Bejegyzések a következő címkével: "pótszabadságok"

Tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság 2019-ben

Szerző: Dátum: 2019. Már. 18. Kategória: GYED-GYES alatt | 0 hozzászólás

Tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság 2019-ben

A tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság kérdésében még mindig azt látom, hogy nincs minden bérszámfejtő és HR-es fejében teljesen tiszta kép, s így sokszor az anyukák és apukák lemaradnak az őket megillető plusz napokról. Így úgy döntöttem, a mai poszt témája ez lesz. Nézzük, mit kell tudni a tartósan beteg gyermek után járó pótszabadságokról 2019-ben!   Tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság a Munka törvénykönyvében Azt biztosan tudja mindenki, hogy már régóta van a Munka törvénykönyvében a gyermekek után járó pótszabadságoknak egy külön fajtája, ez a fogyatékos gyermek után járó két nap pótszabadság évente. Ám a gondot az okozza, hogy a 118. §-ban csak fogyatékos gyermekről szól a törvény, tartósan beteg gyermekről nem. Így a tartósan beteg gyermek után járó pótszabadságot 2019-ben – és a korábbi években is – néhány cég vonakodott megadni a munkavállalóinak, arra hivatkozva, hogy az Mt. csak a fogyatékos gyermekre mondja ki a pótszabadságot. Holott a kérdés eldöntése nagyon egyszerű! Nézzük meg, hogyan definiálja a Munka törvénykönyve a fogyatékos gyermek kifejezést (csak ehhez tovább kell olvasni a törvényt): “az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra”. Azaz MINDEN gyermek, akire tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, fogyatékosnak minősül a munkajog szerint, függetlenül attól, hogy fogyatékos, vagy tartósan beteg. Azaz igenis megilleti a tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság 2019-ben – és a korábbi években is – azt a munkavállalót, akinek a gyermeke után családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra.   Minden évben megillet a tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság? Ahogyan az alapszabadságoknál, a pótszabadságoknál is ugyanaz a szabály: a munkában töltött idő alapján jár minden naptári évben. Azaz azokra az időszakokra illeti meg a munkavállalót a tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság, amikor a többi szabadság is (alap-, életkor utáni és gyermek utáni pótszabadság). Azaz a gyermek gondozása miatt otthon lévő anyukák esetén ez a szülési szabadság, a fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja, s majd ha visszatérnek a fizetés nélküli szabadságról, a szabadságok kiadásának ideje és természetesen utána a munkában töltött idő.   Meddig illet meg téged a tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság? A törvény ezt is egyértelműen meghatározza: amíg a magasabb összegű családi pótlékot folyósítják, de legkésőbb abban az évben, amelyben a tizenhatodik életévét betölti a gyermek.   Ajánlott bejegyzések:A hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságokPótszabadság fogyatékos és tartósan beteg gyermek utánSzabadságok útvesztőjébenSzabadság kiszámítása – gyakorlati példák 2.Közalkalmazottak szabadsága – Tudnivalók a szabadságról 4....

Tovább...

A hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságok

Szerző: Dátum: 2015. feb. 27. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

A hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságok

Kissé el vagyok maradva a hét kérdése bejegyzésekkel, de ígérem, be fogom hozni a lemaradást. Sajnos közbejött néhány olyan dolog, amivel nem számoltam, s jelentősen lassítja a kérések megválaszolását. A mai bejegyzésnek egy mindenkit érdeklő témát választottam, a gyermek után járó pótszabadságokat, pontosabban az erre jogosító időszakot fogjuk megvizsgálni. Számtalan esetben láttam, hogy sajnos bármennyit is írok róla, mégsem könnyű kiszámolni a munkavállalót megillető szabadságokat. Arról nem is beszélve, hogy a törvény is többször változott az elmúlt években. No, lássuk hát az olvasónk kérdését…   “2010-ben született kisfiam, 2012-ben kislányom, azóta itthon vagyok gyeden, gyesen… – tervezem a munkahelyemre való visszatérésem. Most számolom ki az évek alatt összegyűlt szabadságomat. Kérdésem: kisfiam tartósan beteg, 2013.10.01. óta kapok rá emelet összegű családi pótlékot a tartós betegsége miatt. Így 2013-ra is jár a 2 nap pótszabadság tartós betegsége miatt? Vagy nem jár 2013-ra ez a pótszabadság, mert csak két hónapra járt az emelt összegű családi pótlék a 12 hónapból? Válaszod előre is köszönöm! Fantasztikus a munkajogi hírleveled és a szabadságszámításos segítség is!”   A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Munkában töltött időnek minősül a törvény szerint többek között a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának időszaka is (vagy az első 12 hónap, ha még ezt 2011. augusztus 1-je előtt kezdte meg a munkavállaló). Azaz mind az alap-, mind a pótszabadságokra eme időtartamok alatt vagyunk jogosultak, s ezért időarányosan kell számolni őket. Ha a kisfiad  2013 október elseje óta minősül tartósan betegnek, akkor 2013-ban erre a két hónapra időarányosan kell számolni pótszabadságot, ha amúgy ebben az időszakban még jogosult voltál szabadságra (a lányod születése után még tartott itt a fizetés nélküli szabadság 6 hónapja). Mivel a kislányodról pontos dátumot nem írtál, így csak ilyen “viszonyítós módszerrel” tudok válaszolni. A szabadságoknál azonban a törvény szerint a tört napokat, ha elérik a felet, felfelé, ha nem, lefelé kell kerekíteni, azaz a 2 hónapra jutó valószínűleg nem éri el a 0,5-öt, így valóságban 0 lesz.   Ajánlott bejegyzések:Szabadságok útvesztőjébenSzabadság kiszámítása – gyakorlati példák 2.Pótszabadság fogyatékos és tartósan beteg gyermek utánSzabadság kiszámítása – gyakorlati példák 1.Közalkalmazottak szabadsága – Tudnivalók a szabadságról 4....

Tovább...

Ikrek a munkajogban

Szerző: Dátum: 2014. dec. 16. Kategória: GYED-GYES alatt | 0 hozzászólás

Ikrek a munkajogban

Egy különlegesen szép hír ihlette ezt a bejegyzést: egy nagyon kedves barátnőm, akit tinikorom óta ismerek, ikreket vár! A hatalmas örömködés – és sírós boldogságos pillanatok – után gondoltam, miért ne nézzük meg a munkajogot ebből a szemszögből is. Mert ugye ha valaki szeretné összegyűjteni, hogy milyen speciális szabályok vonatkoznak erre az esetre, nem elég a törvényben az ikrek szóra rákeresni… úgy bizony nem fog minden ide vonatkozó paragrafust megtalálni. Tehát ikreket várók, vagy ikreket nevelő anyukák, figyeljetek, most ti jöttök! A várandóság alatt nincs nagy különbség, a felmondási védelem ugyanúgy megilleti a várandós munkavállalót, a pocaklakók számától függetlenül (az abszolút védelmet már nem lehet fokozni :-), de azért arra nagyon figyeljetek, hogy ne hajtsátok túl magatokat, ajánlatos hamarabb befejezni a munkát, mint általában…). Igazán izgalmas onnantól lesz a dolog, hogy a szülés után az apukát nem 5, hanem 7 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig, kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. View image | gettyimages.com Maradva a szabadságoknál, ikerbabák születésekor a gyermek utáni pótszabadságoknál rögtön “kettőt léphettek előre a sakktáblán”, azaz nem egy, hanem két gyermek utáni 4 nap jár mindkét szülőnek évente, ha pedig már volt egy gyermek a családban, akkor a 3 gyermek utáni 7 nappal számolhatunk. Ha olyan szerencsés pár vagytok, hogy már van két gyermeketek, s melléjük jön egy ikerpár, vagy egy gyermek mellé hármasikrek, akkor elégedjetek meg ennyi szerencsével… több pótszabadság nincs, hiszen a 7 nap az 3 és ennél több gyermekre vonatkozik. Még két helyen lehet találkozni az ikrekkel a törvénykönyvben, egyszer direkt módon, egyszer pedig közvetett módon. A munkába hamar visszatérő, de még anyatejjel tápláló ikres anyukáknak jó hír, hogy szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egyszer két órára mentesülnek munkavégzési kötelezettségük alól, s bizony erre az időre távolléti díj illeti meg őket, ahogy erről egy korábban a szoptatásról írt cikkemben is szó van. View image | gettyimages.com És ahogy előbb írtam, van egy “elrejtett” rendelkezés még, ami az ikresekre is vonatkozik, de ezt bizony nem találjátok meg az iker, ikrek, vagy ikergyermekek szóra keresve… A gyermekgondozás miatti fizetés nélküli szabadságot a törvény rendelkezése alapján nem csak a gyermek 3 éves koráig lehet igénybe venni, hanem a gyermekek tíz éves koráig a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt, márpedig a GYES köztudottan ama év végéig illeti meg az ikres anyukát (vagy apukát, ha ő van odahaza a gyerekekkel), amikor a gyerekek tankötelessé válnak. Jó babázást, dupla – tripla – örömöket minden ikres szülőnek!   Ajánlott bejegyzések:A hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságokPótszabadság fogyatékos és tartósan beteg gyermek utánSzabadságok útvesztőjébenSzabadság kiszámítása – gyakorlati példák 2.Közalkalmazottak szabadsága – Tudnivalók a szabadságról 4....

Tovább...

Pótszabadság fogyatékos és tartósan beteg gyermek után

Szerző: Dátum: 2014. feb. 19. Kategória: Újra munkában | 17 hozzászólás

Pótszabadság fogyatékos és tartósan beteg gyermek után

Többször felmerült már az utóbbi időben az a kérdés, hogy a jelenleg hatályos Munka törvénykönyve a fogyatékos gyermek szót használja a szülőket megillető pótszabadság esetén, de ez vajon a tartósan beteg gyermekekre is igaz-e, azaz utánuk is jár-e a pótszabadság? Az Mt.-nek nem ez az egyetlen tisztázatlan, vagyis nem teljesen egyértelmű pontja, több ilyen “így is, úgy is” érthető rész van benne sajnos. A gyakorlat is azt mutatja, hogy ezt nem egységesen értelmezik a bérszámfejtők sem, több ügyfelemnél is vita volt ebből a munkáltatóval, s sajnos nem jutottunk dűlőre, bármennyire is próbáltuk bebizonyítani az igazunkat. Így még korábban, 2013-ban a legtisztább megoldást választottam, kértem egy állásfoglalást az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Megerősítették, amit én korábban is gondoltam, hogy az évenkénti kettő nap pótszabadság nem csak a fogyatékos gyermeket nevelő szülőnek, hanem a tartósan beteg gyermeket nevelő szülőknek is jár, hiszen az Mt. szerint az a fogyatékos gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra. A családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegű családi pótlékot az után a gyermek után lehet folyósítani, aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségben szenved (azaz ez jár   a tartósan beteg és a súlyosan fogyatékos gyermek után is). Én pedig örömmel nyugtáztam ezt 🙂 és eltettem szépen az állásfoglalást. A minap azonban megint érkezett egy ilyen kérdés a blogra, s ekkor jutott eszembe, hogy ezt elfelejtettem megírni a nagy januári rohanásban (amikor szinte az egész hónapban minden nap napi egy személyes tanácsadásom volt a sok kirúgott anyuka miatt, s azt sem tudtam néha, hol áll a fejem…). Szóval most pótolom az elmaradásomat 🙂 Ha esetleg neked is fontos lehet ez az állásfoglalás, ide kattintva tudod elérni. Ha tudsz valakit, aki erre alapozva megkaphatja a plusz két nap szabadságot, kérlek, küldd el neki ezt a cikket! Munkajogi tanácsok kifejezetten anyukákra szabva, méghozzá ingyen? Add meg a neved, címed, s máris megkapod a hírlevélsorozat első részét néhány percen belül! Ajánlott bejegyzések:A hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságokSzabadságok útvesztőjébenSzabadság kiszámítása – gyakorlati példák 2.Közalkalmazottak szabadsága – Tudnivalók a szabadságról 4. részHogyan számoljam ki magam a szabadságomat? – Tudnivalók a szabadságról 1....

Tovább...

Szabadságok útvesztőjében

Szerző: Dátum: 2013. máj. 06. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 56 hozzászólás

Szabadságok útvesztőjében

Sokszor változott az elmúlt években a Munka törvénykönyve a dolgozót megillető szabadságok tekintetében, az egyik legnépszerűbb téma ez a blogon. Úgy gondoltam, – tekintve, hogy még mindig sok a félreértés és a téves info – készítek egy kisokost, amit gyorsan átfutva remélem, mindenki átlátja a főbb változásokat 🙂 1.) Még mindig jár a szülési szabadság 24 hetére a fizetett szabadság, s a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság első 12 hónapjára, ha még ezt az utóbbi időszakot 2011. augusztus 1-je előtt kezdted meg, ha utána, akkor már csak 6 hónapra (Mt. hatálya alá tartozó dolgozók és közalkalmazottak esetén, köztisztviselőknél azonban egységesen 6 hónap és kész). 2.) Jelentős változás a 2012. július elsejével hatályba lépett törvényben, hogy már nem jár fizetett szabadság a a naptári évenként harminc napot meghaladó keresőképtelenség esetén, erre tessék figyelni anyukák!!!!! 3.) Gyakran kérdezik tőlem, hogy ha a GYES után szabin vannak, akkor arra az időre is jár-e a fizetett szabi… a válasz természetesen igen! 4.) Az alapszabadság mértéke – bár a meghatározási módja kissé változott – ugyanannyi, erről többet ide kattintva olvashatsz, ha Mt. hatálya alá tartozol, ha közalkalmazott vagy, akkor ezt a postot böngészd át! 5.) A gyermekek utáni pótszabadságok rendszere 2012-ben változott, azaz innentől kezdve mindkét szülő jogosult a szabikat igénybe venni, erről többet itt olvashatsz. 6.) A szabadságot a munkáltató adja ki, ne te veszed ki 🙂 csak hogy félreértés ne legyen… azaz nem te döntöd el, hogy GYES után kiveszed-e, vagy inkább azonnal dolgozol.. 🙁 7.) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett tárgyévben kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni. Azaz ha fizetés nélküli szabin voltál, annak megszűnése, vagy megszüntetése után 60 napja van a munkáltatódnak kiadni a szabidat! Vita nincs, más megoldás nincs, pénzbeli megváltás – munkaviszony megszűnését, megszüntetését kivéve – nincs! 8.) A szabadság soha, de SOHA nem veszik el – bárki bármit is állítson! Ha egy fél focicsapatot szültél, akkor is annyiszor jár, ahány gyermeked van. 9.) A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni, azaz ha te hétfőtől péntekig dolgoztál, akkor azokra a napokra, ha pedig mondjuk négy napot egy héten, akkor azokra.  Ha 8 órás a szerződésed szerinti munkaidő, akkor 8 órányi bért számfejtenek, ha 4 órás, akkor 4 órányit, ha 12 órás, akkor 12-nyit (azaz órában kell elszámolni és nyilván tartani). És végül az alapszabályok: továbbra sem számolom senkinek ki a szabadságát, hogy miért nem, azt már itt egyszer megírtam, de aki szeretné maga kiszámolni, az Mt. hatálya alá tartozóként itt, és közalkalmazottként itt talál segítséget hozzá.   Ha odahaza lévő, és visszatérést fontolgató anyuka vagy, de nem tudod pontosan, mihez van jogod, nem igazodsz el a szabadságszámításban, vagy nem tudod, felmondhatnak-e neked, akkor ajánlom figyelmedbe az online munkajogi tanfolyamot! Kattints ide a részletekért! Ajánlott bejegyzések:A hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságokSzabadság kiszámítása – gyakorlati példák 2.Pótszabadság fogyatékos és tartósan beteg gyermek utánSzabadság kiszámítása – gyakorlati példák 1.Közalkalmazottak szabadsága – Tudnivalók a szabadságról 4....

Tovább...

Szabadság kiszámítása – gyakorlati példák 2.

Szerző: Dátum: 2012. Sze. 05. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 45 hozzászólás

Szabadság kiszámítása – gyakorlati példák 2.

Ígérem, hogy kaptok még egy példát a szabadság számításra, közalkalmazottak esetén is. Nézzük tehát Gizikét, aki közalkalmazottként dolgozik, és 2011. február 28-án szült, s aznap vette igénybe a szülési szabadságot is! Gizike életkora – nem szemérmesség, hanem a törvény miatt – rejtve marad előttünk (hiszen a közalkalmazottaknál nem függ a szabadság az életkortól). Ellenben “kutakodunk a pénztárcájában”, mert tudnunk kell, hogy milyen fizetési fokozata, és fizetési osztálya van, mert ez adja az ő szabadságait. 🙂 Gizike “E” fizetési osztályba, és 5-ös fokozatba tartozik, azaz 21 nap alapszabadsága, és 5 pótnapja van. Gizike kissé “pazarlóbban” bánt a szabikkal, s kivett egy kicsit többet a szülés előtt, mint időarányosan járt volna neki, mégpedig 10 napot 2011-ben. Így hiába járna Gizikének is a szülési szabadság 24 hetére, és a fizetés nélküli szabi első 6 hónapjára szabadság, valójában kevesebbet fog majd kapni, mert a 2011-es szabijából – ami 26 nap – elhasznált már 10-et. Így 2011. december 31-ig csak 16 jár neki. És jár még neki 2012-ben is? Nézzük csak, meddig is tart neki a GYED / fizetés nélküli szabi első 6 hónapja? Szülési szabin volt 2011. február 28-tól, elő tehát az öröknaptárt, hogy kiszámoljuk, meddig is tartott a szülési szabija, s utána a fizetés nélküli szabi első 6 hónapja. 2011. augusztus 14-ig tartott a 24 hét, tehát augusztus 15-től volt szülési szabin (szegényke pont kiesett azok köréből, akiknek még 12 hónapra járt szabi 🙁 ), egészen 6 hónapot, azaz 2012. február 14-éig. Tehát számoljunk még neki januárra és február 14-éig időarányos szabit, azaz január 31 nap, február 14 nap, ez összesen 45 nap, 26 osztva 366-tal és szorozva 45-tel = 3,19, azaz 3 egész nap jár még neki. Tehát 16 + 3 = 19. Nem felejtettünk el semmit? Dehogynem, a gyermek után pótszabit (Gizike férje ezt anno nem vette igénybe)! Egy évre jár két nap, tehát 24 hétre és 6 hónapra (legyünk most ilyen slendriánok, és számoljunk így saccperkábé), ami majdnem egy év, jár neki 2 nap. Összesen tehát 21 nap. Ugyanilyen módszerrel kell kiszámolni, ha több gyermeke van valakinek, hiszen minden gyermek után jár a szabi, ha azt az anyuka nem vette ki a következő baba megszületése előtt azokat. Ugye, hogy te is meg tudod csinálni?   Közalkalmazottaknak szóló, kifejezetten kisgyerekes anyukákra szabott jogi tanácsokat szeretnél, méghozzá ingyen? Add meg a neved, e-mail címed, s máris megkapod a hírlevélsorozat első részét!   (photo by septuagesima)   Ajánlott bejegyzések:A hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságokSzabadságok útvesztőjébenPótszabadság fogyatékos és tartósan beteg gyermek utánSzabadság kiszámítása – gyakorlati példák 1.Közalkalmazottak szabadsága – Tudnivalók a szabadságról 4....

Tovább...

Közalkalmazottak szabadsága – Tudnivalók a szabadságról 4. rész

Szerző: Dátum: 2012. ápr. 27. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 99 hozzászólás

Közalkalmazottak szabadsága – Tudnivalók a szabadságról 4. rész

Továbbra sem adom fel ama küldetésemet, hogy megtanítsam az anyukákat szabadságot számolni! Az elmúlt hetekben részletesen áttekintettük, hogyan kell kiszámolnia a babázás után kiadandó szabikat egy Mt. hatálya alá tartozó anyukának, ma a közalkalmazottak lesznek „terítéken”. Ahhoz, hogy pontosan ki tudd számolni, hány nap jár neked, két dolgot kell tudnod, az egyik, hogy egy adott naptári évre hány nap illet meg, s a másik, hogy mely időszakban vagy jogosult szabadságra a babázás alatt. Az alapelv nagyon egyszerű: van minden közalkalmazottnak alapszabadsága, s pótszabadsága. Közalkalmazottaknál az alapszabadság a fizetési osztálytól függ:  az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap jár, az ,,E”, ,,F”, ,,G”, ,,H”, ,,I”, ,,J” fizetési osztályban évi huszonegy munkanap. Ezen túl a közalkalmazottaknak a fizetési fokozatukkal egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. (Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg.) A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg. Emellett a bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. (Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét végrehajtási rendelet állapítja meg.) A pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül – a vezető beosztás és a nevelő munkát jelentő munkakör esetén járókat kivéve – egyszerre többféle jogcímen is megilleti. A fizetési fokozathoz kapcsolódó és a munkakör alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár. A munkakör és a vezető beosztás  alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár. Ehhez jönnek a gyermek utáni pótszabadságok, ami évi 2 nap 1 gyermeknél, 4 nap kettőnél, és 7 nap három, van ennél több gyermeknél. Erre a pótszabadságra a szülés évében teljesen jogosult az anyuka, az utána otthon töltött évek alatt azonban csak abban az időszakban, amíg az alapszabadságára is jogosult. Azt, hogy mely időszakban vagy jogosult szabira, hasonló módon kell megállapítani, mint az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalóknál, ebben nincs különbség, a szülési szabadság, és a fizetés nélküli szabadság első 12 hónapja, illetve első 6 hónapja alatt (erről többet ide kattintva olvashatsz, ebben a korábbi post-ban mindent leírtam részletesen). Eltérő megállapodása hiányában a szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni, de megállapodhattok úgy, hogy a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül történik ez meg. Mi kell még? Akik régebb óta követik a blogot, már tudják a választ: papír, toll, számológép, naptár… 🙂   Közalkalmazottaknak szóló, kifejezetten kisgyerekes anyukákra szabott jogi tanácsokat szeretnél, méghozzá ingyen? Add meg a neved, e-mail címed, s máris megkapod a hírlevélsorozat első részét!   (photo by patriziasoliani) Ajánlott bejegyzések:Hogyan számoljam ki magam a szabadságomat? – Tudnivalók a szabadságról 1. részA hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságokPótszabadság fogyatékos és tartósan beteg gyermek utánSzabadságok útvesztőjébenSzabadság kiszámítása – gyakorlati példák...

Tovább...

Hogyan számoljam ki magam a szabadságomat? – Tudnivalók a szabadságról 1. rész

Szerző: Dátum: 2012. feb. 06. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 141 hozzászólás

Hogyan számoljam ki magam a szabadságomat? – Tudnivalók a szabadságról 1. rész

Kedves Anyukák! Ígértem, hogy elkészítem a “hogyan számoljuk ki magunk a szabadságukat” kisokost nektek, hogy mindenki magabiztosan tudjon fellépni GYED, GYES utáni visszatéréskor a “mennyi is az annyi és mennyi is jár nekem” egyeztetés során. Nos, vágjunk bele, kezdjük az alapoknál, itt az első lecke! Az, hogy mennyi szabadság jár egy anyukának alaphelyzetben, attól függ, hogy ki a munkáltatója, azaz a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik-e, vagy a Közalkalmazottak, vagy Köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá. Ennek megfelelően több számítási mód létezik, különböző adatokra is van szükség az egyes esetekben. A mai leckénk az Mt. hatálya alá tartozó anyukák esetében az alap tudnivalókat mutatja be. A jelenleg hatályos Munka törvénykönyve vonatkozó paragrafusai kimondják, hogy a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A munkaviszony szünetelésének időtartamára is jár bizonyos esetekben szabadság, ilyen az anyukáknál a keresőképtelenséget okozó betegség időtartama (ez 2012. július elseje után úgy módosul, hogy naptári évenként 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség időtartama), a szülési szabadság időtartama és  a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapja. FIGYELEM: Akik ez utóbbit 2011. augusztus 1-je előtt kezdték meg, nekik még nem 6, hanem 12 hónapra jár a szabadság (erről többet itt olvashattok, egy korábbi cikkben). Az alapszabadság mértéke 20 nap (ez életkortól függetlenül jár), ez a következőképpen változik az életkortól függően: huszonötödik életévétől huszonegy; huszonnyolcadik életévétől huszonkettő; harmincegyedik életévétől huszonhárom; harmincharmadik életévétől huszonnégy; harmincötödik életévétől huszonöt; harminchetedik életévétől huszonhat; harminckilencedik életévétől huszonhét; negyvenegyedik életévétől huszonnyolc; negyvenharmadik életévétől huszonkilenc; negyvenötödik életévétől harminc munkanapra emelkedik. Abban az évben már jogosultak vagytok a nagyobb számú szabadságra, amelyik évben az adott életkort betöltitek. Nem baj tehát, hogy valaki mondjuk 2012. december 4.-én tölti be a 35.-életévét, attól erre az évre 25 nap alapszabadság jár neki. Az alapszabadságok mellett számotokra fontos még a pótszabadságok közül az a fajta, amit a gyermek után biztosít a törvény. Ezeket a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után lehet igénybe venni,  egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Ez a pótszabadság is ugyanarra az időszakra jár, mint az alapszabadság, tehát a táppénz, szülési szabi és a fizetés nélküli szabi idejére. Aki tehát végig odahaza marad GYES-en, ne számoljon 3 évnyi pótszabit a babócák után, mert nem jár annyi, ahogy alapszabadság sem! Ha időközben visszamentek dolgozni, akkor persze értelemszerűen jár :-). FONTOS változás, hogy idéntől kezdve nem egyik, vagy másik szülő veheti ezt igénybe, hanem MINDKETTŐ (ahogy erről nemrég írtam), de csak akkor, ha dolgoznak (vagy az előbb említett jogosító időszakok valamelyikében van az anyuka)! A szabadságot átadni nem lehet, ha például apuka nem dolgozik… (csak mert volt ilyen kérdés is nemrég :-)) Ha a szülés évében esetleg nem vetted ki az összes szabadságodat, ami időarányosan járt még a munkavégzésed idején (bár ennek kicsi az esélye, de előfordulhat), akkor természetesen ezekre a napokra is jogosult vagy. Ha például valaki februárban szült, de abban az évben egyetlen napot sem vett ki, akkor ezek a napok nem vesznek el (állítson bármit is  a munkáltatótok)! Két dolgot kell még tudnotok a számításhoz, az egyik az, hogy ha a munkaviszonyotok év közben kezdődött vagy például év közben tértek vissza újra dolgozni, úgy részetekre a szabadság időarányos része jár (ennek számítási módját is hamarosan megnézzük konkrét példán keresztül). A másik, hogy ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik (például 12,6 nap), a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít (tehát felfelé kerekítjük, ha még emlékeztek erre a matematikai kifejezésre :-))....

Tovább...

2+2 = :-)

Szerző: Dátum: 2012. jan. 19. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 22 hozzászólás

2+2 = :-)

A Munka törvénykönyve módosulásai kapcsán az utóbbi időben leginkább csak hideget kaptak az anyukák, kismamák az elmúlt időben: felmondási védelem részbeni megszűnése (ami majd júliustól jön), korábban a GYED alatt járó fizetett szabadságok idejének 6 hónapra való csökkentése 12 hónapról, vagy hogy a lombikbébi programban részt vevő nők max. 6 hónapig élvezhetik majd a védettséget… Van azonban jó dolog is 🙂 Nem volt túl nagy visszhangja a sajtóban, így gondoltam, írok róla, hogy mindenki tudja, és igényelhesse: a gyermek után járó pótszabadságokat mostantól MINDKÉT szülő igénybe veheti, nem csak az egyik. S a hitetleneknek – vagy a törvényt még nem olvasó munkáltatóknak 🙂 – álljon itt a hatályos Mt. vonatkozó paragrafusa is: “132. §  (2) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.” Tehát, apukák és dolgozó mamik, szabadságra fel, töltsetek több időt a gyermekeitekkel KÖZÖSEN! (photo by Jackal of all trades) Szeretnél jobban érteni a munkajoghoz? Tudni akarod, milyen változásokat hoz az új Mt.? Iratkozz fel az ingyenes munkajogi hírlevelemre! KATT IDE! Ajánlott bejegyzések:Visszahívhatnak szabadságról?Módosul a felmondási védelem a kisgyerekesek esetében?A hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságokVáltozások a Munka törvénykönyvébenAz 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka...

Tovább...

Pin It on Pinterest

Tájékoztatni szeretnélek, hogy ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérlek, engedélyezd a sütik használatát. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnom a figyelmedet arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye számodra a böngészést. A sütiket természetesen letilthatod a böngésződ beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás