Bejegyzések a következő címkével: "karriertippek anyukáknak"

Amit mindenképpen szerezz be 2020-ban: egy jó határidőnapló!

Szerző: Dátum: 2019. dec. 19. Kategória: Egyéb | 0 hozzászólás

Amit mindenképpen szerezz be 2020-ban: egy jó határidőnapló!

Aki régóta ismer már és követi a blogomat, tudja, hogy van néhány vesszőparipám, s ebből egyik  a határidőnapló! Sosem indul úgy egy új év, hogy nekem már ne lenne a kezemben a naptárom, sőt! Már általában novemberben beszerzem a kiszemelt szépséget, s élvezettel írogatom bele a teendőimet, időpontjaimat, feladataimat. Nem volt ez máshogy most sem, a Csaladinaptar.hu oldalról egy Lapraforgót választottam magamnak. Ha azt hiszed, hogy neked anyaként nincs szükséged naplóra – jesszus, még leírni is ördöngösség ezt! 🙂 – akkor bizony tévedsz! Mégpedig nagyon! Nézd, mutatom, miért… Mindkét lányom mellett dolgoztam, nem tudok a fenekemen nyugodtan ülni évekig, így az én időm perce pontosan be van osztva. Mivel jórészt egyedül intézem a reggeli és délutáni logisztikát, s az összes gyerekes program, dolog az én hatáskörömbe tartozik, így egy átlagos napon nekem nem csak a saját feladataimat és időpontjaimat kell látnom a naptáramban, de a lányokét is. A nagynak fogszabályzása van kedden délután fél 5-től, a kicsinek adventi barkácsolás a bölcsiben szerdán fél 4-től… mikor van zongoraóra, kirándulás, amire szendvicset és teát kell pakolni, osztálypénzt beküldeni, ebédet rendelni? Na, ez az, aminek a felét nem tudnám megjegyezni, ha nem írnám le a naptáramba őket. Így azonban előre beírok mindent, s csak az adott hetet, s a következő napot kell szem előtt tartanom, s egy helyen látom az összes időpontot, feladatot. A Lapraforgóban az  a jó, hogy bőven van hely az egy naphoz tartozó mindenféle jegyzetnek, nem úgy, mint sok másik naptárban, ahol egy naphoz van 3-4 sor, és kész. Hova fér már bele egy anya szokásos napja 3-4 sorba??? Ugye, hogy igazam van? Benne van a naptárban továbbá az összes áthelyezett munkanap, pihenőnap, ünnepnap 2020-ban, így rögtön tudod, mikor kell szabit kivenned, vagy mikor van hosszú hétvége és a világnapok, egyéb ünnepek is megtalálhatóak itt. Ja, és a névnapok! Szóval mostantól nincs kifogás, hogy miért nem köszöntötted fel az anyósodat, vagy az óvónénit! 😀 A másik heppem, hogy szeretek matricákkal, színes dolgokkal díszíteni… na jó, nevezzük inkább szervezési és időmenedzsment támogató technikának, mert ez így komolyabban hangzik. 🙂 De a lényeg, hogy vannak folyamatosan ismétlődő programok, teendők, amiket elég egy matricával megjelölni, ráadásul jobb érzés is rápillantani egy szép, színesre dekorált naptárra, mint egy összefirkált, csúnyára. Ezen túl azonban olyan motivációs matricák, szlogenek-mondatok, felvidító, vagy erőt adó kis üzenetek is vannak, ami minden anyának kell. Receptre! Állami támogatással! Hát nem jobb érzés úgy nekikezdeni egy nehéz napnak, hogy ott vigyorog rád a naptáradból egy színes “Ne hajtsd túl magad!” vagy egy “Megéri kivárni a hétvégét!” felirat, s a hétvégén egy “Anyaidő” vagy egy “Koncert” Buli” matrica kacsint rád? És mivel tudom, hogy a nagylányom is örökölte a naptár-mániámat, ő is kapott egy iskolás matricacsomagot, így ő is kedvére dekorálhat. Külön praktikum, hogy az összes matricacsomag olyan széllel rendelkezik, hogy befűzheted a naplódba, így nem kallódik el egy év alatt a sok szépség, hanem mindig kéznél van. A borítóm stílusosan kávés lett – az anyukák szuperitala, üzemanyaga – s mondhatom, hogy az első kissé csodálkozó pillantásom ellenére igen gyorsan össze tudtam állítani a saját naptáramat (végül is, mi anyukák semmin sem akadunk fenn, aki IKEA bútorok és több száz darabos legók összeállításán edződött, annak kisujjból kirázott gyakorlat egy kis fűzögetés). Mert bizony ezt a naplót te állítod össze, úgy, ahogy szeretnéd: azt választasz bele, amire szükséged van, olyan borítóval, hátlappal, színes korongokkal, amilyenre éppen vágysz, s olyan sorrendben teszed bele a lapokat, jegyzeteket, matricákat, ahogy neked jó, ahogy neked kézre áll, ahogyan szeretnéd. A kiegészítő csomagok további segítséget adnak a mindennapokhoz neked. Ha babát vársz, akkor a várandós csomagban található információs lapok (orvosi vizsgálatok, babával kapcsolatos intézendők és beszerzendők listája...

Tovább...

Öltözködési tippek kánikulában

Szerző: Dátum: 2019. Júl. 29. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés, Újra munkában | 0 hozzászólás

Öltözködési tippek kánikulában

A nyár beköszöntével – ha nem lenne elég baja egy álláskeresőnek – még egy problémával számolnia kell: hogy már állásinterjúra menet leolvad a sminkje (kivéve a férfiaknál, ők ebből a szempontból szerencsésebbek), összegyűrődik, izzadt lesz a ruhája, s egyáltalán nem lesz meggyőző és professzionális a kinézete. A hivatali öltözékként elterjedt és elvárt ruházat ugyanis a legtöbb esetben nem „kánikula-álló”. Ugyanez igaz a nem állást kereső, hanem már dolgozó emberekre, hiszen 30 fok fölött igen nehéz megfelelni a dress code-nak úgy, hogy az ember ne süljön meg… Hol a határ, meddig lehet lazítani az öltözködési előírásokon? Mit vegyünk fel, és hogyan válogassuk ki a megfelelő ruhadarabokat az állásinterjúra vagy a munkás mindennapokra? Tóth Eszter stílus- és színtanácsadó segít nekünk eligazodni a nyári hónapok alatt megfelelő öltözködés terén.   – Eszter, felkelsz reggel, megnézed az aznapi időjárás előrejelzést, s látod, hogy simán 30 fok felett lesz a hőmérséklet már délelőtt is. Fontos találkozód van aznap. Mit veszel elő a szekrényedből? – Én biztos, hogy egy ruhát, több okból is. Egyrészt nem kell azon gondolkodnom, hogy milyen felsőt milyen alsó ruhadarabbal kombináljak össze. Másrészt kicsit talán szellősebb egy egyberészes, mint ha pl. betűrnék egy blúzt, inget szoknyába vagy nadrágba. Természetesen egy ruha is tud a szabásánál és anyagánál fogva ugyanolyan formális lenni, ha szükséges, mint egy inges összeállítás. – Állásinterjúra készülve nagyon fontos a megfelelő öltözék is, nem csak a szakmai felkészülés, vagy a várható kérdésekre adott válaszok begyakorlása. Milyen tippjeid vannak az állásinterjúra készülő hölgyeknek, uraknak? – Érdemes információt gyűjteni a cégről, hogy milyen elvárások vannak öltözködés terén és milyen irodában működnek. Ahol nincs dress code, ott is tanácsos a megpályázottnál eggyel magasabb pozíciónak megfelelően felöltözni az interjúra. Tehát ha valahol farmerben, pólóban dolgoznak,  vegyünk fel egy blézert vagy zakót a póló fölé. Más a helyzet olyan cégnél, ahol egyébként is megkövetelik a business formal vagy business casual megjelenést. Ott nem kérdés a nyakkendő viselete állásinterjún és a zakóját se felejtse otthon egy férfi. A nők annyival könnyebb helyzetben vannak, hogy viselhetnek rövid ujjú vagy ujjatlan felsőt, de a szoknya hossza térd fölé ebben az esetben sem érhet. Ma már a harisnya viseletéhez nem ragaszkodnak olyan szigorúan. Sokszor előáll viszont az a helyzet, hogy a 40 fokos hőségből beesünk egy légkondicionált irodába, ahol a hirtelen frissítőnek tűnő hűs után először még jobban lever minket a víz a hőmérséklet különbség miatt, később viszont akár fázhatunk is. Ezért érdemes egy kicsit előbb érkezni és a mosdóban felfrissíteni, rendbe szedni magunkat, esetleg a táskánkból előhúzott harisnyát felvenni, hogy ne legyen diszkomfort érzetünk a hideg levegő miatt, mert az ronthatja a teljesítményünket is. Ugyanígy vihetünk magunkkal egy béleletlen blézert vagy kardigánt is, amit az irodában magunkra veszünk. – A színekkel, fazonokkal mennyit tudunk játszani egy interjú vagy a napi hivatali öltözékünk során? – Megjelenésünk nagyban meghatározza az első benyomást rólunk, ami akár döntő is lehet egy állásinterjú, de egy üzleti megbeszélés során is. Öltözködésünket a megfelelő színek és fazonok alapozzák meg. Megfelelő színek alatt azok az árnyalatok, melyek a természetes adottságainkat tükrözik vissza, így nem nyomnak el minket, de szürke kisegerek sem leszünk bennük, hanem ránk irányítják a figyelmet. Ezeket a színeket egy színtanácsadó segítségével könnyen beazonosíthatjuk és mivel a színtípusunk nem változik,  a teljes ruhatárunkat felépíthetjük olyan darabokból, melyek egymással szabadon kombinálhatóak. A megfelelő fazonokban pedig a legelőnyösebben öltöztetjük fel az alkatunkat. Ha tudjuk, hogy a megjelenésünk is támogatja a szakmai tudásunkat, sokkal magabiztosabbak leszünk és így nagyobb sikereket érhetünk el. – Óhatatlan ebben a melegben az izzadás, pláne, ha az embert egy állásinterjún faggatják… van erre is valami tanácsod? – Világosabb színű és vékonyabb, természetes anyagból készült ruhát válasszunk. A fehér pamuting nagyszerű...

Tovább...

Tippek, hogy jól induljon a munkanap!

Szerző: Dátum: 2019. Már. 13. Kategória: Egyéb | 0 hozzászólás

Tippek, hogy jól induljon a munkanap!

Vannak kollégák, akik korán reggel frissen érkeznek a munkahelyre, s vannak olyanok, akik 9 óra után is elcsigázottan, álmosan, és sokszor késve jönnek… bár a munkaidő kezdete eltérő lehet a különböző cégeknél, az biztos, hogy bármelyik típusú munkavállaló is vagyunk, a reggeli jó indulás kihat az egész napunkra, a teljesítményünkre, így hosszú távon az egész karrierünkre. Könnyű a pacsirta típusúaknak – gondolják sokan, pedig valójában nem csak arról van szó, hogy valaki fel tud kelni korán, valaki pedig nem. Nézzük, mire figyeljünk, hogy jól induljon a munkanapunk! Nagy titok márpedig nincs! A friss és korai munkakezdés nem az adott nap reggelén, hanem az előző munkanap vége felé kezdődik… sok dolog van, amit tehetünk azért a nap vége felé, hogy a következő reggelünk jól induljon. Ezek közül az egyik az, hogy a munkanap végén átnézzük, mivel végeztünk az aznapi feladatok közül – ezeket jól eső érzéssel ki is pipálhatjuk -, mi maradt holnapra, s ezek közül mi az, ami fontos és sürgős. Ennek alapján tervezzük meg fejben gyorsan a következő napunkat, mivel kezdünk majd holnap reggel, mi minden vár ránk. Így másnap, ha beérünk a munkahelyünkre, azonnal céltudatosan tudunk haladni, s remélhetőleg minél hatékonyabban is. Ha tárgyalásunk, ügyféltalálkozónk, meetingünk van, azt is jó előtte való nap átgondolni, s nem aznap ijedten realizálni, hogy ja, még ez is a ma van… A másik hasznos tanács a tudatos stressz levezetés: munka után igyekezzünk megszabadulni az ott begyűjtött negatív érzésektől, a felgyülemlett stressztől. Ez lehet a kedvenc sportunk, jóga, séta, futás, meditálás, rajzolás… sokfélék vagyunk, kikapcsolni, leengedni is sokféleképpen tudunk! Ha nem visszük haza magunkkal a stresszt, könnyebben indul a másnap is, hiszen nem szorongva, feszengve kelünk, hanem pozitív gondolatokkal. Ha másra nincs időnk, akkor hazafelé szálljunk le 2 megállóval korábban, s sétáljunk egyet, vagy üljünk be egy kávézóba vagy egy parkba egy jó könyvvel. Ugyanilyen fontos az alvás. Sokan csak nehezen veszik rá magukat, hogy időben menjenek aludni, pedig a sikeres munkanap előző este az időben elalvással kezdődik. Ha ki tudjuk pihenni magunkat, lényegesen szebbnek tűnik a világ, még ha a főnökünk, szomszéd asztalnál ülő kolléganő nem is tartozik a kedvenceink közé. Tudatosítsuk magunkban, hogy az alvás nem elvesztegetett idő, hanem az agyunknak engedélyezett, szükséges pihenőidő, ami nélkül előbb vagy utóbb nem fog jól működni. Márpedig az agyunkra szükségünk van a munkánk során – szakmától függetlenül. Legyen reggeli rituálénk! A kapkodós reggeleken kimarad a reggeli, talán csak egy kávé van a gyomrunkban, semmi más, de a munkahelyre beérve már nincs időnk enni semmi mást. Esetleg a reggeli készülődés húzódik el túl sokáig, így odahaza marad a céges laptop, vagy a belépőkártyánk, a mobilunk. Azonban ha kiszámoljuk, hogy mennyi időre van reggel szükségünk egy nyugodt reggelihez, az elkészüléshez és a munkába beéréshez, s ennyi idővel hamarabb kelünk fel, a délelőtti szellemi és fizikai teljesítményünkből a maximumot hozhatjuk ki, s a hidegvérünket is megőrizhetjük a reggeli dugókban. Én például fontosabb napokon kikészítem a saját magam másnapi ruháját is, nem csak a gyermekeimét, így reggel nem tipródok a szekrény előtt, hogy akkor mit is vegyek fel ma. A kávé mellé pedig tegyünk be egy nagy üveg vizet, teát magunknak, amit útközben és délelőtt elkortyolhatunk, vagy ha a reggeli nem fért bele, útközben is vehetünk magunknak valami egészséges és gyors ételt, vagy az otthonról hozott szendvicset is meg lehet enni a metrón, buszon. Nem szabad továbbá elfeledni a pozitív gondolkodás erejét sem! Ha igyekszünk a fejünkből kizárni a negatív híreket korán reggel, s helyette értelmes, építő gondolatokkal foglalkozunk, vagy tudatosan igyekszünk észrevenni az apró szépségeket az életünkben (egy finom kávé a reggeli nyugalomban az erkélyen a felkelő nap mellett, vagy a tervezett esti találkozó a barátokkal),...

Tovább...

Felmondanál? Ezeket gondold át, mielőtt megteszed!

Szerző: Dátum: 2019. feb. 01. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Felmondanál? Ezeket gondold át, mielőtt megteszed!

Vannak olyan helyzetek, amikor legszívesebben fognánk a felmondásunkat, és jól odavágnánk a főnök arcába, majd a filmekből ismert teátrális mozdulattal rácsuknánk hangos dörrenéssel az irodája ajtaját. Bármennyire is látványos lenne ez a lépés, a valóságban igen ritkán szokott ez így megtörténni. Sokkal gyakoribb, hogy hónapokig rágódunk, szenvedünk, fogadkozunk, aztán mégsem lépünk semmit. Nem véletlen ez, hiszen a munkaviszonyunkat csak úgy odadobni a bizonytalanért nem egy jó döntés… s ki tudja, hogy a következő vajon jobb lesz-e? Érdemes az impulzív és színpadias gesztusok helyett alaposan végiggondolni, hogy milyen okok késztetnének minket a felmondásra, s nincs-e más út az elégedettség felé. Kezdjük talán azzal, hogy listát írunk arról, amit nem szeretünk, ami miatt fel akarunk állni innen, s a másik oldalon pedig azt gyűjtsük össze, ami jó ebben a munkában, ebben a cégben. Meglehet, ha mindezt józan ésszel végiggondoljuk, kissé máshogy látjuk a helyzetet. A következő lépés, hogy a negatív dolgokat tartalmazó listánkat pontról pontra átnézzük, hogy min tudunk javítani! Több fizetés kéne? Ok, gondoljuk át, hogyan tudnánk erről tárgyalni, van-e értelme! Több kihívás? Mielőtt felmondunk, beszéljünk a vezetőnkkel, hogy tovább szeretnénk fejlődni, lát-e rá itt esélyt, s ha igen, mennyi időn belül? Ha egy konkrét személlyel van gondunk, vizsgáljuk meg, hogy esetleg nem lehet-e ezt a konfliktust megszüntetni. Ha annyira elmérgesedett a helyzet, hogy már a felmondáson törjük a fejünket, akkor valószínűleg egy sima kis tisztázó beszélgetés itt már nem lesz elég a másik féllel. Kérjük a főnökünk vagy a HR osztály segítségét a konfliktus feloldásában, végső helyzetben pedig nagyobb cégeknél az áthelyezés, a másik osztályra való kerülés is megoldás lehet. Ha sajnos pont a főnökünkkel van gondunk, egy kört akkor is megér a dolog, próbáljunk meg először vele, utána az ő felettesével egyeztetni a gondokról. Persze egyáltalán nem biztos, hogy ez sikerrel jár, de ha meg sem próbáljuk, akkor biztosan nem fogjuk megoldani a helyzetet. Ha amúgy jó szakemberek vagyunk, de a felsőbb vezető sem segített a helyzetünk megoldásában, a később benyújtott felmondás esetén legalább a felsővezetőnek is egyértelmű lesz, hogy a mi főnökünk volt a ludas, s ha sokáig hagyják a helyén – további károkat okozni – a végén még többen mennek el miatta. Sovány vigasz, de legalább az ott maradó kollégáknak talán tudtunk segíteni… A nagy váltás előtt azt is meg kell vizsgálnunk, hogy mennyi anyagi tartalékunk van. Tekintettel arra, hogy a magyar háztartások jelentős része kétkeresős, egy felmondás esetén meglehet, hónapokig fog hiányozni a családi kasszából a fizetésünk, s ez még gyermektelen pároknál sem egyszerű, ha nincs tartalékuk, ha pedig jelenleg egyedül állunk, nincs kire számítanunk az átmeneti időben. Ha pedig többekért vagyunk felelősek, érdemes velük is leülni, s megbeszélni, hogy mit jelent ez majd a családnak, milyen kiadásokat kell megfogni a jövőben, míg meg nem lesz az új állás. Ezzel egy időben azt is érdemes megbecsülni, hogy vajon mennyi időn belül találunk majd új állást, hiszen teljesen más a helyzet, ha a felmondásunk hírére aznap délután már 3 konkurens cég keres meg minket telefonon, minthogy ha több hónapig állásért küzdünk majd 3000 másik pályázóval vetekedve. Itt a szakmánkat, a végzettségünket, az egyéb képességeinek, tudásunkat, és a munkaerő-piaci helyzetet kell alaposan átgondolnunk, s talán segít, ha a felmondás benyújtása előtt egy kicsit „körbeszaglászunk” a piacon, s benyújtunk 1-2 álláspályázatot, hogy lássuk, milyen a fogadtatása. Ha munkajogi természetű a vita, akkor se adjuk magunkat olyan könnyen. Ha a munkáltatónk jogellenes dologra készül, vagy már jó ideje nem tartja be a jogszabályokat, nem kell azonnal nekünk bedobni a törölközőt. Van számtalan segítség, amit igénybe tudunk venni, a több megyében létezik ingyenes jogi segítség, a munkaügyi központokban is vannak szakemberek, és adott jogsértések esetén közvetlenül a munkaügyi felügyelőség az...

Tovább...

Év végi karrier értékelés

Szerző: Dátum: 2018. dec. 27. Kategória: Egyéb, Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Év végi karrier értékelés

Ahogy egyre közeledünk az év végéhez, óhatatlanul is megáll az ember, s visszatekint, összegez, elemez. Tehetjük ezt az ünnepi pihenő alatt, teli hassal, az óév utolsó napján, vagy az újév első napjaiban a friss lendületet kihasználva… értékelhetünk egyedül, a párunkkal, vagy a családunkkal, barátainkkal. Lehet csak úgy ötletszerűen, random módon, vagy strukturáltan, egy bizonyos vázlatot követve, ez utóbbinak megvan az az előnye, hogy nem hagyunk ki semmilyen fontos szempontot, s így biztosan a fejlődésünk szolgálatába tudjuk állítani a múlt eseményeit. A lényeg, hogy végignézzünk az elmúlt éven, tudatosítsuk magunkban a sikereket, örömöket, eredményeket, ünnepeljük meg ezeket, s ne feledjük a kudarcokat és hibákat sem, amikből tanulhatunk. Így álljunk hát neki a karrierünk értékelésének! Keressünk az ünnepek alatt néhány szabad órát, amikor nem rohanunk sehová, nincs nagy nyüzsgés körülöttünk, s a figyelmünket teljesen ennek a témának tudjuk szentelni. Szerencsés, ha van éves naptárunk, amibe vezettük az év eseményeit, így a fontosabb történéseket, sikereket, kudarcokat találkozásokat, tárgyalásokat ennek alapján gyorsabban felidézhetjük. Ebből a szempontból mindegy, hogy van-e jelenleg állásunk, vagy álláskeresők vagyunk, hiszen a karrierünkben így is, úgy is voltak érdekes, fontos momentumok. Nézzünk át minden hónapot, gondoljuk végig a történéseket, s minden hónapban, amit találunk, írjuk össze magunknak. Legyen egy sikerek listánk, egy kudarcok listánk, egy olyan, amit a sorsdöntő eseményeket, találkozókat vezetjük fel… Az év minden egyes hónapjának áttekintése után fogjunk egy üres lapot, s a következő kérdésekre őszintén, nyitottan fogalmazzuk meg a választ magunknak: Mi volt a legfontosabb cél, amit idén kitűztünk és elértünk a karrierünkben? Mi volt a legnagyobb szakmai siker? Mi tett igazán büszkévé minket? Miben fejlődtünk a legtöbbet? Mi volt a legnagyobb hiba, amit elkövettünk és mit tanultunk belőle? A legnagyobb akadály, amit sikerült legyőznünk? Mi volt a legkockázatosabb dolog idén a karrierünkben? Mit tanultunk magunkról idén? Ki az a személy, akitől a legtöbbet tanultuk? Ki az a három személy, aki a legnagyobb hatással volt ránk idén? Mi volt az év legjobb döntése? Mi volt az év legrosszabb döntése? Mit tanultunk belőle? Mi az, amit leginkább megbántunk idén? Mi volt az-az alkalom, amikor igazán kiálltunk magunkért? Mi az, amit másokért tettünk idén? Ha meg lehetne változtatni valamit az elmúlt évből, mi lenne az? Ha vissza tudnánk menni az időben – az év elejére – milyen karrier-tanácsot adnánk magunknak? Mi az, amiért hálásak vagyunk idén? Mi az a három szó, melyek leginkább összefoglalják, leírják az évet karrier szempontból? Ha könyv vagy film készülne az elmúlt évünkből, mi lenne a címe? Ha mindegyik kérdésre megfogalmaztuk saját magunknak az őszinte választ, már szinte kész is vagyunk az értékeléssel. Hasznos, ha ezeket a válaszokat le is írjuk magunknak, hiszen a gondolatok néha elszállnak, elfelejtjük őket, de ha leírjuk, nagyobb súlya van a szónak, ráadásul ezt az írott anyagot a következő év tervezésnél, a célok kitűzésénél is használhatjuk, de akár egy-két év múlva is elővehetjük és átolvashatjuk. További szempontként bevonhatjuk a kollégáinkat, a főnökünket, a beosztottjainkat is. Ha őket is megkérdezzük a főbb eseményekről, sikerekről, talán újabb szemszögből láthatjuk saját magunkat, a fejlődésünket, a teljesítményünket. Erre lehetőség adódhat például a céges éves teljesítményértékelő beszélgetésekkor, vagy a karácsonyi céges ünnepségen, de akár vezetőként a csapatunkat meg is hívhatjuk egy délutáni forró csokizásra, kávézásra, s kötetlen hangulatban beszélhetjük át így az elmúlt év eseményeit, sikereit, tanulságait. Ne csüggedjünk akkor sem, ha álláskeresőként kissé nehezen megy a kérdések megválaszolása, mert úgy érezzük, semmi sem történt velünk ebben az évben, nem volt egy sikeres, emlékezetes élményünk sem. A siker és a büszkeség nem csak egy többmilliós projekt elnyerése, vagy egy előreléptetés kapcsán juthat eszünkbe, ha valami nagyon fontos felismerésre jutottunk a karrierünkkel kapcsolatban, vagy ha egy addig vakvágánynak bizonyuló útvonalat hagytunk el, s jó...

Tovább...

Céges karácsonyi bulik – tabuk és ajánlások

Szerző: Dátum: 2018. dec. 18. Kategória: Egyéb | 0 hozzászólás

Céges karácsonyi bulik – tabuk és ajánlások

A decemberi céges élet elmaradhatatlan része a céges karácsonyi ünnepség, amit idehaza is sok cég beépített a szokásai közé. A karácsonyi ünneplés, a könnyed, csapatépítő jellegű rendezvény, a lazaság, és valljuk be a közelgő szabadnapok, a finom italok és a jó zene csábítóan hathat ránk, hogy elengedjük magunkat, s bulizzunk egy jót, ám érdemes azt is szem előtt tartani, hogy bármennyire is jó a parti, ez mégis csak a munkahelyünk, ahol elsősorban szakemberként, dolgozóként, vezetőként vagyunk jelen. Nem mindegy tehát, hogy hogyan viselkedünk, mit csinálunk ezen a napon. Nézzük, hogyan tudjuk rombolni vagy építeni a karrierünket… A legtöbb vállalati karácsonyi partin bizony szolgálnak fel alkoholt. És innen egyenes út vezet a magyar embereknek az ünneplésnél bizony oly megszokott iváshoz, ami sajnos nem merül ki egy-két pohárkánál. Sok-sokévnyi multinacionális cégnél eltöltött tapasztalattal a hátam mögött mondhatom, hogy bár hajlamos az ember azt hinni, hogy bizony másnap nem emlékeznek rá a kollégák, ha valaki kissé jobban felöntött a garatra, ez valójában úgy néz ki, hogy még évek múlva is emlegetik, hogy melyik kolléga melyik évben mit művel igen illuminált állapotában… a mértéktartás egy nagy erény, így gyakoroljuk ezt az év eme hónapjában is. Ha pedig a buli végén a vállalati autónkkal szeretnénk hazamenni, ne feledjük, hogy ha alkoholos állapotban tesszük ezt, rögtön két szabályt is megszegünk, egyszer a KRESZ-t, s emellett még a vállalati autó használatára vonatkozó szabályzatot is… szóval inkább hívjunk taxit, vagy csatlakozzunk olyan kollégához a hazaúton, aki nem ivott alkoholt az este alatt. Hasonlóan nem tanácsos a céges ünnepség alatt a túl szabados viselkedés sem. Az ünneplés nem jelent egyet a közönségességgel, ha a mindennapi munka során nem viselkedünk így a kollégáinkkal s a beosztottainkkal, nem ok erre a karácsony sem.  Próbáljuk meg a vitákat és a kritizálást vagy pletykálkodást visszafogni, ezek amúgy sem tesznek jót a vállalati kultúrának. Ahogyan a családunk körében eltöltött karácsonyi ünnep sem a konfliktusokról és a torzsalkodásról szól, a „céges családunk” is megérdemli, hogy ünnepi hangulatban, tiszteletteljesen töltsük el ezt a néhány órát együtt. Óhatatlanul előkerülnek a mobiltelefonok, fényképezőgépek, s a boldog pillanatokat igyekszik az ember megörökíteni. Amíg ezek megfelelő színvonalat képviselnek, nincs is vele semmi baj, hiszen a vállalati összetartozást, a kollegiális érzést erősítheti egy jól sikerült közös fotó, ami felkerül a közösségi média felületére is, de ez ne menjen át ciki, leleplező fotók közlésébe, amit másnap kétségbeesetten próbálunk törölni az idővonalunkról. És mit tehetünk tudatosan a karrierünk érdekében? Nos, bizonyára volt a meghívón utalás az elvárt öltözetre, de ha nem, akkor érdeklődjünk utána a régebb óta itt dolgozó kollégáknál, hogy mi a szokás, milyen a helyszín, mit viselnek a többiek általában, s igazodjunk ehhez. Egy leheletnyivel elegánsabb megjelenés sosem árt, ha pedig mégis túlöltöztünk, az urak a nyakkendő levételével, a hölgyek pedig egy kis módosítással – túl elegáns ékszer elhagyása, vagy a ruházat elegánsabb és elhagyható darabjainak levétele – bizonyára lazábbra tudják venni a megjelenésüket. Kötelező elem a karácsonyi céges bulik során a networking, bármennyire is ódzkodunk tőle, bizony le kell, hogy fussuk a kötelező köröket. Váltsunk egy-két szót a vezetőinkkel, koccintsunk velük, nézzük a szemükbe, s emlékezzünk közösen az idén elért sikerekre, eredményekre. Nem is árt, ha felfrissítjük az emlékezetüket ez irányban, meglehet, hogy ők már régen elfelejtették, hogy nekünk köszönhetik azt a nagy volumenű megrendelést, vagy azt a sikeres szerződéskötést. Emellett pedig igenis menjünk oda a kollégáinkhoz, s velük is tegyük ugyanezt: köszönjük meg nekik az idei együttműködést, a segítséget, a támogatást. Apró gesztusok ezek, de nagyban segíthetik a karrierünket az új évben is. Vezetőként pedig véleményem szerint egyenesen kötelező a beosztottjainkkal ugyanezt megtenni, megköszönni a munkájukat, megemlékezni az év nagy sikereiről, s motiválni, biztatni őket a jövő évi...

Tovább...

Karriertippek nőknek

Szerző: Dátum: 2018. nov. 21. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 0 hozzászólás

Karriertippek nőknek

Talán eddig soha nem volt olyan sok szerep, amit be kellett, hogy töltsön egy nő, mint manapság… nő, feleség, családanya, dolgozó nő, azaz kolléganő, főnökasszony, vagy vállalkozónő… A kihívás tehát adott: hogyan is találjuk meg mindezek között az egyensúlyt, s hogyan menedzseljük a karrierünket úgy, hogy közben minden más is sikerüljön? Egyáltalán nem lehetetlen karriert építeni nőként, azonban fel kell készülni arra, hogy más típusú kihívások várnak ránk, mint egy férfira, más típusú akadályokba ütközünk, s a belső késztetéseink is mások. Az egész folyamat legeleje az iskola, a pályaválasztás. Bár szerencsére egyre nagyobb figyelmet kap az a trend, hogy a tipikusan férfias szakmának minősített mérnöki területre és az informatikába is egyre több lányt próbálnak bevonzani, még mindig bátor választásnak tűnik, ha egy lány férfias szakmát választ. Holott ha ezeket a szakmákat igen jól megfizetik, ez lehet a karrier első lépcsője: az okos iskola- vagy szakmaválasztás. Gondoljunk csak Ada Lovelace-re, aki a világon először algoritmusokat írt, s ugye azt sem szabad elfelejteni, hogy a programozók jó része nő volt eleinte, csak később vették át a férfiak ezt a szakmát. A másik terület, ahol a nőknek a sikeres karrier érdekében fejlődniük kell, az a tudatosság, a tervezés, és önmaguk reális felmérése. Míg a férfiak sokszor komoly terveket kovácsolnak maguknak a munkahelyükön, a nőket inkább sokszor csak sodorja az ár. Holott ők is kitűzhetnék maguknak, hogy 5 év múlva vezetői pozícióban szeretnének dolgozni, s a véletlen, vagy a szerencse helyett jó lenne, ha saját szorgalmuknak és munkájuknak tudnák be a sikereiket, ahogyan a férfiak is teszik. Mellesleg, őket az sem zavarja, ha nem felelnek meg minden elvárásnak az álláshirdetésben, ettől még nyugodtan megpályázzák az adott munkakört, míg a nők sokkal kritikusabbak magukkal szemben, nagy arányban csak akkor küldik el a szakmai önéletrajzukat, ha megfelelnek a kiírás szinte minden pontjának. Merjünk tehát többet kockáztatni! A sikeres női karrier egyik további eleme, hogy nem egyedül akarunk megfelelni az élet által ránk osztott szerepeknek, feladatoknak. Olyan nő, aki tökéletesen ellátja a munkahelyi feladatait, lépked előre a ranglétrán, mindemellett neveli a gyermekeit, minden nap főz, mos, maga takarít, ott van az összes óvodai és iskolai rendezvényen, és emellett még idegösszeomlás nélkül, vidáman és fitten sütit is süt, nem létezik – vagy ha igen, tudja az időutazás titkát! Az igazi titok azonban abban rejlik, hogy mindezt a sok-sok feladatot megosztjuk valakivel: ideális esetben a párunkkal, aki ugyanúgy kiveszi a részét az otthoni és a gyerekek körüli teendőkből, így adva meg azt az esélyt, hogy mi is kiválóan teljesíthessünk a munkahelyünkön. Emellett nem ördögtől való egyéb segítőket is igénybe venni néha-néha, egy nagytakarítás vagy egy gyermekfelügyelet erejéig. Lehet néha pizzát rendelni vacsorára, és lehet néha a mama által főzött ételt vagy hideg vacsorát is feltálalni, mert nekünk aznap nem volt időnk főzni a munkahelyi teendők miatt. Elhihetjük, a gyerekeink nem fognak tiltakozni a pizza vacsora miatt, sőt! Ahelyett, hogy elapróznánk magunkat sok ezer feladat között, tűzzünk ki 3-4 fontos célt – a gyermekeinkkel töltött időt, a karrierünk építését, a párunkkal töltött heti 1 közös programot – , s a többi dolgot pedig engedjük el. Ez tőlünk is némi „hanyagságot” illetve lemondást követel majd, de cserébe, sokkal céltudatosabban élhetjük majd az életünket. Érdemes szövetségeseket, mentorokat keresni a munkánk során, akik segítenek nekünk, s akiktől tanulhatunk. A munkahelyi karrierépítés nem csak abból áll, hogy jól végezzük a feladatainkat, de a kapcsolatépítés, s a szakmai barátságok kötése is ugyanolyan fontos. Ha többször hallatjuk a hangunkat, ha nyíltan elmondjuk a szakmai véleményünket, ha a szakmai szövetségeseink is mellénk állnak az adott kérdésben, s ha a sikereinkről is rendszeresen beszámolunk, jobban szem előtt leszünk, s adott esetben egy előléptetésnél is nagyobbak az esélyeink....

Tovább...

9 jó tanács az első munkanaphoz

Szerző: Dátum: 2018. nov. 09. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés, Újra munkában | 0 hozzászólás

9 jó tanács az első munkanaphoz

Mivel az első benyomás nagyon sokat számít – nem véletlenül van a próbaidő, ami alatt a munkáltató a teljesítményünket figyeli, s ez alapján dönt próbaidő végén – fontos, hogy jól szerepeljünk, jó vélemény alakuljon ki rólunk. S ha lehet, ezt már az első napon, az első héten jó megalapozni. Minél hamarabb néznek ránk úgy, mint alkalmas kollégára, ügyes, szorgalmas, értelmes munkaerőre, annál jobb és jobb lesz a megítélésünk, s nagyobb az esélyünk a próbaidő utáni véglegesítésre. Íme néhány tipp, hogy mire figyeljünk az első napokban! 1. Az első és talán legfontosabb tanácsom, hogy már az első napon végezzen minden újonc tényleges munkát, próbáljon meg minél hasznosabb lenni. Tudom, hogy a legtöbb helyen az első néhány hét a betanulási időszak, amikor még kevés önálló munkát adnak az embernek, de akkor is igyekezzünk önállóan kisebb dolgokat elintézni. Ha éppen nincs konkrét feladat, kérdezzük meg a többieket, miben tudunk segíteni, ne üljünk le a teakonyhában magánbeszélgetést intézni, vagy ne netezni, hanem legyünk proaktív, keressük a további teendőket! 2. Kérdezzünk! Senki nem várja el, hogy azonnal mindent tudjunk, ez lehetetlen elvárás egy újonnan belépett kollégával szemben. Ha bármiben nem vagyunk biztos, nyugodtan megkérdezhetjük azt a kollégát, akit a betanításunkra kijelöltek, vagy akiről tudjuk, hogy a kérdésre tud válaszolni, mert ismeri ezt a területet a cégnél. Ha nem jelöltek ki ilyen kollégát támogatásul, kérdezzünk rá az első napon, hogy kihez fordulhatunk, ha kérdéseink vannak? Persze teljesen evidens dolgokkal ne zaklassunk feleslegesen senkit, mert akkor a szakmai tudásunkról lesz elég hamar rossz véleményük! 3. Jegyzeteljünk! Ha nem írjuk le, amit a többiek mesélnek, magyaráznak, rossz színben tűnhetünk fel előttük, hiszen ha másnap, harmadnap, vagy két hét múlva nem fogunk emlékezni rá, nem biztos, hogy szívesen mondják el újra az egészet. 4. Kérdezzünk rá, hogy a szoftverekhez, programokhoz van-e kézikönyv, vagy bármilyen ügyintézéshez folyamatábra, amit esetleg ráérő szabad perceinkben tanulmányozni tudunk. Így az üresjáratokat is hasznosan tölthetjük. 5. Igyekezzünk mindenki nevét megjegyezni, akivel kapcsolatba kerülünk, ennek az egyik legjobb módja, hogy a bemutatás után váltunk velük egy-két szót, és a nevükön szólítjuk őket. Nem baj, ha nem mindenkinél megy ez tökéletesen, a lényeg, hogy próbálkozzunk! Senki nem veszi rossz néven tőlünk, ha az első munkanapunkon nem tudjuk a nevét, de ha 2 hónap múlva sem, azt már annál inkább… 6. Tanuljunk bele a vállalati kultúrába! Minden cégnek van egy sajátságos vállalati kultúrája, ami meghatározza a mindennapokat, a kommunikációt, a viszonyokat, a szokásokat. Olyan dolgokra jó már az elején fényt deríteni, hogy mi a bevett kommunikációs forma, email vagy inkább az élő beszéd, mikor van ebédszünet s mennyire kell szigorúan venni ezt az idősávot, milyen az elvárt öltözködés, például van-e pénteken lazább nap, tegeződnek-e vagy magázódnak a kollégák egymással, s van-e bármi olyan dolog, amire figyelj a munkavégzésed során? 7. Ha a kollégák munka után is együtt vannak, s együtt töltenek némi időt, igyekezzünk velük tartani, s további kapcsolatokat építeni, információt szerezni. Itt lehetőségünk van nekünk is arra, hogy néhány személyesebb dolgot is megosszunk magunkról, ezáltal is közelebb kerülve hozzájuk. Néhány munkán kívül szerzett jó pont, közös kapcsolódás, közös hobbi a munkahelyen is segítheti a jobb megítélésünket – persze ehhez a vállalati elvárásokat is hozni kell! 8. Ha új cégnél kezdesz, új vezetőt kapsz, akinek az elvárásaihoz tanácsos lenne alkalmazkodni. Minden főnöknek van „heppje”, vesszőparipája, ami fontos neki, ahol nem tűr semmi kilengést. No, persze, nem így kell közvetlenül rákérdezni, de az első hetekben, ha alkalmad van nyugodtan beszélni vele – és nem csak 2 percet – nyugodtan tedd fel neki a kérdést, hogy van-e valami olyan dolog, feladat, vagy ügy a munkaköröddel kapcsolatban, amire különösen figyelj, mert ez a cégnek, vagy neki prioritás? Van, akinek a...

Tovább...

Szorongatnak a határidők – mit tegyek?

Szerző: Dátum: 2018. okt. 15. Kategória: Egyéb | 0 hozzászólás

Szorongatnak a határidők – mit tegyek?

Talán nincs is olyan szakma, olyan feladatkör, ahol ne lennének határidők, hiszen minden feladatnak el kell készülnie valamikor, nem lehet a teljesítését örökre elhúzni. Ilyen értelemben tehát mindenkinek vannak határidői, sőt, ha belegondolunk, már az iskolában is határidőket kapnak a diákok, megírandó dolgozatok, megtanulandó tananyag formájában. Azonban míg ott sokszor a tanárok, vagy a szülők „menedzselik” a lurkók életét és idejét, egy felnőtt, dolgozó embertől már elvárják, hogy önmaga figyeljen ezekre a határidőre, s tartsa is be őket.   Érdekes módon, vannak, akiknek ez nem okoz gondot, míg mások folyamatos késésben vannak a munkájukkal, s soha nem tudnak semmit határidőre befejezni. Ha pedig határidős feladatból nem egy, hanem több is nyomaszt minket, s ez nem egyedi eset, hanem rendszeresen előfordul velünk, akkor bizony számolnunk kell a lehetséges következményekkel: munkánk rossz megítélése, megrovás, jutalom megvonása, extrém esetben akár a munkaviszonyunk megszüntetése alkalmatlanság címszó alatt, s persze a folyamatosan jelen lévő stressz káros hatásáról se feledkezzünk meg. Mitől függ tehát, hogy ügyesen lavírozunk a feladatok között, vagy, hogy átcsapnak a fejünk felett a hullámok? Sok múlik azon is, milyen cégnél, milyen munkakörben dolgozunk, hiszen vannak olyan szakmák, ahol folyamatosan határidőre kell dolgozni. Ezt egy könyvelő, bérszámfejtő nagyon jól ismeri. Ám vannak olyan technikák, módszerek, amik szinte minden esetben bevethetőek, az egyik ilyen az előre tervezés, a listák írása. Sok ember azon csúszik el a mindennapi időmenedzsment során, hogy nem tervezi meg a napját, nem azokra a feladatokra koncentrál, amik előreviszik, így kifolyik a kezéből az idő, s a nap végére alig intézett el valamit – ellenben sok más haszontalan dologgal töltötte az idejét. Ha a napi, heti feladatainkat rendszeresen összeírjuk, s módszeresen haladunk a listánkon, kipipálva, amivel végeztünk, s nem hagyva eltéríteni magunkat, hatékonyabbak leszünk a mindennapokban! Fel kell tudni ismerni azt, hogy ha elfoglaltnak tűnünk, nem biztos, hogy hatékonyságot is eredményez. Sokan „látszatfeladatokkal” foglalkoznak, úgy néznek ki, mintha nagyon dolgoznának, de közben nem azzal töltik az idejüket, amivel kéne, így nem jutnak egyről a kettőre, s a végén a határidő közeledtével garantált a fejvesztett kapkodás. Alapos önismerettel kideríthetjük – ehhez kérjük akár ismerőseink, kollégáink segítségét – hogy milyen típusú dolgozók vagyunk mi, halogatók vagy hajrázók? A halogatók a legutolsó pillanatig kitolják a feladattal való foglalkozást, mintha sosem jönne el az a bizonyos határidő, s így nem csoda, hogy a végén időnyomás alatt próbálnak teljesíteni – sokszor sikertelenül. Tegyük fel magunknak a kérdést, hogy miért is halogatjuk azt a bizonyos feladatot, amiről tudjuk, hogy el kéne végezni! Mi van e mögött? Az érdeklődésünk hiánya? Félünk a feladat nagyságától? A kudarctól? Ha megválaszoljuk magunknak, miért halogatjuk, talán könnyebben belevágunk! Jó módszer erre a „béka lenyelése”: ez egy egyszerű technika, amit akkor alkalmazunk, ha valamit – amit eddig csak állandóan halogattunk – megragadunk, s legyűrjük, azaz a napunk, vagy hetünk ama szakaszában, amikor még frissek és energikusak vagyunk, önmagunkat kényszerítve nekiállunk, s mindenáron megcsináljuk! Ha ezen túl vagyunk, jóleső érzéssel foglalkozhatunk a többi feladattal, ahelyett, hogy ezt tologatnánk egész nap magunk előtt. Ha a feladat nagysága, ijesztő kihívás a gond, a teljes feladat lépésekre bontása is szokott segíteni, ezáltal a számunkra túlságosan hatalmasnak tűnő dolgot apró, belátható, kezelhető elemekre bontjuk, s „falatonként megesszük”. Ám ha a szerencsés hajrázók csoportjába tartozunk, akkor a határidő közeledtével hatalmas energiákat tudunk mozgósítani, s hihetetlen sebességgel hozzuk be a lemaradásunkat, s teljesítjük a feladatot a határidőre, akár a team többi tagját is motiválva, inspirálva erre. Ez a típus ritkábban szenved a határidőktől, inkább „kivirágzik” a nyomás alatt. Kiváló eszköz a feladatok tengerében az „Eisenhower mátrix” is, ami segít, hogy a feladatainkat priorizáljuk, s ezáltal jobban tudjuk, mivel is foglalkozzunk. Az össze listánkon lévő feladatot áttekintve, minden feladatot megvizsgálunk...

Tovább...

Ne légy magányos home office-ban sem!

Szerző: Dátum: 2018. Sze. 26. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Ne légy magányos home office-ban sem!

Addig, míg minden egyes munkaóránkat szigorúan az irodában kell töltenünk, a világ legszuperebb dolgának tűnik a home office, az otthoni munkavégzés, ami manapság idehaza csak kevés kiváltságos dolgozónak adatik meg. De ha megkérdeznénk őket, hogy ők hogyan élik meg az otthoni munkavégzést, a kényelmes, ismert otthoni környezet, az utazásra nem elvesztegetett idő és egyéb előnyök mellett bizony hátrányokat is fel fognak sorolni. Ebből az egyik legnyilvánvalóbb az óhatatlanul bekövetkező elszigetelődés. Amíg minden nap bent vagyunk a cégnél, számtalan lehetőségünk van az emberi kapcsolatokra a kollégákkal: reggel beköszönünk az irodájukba a folyosón sétálva, kávéért menve az irodai kis konyhában összefutunk, s megkérdezzük, hogy telt a hétvége, ebédszünet együtt odakint egy közeli étteremben, s a dohányos kollégák kis klikkjéről ne is beszéljünk. Elkapjuk a főnököt a folyosón – szerencsére éppen arra járt – így gyorsan rá is kérdezünk, hogy olvasta-e már a legfrissebb riportot, amit küldtünk, s jó lesz-e így? Otthonról dolgozva meg maximum a macskánkkal futunk össze a konyhában, s jó, ha a szomszéd néni ránk köszön a körfolyosós ház folyosójáról, amikor a nyitott ablak mellett dolgozunk. Hát, bizony ez nem ugyanaz az érzés… És egy idő után – ha tényleg minden nap otthonról dolgozunk – azt vesszük észre, hogy szívesen beszélnénk valakivel… bárkivel. Hiányzik a csevegés, de az addig unalmasnak és időt rablónak ítélt munkahelyi meetingek is vonzóbbá válnak, arról nem is szólva, hogy a vállalati híreket is mi tudjuk meg utoljára – ami a karrierünk szempontjából nem igazán előnyös. Törekedni kell tehát arra, hogy ne szigetelődjünk el, s tudatosan tartsunk fent kapcsolatot a kollégákkal, ügyfelekkel, vezetőkkel. Ennek egyik jó megoldása, hogy csak részleges távmunkában vagyunk, azaz rendszeres időközönként bemegyünk a céghez, s részt veszünk a napi életben, a körforgásban. Érdemes ezeket a benti napokat úgy időzíteni, hogy jelen lehessünk a nagyobb megbeszéléseken, ami a munkánkat érinti, s mindenképpen próbáljunk meg a főnökkel is beszélni ilyenkor. Kérjünk időről időre visszajelzést tőle a munkánkról, hogy tudjuk, milyen a megítélésünk. Ha minden nap odabent lennénk, valószínűleg elkapna a folyosón azonnal, ha valamit nem jól csináltunk, de ha nem vagyunk ilyen könnyen elérhetőek, meglehet, csak gyűlik benne a csalódottság, de nem beszéli ki magából, s így csak még nagyobb lesz a mérge, mire szembe kerülünk vele. Ha eleve távmunkásként csatlakoztunk egy csapathoz, érdemes a személytelen kommunikációs eszközök helyett a személyeset választani, azaz egyeztessünk időről időre skype-on, telefonon, videóhívás során a kollégákkal, a sima és gyors, de csak egyirányú kommunikációt lehetővé téve e-mail helyett. A beszélgetés során így egy-egy személyesebb információt is megoszthatunk a másikkal, ezzel is növelve a bizalmat és ismertséget köztünk. Néhány perc csacsogás a közös kedvenc témáról máris megalapozza a jó kapcsolat elejét, amit aztán utána okosan tovább ápolhatunk. Ugyanolyan fontos, hogy kerüljünk tisztába azzal, ki kicsoda a cégnél. Ha minden nap bent vagyunk, hamar megtanuljuk, kik a főnökök, melyik kollégával  kell vigyázni, ki tud ebben vagy abban segíteni, de otthonról ezeket a munkahelyi információs hálózatokat és a hierarchiát nehezebb feltérképezni. Ha kell, kérjük a minket felvevő vezető segítségét, hogy mutasson be minket személyesen mindenkinek, akikkel a jövőben dolgozni fogunk, vigyen körbe a cégnél, s szánjunk elegendő időt az ott dolgozók megismerésére. Bármennyire is szeretjük az otthonunkat, néha jó onnan kimozdulni, így egy megbeszélést, ügyféltalálkozót szervezzünk egy közeli kávéházba, vagy étterembe, így csempészve változatosságot és új arcokat, új helyszíneket a mindennapi monotóniába. Ha rendszeresen kell ügyfelekkel foglalkozunk, ajánljuk fel néha, hogy szokásos telefonálás helyett személyesen találkozzunk, így növelve kettőnk között a bizalmat és a közvetlen kommunikációt. Külön hangulata van annak, hogy egy kávéházban dolgozunk, ha a munkánk jellege megengedi, akár rendszeresen is eljárhatunk így dolgozni. Hasonlóan jó megoldás 100%-ban távmunkázóknak, hogy egy közelben lévő közösségi irodához csatlakoznak, ahol más távmunkásokkal...

Tovább...

Továbbképzés, tanulás a gyermekgondozás ideje alatt

Szerző: Dátum: 2018. aug. 27. Kategória: GYED-GYES alatt | 0 hozzászólás

Továbbképzés, tanulás a gyermekgondozás ideje alatt

Ha egy édesanya több évet tölt otthon, több gyermeket is szül egymás után, óhatatlanul felmerülhet az igény, hogy önmagával is foglalkozzon egy kicsit, hogy önmagát is fejlessze, kicsit kiszakadva ezzel a négy fal és az állandóan ismétlődő feladatok közül. Mások kisgyerek mellett – éppen az ő születésük által motiválva – azért tanulnak, hogy új karriert, új munkát, jobb körülményeket teremtsenek gyermekeiknek. Bármelyik is a hajtóerő, nem könnyű, de nem is lehetetlen kisgyermek mellett tanulni. Attól függően, hogy milyen képzést választunk, annak mennyi az időigénye, s hogy hobbiból csináljuk, vagy komolyabb terveink vannak vele, más és más stratégia kell a tanuláshoz. Igyekezzünk kisgyermekes anyaként olyan képzést választani, ahol minél több segítség áll rendelkezésre: internetes felület a kérdésekhez – válaszokhoz, e-learning, tetszőleges időbeosztás az otthoni tanulás során, esetleg ha kihagyunk egy oktatási napot, hangfelvétel az aznapi anyagról. Fontos az is, hogy alaposan gondoljuk meg, milyen elhelyezkedési lehetőségeink lesznek a képzés befejezése után, hiszen vannak olyan területek, ahol akár munkavállalóként is jobbak lesznek az esélyeink a munkaerő-piacon, de akár saját vállalkozást is indíthatunk – ez utóbbi sok édesanyát motivál, akik a munka-magánélet egyensúlyát szeretnék megteremteni. Nem kell azonban nagy dolgokra gondolni mindenáron, a meglévő szakmai tudásunk fenntartása, szinten tartása, a szakmai újdonságok megtanulása vagy a kissé megkopott nyelvtudás frissítése is elegendő szellemi elfoglaltság lehet, pláne, ha több gyermekünk – s ezáltal kevés szabadidőnk – van. Ha megvan a cél, s kiválasztottuk a képzést, jöhet a nagy kérdés: mikor tanuljunk? Természetesen a legegyszerűbb megoldás, ha külső segítséget kapunk, vagy keresünk. Ahol már hadra fogható, nyugdíjas nagyszülők vannak, ott a legegyszerűbb őket megkérni, hogy a tanulás és a vizsgák idejére vállalják el a kicsi felügyeletét. Ha még ők is dolgoznak, érdemes esti, vagy hétvégi képzést keresni, ezekből is igen nagy kínálat van már a piacon. Ha a családi segítség nem, vagy nem mindig megoldható, érdemes fizetős megoldást is igénybe venni, egy bébiszitter, vagy egy olyan játszóház, ahol mini-bölcsi jelleggel heti néhány délelőtt vigyáznak a gyermekünkre, elegendő időt hagyhat a felkészülésre, a tanulásra. Fizetős segítség helyett még érdemes körbenézni, hogy nincs-e a házban olyan nyugdíjas, egyedülálló néni, aki szívesen vigyáz a kicsinkre, hiszen kifejezetten örül, ha van egy kis elfoglaltsága, s egy kis szívességért cserébe (bevásárlás a boltban, egy hétvégi ebéd) örömmel mentesít minket 1-2 órára. A másik ingyenes ötlet, hogy a képzésen részt vevők között érdemes ugyanilyen helyzetben lévő kisgyerekes anyukát keresni, s felváltva vigyázni a két gyermekre egyszerre, míg a másik fél tanul. Ha nincs semmilyen rendszeres segítségünk, érdemes megvizsgálni a napi rutinunkat, hogy hova tudnánk tanulós időket beiktatni. Az egyik ilyen nyugodtabb időszak a kicsi alvásideje, ha szerencsések vagyunk, akár napi 1-2 óra is összejöhet így. Sokan éjszaka oldják meg a tanulást, s inkább lemondanak az esti filmnézésről, vagy egyéb programokról. Figyeljük meg, hogy mikor vagyunk aktívabbak, mikor „fog” az agyunk jobban, van, akinek a kora reggeli tanulás válik be, s kifejezetten ezért állítja be az ébresztőórát hajnali 4-5 órára. Ezeket a hosszabb időszakokat érdemes komolyabb koncentrációt igénylő feladatokra fenntartani, apróbb, kisebb feladatokat napközben is meg lehet oldani: mosogatás közben lehet szavakat tanulni (szótanuló cetlik a konyhapulton), ha a babánk még pici, a babakocsi sétálás alatt nagyon jól lehet hanganyagokat hallgatni, vagy ha már elaludt, egy padon ülve elolvasni a tankönyvben az éppen aktuális leckét. Ha vizsga is tartozik a képzéshez, vagy esetleg szakdolgozatot is kell írnunk, erre az időre nyugodtan mentesíthetjük magunkat a házimunka nagyja alól: lehet néhány hétig főzés helyett ebédet rendelni, és valljuk be, apuka is meg tudja pakolni a mosogatógépet, és teregetni is biztosan tudni fog. Ne féljünk segítséget kérni, akkor sem, ha ez eddig nem volt szokás, ha eddig mindent egyedül oldottunk meg. Mi magunk is el...

Tovább...

Nyelvtanulás költségek nélkül

Szerző: Dátum: 2018. Júl. 25. Kategória: Egyéb | 0 hozzászólás

Nyelvtanulás költségek nélkül

Ma már szinte közhely, hogy élethosszig tartó tanulás nélkül nem lehet olyan jó karrierlehetőségeket találni. Az is egyértelmű sokak számára, hogy aki beszél idegen nyelven, sokkal jobb állások közül válogathat a munkaerő-piacon, s a fizetések tekintetében is magasabb összegre számíthat. Ám oda eljutni, hogy valaki egy munkában használható szintű nyelvtudásra tegyen szert, nem mindig egyszerű. Aki frissen lép ki az iskolapadból, remélhetőleg aktív nyelvtudással érkezik a munkaerő-piacra, de mi van azokkal, akik régen tanultak már nyelvet, a tudásuk megkopott, passzívvá vált, vagy most kezdenének bele egy új idegen nyelvbe? Kurzusok, nyelviskola, magántanár… ezek mind pénzbe kerülnek. Vannak azonban ingyenes lehetőségek is, érdemes ezeket is kihasználni, ha éppen nincs megfelelő anyagi fedezetünk a nyelvtanulásra. Az internet ma már fantasztikus lehetőségeket kínál a nyelvtanulás terén, számtalan ingyenes blog, oktató weboldal, fordítóprogram, nyelvtanuló program van, s ezek közül sok részben vagy egészben ingyenesen is használható regisztrálás után. A nyelvtudásunk szinten tartására vagy felfrissítésére, szókincsfejlesztésre kiválóan alkalmasak ezek a programok, így érdemes közelebbről is megismerkedni velük! Idehaza talán a legismertebb ilyen oldal a Szalai Nóra által alapított https://www.5percangol.hu/, ahol rengeteg segítséget, tudást talál az angol nyelvismeretre vágyó olvasó, legyen az szókincsbővítés, nyelvtan, vagy üzleti angol. Az oldal neve rendkívül találó, hiszen nyelvet úgy lehet tanulni, ha minden nap egy kicsit (vagy többet J) foglalkozunk vele, így ha valaki rászánja magát, s tényleg minden nap 5 percet gyakorol, hónapok alatt nagyon nagy fejlődést fog elérni! TIPP: Állítsuk be a Facebook közösségi oldalon, hogy mindig kapjunk értesítést az újonnan megjelenő posztokról az online nyelvleckéket kínáló szolgáltatóknál, így nem maradunk le semmiről, s biztosan minden nap gyakorolni fogunk! Szintén feldolgozhatóak, a napi teendők közé könnyen beilleszthetőek a BBC Learning English oldalán lévő 6 Minute English leckék, s aki pedig az üzleti angol nyelvtudását szeretné fejleszteni, a videós English at Work leckék közül szemezgethet, van bőven, több mint 60 lecke áll rendelkezésre jelenleg! Németül tanulóknak – akár kezdő, akár haladó szinten vannak, – a https://www.deutsch-lernen.com/ oldal nyújt ingyenes segítséget, 10 illetve 24 ingyenes leckével, szószedettel, feladatokkal, tippekkel. Hasonlóan jól felépített és nagyon részletes segítséget kaphatunk a Deutsch Akademie oldalán, http://www.deutschakademie.de/online-deutschkurs/, ahol több mint 20.000 ingyenes szókincsbővítő és nyelvtani lecke vár ránk! A Duolingo oldala sok nyelvet tanulónak ismerős, ez a fantasztikus weboldal rendkívül széleskörűen támogatja a nyelvtanulást, a szintfelmérővel kezdve megtudhatjuk, hol állunk az adott nyelvből, saját célokat állíthatunk be, napi hány percet szeretnénk / tudunk nyelvtanulással tölteni, s érdemes a vállalt célt teljesíteni, hiszen ekkor extra pontokat ad nekünk a rendszer, amit felhasználhatunk például további kurzusokra. Ha az új szavak kiejtésével van gondunk, segíthet a Forvo oldal, ahol a már megszokott német és angol nyelv mellett franciául, spanyolul, portugálul, olaszul, japánul, de akár lengyelül vagy svédül is megtalálunk több mint 100.000 szót, s annak a helyes kiejtését. Aki a szobában – avagy a telefonra letölthető applikációk révén szinte bárhol történő – egyedül tanuláson, gyakorláson túl másra is vágyik, az megpróbálhatja tudását élesben is tesztelni, s gyakorolni. Nyári munkák alkalmával sok helyen lehet idehaza is külföldiekkel, turistákkal kapcsolatba kerülni, így érdemes a nyelvgyakorlás miatt akár olyan időszakos nyári állásokat is elfogadni, ami esetleg nem pont a szakmánkba vág. Ha a HR-es később megkérdezi, hogy mi volt ez a kis kitérő, biztosan értékelni fogja, hogy az idegen nyelv gyakorlásának lehetősége miatt nem válogattunk, hanem minden lehetőséget megragadtunk a munkavégzéssel egybekötött tanulásra. Ha lehetőségünk van rá, a nyári nyaralást is szervezhetjük olyan országba, ahol a célnyelven kell kommunikálnunk, s kifejezetten ajánlatos kerülni, hogy mindig valaki más – aki nálunk jobban beszélni az adott nyelvet – egyeztessen helyettünk. Lehet, hogy nem lesz tökéletes az a mondat, vagy az a ragozás, de sokkal fontosabb a tökéletességnél, hogy elkezdjünk, merjünk beszélni az...

Tovább...

Hogyan válasszunk új szakmát?

Szerző: Dátum: 2018. Júl. 04. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Hogyan válasszunk új szakmát?

Akár a kényszer, akár a változás iránti belső igény miatt szeretnénk új szakmai terület felé nyitni, érdemes alaposan átgondolni, s milyen új szakmára szánjuk magunkat. Íme, néhány szempont a döntés előtt, amit ha mérlegelünk, nagyobb eséllyel lehetünk elégedettek az új állásunkban.     Régiből majdnem újba Vannak esetek, amikor a meglévő szakmai tudás, az iparági tapasztalat, a kapcsolatrendszer nagyon jól használható az új szakmában is, így igazából – bár váltásra készülünk – van egy biztos pont az életünkben, s nem kell mindent a legalján kezdeni. Ilyen lehet például, ha egy ipari termékekkel foglalkozó marketinges úgy dönt, hogy kipróbálná magát az értékesítés területén is: ismeri már a termékeket, a konkurenciát, az iparágat, az eladandó termék előnyeit, az üzenetet, amit az ügyfélnek kell eljuttatni, csakhogy az eddigi biztos kis irodai munka helyett most terepre kell menni, s meggyőzni a potenciális vevőt. Nagy eséllyel jobban fog menni, mint ha valaki még sosem adott el ilyen terméket, s nem is ismeri a piac szereplőit.  Érdemes ilyen szemmel is nézni a választott újat, hátha könnyebb lesz a kezdet!   Új szakma – az újdonság varázsa Ha már nagyon unjuk a saját szakmánkat, meglehet, pont az fog motiválni minket, hogy valami teljesen újjal tudunk végre foglalkozni. Vannak iparágak, amelyek sajnos lassan eltűnnek, így a már nem piacképes szakmában való munkavégzés – a maga nehézségeivel, demotiváló környezetével, alacsony fizetésével – esetleg az elhelyezkedés nehézségei helyett olyat érdemes választani, ami elbűvöl minket a teljes újdonságával. Ahol minden nap újabb és újabb változatos élmények érnek minket, ahol még rá tudunk csodálkozni a szakma szépségeire, esetleg ahol teljesen más képességeinket tudjuk felfedezni, mint eddig. Merjünk néha nagyot álmodni, s kilépni a dobozból!   Időigény Azt is alaposan gondoljuk meg, hogy mennyi időbe telik, míg elsajátítjuk ennek az új szakmának a fortélyait olyan szinten, hogy megbízható, keresett munkaerő leszünk a piacon. Ha egy két éves képzéssel kezdődik az egész váltás, akkor a képzés alatt meg kell tudnunk élni valamiből, azaz valószínűleg dolgoznunk kell továbbra is – hacsak nem vagyunk olyan szerencsések, hogy a párunk olyan jól keres, hogy megengedhetjük magunknak ezt az időszakot. Ha esetleg heti 1-2, főként esti alkalommal is megoldható a tanulás, sokkal könnyebb lesz összeegyeztetni a munkavégzéssel. Ha a képzés után pedig még az „inasévek” jönnek, ezt is kalkuláljuk bele!   Kereseti lehetőségek az új szakmában Nem elhanyagolható az sem, hogy mennyire lesz biztos az anyagi hátterünk ennek az új szakmának a kitanulásával. Persze nem csak ez a fontos szempont, személy szerint nagyon hiszek abban, hogy dolgozni csak úgy szabad, ha élvezzük, amit csinálunk, ha szeretjük a mindennapi feladatainkat, ha a szükséges rossz helyett önmegvalósításként tudunk tekinteni a választott szakmánkra, de ha mindennapi filléres gondjaink vannak, akkor sajnos igen nehéz az önmegvalósításunkat élvezni. Így mindenképpen alaposan informálódjunk a kereseti lehetőségekről is, s arról, hogy milyen egyéb képességek, készségek kellenek még a végzettség mellett (egyes szakmákban a nyelvtudás tipikusan megemeli a jövedelmi lehetőségeket, míg a nyelvtudás nélküli álláskeresők nagyon sokan vannak, így alacsony jövedelemre számíthatnak csak).   Jövőbeli kilátások Van-e hosszú távú potenciál a szakmában? 10-20 év múlva is kelleni fog ilyen szakember? Bár a futurisztikus előrejelzések gyakran írnak olyan hihetetlen szakmákról, mire még nem is gondoltunk 2-3 éve, vagy mostanában, mert még nem is léteznek, abban biztosak lehetünk, hogy bizonyos jelenlegi szakmák mindig kelleni fognak – legalábbis 10-20 éven belül biztosan. Tájékozódjunk arról is, hogy mi várható abban az iparágban, szakmában hosszú távon, amire kivetettük a képzeletbeli hálónkat.   Személyes képességeink Bármennyire is szeretnénk, nem tudjuk figyelmen kívül hagyni a személyes képességeinket, amik bizony valahol behatárolnak minket. Ha valaki egy extrém introvertált személyiség, nagyon nem szeret kezdeményezni, legszívesebben egyedül üldögél egy irodában, biztosan nem lesz az év...

Tovább...

Ha új főnököt kapsz

Szerző: Dátum: 2018. jún. 15. Kategória: Egyéb | 0 hozzászólás

Ha új főnököt kapsz

Manapság már a vezetői pozíciók sincsenek bebetonozva, így nagy valószínűséggel veled is megtörténhet, vagy meg fog, hogy új főnököt kapsz. Akár szeretted a régi főnöködet, akár nem, az új ember valószínűleg sok változást is hoz majd a munkahelyi szokásokba, s ez kihathat a te karrieredre is. Egy ilyen helyzetből ki lehet jönni nagyon jól is, de néha nagyon rosszul is elsülhet, s a vezetőváltás akár az alkalmazottak elküldését, vagy önszántukból való elköszönését is eredményezheti.  Hogyan viselkedj ilyen helyzetben, mire figyelj?   Csendes megfigyelés A legjobb taktika az első napokban-hetekben a csendes megfigyelés. Nem kell az első nap rárontani az új főnökre azzal, hogy mennyi jó ötleted van, s mi mindent csinálnál másképpen, mint az elődje időszaka alatt, mert valószínűleg ő sem fog semmihez hozzányúlni, míg nem látja át az új rendszert. Egy jó vezető először megismeri a folyamatokat, az ott dolgozó emberek képességeit, motivációit, a vállalati célokat, s utána kezd javító, korrigáló lépésekbe. Így ha hosszú listád is van arról, hogy mit lehetne jobban, hatékonyabban, gyorsabban csinálni, várd ki, míg megkérdezik a véleményedet. Meglehet, addig te is jobban megismered őt, s jobban tudod, hogyan tálald az ötleteidet!   A stílus maga az ember Sokfajta vezetői stílus van, így lehet, hogy most egy kicsit máshogy fognak menni a dolgok nálatok, mint régen. Eddig a nyitott ajtó politikája dívott az osztályotokon? Közös céges munkaebédek? Meglehet, hogy az új vezető ennek nem híve, s ő bizony szereti zárva tartani az irodája ajtaját, s csak akkor tudsz vele beszélni, ha ezt előre leegyezteted. Abból, hogy hogyan kommunikál, hogyan osztja ki a feladatokat, hogyan beszél másokkal, mit visel, nagy eséllyel következtethetsz arra, hogy mi az, amit szeret. Ezt a tudást is érdemes felhasználni a jövőben, ha te szeretnél tőle majd valamit!   Őszinte beszélgetések Sok vezető leül a területéhez tartozó emberekkel egy kis idő után, hogy jobban megismerje őket, hogy kitűzzék az új célokat, s hogy négyszemközt akár olyan dolgokat is megbeszéljenek, hogy mi nem volt eddig jó az adott szakterületen, min lehetne vagy kell változtatni. Ha partner ebben az új főnök, most jöhetnek az ötleteid, az elképzeléseid, de szigorúan csak azok, amik objektíven megítélhetők. Korábbi érzelem-vezérelt vitákat, sérelmeket semmiképpen ne vigyél ebbe az új kapcsolatba, mert az nagyon csúnyán visszaüthet később. Ha az előző vezetővel ilyen konfliktusod volt, azt zárd le magadban, s ne panaszkodj az új vezetőnek erről. De ha őszintén megkérdezi a véleményedet valamiről, ami befolyásolja a munkádat, nyugodtan mondd el, hiszen hosszú távon mindenképpen ez a jó stratégia. Visszahúzódó, csendesebb munkavállalóként nem biztos, hogy ez könnyű lépés lesz, de fontos, hogy ne csak azok jussanak el az új főnökhöz, akik „jól helyezkednek” a cégnél, hanem azok is, akik kevésbé szeretnek szerepelni, de hasznos meglátásaik vannak.   A vesszőparipák Mindenkinek – hangsúlyozom: MINDENKINEK! – van néhány vesszőparipája. A főnököknek általában több is… kinek a korai kezdés, kinek a késés miatti morgolódás, kinek az automatikusan elvárt túlórázás, kinek a rendben és tisztaságban otthagyott íróasztal a nap végén. Valaki a színes-szagos prezentációkra bukik, valaki pedig azt szereti, ha a megtartják a 3 lépés távolságot. Minél hamarabb megtudod ezt, annál jobban meg tudsz felelni ennek, s jó benyomást tehetsz rá! Apróságok ezek, de ha kitapasztalod, mi fontos neki, az első hónapokban már sokkal jobban fogja megítélni a teljesítményedet, s az első benyomás ugye mind tudjuk, mennyire fontos!   Egy közülünk Különösen nehéz helyzet lehet, ha egy korábbi alkalmazottat léptettek elő, aki most azoknak a munkáját irányítja és ítélni meg, akikkel egy éve még együtt „húzta az igát”. Ebben a helyzetben érhetően mindkét fél intelligenciájára és diplomáciai érzékére szükség van, hogy az amúgy is kényes helyzet ne legyen még kellemetlenebb mindenkinek. Alkalmazottként ilyenkor a korábban...

Tovább...

Lépj hátra és engedd el!

Szerző: Dátum: 2018. ápr. 28. Kategória: Egyéb | 0 hozzászólás

Lépj hátra és engedd el!

Biztosan ismered te is azt az érzést, amikor bár már lezárult egy dolog az életedben, még mindig munkál benned. Rág belülről, mint egy kis alattomos féreg… nem hagy nyugodni, eszedbe jut, s újra és újra lejátszod magadban azt a bizonyos beszélgetést, történést, emléket. És átéled, és jönnek újra az érzések, s nem tudsz szabadulni tőle. Sajnos mi, nők erre hajlamosak vagyunk. Szóval ha te is tudod, milyen ez, akkor ez a cikk neked szól. Akár személyes jogi tanácsadást tartok, akár online tanfolyamon tanítom az anyukákat a jogaikra, a legtöbbször előjön az a pont, ahol már lezártuk az ügyet, túl vagyunk a munkáltatóval folytatott megbeszélésen, az egyezségen, de az ügyfelem még nem lépett túl rajta. Ismerősként “köszöntöm” ezt az állapotot náluk, mert én is tudom, milyen érzés. Hiába van ott az aláírás a közös megegyezésen, hiába lett kifizetve a pénz, még nem sikerült lélekben lezárni a dolgot – s ilyenkor sok anyuka szenved még. Néha azért, mert az elért siker ellenére ott van a sértettség, a megbántás érzése. Ha tizensok évig jó voltam ide, akkor most miért nem? Azért mert szültem egy gyereket? Komolyan ettől lettem azonnal teljesen használhatatlan szerintetek a szakmámban? Vagy bár amit adott körülmények között lehetett, azt elértük, de mégsem ez a maximum. Lehetett volna többet is, csak éppen munkaügyi perrel, sárdobálással, ugyanazon aljas eszközök alkalmazásával, amiket a munkáltató bevetett. És ezt érzem az anyukán, hogy még forrong belül, hogy nem jól érzi magát, hogy nem elégedett, mert úgy véli, nem tett meg mindent… pedig a kint tomboló viharnak már vége, már süt a nap. Itt jön az a pont, hogy hátra kell lépni egyet, s el kell engedni. Mert vannak nagyobb értékek is, mint az a plusz egy havi bér. A nyugalom, amivel a családodhoz hazatérsz minden nap a következő, jobb munkahelyedről. A béke, ami odahaza vár hétvégén, ahelyett, hogy a munkahelyi stressz emésztene, s kihatna lassan a gyerekeid lelki nyugalmára is. Hidd el, nem jó hosszú hónapokig bíróságra járni, s hallgatni, hogy mit hazudik össze-vissza a munkáltatód, s sajnos olyat, amit nem fogtok tudni megcáfolni… mert van ilyen is. Bármennyire is te vagy a jó oldalon, akkor is megvisel egy munkaügyi per, akkor is stresszes leszel, ha oda kell menni a bíróságra, s elmondani hogy mi, hogyan volt. Ehelyett te reggel nyugodtan nézel a tükörbe, s tiszta lelkiismerettel mész tovább. Néha ez többet ér. Nem mondom, hogy ne állj ki a jogaidért, de azt is tudni kell néha okosan megítélni, hogy meddig megyünk el, s hol a határ, ahonnan már nem érdemes tovább menni, mert összességében – mindent ide véve, mindent beleszámítva – nem lesz jobb neked! Tudom, milyen érzés, mert én is ilyen fajta voltam – talán még most is ilyen vagyok egy kicsit, de dolgozom rajta. Tudatosan engedem el azt, ami már nem épít, s fordulok ehelyett a felé, ami boldoggá tesz. S amit a hátam mögött hagyok, az úgyis oda kerül majd egyszer, ahová valójában tartozik. Erről majd a sors gondoskodik. Minden anyukának üzenem tehát, aki még tipródik egy kicsit a történtek lezárta után, hogy mély, nagy levegő, egy lépés hátra, és engedd el! Jó lesz, hidd el! Ne cipeld tovább! Nem a te csomagod ez már többé! 🙂   Ajánlott bejegyzések:Gyászold a céget, csak ne túl sokáig…Amit mindenképpen szerezz be 2020-ban: egy jó határidőnapló!Öltözködési tippek kánikulábanFelmondanál? Ezeket gondold át, mielőtt megteszed!Év végi karrier...

Tovább...

Önérvényesítési tippek a munkahelyen

Szerző: Dátum: 2017. Sze. 27. Kategória: Egyéb | 0 hozzászólás

Önérvényesítési tippek a munkahelyen

Búcsú az áldozatszereptől…. Nyíltan, kellő határozottsággal, önbizalommal, pozitívan érvényesítjük a saját érdekeinket, miközben a munkáltató érdekeit is figyelembe vesszük – nagyon szépen hangzik, de kinek van mersze a főnökével szembeszállni?   Talán ismerünk a munkahelyünkön olyan embert, aki ügyesen érvényesíti az akaratát. Mer érvelni – akár a főnökkel szemben is –, bátran jelzi a fizetésemelési igényét, mindezt anélkül, hogy megsértene másokat vagy komolyabb konfliktusba keveredne. Az pedig biztos, hogy van olyan kollégánk, akivel kis túlzással bármit meg lehet csinálni. És persze mindnyájan láttunk már agresszív, kompromisszumra képtelen dolgozót is, aki főleg a kollégákon átgázolva eléri, amit akar, de csak állandó konfliktusok, viták árán. Nem is marad meg sokáig egy munkahelyen.   Vajon melyik kategóriába tartozik a kedves olvasó?   Megkövesedett hierarchia Az egészséges munkahelyi önérvényesítés nagy gátja ma Magyarországon az a tipikus alá-fölé rendeltség, ami a beosztott-főnök kapcsolatban szinte 100 százalékban jelen van. A főnök irányít, megmondja, mit és hogyan kell tenni, a beosztott pedig örüljön, hogy dolgozhat. A napi, heti feladatkiosztásnál ahhoz vagyunk hozzászokva, hogy utasításokat kapunk, és mi szépen engedelmeskedünk. Béremelés is sokszor csak akkor van, ha a munkáltató úgy dönt, és ha nem dönt úgy, évekig nincs emelés… szólni a legtöbben nem mernek. Ha valaki ezt a hierarchiát megbolygatja – azaz például magasabb fizetést, rugalmasabb munkaidőt szeretne, vagy csak nemet mond egy-egy túlórára –, a legrosszabb esetben nemcsak szimpla visszautasítás vár rá, hanem  azt is kockáztatja, hogy elveszíti az állását és a megélhetését.   „Ugye, nem képzelitek” Nem is nagyon tanítják meg sehol az asszertív kommunikációt, a hatékony konfliktuskezelést a munkaerő-piacra belépőknek, pedig az önmenedzselés már alapvető elvárás lenne nemcsak a karrierünk fejlődéséhez, de csupán ahhoz is, hogy elégedett munkavállalók legyünk. A szótlan tűrés, a passzivitás frusztráltsággal, folyamatos dühvel jár, ilyen állapotban pedig nem lehet motiváltan, minőségi munkát végezni. Az asszertívan viselkedő kolléga mások érdekeit is figyelembe véve igyekszik a saját céljait elérni, az egyezkedés eredménye mindkét fél számára kielégítő. Eltérően a passzív típustól nyíltan kommunikál, de nem sértő módon, mint az agresszív típus, hanem higgadtan, konkrétan. Az asszertív kommunikáció az „én” üzenetekre, a saját érzések közvetítésére épül, és nem a másik hibájáról szól, nem őt minősíti – még akkor sem, ha jogos lenne. Például ahelyett, hogy „Ugye nem képzelitek, hogy alá fogok írni egy olyan közös megegyezést, amiben még az sincs benne, ami járna nekem törvény szerint, komolyan, minek néztek ti engem?”, inkább ez a mondat lesz célravezető: „Ez a megállapodás sajnos nem tartalmazza azt, amit a törvény előír egy ilyen esetben, így véleményem szerint ez jelentősen hátrányos számomra. Ezt nem áll módomban ilyen tartalommal aláírni, kérem, hogy olyan megállapodás szülessen, ami ezt és ezt konkrétan tartalmazza, és akkor lezárhatjuk az ügyet.”   Tippek bátor kezdőknek 1. Higgadtan, objektíven elemezzük a helyzetet, ne az érzelmeink vezéreljenek. 2. Hallgassuk meg a másik felet, hogy mindkettőnk számára megfelelő kompromisszum születhessen. 3. Gyakoroljuk az „én” üzeneteket a munkahelyi érdekérvényesítés előtt kevésbé kockázatos területen – a magánéletünkben, barátokkal, partnerünkkel. 4. Játsszuk le fejben a beszélgetést: mint mondanánk, hogyan érvelnénk. 5. Ne menjünk bele agresszív vitákba, sértegetésbe akkor sem, ha a másik félnek ez a módszere. Ne sértegessünk viszont, mert abból semmi jó nem lesz, zárjuk le a vitát. 6. Nehéz szituációkban jól jöhet a külső segítség: mediátor, coach, pszichológus vagy jogi tanácsadó. Három lépés közelség Az asszertív érdekképviselet lépései tehát a következőek: elsőként fogalmazzuk meg a problémát konkrétan, tényszerűen. Fontos, hogy ne ragadtassuk el magunkat, ne az érzelmek vezéreljenek. Második lépésként jöhet annak kifejtése, miért nem jó nekünk az adott helyzet, milyen érzést kelt bennünk.  Ezután megfogalmazhatjuk, mit szeretnénk elérni, mi a mi javaslatunk. Mindeközben pedig figyeljünk a másik fél mondandójára, testbeszédére, igényeire, javaslataira. Természetesen senki sem születik asszertívan....

Tovább...

Rohan az idő – Munka és magánélet egyensúlya

Szerző: Dátum: 2017. jún. 13. Kategória: Újra munkában | 0 hozzászólás

Rohan az idő – Munka és magánélet egyensúlya

Hiába szeretnénk egy átlagos munkanapon időben végezni, hogy együtt lehessünk a barátokkal, a családdal, ez egyre gyakrabban hiúsul meg a váratlanul betoppanó ügyfelek, az állandóan ránk nyitó kollégák, a főnök által az utolsó pillanatban kiadott feladatok miatt. Mit rontunk el?   Rohanás reggel, rohanás este, túlórák hetente többször is… Okostelefon, amin a nap bármely percében elérhetők vagyunk, így a munkahelyünkről is bármikor kereshetnek, küldhetnek egy újabb feladatot. A szabadidőnkben meg a legtöbbször mi sem vagyunk képesek nem megnézni a céges e-mail fiókunkat. Ez jellemzi az életünket. Természetesen sok múlik azon is, milyen cégnél, milyen munkakörben dolgozunk, ám vannak olyan technikák, módszerek, amelyek szinte minden esetben bevethetőek, hogy végre véget vessünk a munka túlsúlyának az életünkben. Ott van például a tervezés, a listák írása. Sok ember azon csúszik el a mindennapi időmenedzsment során, hogy nem tervezi meg a napját. Nem azokra a feladatokra koncentrál, amelyek előreviszik, így kifolyik a kezéből az idő, és a nap végére alig intézett el valamit. Ha a napi, heti feladatainkat összeírjuk, és módszeresen haladunk a listánkon, kipipálva, amivel végeztünk, nem hagyva eltéríteni magunkat, hatékonyabbak leszünk már az első napon.   Lenyelni a békát Ha hajlamosak vagyunk a halogatásra, tegyük fel magunknak a kérdést, hogy miért is tologatjuk azt a bizonyos feladatot? Mi van mögötte? Az érdeklődésünk hiánya? Félünk a feladat nagyságától? A kudarctól? Ha megválaszoljuk magunknak, talán könnyebben belevágunk. Jó módszer a „béka lenyelése”. Ez nem egy francia gasztronómiai ínyencség, hanem az az egyszerű technika, amit akkor alkalmazunk, ha valamit – amit eddig halogattunk – megragadunk, és legyűrjük. Azaz a nap azon szakaszában, amikor még frissek és energikusak vagyunk, önmagunkat kényszerítve nekiállunk, és mindenáron megcsináljuk! Ha ezen túl vagyunk, jóleső érzéssel foglalkozhatunk a többi feladattal, ahelyett, hogy ezt tologatnánk magunk előtt egész nap. Különösen nagy kihívásnál a feladat lépésekre bontása is szokott segíteni, az ijesztőnek tűnő dolgot apró, belátható, kezelhető elemekre bontjuk, és „falatonként megesszük”.   Pomodoro, de nem pizza Az 1980-as években kifejlesztett, pomodoro módszer Francesco Cirillo olasz úriember, hatékonysági szakértő leleményességét dicséri, és a paradicsomot formázó konyhai időmérő eszközről kapta a nevét. A módszer lényege, hogy ha valamit szeretnénk megcsinálni, 25 percen keresztül teljes figyelmünket csak ennek az egy dolognak szentelve dolgozzunk rajta, mindenféle zavaró tényező nélkül. Azaz nincs telefonálás, nincs e-mailek nézegetése, hanem koncentráltan, tudatosan, csak ezzel foglalkozzunk. 25 perc után csörög az óránk (a nagyon eltökéltek beszerezhetnek egy paradicsom formájú konyhai időmérőt is), és kapunk öt perc pihenőt. Ekkor kiszellőztetjük a fejünket, megiszunk egy kávét stb. A szünet után újabb 25 perces koncentrált munka következik, és ezt a ritmust addig folytatjuk, míg kész nem vagyunk a feladattal. A dolog tudományos lényege abban rejlik, hogy 25 percig biztosan képes az emberi agy a koncentrált munkára, és az ötperces szünet felfrissíti annyira, hogy újra képessé válik a teljes, osztatlan figyelemre újabb 25 perc erejéig. Mindehhez már modern applikációk is léteznek.   Jelen lenni Hasznunkra válik, ha megtanuljuk figyelmünket a jelenben tartani. A munkahelyen nem gondolkozunk családi ügyeken, ugyanakkor nem visszük haza a munkánkat: este és a hétvégén százszázalékosan a családnak, a barátoknak, a hobbinknak szenteljük magunkat. További fontos lépés, hogy megtanuljunk nemet mondani a munkahelyünkön. Persze ez nem egyszerű, sokan nem szeretnek senkit visszautasítani, mások félnek a konfliktusoktól, sajnos sok kolléga és főnök pont ezt használja ki. Az olyan mondatok, mint a „sajnálom, most nem tudok ezzel foglalkozni, más feladatom van”, „kérlek, hadd gondoljam át, és térjünk rá vissza holnapután”, vagy a „szívesen segítenék, de erre nem én vagyok a legmegfelelőbb személy, hanem XY a pénzügyi osztályról” csodákat tehetnek. És még egy tanács: tanuljunk meg segítséget kérni és elfogadni.   Magánéleti időmenedzsment Ahogy a munkahelyen, úgy egyébként a magánéletben is meg kell tervezni...

Tovább...

Felnőttkori tanulás könnyen?

Szerző: Dátum: 2017. feb. 15. Kategória: Egyéb | 0 hozzászólás

Felnőttkori tanulás könnyen?

A különböző szakmák, az iparágak, és általában a technológia olyan mértékben változik, hogy szinte lehetetlen 10-20-30 éve megszerzett tudással sikeresen követni őket. De sokan egyszerűen megcsömörlenek régi szakmájuktól, és szeretnének valami újat tanulni. Hogyan fogjunk hozzá?   Felnőttként sokaknak ijesztő visszaülni az iskolapadba, görnyedni a könyv felett, magolni, vizsgázni… Tény, hogy minél régebben volt az az idő, amikor még rendszeresen tanultunk, annál jobban kiesünk a gyakorlatból, berozsdásodnak az agytekervényeink: hiába olvasunk el egy oldalt, két perc múlva meg sem tudjuk mondani, miről volt szó a szövegben. A másik nehézség, hogy míg kamaszként vagy főiskolásként, egyetemistaként csak a tanulás volt a dolgunk, a felnőttkori továbbképzés során legtöbbször a munkánk, szülői teendőink mellett kell időt szakítani a tanulásra, ez pedig igenis lemondásokat követel meg tőlünk és a családunktól is.   Az újrakezdés öröme Míg azonban a kovalens kötés vagy a kotangens annak idején cseppet sem hozott lázba minket, a felnőttkori tanulás az általunk ismert szakmában, iparágban nyithat nekünk új távlatokat. Olyan dolgot tanulhatunk, ami valóban érdekel minket, aminek a munkánkban hasznát vehetjük, azonnal ki is próbálhatjuk, s nem utolsó sorban a vállalatnál, vagy tágabb értelemben a munkaerőpiacon is értékesebb munkavállalókká válhatunk, ami a fizetésünkben is meglátszódhat. Ha a régi szakmánkból való elvágyódás az oka a tanulásnak – motivációvesztés, érdektelenség, vagy beszűkült karrierút miatt –, ott van az újrakezdés öröme: gondoljuk végig, milyen munka okozna örömet nekünk, és ennek a szakmának milyenek az esélyei manapság. Érdemes úgy kiválasztani az új irányt, hogy esetleg a régi szakmánkból tudjunk némi ismeretet, kompetenciát az újban is hasznosítani, és a kiszemelt terület a következő években biztos elhelyezkedést tegyen lehetővé számunkra. Több kutatás is rámutatott arra az elmúlt évtizedben, hogy a tanulás olyan szellemi „edzés”, ami frissen tartja az agyunkat, így az időskori szellemi hanyatlás elleni harcban ugyanolyan fontos, mint a mozgás vagy az egészséges étkezés. De mit tanuljunk? A lista nagyon hosszú lehet: új diploma, vagy akár az első diploma, amitől majd azt várjuk, hogy magasabb szintre juthatunk a karrierünkben, szaktanfolyam, amivel a tudásunkat mélyíthetjük el, nyelvtudás megszerzése, amivel valószínűleg egy nemzetközi cégnél jobb állást és jobb fizetést érhetünk el, vagy valamilyen szoftver elsajátítása, ami a szakmánkhoz kötődik. De hasznosnak lehetnek a képesség-, készségfejlesztő tréningek is, sőt, néha az is jó, ha csak az új ismeret, a kikapcsolódás, a mókuskerékből való kilépés miatt tanulunk valami újat – ami akár nem is kell, hogy a szakmánkhoz kötődjön.   Anélkül, hogy a szobánkat elhagynánk Ráadásul a tanulás manapság már nem az az unalmas magolás, amire gyerekkorunkból emlékszünk. Számtalan lehetőségünk van, hogy modern eszközökkel, módszerekkel tegyük izgalmasabbá, érdekesebbé az új ismeretek megszerzését: elmetérkép használatával könnyebben összegyűjthető egy adott témakörrel kapcsolatos összes ismeret – ráadásul vizuális típusként ez nagyban segíti a memorizálást is. Több hazai egyetemen, főiskolán a délelőtti előadás hangfelvétele például délután már elérhető a dolgozó hallgatóknak, így azt akár úton hazafelé, vezetés közben, vagy hétvégén futás közben is meg lehet hallgatni. Sokféle applikáció segíthet a nyelvtanulásban: rövid gyakorló feladatokat akár a metrón utazás, vagy sorban várakozás közben is átnézhetünk az okostelefonunkon. Az interneten elérhető online kurzusok révén pedig a világ sok neves egyetem előadására „beülhetünk”, anélkül, hogy a szobánkat elhagynánk, sőt, a kurzusok egy része akár ingyen is elérhető. Ha pedig alapvetően a tanulástól szoktunk el, segíthet egy kifejezetten tanulási módszertannal foglalkozó kurzus, ahol olyan technikákat, módszereket lehet elsajátítani, ami könnyebbé teszi a későbbi szakmai, vagy idegen nyelvi tudás megszerzését. Ha nem sikerül ingyenes képzést találunk, és nem tudjuk finanszírozni a saját zsebünkből a terveinket, akkor se keseredjünk el. Érdemes a munkáltatónkat megkérdezni, milyen irányban lenne érdemes képezni magunkat, és hogy a vállalatnál létezik-e ilyen jellegű támogatás. Akár mi is nyugodtan javasolhatunk tanulmányi szerződéssel történő képzést, ami ugyan...

Tovább...

Újabb gyermek és az anya karrierje

Szerző: Dátum: 2017. jan. 05. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Újabb gyermek és az anya karrierje

A gyerekek közötti ideális korkülönbség és a család anyagi teherbíró képessége mellett egyre jobban szerepet játszik egy harmadik tényező is a testvér vállalásakor: vajon hogyan hatna a család gyarapodása az édesanya karrierjére? A gyermekvállalás minden nő életében olyan esemény, mely függetlenül attól, hogy beosztottként vagy felsővezetőként, vidéken vagy a fővárosban dolgozik, a munkájára, a karrierjére óriási hatással lesz. Rövidebb-hosszabb időre mindenképpen kiesik a munkából, és feladatait, munkakörét valaki más fogja átvenni. Sok esetben kérdéses, hogy a távollét után a munkáltatója visszavárja-e még? És milyenek az esélyei egy anyukának, ha ezt a „munkától való igazolt távollétet” többször is eljátssza a karrierje során, mert több gyermeket szül? Nagyjából egyértelmű a hazai képlet, hogy minél tovább távol marad egy anyuka a munka világától – azaz minél több gyermeket vállal, és azok gondozása miatt egyre tovább marad otthon – annál nehezebben fog visszatérni. Az egy-két évig távol lévő édesanyára még emlékeznek a vállalatnál, és ezalatt a szervezet életében sem történnek akkora változások, hogy ne lehessen visszailleszteni a csapatba a régi kollégát. Ám öt-hét éves kihagyás alatt jelentős változások történhetnek: tulajdonosváltás, leépítések, új vezetők, akik már nem is ismerik a visszatérni szándékozó anyukát, így nincs is, aki egy jó szót szóljon az érdekében, illetve sokszor a teljes csapat is lecserélődött már. Ez történt az Alföldön élő Brigittával is: „Nem szerettünk volna nagy korkülönbséget, így két év múlva terveztük Bálint kistesójának megszületését, s úgy gondoltam, a tesó másfél éves korában megyek vissza. Sajnos nem jött össze minden a tervek szerint, így a GYES lejárta előtt estem csak teherbe, és a főnököm közölte, ha még három évet kihagyok, ne várjam, hogy visszavesz, mert neki akkor kellett volna a támogatásom a cég új projektjében. A munkámat eleve másnak adta oda, és ez az ember kapta meg az új projektet is. Mire én vissza akartam volna menni több mint hat év után, már csak lejátszott lapok vártak. Felmondtak nekem mindenféle egyeztetés nélkül.”   Rövid és gyors Egyre több anyuka látja át, hogy a rövid távollét és a gyors újbóli munkába állás segíthet a munkakör és a pozíció megtartásában, illetve a visszatérésben. Ha a főnökkel amúgy is jó a kapcsolat, és kellőképpen speciális tudással rendelkezik valaki, vagy vezetőként eleve élvez némi előjogot, jó karriert lehet építeni akár két gyermek mellett is. Ahogy azt Lilla, egy nemzetközi cég beszerzési igazgatójának példája mutatja: „Mindig is tudtam, hogy nem fogok tudni három évet otthon maradni. A vezetői pozíciómat nem teszik félre nekem, ha nem megyek vissza záros határidőn belül, ezt megbeszéltük az elején a vezérigazgatóval. Egy év múlva újra munkába álltam, és két évvel később jött a másik baba. Az utolsó pillanatig dolgoztam, de nem bántam meg. Most, hogy már lehet GYED mellett is dolgozni, tervezem, hogy még hamarabb visszatérek, Laura kilenc hónapos korában. Szerencsére tudok otthonról is dolgozni, így sokat látom majd a kicsiket. Nekem fontos a karrierem, és a férjem maximálisan támogat.” Nem segíti a testvérkék megszületését az sem, hogy bár az elmúlt években több családbarát intézkedés került bejelentésre és bevezetésre, a lényegi ponton – a kisgyerekes anyukák munkajogi védelmén – nem hogy javított volna a kormány, inkább rontott. A 2012. július 1-jén hatályba léptetett Munka törvénykönyve már nem garantálja a kisgyermekes munkavállalónak a gyermeke hároméves koráig járó felmondási védelmet. Így hiába a GYED melletti munkavégzés lehetősége, a több gyermek után járó adókedvezmény, a kötelező részmunkaidő és az egyéb mézesmadzag, ha az első adandó alkalommal felmondanak a visszatérni szándékozó anyukának. Nem csoda hát, hogy sok szülő – habár eleinte több gyermeket tervez – mégis az egy, maximum két gyermeknél marad. A három vagy több gyermekkel rendelkező, állásokra pályázó édesanyák sorozatos elutasításról, diszkriminációról számolnak be, sokszor nem is jutnak el az...

Tovább...

Mit szólnak a férfiak a női főnökökhöz?

Szerző: Dátum: 2016. dec. 02. Kategória: Egyéb | 0 hozzászólás

Mit szólnak a férfiak a női főnökökhöz?

IBM, HP, General Motors, PepsiCo, Xerox, Oracle – hogy mi a közös ezeknél a multinacionális vállalatoknál azon kívül, hogy a világon mindenütt ismerik őket, népszerű termékeket gyártanak, forgalmaznak, s több milliárd dolláros árbevétellel rendelkeznek? A válasz egyszerű: mindegyik fent említett cég anyavállalatánál az első számú vezető nő.   Sok országban – többek között hazánkban is – még mindig uralkodik az az általános patriarchális vélekedés, mely szerint a fenti vállalatoknak rég csődbe kellett volna mennie, alkalmazottaiknak fejvesztve kellene menekülniük, hiszen a nők nem képesek vezető pozíciót sikeresen betölteni, nem elég rámenősek, nem jók stratégiai döntésekben. Sokan ismeretlenül is azt kifogásolják a női vezetőknél, hogy túl érzelmesek, nem logikusan, hanem szeszélyesen döntenek. Maradjanak inkább otthon, szüljenek gyermekeket, vezessék a háztartást, s hagyják a karrierépítést, a vállalatok vezetését a férfiakra, akik vezető szerepre teremtettek –  hangzik leegyszerűsítve a konzervatív álláspont.   „Egyszer volt női főnököm, soha többet nem vállalom ezt. Ki tudja, hogy került a céghez, de ő akarta megmondani, mit hogyan csináljunk, mikor mi, akik évek óta a cégnél dogoztunk, jobban ismertük a terepet. Folyamatos összetűzésekből állt a közös munka, mindenbe belekötött, s az egyéb frusztrációit is rajtunk vezette le. Fél év után munkahelyet váltottam, mert nem lehetett elviselni. A többiek persze maradtak… szerintem csak attól tartva, hogy nem találnak máshol állást. Egy nő szerintem eleve nem lehet jó vezető.” – szól László, 35 éves értékesítő sarkos véleménye.   Virginia M. Rometty, Margaret C. Whitman, Mary T. Barra, Indra K. Nooyi, Ursula Burns és Safra Ada Catz – a fent említett cégek vezetői alaposan rácáfolnak az előítéletekre, és átlagosan fejenként 23 millió dolláros, azaz több mint 6 milliárd forintnak megfelelő éves fizetésük (2015-ös adatok) arra is rámutat, hogy nem véletlenül kerültek vezető pozíciókba, s szakértelmüket, tudásukat és vezetői készségeiket munkáltatójuk igen nagyra értékeli. Vajon igazságot lehet-e tenni abban a kérdésben, miszerint alkalmas-e egy nő vezetőnek vagy sem?   Nemtől független vezetői képességek Mindenkinek van története a Jó Vezetőről… és a Rosszról is. Ha nem hitvitát nyitunk a kérdésről, hanem a tényekből indulunk ki, a válasz nagyon egyszerű: jó és rossz vezetők vannak, függetlenül attól, hogy férfiakról vagy nőkről van szó. A rossz vezető tulajdonságai jellemezhetnek nőt és férfit is egyaránt, s a jó vezető ismérvei nem attól függenek, hogy a főnök nadrágot vagy szoknyát hord-e.   „Nem az a lényeg, hogy milyen nemű a főnök, hanem hogy milyen ember – ez nagyjából el is dönti számomra, milyen lesz a viszonyunk. Két olyan főnököm is volt korábban, aki nem szeretett igazat mondani, nem is jöttem ki velük fél évnél tovább. Az egyik férfi volt, a másik nő. Azt viszont megfigyeltem, hogy a nők jobban tudnak egyszerre több ügyre odafigyelni, jobban összefogják a szerteágazóbb tevékenységeket.” – meséli Csongor, 46 éves vállalati kapcsolatok szakértő. „Én mindig jól kijöttem a női főnökeimmel, sőt szerettem őket. Sokszor szeszélyesek, de empatikusabbak és emberibbek.” – véli Ádám, 38 éves ügyvéd.   A Harvard Business Review 2012-es kutatása meglepő eredményt mutatott arról, hogy a nők mire képesek vezetői pozícióban. A kutatásban 7280 női és férfi vezetőt vizsgáltak egy speciális, ún. 360 fokos értékelés során, melyben az adott vezetőről véleményt kértek a beosztottjaitól, a felettes vezetőjétől és a szakmabeli társaitól is, így téve teljessé a képességeiről alkotott képet. A válaszolóknak 16, a sikeres vezetéshez szükséges kompetenciát kellett értékelniük az adott vezető esetében.   A kutatás készítőinek eleve voltak elképzeléseik, mely kompetenciák terén fognak a női vezetők várhatóan jobban teljesíteni: a dolgozóik fejlesztése, a kapcsolatépítési képességek, önmaguk fejlesztése és becsületesség, őszinteség terén eleve magasabb pontszámot jósoltak a hölgyeknek. Annál meglepőbb volt, amikor az eredmények összegzése után kiderült, hogy a hagyományosan férfi vezetőknek tulajdonított kompetenciák – kezdeményezőkészség, eredményorientáltság, problémamegoldás és elemzés –...

Tovább...

Hogyan hassunk a főnökre?

Szerző: Dátum: 2016. Sze. 19. Kategória: Egyéb | 0 hozzászólás

Hogyan hassunk a főnökre?

Legyen szó fizetésemelésről, szabadságolás jóváhagyásáról vagy egy új fantasztikus ötletünkről, a legtöbben gombóccal a torkunkban közelítünk a főnökhöz. Rosszabb esetben le is beszéljük magunkat, mielőtt bármit megpróbálnánk. Szerencsére van néhány sikert garantáló módszer a főnök befolyásolására.   Félünk – de legalábbis tartunk – attól, akitől a karrierünk, a fizetésünk, s ilyen értelemben akár a jövőnk is függhet. A jó hír az, hogy többféle módszert ismerünk a helyzet megoldására, a főnök szelíd, de önérvényesítő befolyásolására. A rossz hír, hogy ezek jó része nem azonnal működik, s bizony meg kell tanulni az alkalmazásukat – és talán érdemes nem a főnökön, hanem a kollégákon gyakorolni. Van néhány pszichológiai alapelv, amelyeket tudatosan alkalmazva könnyebben boldogulhatunk mások befolyásolása terén. Az első ilyen alapelv a kölcsönösség elve. Ez röviden annyit jelent, hogy minden embernek – igen, a főnöknek is – természetes késztetése, hogy ha valaki szívességet tesz neki, azt viszonozza a későbbiekben. Gondoljunk csak a networking, a kapcsolatépítés alapjaira: nem az a lényeg, hogy a másik mit tud adni nekem, hanem az, hogy én mit tudok nyújtani a másiknak. Aki majd aztán idővel – ha eljön a megfelelő alkalom, s emlékeztetem rá – kölcsönösségtől hajtva viszonozni fogja a szívességet, gyakran nagyobb értékben. Lefordítva ezt a munkahelyi befolyásolás nyelvére: előbb tegyünk mi szívességet a főnöknek, s kis idővel utána kérjünk majd tőle valamit. Nagyobb eséllyel mond majd igent, hiszen tudja, tartozik nekünk. Bátran tükrözzünk vissza A következetesség elve szintén jól használható a mindennapi emberi kapcsolatokban. Alapvetően arra törekszünk, hogy következetesek legyünk, és ha már egyszer valami mellett letettük a voksunkat, a legtöbb esetben ugyanebbe az irányba teszünk további lépéseket is. Tehát elég, ha a főnököt rá tudjuk venni a havi egyszeri távmunkára, s ha csak pozitív tapasztalatai vannak a későbbiekben a munkavégzésünkkel kapcsolatban, szerencsés esetben csak idő kérdése, hogy a havi egyből heti egy nap otthoni munkavégzés legyen belőle. Ezt sokan az „ajtóba tett láb” módszerének nevezik. Maradva az ajtós példánál, merész befolyásolók kockázatos, de nagyon eredményes technikája lehet az „arcba csapott ajtó”. Először valami abszolút elképzelhetetlent kérünk a főnöktől, amit biztosan vissza fog utasítani. Ha ez megtörtént, ezután kis idővel odamegyünk egy másik kéréssel – azzal, ami valójában a célunk – s nagy valószínűséggel erre már nem fog nemet mondani. A pszichológiai magyarázat egyszerű: mivel az előző alkalommal nemet mondott, másodszorra erősebb a késztetés, hogy most már ne utasítsa vissza ezt a kérést, hiszen érzi, tudja, hogy nem lehet örökké mindent lesöpörni az asztalról. Mindez kombinálva a kölcsönösség alapelvével hatásos eszköz tud lenni! Vannak apró kis módszerek is, amiket a kommunikáció során szintén érdemes bevetni. Ha rendszeresen visszatükrözzük a főnök gondolatait – máshogy csomagolva, de a lényeget megtartva – észrevétlenül beépül a tudatalattijába, hogy mi az ő pártján vagyunk. Ha felvesszük egy-egy szokását, gesztusát, mutatva a közöttünk lévő azonosságot, szimpátiát érhetünk el vele, s ugye nagyobb esélye van egy szívesség kérése során annak, akit kedvelnek, mint annak, aki semleges, vagy nem szimpatikus a főnöknek. Ezt azonban hosszabb távon kell művelni, hogy beérjen a munkánk gyümölcse, s természetesen a munkahelyi eredményeink is értünk kell, hogy szóljanak. A legtöbb főnökben van némi narcisztikus hajlam, így a saját nevének gyakori használata szintén jó érzéssel tölti el, nevezzük tehát a nevén, amikor beszélünk vele. Jókor, jó helyen Szintén érdemes arra figyelni, mikorra időzítsük a kérésünket, a mondandónkat. Érdemes megismerni a főnök szokásait, hangulatának ingadozásait, jó és rossz pillanatainak előidézőit. Ha mérges, biztosan kisebb eséllyel kapjuk meg, amit szeretnénk, kivéve persze, ha pont olyat kérünk, amivel vissza tud vágni annak, aki felbosszantotta. Vannak főnökök, akikhez hétfőn nem lehet szólni, vagy a havi riport leadásáig semmi mással nem hajlandóak foglalkozni, de van olyan is, akit a kollégák kizárólag ebédszünet után, teli...

Tovább...

Magyar főnöktipológia, avagy alkalmazkodni arany

Szerző: Dátum: 2016. Már. 16. Kategória: Egyéb | 0 hozzászólás

Magyar főnöktipológia, avagy alkalmazkodni arany

Ha alkalmazottként dolgozunk, akkor bármennyire is szeretnénk, nem kerülhetjük meg azt a tényt, hogy van egy főnökünk. S ha van egy főnökünk – esetleg szerencsétlenebbeknek több is egyszerre – bizony nem árt kijönni vele, ha nem akarunk túl gyakran munkahelyet váltani. Ha a főnökünk mellett aranyéletünk van, akkor sem lehetünk biztosak abban, hogy ez így is marad a jövőben: a vezetők manapság könnyen jönnek-mennek. Attól függően, éppen milyen széljárás uralkodik a cégnél, új tulajdonos van-e, aki hozza magával a bejáratott vezetői gárdáját, vagy éppen elcsábították szeretett főnökünket máshová, egy vonzóbb állásba, s mi újat kapunk. Nézzük tehát, milyen főnök-típusokkal hozhat össze a sors minket, s hogyan kezeljük őket. (FIGYELEM: A cikkben előforduló főnök típusok nem a képzelet, hanem a valós élet szülöttei, így bármiféle hasonlóság esetén ne a véletlenre, hanem saját magunkra vagy a szűkebb környezetünkre gyanakodjunk!) 1. Maximalista Bármi is készül, éves jelentés vagy szórólap, céges vacsorára menükártya vagy faliújság az üzemi konyhába, csak a tökéletes verziót fogadja el. Mivel önmagával szemben is maximalista, a beosztottjaitól is ezt várja el. Aki hibázik, kap még egy esélyt, de másodszorra már elásta magát a főnök előtt. Általában reggeltől estig és hétvégén is dolgozik, magánélete kevés, vagy nincs is. Csak a munkának él. Ha jól teljesítesz, s te is a maximumot hozod, nagyszerű életed lehet mellette. Bármit is adsz ki a kezedből, háromszor ellenőrizd át! Gondolkodj az ő fejével, s úgy tekints a munkádra, mintha ő ítélné meg. 2. Haver Ő a jó fej, a barátkozós típus, mintha nem is főnök lenne, hanem egy közülünk. Veregeti a vállakat, összekacsint a többiekkel, s együtt iszik a csapattal munka után a bárban, minden beosztottjának ismerőse a Facebook-on, s szeret mindent tudni róluk. Sokszor éppen kinevezett, korábbi beosztottról van szó, aki még nem tudja, hogyan is kezelje az előléptetésből adódó hierarchiai különbséget, vagy olyan vezetőről, aki nem tudja, nem akarja felvállalni a beosztásából adódó felelősséget és kellemetlen döntéseket, és inkább a beosztottjaihoz, mint a cég vezetőségéhez húz. Alapvetően jó is lenne egy ilyen főnök, de a haverságnak egyszer biztos vége lesz, és utána keményen kell dolgozni. Szintén kellemetlen perceket okozhat, ha főnökként kell – sokszor felső utasításra – döntéseket hoznia, amivel ő nem ért egyet, s így, két tűz közé szorulva nem a te javadra fog dönteni. Mert mégiscsak védi a saját pozícióját. Így jobb, ha nem avatod be teljesen a magánéletedbe, és megpróbálsz egy egészséges főnök-beosztott szinten maradni. 3. Anyáskodó Általában női vezetőknél fordul elő ez a magatartás, de lehet akár férfi is. Gyermekként kezel téged, mindenáron gondoskodni akar rólad. Ha reggel karikás szemekkel jössz be, máris leül melléd, megkérdezi, mi a gond, ha pedig eltüsszened magad, máris mondja, mit kéne vásárolnod a gyógyszertárban, s naponta hányszor kell bevenned a kanalas orvosságot. Nem mindenkinek zavaró ez a gondoskodás, de ha már van édesanyád, nem biztos, hogy kell még egy… Szakmai fejlődést ritkán várhatsz el az ilyen vezető mellett, kivéve, ha bebizonyítod neki, hogy felnőttél, és nem kell gyermekként kezelni téged többé. Ekkor hagy egyedül is felelősségteljes feladatokat végrehajtani. 4. Mikromenedzser Minden egyes lépést és munkafolyamatot maga ellenőriz, soha semmit sem ad ki a kezéből, mindenbe beleszól, mindent látni, tudni akar. Apró-cseprő ügyekkel tölti az idejét, ahelyett, hogy a vezető feladatokra, a stratégiára figyelne. Ha ő a cégvezető, a cég előbb vagy utóbb halálra van ítélve. Ez a fajta vezető csak akkor tud bármit is kiengedni a kezéből – s akkor is csak nagy nehezen –, ha megbizonyosodott róla, hogy pont úgy végzed el, ahogy ő csinálná. Tudd meg pontosan, hogyan szeretné a feladatot végrehajtani, s a szerint cselekedj. 5. A tolvaj Bármit lenyúl, legyen az egy más által kitalált ötlet, az elvégzett munka...

Tovább...

Milyen anya kell, hogy legyél?

Szerző: Dátum: 2016. feb. 16. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Milyen anya kell, hogy legyél?

Néhány hete egy nagyon érdekes beszélgetésben volt részem egy anyukával, aki egy korábbi ügyfelem ajánlása révén jutott el hozzám. Két gyermeke van, s válaszút előtt állt: folytassa tovább a szülés előtti karrierjét, ami az eredeti végzettségének s eddigi tapasztalatának megfelel, de hatalmas energiákat követel tőle, vagy váltson egy “kényelmesebb”, mások szemszögéből talán nem annyira szakmai kihívásokat nyújtó, de sokkal anyabarátabb területre. Ebben a kérdésben kérte a segítségemet, véleményemet, támogatásomat. És a beszélgetésünk során elhangzott egy nagyon érdekes mondat tőle, ami megütötte a fülemet, s azonnal eldöntöttem, írnom kell erről! A mondat valahogy így hangzott: “… tudom, hogy te azt hirdeted, hogy kisgyerek mellett is építsünk karriert, de én most pont nem erre vágyom…” És első hallásra megállt bennem az ütő 🙂 Mert igen, valóban szeretem hangoztatni, hogy a kettő – anyaság és munka – nem zárják ki egymást, s el is szoktam minden fórumon mondani, hogy én magam is korán visszamentem dolgozni. De soha nem állítottam, hogy kizárólag ez az egyetlen út van, s mindenkinek ezt kell tennie, őrült karrierépítésbe kezdeni a gyerkőc 2 éves korában.   Milyen anya kell, hogy legyél? No, ez az, amit nem szeretnék megmondani senkinek. Bőven elég, hogy mindenki más meg akarja mondani neked: a törvényhozók (minimum 3 gyereket szülő, konyhában tüsténkedő), a gyerekbarát magyar társadalom (a gyermek 3 éves koráig otthon maradó), a média (szép, csinos, karcsú, szülés után negyed évvel eredeti formádban lévő), és még sok mindenki más is különböző elvárásokat támaszt veled szemben. Legyél ősanya, nevelj ösztönből, olvass el 10 különböző modern nevelési könyvet, majd légy e szerinti tökéletes anya, dolgozz a szülésig, mert úgy vagy hasznos a munkáltatódnak, hordozd a gyereked, szoptasd, mert ugye ez, a kötődés a legfontosabb, mosható pelenkázz, főzz bio babakaját minden nap, de azért vedd meg az üvegeset is (mert a reklám szerint az a jó), és persze menj vissza korán dolgozni, mert ez a trendi, ez a jó a karrierednek, de légyszi szülj minimum hármat, s homokozz velük minden nap besötétedésig… ja, hogy emellett nem tudsz dolgozni? Az már a te bajod, oldd meg! Mi ezt várjuk el tőled!   Szóval íme, hivatalosan is kijelentem, írásba adom: nem kell visszamenni mindenkinek hamar dolgozni! Én arra biztatlak, hogy HA vissza szeretnél menni korábban, jól gondold át, s készülj fel minden téren! (Na jó, mégis van egy elvárásom veled szemben: vállalj felelősséget magadért!) Készülj fel a jogi tudnivalókból, készülj fel a kicsid napközbeli ellátása kérdésében (bölcsi vagy bébiszitter), tartsd rendszeresen a kapcsolatot a cégeddel, s ha tudod, hogy a rövid távollét ellenére nem fognak visszavenni, időben gondolj az álláskeresésre, s készülj rá profi módon! Ha nem szeretnél visszamenni korán, akkor pedig élvezd az otthonlétet, de ekkor is készülj fel a fenti kérdésekből, mert ezek ugyanúgy felmerülnek, akár 2, akár 6 évet maradsz otthon.   Te – ti – döntsetek, ne a külső elvárás, a külső nyomás! Jó lenne a részmunkaidő? Akkor hajrá, ne zavarjon a fele annyi fizetés, mert cserébe több a szabadidőd, s energiád a kis családodra. Visszalépsz a karrierlétrán? Ha ezáltal kevesebb a felelősség és nyugodtabb vagy, kit zavar? Tetszik a vezetői karrier? Nosza, ki állítja, hogy nem teheted meg kisgyerek mellett? Ha valóban ezt akarod, s mindent meg is teszel érte, én nem foglak lebeszélni! Vállalkozni akarsz? OK! Tervezd meg, dolgozd ki, futtasd fel! Apa maradna otthon, te meg visszamennél karriert építeni? Ne érdekeljen titeket se a szomszéd, se a haverok véleménye. Csak a tiétek számít! Mert csak így leszel boldog, nyugodt, kiegyensúlyozott anyuka! És ha kell – alapos megfontolás után, A, B és C tervvel is rendelkezve, ahogy a cikk elején említett anyuka – nyugodtan dobd sutba az eddigi karrieredet, ha úgy véled,...

Tovább...

A funkcionális önéletrajz – kulcs a sikerhez!

Szerző: Dátum: 2016. feb. 10. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

A funkcionális önéletrajz – kulcs a sikerhez!

Ha néhány év gyermeknevelés után új állást keresel, jogosan merülhet fel benned a kérdés, mit csinálj a kieső idővel? Hiszen az a 3-4-5 év otthon töltött idő igencsak szemet szúr minden HR-esnek az első pillanatban, s meglehet, be sem hívnak interjúra, ha látják, hogy kisgyermeked van. Pedig, ha kapnál egy esélyt a bemutatkozásra, tuti meggyőznéd őket! Nos, ha neked is ez a dilemmád, a funkcionális önéletrajzot szeretni fogod!   Funkcionális önéletrajz – mi is ez? Ez a meglehetősen fura név egy olyan önéletrajztípust takar, ami nem időrendi sorrendben, munkáltatóról munkáltatóra, évszámokkal mutatja be a szakmai karrieredet, hanem a képességeidre, készségeidre, szakmai tudásodra koncentrál, s ezeket mutatja be. A funkcionális önéletrajz nem az egymás utáni karrierlépéseid lenyomata, mint az amerikai típusú önéletrajz, hanem inkább a megpályázott munkakörhöz fontos tudásodat, képességedet, tapasztalatodat emeli ki az információk egy bizonyos rendszer szerinti csoportosításával.   Kinek ajánlom a funkcionális önéletrajz használatát? Logikusan következik a fentiekből, hogy a funkcionális önéletrajz mindenkinek jó választás, akinek lukak vannak az önéletrajzában, aki pályaelhagyó, vagy bármi más miatt nem szeretne bizonyos életszakaszokat, információkat feltüntetni az önéletrajzában. Jól kozmetikázhatóak így a kihagyott évek, vagy a szakmai életútba nem illő vargabetűk, ugrálások. Ha valaki olyan munkakörre pályázik, ahol a kért tapasztalatot ő 2-3 különböző munkakörben szerezte meg, szintén a funkcionális önéletrajz a jó választás!   Hogy készítsd el? A többi önéletrajzzal ellentétben többet kell dolgoznod vele, de ha jól csinálod, megéri 🙂 Ha nem konkrét meghirdetett munkakörre pályázol, akkor fogj egy fehér lapot, s kezd el összeírni azokat a képességeket, tudásokat, tapasztalatokat, amivel rendelkezel a szakmai múltad alapján, s amiket meg szeretnél jeleníteni a CV-dben. Aztán ezeket próbáld meg csoportosítani, hogy a nagy összevisszaságból egy adott rendszert hozz létre. 🙂 A fejléce az önéletrajznak ugyanúgy a szokásos, de ez után az időrendi sorrendben feltüntetett szakmai tapasztalat, munkáltatók és munkakörök helyett itt ezek a tudás-tapasztalat-képesség csoportok fognak szerepelni, rövid leírással. Nyugodtan mutasd be a munkaköri feladataidat, a tudásodat, csak éppen évszámok nélkül. Az egészben a csavar ott van, hogy szinte ugyanazt az információt írod be, csak máshogy csoportosítva, s így elhagyva az évszámokat, s a számodra nem előnyös adatokat. A végzettségeket írhatod nyugodtan a szokásos formában. Ha konkrét hirdetésre pályázol, a testreszabásnál figyelj arra, hogy a hirdetésben lévő összes elvárást visszatükrözd a funkcionális önéletrajzodban is, s ha a munkakörhöz többféle képességet, tudást várnak el, e szerint csoportosítsd a sajátjaidat! És tudom, ezért sokan utáni fogtok, de egy jó karriercél, vagy szakmai bemutatkozás a funkcionális önéletrajz elejére szinte kötelező!   Mi a funkcionális önéletrajz hátránya? Igen, aki ilyennel pályázik, készüljön fel a hátrányokra is. Az egyik, hogy idehaza nem nagyon terjed még el, azaz a HR-esek jó része azonnal felhúzza a szemöldökét, ha meglát egy funkcionális önéletrajzot, s emiatt sokszor azonnal gyanakodni kezd: miért így írta meg ez a pályázó az anyagot? Mit takargat? Hol vannak az évszámok? S itt jön a következő hátrány: ebben az esetben fel kell készülnöd, arra, hogy az interjún részletesen ki fognak kérdezni, s megpróbálják a nekik hiányzó adatokat begyűjteni. Ha a funkcionális önéletrajz jól lett megírva, eljuttat az interjúig – mert ugye azt mutatod benne, amit a munkatársat kereső cég elvár a jelentkezőktől, azaz a következő lépésig eljutsz. Viszont itt jól fel kell készülnöd önmagad eladásából, az összes előnyös tulajdonságod, értéked, képességed bemutatásával, hogy meggyőzd őket, te vagy a megfelelő ember! Ha ügyesen felkészülsz, sikerülni fog! És ugye ha az egészet összecsaptad, nem elég logikus a csoportosítás, nem látszik belőle kristálytisztán a szakmai tudásod és rátermettséged, több hátrányod lesz a használatából, mintha egy sima amerikai CV-t adtál volna be. Szóval a funkcionális önéletrajz csak az elszánt, s az álláskeresést komolyan vevő anyukák játékszere!   További önéletrajzírással kapcsolatos...

Tovább...

Évértékelés, célkitűzés… de hogyan?

Szerző: Dátum: 2016. jan. 05. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Évértékelés, célkitűzés… de hogyan?

A Januári Karrier Kihíváshoz kapcsolódóan indítottam egy kifejezetten ezzel foglalkozó külön blogot, szeretettel ajánlom a figyelmedbe, ha álláskeresésben, vagy munkahelyváltásban vagy. De akkor is hasznos tanácsokat találsz itt, ha egyéb karrier célt tűztél ki, aminek a megvalósításában jól jön egy kis segítség! Lesz itt minden január hónapban, kezdünk a célkitűzéssel, majd jönnek a célok feladatokká való alakítása, akciótervek készítése, nyomonkövetés, és motiváció minden héten! A Januári Karrier Kihívás blogon (amit külön fórumon indítottam) ezen a héten az első lépéssel, a célkitűzéssel foglalkoztunk, ide kattintva éred el a tavalyi év értékeléséről szóló cikket, ez a cikk pedig a sikeres célkitűzéshez ad biztos támpontokat. Jó olvasást, sikeres célkitűzést és célelérést 2016-ban minden olvasómnak!   Ajánlott bejegyzések:Amit mindenképpen szerezz be 2020-ban: egy jó határidőnapló!Öltözködési tippek kánikulábanFelmondanál? Ezeket gondold át, mielőtt megteszed!Év végi karrier értékelésCéges karácsonyi bulik – tabuk és...

Tovább...

Januári Karrier Kihívás

Szerző: Dátum: 2015. dec. 29. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Januári Karrier Kihívás

Unod már, hogy minden év elején megfogadod, hogy nademostaztán ebben az évben tényleg lesz egy jó állásom, s év végén még mindig a régi rossz állásodban, vagy állás nélkül vagy? No, ennek most vége! Kitaláltam valami fantasztikusan jó dolgot, s szeretnélek meghívni, csatlakozz te is! Január 4-én indul a Karrier Kihívás a Dolgozó mami Facebook oldalán!   Mi is lesz ez? Nagyon egyszerű: a kihívás résztvevői annyit vállalnak, hogy tesznek valamit januárban minden héten azért, hogy egy új vagy a mostaninál jobb állást találjanak. Ez lehet a csoportban általam adott ötletek közül valamelyiknek a megvalósítása, vagy akár saját fogadalmak tétele, s megvalósítása. A lényeg, hogy a csoport támogatja, segíti egymást, motivációval, saját tapasztalatokkal, történetekkel. Minden héten írok néhány újabb ötletet, tippet, s aki szeretné, legalább hetente egyet megvalósít ezek közül, vagy a saját terveit, ötleteit viszi véghez, s számol be róla a csoportban! És aztán január végén kiértékelünk, örülünk magunknak, hogy milyen ügyesen voltunk, s februártól pedig újult erővel visszük tovább 2016-os terveinket a megvalósítás irányába! Van kedved csatlakozni? Itt a Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/530578047116799/ Itt tudsz a csoporthoz csatlakozni: https://www.facebook.com/groups/213603008976904/   Ajánlott bejegyzések:Amit mindenképpen szerezz be 2020-ban: egy jó határidőnapló!Öltözködési tippek kánikulábanFelmondanál? Ezeket gondold át, mielőtt megteszed!Év végi karrier értékelésCéges karácsonyi bulik – tabuk és...

Tovább...

Önéletrajz minta: lehetőség vagy veszély?

Szerző: Dátum: 2015. dec. 07. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Önéletrajz minta: lehetőség vagy veszély?

Több, mint másfél évtizedes fejvadász, HR tapasztalat mondatja velem, hogy az önéletrajz minták nagyon veszélyesek. Mondom ezt úgy, hogy havonta ma Magyarországon több tízezren keresnek ilyeneket az interneten, bízva abban, hogy az itt talált önéletrajz minta lesz majd a siker kulcsa. Mert majd ha lesz egy jól megírt önéletrajza, amit önéletrajz minta alapján készített, biztosan felveszik a vágyott állásra. Hát, rossz hírem van: maga az önéletrajz minta még semmit nem ér, sőt, veszélyesebb, mint gondolod… miért? Nos, nézzük csak…   Önéletrajz minta – lustaság, vagy kényelmesség Ha csak azért van szükséged az önéletrajz mintára, mert nagyon régen nem pályáztál sehová, s tájékozódni szeretnél a mostani trendekről, akkor semmi baj nincs a használatukkal. Ha inspirálódni szeretnél, az sem gond. Ha azonban azt reméled, hogy letöltöd az önéletrajz mintát, beírod a megfelelő részekre a saját adataidat, majd nyomod is a küldés gombot, és kész, megtetted, amit kell az álláskeresés terén, akkor nagyon nagy tévedésben vagy. Ha lusta vagy gondolkodni, akár órákat ülni a pályázati anyagod felett, s kényelmesebb megoldás, ha valaki más mintája alapján írod meg a sajátodat, ám legyen. Sok sikert! Majd beszéljünk másfél év múlva, mikor még mindig állást keresel…   Önéletrajz minta – egyediség, személyiség teljes hiánya Rettenetesen fel tudtam háborodni már kezdő fejvadász koromban is, akár hányszor olyan önéletrajzot kaptam, amire ránézve megmondtam, hogy ez bizony egy önéletrajz minta alapján készült. A kedves pályázó sokszor még a sablonban lévő karriercélt sem írta át, mert úgy vélte, jó ez így. Mit tudtam meg róla, ami egyedivé, érdekessé, a tucatból kiemelkedővé tette? Semmit. (Ugye emlékszel a cikk elejére, több tízezren használnak havonta ilyen önéletrajzmintákat a netről letöltve, s te ezzel a több tízezerrel versenyzel, ha te is ugyanazt teszed, mint ők.) Ellenben egy dolgot biztosan megtudtam a mintát küldő álláskeresőről, hogy lusta, és túl kényelmes gondolkozni, alkotni, erőfeszítéseket tenni a siker érdekében… kell nekem egy ilyen munkatárs? Neked kellene? Na, ugye! Az önéletrajz minta akkor jó, ha testre szabod. Ad egy alapot, de nem állsz meg itt, hanem úgy alakítod, hogy a minta jellege eltűnjön, s TE legyél benne. A te tudásod, személyiséged, képességeid, a te általad nyújtott előnyök, amik hasznosak a cégnek, ami lázba hozza a HR-est. Minden más felesleges időpazarlás, hiszen egy leszel a több tízezer álláskereső közül…   Önéletrajz minta – ez csak néhány százalék esély Ha jó az önéletrajzod – és ehhez valóban nagy segítséget adhat egy önéletrajz minta, de csak, ha megfelelően használtad – már egy lépést meg is tettél a siker felé. Azonban ez csak néhány százalék esély a célba jutáshoz. Nagyon sokan itt rontják el: azt hiszik, hogy ezzel megtették, amit kellett. És abban bízva, hogy az internetről letöltött, tutinak titulált önéletrajz minta majd állást szerez nekik, elfeledkeznek a többi eszközről, amit még alkalmazniuk kéne. Nem írnak motivációs levelet, nem építenek tudatosan és folyamatosan hasznos, szakmai kapcsolatokat, nem finomítják a közösségi portálokon a profiljukat, nem járnak olyan közösségekbe, rendezvényekre, ahol másokkal, szakmabeliekkel találkozhatnának, nem pályáznak direkt módon kiszemelt vállalatokhoz. Márpedig ezek visznek inkább előre, nem az önéletrajz minta. Ha jól meg is írtad, semmi haszna, ha mást sem teszel vele, csak álláshirdetésekre pályázol… És most, hogy ennyit szidtam az önéletrajz mintát, ígérem, hogy hamarosan készítek néhányat, hogy le tudjátok tölteni. De csak, ha megígéritek, hogy a fentiek betartása mellett használjátok. 🙂 Ha nem, személyesen kopogok be az ajtódon, s törlöm a gépedről a tőlem letöltött mintát! Komolyan!   Ajánlott bejegyzések:Önéletrajz minta GYES utánA funkcionális önéletrajz – kulcs a sikerhez!Europass önéletrajzChecklista az állásbörzéhez – 1. részÖltözködési tippek...

Tovább...

Ha kirúgnak, megsebzetten gyászolunk

Szerző: Dátum: 2015. nov. 26. Kategória: Újra munkában | 0 hozzászólás

Ha kirúgnak, megsebzetten gyászolunk

Sokan talán nem is gondolnák, de akik átélték, tudják: ha felmondanak nekünk a munkahelyünkön, ugyanúgy gyászfolyamaton kell végigmennünk, mintha kapcsolati veszteség ért volna bennünket. Így válunk alkalmassá arra, hogy optimistán új munkahelyet keressünk, és ott újjászületve kiteljesítsük önmagunkat. Legyen szó párkapcsolatról vagy munkahelyről, ha szakítanak velünk, ha „kirúgnak”, az meglepően hasonló a gyászhoz.   Tanácsadói munkám során a jogi tudnivalók ismertetése mellett legalább olyan nagy hangsúlyt kap, hogy az elbocsátott munkavállaló felfogja, feldolgozza a történteket, s egészséges szemlélettel tudjon túllépni rajtuk. Mert valljuk be, szinte mindenkit megvisel, ha egyik nap gyanútlanul belép a főnök irodájába, ahol felmondást vagy a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésről szóló megállapodást nyomnak az orra alá. Természetesen nem mindegy, hogy az „elbocsátó szép üzenet” közlése milyen körülmények között történik. Ha hónapok óta halljuk a folyosói pletykákat, hogy elküldések várhatók, és csak idő kérdése, mikor kezdődik a csoportos létszámleépítés, sokkal jobban fel tudunk készülni lélekben, hogy esetleg mi is beleesünk a csoportba. A korrekt módon közölt felmondás, a megfelelően elmagyarázott és leírt valós, okszerű magyarázat – bár nem adja vissza az állásunkat és a létbiztonságunkat – megadja az érzést, hogy megfelelően bántak velünk: tisztelettel, empátiával, jogszerűen. Ehhez képest sokkal nehezebb feldolgozni azt a helyzetet, amikor tisztában vagyunk azzal, hogy a megnevezett indok nem valós, s esetleg diszkrimináció van a háttérben, vagy csak azért kell távoznunk, mert az új osztályvezető nem kedvel minket, vagy hozni akarja a saját emberét.   Módosítások Bármelyik helyzetbe kerülünk is, nagy valószínűséggel ugyanúgy végig fogjuk élni a gyász és elengedés fázisait. A legelső a tiltakozás stádiuma: nem is igaz, ami le van írva, nem is úgy történt, nem is volt az a hiba olyan jelentős, ami miatt most megpróbálnak felmondani nekünk. Néhányan odáig is elmennek, hogy feltételezik, valami félreértés történhetett, biztosan nem nekik akartak felmondani, csak a HR-es összekeverte a neveket. A tiltakozás, hárítás után általában a keserűség, a düh, a megsebzettség érzése következik. Ezek különösen akkor uralkodnak el hosszan és mélyen az emberen, ha a munkáltató nem volt korrekt. Néhányan ezért bosszúból konkrét károkozásra is vetemednek: legyen az a munkáltató egyik gépe, berendezése, vagy az éppen aktuális ügyféllista és szerződéses állomány, amit a kirúgott kolléga „véletlenül” elfelejt visszaadni. Diszkrimináció, zaklatás vagy embertelen bánásmód esetén megfigyelhető az is, hogy a dolgozó olyan hosszan cipeli magával a keserű érzéseket, hogy hiába talál új állást, mégsem tudja letenni a terhet. A következő munkahelyén is vagdalkozik, régi sérelmeit, meg nem vívott harcait átviszi az új helyre is, és ezzel a viselkedéssel sajnos friss munkahelyi kapcsolatait mérgezi meg. Nagyon fontos, hogy ebben a kritikus szakaszban kérjünk és kapjunk segítséget, akár rokonoktól, kollégáktól, akár szakembertől, mert a negatív tünetek eluralkodása hosszabb távon az önbecsülés megkérdőjelezéséhez, szorongáshoz vagy akár fizikai tünetekhez is vezethet. Ha még az elválás szakaszában vagyunk, ne féljünk jogi segítséget kérni sem, hiszen ha biztosak vagyunk abban, hogy jogszerűen járt el a cég, könnyebb elfogadni a döntést. Ráadásul, ha esetleg van olyan rész, amin még módosíthatunk (több jövedelem, hosszabb felmondási idő), azzal a jóleső érzéssel távozhatunk, hogy nem hagytuk magunkat csak úgy elnyomni, legalább megkaptuk, ami járt nekünk. Sajnos a hazai munkáltatók hozzá vannak szokva, hogy a dolgozók elfogadják, amit állítanak, és nemhogy nem kérnek segítséget, de sokszor az alapvető jogaikkal sincsenek tisztában.   Új lista, új irány A düh és a keserűség szakaszát az apátia követi: ilyenkor már nem érdekel minket, mi lesz. Nem törjük magunkat, hogy például beérjünk munkakezdésre („Miért, mit csinálhatnak velem, ha elkések, még egyszer kirúgnak?”), és igazából egyetlen határidő érdekel minket: az a nap, amikor utoljára be kell menni dolgozni. Éppen ezért sok vállalat a felmondási idő felének letöltését sem kéri az elbocsátott dolgozóktól, hanem azonnal mentesíti őket a munkavégzés...

Tovább...

9 tipp a sikeres karrierhez – anyukáknak!

Szerző: Dátum: 2015. aug. 26. Kategória: GYED-GYES alatt, GYED-GYES utáni visszatérés, Várandósan dolgozni | 0 hozzászólás

9 tipp a sikeres karrierhez – anyukáknak!

Nem lehet mindent, édes lányom! Vagy család, vagy karrier, válassz, melyiket akarod… Egy nőnek ma Magyarországon nem lehet karrierje, ha családot is szeretne! Ismerősek ezek a beszólások? Biztosan sokat hallottad már, s talán lassan kezded is elhinni. Pedig igenis lehetséges mind a kettő, csak okosan, szépen, jól megtervezve. És persze, nem egyedül, hanem családban, társsal. 🙂 Ha anyukaként nem gondolod, hogy a gyerekszüléssel véget ér a karriered, az alábbi kilenc tippet neked írtam. Olvasd el, fogadd meg, s igenis mindkét fronton ki fogsz tudni teljesedni! 1. Gondolkozz hosszú távon! Ha még nincs gyermeked, érdemes megfontolni, hogy vajon a jó cégnél vagy-e jelenleg. Jól bánnak itt a várandósokkal? Visszaveszik a kisgyerekeseket? Korrektül bánnak velük a visszatérés után? Ha nem, még most válts, s keress egy új, jobb helyet. Ha már van egy kisbabád, ne felejtsd el a szakmai kapcsolatrendszeredet ápolni, kapcsolatban maradni a munkáltatóddal, a pályatársakkal. Sosem tudhatod, mikor lesz szükséged rájuk! A babázós időszaknak hamar vége lesz!   2. Ne vess el minden szakmai célt! Attól, hogy született egy babád, még nem szűntél meg önmagad lenni. Ha eddig nagyon szerettél dolgozni, nem kell feladnod a szakmai vágyaidat. Talán kissé újra kell gondolni az elkövetkezendő hónapokat, de egy online képzés, egy-egy konferencia vagy szakmai rendezvény még egy kisbaba mellől is megoldható! Később pedig fokozatosan visszaállhatsz a régi körforgásba.   3. Mutass lelkesedést, ambíciót! Ha várandós vagy, az nem egy betegség (jó esetben). Lehet ugyanúgy dolgozni, feladatokat vállalni, jövőbeli terveket szövögetni a munkahelyen, s ezt a főnököddel is közölheted 🙂 Ne félj kinyilvánítani az ötleteidet, a javaslataidat, add a munkatársak és a főnök tudomására, hogy te most is teljes értékű dolgozó vagy! Beszélj a visszatérési terveidről, egyeztess a HR-essel előre, vállalj aktív szerepet a feladataid átadásában! Minél hasznosabb vagy, annál szívesebben várnak vissza majd!   4. Dupla terhelés – dupla öröm! Tudom, nem egyszerű egyidejűleg gyereket nevelni és dolgozni. De ne feledd, hogy a dupla terhelés dupla örömforrás is: pénzt keresel, szakmai kihívásokat élhetsz meg, “kikapcsol” az otthoni feladatok után a munkavégzés, és viszont: egy jó kis hajtós munkanap után jó odabújni a nyugodtan szuszogó kicsidhez, vagy legózni egyet a szőnyegen!   5. Tanulj meg elengedni bizonyos dolgokat! Ha vezető vagy, egyértelmű, hogy delegálnod kell bizonyos feladatokat, nem tudsz mindenre te magad figyelni innentől kezdve. Bízz a beosztottjaidban, hadd dolgozzanak ők is egy kicsit önállóan a te felügyeleted nélkül. De ha nem dolgozol felelős beosztásban, akkor is meg kell tanulni leadni a 100%-ból. Lehet néha mélyhűtött pizzát vacsorázni, s semmi ördögtől való nincs a házhoz szállított kajában sem. Ugyanúgy a bölcsi, ovi és a nagymama vagy bébiszitter ölelő karja sem tesz kijavíthatatlan károkat a gyermeked lelkében. Engedd el, hidd el, jó lesz így is!   6. Oszd meg a felelősséget! Van annak a gyereknek apja? Na, ugye? Semelyik törvény nem írja elő, hogy csak anya maradhat otthon a beteg gyerekkel, az apukák is jogosultak gyermekápolási táppénzre! Nosza, osszátok meg a feladatokat, pláne a te újra munkába állásod kezdeti időszakában. Így a munkáltatód is látja, hogy komolyan veszed a feladataidat. S hidd el, apa is tud lázat mérni, s mesét olvasni!   7. Tervezzetek közösen! Nem könnyű menet egyedül mindenhol helyt állni – a munkahelyen, odahaza a konyhában, a mosásnál, a bevásárlásnál, gyereknevelésben… Előre beszélgessetek a pároddal – ha lehet, már a gyermekvállalás előtt – hogy kinek milyen elképzelése van a családi életről, a családi munkamegosztásról, a pénzkeresésről, karrierről. Sokfajta megoldás van, találjátok meg a nektek legjobban megfelelőt, legyen ez a szokványos “anya babázik, apa dolgozik” felállás, vagy egy formabontó “anya korán visszamegy dolgozni, apa babázik modell”.   8. Ne hagyd magad elnyomni! Ha bármilyen vitás helyzet adódik, okosan, diplomatikusan állj ki...

Tovább...

Kérdezős bejegyzés

Szerző: Dátum: 2015. aug. 24. Kategória: GYED-GYES alatt, GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában, Várandósan dolgozni | 162 hozzászólás

Kérdezős bejegyzés

Üdvözöllek! Jelenleg szülési szabadságon vagyok, a blogon és a Dolgozó mami Facebook oldalon is szünetel a kérdezés lehetősége, sajnos nem tudok személyes tanácsadást vállalni, sem egyéni kérdésekre válaszolni!   Kérlek, olvass tovább, hogy megtudd, milyen módon tudsz mégis segítséget kapni munkajogi vagy álláskeresési témában!   A blogon található írásokban nagy sok információ megtalálható, kérlek, kezdd ezekkel, olvasgass egy kicsit. Munkajog és álláskeresés témában 6 éve írok rendszeresen, így nagy a valószínűsége, hogy megtalálod a választ a kérdésedre, csak egy kis időt kell szánnod rá. 🙂 Megnézem a blogot!   Vannak ingyenes hírlevél-sorozataim, kifejezetten várandósoknak, kisgyerekes anyukáknak, s álláskeresőknek.  Ezekre is érdemes feliratkozni! Megnézem az ingyenes hírleveleket!   Ezen kívül két munkajogi e-book-om van még, amiben sok-sok év munkáját, munkajogi tapasztalatát gyűjtöttem össze, ezekből az összes fontos munkajogi kérdésre részletes, közérthető választ kaphatsz! Az alábbi gombokra kattintva bele is olvashatsz a könyvekbe! Várandós vagyok, érdekel az e-book! Kisgyerekes anya vagyok, érdekel az e-book!   Ha pedig álláskeresésben vagy, ez a két tanulmány nagyon sokat segíthet, hogy ne próbálkozz eredménytelenül hónapokon keresztül, hanem gyorsan az álomállásodban landolj! Állást keresek, érdekelnek a tanulmányok! Ajánlott bejegyzések:5 könyv, amit minden kisgyerekes anyukának el kéne olvasniaTárgyalási praktikák – 2. részDolgozó mami vakáción…Tárgyalási praktikák- 1. részÉv végi...

Tovább...

5 könyv, amit minden kisgyerekes anyukának el kéne olvasnia

Szerző: Dátum: 2015. aug. 12. Kategória: GYED-GYES alatt | 0 hozzászólás

5 könyv, amit minden kisgyerekes anyukának el kéne olvasnia

Régebben – ezalatt a lányom születése előtti időszakot kell érteni 🙂 – nagyon sokat olvastam. A családunkban mindenki olvasott, a szüleimnek mai napig nagyon sok könyve van, s a nővéremnél is azt láttam gyerekként, hogy mindig könyv volt a kezében. Így – kizárásos alapon – én is nagy olvasó lettem. A diákévek végével ez a hobbi megmaradt, de akkor már a könnyedebb olvasmányok helyett jöttek a szakmai irományok. S a babavárás alatt néhány gyerekneveléssel, csecsemőgondozással foglalkozó könyv… aztán nagy szünet, s azóta alig-alig van időm rá. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem várnak rám a könyvek – de, bizony várnak… lassan nagy tornyokban… és csak várnak, és várnak… És remélik, hogy egyszer majd oda jutok, hogy elolvassam őket. A listám változatos, van rajta szakkönyv, gyerekneveléssel foglalkozó és könnyedebb iromány továbbra is. És van a nagy fogadalom: inkább minden héten olvasok egy kicsit, mint hónapokig semmit… anyaként kisbabával nem könnyű, dolgozó anyaként meg még nehezebb. De nagyon hiányzik, s megfogadtam, hogy igenis erőt veszek magamon, s beillesztem újra az életembe a rendszeres olvasást. S te mit olvasol mostanában? Adhatok egy-két tippet neked? Íme az én “kötelező olvasmány” listám a kisgyermekes anyukáknak:   1.) Sheryl Sandberg: Dobd be magad! – Nők több szerepben Lehet utálni, lehet kritizálni, hogy neki könnyű, meg hogy “persze, ha én felsővezető lennék a Facebook-nál, én is meg tudnám ezt csinálni”, de ez a nő valami fantasztikusat hozott létre. Egy olyan őszinte, saját élményeket, felismeréseket, sokszor önmagával és a női nemmel szemben finom kritikát tartalmazó mű ez, amit mindenkinek a kezébe adnék. Nem a gyermeke születés után, hanem sokkal előbb… hogy megtanulja minden nő, mennyit is ér valójában, mit ront el a karrierjében, hogyan merjünk feladatokat vállalni a munkahelyen, hogy ne féljünk a kihívásoktól, ne bánjuk, ha nem szeret minket mindenki, milyen hatással van a karrierünkre a párválasztás, s vajon lehet-e egyszerre anya és dolgozó nő ma valaki. Érdekel? Ide kattintva tudsz beleolvasni!   2.) Vida Ágnes – Üzletanyu születik Ágit szerencsém van személyesen ismerni évek óta, de nem (csak) ezért került fel a listámra. 🙂 Ez a könyv a kezdet minden anyukának, aki a babázás alatt azon töri a fejét, hogy a régi cégéhez való visszamenetel helyett inkább saját vállalkozásba kezd. Ági sikere szintén abban rejlik, hogy azt tanítja, amit saját maga is csinált, csinál. Így hiteles online marketing szakértőként, s egyszerre anyaként is ad tanácsot neked azzal kapcsolatban, hogy találd meg a megfelelő üzleti ötletet, hogy végezz piackutatást, hogy szerezz vevőket, hogy egyeztesd ezt össze a gyerekneveléssel, családi, háztartási teendőkkel, s mi az a keresőoptimalizálás, az anchor text, vagy a konverzió szó mit is takar. Ági volt már velem nyaralni (no, nem valójában, csak a könyvén keresztül, de hoppá, Ági, itt az új üzleti ötlet, nem akarsz Gazdagmami nyaralótábort indítani jövőre? :-)), játszóházban is jártunk már együtt, így az én példányom igen viseletes már, megázott a strandon, van rajta foltokban némi gyerektea, s valaki kissé megrágta a sarkát is (esküszöm, nem a lányom volt). Ennek ellenére még bírja a strapát!   3.) Richard N. Bolles – Karrieriránytű Megvádolhatnátok azzal, hogy magam felé hajlik a kezem, hiszen ennek a fantasztikus úriembernek a könyvét én lektoráltam 2013-ban. Dick Bolles könyve 40 éve jelenik meg, folyamatosan frissíti, bővíti, aktualizálja, 22 nyelvre fordították le, s 10 milliós példányszámban kelt el eddig. Azaz az úriember tud valamit az álláskereséséről… annyira, hogy a könyv olvasása, lektorálása alatt nekem is volt egy-két AHA élményem, pedig 15 éve vagyok a szakmában. Különlegessége még, hogy nem egy amerikai sikerkönyvet akartunk a kiadóval tükörfordításban kiadni, hanem idehaza is használható tippeket, ötleteket adunk az olvasónak. Pályakezdők és nyugdíj előtt állók, pályamódosítók, szülés után állást keresők,...

Tovább...

Mit néz a HR-es az álláskereső Facebook profilján?

Szerző: Dátum: 2015. Júl. 21. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Mit néz a HR-es az álláskereső Facebook profilján?

Érdekes statisztikát találtam néhány hete az egyik nemzetközi statisztikai portálon, amit úgy gondoltam, érdemes megosztani veletek. A felmérés arra irányult, hogy a vállalatok HR szakemberei milyen mértékben figyelik az álláskeresők megnyilvánulásait, nyomait a közösségi médiában, s milyen kihatással van ez az álláskereső megítélésére. S aki állást keres, annak azt tanácsolom, hogy eme cikk elolvasása után érdemes a közösségi portálokon lévő profilját átnézni, s imitt-amott szerkesztgetni 🙂   Jöjjön a két legbeszédesebb adat rögtön a legelején: A felmérés szerint a HR-esek közel fele, 46 %-a tájékozódik a hozzá pályázó jelöltről a közösségi média segítségével, azaz az itt található információkat figyelembe veszik annak a döntésnek a meghozatalakor, hogy behívják-e a jelöltet interjúra, vagy hogy felajánlják-e neki az állást. S hogy ezt mennyire komolyan kell venni, erről a másik számadat beszél: 15 %-uk már döntött úgy legalább egyszer, hogy az itt található információk alapján elutasította az álláskeresőt. S hogy mit néznek a szakemberek a Facebook, Linkedin és egyéb közösségi portálon található profilod esetén? 89 %-uk a szakmai végzettségedet ellenőrzi le 72 %-uk a szakmai témákhoz való hozzászólásokat, véleményeket keresi (és értékeli, ha vannak ilyenek) 56 %-uk a vállalatról és a konkurenciáról tett megjegyzéseidet olvasgatja 44 %-uk a hobbijaidból és az egyéb privát tevékenységedből von le következtetéseket 34 %-uk a fotóidat is megnézi 5 %-uk a kapcsolati hálódat is értékeli (hány ember az ismerősöd) s bizony 4  %-uk a politikai hovatartozásod iránt is érdeklődik (habár ez idehaza például nem szabadna, hogy szempont legyen az egyenlő bánásmódról szóló törvény értelmében).   Mehr Statistiken finden Sie bei Statista   Felháborító? Szerinted semmi közük hozzá? Lehet… de ettől ők ezt megteszik, s biztos lehetsz benne, hogy a hazai HR-esek is használják ezt a módszert. Vagy érdekesnek tartod, s úgy véled, van benne valami (pláne, ha ezt okosan ki is tudod használni a saját magad előnyére)? Ha az utóbbi véleményed van, akkor nosza, ezen szempontok szerint nézd át az összes profilodat, s alakíts ki egy olyan álláskeresői képet magadról, amit biztosan szívesen néz a HR-es. Ha nem tudod, hogyan kezdj hozzá, vagy segítség kéne, akkor ide kattintva találsz egy online tanfolyamot, ahol többek között ezzel is részletesen foglalkozunk!   Ajánlott bejegyzések:Mire figyelj, ha használod a Facebook-ot?CV helyett Facebook profil? Na neee…Amit mindenképpen szerezz be 2020-ban: egy jó határidőnapló!Öltözködési tippek kánikulábanFelmondanál? Ezeket gondold át, mielőtt...

Tovább...

A hét kérdése: lehet előre készülni az AC-re?

Szerző: Dátum: 2015. jún. 03. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

A hét kérdése: lehet előre készülni az AC-re?

Igen széles a tárháza azon munkáltatói eszközöknek, amivel egy álláspályázat során szelektálni lehet a jelöltek között. A személyes interjú nem a kiválasztás csúcsa / vége, sokszor több fordulón keresztül próbálják meg a több száz jelöltből a megfelelőt megtalálni a vállalati HR-esek. Ilyenkor a pályázók jó része úgy érzi, hogy felesleges köröket futtatnak velük, s sokan izgulnak is a különböző teszek, kiválasztó központok, AC-k hallatán. Ez persze érthető is, hiszen nem könnyű egy “vizsgabizottságnak” is beillő kis csoport előtt szerepelni, a legjobban nyújtani. Vajon lehet erre is előre készülni?     “Kedves Ági! Korábban jogi témában segítettél nekem – amit ezúton is köszönök 🙂 – most pedig az álláskeresésben van szükségem a tanácsaidra. Jövő héten megyek egy céghez, kiválasztó központot szerveztek a pályázóknak. Sosem voltam még ilyenen, s sajnos nagyon izgulós típus vagyok, leblokkolok, elvörösödöm… Tudok erre valahogy készülni, hogy ne legyek olyan zavarban? Mire figyeljek? Hogy lehet gyakorolni? Nagyon szeretném ezt az állást megnyerni, két kisgyerekkel vagyok egyedül, minden pénz számít… az is, ha egy-két hónappal kevesebb ideig vagyok állás nélkül. Köszönöm a válaszodat: Dius”   Kedves Dius!   Először is: nyugi, ülj le egy pillanatra, mély levegő, belégzés, kilégzés 🙂 OK, és most tedd fel magadnak a kérdést: miért jutottál be ebbe a fordulóba? Mert ügyes voltál eddig, mert látnak benned valamit, mert eddig teljesítetted a kiírt követelményeket. Azaz igenis van esélyed, ha csak nem aggódod túl a dolgot 🙂 A kiválasztó központ (AC, Assessment Center) egy olyan kiválasztási eszköz, ahol a pályázókat kereső munkáltató igyekszik a betöltendő munkakör tipikus feladatait lemodellezni, s ilyen jellegű feladatokat az a pályázóknak, miközben megvizsgálja, megfigyeli őket “munkavégzés” (azaz a feladatok megoldása) közben. Ebből első pillanatra azt gondolhatnánk, hogy nem lehet készülni rá előre, pedig igenis lehet. Gondold végig, hogy az a munkakör, amire jelentkeztél, milyen feladatokkal járhat. Miről beszélgettetek az első interjún, milyen kihívásokat említettek (esetleg ha ügyes voltál, te is rákérdeztél, hogy mi vár majd ebben a munkakörben, ha te fogod elnyerni)? Ha tudod, hogy mik a főbb feladatok, akkor azon kell elgondolkoznod, hogy te ezeket hogyan oldanád meg, mire figyelnél, mire fektetnéd a hangsúlyt? Például ügyfélszolgálati feladatközben nagyfokú udvariasság, akkor is, ha az ügyfél nem túl kedves, vagy akár szitkozódik, pénzügyi területen pontosság, precizitás. Arra figyelj az AC során, hogy ezeket a képességeket tartsd szem előtt, s próbáld meg konkrét bizonyítékát adni, hogy te rendelkezel vele. Nézhetik továbbá a szakmához szükséges ismereteket is, így ha ezek átismételhetőek, tedd meg ezt is. Lehetnek ezek az új szabályozások (pénzügy, számvitel, jog), de akár a mostani piaci változások, konkurencia, piacismeret… Vannak feladatok, amit egyedül kell megoldani, s vannak csoportos feladatok, ez utóbbinál azt is figyelik, hogy mennyire vagy udvarias, hagysz másokat szóhoz jutni, mennyire lehet veled együttműködni. Itt tehát arra kell majd figyelned, hogy úgy viselkedj, ahogy ezt egy jövőbeli csapattagtól elvárnák. Természetesen a konkrét feladatokat csak ott helyben tudod meg, de ha a fentieken elgondolkozol, s egy kicsit elképzeled, “begyakorlod” ezt a helyzetet, nem fogsz felsülni 🙂 + 1 jó tanács: sok jelölt aggódik, ha az elején ezt egy kicsit látják rajtad, nem baj, hiszen az AC megfigyelők ehhez is hozzá vannak szokva, ha le tudod a későbbiekben küzdeni, s nem akadályoz a feladat megoldásában, semmi gond nem lesz!   Ha neked is gondod van az álláskereséssel, s nem szeretnél hónapokig sikertelenül próbálkozni, kattints ide az instant, gyors megoldásért! Ajánlott bejegyzések:Amit mindenképpen szerezz be 2020-ban: egy jó határidőnapló!Öltözködési tippek kánikulábanFelmondanál? Ezeket gondold át, mielőtt megteszed!Év végi karrier értékelésCéges karácsonyi bulik – tabuk és...

Tovább...

Tiltott kérdések az állásinterjún – te mit teszel?

Szerző: Dátum: 2015. máj. 28. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Tiltott kérdések az állásinterjún – te mit teszel?

Megírtad szépen az önéletrajzodat, kellően meggyőző, teli van fontos és hasznos információkkal, alkottál mellé egy ütős kis motivációs levelet, klassz a pályázati fotód… azaz mindent megtettél, hogy jól indulj az álláskeresésben. Jön a telefon, behívtak egy interjúra, amire persze szintén felkészülsz, átnézed a lehetséges kérdéseket, begyakorlod az elevator speech-edet, s kigondolod, te mit fogsz kérdezni. De ez  – kisgyerekes anyaként – nem elég…   Ha anyaként már pályáztál állásra, nagyon jól tudod, milyen kérdésekkel fogsz találkozni. Akar-e még gyereket, hány gyereke van, hány évesek, kire tudja bízni őket, ha betegek… Bosszantó? IGEN! Diszkrimináció? IGEN! Tehetsz ellene? IGEN! A legtöbben nem is tudják, hogy mikor is lépi át a HR-es, vagy a jövőbeli potenciális főnök azt a finom kis határvonalat, amit nem szabadna… először csak jönnek az ártatlan kérdések, aztán szépen lassan ott tartunk, hogy  a magánéletünk legmélyebb bugyraiban vájkálnak… S sajnos el sem kell jutni az interjúig. Hemzsegnek az álláshirdetések a diszkriminatív megfogalmazásoktól, legtöbbször az életkort és a pályázó nemét szeretné előre meghatározni a munkáltató, de nem egy esetben a lakhely alapján is korlátozzák az álláskeresők esélyeit. Joguk van hozzá? Nem! De mindaddig meg fogják tenni, amíg nem lépnek fel sokan ellenük, hiszen ha nincs szankció, miért is tartanák be a törvény? Úgyhogy kezdjük az alapokkal: ha te tudod, hogy mit mond a törvény, akkor fel is tudsz lépni jogsértés esetén. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény részletesen felsorolja, milyen tulajdonságok alapján tilos a hátrányos megkülönböztetés: ide tartozik többek között a nem,  a családi állapot, az anyaság és az életkor is. Azaz sem azért, mert nő vagy, sem azért, mert házas vagy (ez, ugye, azt jelenti a kedves munkáltatóknak, hogy hamarosan gyermeked lehet), sem azért mert gyermeked van, vagy az életkorod alapján nem diszkriminálhatnak sehol. Sem a kiválasztási eljárásban, sem később, a munkaviszony alatt. Ennek megfelelően tehát nem kérdezhetné meg a kedves HR-es, hogy hány gyereked van, hány évesek, tervezel-e (még) gyermeket mostanában, ha igen, mikor, és hány évig szeretnél otthon maradni vele. Ugyanígy nem szabadna szempontnak lennie, hogy milyen vallást gyakorolsz, milyen a bőrszíned, vagy hogy honnan származol. Ezek mind olyan védett tulajdonságok, amiket a törvény egyértelműen nevesít, s amelyek megszegése esetén az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál tett bejelentés esetén eljárás indul a hátrányos megkülönböztetést megvalósító munkáltató ellen. Eddig tart az elmélet. A gyakorlat pedig az, hogy ha beleírod az önéletrajzodba, hogy gyermeked van, be sem hívnak, ha letagadod, akkor behívnak, de ha kiderül, akkor biztosan “csámcsog” egy sort rajta az interjúztató. Te pedig mentegetőzöl, magyarázkodsz, s a végén rossz érzéssel elkullogsz. Pedig lehet erről normálisan is beszélni: én a korábbi munkám során, amikor kiválasztást végeztem, mindig tudtam róla olyan módon beszélni, hogy egy pályázót sem sértettem meg. Ha a saját csapatomba kerestem valakit, elmondtam, hogy én is anya vagyok, kisgyerekem van, s hadd mondjam el, hogyan dolgozunk, mennyi rugalmasság fér bele. Mert nem a diszkrimináció volt a célom, hanem a pályázók informálása. Tegyük hozzá, hogy vannak esetek, ahol valóban lehet, és kell is erről beszélni, s ennek megfelelően dönteni. A törvény is nevesíti ezt, hiszen a munka jellege vagy természete alapján indokolt lehet a megkülönböztetés (legegyszerűbb példa a női meztelen napozóba a takarítóNŐ álláshirdetés feladása), vagy ha ez a megkülönböztetés vallási meggyőződésen alapul, s az adott foglalkozási tevékenység tartalma vagy természete miatt indokolt (katolikus hitoktató esetén a katolikus vallás, mint feltétel). Ezen azonban olyan kis százalékot tesznek, hogy szinte nem is találkozunk vele a gyakorlatban. Az összes többi esetben azonban a legtöbben hagyják, hogy ezt tegyék velük. Pedig diszkrimináció esetén a bizonyítási teher megfordul, azaz a hatósági bejelentés elég ahhoz, hogy elinduljon az ügy, a bizonyítékot nem neked kell szolgáltatni, hanem a...

Tovább...

Karrierváltás – FEM3 szakértői interjú

Szerző: Dátum: 2015. máj. 05. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Karrierváltás – FEM3 szakértői interjú

Kisgyerekes anyaként biztosan te is elgondolkoztál rajta, hogy váltanod kell majd a korábbi munkáltatódtól, nem fogsz tudni visszamenni dolgozni. Az is lehet, hogy már a régi szakmádat sem tudod űzni, vagy nem is akarod… s valami másra vágysz. De mire? És hogy válts karriert okosan? Erről beszélgettem ma a FEM3 Café műsorvezetőivel.   Mindegy, hogy milyen okból, előbb vagy utóbb a legtöbb embernél eljön a váltás gondolata. Lehet, hogy eleged lett a korábbi feladataidból, lehet, hogy a munkáltatód ment tönkre, vagy csak a babázás alatt új céljaid lettek, s ezeknek szeretnél élni… Egy okos, jól megtervezett, bátor váltással sokszor többet nyersz, mint a “langyos vízben” való evickéléssel.     (Kattints a fenti képre a videó lejátszásához! Ha a videó nem jelenik meg, vagy nem indul el, kérlek, próbáld meg egy másik böngészőben!)   Nézzük milyen általános alapelvek vannak, ami szinte mindenkire igaz, legyen a váltani szándékozó egy 45 éves férfi, vagy egy 35 éves családanya: 1.) Tisztázd magadban, hogy mi a váltás oka, miért szeretnél új szakmát, új karriert. Ha ezt az elején nagyon pontosan meghatározod magadnak, kevesebb csalódás fog érni, hiszen ha a valódi indokot megtalálod, tudsz rajta javítani. Ha nem volt megfelelő a teljesítményed, hozzáállásod az előző munkádban, ezt a hibát a következőnél is elkövetheted, s akkor onnan is menned kell. Ha a szakmából adódó körülményeket nem bírod – pl. gyakori túlórák, sok utazás – ezt tudatosan elkerülve válassz új karriert magadnak. Ha a belső motivációd tűnt el, kérdezd meg magadtól, mi hajt most, mi érdekel most? Mi tenne boldoggá? 2.) Készíts tervet magadnak! Járd körbe a lehetőségeket, kutakodj új információk után, próbálj meg minél több emberrel beszélni, aki az kiszemelt új területen dolgozik, s győződj meg róla, hogy valóban olyan vonzó-e a dolog, mint ahogy te képzeled! Ha igen, akkor legyen egy konkrét kis akcióterved, hogyan fogsz váltani, mik lesznek a lépések, s mennyi időt adsz magadnak. Vizsgáld meg a kiszemelt terület jövőjét is, nehogy olyan valamibe kezdj, ami tiszavirág életű, s egy év múlva újra váltanod kell! 3.) Mérd fel az előnyöket, hátrányokat! Alacsonyabb pozícióban kell indulnod? Az kevesebb bért fog jelenteni… teljesen új vagy ebben a szakmában? Akkor több idő kell, míg elfogadtatod magad… minderre készülj fel előre, ne érjen kellemetlen meglepetésként! 4.) Legyen megfelelő anyagi háttered! Ha nem egyedül élsz, hanem másokért is felelős vagy, bizonyosodj meg róla, hogy a váltásod nincs rájuk túl kedvezőtlen hatással. Legyen megfelelő tartalékotok, ha mégsem úgy alakulnak a kezdeti lépések, ahogy eltervezted! Beszéld meg velük is a várható következményeket! 5.) Higgy magadban! Ha belevágtál, ne add fel az első nehézségeknél! Kutass fel új lehetőségeket, új kapcsolatokat, higgy abban, ami megálmodtál magadnak! Csak te tudod elérni, senki más nem hozza tálcán neked!   Ajánlott bejegyzések:Amit mindenképpen szerezz be 2020-ban: egy jó határidőnapló!Öltözködési tippek kánikulábanFelmondanál? Ezeket gondold át, mielőtt megteszed!Év végi karrier értékelésCéges karácsonyi bulik – tabuk és...

Tovább...

Létezik az álommunkahely?

Szerző: Dátum: 2015. ápr. 11. Kategória: Egyéb, Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Létezik az álommunkahely?

Rugalmas munkaidő, otthoni munkavégzés, kiemelkedően magas fizetés, egyéb céges juttatások, fitnesz bérlet, hetente egy irodai masszázs a fáradt vállaknak, kávé, üdítő, ebéd ingyen… a legtöbb magyar munkavállalónak a beteljesületlen álom kategória. Pedig ez még nem is a maximum, lehet még fokozni: kedvenc háziállataink velünk lehetnek a munkahelyen, apró-cseprő ügyek elintézésére szakosodott „segítők”, akik elvégeztetik a kocsimosást vagy a bevásárlást, míg mi dolgozunk… Ugyanilyen hihetetlen kategória a több hónapos alkotói szabadság is, amivel néhány cég kedveskedik beosztottjainak az Egyesült Államokban. Ön is elfogadna egy állást ennél a vállalatnál, ugye? Vagy mégsem? Van, aki a fenti körülmények között is elégedetlen az állásával, s igen, elképesztő, de innen is másik céghez vált. Mitől függ, hogy egy munkahelyet álommunkahelynek érzünk, vagy csak ideiglenes megoldásnak, ahonnan majd jobb helyre megyünk? Nagyon sok tényezőtől függ, hogy egy állást vagy munkáltatót jónak, vagy rossznak minősítünk, azaz mindenkinek más az álommunkahely. Álmaink munkájának nevezhetjük azt, amit szívvel-lélekkel végzünk, ahol az erőfeszítéseket, a napi, heti munkát sikerélmény követi, ami boldoggá tesz minket. De miben is vagyunk sikeresek? Abban a munkakörben biztosan – de legalábbis nagyobb eséllyel – ami illeszkedik az érdeklődési körünkhöz, megfelel a képességeinknek, tudásunknak. Az álommunkahelyről tehát innen nézve a pályaválasztás elején, vagy pályamódosításnál a döntés meghozatala előtt kell(ene) elgondolkozni. Mert lehet egy éppen divatos, felkapott, s kiváló kereseti lehetőségekkel kecsegtető szakma nagyon vonzó, de ha nem érezzük magunkat jól a napi feladatok végzése közben, ha csak azért választottuk, mert éppen ebbe az irányba tereltek a szüleink, vagy kellő önismeret hiánya miatt másokra hallgattunk, csúnyán ráfázhatunk. Éppen ezért lenne fontos, hogy a fiatalok minél több szakmával megismerkedhessenek – nem csak tankönyvből, hanem valós munkakörülmények között megélve, megtapasztalva mindazt, amiről az adott szakma szól, úgymond felpróbálva a szakmát, mint egy kabátot. Szigorú játékszabályok Ha a képességeink, készségeink szerint választottunk, akkor sem biztos azonban, hogy sikerre visszük álommunka-projektünket. Bekerülve egy új munkahelyre számtalan ismeretlen dologgal találkozhat az akár tapasztaltabb munkaerő is. Megfelelő szociális és interperszonális készségek s a munkavállalás játékszabályainak ismerete nélkül hamar csalódhatunk, holott nem a munkahely a hibás: a hiba a mi készülékünkben van. Munkahelyi konfliktusokat kezelni, kulturáltan véleményt nyilvánítani, vagy akár a jogaink ismeretében fellépni egy esetleges vitás helyzetben – nos, ez az, amihez az átlagos magyar munkavállaló nincs hozzászokva, s nem is tanítják ezt szinte sehol iskolai képzés keretén belül. A legtöbb munkahelyen pedig már nincs idő megtanulni ezeket. Márpedig ha képtelenek vagyunk a megfelelő kommunikációra, nem fogjuk magunkat jól érezni, s az elégedett, sikeres munkavégzés helyett jogi elnyomottság, rendezetlen konfliktusok, stressz vár ránk. Bármennyire is szeretjük a választott szakmánkat, ha nem boldogulunk a munka világában, semmilyen szakma és semmilyen munkahely nem tesz boldoggá minket. Az is ide tartozik, hogy meg kell tanulni kitartani, szorgalmasan dolgozni, néha küzdeni, de olykor visszavonulót fújni, s nem belemenni olyan konfliktusokba, amiben többet sérülhetünk, mint amennyit nyerünk vele. Generációs vágyak Minden generációnak mást jelent az ideális munkahely. Míg a baby boom generáció tagja boldog volt (és még ma is az), ha kapott egy állásajánlatot, igyekezett megtartani az állását, s maximum cégen belül egy másik, magasabb pozícióról álmodott, az Y generáció tagjai már teljesen mást várnak a karrierjüktől. Ez a generáció – a fogyasztói szokásokhoz hasonlóan – a munka élményének is a fogyasztója szeretne lenni. Ahogy egy egyszerű vásárlásnál, itt is ugyanazon szempontok szerint dönt. Annak a bizonyos álomállásnak az ismérvei számukra: jó nevű szervezet, márkanév, érdekes, izgalmas kihívás, utazással, a legmodernebb technológiával. Így értelemszerűen egy 55 éves mérnök boldog, ha fix, bejelentett állása van, de a 28 éves mérnök mindezen túl a folyamatos képzést, a teljesítményéről rendszeres visszacsatolást, külföldi tanulmányutakat, az őt foglalkoztató vállalat hírnevét, az ott lévő technológia innovativitását is szemügyre veszi, mielőtt dönt egy állás elfogadásáról....

Tovább...

Kamu álláshirdetések?

Szerző: Dátum: 2015. Már. 25. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Kamu álláshirdetések?

Rendszeresen hallottam ismerősöktől, barátoktól, de szinte bárkitől, hogy az álláshirdetések nagy része csak kamuból van feladva, mert valójában nem is keresnek senkit a cégek, már megvan, kit fognak felvenni, “csak hát meg kell hirdetni” :-). És én ilyenkor mosolygok… mert valóban vannak olyan esetek, amikor már megvan a kiszemelt jelölt, de le kell futni a kötelező köröket, de ez nem olyan nagy arányban fordul elő, mint azt sokan tudni vélik. Az álláshirdetések piaca sokmilliós üzlet, ennyi pénz “csak úgy”, kamuból higgyétek el, semelyik cég sem szokott kiszórni az ablakon. De ez nem azt jelenti, hogy nem kéne fenntartással kezelni az álláshirdetéseket.   Sok éves pályafutásom alatt sajnos nem egyszer belebotlottam olyan hirdetésekbe, amik sajnos nem azért kerültek fel a netre, hogy rátaláljanak a megfelelő munkavállalóra. Lehet adathalászat, lehet becsapás, pénzgyűjtés a cél… Mire figyelj, ha álláshirdetésekről van szó? Mik az árulkodó jelek? Néhány éve erről  nyilatkoztam a hvg.hu újságírójának, érdekel téged is? Kattints ide a cikk elolvasásához!   Ajánlott bejegyzések:A hét kérdése: álláskeresés kisgyerekkel… hogyan?Bérigény az önéletrajzban? Mennyit írjak?“Pofátlan adathalászat: így verik át az álláskeresőket”Amit mindenképpen szerezz be 2020-ban: egy jó határidőnapló!Öltözködési tippek...

Tovább...

Munkahelyi viselet várandósan

Szerző: Dátum: 2015. Már. 17. Kategória: Várandósan dolgozni | 0 hozzászólás

Munkahelyi viselet várandósan

Ha a várandósság alatt is dolgozol, egyáltalán nem mindegy, hogyan öltözködsz nap, mint nap. Attól, hogy hamarosan kisbabád lesz, nem kell felhagyni az elegáns, nőies, munkahelyi kultúrának, stílusnak megfelelő öltözékkel, de ennél van egy sokkal komolyabb indokom is, hogy miért foglalkozz ezzel a kérdéssel. Ha továbbra is megfelelő öltözékben jelensz meg, s végzed a munkádat, senkinek nem jut eszébe megkérdőjelezni, hogy a várandósság révén már nem tudod elvégezni a munkádat, hogy már nem számíthatnak rád, hogy “leírhatnak” évekre, mert innentől kezdve úgyis csak a gyerek érdekel (és fejvesztve keresik az utódodat, akit azonnal határozatlan idejű szerződéssel felvehetnek a helyedre). És ha ekkor jól teljesítesz, a visszatérésnél is nagyobbak az esélyeid! Szóval jelenj meg továbbra is pontosan, végzed a munkád úgy, mint eddig, s ezt nap mint nap hangsúlyozni tudod a megfelelő megjelenéssel… nézzük, milyen alapelveket kövess a ruhatárad kialakításánál! 1.) Ha van egy bizonyos munkahelyi dress-code, továbbra is a szerint öltözz! Ha lehetett farmerban dolgozni eddig is, akkor szerezz be néhány kényelmes, lezserebb darabot. Ha eddig is szövetszoknyában, kosztümben jártál be a munkahelyedre, akkor itt az ideje, hogy körülnézz, s végy egy-két fekete, szürke, barna, kék, bézs szövetnadrágot, szoknyát. Alapdarabokat keress, amihez sok mindent felvehetsz, s inkább a felsők terén éld ki a színek iránti vágyaidat 🙂 2.) Nézd át a ruhatáradat, mit tudsz hasznosítani! Biztos vannak olyan darabok, amit az ötödik, hatodik hónapig tudsz majd hordani: bővebb szabású pólók, pamut ruhák, mell alatt húzott felsők. Ezeket először válogasd ki, majd nézd meg, mi hiányzik hozzá, s ennek megfelelően szerezd be az új darabokat. A blézereket is simán használhatod még jó ideig, csak nem gombolod majd be 🙂 3.) Szerezd be a hasznos kiegészítőket! Neeem, ez most nem a nyaklánc, sál rovat 🙂 Ha az első néhány hónapban vagy, vegyél egy nadrágbővítőt, így a régi nadrágjaidat simán hordhatod. Ugyanilyen funkciót tölthet be a bandázs, ami mellesleg hideg időben melegít is 🙂 Ha már nagy a pocakod, s a melltartódat nem tudod bekapcsolni, de a kosárméreted nem sokat változott, hordhatod a régi darabjaidat egy melltartó-bővítő pánttal. 4.) Kombinálj! Sajátot kölcsönbe kapottal, újonnan vettet használttal… nem kell egy teljesen új ruhatárat beszerezned, s amit megveszel, azt sem kell mindig újonnan egy kisebb vagyonért beszerezni. Biztosan van barátnőd, aki előtted szült, ha azonos a méretetek, kérdezd meg, vannak-e szép darabjai, s esetleg kölcsönkérhetsz-e egy-kettőt, vagy nem szeretné-e eladni? Fontos, hogy jól kombinálható darabokat, színeket, mintákat válassz, hogy szinte mindent mindennel felvehess. Érdemes úgy kiválasztani a darabokat, hogy változatosan öltözködhess, legyen ruha, szoknya, nadrág is az alapdarabok között. 5.) Lapos, vagy magas? Mindkettő! Ha eddig is szeretted a magas sarkú cipőket, nem kell most sem lemondani róluk, csak ne állandóan hordd őket. Munkába menet és jövet vegyél fel egy kényelmesebb lapos sarkút, s csak odabent légy díva 🙂 Így az ízületeidet is kíméled, s hidd el, a lábad este hálás lesz neked! 6.) És most jöhetnek a kiegészítők:-) Hogy miért jók  a nyakláncok, karkötők, sálak? Mert nem tudod kihízni őket! SOSEM! 😀 Még a szülés napján is jók lesznek rád 🙂 Szóval nyugodtan hordj vagányabb, feltűnőbb darabokat is, egy szolidabb, egyszerűbb öltözéket klasszul fel lehet dobni velük! 7.) Inspirálódj! Mielőtt berontasz egy kismamaboltba, s megveszel mindent :-), nézz körül a neten, hogy milyen darabok is vannak, melyik tetszik neked, melyik állna jól neked. Ha előre tudod, mire van szükséged, kisebb eséllyel csábulsz el a boltban egy szépen kinéző, de haszontalan ruhadarabot meglátva. Kezdd itt a nézelődést 🙂   Ha nem csak a csinos öltözködés, de a jogaid és a karriered is fontos neked várandósan, akkor tudok neked egy Magyarországon egyedülálló könyvet mutatni, amiből mindent megtudhatsz, ami egy kismamának fontos lehet! Kattints ide!  ...

Tovább...

A hét kérdése: álláskeresés kisgyerekkel… hogyan?

Szerző: Dátum: 2015. Már. 12. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

A hét kérdése: álláskeresés kisgyerekkel… hogyan?

Eddig a hét kérdése bejegyzésben mindig munkajogi kérdés szerepelt, hát most törjük meg az egyhangúságot! 🙂 Mert aki azt hiszi, hogy a munkába való visszatérés az egyetlen kihívás, amivel egy anyának szembe kell nézni, az téved! Ha valakit elküldenek, utána jön az álláskeresés… ez még nagyobb nehézségeket jelenthet bizonyos esetekben. Reménytelen pályázgatások, álláshirdetések figyelése, s semmi… még mindig semmi… s persze a motiváció egyre kisebb… hogy törjön ki az anyuka ebből a 22-es csapdájából?   “Nagyjából vázolom a helyzetemet és remélem tudsz nekem tanácsot adni. Egyedülálló anya vagyok. A gyes és családin kívül nincs más bevételem. A gyermekem 2 éves korában visszamentem a régi céghez dolgozni 8 órában. Ez még nyáron volt így a kisfiamat magán bölcsődébe adtam, majd szeptemberbe kivettem 2 hét szabit hogy átvigyem államiba. Majd kaptam egy telefonhívást a cégtől hogy állásidőre küldenek. Elkezdtem állást keresni de még itt nem tudtam, mi lesz, így nagyon nem törtem magam. Körülbelül 2 hónapot voltam itthon, közben érdeklődtem a cégnél hogy mikor várható az ügyemben valami. Októberben hívtak, hogy menjek be. Mondták hogy be kell vállalni a 12 órás műszakot, de elmondtam, hogy nincs ki vigye meg hozza a gyermekemet rajtam kívül és pénzem sincs hogy bárkit felvegyek, hogy adott napon hozza meg vigye. Így felmondtak. Kaptam végkielégítést, de azóta hiába keresek és megyek állásinterjúra nem sikerül. Saját vállalkozáson gondolkoztam,de nincs kezdő tőkém. Annak örülök, hogy a bölcsőde ingyenes és ott a gyerekem el van látva. Szóval nem tudom, hogy merre tovább jelen pillanatban. Folyamatosan keresek és szűröm az állásokat, amit be tudok vállalni, de nehéz. Minden tanácsot, segítséget szívesen fogadok. Előre is köszönöm. Üdvözlettel Adrienn”   A legtöbb álláskereső rögtön az elején elköveti azt a hibát, hogy kizárólag az álláshirdetésekkel foglalkozik, csak ezekre pályázik. Ez azért nem elég, mert bizonyos állásokat egyáltalán meg sem hirdetnek, így nem is tudod elnyerni őket, másrészt az álláshirdetések esetén sokkal nagyobb a konkurencia, hiszen ezeket minden álláskereső olvashatja, így biztosan többen pályáznak rá, mint amennyi egy ismerősök között “elhintett” üres állás esetén a jelöltek száma szokott lenni. Emellett ha egy hirdetésre nem az első 1-2 napban pályázol, valószínűleg oda sem jutsz, hogy a CV-det elolvassák, mert ha már 200 önéletrajzot megkaptak, s ezekből van 30 tökéletesen megfelelő jelölt, miért is nyitnák meg a 201. önéletrajzot? És ez a 200-as szám még nagyon szerény… pont nemrég hallottam egy ismerősömtől (aki bátor módon a tanácsomra felhívta a hirdető céget, s közvetlenül az ügyvezetővel beszélt), hogy egy sima rendezvényszervezői állásra több, mint 200 0 (!) jelentkező volt. Mi egyebet tehetsz hát? Módszeresen kell állást keresni, hiszen minél több eszközt, módszert vetsz be egy időben, annál több álláslehetőségről szerezhetsz tudomást. Ha csak azt a régi, klasszikus szabályt vesszük, hogy sikertelen 99 álláspályázat után jön a sikeres, ahol állásajánlatot kapsz, akkor nem mindegy, hogy ezt a 99-et mennyi idő alatt viszed véghez, 3 hét, vagy 3 hónap… (félreértés ne essék, nem a mennyiségre megyünk, s ész nélkül pályázunk meg bármit…) Szóval növeljük az elküldött pályázatok számát, keressünk további módszereket. Az álláshirdetések figyelése mellett (remélem, hírlevélre vagy feliratkozva az összes fontos álláskereső portálon, azaz nem te böngészel napi 2 órát, hanem minden nap küldik neked a beállított paraméterek szerinti üres állásokat) érdemes az álláskereső portálok adatbázisába is feltölteni az önéletrajzot, s a környéken tevékenykedő, megbízható, regisztrációs díjat, közvetítői díjat nem kérő munkaerő-kölcsönző és -közvetítő cégekhez is elküldeni a pályázati anyagot. Ezek még mindig passzív utak, azt várod, hogy szembejöjjön majd valami, ami megfelel neked, de ez is több, mint a semmi 🙂 Ha sok hónapnyi sikertelenség van a hátad mögött, én érdemesnek tartanám megnézni a CV-det, hogy vajon nincs-e benne valami olyan hiba, ami miatt azonnal kiszórnak egy...

Tovább...

Otthoni munkavégzés – álom, vagy rémálom?

Szerző: Dátum: 2015. Már. 10. Kategória: Újra munkában | 0 hozzászólás

Otthoni munkavégzés – álom, vagy rémálom?

Nincs olyan anyuka, aki ne álmodott volna arról, hogy a napi ingázás, bölcsibe rohanás, idegeskedés helyett kényelmesen, otthonról dolgozzon. Felkelünk, gyorsan bekapcsoljuk a gépet, és már dolgozunk is… no, meg ha már otthon vagyunk, megfőzzük a vacsit, bedobunk 1-2 adag szennyest a gépbe, jaj, és az ablakokat is meg kéne már pucolni… és el is telt a nap… ismerős? 🙂 Na, akkor nézzük a “kegyetlen” tényeket, mi vár rád, ha otthoni munkára adod a fejed… erről beszélgettünk a héten a FEM3 Café műsorvezetőivel… Kattints az alábbi képre a videó megtekintéséhez:     Először is különítsük el, hogy alkalmazottként dolgozok-e otthontól, vagy szabadúszóként, saját vállalkozásomat építve. Ha a saját magam ura vagyok, akkor ez a nagy szabadság felelősséggel is jár: nincs főnök, aki megmondja, mit csináljak, aki dönt helyettem, nincs sales-es kolléga, aki behozza az üzletet, nincs marketinges, aki reklámozza a céget, nincs pénzügyes, aki kiállítja a számlákat… azaz mindez én vagyok. Nekem kell az üzleti tervvel, a marketinggel, az értékesítéssel foglalkozni, én vagyok az ügyfélszolgálatos, s a pénzügyes is. És ez biz’ felelősség… nem is kicsi! Alkalmazottként ez nem olyan ijesztő, hiszen továbbra is tagja vagyok egy cégnek, megmondják, mi a dolgom, s én csinálom. Csak éppen otthonról, s jó lenne, ha a főnököm is látná, hogy valóban jól dolgozom (ehhez további tippeket ide kattintva találsz)… persze, az előbbi nagy szabadság előnye, hogy – szerencsés esetben azt csinálom, amit szeretek, nincs hülye főnököm, nincsenek bosszantó kollégák 🙂 ez néha kincset ér! Nincsenek kollégák? És akkor kivel fogok kávézni, beszélgetni, ötleteket cserélni? Hát, igen, a szabadúszás a legtöbb esetben magányos szakma… otthon max. a bútorokhoz beszélhetsz, s míg eleinte ez a csend és nyugalom vonzó dolog, 1-2 év múlva ölni tudnál egy jó szakmai gárdáért, pláne ha kis gyerekeid vannak, akikkel nem tudsz a munkádról érdemben beszélni. Ilyenkor segíthetnek a közösségi kávézók, a közösségi irodák, ahová heti kétszer bemész, leülsz egy íróasztalhoz, s körülötted mindenki dolgozik 🙂 jé, mintha egy munkahelyen lennél. További jó ötlet egy olyan csoport létrehozása, vagy ehhez való csatlakozás, ahol hasonszőrű szabadúszókkal találkozol valóságban, vagy virtuálisan időről-időre, megosztva egymással a gondolatokat, ötleteket, elképzeléseket. Ha ez a csoport, ez a master mind group különböző érdeklődésű és szakmájú, de azonos fajsúlyú tagokból áll, s nem áll fenn semmilyen érdekellentét, ellenben a munkához fűződő értékeitek azonosak, az üzleti ötletek véleményezése, kölcsönös szakmai segítségnyújtás is simán belefér (kiváló saját tapasztalatból beszélek :-)) Lehet otthonról, nyuszis papucsban, pizsiben is ügyesen dolgozni és sokat keresni, de azért nem ez a jellemző 🙂 Bár, ezt a bejegyzést írva elárulom, rajtam is pizsama van még ;-), de tanácsadásokra, előadásokra sosem pizsamában megyek… hanem a szakmámnak megfelelő öltözékben. Ezt te se feledd! Ha eddig nem ment az időmenedzsment, akkor gyorsan vegyél 1-2 ilyen szakkönyvet, mert nagyon csúnyán el fogsz úszni az időddel az első hónapokban. Nagyon keveseknek adatik meg azonnal az a multitasking képesség, hogy teregetés közben képesek telefonkonferenciát bonyolítani, vagy főzés közben reklámkampányt is írni. Számtalan odaégetett tejbegríz és agyonfőzött tojás kellett ahhoz, hogy megtapasztaljuk, nem is olyan egyszerű ez (én ezért a konyhában ritkán dolgozom, a teregetős telefonkonferencia viszont a kisujjamban van már). De jobb, ha eleinte nem kevered össze a házimunkát a munkáddal, s másokat sem hagysz, hogy erre motiváljanak (“ugyan, te úgyis idehaza vagy, dobd már össze a vacsit, meg porszívózz fel légyszi”). Az otthon dolgozó nőknél még nagyobb a veszélye, hogy a házimunka jelentős része rájuk marad. Kezdd el az egyenjogúságot otthon 🙂 Ha kisgyereked van, s nem napi 1-2 órát dolgoznál, hanem többet, legyen megoldva a felügyelete! Mindig ütemterv szerint dolgozz, mit mikorra kell leadnod, megírnod, elkészítened, s legyenek puffer-idők is, hogy ha megcsúszol, be tudd hozni a lemaradást...

Tovább...

Otthoni munka – lehetséges egyáltalán?

Szerző: Dátum: 2015. jan. 07. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Otthoni munka – lehetséges egyáltalán?

Tavaly év végén a FEM3 Caféban voltam újra meghívott vendég, az otthoni munkáról beszélgettünk. Egy élő adásban adott interjú nem adja meg mindig a lehetőséget, hogy a kérdezett fél mindent elmondjon, hiszen a másodpercek ki vannak számolva. Mivel ez a téma nagyon sokakat érdekel, megígértem, hogy készül róla egy bejegyzés, amiben az is benne lesz, ami kimaradt az interjúból. A tavalyi műsort itt nézheted meg:   Ha kisgyermekes anyukaként otthoni munkát szeretnél, három lehetséges útvonal van előtted. 1.) A jelenlegi munkáltatóddal veszed fel a kapcsolatot, s megkérdezed, hogy van-e lehetőség arra, hogy a fizetés nélküli szabadságodat megszakítva visszatérj dolgozni, de a korábbi munkavégzési forma helyett otthoni munkát szeretnél. Ennek akkor van esélye, ha a munkaköröd eleve olyan volt, amit részben – egészben távmunkában is el lehet látni, s a munkáltatódnál lévő vállalati kultúra is támogatja ezt. A Magyar Távmunka Szövetség oldalán jónéhány tippet találsz ehhez. Az is előfordulhat, hogy a régi munkakörödbe nem tudnak visszavenni, de egy részmunkaidős munkakört kitevő feladatcsoportot rádbíznak… (Azonban mielőtt bármit is lépsz jogilag, tájékozódj arról, hogy mi a mostani szabályozás a felmondási védelem, visszavétel terén!)   View image | gettyimages.com   2.) Ha a régi helyed nem jöhet szóba, akkor újat kell keresni. Nem árulok el titkot azt hiszem, hogy az otthonról végezhető munkák jó része vagy átverés, vagy olyan kizárólag jutalékos munka, amire azt hiszem, nem vágysz… Éppen ezért, ha erre adod a fejed, kérlek, nagyon alaposan nézz körül, mielőtt döntesz! Ha lehet, ismerősökön keresztül tájékozódj, s próbálj meg olyan céget keresni, akinek utána tudsz nézni. Abszolút intő jelek a következőek (ezek bármelyike esetében azonnali hátraarc és magas térdemeléssel gyors elfutás a legjobb reakció :-)): irreálisan magas jövedelmet ígérnek, túlságosan szép, hiperszuper és dinamikusan növekvő nemzetközi vállalat áll a háttérben, de a jelentkezéshez kizárólag egy g-mailes, freemailes – azaz ingyenes, nem lekövethető – email cím van, előre kell pénzt küldeni – regisztrációs díj, válaszboríték, egyéb formájában -, nincs cégnév, sem egyéb komoly adat a hirdetésben, vagy ha beazonosíthatatlan a feladat, csak üres ígéretek vannak a leírásban… 3.) Ha nem mástól akarsz függeni, akkor a rossz hír az, hogy saját magadnak kell megteremtened a munkát: ez azt jelenti, hogy saját vállalkozásba kezdesz. Ehhez kell egy jó ötlet, némi tőke (néha kevesebb, mint hinnéd :-), sok-sok kitartás és türelem, s a legelején egy jó könyvelő, aki abszolút tájékozott az összes vállalkozási forma adó és járulékvonzatával. Nem egy anyukát ismerek, aki webáruházat nyitott, a korábbi hobbijából csinált “kenyérkereső főállást”, vagy éppen programozást tanult, s most weblapokat készít, esetleg virtuális asszisztensként otthonról dolgozik több kis vállalkozásnak, s szervezi, végzi azok adminisztrációját, marketing vagy pénzügyi tevékenységét. Bármelyiket is  választod azonban, van egy első lépés: kezdd ott, hogy megvizsgálod, mennyi időd van naponta, hetente, átgondolod, mennyi munkát tudsz vállalni, hova teszed a kicsidet, amíg dolgozol… mert ugye azt mondanom sem kell, hogy az anya ölében békésen játszadozó, mosolygó gyerek képe nagyon szívmelengető, csak nem valós. Kb 1 percet bírnak ki így,utána jön ez:   View image | gettyimages.com   Vagy jobb esetben miközben te gépelsz, “csak” a laptopot rágcsálják, vagy a billentyűzetet püfölik, esetleg mind a kettőt egyszerre 🙂 ezt pedig semelyik munkaadó vagy ügyfél nem díjazza… szóval az otthoni munka sok minden lehet, de a legritkább esetben otthon dolgozás a kicsiddel együtt. Ha nem napi 1-2 órát vállalsz, akkor gondoskodj a gyerekfelügyeletről, vagy készülj fel az állandó éjszakázásra!   Ajánlott bejegyzések:Gyászold a céget, csak ne túl sokáig…Nők és kisgyermekes szülők atipikus foglalkoztatása hazánkbanGYES mellett másik munkáltatónál dolgozni – de hogyan?Amit mindenképpen szerezz be 2020-ban: egy jó határidőnapló!Újabb gyermek és az anya...

Tovább...

Decemberi álláskeresési tévhitek

Szerző: Dátum: 2014. dec. 16. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 2 hozzászólás

Decemberi álláskeresési tévhitek

Decemberben egy-két új ügyfelemmel elkezdetünk együtt dolgozni a karrierjükön, új állás találásán. És szinte törvényszerűen, minden évben megkapom ugyanazokat a kérdéseket: van értelme decemberben állást keresni, van ilyenkor még egyáltalán valaki a HR osztályon? Érdemes strapálni magamat? Elolvassa valaki az önéletrajzomat egyáltalán? És én ilyenkor újra és újra rájövök, hogy mennyi mindent nem tud még az átlagember a munkaerő-piacról. Nézzünk tehát néhány tévhitet, és a cáfolataikat… Decemberben már senki sem dolgozik, mindenki bulizik a cégeknél. View image | gettyimages.com Igen, valóban van decemberben céges karácsonyi ünnepség sok munkáltatónál, de ez nem azt jelenti, hogy 31 napon át buli van. Maximum egy este telik ezzel, a többi munkanapon ugyanúgy dolgozni kell. Ráadásul az utolsó hónapban néha alig marad szabija a HR-esnek, így ha akar, ha nem, ott kell ülnie az irodájában. Sok esetben ekkor hajráznak, hiszen tudják, hogy le kell zárni a kereséseket, szeretnék ők is betölteni a nyitott pozíciókat, hogy január elsejével beléphessen az új kolléga.   Senki nem vesz fel decemberben új dolgozókat. Én élénken emlékszem a munkaerő-közvetítő, fejvadász korszakom decembereire, mind látásól mikulásig munkával telt; volt év, amikor több száz fős kiválasztásokat csináltunk minden nap, karácsony és szilveszter kivételével. Aki akkor nem volt rest pályázni, az akár december közepétől, de legkésőbb januártól már dolgozhatott is. Aki lusta volt, vagy nem igyekezett annyira, leeresztett az ünnepek alatt, az meg az új évet is állás nélkül kezdte, és úgy is folytatta hónapokig. Te melyik csapatba akarsz tartozni?   Alig van ilyenkor értelmes álláshirdetés, nem lehet állásokat pályázni! Ha csak egy eszközét ismered az álláskeresésnek, az álláshirdetéseket, akkor nagyon kis esélyed van a sikerre. Ha több eszközt használsz, megsokszorozódnak az álláslehetőségek is. Hallottál már például a kapcsolatépítésről? Mikor lehet a legjobban a régi ismerősöket felhívni, egy kávéra, teára meginvitálni, mikor lehet a kellemes ünnepi hangulatot, a sok mosolygást, az amúgy is záporozó jókívánságokat a javadra fordítani? Hát karácsony előtt! Mindenki mosolyog, boldog, ünnepi hangulatban van, szívesebben segít a másiknak… akár neked is! Ürügy kell, hogy felhívd egy régi ügyfeledet, volt kollégádat, volt főnöködet – mert mondjuk referencia kéne? Az év lezárása, az ünnepi jókívánságok elmondása egy forralt bor vagy fűszeres kávé mellett a legjobb alkalom! View image | gettyimages.com   Nem tudok interjúra menni, mert nem hívnak be, így nincs egyéb teendőm! Komolyan arra vársz, hogy behívjanak? Hol az aktivitás? Hol a kezdeményezőkészség? Hol vannak a rejtett tartalékaid? Menj el adományt gyűjteni, vállalj önkéntes munkát (jól fog kinézni a lyukas önéletrajzodban), keresd fel a régi ismerőseidet, keress újakat Linkedinen, Facebook-on, olvass álláskeresésről, motivációról, célkitűzésről szóló cikkeket, könyveket. Frissítsd fel a nyelvtudásodat, dolgozd ki idegen nyelven a tipikus állásinterjús kérdésre a válaszokat, hogy ne érjen meglepetés januárban az idegen nyelvű interjún. Értékeld az évedet, tervezd meg, mit akarsz jövőre máshogyan csinálni. Ha hónapok óta sikertelenül pályázol, nézd át a CV-det, motivációs leveledet, csináltass egy új fényképet, vagy csak ülj le a számítógép elé, és keress ki 50 céget, akikhez a következő hónapban elküldöd a pályázati anyagodat. Na, te melyikkel kezded? 🙂   Ajánlott bejegyzések:5 tipp a sikeres álláskeresés indításához7 tipp a közelgő karrierváltáshoz“Segítség, referenciát kérnek rólam!”Kapcsolatépítés – de hol?Kapcsolatépítés lényege egy...

Tovább...

5 dolog, amit minden dolgozó anyának tudni kéne…

Szerző: Dátum: 2014. dec. 08. Kategória: Újra munkában | 0 hozzászólás

5 dolog, amit minden dolgozó anyának tudni kéne…

Sokat beszélgetek mostanában olyan anyukákkal, akik nemrég álltak vissza dolgozni, hogy hogyan érzik magukat, milyenek az első hetek, hónapok. És szinte mindenkitől azt hallom, hogy valahogy úgy vannak ezzel, mint a babavárás után a szüléssel, s az utána jövő dolgokkal… hogy ha ezt nekik valaki előre elmondja, akkor kevésbé viseli meg őket a dolog. Egyrészről a legtöbbjük élvezi, hogy újra tevékeny lehet szakmailag, hogy pénzt kereshet, hogy szépen öltözhet fel (nem kérem, ne feledjük el, hogy igenis ez is fontos lehet egy nőnek), ugyanakkor az a nagy nyomás, ami rajtuk van, meg is viseli őket. Ahogy nem lehet eleget beszélgetni a szülés utáni időszakról, annak minden egekig emelő szépségéről és a pokol bugyraival megegyező mélységű pillanatairól, nem lehet szerintem eleget hangsúlyozni azt sem, hogy mivel készüljön egy anyuka, ha újra dolgozni megy kisgyermek mellől. Nézzük az eddigi beszélgetések esszenciáját…   Szokd meg az örök lelkiismeret furdalást (de inkább űzd el!) Eddig napi 24 órában voltál anya odahaza, most ugyan eme 24 óra mellé még be szeretnéd passzírozni a munkádat és a karrieredet is – jobb esetben napi 4-6, rosszabb esetben 8-9 órában Sikerülni fog? Nem… És ennek az lesz a vége – ha nem kapsz észben időben – hogy mindkét (mindhárom, mert remélhetőleg van egy párod is) fronton kudarcérzésed lesz. Jó lesz ez neked? Hát, ha alapvetően mazochista alkat vagy, s imádod magad képletesen ostorozni mindenért, nosza, tedd csak azt. #482143689 / gettyimages.com   De én inkább azt javasolnám, hogy rögtön az elején ahelyett, hogy megszoknád az örök lelkiismeret furdalást, mint mindennapi kísérődet reggel a bölcsibe menet, majd a munkahelyeden, majd otthon vacsorát készítve (pedig vele kéne játszanod), inkább dönts el, hogy nem engedsz a kisördögnek. Állj a tükör elé, s ismételgesd jó hangosan: jó anya vagy! Semmi retteneteset nem teszel azzal, hogy dolgozol (mint a legtöbb európai országban az édesanyák).   Legyetek szülők, nem csak anya és apa Szeretem a magyar nyelvben azt, amit, pontosabban akiket a szülők szó kifejez. Nem csak azt, aki biológiai értelemben megszülte a gyermeket, azaz a nőt, az anyát, hanem az apa is benne van ebben a többes számban. És ennek így is kéne lennie – a gyermek nem anya feladata, hanem mindkettőjüké. Természetesen, amíg odahaza vagy, biztosan többet vállalsz a házimunkából, de onnantól kezdve, hogy te is dolgozol, kutya kötelessége apának is kivenni a részét a mindennapok kisebb és nagyobb teendőiből. Örömmel látom azokat az apákat, akik ezt nem tehernek veszik, hanem természetes lépésnek, s hozzák-viszik a picit, bevásárolnak, ha úgy adódik, vagy odahaza maradnak gyermekápolási táppénzen, ha kell – hogy anya ne hiányozzon annyit a munkából.   #519693015 / gettyimages.com Törekedj rá, hogy a párod is ilyen legyen, mert – tudom, ez elég rossz hír némelyeknek – ez a siker egyik kulcsa.   Engedd el a tökéletességet Eddig minden csillogott odahaza, s szülés előtt te voltál a hónap dolgozója, évente tizenkétszer? Saját készítésű süti várta a párodat minden hétvégén, főtt vacsora minden nap, s lelkesen túlóráztál bármikor? Igen, nos, akkor a hozzátáplálás időszakában gondolom belevetetted magad a saját készítésű bio bébipürék világába, a kúszás-mászás időszakában átvedlettél mozgásfejlesztő pedagógussá, s az első szavacskák megjelenésekor logopédus lett belőled… azaz te voltál a tökéletes anya minden téren. A tökéletesség azonban fárasztó. Minél többfelé akarsz tökéletesen teljesíteni, annál kevésbé fog sikerülni. Hidd el, tudom, miről beszélek, én is megéltem ezt az időszakot. Még a lányom születése előtt, s akkor már megkaptam jó tanácsként valakitől: “Engedd el a tökéletességet!” És aztán a lányom születése után értettem meg, mit is jelentett ez. Elengedtem. Próbáld meg te is, hidd el, jó lesz az “elég jó” is. Sőt, nem is kell több!   Merj kérni, ha itt az ideje...

Tovább...

Mikor térjünk vissza a munkába?

Szerző: Dátum: 2014. okt. 17. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 4 hozzászólás

Mikor térjünk vissza a munkába?

A héten a FEM3 Caféban voltam újra meghívott előadó, egy nagyon érdekes témáról beszélgettünk, az édesanya korai munkába állása, s a gyermek későbbi fejlődése közötti összefüggésről. Te is úgy hiszed, hogy a gyereknek az anyja mellett a helye 3 éves korig? Félsz attól, hogy rosszat teszel a kicsiddel, ha visszamész korábban dolgozni? Ne izgulj! Igen, természetesen az igazán piciknek anya mellett  a legjobb. Az, hogy valaki úgy dönt, a 3 éves kor előtt visszamegy dolgozni, nagyon sok tényezőtől függ, ugyanúgy az is, hogy ennek milyen hatása van a gyermekre. Aki ősanyaként éli az otthoni éveket, teljes lelkesedéssel belevetve magát a gyermeknevelésbe, s megtalálja önmagát, biztosan boldog. De nagyon nem szeretem, ha azokat, akik anyagi okok miatt kényszerülnek visszamenni, folyamatos stresszben tartja a társadalom, mert be akarják bizonyítani, hogy milyen rosszat tesz a gyermekével. Azt szeretném, ha ez az anya és a gyermeke (tágabb értelemben a család, azaz apa) ügye lenne, nem a szomszédé, az anyósé, a postáskisasszonyé. Aki vissza szeretne menni, vagy akinek vissza kell menni, menjen, aki pedig otthon akar / tud maradni 3 évig, tegye azt. Az alábbi videóban megnézheted, mi az én személyes véleményem, s mit mondanak a legújabb kutatások. (Kattints a képre a videó indításához, új ablakban fog megnyílni!)   A videóra már sok-sok reakció érkezett, s sokan kérték, hogy legyen elérhető az a tanulmány is, amiről beszélek. Ha téged is érdekel ez a 2010-es összefoglaló kutatás, angol nyelven ide kattintva tudod elolvasni a rövid összefoglalóját, a részletes tanulmányt itt találod (figyelem csak elszántaknak, mert nagyon komoly anyagról van szó :-)) magyarul pedig Felicitász blogján találsz egy nagyon szép, részletes összefoglalót!   Nemsoká te is szeretnél újra dolgozni, de nem vagy teljesen biztos a hatályos munkajogi szabályozásban? Nem tudod, hogy kötelesek-e visszavenni, s visszaadni a régi munkakörödet, vagy ki is rúghatnak? Semmi gond, ezzel az ingyenes, kifejezetten kisgyermekes anyukáknak készült hírlevéllel könnyedén felkészülhetsz!     Ajánlott bejegyzések:Újabb gyermek és az anya karrierjeTárgyalási praktikák- 1. részGYES mellett másik munkáltatónál dolgozni – de hogyan?Babaszobából vissza a munka világába5 könyv, amit minden kisgyerekes anyukának el kéne...

Tovább...

Tárgyalási praktikák – 2. rész

Szerző: Dátum: 2014. aug. 05. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Szakmai önéletrajz - Álláskeresés, Újra munkában | 6 hozzászólás

Korábban már írtam arról, milyen egyszerű, szinte minden helyzetben bevethető praktikák, lépések vannak, ha tárgyalásra készülsz, de nem vagy gyakorlott benne. Nézzük meg a további tudnivalókat, amiket akár egy állásról való egyeztetésnél, akár a munkáltatóddal való vita, vagy harc során bevethetsz. Figyelem, nem csak olvasni kell, gyakorlatba átültetni is! #172601089 / gettyimages.com Készülj fel előre a számokból! Nagyon sok esetben azt látom, hogy egy felmondásról tárgyaló anyukának fogalma sincs róla, mennyi is a végösszeg, ami neki járna, vagy ha béremelésről van szó, az a munkáltatónak milyen éves költséget jelent. Márpedig a cégek a számokból élnek, így nekünk is alkalmazkodni kell ehhez. Ha meglátod a közös megegyezésben, hogy 3.456.800 Ft, és boldogan aláírod, mert hú, de jól is hangzik ez, s csak otthon jössz rá, hogy igazából felmondás esetén 3.967.800 járt volna, akkor hidd el, a fejed fogod a falba verni… szóval számolj előre s minden szám a fejedben legyen!!!!! Az előnyökre fókuszálj! Attól függetlenül, hogy mi az, amit kérsz, próbáld meg az előnyöket bemutatni. Ha a közös megegyezés felé szeretnéd terelni a felmondási szándékot, mert így több pénzt remélsz, a békés elválás a cél, ezt kell kiemelni, s az esetleges per kockázatának csökkentését (persze, csak finoman :-). Ha 2 nap távmunkát kérnél, az eddigi irodai munkavégzés helyett, a dugók, a reggeli és délutáni utazás elkerülése és a több munkával töltött idő, nagyobb elmélyülés, s jobb teljesítmény az érved, nem az, hogy nyuszis papucsban dolgozhatsz otthonról. Azt nézd, ami a másik félnek is fontos lehet, ez legyen az adud! Ha tudsz, kérj próbaidőt! No, nem a klasszikus értelemben, tudjuk, hogy próbaidőt újra nem lehet kikötni. De ha valami új dolgot szeretnél kipróbálni – távmunka, részmunkaidő – egyezzetek meg úgy, hogy egyenlőre kísérleti jelleggel, 1 hónapig megnézitek, s utána leültök kiértékelni a véleményeket. Ha mindkét fél elégedett, mehet tovább! Könnyebben beleegyeznek egy nagyobb változásba, ha az egyenlőre csak ideiglenes, s nem végleges. Maradj a realitások talaján! A holnaptól igényelt 1 év fizetés nélküli szabadság, mert Sri Lankára kell menned meditálni, vagy a plusz 12 havi bér egy olyan felmondásos helyzetben, ahol abszolút megalapozott a munkáltató indoklása, biztosan kiveri a biztosítékot, s visszájára sül el. Vigyázz azzal, mit és mennyit kérsz, mert ha komolytalan, irreális a kérésed, szóba sem állnak veled. Szóval, röviden: ne szállj el… #492715665 / gettyimages.com   Mindig legyen egy B terved! Bármi is fog történni, ne csak egy terved legyen. Mindig készülj fel arra, hogy amit elterveztél, nem jön be, mégsem történnek a dolgok úgy, ahogy vártad, ezért legyen egy következő megoldásod is. Ha arra vársz, hogy közös megegyezést javasolnak plusz összeggel, ehelyett egy sima felmondást dugnak az orrod alá, csak a törvényben kötelezően megfogalmazott összegekkel, ne omolj össze. Ekkor jön a B terv: megnézzük a felmondás indokát, előre felkészültünk, tehát tudjuk, hogy nagyjából valós és okszerű-e, ha igen, akkor megpróbáljuk az összeget még egy kicsit “megkapargatni”, nem lehetne-e valahol még emelni rajta (szabik rossz kiszámítása, elmaradt szabinapok, vagy elmaradt béremelés…). Sok sikert!   Ajánlott bejegyzések:5 könyv, amit minden kisgyerekes anyukának el kéne olvasniaTárgyalási praktikák- 1. részKarácsonyi nyereményjáték!Amit mindenképpen szerezz be 2020-ban: egy jó határidőnapló!Újabb gyermek és az anya...

Tovább...

5 tipp a sikeres álláskeresés indításához

Szerző: Dátum: 2014. Júl. 22. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 2 hozzászólás

Ha hirtelen a munkaerő-piacra kerültél sok-sok év alkalmazotti lét után, azt sem tudod, hol kezdd… mihez kapj először, hova fordulj, kinek szólj, hova pályázz? Regisztrálj a különböző honlapokon? Vagy menj el állásbörzére? Persze, ezek is fontosak. De van néhány dolog, amit a legtöbb anyuka – és bármilyen álláskereső – elfelejt… Nézzük ezeket egyenként, hogy te ne ess ebbe a hibába! Indítsd jól az álláskeresést! #145066992 / gettyimages.com 1.) Tedd le a korábbi terheket! Az egyik leggyakoribb hiba, hogy sokan magukkal viszik a korábbi sérelmeiket az álláskeresés során is. Ha nemrég rúgtak ki GYED-GYED után, bizony tényleg előfordulhat, hogy nagyon a padlón vagy lelkileg: sok-sok év munkavégzés után nehéz megérteni, hogy értéktelenné váltál a korábbi cég szemében. Ha meg még el is bántak veled – közös megegyezésre való kényszerítés, vita az elszámolás, kifizetés során – teljesen érthető, hogy stresszben vagy még napokig, hetekig. De erről a potenciális, jövőbeli munkáltatók nem tehetnek, s ha te ezzel a lelki teherrel ugrasz neki az álláskeresésnek (ne adj isten a HR-esnek), ha ez a beállítódásod, a viszonyulásod továbbra is, több károd lesz belőle, mint hasznod (biztosan ismered a fűnyírót kölcsön kérni akaró nyuszika esetét…). Adj magadnak egy kis időt, hogy megnyugodj, hogy újra tudj hinni abban, igenis vannak olyan munkáltatók, ahol a kisgyerekes édesanya nem leprásnak számít… ha pozitívan állsz hozzá, sokkal nagyobb esélyed van a sikerre! 2.) Beszéljetek otthon a céljaidról! Lehet persze a támogató család nélkül is állást keresni, csak sokkal nehezebb… Ebben a folyamatban az egész családnak részt kell vennie, mindenkinek megvan a maga szerepe. Apának meg kell értenie, hogy innentől kezdve nem vagy folyamatosan, 24 órában elérhető és bevethető mindenféle családdal, háztartással, gyerekkel kapcsolatos feladatra, a gyerekeknek szintén érteniük kell, miért lesz kevesebb időd rájuk, miért nem lesz minden nap 3 étel vacsorára, a nagyszülők, barátok szintén kell, hogy tudják, most egy kicsit többet fogtok rájuk számítani. Emellett a lelki támogatás amit nyújthatnak, szintén el fog kelni, ha 50 sikertelen pályázat után a padlón vagy, s valakinek össze kell kaparnia téged. Cserébe viszont, ha megvan az új állás, kapnak egy boldog, kiteljesedett anyukát, s némi pénzt a családi kasszába. Jó deal! 🙂 De erről beszélned kell velük, előre! 3.) Izzítsd a kapcsolatrendszeredet! Igen, tudom, utálod a networkinget, meg a kapcsolatépítést, mert az csak managereknek meg sales-eseknek való… hát, rossz hírem van: NEM! S még rosszabb is van: nem a közeli, hanem a távolabbi ismerősöket kell megcéloznod, ők fognak tudni többet segíteni neked. S ők akkor fognak neked segíteni, ha azt érzik, hogy nem erőltetetten, hirtelen tűnsz fel a semmiből, hanem szépen, lassan “szivárogsz” be az életükbe, s először te teszel értük valamit, majd utána ők érted. S ehhez bizony idő kell! Ebben a régebbi cikkemben eléggé részletesen leírom, hogy kezdj neki a kapcsolatépítésnek. 4.) Gyűjtsd be a referenciákat! Ugyanaz vonatkozik erre is, mint az előző pontra: ehhez idő kell. Nem lehet 2 nap alatt 5 megbízható referenciát felhajtani, névvel, telefonszámmal, aki valóban hajlandó is rólad szépet és jót nyilatkozni. Szóval kezdj neki időben, gondold végig, mire fogsz pályázni, van-e az adott munkakörre múltbéli tapasztalatod, s ki tudna 1-2 jó szót szólni az érdekedben. Ha megvan a listád a felkeresendő emberekről, olvasd el ezt a cikket a további ötletekért! Ha végig is csinálod a benne írtakat, mire oda jutsz, hogy valóban szükséged lenne a referenciát adó személyekre, csinos kis adatbázisod lesz, élő, felhívható korábbi kollégákkal, vezetőkkel, tanárokkal. 5.) Turbózd fel az anyagaidat! Hány éves a CV-d? Biztosan benne van minden új dolog? Van néhány jel, amiből egy gyakorlott HR-es két másodperc alatt leveszi, hogy az anyagod bizony évek óta “porosodik a fiókban”. Hogy mik ezek? Kattints ide, s csekkold le a...

Tovább...

Gyorsaság az álláskeresésében

Szerző: Dátum: 2014. Júl. 15. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 2 hozzászólás

  Elképesztő, de sokan nem rendelkeznek friss önéletrajzzal, hanem van egy régi, valamikor, 2-3-4 évvel ezelőtt megírt anyaguk. És arra várnak, hogy ha majd jön egy jó álláshirdetés velük szembe, akkor megírják a CV-t, kicsinosítják, megmutatják valakinek, hogy véleményt mondjon róla, majd aztán megint kijavítják, s a végén elküldik a jelentkezési határidő vége előtt 1 nappal (rosszabb esetben elküldik a régi CV-t mindenféle testreszabás nélkül). #466053055 / gettyimages.com Mi ezzel a baj? Ha feltesznek valamelyik álláskereső portálra egy álláshirdetést, a legelső napon minimum 50-100 pályázati anyag érkezik be a hirdető céghez, ha nem valami nagyon speciális feltételekről van szó (OK, a francia nyelven beszélő gépészmérnök és a holland-héber-spanyol nyelvtudású call centeres nem tartozik ide, de ha te eme képességekkel rendelkezel, tuti nincs szükséged a tanácsaimra, találsz te állást nélkülem is :-)). Aztán a második napon még több anyag jön, s 4-5 nap alatt akár az 500 pályázatot is elérheti a cég. De nekem vannak emlékeim olyan keresésekről fejvadász múltamból, ahol 2 nap alatt több, mint 1000 pályázat érkezett. #178822320 / gettyimages.com Szerintetek van ideje egy HR-esnek mindezt elolvasni? Ugye, nem? Akkor mit csinál? Fogja, és kezdi a legelején a nagy kupacot, s akinél egy kicsi hibát is talál, azonnal félreteszi. Ezt nevezik néhányan (többek között Richard Bolles amerikai karriertanácsadó is) “kizárási folyamatnak” a HR szakmában szokásos “kiválasztási folyamat” megnevezés helyett. Azaz nem arra megy rá a HR-es, hogy ki jó, hanem arra, hogy ki mindenkit zárhat ki, hogy kevesebbel kelljen érdemben foglalkoznia. Valahol érthető is, hiszen szegénykének nincs ideje 500 CV-t elolvasni, neki is határidőre kell prezentálnia a megfelelő jelölteket. Nos, és nézzük meg, hol van a mi utolsó napon pályázó anyukánk? A sor végén… Valószínűleg el sem olvassák az anyagát, mert az első 100-ból már elég jelölt van, akit meg lehet hallgatni, s egyikük biztosan meg fog felelni. Azaz esélye sem lesz bemutatkozni. Kegyetlenség? Nem, csak éppen ilyen most a munkaerőpiac. Felgyorsult, mint annyi minden más a világon. Mit tehetsz? Egyszerű: mindig legyen egy friss CV-d, ha hirdetésre jelentkezel, küldd el még az első vagy legkésőbb második napon (testreszabva!!!!!), s persze ne csak erre az egy forrásra alapozz. Van még néhány további álláskeresési módszer is… erről is írok hamarosan. Ha pedig nem nagyon tudod, hogyan kezdj neki a CV-d felturbózásának, ide kattints, s találsz egy ingyenes hírlevélsorozatot, amiből megtanulhatod az alapokat! Ajánlott bejegyzések:Szakmai önéletrajz – milyen hibák miatt nem hívnak be állásinterjúra?A hét kérdése: álláskeresés kisgyerekkel… hogyan?5 tipp a sikeres álláskeresés indításához“Gyerek van?”Checklista az állásbörzéhez – 1....

Tovább...

Mire figyelj, ha használod a Facebook-ot?

Szerző: Dátum: 2014. jún. 23. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Néhány hete egy nagyon kedves, gyermekkori barátnőm meghívására, abban az iskolában, ahol ő is oktat, pályaválasztási előadássorozat részeként a szakmámról beszéltem a diákoknak. Nagyon készültem rá, sok-sok ötletem volt, s szerettem volna minél érdekesebbé, gyakorlatorientálttá tenni a diákok számára a HR-t. A toborzás-kiválasztásról szóló résznél megkérdeztem a csapatot, ki szeret facebookozni? Hát, elég sokan jelentkeztek! És ekkor elmondtam nekik, hogy a HR-esnek az is a feladata, hogy facebook-ozzon 🙂 No, nem szórakozásból, hanem munkája részeként. Ez persze tetszett nekik. 🙂 #169710974 / gettyimages.com Mit csinál a HR-es a Facebook-on? Például a hirdetéseket tesz fel a vállalat FB oldalára, hogy onnan is tájékozódhassanak az érdeklődők a nyitott állásokról. Vagy vállalat FB oldalán releváns, szakmailag érdekes postokat ír, vagy jobb arculata alakulhasson ki a vállalatnak a potenciális pályázók szemében. Ez a személyzeti marketing része, s vannak cégek, ahol erre külön osztály is létezik, több fővel. De bizony akkor is facebookozik a HR-es, amikor az adott pozícióra jelentkezőknek néz utána. Mit csinál a Facebook-on a kedves jelölt? Milyen megnyilvánulásai vannak? Trollkodik, fröcsög és ész nélkül beszól mindenkinek, vagy értelmes, szakmailag korrekt, elfogadható hozzászólásokat ír? Milyen oldalakat, képeket like-olt? Mit tett fel saját magáról? Milyen képeken van bejelölve? Ezek mind mind hozzájárulnak ahhoz a képhez, amit egy pályázó – sokszor önkéntelenül is – kialakít önmagáról. Márpedig a végzettségen, szakmai tapasztalaton, és egyéb tudáson túl legalább ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb, a személyiség. Erre pedig sokszor könnyen lehet következtetni a Facebook-on látható megnyilvánulásokból: korrekt kommunikáció, a diplomáciai érzék, a kompromisszumkészség, vagy önhittség, durvaság és nagyképűség jellemzi a jelöltet? És ennek mi a következménye? Tudom, ilyenkor jön a felháborodás sokaknál: de hát hogy képzelik, hogy ez alapján döntenek a szakmai alkalmasságomról? Nem (csak) ez alapján döntenek, de ez is egy eleme a nagy halmaznak. Ha amúgy is kétségek vannak egy jelölttel kapcsolatban, az itt látottak alapján lazán, szívfájdalom nélkül kizárja a HR-es őt a kiválasztási folyamatból. Ha van 50 tökéletesen megfelelő jelöltünk egy pozícióra, biztosan kell valami további szűrő, amivel le lehet szűkíteni az 50-et 10-re, s az itt látottak éppen megfelelnek egy ilyen szűrőnek. Ha olyan munkakörről van szó, ahol pedig nagyon fontos a kommunikációs készség, az ügyfélszolgálati szemlélet, az udvariasság, a tolerancia, az empátia, vagy csak a vállalat szellemiségének megfelelő viselkedés, egy nem túl vonzó Facebook profil, s az ott látható hozzászólások, negatív jelek, utalások – azon túl, hogy a jelölt érettségéről, vagy inkább éretlenségéről is árulkodnak – a pályázását is ellehetetleníthetik. Szemétség vagy lehetőség? Nem tetszik ez sokaknak, évek óta tapasztalom, hogy ez a tény szinte mindenkinél kiveri a biztosítékot – kivéve talán a HR szakmai ismerőseimet, s azokat akiknek a munkája szorosan kötődik a közösségi médiához; nekik már ez megszokott tény. De gondoljunk csak bele: kizárólag a technika változott, a kiválasztás, a jelöltek megítélése nem. 🙂 Régen sem szerették azt a munkást, aki hétvégén a kiskocsmában szétverte a berendezést, és minden majálison összeverekedett a ligetben a “haverokkal”. Régen is volt ajánlólevél, ami előre vitte a dicsérni való dolgozó karrierjét, s voltak rossz vélemények, amik hátráltatták. Régen is kértek referenciát egy munkaerőről, csak akkor kissé nehezebb volt utánanézni a múltjának, tetteinek, személyiségének. Semmi nem változott, csak a fórum, ahol az információ terjed, s az információ terjedési sebessége, s a terjedés szélessége. Ha te önkéntesen csatlakoztál a Facebookhoz (márpedig ezt tetted), elfogadtad, hogy amit itt teszel, az a beállításoknak és az irányelveknek megfelelő mértékben nyilvános. Így az is nyilvános, ha valahol nem épp kulturált stílusban mondasz véleményt, hogy “szájkaratézol” valamelyik oldalon, mert úgy véled, te vagy az okosabb, s neked van igazad, vagy az is, hogy a hétvégén mit és mennyit ittál… Éppen ezért, ha te okos pályázó vagy, akkor figyelsz arra, hogy...

Tovább...

Dolgozó mami vakáción…

Szerző: Dátum: 2014. jún. 08. Kategória: Egyéb, Újra munkában, Várandósan dolgozni | 16 hozzászólás

Dolgozó mami vakáción…

Mindenkinek szüksége van a pihenésre. A munkajogban ez a rendes szabadság intézménye, ami a munkában szerzett pszichikai és fizikai megterhelés kipihenésére szolgál, hogy a kedves munkavállaló újra erőre tudjon kapni. Az én esetemben is ezt jelenti az a kis külföldi nyaralás, amire hétfőn megyünk. De, hogy ebben neked mi a jó? Mindjárt elárulom! 🙂 Bármelyik e-bookomat veszed meg bármikor máskor, 1 munkanapon belül küldöm el, fizetés után. De most van egy fantasztikus vakációs ajánlatom: te megrendeled valamikor június 9.-e, hétfő és június 13.-a péntek között azt a könyvet, amelyik tetszik neked, s én a normál ajánlatban szereplő bónuszok mellé egy 3.000,- Ft-os kupont is adok neked, amit karrier, vagy munkajogi tanácsadásra válthatsz be, vagy a nemsoká induló munkajogi tréningem egyikére 2014-ben. Ezért cserébe viszont csak június 16.-án, hétfőn kapod meg a megrendelt és kifizetett e-book-ot, de úgy vélem, ez egy nagyon jó ajánlat mindkettőnknek 🙂 Szóval, ha babát vársz, és a jogi tudnivalókból szeretnéd kiművelni magad, ide kattints a Jogod van hozzá! című, várandósoknak szóló munkajogi és karrierkönyv megrendeléséhez! Ha pedig odahaza lévő, s a munkába visszatérést fontolgató anyuka vagy, de nem tudod, hogy hogyan reagálna a munkáltatód, vagy nagyon is tudod, mert azonnal kirúgna, akkor a Dolgozó mami 2.0-ra, és a benne írt több, mint 100 oldalnyi tudásra, tippre van szükséged, kattints hát ide!   Ajánlott bejegyzések:Év végi visszatekintésKarácsonyi nyereményjáték!Amit mindenképpen szerezz be 2020-ban: egy jó határidőnapló!5 dolog, amit egy dolgozó kismamának tudnia kellTáppénz terhesség...

Tovább...

Tárgyalási praktikák- 1. rész

Szerző: Dátum: 2014. máj. 29. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés, Újra munkában | 10 hozzászólás

Tárgyalási praktikák- 1. rész

Akár a meglévő munkahelyeden dolgozva szeretnél elérni valamit, akár a visszatérésedről egyezkedsz a munkáltatóddal, vagy vitás ügyet szeretnél rendezni vele, bizony, nem árt, ha tudd, hogyan tárgyalj. Nagyon sok anyukától hallom azonban, hogy nem tudják, hogyan kezdjenek neki, mit, mennyit, mikor kérhetnek, hogyan érveljenek. A mai bejegyzésben néhány alapvető taktikai lépést mutatok be, tényleg univerzálisak, szinte minden helyzetben bevethetőek… és persze majd nemsoká folytatjuk ezt a témát is, hogy minél többet minél ügyesebben tárgyaljatok! Felkészülés Ugye azt más mind tudjátok, hogy alapos felkészülés nélkül semmilyen egyeztetésbe nem kezdünk bele. A béremelésről van szó, akkor a cégnél dolgozó informátorokat kell megkörnyékezni, ha visszatérésről, akkor a nemrég visszatért vagy kirúgott anyukákat… minden információ hasznos lehet, akár az ő elmesélésük, akár a  cég kollektív szerződése, vagy a saját munkaszerződésed (mert ugye ezt is el kéne olvasni előre). Ezekre alapozva tudod a saját stratégiádat felépíteni, s akár több verziót is lejátszani előre magadban. Hagyd, hogy előbb ők beszéljenek! Bértárgyalásnál alapszabály: aki előbb mond összeget, az veszít. Tudom, nem könnyű, hiszen rutinosan kérdezik állásinterjún a fizetési igényedet a HR-esek, de ha tudod, halogasd a választ. Ha pedig GYES után behívnak “beszélgetni”, isten ments, hogy te kezdj azzal, hogy hát, nem is tudod, mi lesz most, de reméled, nem fognak kirúgni. Hadd kezdjenek ők a mondanivalójukkal, így neked van egy kis gondolkodási időd, másrészt pedig az elhangzottak függvényében azonnal módosíthatsz a terveden és a szavaidon. (A kedvenc sztorijaim szereplői azok az ügyfeleim, akik nem is akartak visszamenni a korábbi cégükhöz, munkavállalói felmondásra készültek, de mivel előbb hagyták beszélni a munkáltatót, kiderült, hogy nem is tudnák visszavenni őket, így vastag végkielégítéssel távoztak egy másik, új céghez, ahol már várták őket tárt karokkal egy új állásba ;-)) Szó elszáll… Ugye ezt te is tudod folytatni? 🙂 Bármiben is egyeztek meg, szülessen róla írás… ha konkrét ígéretek hangoztak el, akkor egy korrekt, jogkövető cégnek nem okoz gondoz ezt írásban sem megerősíteni. Ha meg mégis gond ez nekik, akkor onnan nagyon gyorsan meneküljünk… Figyelj oda! Tudom, hogy vannak elképzeléseid, terveid, de hallgasd meg a másik oldalt is! Figyelj oda, amikor a munkáltatód beszél, s halld meg a ki nem mondott szavakat is. Minél jobban megérted az ő helyzetét, annál könnyebben tudtok kompromisszumos megoldást találni. Légy határozott! Tudom, nem könnyű… de legalább próbáld meg! Játszd el előre otthon, mondd ki hangosan, többször is, amit kérni szeretnél! Beszélned kell, nem fogják kitalálni a gondolataidat, így jobb, ha hozzászoksz a  gondolathoz, hogy igenis kérned kell, javasolnod, tárgyalnod, egyeztetned. Nagy levegő, szemkontakus, és hajrá! Ajánlott bejegyzések:Újabb gyermek és az anya karrierjeBabaszobából vissza a munka világába5 könyv, amit minden kisgyerekes anyukának el kéne olvasniaMikor térjünk vissza a munkába?Checklista a munkába...

Tovább...

Pin It on Pinterest

Tájékoztatni szeretnélek, hogy ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérlek, engedélyezd a sütik használatát. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnom a figyelmedet arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye számodra a böngészést. A sütiket természetesen letilthatod a böngésződ beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás