, miért itt kell “rendezni” a vitás ügyeket a munkáltatónak, és munkavállalónak? Sok anyukától hallottam már a kérdést, hogy nem értik, kihez, hova, mikor és miért kell fordulni, s miért kell egyáltalán a bíróság, miért nincs minden leírva az Mt.-ben? – A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. Amennyiben a munkavállaló, illetve a munkáltató között a munkaviszonnyal összefüggésben vita merül fel – például a munkaszerződés rendelkezéseinek értelmezése, egyoldalú munkaszerződés módosítás, a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, felmondás, stb… – a felek munkaügyi jogvitát indíthatnak. Az ilyen jellegű jogviták elbírálására a munkaügyi bíróságok, mint speciális vitarendező fórumok rendelkeznek hatáskörrel. Ilyenkor ugyanis szükség van egy pártatlan, független fórumra, amely kizárólag a munkajogi szabályok alapján, elfogulatlanul dönt a vitában. A perre a munkáltató székhelye, illetve azon telephelye szerinti munkaügyi bíróság illetékes, ahol a munkavállaló a munkaszerződése alapján munkát végez vagy végzett. – Mit tanácsolsz, mikor lépjen valaki? Meddig várjon, ha úgy érzi, jogellenesen jár el a munkáltatója? – Kiemelendő, hogy amint a munkavállalónak munkaviszonnyal összefüggésben a munkáltatóval szemben vitája támad, illetve úgy véli, hogy a Munka Törvénykönyvében, illetve a munkaszerződésben rögzített jogait nem biztosítják (túlóra díjazásának elmaradása, kismama vissza nem vétele, egyenlő munkáért alacsonyabb bér fizetése, pótlék fizetésének elmaradása, stb…) azonnal munkaügyi jogászhoz (ügyvédhez) tanácsos fordulnia. Ez azért is fontos, mert a munkajogi szabályozás 2012. nyarától kezdődően alapvetően, sok esetben a munkavállalók számára hátrányosan megváltozott, s ezen változások egy része a már hatályban lévő munkaszerződésekre is vonatkozik, másrészt pedig a törvény az egyes jogosultságok érvényesítésére határidőt állapíthat meg. – Sokan nem is gondolnak arra, hogy pert indítsanak, attól félve, hogy úgysem lehet megnyerni, vagy hosszú évekig is eltarthat… neked mi a véleményed, mit tapasztaltál? Mennyi ideig tart általában egy munkaügyi per? – A munkaügyi jogviták jogerős lezárására – egyéb peres eljárásokhoz hasonlóan – évek múltán kerül sor. Az elsőfokú bíróság által meghozott, nem jogerős ítélet ugyanis megfellebbezhető, azaz legtöbb esetben rendes és rendkívüli jogorvoslat vehető igénybe. Figyelembe kell venni a szakértő kirendelésének szükségességét sok esetben (egyenlő munkáért egyenlő bért, túlmunka szükségessége, stb), ami az eljárást tovább húzhatja. – Értem, tehát készüljünk fel mindenki, hogy nem lesz könnyű és gyors folyamat. Ha valaki rászánja magát, hogyan indul egyáltalán egy peres ügy? Mi az első lépés?  – Először is azt említeném meg, hogy a munkajogi igények érvényesítésére a jog szigorú határidőket állapít meg, melyeknek betartására ügyelni kell. Az ilyen igény fő szabály szerint három év alatt évül el. A törvény 287. §-a írja elő, hogy az általános elévülési időtől eltérően mely esetekben rövidebb, harmincnapos a keresetindítási határidő. Erre minden esetben nagyon kell ügyelni! Így a keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kell előterjeszteni többek között: az egyoldalú munkaszerződés-módosítással, a munkaviszony megszüntetésének jogellenességével, a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel, illetve a fizetési felszólítással kapcsolatos igény érvényesítése iránt. Ez utóbbi kettőnél tudni kell, hogy a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van!...

Tovább...

Szabadság kiszámítása – gyakorlati példák 2.

Szerző: Dátum: 2012. Sze. 05. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 45 hozzászólás

Szabadság kiszámítása – gyakorlati példák 2.

Ígérem, hogy kaptok még egy példát a szabadság számításra, közalkalmazottak esetén is. Nézzük tehát Gizikét, aki közalkalmazottként dolgozik, és 2011. február 28-án szült, s aznap vette igénybe a szülési szabadságot is! Gizike életkora – nem szemérmesség, hanem a törvény miatt – rejtve marad előttünk (hiszen a közalkalmazottaknál nem függ a szabadság az életkortól). Ellenben “kutakodunk a pénztárcájában”, mert tudnunk kell, hogy milyen fizetési fokozata, és fizetési osztálya van, mert ez adja az ő szabadságait. 🙂 Gizike “E” fizetési osztályba, és 5-ös fokozatba tartozik, azaz 21 nap alapszabadsága, és 5 pótnapja van. Gizike kissé “pazarlóbban” bánt a szabikkal, s kivett egy kicsit többet a szülés előtt, mint időarányosan járt volna neki, mégpedig 10 napot 2011-ben. Így hiába járna Gizikének is a szülési szabadság 24 hetére, és a fizetés nélküli szabi első 6 hónapjára szabadság, valójában kevesebbet fog majd kapni, mert a 2011-es szabijából – ami 26 nap – elhasznált már 10-et. Így 2011. december 31-ig csak 16 jár neki. És jár még neki 2012-ben is? Nézzük csak, meddig is tart neki a GYED / fizetés nélküli szabi első 6 hónapja? Szülési szabin volt 2011. február 28-tól, elő tehát az öröknaptárt, hogy kiszámoljuk, meddig is tartott a szülési szabija, s utána a fizetés nélküli szabi első 6 hónapja. 2011. augusztus 14-ig tartott a 24 hét, tehát augusztus 15-től volt szülési szabin (szegényke pont kiesett azok köréből, akiknek még 12 hónapra járt szabi 🙁 ), egészen 6 hónapot, azaz 2012. február 14-éig. Tehát számoljunk még neki januárra és február 14-éig időarányos szabit, azaz január 31 nap, február 14 nap, ez összesen 45 nap, 26 osztva 366-tal és szorozva 45-tel = 3,19, azaz 3 egész nap jár még neki. Tehát 16 + 3 = 19. Nem felejtettünk el semmit? Dehogynem, a gyermek után pótszabit (Gizike férje ezt anno nem vette igénybe)! Egy évre jár két nap, tehát 24 hétre és 6 hónapra (legyünk most ilyen slendriánok, és számoljunk így saccperkábé), ami majdnem egy év, jár neki 2 nap. Összesen tehát 21 nap. Ugyanilyen módszerrel kell kiszámolni, ha több gyermeke van valakinek, hiszen minden gyermek után jár a szabi, ha azt az anyuka nem vette ki a következő baba megszületése előtt azokat. Ugye, hogy te is meg tudod csinálni?   Közalkalmazottaknak szóló, kifejezetten kisgyerekes anyukákra szabott jogi tanácsokat szeretnél, méghozzá ingyen? Add meg a neved, e-mail címed, s máris megkapod a hírlevélsorozat első részét!   Ahhoz, hogy a későbbiekben téged érdeklő munkajogi információkat megfelelő időben küldhessek, kérlek, ne csak a nevedet, és az email címedet add meg, hanem a legkisebb gyermeked születési évét és hónapját is (nem kötelező, de ajánlott). Név:* E-mail cím:* Legkisebb gyermeked születési éve év20182017201620152014201320122011201020092008200720062005 Legkisebb gyermeked születési hónapja hónap123456789101112   (photo by septuagesima) Ajánlott bejegyzések:A hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságokSzabadságok útvesztőjébenPótszabadság fogyatékos és tartósan beteg gyermek utánSzabadság kiszámítása – gyakorlati példák 1.Közalkalmazottak szabadsága – Tudnivalók a szabadságról 4....

Tovább...

Szabadság kiszámítása – gyakorlati példák 1.

Szerző: Dátum: 2012. Sze. 03. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 181 hozzászólás

Szabadság kiszámítása – gyakorlati példák 1.

Hát, kedves anyukák, úgy látom, továbbra sem megy a szabadságok kiszámítása önállóan, így gondoltam, kaptok még egy kis segítséget. A héten konkrét számításokat fogok bemutatni, hogy mindenki láthassa, nem ördöngösség ez 🙂 Fiktív, kitalált adatokkal megnézünk egy Mt. hatálya alá tartozó, majd később egy közalkalmazott anyukát, hogy ennek alapján mindenki el tudjon igazodni a szabadságszámítás ködös, sűrű dzsungelében 🙂 Első alanyunk az 1975-ben született Marika, aki 2010-ben szülte első babáját. Marika a szülés előtt is még dolgozott, nagy szorgalmas volt, és az az évi szabadságaiból is csak 2 napot használt fel 2010-ben. Szülési szabadságra  a szülés napján, 2010. május 1-jén ment, majd utána a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságot igényelt munkáltatójától. (Ugye tudjuk, hogy valójában TGYÁS-t, megy GYED-et emlegetnek sok helyen – néha én is – , de ezek a pénzbeli ellátások, amiket kapunk, a szabit meg az Mt. szerint kapjuk, ami szülési szabadságot, és fizetés nélküli szabadságot említ :-). Ezért most én is precíz leszek!) Nos, Marikának már hiányzik a munkahelye, s nagyon szeretne újra dolgozni, tekintettel arra, hogy kicsinyét a bölcsiben tárt karokkal várták, s két hét alatt gond nélkül beszokott. Szerencséjére munkáltatója is szeretettel várja vissza, így Marikának már csak egy kérdése maradt: mennyi szabija is lesz, amit a munkáltatója kiad neki? Marika először is beüti a google keresőbe, hogy öröknaptár, s a legelső találatot el is menti magának: http://nagyvofely.hu/2010/oroknap , hogy amikor majd számolgat, tudja pontosan, hogy évekkel ezelőtt hogyan is voltak a napok, hónapok… Ezek után nekiáll számolni: Jár szabadság a szülési szabi idejére, és a fizetés nélküli szabi első évére (mert Marika még 2011. augusztus 1-je előtt kezdve meg a fizetés nélküli szabit), tehát 2010. május 1-jétől 24 hétig, azaz 2010. október 15.-ig (ugye, hogy erre is jó az öröknaptár?), majd utána 2010. október 16-tól egy évig, azaz 2011. október 15-ig. A szabadságot időarányosan kell kalkulálni, azaz az éves szabadságból csak azokra a napokra jogosult, amik erre az időszakra esnek. De mennyi is volt az éves szabadsága 2010-ben? Hány éves is volt? 35. életévét töltötte, tehát 25 napja volt neki. Mit is mondtunk? Hogy kivett már 2 napot az éves szabijáról, tehát akkor mennyije maradt 2010. december 31-ig? Igen, 25-2 = 23. Na, 2010 ezzel le is tudva.(Persze számolhattam volna úgy is, hogy 2010-ben járt neki április 30-ig 8,2 szabadságnap, s ebből ő igénybe vett 2-t, azaz maradt itt 6 napja, és a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabi 2010-es idejére május 1-jétől december 31-ig járt neki 17 szabadságnap. Ez így ugyanúgy 23-at ad ki.) Most jön 2011. Meddig is jár neki szabi? 2011. október 15-ig, a fizetés nélküli szabi első évéig. Akkor elsőnek megnézzük, hogy 2011 nem szökőév-e? Nem! Jó, akkor kiszámoljuk, hogy hány nap van 2011. január 1-jétől 2011. október 15.-ig. Januárban 31, februárban 28, márciusban 31, áprilisban 30, májusban 31, júniusban 30, júliusban 31, augusztusban 31, szeptemberben 30, és októberben 15 jár még neki. Ez együtt 288 nap. Hány nap is van az évben? 365. Leosztjuk az éves szabadságnapok számát – ami 2011-ben is 25 az életkora alapján – 365-tel, és beszorozzuk 288-cal. Az eredmény 19,7, a felet elérő töredéket felfelé kerekítjük, azaz 20 nap. A gyermek utáni szabit Marika párja vette igénybe, így azt ő már nem igényelheti. Így összesen van neki 23 és 20, azaz 43 napja, amit a munkáltatója ki kell, hogy adjon. Ugye, hogy nem olyan vészes??? 🙂 Ha Marika egy évvel később szült volna, akkor már csak a fizetés nélküli szabi 6 hónapjára járt volna neki szabadság, hiszen akkor 2010. október 16. helyett 2011.október 16-án kezdte volna meg ezt az időszakot (ugye még emlékeztek? 2011. augusztus 1. a választóvonal!) Hamarosan jön a közalkalmazottas...

Tovább...

8 jel, amiből arra következtethetsz, hogy visszatérő anyukaként nem vagy túl népszerű a főnököd szemében

Szerző: Dátum: 2012. Júl. 11. Kategória: Újra munkában | 41 hozzászólás

8 jel, amiből arra következtethetsz, hogy visszatérő anyukaként nem vagy túl népszerű a főnököd szemében

Van az a híres női megérzés, amikor érzed, tudod, hogy hiába bazsalyognak veled szemtől-szembe, a hátad mögött megpróbálnak mindent, hogy végre kitúrjanak a munkahelyedről… miről is ismered ezt meg? Nos, a héten – kissé viccesen – ezzel a kérdéssel foglalkozom. Anyukák, ki ismer magára? 😀 Pontosabban a munkáltatójára? A te fizetésed és az ugyanabban a munkakörben dolgozó férfi kollégáid fizetése között nulla eltérés van. Az a bizonyos nulla az ő fizetésüket mutató szám után áll, a tiéd után meg nem. Míg az azonos szinten lévő férfi vezetők cégautónak Lexus-t kaptak, neked női vezetőként egy libazöld Toyota Yaris jutott. Amióta visszatértél a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságról, felsővezetői utasításra minden megbeszélés reggel 7:30-kor, vagy délután 17:00-kezdődik az osztályodon. A halaszthatatlanul sürgős és abszolút prioritást élvező feladatokat rendszeresen pénteken délután 16:00-kor kapod meg, azzal a megjegyzéssel, hogy ezt még ma kell megoldanod. Eltörölték a cafeteriából az iskolakezdési támogatást, s a családi nap és a szokásos céges jótékonykodásos óvodafestés is elmarad, mióta “erőszakos módon visszaküzdötted” magad a régi munkakörödbe. Írásban nyilatkoztatnak, hogy legkisebb gyermeked, Pistike jövő héten kezdődő bölcsődei beszoktatása alatt büntetőjogi felelősséged tudatában vállalod, hogy a gyereknek naponta 2000 mg C-vitamint adsz. Pistikétől pedig írásban kérik a nyilatkozatot (szintén büntetőjogi felelőssége tudatában), hogy az anya által adott C vitamint lenyeli, maximálisan hasznosítja, és a tőle telhető legnagyobb gondossággal kerüli a betegnek tűnő bölcsődés csoporttársait. Mióta a konyhában megsúgtad a kolléganődnek, hogy újra rajta vagytok odahaza a pároddal a babaprojekten, mert már jöhetne a ketteske is, azóta a minden hónapban szokásos osztályértekezleten új divat van: a céges havi riport beadása mellett vizeletmintákat is kérnek (az új céges szabályzatra hivatkozva), melyet azonnal tovább is szállítanak a közeli kórház nőgyógyászati osztályának laboratóriumába. 😀 Dolgozó mamik, fel a kezekkel, akinek ismerős a helyzet 🙂 Tetszett? Like-old, és oszd meg! Ajánlott bejegyzések:Újabb gyermek és az anya karrierjeBabaszobából vissza a munka világábaMunkaszüneti napok, munkanapok, pihenőnapok 2015-benMikor térjünk vissza a munkába?Checklista a munkába...

Tovább...

Gyászold a céget, csak ne túl sokáig…

Szerző: Dátum: 2012. jún. 11. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 2 hozzászólás

Gyászold a céget, csak ne túl sokáig…

Bármennyire is szeretnénk, hogy ne így legyen, sajnos a gyermeket szülő munkavállaló jó eséllyel kerül a leépítési lista elejére, még akkor is, ha nem kifejezetten vele szeretnének kitolni… Rendkívül sok anyukának kell ezen túl szembe néznie azzal, hogy a GYES letelte után nem veszik vissza a régi munkakörébe, hanem elküldik. Ma egy kicsit azzal foglalkozunk, hogy mi zajlik le az emberben ilyenkor, milyen fázisokon megy át, hogyan kezelhetők ezek a napok, hetek. Nincs rosszabb, mint a bizonytalanság – tartja a mondás, és van is benne valami. Minden nap úgy felkelni, bemenni dolgozni, hajtani a kitűzött célokért, hogy nem tudod, mi lesz veled holnap, nagyon nehéz. Ezért is van az, hogy az első reakció jó néhány munkavállalónál az, hogy megkönnyebbül. Végre kiderült, végre tudja mire számítson. Ha a leépítés váratlanul jött, vagy a dolgozó úgy érzi, hogy ő nagyon jól végezte  a munkáját, sokszor értetlenül áll a helyzet előtt. (Kivéve persze azokat az anyukákat, akiket már a visszajövetelnél kézzel lábbal akadályozott a munkáltató, s a “kikényszerített” újrafoglalkoztatás során lépten-nyomon értésükre is adták, hogy addig lesznek csak itt, míg el nem jön az első adandó alkalom…) Keserűség, düh, megsebzettség érzése… ezek kavarognak az ember lányának fejében. Ami még rátehet egy lapáttal az egész szerencsétlenség-érzésre, az az a tény, hogy kisgyerekkel a háta mögött ma idehaza vajmi kevés esélye van a legtöbb anyukának elhelyezkedni. Valahogy nem mi vagyunk az álom munkavállaló a tipikus átlagos magyar munkáltató számára… hm… nem is értem, hogy miért? Ha még ez tetéződik egy jó kis GYES-es önbizonytalansági szindrómával (“jaj, én nem tudok semmit, mindent elfelejtettem odahaza, már beszélni sem tudok, csak gügyögni…”) egyenes út vezethet a totál depresszióig. Ok, anyukák, most húzzuk be a kéziféket, és mielőtt szélsebesen lerobognánk az önsajnálat pocsolyájának legmélyebb rétegeibe, hogy ott dagonyázzunk jó sokáig, nézzük meg egy kicsit pszichomókus szemmel a dolgot: teljesen normális, hogy szorongtok, hiszen bizony a gyerkőcnek 3 hónap múlva is kell cipő, nadrág, étel, s ez pénzbe kerül. Az is gyakori, hogy esetleg kerülitek a többieket, a barátokat, rokonokat, (bár ez inkább a férfiakra jellemző), hogy magatokat, vagy másokat vádoljátok a történtek miatt. És ha a néhány havi végkielégítés és a felmondási időre járó bér már ott van a számlátokon, az is megtörténhet, hogy ez az ideiglenes pénzügyi stabilitás szép rózsaszínes leányálom-szerű állapotba ringat titeket. ÉBRESZTŐ!!!!! Ha ezen túl vagytok, akkor jöjjön a pozitív alkalmazkodás fázisa: elfogadjuk, hogy ez van, ugyan még kissé szomorúak vagyunk, de nézzünk már végre a jövőbe!. Mindent, ami korábban a régi munkahelyen volt – emlékeket, érzéseket, történéseket – tegyetek be egy szép dobozba, jól zárjátok le, és ne vegyétek ki jó ideig. Most már ne rágódjatok azon, hogy bizony jobban ellen kellett volna állni, amikor a közöst az orrotok alá dugták, hogy mégsem kellett volna azt a másik munkakört, határozott idejű szerződéssel elfogadni a régi, határozatlan idejű helyett… most már ezzel nem segítetek magatoknak. Nézzétek át, hogy mit tudtok tanulni belőle, a többit meg pakoljátok el az agyatok hátsó kis polcára. Ez a keserűség és düh nem fog jól jönni a következő hetekben, ha állásinterjúkra készülsz! Inkább gondold végig, hogy mit szerettél ebben a munkában, miben vagy jó, mit tudnál innentől kezdve csinálni.  Tervezgess, gondolkozz, és az energiáidat fektesd álláskeresésbe. Keresd meg a segítő kapcsolataidat, barátokat, távolabbi ismerősöket. Gondolj arra: ez nem az utolsó munkában töltött napod, hanem az első, izgalmas napja az új életednek! 🙂 (photo by SamHastings) Szeretnél jobban érteni a munkajoghoz? Tudni akarod, milyen változásokat hoz az új Mt.? Iratkozz fel az ingyenes munkajogi hírlevelemre! KATT IDE! Ajánlott bejegyzések:Munka-magánélet egyensúly – az én véleményem…Távmunka, mi is az?Amit mindenképpen szerezz be 2020-ban: egy jó határidőnapló!Újabb gyermek és az anya karrierjeOtthoni munka...

Tovább...

Szabadságok kivétele és a GYES kapcsolata – Tudnivalók a szabadságról 3. rész

Szerző: Dátum: 2012. ápr. 16. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 149 hozzászólás

Szabadságok kivétele és a GYES kapcsolata – Tudnivalók a szabadságról 3. rész

Remélem, hogy a korábbi cikkek alapján már mindenki ki tudta számolni, hogy mennyi szabadság is jár neki munkába visszatéréskor, és már azt is tudjátok, hogyan is kell majd ezt a munkáltatónak kiadnia. Nézzük tehát a következő nagy kérdést, hogyan is érdemes intézni a szabadságok kivételét és a GYES folyósítását. Az első fontos tudnivaló, hogy 8 órás kifizetés (mindegy, hogy valójában dolgozol, vagy szabadságon vagy) és a GYES együtt nem működik! Azaz ha nem a gyermeked 3 éves kora után térsz vissza, hanem hamarabb, akkor több mindent is végig kell gondolnod. Ha teljes munkaidőben mész vissza dolgozni, akkor a GYES-t teljesen le kell mondanod, hiszen nem leszel rá jogosult. Tehát attól a naptól kezdve, hogy nem vagy fizetés nélküli szabadságon, GYES-t sem kaphatsz, de mivel a bent ragadt szabadságnapokat veszed ki, így jobban is jár a családi kassza :-). Ha azonban részmunkaidőben mész vissza (és erre július elsejétől törvény szerint mindenkinek meglesz a lehetősége), akkor azt tanácsolom, hogy a munkaszerződés-módosítást csak a szabadságok kivétele után írd alá, vagy ha előbb aláírjátok, csak onnantól legyen érvényes, hiszen a szabadságokat a mindenkori érvényes munkaszerződés szerint fizetik ki, márpedig nem mindegy, hogy 4, 6, vagy 8 órányi bért kapsz… Ha a szabikat 8 órával fizetik ki, akkor erre az időre a GYES-t le kell mondanod, és készülj fel arra, hogy az újra igénylésnél a részmunkaidős szerződésedet is be fogják kérni valószínűleg, ellenőrzik, hogy valóban jogosult vagy-e munkavégzés mellett is a GYES-re (azaz maximum heti 30 órát dolgozol-e)? Ha korábban is maximum napi 6 órában dolgoztál, akkor nem kell a fentebb írtakkal foglalkoznod, egyszerűen megszünteted a fizetés nélkülit, s a szabik kivétele alatt is kaphatod a GYES-t a gyermeked 3 éves koráig. Ha ikrei vannak egy anyukának, akkor dolgozhat teljes munkaidőben GYES folyósítás mellett, ha az egyik baba utáni GYES-ről lemond, tehát nála a szabadságok kifizetése mehet 8 órával, s egy GYES-t folyósítanak neki közben. Ha tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermeke van az anyukának, neki nem kell a szabik kifizetése alatt lemondania a GYES-t, ő kaphatja egyszerre a kettőt. Hát, anyukák, ennyi volt a tudnivaló, véget ért az “alapfokú szabadságos kiképzés” az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók részére 🙂 Használjátok okosan az információkat, számoljatok, tervezgessetek, s főleg, álljatok ki magatokért! A következő szabadságos post alkalmával a közalkalmazottak és köztisztviselők jönnek, hogy ők se maradjanak ki a jóból! Hamarosan… (photo by patriziasoliani) Vitád, problémád van a munkáltatóddal? Szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből? Jó lenne, ha valaki személyesen segítene eligazodni a jogi útvesztőben? Kattints ide, s nézd meg, hogyan tudok neked személyesen is segíteni! Ajánlott bejegyzések:Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetIdétlen időkig…Szabadság kiszámítása – gyakorlati példák 1.Mától változnak a szabadságokra vonatkozó szabályok!!!Módosult a Munka...

Tovább...

Nők és kisgyermekes szülők atipikus foglalkoztatása hazánkban

Szerző: Dátum: 2012. Már. 29. Kategória: GYED-GYES alatt, GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 0 hozzászólás

  Sajtóközlemény   Kisgyermekes szülők atipikus foglalkoztatására irányuló felmérést indít a Magyar Távmunka Szövetség Munkacsoportja. Több ezer vállalatot kérdeznek távmunkával, részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatban. Megkérdezettek körében olyan munkáltatók szerepelnek majd, akik nőket, kisgyermekeseket távmunkában valamint részmunkaidőben foglalkoztatnak, illetve a jövőben foglalkoztatni kívánnak. A Szövetség fejlesztési irányok megfogalmazásával támogatná a Munkáltatókat a nők, kisgyermekes szülők rugalmas foglalkoztatásban – távmunkában, részmunkaidőben – történő visszatérésére vonatkozólag.   Budapest, 2012. március 27. Megalakult a Magyar Távmunka Szövetség „Kisgyermekes szülők rugalmas foglalkoztatásban” Munkacsoportja. A Munkacsoport létrehozásának fő célja, hogy a rugalmas foglalkoztatási formát – úgy mint távmunkásokat/részmunkaidősöket – alkalmazó, valamint a jövőben alkalmazni kívánó vállalatok körében nem reprezentatív szintű felmérést készítsen. Munkacsoport létrehozásában szerepet játszott az a tény is, hogy az Alapvető Jogok Biztosa idén „A Munka méltósága” címmel átfogó vizsgálatot indított. Az ombudsman vizsgálatában a pályakezdő fiatalok, a kiemelten védett csoportok mellett a kisgyermekes anyák munkaügyi helyzete is szerepel. A biztos a nők és kisgyermekes anyák elhelyezkedési esélyeit, a különféle alternatív munkavállalási formák, például a távmunka, részmunkaidő alkalmazását a köz- és a versenyszférában is vizsgálja. Hazánk jelenleg még nem rendelkezik kisgyermekes szülők atipikus foglalkoztatására – kifejezetten távmunkára – vonatkozó részletes adatokkal – állapította meg a Szövetség Elnöksége. A Magyar Távmunka Szövetség a téma aktualitása miatt hozta létre a Kisgyermekes Munkacsoportot, körbejárva az ombudsman által vizsgálandó kérdésköröket is. A Munkacsoportot 4 tagú – kisgyermekes anyukákból álló humán erőforrások menedzselésében jártas – szakmai csapat képviseli. A Munkacsoport Vezetője Tóth Adrienn, aki a Magyar Távmunka Szövetség elnökségi tagja. T. Adrienn vállalati HR vezetőként szakmai pályafutása alatt a szervezeti kultúrák és vezetőségek támogatásának köszönhetően munkáltatói és munkavállalói oldalon egyaránt gyakorlati távmunka tapasztalatokkal rendelkezik. A Munkacsoport Tagjai között szerepel: – Repka Ágnes, aki kifejezetten kismamáknak és anyukáknak szóló, ingyenes, online munkajogi és karrier-tanácsadással foglalkozó dolgozomami.hu honlap létrehozója. R. Ágnes kisgyermekes, vezető beosztásban dolgozó anyukaként – s több részmunkaidős anyuka szakmai feletteseként – többrétű személyes tapasztalattal rendelkezik a részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatban. – Orosz Viktória, aki a TEVA magyarországi teljes kommunikációs és pr tevékenységét építette fel. O. Viktória a gyógyszeriparban eltöltött 11 év után GYES mellett elsősorban távmunka keretei között és részmunkaidőben pr- és kommunikációs tanácsadóként dolgozik. – Somlóvári Csilla, aki felsővezetők kiválasztásával, fejvadászattal foglalkozik távmunkában. Az atipikus foglalkoztatás hazai népszerűsítése gyermekei születése óta foglalkoztatja, ezért indította el hiánypótló céllal a resztavmunka.hu honlapot Magyarország első számú, úgynevezett atipikus (részmunkaidős, távmunka vagy időszakos jellegű állásajánlatokat összegyűjtő) állásportáljaként. A Munkacsoport felmérésével konkrét gyakorlati tapasztalatokat és válaszokat gyűjtenek, fejlesztési irányokat fogalmaznak meg a nők, kisgyermekes szülők rugalmas foglalkoztatásban – távmunkában, részmunkaidőben – történő visszatérésére vonatkozólag. A Szövetség Munkacsoportja a felmérés eredményeivel a munkáltatókat és az Alapvető Jogok Biztosa által indított „A Munka Méltósága” című alapjogi 2012. évi projektjének vizsgálatait is támogatni kívánja. A felmérés 2012. májusában egy egész hónapon át tart, majd a csoport 2012. augusztus hónapra tűzte ki a felmérés eredményeinek prezentálását.   Sajtókapcsolat: Orosz Viktória Magyar Távmunka Szövetség “Kisgyermekes szülők atipikus foglalkoztatásban” Munkacsoport Email: mtmsz-kisgyermekesszulok@googlegroups.com Ajánlott bejegyzések:Otthoni munka – lehetséges egyáltalán?Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetGYED Extra, de kinek?Otthoni munkavégzés nyáron – 6 tipp, hogy könnyebb legyenTávmunka, mi is...

Tovább...

Köztisztviselők, kormánytisztviselők, figyelem!

Szerző: Dátum: 2012. feb. 28. Kategória: GYED-GYES alatt, GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 20 hozzászólás

Köztisztviselők, kormánytisztviselők, figyelem!

Köztisztviselőként, vagy kormánytisztviselőként dolgozol, s babát vársz, vagy már gyermeked van? 2012. március elsejével hatályba lép az új törvény, nézzük hát, mire számítsanak innentől kezdve az eme törvény hatálya alá tartozó anyukák. Először is az egyik legnagyobb öröm, hogy rendeződik a gyermek utáni pótszabadságok kérdése. Korábban írtam róla, hogy az Mt. hatálya alá tartozó dolgozóknál már nem a szülők közül az egyiknek, hanem mindkét munkavállalónak jár a törvény szerint a pótszabi, ezt most végre itt is rendezték (102. § (1)  bekezdés). Mindezen túl a fogyatékos gyermeket nevelő kormánytisztviselő további két munkanapra jogosult fogyatékos gyermekenként. Megtalálható itt is továbbá a jelenleg hatályos Mt.-ből már jól ismert rendelkezés,  mely szerint a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a kormánytisztviselő a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani. További jó hír, hogy a gyermekét örökbe fogadó nőnek is jár a 24 hét szülési szabadság (szintén az Mt.-ben foglaltakhoz hasonlóan). Érdekesen alakul továbbá a felmentési védelem, hiszen a szokásos esetek megmaradtak: a munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg a jogviszonyt a várandósság, a szülési szabadság, és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság [111. §, 113. § (1) bekezdés], illetve – a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is – a gyermek hároméves koráig terjedő, illetve  a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, valamint a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap időtartama alatt. Ám figyelem, itt is csak akkor lehet a pocaklakóra hivatkozni, ha ezt a munkáltatóval közöltük előre, még a felmentés közlése előtt. Ha a köztisztviselő anyuka visszamenne dolgozni a kicsi 3 éves kora előtt, bizony egy nagy különbséggel találkozik: a felmentési védelme teljes körű lesz, nincs ugyanis benne az a kitétel, ami az Mt. hatálya alá tartozó anyukáknál sajnos bekerül július 1-jétől az új törvénybe. Megmaradt a részmunkaidős foglalkoztatás kötelezettsége is, így továbbra is kérhetik az anyukák a heti 20 órás foglalkoztatást, míg a kicsi 3 éves nem lesz, s továbbra is legalább 60 nappal előbb, írásban kell benyújtani. Ez azért nem hangzik olyan rosszul, ugye? Van köztisztviselő ismerősöd? Küldd el neki ezt a cikket, oszd meg a Facebook-on!   (photo by Nicole Swanson) Ajánlott bejegyzések:Babaszobából vissza a munka világábaMódosul a felmondási védelem a kisgyerekesek esetében?Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethet“Felmondtak… pereljek? Mit tegyek? Hova forduljak?” – 2. rész“Felmondtak… pereljek? Mit tegyek? Hova...

Tovább...

“Szép új világ…” :-(

Szerző: Dátum: 2011. dec. 22. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 33 hozzászólás

“Szép új világ…” :-(

Mivel teli volt ezzel a sajtó az elmúlt napokban, már biztosan ti is tudjátok, hogy megszavazták azt az Mt. módosítást, mely többek között a kisgyermeket nevelő dolgozó anyukák felmondási védelmét szünteti meg bizonyos esetekben (a tervezetről korábban már írtam, itt találjátok a cikket). Jobb félni, mint megijedni, nézzük tehát, hogy mi vár ránk jövő év július elsejétől… A munkáltató felmondással is megszüntetheti a munkaviszonyt a gyermek 3 éves kora előtt, ha a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása indokolja ezt. Hogy mit is jelent ez? Valamely lényeges kötelezettség szándékos vagy súlyos gondatlansággal történő jelentős mértékű megszegését, vagy olyan magatartás tanúsítását, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Azt hiszem, ez nem nagyon fog előfordulni, hiszen senki nem olyan buta és hanyag, hogy okot adjon erre… Veszélyesebb már az a módosítás, hogy  munkáltató működésével összefüggő okból is megszüntethető rendes felmondással a munkaviszony, ha nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy ha van ilyen munkakör, de a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. Képzeljük csak el, hogy ha egy multihoz megy vissza az ember lánya, ott azért elég nehéz lesz azt mondani, hogy megszűnt a munkakör, és semmi más nincs. Ahol 400-500 dolgozó van, ott azért csak akad egy másik állás (bár,  kitudja 🙁 mire képes némely HR-es, vagy főnök…). De mi van ott, ahol ennél lényegesen kisebb a cég létszáma, és az elmúlt években a válság csak még jobban “fogyasztotta” azt? Nemrég írta egy anyuka, hogy a korábbi adminisztratív munkaköréhez képest olyan méltatlan körülmények közötti munkát ajánlottak neki (poros, fűtetlen padláson irattározni), hogy nem is tudja, mit válaszoljon. A gond ott kezdődik, amikor egyezkedésre kerül a sor. Hogy miért? Mert az a cég, aki eddig is korrekt volt, ez után is korrekt lesz. Csak azért, mert a törvény lehetővé teszi, nem fogja sem kirúgni, sem megalázó, méltatlan körülmények közé kényszerítve otthon maradásra vagy közös megegyezés aláírására bírni a dolgozni vágyó anyukát. Gond ott lesz, akik eddig is ügyeskedtek – de a törvény nagyobb védelmet-biztonságot, és bizonyos magabiztosságot adott az anyukának. Mert eddig hangoztathattad (ha szükség volt rá), hogy a gyermek 3 éves koráig védett vagyok, és ezzel nem lehetett vitázni. Ez tény volt. Mostantól egyezkedés, bepróbálkozás, erőviszonyok fitogtatása jöhet, és bizonyítgatás a bíróság előtt. Vajon hányan fogják ezt bevállalni? Mert azt, hogy nem szűnt meg az állásod, csak éppen átnevezték / összevonták / szétosztották, hogy elküldhessenek, azt bíróság előtt kell majd bizonyítani. Igen, tudom, be lehet bizonyítani adott esetekben, hiszen lesznek itt is tények (munkaköri leírás – már ha van, tanúk, jegyzőkönyvek…). De biztosan a nyakába vesz egy 2-3 évre is elhúzódó pert, vitatkozást, stresszt, bizonytalanságot és főleg költségeket egy anyuka? Sajnos nem valószínű… Mi marad? A felmondás elfogadása, és az állás nélküliség… és néhány anyuka, aki majd harcol, és perel, és talán nyer is. Az övéké minden tiszteletem látatlanban is! Hát, ez a “szép új világ”… Photo by Matthieu Aubry Vitád, problémád van a munkáltatóddal? Szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből? Jó lenne, ha valaki személyesen segítene eligazodni a jogi útvesztőben? Kattints ide, s nézd meg, hogyan tudok neked személyesen is segíteni! Szeretnél jobban érteni a munkajoghoz? Tudni akarod, milyen változásokat hoz az új Mt.? Iratkozz fel az ingyenes munkajogi hírlevelemre! KATT IDE! Ajánlott bejegyzések:Babaszobából vissza a munka világábaAz 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethet“Felmondtak… pereljek? Mit tegyek? Hova forduljak?”Megszűnik a felmondási védelem?8 mondat, amit SOSE higgy el a...

Tovább...

Megszűnik a felmondási védelem?

Szerző: Dátum: 2011. nov. 27. Kategória: Újra munkában | 37 hozzászólás

Megszűnik a felmondási védelem?

Nagyon sokan kérdeztétek az elmúlt időben, hogyan fog változni az anyukák felmondási védelme. Az elmúlt hetekben rengeteg kérdés jött ezzel kapcsolatban ide az új, és a régi blogra is, nem egyszer olyanoktól, akikkel a munkáltatójuk közölte, ha jövőre vissza mernek jönni, ki fogja rúgni őket, mert az Mt. változni fog, s majd megteheti. Egyenlőre még nem véglegesek a hírek, de sajnos, igen, jelentős változás várható a felmondási védelem kapcsán. Nézzük hát, mire készüljetek…. A dolgozó, vagy dolgozni visszatérő mamikat érintő legnagyobb és legfájóbb változás, hogy nem minden esetben lesznek védve a munkáltatói rendes felmondás ellen. Amennyiben megszavazzák és kihirdetik ilyen tartalommal a törvénymódosítást, akkor a következő esetekben szüntetheti meg a munkáltató rendes felmondással a munkaviszonyt a gyermek 3 éves kora előtt IS (!): – ha a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása indokolja ezt (lényeges kötelezettség szándékos vagy súlyos gondatlansággal történő jelentős mértékű megszegése, vagy olyan magatartás tanúsítása, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi) – ha a munkavállaló képessége indokolja ezt, – munkáltató működésével összefüggő okból, ha nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, – vagy ha van ilyen munkakör, de a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. Szóval, gyakorlatilag elég sok indokból. Félek, ez azt fogja eredményezni, hogy aki eddig vissza tudott menni, azt azonnal eltávolítják, aki meg eddig nem ment vissza, ezek után nem is fog. Mert ha ugye azzal jön az egyik reggel a főnök, hogy át kell szervezni a munkaköröket, pont az anyukáé szűnik meg, így fel kell mondania neki, mert nincs másik megfelelő munkakör, hogyan bizonyítja be az anyuka, hogy de igen, van? Nehezen… És mi az egyetlen vígasz? Hogy legalább jár a végkielégítés (ezt csak azért írom le, mert valakitől azt hallottam, hogy a “kedves és jóindulatú” munkaügyes azt mondta neki, hogy jövőre már az sem jár, ha kirúgják az anyukát, így inkább írja alá most a közöst…). S hogy mikortól várhatóak ezek a változások? Az biztos, hogy 2012.-től, s várhatóan július 1.-jétől (információim szerint nem év elejétől). De biztosat csak akkor tudunk, ha kihirdetik a Magyar Közlönyben. Mit szóltok hozzá? Ezek után ti mernétek visszamenni dolgozni??? (photo by Tyler Oxendine) Vitád, problémád van a munkáltatóddal? Szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből? Jó lenne, ha valaki személyesen segítene eligazodni a jogi útvesztőben? Kattints ide, s nézd meg, hogyan tudok neked személyesen is segíteni! A cikk megjelenése óta megszavazták a törvénymódosítást, kattints ide, és olvasd el a tudnivalókat! Ajánlott bejegyzések:Babaszobából vissza a munka világábaAz 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetMódosul a felmondási védelem a kisgyerekesek esetében?Checklista a munkába...

Tovább...

Képzeld el…

Szerző: Dátum: 2011. okt. 03. Kategória: Egyéb, GYED-GYES utáni visszatérés | 4 hozzászólás

Képzeld el…

Korábban már indítottam az ördög ügyvédje cikksorozatot, ahol a munkáltatók, HR-esek szemszögéből mutatok be egy-két tipikus szituációt, amire a dolgozók, pályázók sokszor nem is gondolnak. Nem célom megvédeni senkit, aki nem fair módon játszik ebben a játékban, de szeretném, hogy lássátok, néha  a másik oldalon ülve sem olyan könnyű nap mint nap döntéseket hozni. Itt az újabb dilemma… Képzeljük egy kicsit magunkat egy munkáltató helyébe (azt nem írom, hogy mindenki a saját munkáltatója helyébe képzelje, magát, mert annak a letöbbetek esetében nem lesz jó vége :-), szóval csak egy sima, átlagos, kedves, nem inkorrekt munkáltatót kéretik elképzelni :-)). Megvan? Ok, akkor jön a következő lépés: képzeljük el, hogy bekopog az egyik legjobb női dolgozónk, s párás szemmel közli, hogy anyuka lesz, s készüljünk úgy, hogy ő várhatóan 3 évig nem jön vissza, mert ő biz’ nagy boldogsággal fog odahaza pelenkázni, pürésíteni, kísérni az első kis lépéseket, majd később rohanni a motorral száguldozó kispocok után. Okos és fair munkáltatóként határozott időre, a 3.évig veszünk fel valakit, mert hát tudjuk, mi a törvényes joga az anyukánknak, ha 3 év múlva vissza akar jönni, vissza kell, hogy vegyük. Így ezt a valakit tehát határozott időre vesszük fel, közölve vele előre, hogy drága új munkavállalóm, tudd, csak addig vagy itt biztonságban, míg az anyuka vissza nem jön, mert ez a hely az övé, s utána meg majd meglátjuk. A munkavállaló ezt tudomásul veszi, és végülis örül, legalább 3 évig van munkája 🙂 És ekkor jön a gikszer: anyuka 1,5 év után úgy dönt, hogy mégiscsak szeretne dolgozni, s törvényes joga ismeretében térivevényes levéllel tájékoztatja munkáltatóját, hogy ő most biz’ a pelust félrevágja, s jön vissza dolgozni, mert olthatatlan vágya a munka újra. S mert joga van, meg is jelenik 60 nap múlva, hogy kéri vissza a munkáját, munkakörét, fizetését, mindenét. És itt van a gond: a másik munkavállalót a munkáltató – okosan, fair módon – határozott időre vette fel, azaz tőle megszabadulni nem nagyon tud (hiszen a határozott időre kötött munkaviszonyt csak közös megegyezéssel lehet megszüntetni, vagy a munkáltató ki kell, hogy fizesse a határozott idő lejártáig a dolgozónak járó bért), de az anyukának meg vissza kell adni a munkakörét, vagy állásidőt kell fizetni neki. Őt elbocsátani szintén nem lehet, mert felmondási védelem alatt van… Tehát két dolgozót fizethet még másfél évig, s rossz esetben csak egynek való munkája van. Persze, ha van másik munkakör, ami éppen üres, átszervezheti oda az egyik dolgozót – ha neki az éépen megfelel, tetszik, beleegyezik. Vagy nekiállhat közöst dugdosni az orruk alá, majd aláírja valamelyik – bár, tudja, hogy ez törvénytelen… Ti mit csinálnátok, ha ti lennétek ez a munkáltató? Lássuk be, anyukák, néha a munkáltatóknak sem egyszerű, s bár sajnos idehaza tényleg az a jellemző, hogy a munkáltatók nagyon sok esetben nem korrekt módon bánnak a kismamákkal, anyukákkal, azért van, amikor ők is nehéz helyzetben vannak – saját hibájukon kívül. És szerintem nem megfelelő válasz az, hogy ez az ő bajuk. Igenis vannak korrekt cégek, ahol annak ellenére, hogy mindenben törvényesen járnak el, mégis lehetnek olyan helyzetek, ahol valakinek az érdeke sérülni fog…   (photo by thinkpanama) Ajánlott bejegyzések:Babaszobából vissza a munka világábaAz 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethet“Felmondtak… pereljek? Mit tegyek? Hova forduljak?”“Szép új világ…” :-(Megszűnik a felmondási...

Tovább...

8 mondat, amit SOSE higgy el a munkáltatódnak!

Szerző: Dátum: 2011. aug. 30. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 170 hozzászólás

8 mondat, amit SOSE higgy el a munkáltatódnak!

Újra és újra megdöbbenek, amikor a legkülönbözőbb munkáltatói javaslatokat, vagy indoklásokat hallom, amikkel a kismamákat, anyukákat “szédítik” az inkorrekt cégek. Többször hangoztattam már itt, és más fórumon is, hogy nem szabadna alapvető munkajogi ismeretek nélkül munkába állni, hiszen ha egyszer valamit már aláírtál, bizony elég nehéz bebizonyítani, hogy te azt nem úgy tudtad, gondoltad, hogy téged megtévesztettek. Összedobtam a “kedvenc” mondataimat, mazsolázgatva az elmúlt hónapok hozzászólásaiból, kérdéseiből. Ha ezek bármelyikével találkoztok, azonnal STOP, ne hagyjátok magatokat csőbe húzni! 1.) “Sajnos nem tudunk visszavenni, mert más más dolgozik a munkakörödben.” Háááát, ez az első szép próbálkozás… de ne hagyd magad! Amennyiben a gyermek 3 éves kora előtt térsz vissza (s ezt a törvényben rögzített határidőben, megfelelő módon jelezted) kötelező a munkáltatódnak foglalkoztatnia téged (vagy ha erre nincs módja, állásidő fizetésére kötelezett). 2.) “Sajnos a szabadságaidat csak a GYES letelte után tudjuk kifizetni neked.” Ajaj, itt is nagy gondok vannak. A szabadságokat a törvény szerint az akadáloyztatás elhárulása után kell kiadni, azaz a  fizetés nélküli szabadság megszakítása után. Ebben lehet némi eltérés, hogy 30 napon belül, vagy 183 napon belül (bővebben erről itt olvashatsz), de az, hogy várjál akár egy évet is, az nonszensz! 3.) “Mivel nincs munka számodra, mondj fel te.” Na ez az, amit végképp nem kell elhinni, még ha nem is vagy anyuka, akkor sem. Ha nem tudnak számodra munkát adni, s a gyermeked még nincs 3 éves, állásidő fizetésére kötelesek, vagy másik munkát kell biztosítaniuk. Ha felmondasz, akkor elesel az esetleges végkielégítéstől, s egyéb anyagi juttatásoktól is (a munkáltató pofátlanságától függően). 4.) Írjuk alá a közöst, mindenkinek az lesz a legjobb!” Neki biztosan :-), de neked kevésbé… A valószínűleg közössel lemondasz egy nagyobb összegű pénzről, ami járna neked, ez akár több, mint egy évi kereseted is lehet… Ugye nem állsz te sem olyan jól anyagilag? SOHA ne írj alá közöst, mielőtt nem tájékozódtál alaposan arról, mennyi is járna neked! 5.) “Sajnos most nincs munka, maradj inkább fizetés nélküli szabadságon továbbra is, jobb ez neked, mintha elküldenének…” A fizetés nélküli szabadság igénybe vétele a te döntésed, így ennek megszüntetése is a te döntésed. Ha nem kéred tovább, jogod van munkába állni újra, s a felmondási védelem miatt nem küldhetnek el rendes felmondással. 6.) “Ha nem kapod a GYES-t, mert 8 óra visszajössz dolgozni, akkor felmondhatunk neked, nem vagy védve.” Szép próbálkozás, csak nem igaz! Már régen módosult az Mt. , tehát nem csak a GYES folyósítás véd meg a felmondástól, mert úgy van a jelenlegi megfogalmazás, hogy a gyermek 3 éves koráig él a védelem (GYES folyósításától függetlenül). 7.) “A régi munkakörödbe nem tudunk visszavenni, de pályázz meg egy újat a többi külsős jelölttel együtt, s majd újra próbaidős leszel…” Na nee 🙂 … lásd 1. pont 8.) “Jól van, gyere csak vissza, de majd áthelyezünk kiküldetéssel néhány hónapra egy másik városba, és akkor nem érsz oda időbe a bölcsibe soha  a gyerekért.” Szép próbálkozás volt ez is, de ugye ezt már aztán végképp nem vesszük be anyukák? Mert tudjuk, hogy a gyermek 3 éves koráig nem kötelezhet minket a munkáltató más helységben történő munkavégzésre. Szép kis lista, mi? Ki tud még hozzátenni egy-két “okosságot”? 🙂 Attól félek, még lehetne bővíteni… (photo by Bridget Ames) FIGYELEM! A bejegyzés megjelenése óta megszavazták a Munka törvénykönyvének változását, kattints ide, hogy elolvasd a felmondási védelem módosulásáról a tudnivalókat! Már most sejted, hogy vitád, problémád lesz a munkáltatóddal? Szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből? Jó lenne, ha valaki személyre szabottan, minden kérdésedre válaszolva segítene eligazodni a jogi útvesztőben? S mindezt úgy, hogy ki sem kell mozdulnod otthonról? Kattints ide, s nézd meg, hogyan tudok neked segíteni!   Ajánlott bejegyzések:Babaszobából...

Tovább...

Diszkriminációt kell bizonyítanod? Vedd elő a diktafont…

Szerző: Dátum: 2011. aug. 25. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Diszkriminációt kell bizonyítanod? Vedd elő a diktafont…

A legutóbbi két szakjogászos bejegyzésben nagyon alaposan körüljártuk, hogy mikor köteles a munkáltató állásidőt fizetni egy kismamának, vagy anyukának, most azonban egy nagyon érdekes, konkrét jogesetet „hoztál” nekünk, Ádám. Azért is érdemes foglalkozni ezzel az üggyel, mert sokszor hallani, hogy a bíróságok mindig a munkavállalónak adnak igazat, de bizony néha korántsem iyen egyértelmű a helyzet. – Igen, ebben az esetben az érintett hölgy 10 éve dolgozott már a munkáltatónál gazdasági igazgatóként, amikor is elment szülni. Három év elteltével arról tájékoztatta a munkáltatót, hogy vissza kíván korábbi munkakörébe térni. A munkáltató azonban a gazdasági igazgatói pozíció helyett belső ellenőri munkát ajánlott fel számára lényegesen kevesebb fizetéssel. Az érintett hölgy anyaságán alapuló hátrányos megkülönböztetés miatt tett panaszt az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál, tekintettel arra, hogy nem fogadta el a felsővezetői státusz helyett a felkínált, lényegesebb alacsonyabb javadalmazással járó középvezetői státuszt. Úgy döntött tehát, hogy nem munkaügyi pert indít, hanem kizárólag az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos jogsérelmének orvoslását kéri (a munkaügyi bíróságon erre is hivatkozhatott volna). A hatóság a jogsértést megállapította, illetve jelentős összegű bírságot is kiszabott. Ezen döntést a Fővárosi Bíróság ítélete is helybenhagyta. – Ez jól is hangzik 🙂 legalábbis az anyuka számára. Hol a gond tehát? – Ott, hogy a Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor a korábbi ítéletet hatályon kívül helyezte, rámutatván arra, hogy abból a tényből, hogy a gazdasági igazgatói pozíció megszűnt, a gazdasági és kontrolling igazgatói pozícióra pedig határozatlan idejű szerződéssel egy férfi munkavállalót vettek fel, nem következik az, hogy erre az érintett hölgy anyasága adott okot. Az anyának ugyanis azt is bizonyítania kell, hogy a munkáltató döntését az a sztereotípia motiválta, hogy kisgyermekes anyaként nem képes a munkáját megfelelően ellátni (gyermeke gyakran beteg, stb). Azt is kimondta a Legfelsőbb Bíróság, hogy a kismama az Mt. alapján támadhatta volna a munkáltatója eljárását, de mivel ezt nem tette (csupán az egyenlő bánásmód követelményét sérelmezte), ezért ezzel a kérdéssel érdemben nem foglalkozott. Ezzel a döntéssel összefüggésben kiemelném, hogy a Legfelsőbb Bíróság az ún. osztott bizonyítás kötelezettségét annak céljával ellentétesen, érdekesen értelmezi. Értelmezésének ugyanis az az eredménye, hogy gyakorlatilag valamennyi releváns körülmény előzetes bizonyítása a kismama kötelezettsége, a nélkül, hogy a munkáltatónak bármiféle védekezést elő kellene terjesztenie. Álláspontom szerint az Európai Uniós szabályozás éppen ennek az ellenkezőjét tűzte ki célul, amikor is a bizonyítási terhen az ún. védett tulajdonsággal rendelkező személyek javára módosított. – De hogyan lehet az, hogy egy magyar bíró az Európai Uniós elvekkel ellentétesen döntsön? – Jelen esetben a hazai Legfelsőbb Bíróság azzal érvelt, hogy igaz ugyan az, hogy a kismamának csupán anyaságát és sérelmét kell valószínűsítenie, de az általa előadott tényeknek az ok-okozatot is valószínűsítenie kell. Ezzel összefüggésben pedig úgy vélte, hogy csupán az, hogy egy kismama helyett egy férfit alkalmaznak, akihez később ragaszkodnak, ilyen összefüggést önmagában nem valószínűsít. Az osztott bizonyítási teher ugyanakkor éppen azért jött létre, hogy a kérelmezőre ne hárítson olyan bizonyítási terhet (magnófelvétel, email), melyre az ügy jellegéből eredően nem képes. A munkáltató hasonló jellegű bizonyítási probémával az eljárás folyamán ugyanakkor nem szembesül. – Szóval a Legfelsőbb Bíróság elvárná, hogy az anyukák magnófelvételt készítsenek a beszélgetésről, amikor a munkáltatójuk éppen diszkriminálja őket? Ühüm, elég érdekes… tehát akkor viccesen (vagy viccen kívül?) anyukák, elő a diktafont, és szerezzetek egyértelmű bizonyítékokat 🙂 (photo by Ali Wade) Vitád, problémád van a munkáltatóddal? Szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből? Jó lenne, ha valaki személyesen segítene eligazodni a jogi útvesztőben? Kattints ide, s nézd meg, hogyan tudok neked személyesen is segíteni! Ajánlott bejegyzések:8 jel, amiből arra következtethetsz, hogy visszatérő anyukaként nem vagy túl népszerű a főnököd szemébenÚjabb gyermek és az anya karrierjeBabaszobából vissza a munka világábaMunkaszüneti napok, munkanapok, pihenőnapok 2015-benMikor térjünk vissza a...

Tovább...

Mától változnak a szabadságokra vonatkozó szabályok!!!

Szerző: Dátum: 2011. aug. 01. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 105 hozzászólás

Mától változnak a szabadságokra vonatkozó szabályok!!!

A mai naptól érvényesek a Munka törvénykönyvének módosított szabályai, többek között a szabadságok tekintetében. Bár korábban már írtam róla többször is, még mindig sok kérdést kapok, hogy “akkor mikortól is érvényesek az új szabályozások”, “vonatkoznak-e már rám, vagy még nem”… Így gondoltam, legjobb, ha írok egy tisztázó bejegyzést, amiből mindenki megérti a néha bonyolult fogalmazású törvényt. Nézzük tehát a legfontosabb két dolgot: 1.) A korábbi 12 hónap helyett, mostantól csak 6 hónapra jár fizetett szabadság a szülési szabadságot követő fizetés nélküli szabadság idejére (ezt szokták GYED-nek nevezni :-)). Aki tehát a módosítások hatályba lépése után, azaz 2011. augusztus 1-je után kezdi meg a fizetés nélküli szabadságát, az a munkahelyére visszatérve  már csak 6 hónapra járó szabadság kiadására / kifizetésére lesz jogosult.  Értelemszerűen, aki eme dátum előtt, annak még 12 hónapra jár a szabadság. Mondhatnám azt is nem túl szabályos jogi megfogalmazással, hogy tehát aki most fontolgatja a visszatérést, és számolgatja, hogy mennyi szabi is jár neki, ne ijedjen meg, hiszen – gondolom – ő már régóta megkezdte a fizetés nélküli szabit, azaz rá ezek a kurtítások nem vonatkoznak! Anyukák, ne parázzatok, gondoljátok végig szép nyugodtan, hogy mikortól kapjátok a GYED-et. Régóta, ugye? (Ja kérem, a családi kasszáról tuti eszetekbe jut…). Na, akkor nektek még 12 hónapra jár a szabi. 2.) A szabadságok – a fizetés nélküli szabadság megszüntetésekor, a munkahelyre történő visszatéréskor – ezen túl nem csak kivehetőek lesznek, de a munkavállaló és a munkáltató megállapodása alapján pénzben is megválthatóak lesznek (erre eddig csak a munkaviszony megszűnésekor volt lehetőség). Tehát a szabikat, amiket a gyermek ápolása miatt kivett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt kapsz, nem kötelező a visszatéréskor kivenni, ha ez így neked is megfelel (de csak akkor, ha beleegyezel a kifizetésbe a kivétel helyett, egyébként erre nem kötelezhet a munkáltatód!). Ha tehát a picúr elhelyezését bravúrosan megoldottad, akkor akár a visszatérés bejelentése utáni 30/60 nap múlva tetterősen, lelkesen bevonulhatsz a munkahelyedre, és hajrá, termelheted a GDP-t! 🙂 3.) A szabadságok kiadásának ütemezése is változott, ha több, mint 183 napot voltál akadályoztatva a neked járó szabadság kivételében (ennek igen nagy az esélye, hiszen a legtöbben a picúr 2-3 éves korában térnek vissza), akkor nem 30 napon belül kell a munkáltatónak kiadnia, hanem 183 napon belül. Tehát meglehet, hogy azt mondja, hogy kezdj el dolgozni, és majd a szabikat kiadja később. Ehhez sajnos joga van innentől kezdve. (photo by i_yudai) Vitád, problémád van a munkáltatóddal? Szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből? Jó lenne, ha valaki személyesen segítene eligazodni a jogi útvesztőben? Kattints ide, s nézd meg, hogyan tudok neked személyesen is segíteni! Ajánlott bejegyzések:Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetIdétlen időkig…Szabadság kiszámítása – gyakorlati példák 1.Szabadságok kivétele és a GYES kapcsolata – Tudnivalók a szabadságról 3. részMódosult a Munka...

Tovább...

Anyuka lesz? Gratulálunk… ja, és ki van rúgva!

Szerző: Dátum: 2011. Júl. 25. Kategória: Egyéb, GYED-GYES alatt, GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 1 hozzászólás

Anyuka lesz? Gratulálunk… ja, és ki van rúgva!

Épp hogy kihirdették a Munka törvénykönyve módosításait, amelyben több helyen is igencsak megnyirbálták az anyukák eddigi jogait, a Nemzetgazdasági Minisztérium nyilvánosságra hozta és társadalmi vitára bocsátotta az Mt. újabb tervezetét. Mindig is forró fejű emberke voltam, ami a szívemen, az a számon… ez a lányom születésével némileg talán változott, azóta igyekszem tudatosan kissé visszafogni magamat, mert hát egy gyermekes anyuka azért mégse csattanjon fel mindenen, de ahogy beleolvastam a tervezetbe, az első gondolatom, ami megfogalmazódott, a következő volt: “államitkár úr, tudja, hova dugja az ajtódíszét…!!!” Eddig sem volt könnyű helyzete egy kisgyerekes anyukának, na de ami itt van leírva, az maga a szégyen!!!! Nem csak a törvény változtatási javaslatai csapják ki a biztosítékot nálam, hanem az álságos és abszolút nem elfogadható indoklás, amivel meg is magyarázzák… A lombikbébi programban részt vevő nőknek a tervezet szerint nem jár a felmondási védelem, mert ez az időtartam nem meghatározható. Értem én, tisztelt urak a minisztériumban, aki tehát gyermeket szeretne, s sajnos természetes úton nem jön össze, de időt és pénzt nem kímélve próbálkozik, hogy mégiscsak tudjon egy GDP-t és nyugdíjat (!) termelő magyar állampolgárt adni a hazának, azt tegyük bármikor kirúghatóvá. Logikus, hiszen ez ám az egekbe emeli a születésszámot a jövőben! A másik javaslat szerint a felmondási védelem időtartama alatt is közölhető a rendes felmondás, s a türelmi idő megszűnne, azaz a dolgozó azonnal kirúgható lenne, amikor megszűnik a védelem. Indoklás (ezt muszáj szó szerint idéznem):  “Ha a munkavállaló a gyermekgondozási segély folyósítása mellett munkába állt, a munkáltató a munkaviszonyt rendes felmondással megszüntetni nem tudta, és esetenként indokolatlanul alkalmazta a rendkívüli felmondás jogintézményét.” Tehát mivel a jelenlegi szabályozás szerint rendes felmondással nem lehet elküldeni, rendkívülivel teszik, ami ugye a legtöbb esetben mondvacsinált ügyeken alapszik, s így törvénytelen, vagy csak simán nem állnak szóba a visszatérni szándékozó anyukákkal, vagy ráveszik a közös megegyezés aláírására. Nos, ezt ezen túl nem kell megjátszaniuk a munkáltatóknak, ha bejelented, hogy várandós vagy, ugyan él a felmondási védelem, de ebben a szent pillanatban közölhetik veled, hogy “szevasz, mihelyt vége a védelemnek, repülsz…”. Még 30 nap sincs… Nézzük csak, hát ez is milyen jó nekünk, hiszen így már a várandósságunk alatt is tudunk készülni az állásnélküliségre, és akár több, mint 3 évünk lesz állást keresni, hiszen tudjuk, ki fognak rúgni minket, mihelyt elfújtuk a 3 gyertyát a porontyunk szülinapi tortáján! Hurrá! Anyukák, még mindig nem vagytok meggyőződve kormányunk, és az okos minisztériumi szakértők családbarát terveiről? Hát, akkor itt az utolsó adu ász: a tervezet szerint csak a szülési szabadság időtartamára jár majd fizetett szabadság, azaz a GYED első évére már egyáltalán nem! Igen, tudjuk, eddig is annyi baj volt ezekkel a bent ragadt szabadságokkal, hetekig, hónapokig kellett zaklatni a munkáltatót, hogy adja ki, ezért is jó, hogy most lecsökkentették fél évre a 12 hónap helyett. De ezzel a fél évre jutóval is még küzdeni kell, hogy kiadják, meg hogy ugye az emelt bérrel adják ki, és egyáltalán, ez a sok macera kinek kell? Vigyék csak a szabadságokat, úgyis csak nyűg volt vele… Micsoda? Hogy mikor és hogyan fogjátok a kicsit beszoktatni bölcsibe, vagy oviba, ha újra dolgoznátok? Ó, kis csacsik 🙂 hát szerintetek lesz addigra bölcsi és ovi? És most komolyan: ezek után ki foglalkoztatna titeket? Jó lesz nektek odahaza innentől kezdve… S a végére hadd tegyem ide az államtitkár úr szavait, aki persze továbbra is rendületlenül  – és bizonyára a meghatottságtól párás szemmel – osztja az ajtódíszeket: “az anyagi és a törvényi támogatások mellett ugyanúgy fontos az érzelmi megerősítés, hogy a társadalom is melléálljon a gyermekvállalásnak”. Államtitkár úr, én kissé óvatosabban közelítenék az anyukákhoz, mert még bele tetszik futni egy kakis pelusba, amit egy anyuka bátorkodik az Ön képébe törölni! No persze nem...

Tovább...

Szabadságok kifizetése + GYES együtt… hogy is van ez?

Szerző: Dátum: 2011. Júl. 21. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 58 hozzászólás

Szabadságok kifizetése + GYES együtt… hogy is van ez?

Korábban már írtam a GYED-GYES váltásról és a GYES melletti munkavégzésről több bejegyzésben és sok-sok hozzászólásban is. Többen is kérdeztétek az elmúlt hónapokban, hogy biztosan nem lehet-e a szabadságok kivétele alatt is kérni a GYES-t, ha a 8 órás munkaviszonyod alapján számfejtik a ki nem vett szabikat. Nos, jelentem :-): a MÁK figyel és ellenőriz (mármint nem személy szerint engem, hanem úgy általában a 6 órás munkaviszony melletti GYES-es kérelmeket), tegnap hívtak telefonon, hogy a korábban beadott GYES kérelmem mellé szíveskedjek becsatolni a munkáltatóm igazolását, hogy meddig kaptam GYED-et, és pontosan mikortól módosították a munkaszerződésemet 6 órásra, hogy megvizsgálják, valóban jogosult vagyok-e a GYES-re munka mellett is. Tehát ez egy újabb megerősítés, hogy aki GYED-et mond le, vagy a GYED lejárta után visszamegy dolgozni GYES mellett csökkentett munkaidőben, az – ha a bent ragadt szabijait 8 órás munkaviszony alapján fizeti ki a munkáltatója – erre az időre nem igényelheti a GYES-t, csak a szabik kivétele után, ha a tényleges munkavégzéshez már a munkaidőt módosították a szerződésében (max heti 30 órára). Szóval nem érdemes trükközni, ha valakinek az jutott eszébe hogy “áááá, úgysem nézik ezt…” 🙂 (picture by olarte.ollie) Vitád, problémád van a munkáltatóddal? Szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből? Jó lenne, ha valaki személyesen segítene eligazodni a jogi útvesztőben? Kattints ide, s nézd meg, hogyan tudok neked személyesen is segíteni! Ajánlott bejegyzések:Babaszobából vissza a munka világábaChecklista a munkába visszatéréshezAz 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetTárgyalási praktikák- 1. részGYED Extra, de...

Tovább...

Mikor jár állásidő a kismamának, anyukának?

Szerző: Dátum: 2011. Júl. 07. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában, Várandósan dolgozni | 37 hozzászólás

Mikor jár állásidő a kismamának, anyukának?

Számtalan, félreértésre okot adó nem hivatalos állásfoglalás, vélemény, fórumos hozzászólás van a neten az anyukáknak járó az állásidőről, s ezzel egyidejűleg nagyon kevés valós, tényszerű információ található. Gondoltam, utánajárok, mert engem is érdekel, hogy is van az, hogy bizonyos vállalatok azoknak az anyukáknak, akiknek nem tudnak munkát adni, állásidőt fizetnek, mások meg nem… Nagyon nem mindegy, hiszen ha valaki szeretne dolgozni, de nem tud, mert nem adnak neki munkát a munkahelyén, jövedelemtől esik el, ami egy kisgyermekes családnál különösen fájó pont lehet. A Dolgozó mami szakjogásza, Dr. Kéri Ádám volt segítségemre az állásidő körüli félreértések kitisztázásában. – Ádám, kérlek, segíts nekünk, kezdjük az elején. Mi is az állásidő, és mikor, miért fizeti a cég? Egyáltalán, hogy van az, hogy valaki nem dolgozik, és mégis bért kap? – Ha munkabérről beszélünk, a fő szabály az, hogy a munkabér munkavégzés esetére jár. Vannak azonban olyan esetek, amikor a munkavállaló a munkavégzés alól mentesül, ennek ellenére mégis díjazásra jogosult. Azok a kifizetések, amelyek juttatására nem a munkára tekintettel kerül sor, több csoportba sorolhatók. – Tudnál néhány ilyen esetet mondani nekünk, hogy jobban megértsük? – Persze, ilyen például a pihenőidőre kifizetett bér (például rendes, vagy rendkívüli szabadság esetén), vagy azok az esetek, amikor a munka nem végzése valójában mindkét fél érdekét szolgálja (pl. jogszabályon, a felek megállapodásán vagy a munkáltató döntésén alapulva iskolában, tanfolyamon való részvétel). Ide tartozik továbbá az is, amikor a munkavállaló oldalán jelentkező méltányos indok az alapja a kieső munkaidőre járó bérnek (pl. a közeli hozzátartozó halála, a véradás miatt távol töltött idő, vagy szoptatási idő), de ide sorolható az is, amikor a munkavállaló munkából való távollétének idejére és tartamára a munkabér fizetésének valamilyen külső, a felek közvetlen érdekein is rendszerint túlmutató indok az oka, például ha egy munkavállaló állampolgári kötelezettségeit teljesíti, amíg önkéntes, illetve létesítményi tűzoltóként tűzoltási vagy műszaki mentési szolgálatot lát el. És a minket most konkrétan érintő eset is ide sorolható, amikor a munkáltató oldalán felmerült okból elmaradt munkavégzés idejére jár munkabér. Így díjazás jár a rendkívüli üzemszünet, üzemzavar miatt kieső munkaidőre, a munkavégzés jogellenes akadályozása idejére. Ez az Mt. 151.§ (4) bekezdése által szabályozott azon eset, amikor a munkavállaló a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, és az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg.  Itt fő szabályként arra kell gondolni, amikor anyag-, áru-, vagy megrendelés hiánya miatt a munkáltató a munkavállalóit, vagy azoknak egy részét működési körében felmerült ok miatt, ideiglenesen nem tudja foglalkoztatni, de ez a szabály vonatkozik a munkaviszonyba visszatérő kismamákra is. – Értem, mit kell még tudni az Mt. kismamákra, anyukákra vonatkozó paragrafusairól? – Ezzel párhuzamosan az Mt. 85.§-a a terhes, illetve szülő nők vonatkozásában speciális rendelkezéseket tartalmaz az állásidő vonatkozásában. A törvény először is deklarálja, hogy a nőt terhessége megállapításától gyermeke 1 éves koráig egészségügyi állapotának megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy a munkafeltételeket kell ideiglenesen módosítani. Új munkakör kijelöléséhez azonban a munkavállaló hozzájárulása szükséges. Tekintettel arra, hogy az Mt. 85.§-ának (1) bekezdése alapján teljesítendő áthelyezés esetén a dolgozó nőt korábbi munkakörében akkor sem lehet tovább foglalkoztatni, ha a felajánlott új munkakört nem fogadja el, nagy súlyt kell helyezni a felek kölcsönös együttműködési kötelezettségére (Mt. 3. §-ának (1) bekezdése). Ennek alapján a munkáltató köteles adott esetben több munkakör felajánlásával, illetve a munkakörülmények egyéb vonatkozású módosításával s a dolgozó nő terhességével, illetve anyaságával összefüggő és az egészségügyi követelményeken túlmenő körülmények figyelembevételével is messzemenő erőfeszítéseket tenni a dolgozó nő számára elfogadható új munkakör biztosítására. A nőtől pedig együttműködési kötelezettsége alapján elvárható, hogy a neki a fentiek szerint felajánlott, állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakört elfogadja, ha ez körülményeire figyelemmel neki aránytalan sérelmet nem okoz. A törvény azt is kimondja, hogy...

Tovább...

Módosult a Munka törvénykönyve!

Szerző: Dátum: 2011. Júl. 06. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 184 hozzászólás

Módosult a Munka törvénykönyve!

Korábban jeleztem már számotokra, hogy várható néhány módosítás a Munka Törvénykönyvében, ami a kismamákat, anyukákat is érintheti (az erről írt bejegyzést itt találjátok). Nos, kérem, a héten megszavazták, megszületett az új törvény. Lássuk, hogy mit jelent ez nekünk… Kezdjük a fekete levessel: a legfontosabb megszorítás, hogy a TGYÁS lejárta után (aminek idejére ugye jár a fizetett szabadság), a gyermek otthoni gondozása céljából igénybe vett a fizetés nélküli szabadság ideje, a GYED alatt az eddigi egy év helyett, csak 6 hónapra fog járni fizetett szabadság. Ez, ahogy korábban is írtam, anyuka-szemmel nézve annyit jelent, hogy ha visszatérsz dolgozni, kevesebb szabadságnapod lesz, ami alatt például beszoktathatod a kicsidet oviba, bölcsibe. Ez azokra az anyukákra már vonatkozik, akik a törvénymódosítás hatályba lépését követően kezdik meg a fizetés nélküli szabadságot. A második változás, amit megszavaztak, szintén a szabadságokat érinti, innentől kezdve a munkáltató és a munkavállaló meg kell, hogy állapodjanak, hogy a gyermek nevelése miatti szabadságról visszatérő dolgozó kiveszi-e ezeket a napokat, azaz a munkába állása szabadságokkal kezdődik, vagy azonnal munkába áll, és kifizeti neki a munkáltatója. Ez lehet akár jó is számunkra, hiszen ha a munkáltatód visszavár, és azonnal szeretné, hogy kezdj, nem tudja megvárni a szabik kivételét, akkor most már erre is van lehetőség. Remélem, hogy ez valóban megállapodás lesz majd, s nem egy újabb kényszer… Az előzőekhez hasonlóan ez pedig azokra anyukákra már vonatkozik, akik a törvénymódosítás hatályba lépését követően szüntetik meg a fizetés nélküli szabadságukat. Akik nem közalkalmazottak és köztisztviselők voltak, azokra nem volt eddig egy kötelező erejű határidő, amennyivel előtte be kellett jelenteni a visszatérési szándékot a szülési szabi befejezéskor. Ezt most a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalóknál is bevezették, azaz attól függően, hogy a fizetés nélküli szabadság megkezdése után 6 hónapon belül, vagy 6 hónapon túl szeretne visszatérni az anyuka, 30, vagy 60 napja van a munkáltatónak, hogy foglalkoztatási kötelezettségének eleget tegyen. Én ezt a pontot személyesen pozitív változásnak értékelem, hiszen le van írva, hogy eleget kell tenni a foglalkoztatási kötelezettségnek egy adott határidőn belül, tehát nem húzhatják, halaszthatják a munkáltatók a visszavételt. Ugyanakkor ez számukra is egy segítség, egy irányadó határidő, hiszen van 1-2 hónapjuk, hogy a visszatérő anyukának “helyet csináljanak”, esetleg átszervezve az eddigi munkakörülményeket, munkafeladatokat. Én végül még egy pozitív módosítás született, a vezető állású munkavállalók rendes felmondásának indoklási kötelezettsége. A korábbi szabályozás szerint egy vezető állású kismama vagy anyuka esetében nem élt a felmondási védelem, és a rendes felmondást nem kellett a munkáltatónak indokolnia. Ezen túl a várandósság kezdetétől a szülési szabadság végéig a munkáltató köteles felmondását megindokolni, s a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. (A vezető állású kismamák, anyukák helyzetéről, s arról, hogy-e ebbe a csoportba tartozol-e, itt olvashatsz részletesebben.) Nos, mit gondoltok, anyukák, az új törvényről? (Photo by Bob AuBuchon) Már most sejted, hogy vitád, problémád lesz a munkáltatóddal? Szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből? Jó lenne, ha valaki személyre szabottan, minden kérdésedre válaszolva segítene eligazodni a jogi útvesztőben? S mindezt úgy, hogy ki sem kell mozdulnod otthonról? Kattints ide, s nézd meg, hogyan tudok neked segíteni!   Ajánlott bejegyzések:Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetBabaszobából vissza a munka világábaMódosul a felmondási védelem a kisgyerekesek esetében?Checklista a munkába visszatéréshezTárgyalási praktikák- 1....

Tovább...

TB szakértőre van szükséged?

Szerző: Dátum: 2011. Júl. 04. Kategória: GYED-GYES alatt, Várandósan dolgozni | 15 hozzászólás

TB szakértőre van szükséged?

Nem érthetünk mindenhez… vannak alap dolgok, amiket szerintem minden anyukának tudnia kell, de vannak bizony olyan esetek is, amikor jól jön egy szakértő segítsége. Hogy biztosan jól döntsünk akkor, amikor életünk egyik (talán) legnagyobb feladatára vállalkozunk, és babát várunk, tervezünk, jó tudni, hogy mikor és milyen anyagi támogatásra számíthatunk. Ha pedig a második, vagy harmadik baba jön, akkor tényleg minden pénz számít! Én a munkajog és karrier területén próbálok nektek, kismamáknak, anyukáknak segíteni, de részletekbe menő TB-s válaszokat nem tudnék nyugodtan, tiszta lelkiismerettel adni. Van azonban valaki, akihez TB-s kérdésekkel is fordulhatok ezen túl. Kathrinnal még akkor ismerkedtem meg, amikor elindítottam a blogomat.  Az első találkozónk egy több órás, jóízű anyukás beszélgetés volt, ahol szakmáztunk, gyerekeztünk, minden féle dologról beszélgettünk. Kifejezetten örültem, hogy találtam valakit – ő volt az első az azóta már nem is kis csapatból – akinek hasonló gondolkozása van, hasonló küldetéssel bír: segíteni az anyukáknak. Hónapokig támogattuk egymást a honlapkészítés rejtelmeiben, én őt bíztatva, hogy mennyi fog, ne csüggedjen, gyermekei, sok egyéb teendője és munkája mellett igenis össze lehet hozni egy színvonalas tanácsadói honlapot, ő meg engem szakmai tanácsokkal ellátva, hogy mit is kell hova beszúrni és milyen is egy banner linkje 🙂 Alább olvashatjátok bemutatkozását, küldetését, s a cikk végén megtaláljátok azt a linket is, amire kattintva olvshatjátok a szakértői cikkeket, s akár közvetlenül tőle is kaphattok tanácsot. “Küldetésem, hogy minél több édesanya és család tisztában legyen a gyermekvállaláshoz kapcsolódó lehetőségeivel és jogaival, és ki tudjátok használni az összes támogatási formát. Honlapomon  közérthetően megfogalmazott, ingyenes TB tanácsokat kaphatsz annak érdekében, hogy a babavárás, babázás időszaka gondtalanul teljen. A társadalombiztosítás szerteágazó területén belül szakterületemül a gyermekvállaláshoz kapcsolódó társadalombiztosítási és szociális ellátásokat választottam. 2007-ben szereztem közgazdász diplomát a Szolnoki Főiskola külgazdasági szakán. Munkatapasztalatot leginkább a filmek világában, marketingterületen szereztem, de miután sokszor kértek anyasági ellátással és munkajogi lehetőségekkel kapcsolatos tanácsot ismerőseim és barátaim, foglalkoztatott az átképzés lehetősége. 2010-ben OKJ-s társadalombiztosítási szakelőadói képesítést szereztem, majd ismereteim mélyítése céljából 2010 őszén beiratkoztam a Pécsi Tudományegyetem posztgraduális munkajogi tanácsadói képzésére. Két gyermek boldog édesanyjaként magam is a sötétben tapogatóztam a gyermekvárás idején, hogy pontosan milyen pénzbeli ellátásokat kaphatok és milyen jogok illetnek meg. Fontosnak tartom, hogy minél több édesanya és család tisztában legyen a gyermekvállalásból fakadó jogokkal és a pénzügyi lehetőségekkel, ezért hoztam létre a gyed-gyes.hu weboldalt és örültem a life.hu TB szakértői felkérésének, ahol 2011. január óta válaszolok az anyukák kérdéseire.” Konkrét kérdésed is lenne? Semmi gond, kattints csak ide, olvasgass a cikkek között, s ha nem találsz választ az egyedi esetedre, csak írj egy hozzászólást! Ajánlott bejegyzések:Mit kell tudnod a 40 ezer forintos bölcsődei támogatásról?Otthoni munka – lehetséges egyáltalán?Te előre tervezel? Biztosan?Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetGYED Extra – már...

Tovább...

Így mondd le a GYED-et és így igényelj GYES-t!

Szerző: Dátum: 2011. jún. 27. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 46 hozzászólás

Így mondd le a GYED-et és így igényelj GYES-t!

Mit tegyél, ha úgy döntesz, hogy a GYED vagy GYES lejárta előtt visszamész dolgozni? Hogyan alakulnak ebben az esetben a juttatások, hol és mikor és hogyan kell intézni ezeket? Nem mindegy, hogy mikorra időzíted ezt, hogy a lemondások és igénylések időben jól alakuljanak! Tanácstalan van? Olvass tovább 🙂 Azt biztosan tudod, hogy GYED mellett 2011-ben nem lehet dolgozni (TGYÁS mellett sem). Ha mégis vissza kell térned a GYES lejárta előtt, vagy nem kell, de szeretnél, akkor bizony a GYED-et le kell mondani (no meg ugye a munkába való visszatérésedet is időben jelezni kell, erről részletesebben itt olvashatsz). Amennyiben a munkáltatód, ahonnan eljöttél szülési szabadságra, TB kifizető helyként működik, akkor oda kell benyújtanod a GYED lemondó nyilatkozatot. Amennyiben nem TB kifizető hely a cég, akkor az Regionális Egészségbiztosítási Pénztárnak kell küldened, pontosabban az ő ügyfélszolgálati feladataikat átvevő szervnek, aminek a szép magyar neve 2011-ben Kormányhivatalok Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervei (ne ijedj meg, kattints ide, és itt megtalálod a megyei intézményeket, címmel, telefonszámmal, ügyfélfogadási idővel.) De egy biztos, ez a hosszú név alig fér ki a tértivevényes papír címzett rovatánál hagyott kis helyre 🙂 Nos, igen, ebből már tudhatod, hogy ezt is tértivevényesen kell feladni, lehetőleg úgy, hogy a következő folyósítást megelőző hónap 15.-éig beérkezzen a Kormányhivatalok Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervéhez ( 🙂 abból, hogy ez még egyszer kiírtam, láthatjátok, mennyire elbűvöl a név hosszúsága és érthetetlensége…). Persze beadhatod személyesen is, de ki szeret sorba állni? A nyilatkozatnak nincs kötelező formanyomtatványa, de mindenképpen legyenek benne a személyes adataid – név, anyja neve, születési, dátum, születési hely, lakcím, TAJ szám – az, hogy pontosan melyik dátumtól mondasz le róla és néhány sorban maga a lemondás ténye. Ha visszatérsz dolgozni, két eset lehetséges: az egyik, hogy jogosult maradsz a GYES-re munkavégzés mellett is (hogy ez mikor áll fent, arról bővebben itt olvashatsz), a másik, hogy sajnos a GYES-t nem igényelheted. Ha igényelheted, akkor azt a Magyar Államkincstár honlapjáról töltheted le a kötelező formanyomtatványt, amit vagy személyesen, vagy tértivevényesen kell benyújtanod hozzájuk. Ha az összes igényelt melléklet mellé még a GYED lemondó nyilatkozat másolatát is oda teszed, nagy baj nem lehet belőle 🙂 Még egy fontos dolog: Sok internetes portálon azt találni, hogy munkába állásnál értelemszerűen a GYES igénylés kezdő dátuma a GYED lemondás dátuma utáni nap. A MÁK tájékoztatása alapján azonban én azt javaslom, hogy ha a korábbi munkaviszonyodból származó 8 órás szabadságokat veszed ki, akkor erre az időre ne kérd a GYES-t, mert a MÁK ügyfélszolgálata szerint ez erre az időre nem jár, hanem csak a tényleges munkába állás első napjától kezdve kérd! (Photo by Asfaloth) Vitád, problémád van a munkáltatóddal? Szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből? Jó lenne, ha valaki személyesen segítene eligazodni a jogi útvesztőben? Kattints ide, s nézd meg, hogyan tudok neked személyesen is segíteni! Ajánlott bejegyzések:Újabb gyermek és az anya karrierjeBabaszobából vissza a munka világábaMunkaszüneti napok, munkanapok, pihenőnapok 2015-benMikor térjünk vissza a munkába?Checklista a munkába...

Tovább...

Vezető állású anyukára nem vonatkozik a felmondási védelem?

Szerző: Dátum: 2011. jún. 23. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 0 hozzászólás

Vezető állású anyukára nem vonatkozik a felmondási védelem?

Múlt héten jelent meg egy bejegyzésem, miben azokról az esetekről írok, amikor nem él a felmondási védelem egy kismama, anyuka életében. Az egyik esetre konkrétan rá is kérdezett az egyik olvasóm, s mivel bizonyra többeket is érdekelhet ez a különleges helyzet, gondoltam érdemes egy külön post-ot szentelni ennek. Ezt az amúgy nem túl köztudott témát a Dolgozó mami szakjogászával, Dr. Kéri Ádámmal jártuk körbe. – Nemrég megkérdezte tőlem egy vezető állású anyuka, aki jelenleg odahaza van két babával, hogy mire számíthat, ha visszamegy dolgozni. Tudja ugyanis, hogy van néhány eset, amikor nem él a felmondási védelem, és az egyik ilyen a vezető állású anyukák, kismamák helyzete. – Igen, az anyuka részben jól tudja, speciális szabályok vonatkoznak a vezető állású munkavállalókra. Az Mt. ezt a kört a munkáltató vezetőjére, illetve helyettesére vonatkoztatja. De kik is ezek? Helyettesnek a kialakult ítélkezési gyakorlat alapján azt a személyt kell tekinteni, akinek önálló, vezetővel azonos döntési jogosultsága van, a működésre meghatározó befolyást gyakorol, illetve jellemzője a nagyfokú önállóság (függetlenség). Ha a munkaszervezet élén több azonos jogállású, egymás mellé rendelt személy áll, akkor valamennyien a munkáltató vezetőjének tekintendőek. Ez tehát egy behatárolható, szűk réteg, azaz néhány személy. Az ő esetükben valóban nem él a felmondási védelem, hiszen az Mt. szerint ez rájuk nem terjed ki. Azonban az Mt. lehetőséget ad arra is, hogy a tulajdonos, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakör vonatkozásában előírja, hogy az azt betöltő személy vezetőnek minősül. Az ilyen személyekre – és adott esetben kismamákra, anyukákra – nem teljes egészében terjednek ki a vezetőkre vonatkozó szabályok, hanem kizárólag a munkáltatói rendkívüli felmondás, az összeférhetetlenség, munkaidő, pihenőidő, valamint a kártérítési felelősség tekintetében. Tehát hiába minősülnek vezetőnek, felmondási védelem alatt állnak a gyermek 3 éves koráig, és ennek lejárta után, felmondás esetén a munkáltatónak meg kell indokolni azt (míg a vezetőknél indoklás nélkül mondhat fel a munkáltató). – És miért alakult ki ez egyáltalán? Miért nem jár a védelem egy anyukának, aki vezetőként dolgozik, holott mindenki másnak jár? – A vezetői munkakör olyan jellegű bizalmi állás, ahol a bizalom hiánya vagy elvesztése okán azonnali személycsere válhat szükségessé. Erre teremt lehetőséget a törvény, amikor kimondja, hogy vezető tisztségviselőkre a felmondási tilalmak és korlátozások, a felmondási időre, valamint az indoklási kötelezettségre vonatkozó előírások (korlátok) nem vonatkoznak. – És akkor ez azt jelenti, hogy egy vezető állású nőt – ahogy te idézted korábban a Munka törvénykönyvét, a munkáltató vezetőjét, vagy annak helyettesét – azért, mert gyermeke lett, a munkába visszatérés után bármikor indoklás nélkül elbocsáthatnak? – Természetesen nem, ezzel együtt a törvény 5.§-a általános követelményként előírja az egyenlő bánásmód követelményének betartását. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató intézkedése a munkavállaló nemén, illetve anyaságán, azaz az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló törvényben nevesített un. védett tulajdonságán, nem alapulhat. Amennyiben az anyuka munkaügyi bíróság vagy az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt ezen szempontból sérelmezi a munkáltató intézkedését, a munkáltatót indokolási kötelezettség terheli, s ezen felül rá hárul az un. kimentési bizonyítás kötelezettsége. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalónak csupán anyaságát, illetve a hátrányt kell valószínűsítenie, és a munkáltatónak kell bebizonyítania, hogy nem emiatt szüntette meg a munkaviszonyát, hanem az a munka jellege, vagy természete indokolta, s az egyben arányos és jogszerű volt. (Zárójelben jegyezném meg, hogy eme post megjelenése óta megszavazták a Munka törvénykönyvének módosítását, s az augusztus 1-jétől hatályba lépő szabályozás szerint ezen túl indokolni kell a rendes felmondást vezető állású dolgozóknál. Többet erről ide kattintva olvashatsz.) – Értem. És hogyan bizonyosodhatnak meg erről az anyukák? Honnan tudják, hogy ők most melyik kategóriába esnek? Ha valakinek vannak beosztottjai, az már vezető jogi értelemben is? – Fontos, hogy erről a munkavállalót...

Tovább...

GYES mellett másik munkáltatónál dolgozni – de hogyan?

Szerző: Dátum: 2011. jún. 07. Kategória: GYED-GYES alatt, GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 143 hozzászólás

GYES mellett másik munkáltatónál dolgozni – de hogyan?

Alapszabály, hogy egy anyuka bármikor megszakíthatja a fizetés nélküli szabadságát, hogy visszatérjen dolgozni. Ha ezt időben jelzi a munkáltatója számára, vagy vissza kell, hogy helyezzék a korábbi munkakörébe, vagy állásidőt kell fizetniük neki, ha nem tudnak munkát adni számára (arról, hogy hogyan térj vissza, itt olvashatsz bővebben). Ennek ellenére sokan nem tudnak visszamenni, holott a második keresetre igencsak szükség van. A régi állást felmondani és újat keresni butaság lenne, a megoldás ilyenkor az, hogy másik munkáltatónál keres állást az anyuka GYES mellett, vagy a GYES lemondásával úgy, hogy a korábbi munkaviszonyát megtartja. Persze  a legjobb az lenne, ha a régi cégéhez tudna mindenki visszatérni, akkor, amikor szeretne, de ismerjük a magyar valóságot. Nézzük, milyen előnyei vannak ennek a “második” munkakörnek: Itt nem olyan fontos, hogy mindenképpen a korábbi munkakörünket, pozíciónkat kapjuk vissza, hiszen tudjuk, hogy ez most csak egy átmeneti állapot. Így jobban belenyugszik az ember lánya egy kevésbé kihívást jelentő munkakörbe, könnyebben leadja az igényeit, és ezáltal több állás is szóba jöhet. Ebben az átmeneti időszakban az a fontos, hogy visszatérjünk, újra dolgozzunk, pénzt keressünk, és nem a karrierünk építése a cél. Nem baj tehát, ha a feladatok kevésbé izgalmasak. Viszont amennyiben ezt befejeztük, a kicsink 3 éves kora után vár a régi munkaviszonyunk, a régi pozíciónk. Lehet részmunkaidőben GYES mellett, vagy a GYES lemondása esetén teljes munkaidőben dolgozni, attól függően, hogy milyen állásra bukkanunk – míg az eredeti munkáltatónknál valószínűleg csak az eredeti munkaszerződésünk szerinti munkaidőt tudnánk kiharcolni, mert a módosításra nem kötelezhetjük őt (kivéve köztisztviselők, közalkalmazottak). Vannak esetek azonban, amikor jobban jön a részmunkaidő, több időnk marad a kicsi(k)re, bölcsibe, vagy a nagyobbért oviba menni… Az eredeti munkaviszonyunk megmarad, a GYES letelte után újra jelentkezhetünk munkára, kötelesek visszavenni. No persze, a felmondási védelem letelte után meg is szűntetheti a munkaviszonyt a munkáltató rendes felmondással, de akkor is lehet egy előnyünk: 1-2 évvel hosszabb munkaviszony, ami a végkielégítésnél bizony nem mindegy! Ha a GYED-GYES alatt alárná az anyuka a közöst, és így menne el máshová dolgozni, akkor ettől – és valószínűleg még más összegektől is – elesne. Ebből a “második” munkaviszonyból ugyanúgy jár nekünk szabadság – persze nem az, és annyi, amennyi az eredeti cégnél – hiszen az a felhalmozott szabi, amit csak az akadályoztatás megszűnése után, azaz a munkába álláskor vehet ki az anyuka. De időarányosan akkor is kivehetjük az ebből a munkaviszonyból származó szabadságnapokat. És még egy: meglehet, hogy ez az új munkaviszony annyira megnyeri a tetszésünket, hogy átpártolunk ide 🙂 és lesz egy klassz munkahelyünk. Vitád, problémád van a munkáltatóddal? Szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből? Jó lenne, ha valaki személyesen segítene eligazodni a jogi útvesztőben? Kattints ide, s nézd meg, hogyan tudok neked személyesen is segíteni! Ajánlott bejegyzések:Újabb gyermek és az anya karrierjeMikor térjünk vissza a munkába?Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetTárgyalási praktikák- 1. részGYED Extra, de...

Tovább...

Új utakon…

Szerző: Dátum: 2011. jún. 06. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 6 hozzászólás

Új utakon…

Sok nő a gyermekvállalás után jut el oda, hogy szakmát szeretne váltani, vagy új munkahely után kell, hogy nézzen. Ennek lehet az az oka, hogy a régi munkahelyére már nem veszik vissza, vagy időközben rájön, hogy valami újba szeretne kezdeni, a régi feladatok nem motiválják már. Az is a váltás oka lehet, hogy tudjuk, a régi munkakörünk, feladataink és a régi cég munkastílusa nem fér már bele az új életünkbe, például a korábbi 9-10 órás munkaidőt már egyszerűen nem tudjuk a gyerek(ek) mellett vállalni. De szerencsésebb esetben ilyenkor jön el az az időszak is, amikor egy anyuka megvalósíthatja az űlmait, új kihívásokat kereshet. Akár “kényszerből”, akár saját akaratunkból lépünk új útra, érdemes alaposan végiggondolni, hogy milyen fába is vágjuk a fejszénket. Ha továbbra is alkalmazottként szeretnénk dolgozni, és új szakmát, új területet választunk magunknak, van néhány fontos kérdés, amire gondoljuk át, gyűjtsük be a válaszokat. Vannak kérdések, amire mi magunk is tudunk majd válaszolni, és vannak olyanok, ahol az internet, szakemberek (munkaügyi központ, munkaerő-közvetítők, ismerősök, hasonló területen dolgozók) segítségét kell igénybe vennünk. Mindenesetre ne kapkodjuk el, mert egy pályaelhagyás és egy másik pálya kiépítése nem két napba telik, és szerencsés esetben a következő 10-15 évünket is pozitívan befolyásolhatja. Mit nézzünk meg tehát a kiszemelt munkaterületen, szakmában, munkakörben? Milyenek a képzési követelmények? Lehetünk bármennyire lelkesek az adott szakma iránt, ha ott törvényi előírás, vagy alapvető munkaerőpiaci elvárás egy adott végzettség, amivel mi nem rendelkezünk, akkor bizony nincs sok esélyünk az állás elnyerésekor. Bármennyire is tetszik például valakinek a gyógyszertári munka – kellemes, általában nyáron is hűvös munkahely :-), tisztaság, emberekkel való kapcsolat, kommunikációs lehetőség – a munkakör betöltésének igen szigorú követelményei vannak. Érdemes hasonló szakmákban gondolkozni, ahol a jelenlegi végzettségünk segíthet valamennyit az új terepen, vagy amennyiben jelentősen eltávolodunk az eredeti szakmánktól, hagyjunk időt magunknak a képzettség megszerzésére, tervezzük be az ehhez szükséges időt és anyagiakat is! Milyen előzetes munkatapasztalatot várnak el? Hasonlóan az előző elváráshoz, itt is alaposan járjunk utána, hogy milyen jellegű és hány éves szakmai gyakorlatot érnek a munkáltatók. Nem kell semmilyen titkos ipari kémkedésre gondolni :-), ha a kívánt munkakörre vonatkozó álláshirdetéseket nézegetjük és elemezzük 1-2 hétig, hamar képet kaphatunk arról, hogy milyen esélyeink vannak a jelenlegi hátterünkkel. Segíthet esetleg ilyenkor, ha a pályázás során majd feltüntetjük azokat a feladatokat, amik bár nem feltétlenül a korábbi munkakörünkhöz tartoztak, de helyettesítés, áthelyezés miatt ideiglenesen el kellett látnunk őket, ezzel is bizonyíthatjuk, hogy nem vagyunk teljesen kezdők az új területen. Például ha valaki titkárnő volt, de heti 1 alkalommal helyettesítenie kellett a pénzügyi asszisztenst, az 1-2 év alatt kellőképpen beleláthatott a pénzügyi osztály munkájába. Milyenek az elvárt képességek abban az új munkakörben? Meglehet, hogy valaki az ügyfélszolgálati területet tűzte ki magának, de amennyiben a kommunikációs készsége nem megfelelő, nem egy extrovertált, nyitott, segítőkész személyiség, bizony sok elutasításra kell számítania a későbbi pályázások során.  Az a szerencsés, amikor az új szakmai terület “illik” is az anyuka személyiségjegyeihez, képességeihez. Aki például nagyon szépen rajzol, jó kézügyessége van, érzéke a színekhez, a széphez, a stílusos dolgokhoz, és jó kapcsolatteremtő készsége van, próbálkozhat például lakberendezéssel, akit pedig a pontos precíz munkavégzés, a jó számérzék és analitikai készség jellemez, kacsingathat a pénzügy, számvitel, kontrolling felé. Milyen a megkereshető jövedelem az adott szakmában? Bár új utakon járunk, és “önmegvalósíthatunk” is, azért akkor is kell a nap végén valamit tenni az asztalra vacsora gyanánt (s ez bizony pénzbe kerül), arról nem is szólva, hogy a több évig otthon lévő anyuka lelki világának és önérzetének is jót tesz valószínűleg, ha nem csak a párjától függ a családi kassza állapota, de ő is megengedhet magának néha ezt-azt a saját fizetéséből. Mindig vannak olyan munkakörök, hiány szakmák, melyek anyagi megítélése, értékelése...

Tovább...

Pin It on Pinterest

Tájékoztatni szeretnélek, hogy ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérlek, engedélyezd a sütik használatát. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnom a figyelmedet arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye számodra a böngészést. A sütiket természetesen letilthatod a böngésződ beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás