Bejegyzések a következő címkével: "szabadság"

10 nap lesz az apaszabadság!

Szerző: Dátum: 2019. dec. 11. Kategória: Egyéb | 0 hozzászólás

10 nap lesz az apaszabadság!

Már 2019 közepén új szabályokat fogadott el a magánélet és a munka egyensúlyának megteremtése jegyében az Európai Parlament. Ennek egyik eleme, hogy az édesapáknak gyermekük születése esetén járó szabadságok száma nőni fog. Nézzük meg így az év végi munkajogi áttekintések keretén belül, miről is szól pontosan az “apaszabadság” szabályozás s mikortól számíthatunk rá!   Apaszabadság jelenleg Magyarországon A jelenleg hatályos Mt. szerint az apaszabadság mértéke 5, ikergyermekek születése esetén 7 napnyi pótszabadság, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kell kiadnia a munkáltatónak a munkavállaló számára. Fontos tudni, hogy ennek igénybevételének időpontjáról csak és kizárólag a munkavállaló dönt, az ő kérésének megfelelően kell ezt kiadni (ám az igénylést – mint minden más esetben a szabadság igénylését – 15 nappal előbb be kell jelenteni).   Jár-e az apaszabadság idejére bér? Az apaszabadság idejére az apákat távolléti díj illeti meg, ám ennek költsége nem a munkáltatót terheli, mert az Államkincstár a teljes költséget megtéríti a munkáltató számára.   Milyen változást hoz az új európai uniós szabályozás? Az új szabályozás szerint minden apának vagy vele egyenrangú társszülőnek (ahol a nemzeti szabályozás ilyet meghatároz) joga van legalább 10 munkanapig tartó apasági szabadságra gyermeke születése vagy örökbefogadása, illetve halvaszületés esetén. Ezzel tehát az egy gyermek után járó 5 nap apaszabadság megduplázódik! Fontos tudni, hogy a szabályozás szerint nem kell, hogy házasok legyenek az apa és az anya, az apa szabadság családi állapottól függetlenül megilleti az édesapát! A szabályozás arról is rendelkezik, hogy az apaszabadság idejére legalább annyi fizetést kapjanak az apák, mint ami őket egyébként betegszabadság esetén megilletné.   Mikor vehetjük a 10 nap apaszabadságot igénybe idehaza? Sajnos a jó hír még nem elég, bizony várnunk kell, míg az apukák 10 napot tölthetnek velünk és az újszülöttel odahaza, ugyanis a tagállamoknak három éven belül kell átültetniük saját jogrendjükbe az új szabályozást, tehát 2022-ben lehet először számítani erre. Kérdéses továbbá, hogy az apaszabadság idejére milyen bérezés illeti meg majd az apákat Magyarországon, hiszen jelenleg távolléti díj jár, ám az uniós szabályozás annyit ír elő, hogy legalább a betegszabadság idejére járó juttatást kell kapniuk, ami ugye idehaza a távolléti díj 70 %-a. Kérdés tehát, hogy majd a jogalkotó idehaza meghagyja a távolléti díjat s így emeli duplájára az apaszabadság számát, vagy ugyan megemeli a szükséges mértékben az apaszabadságok számát, de alacsonyabb bérezés mellett.     Ajánlott bejegyzések:Apaszabadság 2017-benAmit az apa szabiról tudni kellApa GYED-en – Interjú Léder LászlóvalHosszú hétvégék 2019-benVisszahívhat a főnök a...

Tovább...

Hosszú hétvégék 2019-ben

Szerző: Dátum: 2018. dec. 06. Kategória: Egyéb | 0 hozzászólás

Hosszú hétvégék 2019-ben

Minden év végén meg szoktam írni előre a jövő évi fontos tudnivalókat, mert azt vallom, hogy sokkal jobb előre tervezni, mint utólag kapkodni. Nemrég a GYED melletti munkavégzésről és a felmondási védelemről írtam meg az összefoglaló cikket, ma pedig jöjjenek a hosszú hétvégék 2019-ben, amik bizonyára sokunk kedvencei. Igazán elkényeztet minket a naptár a hosszú hétvégék tekintetében 2019-ben, hiszen 6 alkalommal pihenhetünk a megszokottnál hosszabb ideig, ráadásul jövőre egyedülálló alkalom nyílik, hogy akár 6 napig is lustálkodjunk! Nézzük hát a pontos dátumokat! 3 napos hosszú hétvégék 2019-ben: március 15-étől 17-éig június 8-ától 10-éig november 1-jétől 3-áig 4 napos hosszú hétvégék 2019-ben: április 19-étől 22-éig augusztus 17-étől 20-áig 6 napos hosszú hétvége 2019-ben (vagy ezt nevezzük inkább szabad hétnek? :-)) december 24-étől 29-éig   Hogyan tervezz ezekkel a napokkal? Ugye ne feledjük el, ezekért a hosszú hétvégékért cserébe 2019-ben munkát is kell végeznünk 3 szombaton (augusztus 10-án, december 7-én és december 14-én), így legelső lépésként beírnám a 2019-es naptáramba ezeket. Ha már dolgozol, akkor érdemes majd megkérdezni, hogy nálatok is van-e ezeken a napokon munkavégzés (néhol elengedik), s megnézni azt is, hogy a bölcsi, óvoda, iskola ezeken a szombatokon nyitva van-e, hogy időben tudj tervezni. Szervezheted a hosszú hétvégékre a nyaralást, vagy rövidebb belföldi családi utazást – így ugye kevesebb szabadságnapot használsz el az éves keretedből – csak figyelj, hogy időben add be a szabadságigényedet, s hagyják is jóvá! Ha pedig jövőre szeretnél visszatérni dolgozni, akkor is érdemes figyelni ezekre a napokra, hiszen nem mindegy, hogy mennyi idő alatt adják ki a felhalmozott szabadságodat, hogy nyersz-e még 1-2 napot a hosszú hétvégék révén, vagy hogy ha éppen újra munkába állsz, s 1-2 hét meló után jön egy hosszú hétvége, amikor több időt tölthetsz a kicsiddel, aki biztosan hiányolni fog egy icipicit az első időszakban.   Ajánlott bejegyzések:Visszahívhat a főnök a szabadságról?GYES utáni szabadságMiben fog változni a Munka törvénykönyve 2016-ban?A hét kérdése: le lehet mondani a szabadságokról?Visszahívhatnak...

Tovább...

Apaszabadság 2017-ben

Szerző: Dátum: 2017. máj. 30. Kategória: GYED-GYES alatt | 0 hozzászólás

Apaszabadság 2017-ben

Régen írtam már az apukákat a gyermek születése esetén megillető szabadságról, s az apaszabadság témájában több kérdés is elért az utóbbi időben – így van ez, ha az ember lánya várandós anyukák közé keveredik 🙂 -, így gondoltam, foglaljuk össze egy cikkben az összes tudnivalót!   Apaszabadság 2017-ben Ahogy az elmúlt években is, az édesapákat a gyermekük születése esetén plusz szabadságnapok illetik meg, ami egy gyermek esetén 5 nap, ikergyermekek születése esetén 7 nap. Az apaszabadság 2017-ben is – ahogy az elmúlt években – a szülést követő második hónap végéig jár, s nem kell időarányosítani! A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.   Mikor és hogyan kell igényelni? Az apaszabadságot 2017-ben is a munkáltatónál kell igényelni, de a kiadásának időpontját – a fent említett szülés utáni második hónap végéig – az apuka dönti el, azaz nem a munkáltató kénye-kedvétől függ, hogy mikor engedi el az apukát. Az igénylést 15 nappal előbb be kell jelenteni, s az igénylés mellé be kell mutatni a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, illetve halva született gyermek esetén a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányát, s ha a munkáltató kéri, az igényt írásban is be kell nyújtani.   Jár-e az apaszabadság idejére 2017-ben bér? Természetesen igen: az Mt. egyértelműen rendelkezik arról, hogy fizetett távollétnek minősül, s a munkáltató mellesleg ezen távolléti díjat és ennek közterheit az Államkincstártól vissza is igényelheti (azaz nem kerül neki semmilyen költségbe ez az 5 nap plusz szabadság).   Mi lesz az apaszabadsággal munkahely váltás esetén? Ez a bónusz kérdés a legutóbb a kórházban merült fel, egy anyuka férje éppen munkahely váltásban volt. 🙂 Nos, ilyenkor sem veszik el ez az 5 nap, ha nem tudta a megadott időn belül kivenni, vagy nem az összeset, akkor a következő munkahelyén a szülést követő második hónap végéig ugyanúgy igényelheti, s ki kell adnia a munkáltatónak ezt számára. Ehhez a korábbi munkáltató köteles egy igazolást kiállítani.     Ajánlott bejegyzések:10 nap lesz az apaszabadság!Amit az apa szabiról tudni kellApa GYED-en – Interjú Léder LászlóvalHosszú hétvégék 2019-benVisszahívhat a főnök a...

Tovább...

Visszahívhat a főnök a szabadságról?

Szerző: Dátum: 2016. Júl. 01. Kategória: Újra munkában | 0 hozzászólás

Visszahívhat a főnök a szabadságról?

Végre eljött a nyári nyaralás időszaka. Befejezted a munkádat, leadtad az összes jelentést, amit kellett, becsomagoltatok, s elutaztatok álmaid helyszínére. A gyerekek imádják a medencét, a férjed a koktélokat, a hekket, te meg csak egyszerűen boldog vagy attól, hogy végre kikapcsolhatsz. Nem kell reggel oviba rohanni, utána stresszesen beesni a munkahelyre, hanem akkor keltek, amikor akartok, későn reggeliztek, és este még belefér egy pohár bor a teraszon, a gyerekek már ágyban vannak… És ekkor megcsörren a telefonod, a főnököd az… és beléd hasít a kérdés: visszahívhat a főnök a szabadságról! Megteheti? És neked menned kell?   Visszahívhat a főnök a szabadságról – de nem akármilyen indokkal A rossz hír az, hogy igen, de a jó hír az, hogy nem kénye-kedve szerint. A munka törvénykönyve egyértelműen megadja, milyen esetekben élhet a munkáltató eme jogával: kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén. Ez lehet például egy vészhelyzet, valamilyen természeti katasztrófa, olyan váratlan esemény, amire nem tudott a munkáltató előre felkészülni, s aminek elhárításához mindenképpen szükséges a szabadság megszakítása s a munkavégzés. Ilyen értelemben az, hogy jött egy újabb megrendelés, ami éppen várható volt, mert a munkáltató működéséből adódóan jellemző nyáron a csúcsszezon, s olyan rövid határidővel vállalta a teljesítést, hogy most szükség van a te munkádra, nem a törvényben megfogalmazott súlyos ok. Ezt látnia kellett volna előre, hiszen ha minden évben csúcsszezon van nyáron, most is az lesz, s neki előre kellett volna e szerint a munkaerőigényt megbecsülni, s a szabadságokat megtervezni. Ez nem olyan előre nem látható körülmény, ami miatt visszahívhat a főnök a szabadságról, mert a cég gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolja, ha te nem újra mész dolgozni holnaptól.   Mi lesz a költségekkel? Ha a fenti jogi érvelés nem hatja meg a főnököt, van még egy további adu ász a kezedben: a munkavállalónak a szabadság megszakításával összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Azaz ha tényleg azt szeretné, hogy pakoljatok össze, akkor bizony ennek az összes költségét neki kell állnia. A kifizetett, de igénybe nem vett szállás, a lemondás díja, ha kötbér fejében lemondható (ha már megkezdted a nyaralást, ennek kicsi az esélye), a visszautazásnál az átfoglalások díja, ha repülővel mentél, ha előre be volt fizetve valamilyen szervezett program, annak a részvételi díja is a munkáltatót terheli. Ha pedig egyedülálló anyukaként mentél el két gyerkőccel nyaralni, akkor bizony – mivel nem hagyhatod ott őket egyedül – az ő teljes költségük is a cégedet terheli. Hoppá, hogy ez így már sok lesz? Hát, ez a törvény! További rossz hír a munkáltatónak, hogy a törvény szerint a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással töltött idő a szabadságba nem számít be, azaz ha neked két napba telik visszarepülni a nyaralásból, akkor bizony nem két nap szabid ment el erre, mert ezt a két napot újra ki kell adnia majd neked. No, meg ugye azokat a napokat is, amiket majd ezek után munkával töltesz, mert visszahívott. Tehát láthatod, visszahívhat a főnök a szabadságról, de nem bármilyen esetben, s nem minden következmény nélkül. Ha azonban valóban fennállnak a törvényben meghatározott feltételek, te elmondtad neki, hogy ez milyen költségekkel jár, s ő ezek után is ragaszkodik hozzá, neked együttműködőnek kell lenni, s menni kell dolgozni. (Image courtesy of stockimages at FreeDigitalPhotos.net)   Ajánlott bejegyzések:Hosszú hétvégék 2019-benGYES utáni szabadságMiben fog változni a Munka törvénykönyve 2016-ban?A hét kérdése: le lehet mondani a szabadságokról?Visszahívhatnak...

Tovább...

GYES utáni szabadság

Szerző: Dátum: 2016. Már. 29. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

GYES utáni szabadság

A GYES utáni szabadságok kérdése szinte minden édesanya számára rémálomnak tűnik – pedig rendkívül egyszerűen, saját magunk is kiszámíthatjuk, ha tudjuk a szabályokat. A blog 5 éves “pályafutása” alatt szerintem ehhez kapcsolódóan jött a legtöbb kérdés és erről írtam a legtöbbet, s mégis mind a mai napig ez a téma a legnagyobb mumus. Nézzük tehát, hogyan számold ki a GYES utáni szabadságokat… GYES utáni szabadság – Alapszabályok Első és legfontosabb kérdés: melyik törvény hatálya alá tartozol? Mt., Kjt., vagy Kttv.? Nem mindegy… 🙂 Én ma ebben a bejegyzésben az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók GYES utáni szabadságáról írok. Szabadság a törvény szerint a munkában töltött idő alapján minden naptári évben jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Mivel ugye a GYES utáni szabadságot szeretnénk meghatározni, fontos tudni, hogy munkában töltött időnek minősül a szülési szabadság, és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának időtartama is. Azaz a GYES utáni szabadság meghatározásához az előbbi két időszak napra pontos adatai kellenek! Ha a fizetés nélküli szabadságot még 2011. augusztus 1-je előtt kezdted meg, nem 6, hanem még 12 hónapra jár a fizetett szabadság. GYES utáni szabadság tehát csak erre a 24 hétre, és az ez után következő 6 illetve 12 hónapra illet meg téged, az ezek után otthon töltött időre nem!   Alap- és pótszabadság napok pontos száma Az alapszabadság mértéke 20 nap (ez életkortól függetlenül jár), ez a következőképpen változik az életkortól függően: huszonötödik életévétől 21; huszonnyolcadik életévétől 22; harmincegyedik életévétől 23; harmincharmadik életévétől 24; harmincötödik életévétől 25; harminchetedik életévétől 26; harminckilencedik életévétől 27; negyvenegyedik életévétől 28; negyvenharmadik életévétől 29; negyvenötödik életévétől 30 munkanapra emelkedik. (Abban az évben már jogosult vagy a nagyobb számú szabadságra, amelyik évben az adott életkort betöltöd.) Pótszabadság járhat több jogcímen: Gyermek utáni pótszabadság: tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után lehet igénybe venni,  egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. 2012 óta mindkét szülőnek jár, 2012 előtt vagy az egyik, vagy a másik vehette igénybe, nyilatkozat alapján. Ez a pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő (2013 óta), erről részletesen a tartósan beteg és fogyatékos gyermek utáni pótszabadságról szóló bejegyzésben olvashatsz. Vannak még további pótszabadságra jogosító jogcímek, de a GYES utáni szabadság kérdésénél most azért nem foglalkozom ezekkel, mert rendkívül ritkán fordulnak elő egy visszatérő anyukánál (5 év alatt egy ilyen esettel volt dolgom :-)).   GYES utáni szabadság – a konkrét számítás Ha mindez megvan, akkor már a vége felé járunk a “GYES utáni szabadság” fedőnevet viselő rettenetes küldetésünknek, hiszen csak ki kell számolni, hogy az adott években hány nap alap- és pótszabadság járt neked, majd ezek után ezt időarányosítani kell a fent említett szülési szabadság és fizetés nélküli szabadság meghatározott időszakaira. A felet elérő töredék napokat felfelé kerekítjük. A GYES utáni szabadság számításhoz egy régebbi bejegyzésemben, ide kattintva találsz egy konkrét, részletes gyakorlati példát!   Munkajogi tanácsok kifejezetten anyukákra szabva, méghozzá ingyen? Add meg a neved, címed, s máris megkapod a hírlevélsorozat első részét néhány percen belül!     Ajánlott bejegyzések:A hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságokPótszabadság fogyatékos és tartósan beteg gyermek utánSzabadságok útvesztőjébenSzabadság kiszámítása – gyakorlati példák 2.Szabadság kiszámítása – gyakorlati példák...

Tovább...

Miben fog változni a Munka törvénykönyve 2016-ban?

Szerző: Dátum: 2015. okt. 16. Kategória: Újra munkában, Várandósan dolgozni | 0 hozzászólás

Miben fog változni a Munka törvénykönyve 2016-ban?

Múlt hét óta elérhető az interneten az a tervezet, ami a 2016-tól javasolt törvényváltozásokat tartalmazza, többek között az Mt.-re vonatkozóan is. Már nem egy cikket olvastam, amiben sajnos téves, vagy félrevezető információk voltak, így természetes volt, hogy megszületik a dolgozó mamis verziója is ennek a hírnek. Fontos, hogy tudjátok: ez csak egy tervezet, míg ebből megszavazott és kihirdetett jogszabály lesz, az még idő, s eközben lehetnek további változások is. A másik, amit szeretnék elmondani, hogy nem a teljes jogszabály módosítással foglalkozom eme cikkemben, hanem csak a várandósokat, kisgyermekeseket megillető jogokkal, s száraz paragrafusok helyett példákkal, esetekkel mutatom be, mire számítsatok. Nézzük hát, mi vár ránk, ha az urak ott a Parlamentben megszavazzák a mostani tervezetet!   Felmondási védelem várandósság és lombikbébi program esetén, következmények Továbbra is megilleti a várandós nőt és az emberi reprodukciós eljárásban részt vevő nőt a felmondási védelem, s továbbra sincs előzetes bejelentési kötelezettség. Azonban jelenleg, ha fel akarnak mondani nekünk, bizony közölni kell az állapotunkat, mert csak így vagyunk védettek. Eddig azonban sokak számára bizonytalan volt a döntés abban az esetben, ha a felmondás után jött rá az ember lánya, hogy tudtán kívül már babát várt a felmondás pillanatában. Mit csináljon? Védetté válik így visszamenőleg? Közölje ezt a munkáltatójával? Ha igen, mi fog történni? Az ilyen helyzetben lévő ügyfeleimmel az elmúlt hónapokban pont azt tettük, amit most már a tervezet is előír, irány vissza a munkáltatóhoz, s közölni vele a tényt, miszerint már várandósak voltunk a felmondás pillanatában. Ekkor – ha a kedves munkáltatónknak volt egy cseppnyi esze – visszavonta a felmondást. Nos, ez most már a törvénytervezetben is benne van: “A felmondást követő munkavállalói tájékoztatás közlésétől számított tizenöt napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja.” A dolog szépséghibája a visszavonHATja szó, azaz nem köteles visszavonni. S hogy mi lesz akkor, ha nem vonja vissza? Hát, munkaügyi per, mint eddig. Ahol majd a bíró dönt. A másik kérdés az volt eddig, hogy ha visszavonja a munkáltató a felmondást, akkor mi lesz a kismamával? Itt ugye elsősorban az a fontos, hogy a jogviszonyát helyreállítsa, s legyen munkabére az esetlegesen nem jogviszonyban töltött időre is, hiszen ettől függ a CSED és a GYED összege majd. A jogszabálytervezet szerencsére egyértelműsíti ezt a helyzetet, kiegészítve azzal a fenti paragrafust, hogy a jogviszony megszüntetése és helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni, meg kel téríteni az elmaradt bért, é az egyéb járandóságot, s ha volt, az ezt meghaladó kárt is.   Mi jár a munkavállalónak azonnali hatályú felmondása esetén? Nos, eme ponthoz olvastam már sok hibás cikket, anyukák, ne dőljetek be a mindenféle fórumokon írt “jogi” anyagoknak. Sok helyen úgy tálalják, hogy a módosításnak köszönhetően majd 2016-tól járni fog a végkielégítés és a felmondási időre járó bér a munkavállalói felmondás esetén is. Kérem szépen, ébresztő! Eddig is járt 🙂 Ez a módosítás itt csak kodifikációs okok miatt van, azaz az, amit korábban egy másik helyen mondott ki az Mt., egy helyre került, mégpedig a munkavállalói azonnali hatályú felmondásról szóló részhez.   Jogellenes felmondás esetén mi jár a munkavállalónak? A jelenleg hatályos törvény szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt, s az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés maximum a munkavállaló tizenkéthavi távolléti díja lehet. Ehelyett – ha nem tud tételesen kárt bizonyítani, vagy az elmaradt jövedelmét kimutatni – az anyuka kérheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget. Ez az összeg meg ugye nem túl elijesztő a munkáltatók részére, hiszen a kárt tételesen kell bizonyítani, nem átalánykártérítés van, mint 2012 előtt, a korábbi törvény hatálya alatt, azaz ha valaki nem tudja ezt bizonyítani, kaphat a teljes meghurcoltatásért, s jogellenes megszüntetésért...

Tovább...

A hét kérdése: le lehet mondani a szabadságokról?

Szerző: Dátum: 2015. okt. 07. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

A hét kérdése: le lehet mondani a szabadságokról?

Azt ugye már mindannyian tudjátok, hogy a GYES utáni szabadságokat hogyan kell kiszámítani és kiadnia a munkáltatónak. De mi van akkor, ha valaki nem is szeretne visszamenni a korábbi munkáltatójához? Ilyenkor mi lesz a szabadságokkal? Le lehet mondani róla? Le kell mondani róla, ha mihamarabb szeretnénk egy új céghez elmenni dolgozni? Ki kell venni, vagy ki kell, hogy adja a munkáltató? Két gyermek után legalább 1-2 havi szabadságról – azaz egy két havi bérről – beszélünk, azaz tényleg nem mindegy, hogy ebben a helyzetben is magabiztosan tudjuk képviselni a jogainkat.   Kedves Ági! 2010. június 05 óta vagyok gyed-en gyes-en felváltva 5 és 2 éves gyermekeinkkel. Jelenleg gyes-en vagyok és ismét munkába szeretnék állni. Nem szeretnék visszamenni a jelenlegi munkáltatómhoz és ebben ő is partner, találtam egy másik munkahelyet ott viszont már ebben a hónapban kezdhetnék. Kérdésem, hogy mindenképpen ki kell vennem vagy mindenképpen ki kell, hogy fizesse az időarányos szabadságaimat a régi cég vagy erről lemondhatok? Van erre valami kiskapu?   Kedves Andi!   A szabadságokról semmiképpen sem ajánlom, hogy lemondj! Amennyiben a másik munkáltatóhoz szeretnél elmenni, ezt megteheted úgy is, hogy ezt a jogviszonyt fenntartod, s egy másikat is létesíthetsz (ha a szerződésed ezt nem tiltja, kérlek, ezt azért olvasd el). Arról, hogy további jogviszonynál milyen kötelezettséged van a jelenlegi munkáltatód felé, ebben a cikkben tudsz több információt szerezni. Ha mégsem szeretnéd ezt így megtenni, akkor további két lehetőséged van, vagy kéred a munkaviszonyod közös megegyezéssel történő megszüntetését (akár a holnapi nappal), vagy egyszerűen benyújtasz egy munkavállalói felmondást (de mivel fizetés nélküli szabadságon vagy, nincs munkavégzési kötelezettséged). Mindkét esetben kötelező a munkáltatódnak kifizetnie a felhalmozódott szabadságokat, hiszen erről egyértelműen rendelkezik a Munka törvénykönyve. Nem kell kivenned (amúgy sem te veszed ki, hanem ő adja ki), de mivel fizetés nélküli szabadságon vagy, s a jogviszonyod megszünteted, nem fogja tudni kiadni, így pénzben kell megváltania. Mivel 5 év otthon töltött idő után a családi kassza is kimerülhetett, szerintem jól jön nektek ez a pénz. 🙂 Sok sikert az új helyen!   Ajánlott bejegyzések:Módosul a felmondási védelem a kisgyerekesek esetében?A hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságokEgy ügyfelem tollából…Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetIdétlen...

Tovább...

Visszahívhatnak szabadságról?

Szerző: Dátum: 2015. Júl. 02. Kategória: Újra munkában | 0 hozzászólás

Visszahívhatnak szabadságról?

Határozottan állíthatom, hogy itt a nyár. Nem csak azért, mert újra klassz meleg van, a lányom strandolhat, s jövő héten mi is elutazunk egy kis nyaralásra, de azért is, mert az elmúlt héten négyen kérdezték meg tőlem ugyanazt: mi van akkor, ha a munkáltatójuk visszarendeli őket nyaralásról, vagy nem engedi el őket, holott ők már befizették a nyaralást. Ha már munkába visszatért dolgozó mami vagy, mindenképpen érdemes ezt a cikket is elolvasnod, de ha még odahaza vagy, akkor is (hogy apának el tudd mondani, hogy védje meg magát a főnökével szemben, ha a családi nyaralásról van szó :-)) Szeretek minden jogi kérdést az alapoktól kezdeni, s a szabadságok esetén az első alap tudnivaló az, hogy – ellentétben a mindennapi szóhasználattal – a szabadságot nem kivesszük, hanem igényeljük, s kiadják. Azaz a munkáltató engedélyezi, természetesen munkavállaló előzetes meghallgatása után. Évente hét munkanap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, ez azonban nem azt jelenti, hogy beszólunk, hogy szabira megyünk, és holnaptól el is tűnünk. A törvény szerint az erre a 7 napra vonatkozó igényt legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelenteni. Ha tehát a nyári nyaralásunkat tervezzük, mindenképpen tanácsos egyeztetni a munkáltatóval, (s sokszor a többi kollégával is, akik a helyettesítést meg tudják oldani). Ha megigényeltük a szükséges napokat, engedélyezték, akkor nyugodtan befizethetjük a nyaralást. No, de mi van, ha a kedves főnökünk ezek után mégis úgy dönt, hogy Balaton ide, Spanyolország oda, a cég bizony nélkülünk egy hétig sem működik, s vissza akarja vonni a korábbi szabadságengedélyt, vagy még rosszabb, akkor hív minket vissza, amikor már a magyar vagy spanyol tengerbe lóg a lábunk? Nos, nem maradunk törvényi szöveg nélkül ebben az esetben sem: a jogszabály egyértelműen megadja, hogy mely esetekben lehet ezt megtenni: kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén. Azaz az az elképzelt helyzet, hogy a 8 fős ügyfélszolgálati osztályról egy főt bizony nélkülöznie kell (de mellesleg megnövekedett ügyfélszolgálati munka esetén még a két titkárnőt és a recepcióst is be tudja ültetni az ügyfélszolgálati kolléganők közé), nem igazán indokolja, hogy visszarángasson minket a korábban jóváhagyott szabadságunkról, s a befizetett nyaralásunkról, de ha mi vagyunk a vállalat egyetlen, ritka és nélkülözhetetlen szakembere, aki egy bizonyos rendelést teljesíteni tud, ami a szabadságunk első napján bejött, s tízmilliókat hoz a cégnek (de persze azonnal kellene teljesíteni), már indokol(hat)ja a visszahívásunkat. S mi lesz ekkor a befizetett nyaralásunkkal? Természetesen a szabadságkiadás időpontjának módosításával vagy a már megkezdett szabadság megszakításával összefüggésben felmerült összes kárt és költséget a munkáltató köteles megtéríteni. Fontos tudni továbbá, hogy a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít bele, azaz ezeket a napokat később újra igényelhetjük. És általában ha ezt közöljük is vele egy kilátásba helyezett szabadság visszavonás esetén, azonnal meg szokták gondolni magukat 🙂 “Á, egye fene, mégiscsak menjen szabadságra, Jolika!” Azonban szeretnék mindenkit óvni attól, hogy a nyári nyaralásait szabadságengedély nélkül indítsa, vagy akár foglalja le. A helyes folyamat először az engedélyeztetéssel kezdődik, s csak utána szabad nyaralást foglalni. Ha ugyanis nem kaptunk engedélyt rá, csak mi tervezgettük magunkban, hogy mikor és hova utazunk el, a fenti szabályok egyikére sem hivatkozhatunk. A “De hát főnök, én már befizettem, miért nem engedsz el” kezdetű mondatokat megspórolandó tartjuk be a hivatalos szabadságigénylési folyamatot! És utána jó nyaralást, pihenést kívánok Nektek!   Ajánlott bejegyzések:Módosul a felmondási védelem a kisgyerekesek esetében?Változások a Munka törvénykönyvébenAz 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethet2+2 = :-)Módosult a Munka...

Tovább...

Módosul a felmondási védelem a kisgyerekesek esetében?

Szerző: Dátum: 2015. Már. 19. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Várandósan dolgozni | 0 hozzászólás

Módosul a felmondási védelem a kisgyerekesek esetében?

Az egyik legfájóbb Mt. módosítás 2012. július elsejével az volt, amikor a gyermek 3 éves koráig tartó abszolút védelmet eltörölte a törvény, s korlátozottan ugyan, de lehetőséget adott arra, hogy a fizetés nélküli szabadságot megszakító munkavállaló – jellemzően az édesanya – jogviszonyát a munkáltató megszüntesse. Most talán itt egy kis remény-szikrácska, hogy ez megváltozik… A Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok, a Liga Szakszervezetek, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, több szakértővel együtt elkészítette a módosító javaslatait a Munka törvénykönyvéhez. Ennek értelmében a felmondási védelmet újra megerősítenék, a korábbinál is magasabb szintre emelnék: a gyermek 5 éves koráig járna az anyának és a gyermekét egyedül nevelő apának a felmondási védelem. Emellett további, a gyermeket vállalni tervezőknek, s kisgyermekeseknek kedvező változtatásokat is javasoltak, ilyen például az a javaslat, hogy a munkáltató köteles visszavonni a felmondását, ha a munkavállaló a felmondást követő 15 napon belül közli, hogy várandós, vagy hogy emberi reprodukciós eljárásban részt. A jogellenes felmondás esetén járó, elmaradt jövedelem címén igényelhető kártérítés összegét is növelnék, a jelenlegi maximum 12 havi távolléti díj helyett jogsértés súlyától függően 12-36 havi távolléti díj kifizetésével “sújtanák” a jogellenesen eljáró munkáltatókat. Ennek a legfőbb előnye talán az lenne, hogy újra megérné sok kisgyerekes anyukának felvenni a kesztyűt egy jogvita esetén, amit ugye a jelenleg hatályos törvényben maximalizált alacsony összeggel (12 havi távolléti díj) megpróbáltak a döntéshozók minél jobban elnyomni. Szintén szerepel a módosító csomagban, hogy a gyermekek után járó pótszabadságot is a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki a munkáltató – igen logikusan, hiszen ha a gyermeknevelésre tekintettel illet meg valakit több szabadidő, akkor erről, ennek igénybevételéről ne a munkáltató, hanem a szülő dönthessen.   Érdekel a munkajog, tudni szeretnéd a jogaidat a munkahelyen? Iratkozz fel az ingyenes hírlevelemre IDE KATTINTVA!   Ajánlott bejegyzések:Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetBabaszobából vissza a munka világábaVáltozások a Munka törvénykönyvébenMegszűnik a felmondási védelem?Módosult a Munka...

Tovább...

A hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságok

Szerző: Dátum: 2015. feb. 27. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

A hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságok

Kissé el vagyok maradva a hét kérdése bejegyzésekkel, de ígérem, be fogom hozni a lemaradást. Sajnos közbejött néhány olyan dolog, amivel nem számoltam, s jelentősen lassítja a kérések megválaszolását. A mai bejegyzésnek egy mindenkit érdeklő témát választottam, a gyermek után járó pótszabadságokat, pontosabban az erre jogosító időszakot fogjuk megvizsgálni. Számtalan esetben láttam, hogy sajnos bármennyit is írok róla, mégsem könnyű kiszámolni a munkavállalót megillető szabadságokat. Arról nem is beszélve, hogy a törvény is többször változott az elmúlt években. No, lássuk hát az olvasónk kérdését…   “2010-ben született kisfiam, 2012-ben kislányom, azóta itthon vagyok gyeden, gyesen… – tervezem a munkahelyemre való visszatérésem. Most számolom ki az évek alatt összegyűlt szabadságomat. Kérdésem: kisfiam tartósan beteg, 2013.10.01. óta kapok rá emelet összegű családi pótlékot a tartós betegsége miatt. Így 2013-ra is jár a 2 nap pótszabadság tartós betegsége miatt? Vagy nem jár 2013-ra ez a pótszabadság, mert csak két hónapra járt az emelt összegű családi pótlék a 12 hónapból? Válaszod előre is köszönöm! Fantasztikus a munkajogi hírleveled és a szabadságszámításos segítség is!”   A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Munkában töltött időnek minősül a törvény szerint többek között a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának időszaka is (vagy az első 12 hónap, ha még ezt 2011. augusztus 1-je előtt kezdte meg a munkavállaló). Azaz mind az alap-, mind a pótszabadságokra eme időtartamok alatt vagyunk jogosultak, s ezért időarányosan kell számolni őket. Ha a kisfiad  2013 október elseje óta minősül tartósan betegnek, akkor 2013-ban erre a két hónapra időarányosan kell számolni pótszabadságot, ha amúgy ebben az időszakban még jogosult voltál szabadságra (a lányod születése után még tartott itt a fizetés nélküli szabadság 6 hónapja). Mivel a kislányodról pontos dátumot nem írtál, így csak ilyen “viszonyítós módszerrel” tudok válaszolni. A szabadságoknál azonban a törvény szerint a tört napokat, ha elérik a felet, felfelé, ha nem, lefelé kell kerekíteni, azaz a 2 hónapra jutó valószínűleg nem éri el a 0,5-öt, így valóságban 0 lesz.   Ajánlott bejegyzések:Szabadságok útvesztőjébenSzabadság kiszámítása – gyakorlati példák 2.Pótszabadság fogyatékos és tartósan beteg gyermek utánSzabadság kiszámítása – gyakorlati példák 1.Közalkalmazottak szabadsága – Tudnivalók a szabadságról 4....

Tovább...

Egy ügyfelem tollából…

Szerző: Dátum: 2015. jan. 29. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Egy ügyfelem tollából…

A munkám bizalmi jellegéből adódóan nagyon kevés konkrétumot tudok mondani az ügyfeleimről, általában csak a sikerükről tudok nagy vonalakban beszámolni, de a részletekről nem. Nemrég úgy döntött egy anyuka, aki a könyvem segítségével védte meg a jogait, hogy megírja nekem a teljes történetét, s miután én ebből az árulkodó részleteket kivettem, megengedte a nyilvánosságra hozatalát, azért, hogy másokat is bátorítson. Ezúton is hálásan köszönöm neki a bátorságát, példamutatását! (Bármilyen hasonlóság nem a véletlen műve, ez a mai magyar valóság!) “Egy közepes méretű, magát családi vállalkozásnak mondott külföldi tulajdonú cégnél dolgoztam, mint asszisztens. Hát családias jellege abban merül ki, hogy az élén az alapító úr “trónol” és a mai napig próbál mindent kordában tartani, mindenről tudni: merev szabályok voltak, szigorú blokkolás, s még a ledolgozott munkaidőnkből is levontak WC-re menés, öltözés, lépcsőn lesétálás címén. Persze itt is „elvárt” volt túlóra, amit soha nem fizettek, de még csak meg sem köszöntek.   View image | gettyimages.com   Hát, innen jöttem én el táppénzre a szülés előtt egy kicsivel. A közvetlen főnökömmel, illetve kollégáimmal nagyon jóban voltam. Azóta is tartom velük a kapcsolatot, de sajnos időközben a közvetlen főnököm távozott a cégtől, nem túl békésen. Mivel én úgymond a jobb keze voltam, számítottam rá, hogy vele hullok. Aztán megfogant a kis tesó, s nem mentem vissza azonnal dolgozni, de sajnos a várandósságom nem volt problémamentes, s táppénzre írt az orvosom. Bementem a céghez a kis táppénzes papírommal nagy naivan, hogy akkor én mostantól táppénzen leszek. És itt ért az első pofon. Mondta az ügyvezető, hogy ez nem így megy. Az a cégnek pénzbe kerül, menjek csak szépen GYES-re, miért nem jó az nekem. Felvilágosítottam a GYES összegéről és konkrétan sírva fakadtam, hogy abból nem fogunk tudni megélni. Biztos a hormonok miatt, ott bőgtem neki… Megszánt és mondta, hogy gondolkozik rajta. Másnap hívott, hogy rendben menjek táppénzre, de “cserébe” a visszatérésemkor 3 hetet a nekem járó szabadságból munkával kell töltenem. Belementem. Amikor a gyermekem nagyobb lett, jeleztem a cég felé, hogy szeretném a szabadságomat tölteni és vissza szeretnék térni. Személyesen is bementem, beszéltem az ügyvezetővel. Nem mondta, hogy nem vár vissza. Ezek után írtam még egy levelet, hogy ne feledkezzenek meg rólam. Semmi válasz nem jött. Többször telefonáltam, de az ügyvezető titkárnője mindig lepattintott. Ahogy közeledett a visszatérésem ideje, jött a nagy pofon. Hívott az ügyvezető, hogy nincs számomra megfelelő hely, így “ugorjak be” egy közöst aláírni. Kifizetik a szabadságokat és kész is vagyunk. Miután már kaptam levegőt a sokktól, mondta, hogy nem ugrok sehova két hörghurutos gyerekkel. Későbbre kérek egy időpontot. Ebbe belement. És itt jött a képbe a te könyved. 🙂 A hírleveidre már régóta feliratkoztam. A férjem rendelte meg karácsony előtti hétfőn. Másnap már olvastuk is. Úgy készültem a főnökkel való találkozásra, mint valami vizsgára. Kiemeltem, számoltam, jegyzeteltem. View image | gettyimages.com Ami viszont ebben az időszakban nagyon érdekes volt – és ami a magyar gondolkodásmódra jellemző – hogy a barátok, rokonok elég nagy része azt vallotta, hogy felesleges küzdeni, úgysem kapom meg, ami jár, meg jobb békében szétválni, meg próbáljam meg magam visszakönyörögni még kevesebb pénzért is. Ehhez hasonló “jó” tanácsokat kaptam. De addigra már kellően felhergelt a cég azzal, hogy ilyen váratlanul ki akar rúgni, ráadásul undorító módon egy „ugorj be egy közösre” mondattal. Eljött a nagy nap, találkozás az ügyvezetővel (aki egyébként maga is családos ember). Leültem és már mondta is: nem ajánlott semmilyen pozíciót, a részmunkaidős állástól teljesen elzárkózott. Viszont az “ugorj be egy közösre, kifizetjük a szabadságod” verzió változott “közös megegyezés 45 nap felmondási idővel, 2 hónap végkielégítéssel verzióra” (7 év a munkaviszonyom). Illetve a szabadság és felmondásidő letöltését kérte. Nem is lett volna ez...

Tovább...

Változások a Munka törvénykönyvében

Szerző: Dátum: 2015. jan. 12. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 1 hozzászólás

Múlt héten szerdán a FEM3 Café-ban beszélgettünk az anyukákat, kismamákat legjobban érintő idei törvényváltozásokról, itt tudod megnézni a videót (a reklám miatt nem engem kell szidalmazni :-), ez sajnos a videó része): A fenti videóban hallható két változáson kívül még további két pontban történt módosítás (ezek a gyakorlatban lényegesebben kevesebb anyukát érintenek, de erről is jó szót ejteni): 1.) Most már tartalmazza az Mt., hogy ki minősül három vagy több gyermeket nevelő munkavállalónak: “három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló: aki, a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel a) családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy b) gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.” 2.) A második módosítás a vezető állású munkavállalókat érinti, mégpedig előírja, hogy a vezető munkaszerződése nem térhet el azon ponttól, mely a női munkavállaló emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés időtartama alatt (de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt) felmondási védelmet ír elő (a várandósság, a szülési szabadság alatti védelem, s az ettől munkaszerződésben való eltérés tiltása már 2014. március 15.-e óta szerepelt a törvényben).   Ajánlott bejegyzések:Módosul a felmondási védelem a kisgyerekesek esetében?Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetMiben fog változni a Munka törvénykönyve 2016-ban?Babaszobából vissza a munka világábaRTL Klub szakértői...

Tovább...

Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethet

Szerző: Dátum: 2014. Júl. 29. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 32 hozzászólás

Már több éve kísérem sok-sok anyuka visszatérését, harcát, próbálkozásait a munkajogi tanácsadás és a blog révén, így elég jó rálátásom van arra, hol és miben lehet hibázni! Mindezek kiküszöbölésére lassan készen is van a tutibiztos receptem, amit hamarosan te is megismerhetsz! De nézzük először a leggyakoribb hibákat! #485221847 / gettyimages.com   1.) Nem tartja  a kapcsolatot a munkáltatóval Aki nem marad kapcsolatban a munkáltatójával az nem tudhat meg újabb információkat – például megüresedő helyekről, leépítésekről, új üzletágak nyitásáról, felszámolásról… márpedig ha valaha vissza szeretnél térni, nem árt, ha tudod, mire számíts. Nem kell a főnökkel jópofizni, lehet az informátorod egy volt kolléganőd, vagy a munkaügyes (ha jófej :-)). A lényeg, hogy légy naprakész a cég életéből. 2.) Mindent az utolsó pillanatra hagy   #105783777 / gettyimages.com Azok, akik az utolsó pillanatban kezdenek el gondolkozni azon, hogy akkor mi is lesz velük, ha lejár a GYES holnap, sajnos már eleve kisebb eséllyel indulnak. A jó tárgyalási helyzethez – legyen visszavétel vagy felmondás a téma – sok bennfentes információ (lásd előző pont), alapos felkészülés, és több lehetséges kimenetet figyelembe vevő terv kell. Ezt meg ugye nem lehet egy nap alatt leakasztani a szegről (még személyes tanácsadás keretén belül sem vállalom ezt 24 órán belül :-)) 3.) Nem számol utána az otthonlét alatt felhalmozódott szabadságainak És azzal, hogy nem tájékozódik a neki járó szabadságnapok pontos kiszámításáról, s kiadási szabályairól, akár nagyon sok pénzt is veszíthet. Akár százezret is… no meg időt, ami esetleg jól jött volna még a bölcsis, ovis beszoktatáshoz. Ha meg felmondtak neki, s utólag jött csak rá a hibás számításra, nagyon nem könnyű érvényesíteni az igényét… 4.) Gondolkodás nélkül elfogadja a közös megegyezést Én elhiszem, hogy a főnök vagy a HR-es ezt ajánlgatja, de ez nem jelenti azt, hogy alá is kell írni. Tessék csak gondolkozni, összehasonlítani a munkáltatói felmondásban foglaltakkal, s eldönteni ezek után, hogy valóban olyan jó ajánlat-e, mint azt a munkáltató képviselője állítja. No, persze, ehhez azt is tudni kell, hogy mi jár felmondás esetén 🙂 5.) Nem mer kérdezni, tárgyalni   #185092490 / gettyimages.com Bármit nem értünk, kérdezzünk vissza. Valamit hiányolunk egy megállapodásból? Kérdezzünk rá! Nem tetszik a felajánlott csomag? Tárgyaljunk jobb feltételekről, hosszabb felmondási időről, vagy a munkavégzés elengedéséről, plusz egy haviról, munkáltatói kölcsön vissza nem fizetéséről, bármiről, ami nekünk jól jöhet, fontos lehet. Nem veszíthetünk semmit, legalább próbáljuk meg!   Ha a fentiek közül bármelyik is igaz rád, de nem szeretnél rosszul kijönni a helyzetből, akkor neked szól a legújabb, tuti biztos megoldásom! Évente többször indul olyan munkajogi online tanfolyamom, amit kifejezetten anyukáknak állítottam össze, s minden olyan fontos téma benne van, amivel egy kisgyermekes anyuka találkozhat. Ne maradj le róla te sem! A részletekért kattints ide: https://dolgozomami.hu/online-tanfolyam   Ajánlott bejegyzések:Babaszobából vissza a munka világábaMódosul a felmondási védelem a kisgyerekesek esetében?GYED Extra, de kinek?Idétlen időkig…Megszűnik a felmondási...

Tovább...

Pótszabadság fogyatékos és tartósan beteg gyermek után

Szerző: Dátum: 2014. feb. 19. Kategória: Újra munkában | 17 hozzászólás

Pótszabadság fogyatékos és tartósan beteg gyermek után

Többször felmerült már az utóbbi időben az a kérdés, hogy a jelenleg hatályos Munka törvénykönyve a fogyatékos gyermek szót használja a szülőket megillető pótszabadság esetén, de ez vajon a tartósan beteg gyermekekre is igaz-e, azaz utánuk is jár-e a pótszabadság? Az Mt.-nek nem ez az egyetlen tisztázatlan, vagyis nem teljesen egyértelmű pontja, több ilyen “így is, úgy is” érthető rész van benne sajnos. A gyakorlat is azt mutatja, hogy ezt nem egységesen értelmezik a bérszámfejtők sem, több ügyfelemnél is vita volt ebből a munkáltatóval, s sajnos nem jutottunk dűlőre, bármennyire is próbáltuk bebizonyítani az igazunkat. Így még korábban, 2013-ban a legtisztább megoldást választottam, kértem egy állásfoglalást az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Megerősítették, amit én korábban is gondoltam, hogy az évenkénti kettő nap pótszabadság nem csak a fogyatékos gyermeket nevelő szülőnek, hanem a tartósan beteg gyermeket nevelő szülőknek is jár, hiszen az Mt. szerint az a fogyatékos gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra. A családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegű családi pótlékot az után a gyermek után lehet folyósítani, aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségben szenved (azaz ez jár   a tartósan beteg és a súlyosan fogyatékos gyermek után is). Én pedig örömmel nyugtáztam ezt 🙂 és eltettem szépen az állásfoglalást. A minap azonban megint érkezett egy ilyen kérdés a blogra, s ekkor jutott eszembe, hogy ezt elfelejtettem megírni a nagy januári rohanásban (amikor szinte az egész hónapban minden nap napi egy személyes tanácsadásom volt a sok kirúgott anyuka miatt, s azt sem tudtam néha, hol áll a fejem…). Szóval most pótolom az elmaradásomat 🙂 Ha esetleg neked is fontos lehet ez az állásfoglalás, ide kattintva tudod elérni. Ha tudsz valakit, aki erre alapozva megkaphatja a plusz két nap szabadságot, kérlek, küldd el neki ezt a cikket! Munkajogi tanácsok kifejezetten anyukákra szabva, méghozzá ingyen? Add meg a neved, címed, s máris megkapod a hírlevélsorozat első részét néhány percen belül!     Ajánlott bejegyzések:A hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságokSzabadságok útvesztőjébenSzabadság kiszámítása – gyakorlati példák 2.Közalkalmazottak szabadsága – Tudnivalók a szabadságról 4. részHogyan számoljam ki magam a szabadságomat? – Tudnivalók a szabadságról 1....

Tovább...

Idétlen időkig…

Szerző: Dátum: 2013. nov. 05. Kategória: GYED-GYES alatt, GYED-GYES utáni visszatérés | 68 hozzászólás

Idétlen időkig…

Már nem először találkozom azzal a mondattal az anyukák részéről, hogy “lejárt a GYES-em, mennék vissza dolgozni, de a munkáltatóm szerint még várnom kell, mert nem jelentettem be a visszatérést 30 nappal előbb”. Legutóbb egy anyukának pedig azt üzente a HR-es, hogy bár lejárt a GYES, írjon egy visszatérési kérelmet (!), s ha majd ezt az igazgató úr aláírja, akkor jöhet vissza dolgozni. Úgy kb. két-három hete vár az anyuka… de meddig még, mennyi ideig? Úgyhogy, “kedves” munkáltatók, hálásan köszönöm, hogy egy újabb izgalmas témát adtatok nekem a heti bejegyzésemhez. És kedves anyukák, ezt kötelező elolvasnotok, s terjesztenetek! Kezdjük! A jelenleg hatályos munka törvénykönyve 128. §-a a következőképpen szól: “A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.” Azaz ennek igénybevételét te, a munkavállaló döntöd el, ez jár neked, s a gyermeked 3 éves koráig jár (bizonyos esetekben tovább is, a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt, lásd 2012. évi I. 130. §). A fizetés nélküli szabadság megszakításáról a hatályos Mt. 133. § (2) bekezdése rendelkezik: “A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.” A megszakítás szó azt jelenti, hogy nem veszed igénybe végig, hanem hamarabb megszakítod, mint a 3. év lejárta. Ebben az esetben (megint visszanyúlunk a jogszabály szövegéhez) egy egyoldalú jognyilatkozatot kell tenned, melyben kijelented, hogy megszünteted. Azaz ha ez egyoldalú, és kijelented benne a megszüntetést, akkor nem kérelem, nem igénylés, nem kettő aláírás van rajta, a tiéd és a munkáltatódé, aki beleegyezik, hanem csak egy, a tiéd. A munkáltatódnak nem kell beleegyeznie, mert ez nem az ő döntésétől függ, ez CSAK a te döntésed (de ennek a következményét is vállalod, azaz fel is mondhatnak neked!). Persze, nem árt, ha még néhány hasznos dolgot is írsz bele, többek között  gyermeked nevét, a születési dátumát, s a saját neved sem árt 🙂 (Pontos nyomtatványt erre itt találsz az ingyenes anyagok között.). Ami köti őt, az a 30 nap, legkésőbb ekkor megszűnik a fizetés nélküli szabadságod, s foglalkoztatnia kell téged (vagy felmondani, ha van rá valós, és okszerű indoka :-() A legkésőbb szóból pedig az következik, hogy hamarabb is megszűnhet a fizetés nélküli szabadság, ha a felek (azaz te és a munkáltatód is) úgy akarják. Nos, ezzel a megszakítás, és az idő előtti visszatérés kérdése kipipálva. Nézzük azt az esetet, amikor az anyuka otthon marad három évet. Erre az esetre az Mt. SEMMILYEN visszatérés bejelentésről szóló szabályt nem tartalmaz, mivel nem kell, nincs rá szükség! A munkáltató nagyon jól tudja, mikor született a munkavállalójának gyermeke, mikor adta ki neki a kötelező szülési szabadságot, utána a fizetés nélküli szabadságot, így ha azt az anyuka (vagy apuka) korábban nem szakította meg a fenti jognyilatkozattal, akkor a munkáltató számára teljesen egyértelmű és evidens, hogy a munkavállalójával szemben fennálló foglalkoztatási kötelezettségét mikortól kell újra teljesítenie. Az sajnos előfordul kis hazánkban, nem is kevésszer, hogy maximálisan elfeledkeznek az otthon lévő anyukákról (s tegyük hozzá, néha az otthon lévő anyuka sem nagyon tartja a kapcsolatot a munkáltatójával), de ez semmit nem változtat azon, hogy a fizetés nélküli szabadság lejárt, s az anyukát a következő naptól újra foglalkoztatni kell (legtöbbször ez a felgyülemlett szabadságok kiadásában testesül meg, vagy a felmondásban :-() Tehát összefoglalva: nincs várakoztatás, nincs 30 (60!) nap, nincs kérelem a 3. év lejárta után, melyet majd elbírál az igazgató úr, nincs időhúzás, hanem vagy munkáltatói felmondás van, vagy a szabadságok kiadása a következő naptól, amire a munkavállalót távolléti díj illeti meg, s utána vagy ezalatt tessék eldönteni, mi lesz az anyuka...

Tovább...

Köztiszviselő anyukák, figyelem!

Szerző: Dátum: 2013. Júl. 17. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 73 hozzászólás

Köztiszviselő anyukák, figyelem!

Az egyik leggyakoribb téma itt a blogon a felmondási védelem, s kifejezetten a gyermekszülés utáni esetekben van sok tévedés még mindig a fejekben. A legtöbbször nem adja meg a kérdező anyuka, hogy melyik törvény hatálya alá tartozik, így igen nehéz jó tanácsot adni 🙁 Számtalanszor írtam már róla, így aki rendszeresen követi a blogomat, vagy járatja az ingyenes munkajogi hírlevelemet, tudhatja, hogy 2012. július 1-je óta megszűnt a korábban megszokott “abszolút” védelem, igenis van olyan eset az Mt.-ben, amikor egy édesanya elküldhető a gyermeke 3 éves kora előtt munkáltatói felmondással, ha nem veszi igénybe a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságot. De vajon minden esetben, minden jogviszonyban igaz ez? Ha Mt. hatálya alá tartozó munkavállalóról, vagy közalkalmazottról beszélünk, akkor igen, hiszen ugyan az Mt. írja ezt elő, de a közalkalmazottak esetében “háttértörvényként” az Mt.-t kell nézni, amennyiben az adott paragrafusok alkalmazását a Kjt. nem zárja ki. Azonban sokan elfeledkeznek arról, hogy van egy harmadik kategória is, mégpedig a közszolgálati tisztviselők (vagy megszokott nevükön köztisztviselők), s az ő esetükben is van egy külön törvény, aminek azonban már 2011 óta nem adja hátterét az Mt. S itt bizony feketén-fehéren benne van, hogy a munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg a jogviszonyt a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, illetve – a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is – a gyermek hároméves koráig terjedő időtartama alatt. Ők tehát az egyetlen csoport, akik védettek továbbra is a felmentéssel szemben. Az Mt.-ből már megszokott szabályozás, mely szerint a védelem a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette, s a hogy a védelem az anyát illeti meg, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi, itt is megtalálhatóak. Hogy ez miért van? Vagy hogy nem fair a többi anyukával szemben, akik viszont nem kapják meg ezt az “abszolút” védelmet? Hát, lehet ezen vitatkozni, de azt is tudnotok kell, hogy a köztisztviselők esetében ugyanakkor a fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára jár csak fizetett szabadság, akkor is, ha ezt 2011. augusztus 1-je előtt kezdték meg. Azaz ha egy köztisztviselő a második, vagy harmadik babájával van odahaza, úgy, hogy közben nem ment vissza dolgozni, hiába volt még korábban, a hatályos törvény szerint 12 hónapra jutó szabadságra jogosult az első, második baba után, ezt utólag egyszerűen “megvonták” tőle az új törvénnyel ami 2011-ben lépett hatályba. Hát, ez sem túl fair dolog… Vitád, problémád van a munkáltatóddal? Szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből? Jó lenne, ha valaki személyesen segítene eligazodni a jogi útvesztőben? Kattints ide, s nézd meg, hogyan tudok neked személyesen is segíteni! Ajánlott bejegyzések:Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetMiben fog változni a Munka törvénykönyve 2016-ban?Babaszobából vissza a munka világábaA hét kérdése: felmondhatnak-e, ha nem mész vissza a gyermeked 3 éves kora előtt dolgozni?Módosul a felmondási védelem a kisgyerekesek...

Tovább...

Szabadságok útvesztőjében

Szerző: Dátum: 2013. máj. 06. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 56 hozzászólás

Szabadságok útvesztőjében

Sokszor változott az elmúlt években a Munka törvénykönyve a dolgozót megillető szabadságok tekintetében, az egyik legnépszerűbb téma ez a blogon. Úgy gondoltam, – tekintve, hogy még mindig sok a félreértés és a téves info – készítek egy kisokost, amit gyorsan átfutva remélem, mindenki átlátja a főbb változásokat 🙂 1.) Még mindig jár a szülési szabadság 24 hetére a fizetett szabadság, s a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság első 12 hónapjára, ha még ezt az utóbbi időszakot 2011. augusztus 1-je előtt kezdted meg, ha utána, akkor már csak 6 hónapra (Mt. hatálya alá tartozó dolgozók és közalkalmazottak esetén, köztisztviselőknél azonban egységesen 6 hónap és kész). 2.) Jelentős változás a 2012. július elsejével hatályba lépett törvényben, hogy már nem jár fizetett szabadság a a naptári évenként harminc napot meghaladó keresőképtelenség esetén, erre tessék figyelni anyukák!!!!! 3.) Gyakran kérdezik tőlem, hogy ha a GYES után szabin vannak, akkor arra az időre is jár-e a fizetett szabi… a válasz természetesen igen! 4.) Az alapszabadság mértéke – bár a meghatározási módja kissé változott – ugyanannyi, erről többet ide kattintva olvashatsz, ha Mt. hatálya alá tartozol, ha közalkalmazott vagy, akkor ezt a postot böngészd át! 5.) A gyermekek utáni pótszabadságok rendszere 2012-ben változott, azaz innentől kezdve mindkét szülő jogosult a szabikat igénybe venni, erről többet itt olvashatsz. 6.) A szabadságot a munkáltató adja ki, ne te veszed ki 🙂 csak hogy félreértés ne legyen… azaz nem te döntöd el, hogy GYES után kiveszed-e, vagy inkább azonnal dolgozol.. 🙁 7.) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett tárgyévben kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni. Azaz ha fizetés nélküli szabin voltál, annak megszűnése, vagy megszüntetése után 60 napja van a munkáltatódnak kiadni a szabidat! Vita nincs, más megoldás nincs, pénzbeli megváltás – munkaviszony megszűnését, megszüntetését kivéve – nincs! 8.) A szabadság soha, de SOHA nem veszik el – bárki bármit is állítson! Ha egy fél focicsapatot szültél, akkor is annyiszor jár, ahány gyermeked van. 9.) A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni, azaz ha te hétfőtől péntekig dolgoztál, akkor azokra a napokra, ha pedig mondjuk négy napot egy héten, akkor azokra.  Ha 8 órás a szerződésed szerinti munkaidő, akkor 8 órányi bért számfejtenek, ha 4 órás, akkor 4 órányit, ha 12 órás, akkor 12-nyit (azaz órában kell elszámolni és nyilván tartani). És végül az alapszabályok: továbbra sem számolom senkinek ki a szabadságát, hogy miért nem, azt már itt egyszer megírtam, de aki szeretné maga kiszámolni, az Mt. hatálya alá tartozóként itt, és közalkalmazottként itt talál segítséget hozzá.   Ha odahaza lévő, és visszatérést fontolgató anyuka vagy, de nem tudod pontosan, mihez van jogod, nem igazodsz el a szabadságszámításban, vagy nem tudod, felmondhatnak-e neked, akkor ajánlom figyelmedbe az online munkajogi tanfolyamot! Kattints ide a részletekért! Ajánlott bejegyzések:A hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságokSzabadság kiszámítása – gyakorlati példák 2.Pótszabadság fogyatékos és tartósan beteg gyermek utánSzabadság kiszámítása – gyakorlati példák 1.Közalkalmazottak szabadsága – Tudnivalók a szabadságról 4....

Tovább...

Szabadság kiszámítása – gyakorlati példák 2.

Szerző: Dátum: 2012. Sze. 05. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 45 hozzászólás

Szabadság kiszámítása – gyakorlati példák 2.

Ígérem, hogy kaptok még egy példát a szabadság számításra, közalkalmazottak esetén is. Nézzük tehát Gizikét, aki közalkalmazottként dolgozik, és 2011. február 28-án szült, s aznap vette igénybe a szülési szabadságot is! Gizike életkora – nem szemérmesség, hanem a törvény miatt – rejtve marad előttünk (hiszen a közalkalmazottaknál nem függ a szabadság az életkortól). Ellenben “kutakodunk a pénztárcájában”, mert tudnunk kell, hogy milyen fizetési fokozata, és fizetési osztálya van, mert ez adja az ő szabadságait. 🙂 Gizike “E” fizetési osztályba, és 5-ös fokozatba tartozik, azaz 21 nap alapszabadsága, és 5 pótnapja van. Gizike kissé “pazarlóbban” bánt a szabikkal, s kivett egy kicsit többet a szülés előtt, mint időarányosan járt volna neki, mégpedig 10 napot 2011-ben. Így hiába járna Gizikének is a szülési szabadság 24 hetére, és a fizetés nélküli szabi első 6 hónapjára szabadság, valójában kevesebbet fog majd kapni, mert a 2011-es szabijából – ami 26 nap – elhasznált már 10-et. Így 2011. december 31-ig csak 16 jár neki. És jár még neki 2012-ben is? Nézzük csak, meddig is tart neki a GYED / fizetés nélküli szabi első 6 hónapja? Szülési szabin volt 2011. február 28-tól, elő tehát az öröknaptárt, hogy kiszámoljuk, meddig is tartott a szülési szabija, s utána a fizetés nélküli szabi első 6 hónapja. 2011. augusztus 14-ig tartott a 24 hét, tehát augusztus 15-től volt szülési szabin (szegényke pont kiesett azok köréből, akiknek még 12 hónapra járt szabi 🙁 ), egészen 6 hónapot, azaz 2012. február 14-éig. Tehát számoljunk még neki januárra és február 14-éig időarányos szabit, azaz január 31 nap, február 14 nap, ez összesen 45 nap, 26 osztva 366-tal és szorozva 45-tel = 3,19, azaz 3 egész nap jár még neki. Tehát 16 + 3 = 19. Nem felejtettünk el semmit? Dehogynem, a gyermek után pótszabit (Gizike férje ezt anno nem vette igénybe)! Egy évre jár két nap, tehát 24 hétre és 6 hónapra (legyünk most ilyen slendriánok, és számoljunk így saccperkábé), ami majdnem egy év, jár neki 2 nap. Összesen tehát 21 nap. Ugyanilyen módszerrel kell kiszámolni, ha több gyermeke van valakinek, hiszen minden gyermek után jár a szabi, ha azt az anyuka nem vette ki a következő baba megszületése előtt azokat. Ugye, hogy te is meg tudod csinálni?   Közalkalmazottaknak szóló, kifejezetten kisgyerekes anyukákra szabott jogi tanácsokat szeretnél, méghozzá ingyen? Add meg a neved, e-mail címed, s máris megkapod a hírlevélsorozat első részét!   Ahhoz, hogy a későbbiekben téged érdeklő munkajogi információkat megfelelő időben küldhessek, kérlek, ne csak a nevedet, és az email címedet add meg, hanem a legkisebb gyermeked születési évét és hónapját is (nem kötelező, de ajánlott). Név:* E-mail cím:* Legkisebb gyermeked születési éve év20182017201620152014201320122011201020092008200720062005 Legkisebb gyermeked születési hónapja hónap123456789101112   (photo by septuagesima) Ajánlott bejegyzések:A hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságokSzabadságok útvesztőjébenPótszabadság fogyatékos és tartósan beteg gyermek utánSzabadság kiszámítása – gyakorlati példák 1.Közalkalmazottak szabadsága – Tudnivalók a szabadságról 4....

Tovább...

Szabadság kiszámítása – gyakorlati példák 1.

Szerző: Dátum: 2012. Sze. 03. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 181 hozzászólás

Szabadság kiszámítása – gyakorlati példák 1.

Hát, kedves anyukák, úgy látom, továbbra sem megy a szabadságok kiszámítása önállóan, így gondoltam, kaptok még egy kis segítséget. A héten konkrét számításokat fogok bemutatni, hogy mindenki láthassa, nem ördöngösség ez 🙂 Fiktív, kitalált adatokkal megnézünk egy Mt. hatálya alá tartozó, majd később egy közalkalmazott anyukát, hogy ennek alapján mindenki el tudjon igazodni a szabadságszámítás ködös, sűrű dzsungelében 🙂 Első alanyunk az 1975-ben született Marika, aki 2010-ben szülte első babáját. Marika a szülés előtt is még dolgozott, nagy szorgalmas volt, és az az évi szabadságaiból is csak 2 napot használt fel 2010-ben. Szülési szabadságra  a szülés napján, 2010. május 1-jén ment, majd utána a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságot igényelt munkáltatójától. (Ugye tudjuk, hogy valójában TGYÁS-t, megy GYED-et emlegetnek sok helyen – néha én is – , de ezek a pénzbeli ellátások, amiket kapunk, a szabit meg az Mt. szerint kapjuk, ami szülési szabadságot, és fizetés nélküli szabadságot említ :-). Ezért most én is precíz leszek!) Nos, Marikának már hiányzik a munkahelye, s nagyon szeretne újra dolgozni, tekintettel arra, hogy kicsinyét a bölcsiben tárt karokkal várták, s két hét alatt gond nélkül beszokott. Szerencséjére munkáltatója is szeretettel várja vissza, így Marikának már csak egy kérdése maradt: mennyi szabija is lesz, amit a munkáltatója kiad neki? Marika először is beüti a google keresőbe, hogy öröknaptár, s a legelső találatot el is menti magának: http://nagyvofely.hu/2010/oroknap , hogy amikor majd számolgat, tudja pontosan, hogy évekkel ezelőtt hogyan is voltak a napok, hónapok… Ezek után nekiáll számolni: Jár szabadság a szülési szabi idejére, és a fizetés nélküli szabi első évére (mert Marika még 2011. augusztus 1-je előtt kezdve meg a fizetés nélküli szabit), tehát 2010. május 1-jétől 24 hétig, azaz 2010. október 15.-ig (ugye, hogy erre is jó az öröknaptár?), majd utána 2010. október 16-tól egy évig, azaz 2011. október 15-ig. A szabadságot időarányosan kell kalkulálni, azaz az éves szabadságból csak azokra a napokra jogosult, amik erre az időszakra esnek. De mennyi is volt az éves szabadsága 2010-ben? Hány éves is volt? 35. életévét töltötte, tehát 25 napja volt neki. Mit is mondtunk? Hogy kivett már 2 napot az éves szabijáról, tehát akkor mennyije maradt 2010. december 31-ig? Igen, 25-2 = 23. Na, 2010 ezzel le is tudva.(Persze számolhattam volna úgy is, hogy 2010-ben járt neki április 30-ig 8,2 szabadságnap, s ebből ő igénybe vett 2-t, azaz maradt itt 6 napja, és a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabi 2010-es idejére május 1-jétől december 31-ig járt neki 17 szabadságnap. Ez így ugyanúgy 23-at ad ki.) Most jön 2011. Meddig is jár neki szabi? 2011. október 15-ig, a fizetés nélküli szabi első évéig. Akkor elsőnek megnézzük, hogy 2011 nem szökőév-e? Nem! Jó, akkor kiszámoljuk, hogy hány nap van 2011. január 1-jétől 2011. október 15.-ig. Januárban 31, februárban 28, márciusban 31, áprilisban 30, májusban 31, júniusban 30, júliusban 31, augusztusban 31, szeptemberben 30, és októberben 15 jár még neki. Ez együtt 288 nap. Hány nap is van az évben? 365. Leosztjuk az éves szabadságnapok számát – ami 2011-ben is 25 az életkora alapján – 365-tel, és beszorozzuk 288-cal. Az eredmény 19,7, a felet elérő töredéket felfelé kerekítjük, azaz 20 nap. A gyermek utáni szabit Marika párja vette igénybe, így azt ő már nem igényelheti. Így összesen van neki 23 és 20, azaz 43 napja, amit a munkáltatója ki kell, hogy adjon. Ugye, hogy nem olyan vészes??? 🙂 Ha Marika egy évvel később szült volna, akkor már csak a fizetés nélküli szabi 6 hónapjára járt volna neki szabadság, hiszen akkor 2010. október 16. helyett 2011.október 16-án kezdte volna meg ezt az időszakot (ugye még emlékeztek? 2011. augusztus 1. a választóvonal!) Hamarosan jön a közalkalmazottas...

Tovább...

Közalkalmazottak szabadsága – Tudnivalók a szabadságról 4. rész

Szerző: Dátum: 2012. ápr. 27. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 99 hozzászólás

Közalkalmazottak szabadsága – Tudnivalók a szabadságról 4. rész

Továbbra sem adom fel ama küldetésemet, hogy megtanítsam az anyukákat szabadságot számolni! Az elmúlt hetekben részletesen áttekintettük, hogyan kell kiszámolnia a babázás után kiadandó szabikat egy Mt. hatálya alá tartozó anyukának, ma a közalkalmazottak lesznek „terítéken”. Ahhoz, hogy pontosan ki tudd számolni, hány nap jár neked, két dolgot kell tudnod, az egyik, hogy egy adott naptári évre hány nap illet meg, s a másik, hogy mely időszakban vagy jogosult szabadságra a babázás alatt. Az alapelv nagyon egyszerű: van minden közalkalmazottnak alapszabadsága, s pótszabadsága. Közalkalmazottaknál az alapszabadság a fizetési osztálytól függ:  az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap jár, az ,,E”, ,,F”, ,,G”, ,,H”, ,,I”, ,,J” fizetési osztályban évi huszonegy munkanap. Ezen túl a közalkalmazottaknak a fizetési fokozatukkal egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. (Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg.) A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg. Emellett a bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. (Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét végrehajtási rendelet állapítja meg.) A pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül – a vezető beosztás és a nevelő munkát jelentő munkakör esetén járókat kivéve – egyszerre többféle jogcímen is megilleti. A fizetési fokozathoz kapcsolódó és a munkakör alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár. A munkakör és a vezető beosztás  alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár. Ehhez jönnek a gyermek utáni pótszabadságok, ami évi 2 nap 1 gyermeknél, 4 nap kettőnél, és 7 nap három, van ennél több gyermeknél. Erre a pótszabadságra a szülés évében teljesen jogosult az anyuka, az utána otthon töltött évek alatt azonban csak abban az időszakban, amíg az alapszabadságára is jogosult. Azt, hogy mely időszakban vagy jogosult szabira, hasonló módon kell megállapítani, mint az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalóknál, ebben nincs különbség, a szülési szabadság, és a fizetés nélküli szabadság első 12 hónapja, illetve első 6 hónapja alatt (erről többet ide kattintva olvashatsz, ebben a korábbi post-ban mindent leírtam részletesen). Eltérő megállapodása hiányában a szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni, de megállapodhattok úgy, hogy a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül történik ez meg. Mi kell még? Akik régebb óta követik a blogot, már tudják a választ: papír, toll, számológép, naptár… 🙂   Közalkalmazottaknak szóló, kifejezetten kisgyerekes anyukákra szabott jogi tanácsokat szeretnél, méghozzá ingyen? Add meg a neved, e-mail címed, s máris megkapod a hírlevélsorozat első részét!   Ahhoz, hogy a későbbiekben téged érdeklő munkajogi információkat megfelelő időben küldhessek, kérlek, ne csak a nevedet, és az email címedet add meg, hanem a legkisebb gyermeked születési évét és hónapját is (nem kötelező, de ajánlott). Név:* E-mail cím:* Legkisebb gyermeked születési éve év20182017201620152014201320122011201020092008200720062005 Legkisebb gyermeked születési hónapja hónap123456789101112   (photo by patriziasoliani) Ajánlott bejegyzések:Hogyan számoljam ki magam a szabadságomat? – Tudnivalók a szabadságról 1. részA hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságokPótszabadság fogyatékos és tartósan beteg gyermek utánSzabadságok útvesztőjébenSzabadság kiszámítása – gyakorlati példák...

Tovább...

Szabadságok kivétele és a GYES kapcsolata – Tudnivalók a szabadságról 3. rész

Szerző: Dátum: 2012. ápr. 16. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 149 hozzászólás

Szabadságok kivétele és a GYES kapcsolata – Tudnivalók a szabadságról 3. rész

Remélem, hogy a korábbi cikkek alapján már mindenki ki tudta számolni, hogy mennyi szabadság is jár neki munkába visszatéréskor, és már azt is tudjátok, hogyan is kell majd ezt a munkáltatónak kiadnia. Nézzük tehát a következő nagy kérdést, hogyan is érdemes intézni a szabadságok kivételét és a GYES folyósítását. Az első fontos tudnivaló, hogy 8 órás kifizetés (mindegy, hogy valójában dolgozol, vagy szabadságon vagy) és a GYES együtt nem működik! Azaz ha nem a gyermeked 3 éves kora után térsz vissza, hanem hamarabb, akkor több mindent is végig kell gondolnod. Ha teljes munkaidőben mész vissza dolgozni, akkor a GYES-t teljesen le kell mondanod, hiszen nem leszel rá jogosult. Tehát attól a naptól kezdve, hogy nem vagy fizetés nélküli szabadságon, GYES-t sem kaphatsz, de mivel a bent ragadt szabadságnapokat veszed ki, így jobban is jár a családi kassza :-). Ha azonban részmunkaidőben mész vissza (és erre július elsejétől törvény szerint mindenkinek meglesz a lehetősége), akkor azt tanácsolom, hogy a munkaszerződés-módosítást csak a szabadságok kivétele után írd alá, vagy ha előbb aláírjátok, csak onnantól legyen érvényes, hiszen a szabadságokat a mindenkori érvényes munkaszerződés szerint fizetik ki, márpedig nem mindegy, hogy 4, 6, vagy 8 órányi bért kapsz… Ha a szabikat 8 órával fizetik ki, akkor erre az időre a GYES-t le kell mondanod, és készülj fel arra, hogy az újra igénylésnél a részmunkaidős szerződésedet is be fogják kérni valószínűleg, ellenőrzik, hogy valóban jogosult vagy-e munkavégzés mellett is a GYES-re (azaz maximum heti 30 órát dolgozol-e)? Ha korábban is maximum napi 6 órában dolgoztál, akkor nem kell a fentebb írtakkal foglalkoznod, egyszerűen megszünteted a fizetés nélkülit, s a szabik kivétele alatt is kaphatod a GYES-t a gyermeked 3 éves koráig. Ha ikrei vannak egy anyukának, akkor dolgozhat teljes munkaidőben GYES folyósítás mellett, ha az egyik baba utáni GYES-ről lemond, tehát nála a szabadságok kifizetése mehet 8 órával, s egy GYES-t folyósítanak neki közben. Ha tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermeke van az anyukának, neki nem kell a szabik kifizetése alatt lemondania a GYES-t, ő kaphatja egyszerre a kettőt. Hát, anyukák, ennyi volt a tudnivaló, véget ért az “alapfokú szabadságos kiképzés” az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók részére 🙂 Használjátok okosan az információkat, számoljatok, tervezgessetek, s főleg, álljatok ki magatokért! A következő szabadságos post alkalmával a közalkalmazottak és köztisztviselők jönnek, hogy ők se maradjanak ki a jóból! Hamarosan… (photo by patriziasoliani) Vitád, problémád van a munkáltatóddal? Szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből? Jó lenne, ha valaki személyesen segítene eligazodni a jogi útvesztőben? Kattints ide, s nézd meg, hogyan tudok neked személyesen is segíteni! Ajánlott bejegyzések:Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetIdétlen időkig…Szabadság kiszámítása – gyakorlati példák 1.Mától változnak a szabadságokra vonatkozó szabályok!!!Módosult a Munka...

Tovább...

Szabadság kivétele GYED/GYES után – Tudnivalók a szabadságról 2. rész

Szerző: Dátum: 2012. feb. 13. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 234 hozzászólás

Szabadság kivétele GYED/GYES után – Tudnivalók a szabadságról 2. rész

Múlt héten összefoglaltam, hogy melyek az alapvető tudnivalók a szabadsággal kapcsolatban, mi alapján és mennyi szabadság jár az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalóknak, s arról is írtam, hogyan kell a pótszabadságokat kiszámolni. Tehát ezek alapján már biztosan ki tudtad te is számolni, hogy mennyi szabi jár neked a visszatéréskor. A mai bejegyzésben a második nagy kérdéssel, szabadságok kiadásával foglalkozom, tekintettel arra, hogy itt is nagyon sok félreértés van a munkavállalói, de sajnos a munkáltatói oldalon is. És mivel pont egy jelentős Mt. változás előtt állunk (2012. július elsejével jön az új szabályozás), olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy mindkét verziót be tudom nektek mutatni 🙂 Nem ördöngösség ez kérem, a munkába visszatérő anyukák szabadságának kiadására az Mt. tiszta, egyértelmű irányvonalakat ad: a jelenlegi szabályozás szerint a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén (ide számít az az időszak, amíg szülési szabadságon, vagy a gyermek gondozása miatt  fizetés nélküli szabadságon vagy) az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül, ha az akadályoztatás időtartama egybefüggően a 183 napot elérte vagy meghaladta, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított 183 napon belül kell a munkáltatódnak kiadni a a szabadságot, ha az esedékesség éve eltelt. És ott van eme rész mögött még egy nagyon fontos mondat: “E rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.” Tehát az, hogy GYED után visszamész dolgozni napi 6 órában GYES mellett, de a bent ragadt szabikat majd csak GYES után akarják kiadni/kifizetni, nem felel meg ennek! Ne hidd el, bárki is állítja neked! Van még egy fontos dolog, amit tudnotok kell: jelenleg a babázás után a munkába visszatéréskor megvan a lehetőségetek arra, hogy nem kiveszitek a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot, hanem azt a munkáltatótok közös megállapodásotok alapján pénzben is megválthatja, tehát így hamarabb tudtok munkába állni, s egy kis plusz pénz jön hamarabb a családi kasszába. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet; s ettől a rendelkezéstől érvényesen szintén nem lehet eltérni.  Persze, amennyiben a munkaviszony megszűnik, a ki nem vett szabik kifizethetőek, nem kell feltétlenül letölteni azokat (ha például egy másik állás vár titeket, ahol mihamarabb kezdeni szeretnétek). Egy biztos, sem így, sem úgy nem veszik el szabadság. Az idén év közben történő változások révén azonban a fentebb írtak is módosulni fognak, az új szabályozás az lesz, hogy szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni (ez a “felmerült” ok az a kis rosszcsont, aki a másik szobában szuszog, esetleg rosszabb esetben a lábadat rágja 🙂 miközben te ezt olvasod), az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adnia a munkáltatónak. Ennyi… nincs 183 napon innen, és túl, nincs egyéb bonyolítás… 🙂 Ugye, hogy nem atomfizika ez? Hamarosan jön az újabb lecke, a GYES és a szabik kivételének kapcsolatáról, kifejezetten azon anyukák kedvéért, akik részmunkaidőben mennek vissza a csemete 3 éves kora előtt dolgozni. Addig is okosodjatok, tanuljatok, olvassatok, és ne hagyjátok magatokat!!! (photo by Helga Weber) Ha odahaza lévő, és visszatérést fontolgató anyuka vagy, de nem tudod pontosan, mihez van jogod, kattints ide, s kérd az ingyenes munkajogi hírlevélsorozatomat! Ajánlott bejegyzések:Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetIdétlen időkig…Köztiszviselő anyukák, figyelem!Szabadság kiszámítása – gyakorlati példák 1.Közalkalmazottak szabadsága – Tudnivalók a szabadságról 4....

Tovább...

Hogyan számoljam ki magam a szabadságomat? – Tudnivalók a szabadságról 1. rész

Szerző: Dátum: 2012. feb. 06. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 141 hozzászólás

Hogyan számoljam ki magam a szabadságomat? – Tudnivalók a szabadságról 1. rész

Kedves Anyukák! Ígértem, hogy elkészítem a “hogyan számoljuk ki magunk a szabadságukat” kisokost nektek, hogy mindenki magabiztosan tudjon fellépni GYED, GYES utáni visszatéréskor a “mennyi is az annyi és mennyi is jár nekem” egyeztetés során. Nos, vágjunk bele, kezdjük az alapoknál, itt az első lecke! Az, hogy mennyi szabadság jár egy anyukának alaphelyzetben, attól függ, hogy ki a munkáltatója, azaz a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik-e, vagy a Közalkalmazottak, vagy Köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá. Ennek megfelelően több számítási mód létezik, különböző adatokra is van szükség az egyes esetekben. A mai leckénk az Mt. hatálya alá tartozó anyukák esetében az alap tudnivalókat mutatja be. A jelenleg hatályos Munka törvénykönyve vonatkozó paragrafusai kimondják, hogy a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A munkaviszony szünetelésének időtartamára is jár bizonyos esetekben szabadság, ilyen az anyukáknál a keresőképtelenséget okozó betegség időtartama (ez 2012. július elseje után úgy módosul, hogy naptári évenként 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség időtartama), a szülési szabadság időtartama és  a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapja. FIGYELEM: Akik ez utóbbit 2011. augusztus 1-je előtt kezdték meg, nekik még nem 6, hanem 12 hónapra jár a szabadság (erről többet itt olvashattok, egy korábbi cikkben). Az alapszabadság mértéke 20 nap (ez életkortól függetlenül jár), ez a következőképpen változik az életkortól függően: huszonötödik életévétől huszonegy; huszonnyolcadik életévétől huszonkettő; harmincegyedik életévétől huszonhárom; harmincharmadik életévétől huszonnégy; harmincötödik életévétől huszonöt; harminchetedik életévétől huszonhat; harminckilencedik életévétől huszonhét; negyvenegyedik életévétől huszonnyolc; negyvenharmadik életévétől huszonkilenc; negyvenötödik életévétől harminc munkanapra emelkedik. Abban az évben már jogosultak vagytok a nagyobb számú szabadságra, amelyik évben az adott életkort betöltitek. Nem baj tehát, hogy valaki mondjuk 2012. december 4.-én tölti be a 35.-életévét, attól erre az évre 25 nap alapszabadság jár neki. Az alapszabadságok mellett számotokra fontos még a pótszabadságok közül az a fajta, amit a gyermek után biztosít a törvény. Ezeket a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után lehet igénybe venni,  egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Ez a pótszabadság is ugyanarra az időszakra jár, mint az alapszabadság, tehát a táppénz, szülési szabi és a fizetés nélküli szabi idejére. Aki tehát végig odahaza marad GYES-en, ne számoljon 3 évnyi pótszabit a babócák után, mert nem jár annyi, ahogy alapszabadság sem! Ha időközben visszamentek dolgozni, akkor persze értelemszerűen jár :-). FONTOS változás, hogy idéntől kezdve nem egyik, vagy másik szülő veheti ezt igénybe, hanem MINDKETTŐ (ahogy erről nemrég írtam), de csak akkor, ha dolgoznak (vagy az előbb említett jogosító időszakok valamelyikében van az anyuka)! A szabadságot átadni nem lehet, ha például apuka nem dolgozik… (csak mert volt ilyen kérdés is nemrég :-)) Ha a szülés évében esetleg nem vetted ki az összes szabadságodat, ami időarányosan járt még a munkavégzésed idején (bár ennek kicsi az esélye, de előfordulhat), akkor természetesen ezekre a napokra is jogosult vagy. Ha például valaki februárban szült, de abban az évben egyetlen napot sem vett ki, akkor ezek a napok nem vesznek el (állítson bármit is  a munkáltatótok)! Két dolgot kell még tudnotok a számításhoz, az egyik az, hogy ha a munkaviszonyotok év közben kezdődött vagy például év közben tértek vissza újra dolgozni, úgy részetekre a szabadság időarányos része jár (ennek számítási módját is hamarosan megnézzük konkrét példán keresztül). A másik, hogy ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik (például 12,6 nap), a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít (tehát felfelé kerekítjük, ha még emlékeztek erre a matematikai kifejezésre :-))....

Tovább...

Anyukák, önállósodásra fel!

Szerző: Dátum: 2012. jan. 28. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 1 hozzászólás

Anyukák, önállósodásra fel!

Aki régebb óra követi a blogomat, tudja, hogy az egyik vesszőparipám a magyar munkavállalók (és ezen belül az anyukák) általános munkajogi tudása, felkészültsége. Többször is írtam már erről, s újra és újra előveszem a témát, mert nem hagy nyugodni a gondolat, hogy nem lehet semmit tenni az ellen, hogy jogi tudás hiányában rengeteg munkavállalóval, anyukával, kismamával tolnak ki. Ezért is indítottam a régi blogot, majd ezt a honlapomat kibővített tartalommal, újabb és újabb cikkekkel, segítséggel. De az alapproblémát még nem oldottam meg (s tudom, nem is én fogom, de legalább szeretnék hozzájárulni): továbbra is sokan vannak, akik – még fellelhető és közérthető információk birtokában is – inkább másokat kérdeznek, és másokra támaszkodnak, mint saját maguk utánajárnak az őket érintő kérdéseknek, önálló véleményt formálnak. Ne értsetek félre, nem az a baj, hogy az ember kérdez, hanem az, hogy nem gondolkozik eleget. Sajnos – kövezzetek meg érte, de akkor sem fog ez a véleményem változni – a magyar munkavállaló alapvetően önállótlan, nem gondolkozik, hagyja magát vezetni, megvezetni, s bizony sokszor lusta is (nem a munkában, hanem a munkához kapcsolódó jogi ismeretek elsajátításában). Sok oka van ennek, beszélhetnénk az előző korszakokról, rendszerváltás előtti állapotokról, iskolai jogi képzésről, pontosabban annak hiányáról, de a mostani világ is a “megvezetésre” játszik. Jobb, ha te nem gondolkozol, jobb, ha nincs önálló véleményed, akaratod, tudásod… S ennek része az, hogy ellustulnak az emberek, nem gondolkoznak, nem tanulnak új dolgokat, mert azt én úgysem értem, az nekem úgysem megy. Hát, a fenét nem! (Már bocsánat!) Nagyon sok kérdést kapok rendkívül összetett jogi esetekről, legyen az munkába való visszatérés, felmondás, felszámolás alatt álló cég, vagy egyéb téma. Mindig örülök, amikor az anyuka úgy ír, úgy fogalmaz, hogy látom: utánaolvasott: van aki az Mt.-t is idézi, mert olvasta, megpróbálta értelmezni, és kérdi, hogy ugye jól látja-e, jól gondolja-e? Ilyenkor repes a szívem, mert felsejlik az a remény, hogy talán egyszer olyan öntudatos és tájékozott munkavállalók lesznek ebben az országban is, mint más nyugati országban. Nos, most én is hozzá fogok ehhez tenni valamit. Rettenetesen sok kérdést kapok a szabadságszámítással kapcsolatban, sokszor olyan hozzászólások formájában, hogy a megadott információkból alapvetően nem lehet megállapítani, mennyi szabi is járna az anyukának. Hát, ez ám a kihívás 🙂 Először még élveztem, írtam, írtam, rendíthetetlenül írtam, de amikor 100-adszorra is meg kell írom, hogy az életkortól függ a szabi az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalóknál, azaz életkor hiányában nem tudok mit mondani… nos, akkor kissé elvesztem a lelkesedésemet. És persze mindezen hozzászólások, kérdések ama cikk alatt, amiben ezt is leírtam. Ilyenkor kezdem elveszíteni abbéli hitemet, hogy igen, tudok változtatni ezen a hozzáálláson, meg tudom tanítani az anyukákat legalább azokra az alapokra, amire szükségük lehet. Pedig higgyétek el, nem ördöngösség ez… van egy kedvenc mondásom, többen hallották már a kollégáim közül, amikor a munkánkról beszélek, s ez ide is tökéletesen illik: “ide 4 alapvető matematikai művelet kell.” És tényleg: nem kell differenciálszámítás, nem kell integrál, sem atomfizika. Csak összeadni, kivonni, osztani és szorozni kell. Meg olvasni, gondolkozni, és értelmezni. Hát, kedves anyukák, tisztelettel és mélységesen őszinte segítő szándékkal közlöm, hogy nem fogok innentől kezdve senkinek szabadságot számolni, hanem szépen, értelmesen, még egyszer, nagyon alaposan és egyszerű nyelvezettel megírom, hogyan kell kiszámolni a szabikat. Adok mellé magyarázó számításokat is, hogy egyszerűbb legyen megérteni. Kezdjük nemsoká az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalókkal, utána jönnek a közalkalmazottak, köztisztviselők… szépen egyenként, minden részét átnézzük, lépésről lépésre. Melléteszem nektek a jogi hátteret is, az se hiányozzon. S utána tiétek a pálya! Elő a számológéppel, kockás füzettel, tollal, és számoljatok! Magatokért! Kezdjük el együtt, tanuljátok meg mihez és mennyihez van jogotok! Hamarosan jön az első lecke! (A házi feladatot helyesen beküldők pedig...

Tovább...

2+2 = :-)

Szerző: Dátum: 2012. jan. 19. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 22 hozzászólás

2+2 = :-)

A Munka törvénykönyve módosulásai kapcsán az utóbbi időben leginkább csak hideget kaptak az anyukák, kismamák az elmúlt időben: felmondási védelem részbeni megszűnése (ami majd júliustól jön), korábban a GYED alatt járó fizetett szabadságok idejének 6 hónapra való csökkentése 12 hónapról, vagy hogy a lombikbébi programban részt vevő nők max. 6 hónapig élvezhetik majd a védettséget… Van azonban jó dolog is 🙂 Nem volt túl nagy visszhangja a sajtóban, így gondoltam, írok róla, hogy mindenki tudja, és igényelhesse: a gyermek után járó pótszabadságokat mostantól MINDKÉT szülő igénybe veheti, nem csak az egyik. S a hitetleneknek – vagy a törvényt még nem olvasó munkáltatóknak 🙂 – álljon itt a hatályos Mt. vonatkozó paragrafusa is: “132. §  (2) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.” Tehát, apukák és dolgozó mamik, szabadságra fel, töltsetek több időt a gyermekeitekkel KÖZÖSEN! (photo by Jackal of all trades) Szeretnél jobban érteni a munkajoghoz? Tudni akarod, milyen változásokat hoz az új Mt.? Iratkozz fel az ingyenes munkajogi hírlevelemre! KATT IDE! Ajánlott bejegyzések:Visszahívhatnak szabadságról?Módosul a felmondási védelem a kisgyerekesek esetében?A hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságokVáltozások a Munka törvénykönyvébenAz 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka...

Tovább...

Mától változnak a szabadságokra vonatkozó szabályok!!!

Szerző: Dátum: 2011. aug. 01. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 105 hozzászólás

Mától változnak a szabadságokra vonatkozó szabályok!!!

A mai naptól érvényesek a Munka törvénykönyvének módosított szabályai, többek között a szabadságok tekintetében. Bár korábban már írtam róla többször is, még mindig sok kérdést kapok, hogy “akkor mikortól is érvényesek az új szabályozások”, “vonatkoznak-e már rám, vagy még nem”… Így gondoltam, legjobb, ha írok egy tisztázó bejegyzést, amiből mindenki megérti a néha bonyolult fogalmazású törvényt. Nézzük tehát a legfontosabb két dolgot: 1.) A korábbi 12 hónap helyett, mostantól csak 6 hónapra jár fizetett szabadság a szülési szabadságot követő fizetés nélküli szabadság idejére (ezt szokták GYED-nek nevezni :-)). Aki tehát a módosítások hatályba lépése után, azaz 2011. augusztus 1-je után kezdi meg a fizetés nélküli szabadságát, az a munkahelyére visszatérve  már csak 6 hónapra járó szabadság kiadására / kifizetésére lesz jogosult.  Értelemszerűen, aki eme dátum előtt, annak még 12 hónapra jár a szabadság. Mondhatnám azt is nem túl szabályos jogi megfogalmazással, hogy tehát aki most fontolgatja a visszatérést, és számolgatja, hogy mennyi szabi is jár neki, ne ijedjen meg, hiszen – gondolom – ő már régóta megkezdte a fizetés nélküli szabit, azaz rá ezek a kurtítások nem vonatkoznak! Anyukák, ne parázzatok, gondoljátok végig szép nyugodtan, hogy mikortól kapjátok a GYED-et. Régóta, ugye? (Ja kérem, a családi kasszáról tuti eszetekbe jut…). Na, akkor nektek még 12 hónapra jár a szabi. 2.) A szabadságok – a fizetés nélküli szabadság megszüntetésekor, a munkahelyre történő visszatéréskor – ezen túl nem csak kivehetőek lesznek, de a munkavállaló és a munkáltató megállapodása alapján pénzben is megválthatóak lesznek (erre eddig csak a munkaviszony megszűnésekor volt lehetőség). Tehát a szabikat, amiket a gyermek ápolása miatt kivett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt kapsz, nem kötelező a visszatéréskor kivenni, ha ez így neked is megfelel (de csak akkor, ha beleegyezel a kifizetésbe a kivétel helyett, egyébként erre nem kötelezhet a munkáltatód!). Ha tehát a picúr elhelyezését bravúrosan megoldottad, akkor akár a visszatérés bejelentése utáni 30/60 nap múlva tetterősen, lelkesen bevonulhatsz a munkahelyedre, és hajrá, termelheted a GDP-t! 🙂 3.) A szabadságok kiadásának ütemezése is változott, ha több, mint 183 napot voltál akadályoztatva a neked járó szabadság kivételében (ennek igen nagy az esélye, hiszen a legtöbben a picúr 2-3 éves korában térnek vissza), akkor nem 30 napon belül kell a munkáltatónak kiadnia, hanem 183 napon belül. Tehát meglehet, hogy azt mondja, hogy kezdj el dolgozni, és majd a szabikat kiadja később. Ehhez sajnos joga van innentől kezdve. (photo by i_yudai) Vitád, problémád van a munkáltatóddal? Szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből? Jó lenne, ha valaki személyesen segítene eligazodni a jogi útvesztőben? Kattints ide, s nézd meg, hogyan tudok neked személyesen is segíteni! Ajánlott bejegyzések:Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetIdétlen időkig…Szabadság kiszámítása – gyakorlati példák 1.Szabadságok kivétele és a GYES kapcsolata – Tudnivalók a szabadságról 3. részMódosult a Munka...

Tovább...

Módosult a Munka törvénykönyve!

Szerző: Dátum: 2011. Júl. 06. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 184 hozzászólás

Módosult a Munka törvénykönyve!

Korábban jeleztem már számotokra, hogy várható néhány módosítás a Munka Törvénykönyvében, ami a kismamákat, anyukákat is érintheti (az erről írt bejegyzést itt találjátok). Nos, kérem, a héten megszavazták, megszületett az új törvény. Lássuk, hogy mit jelent ez nekünk… Kezdjük a fekete levessel: a legfontosabb megszorítás, hogy a TGYÁS lejárta után (aminek idejére ugye jár a fizetett szabadság), a gyermek otthoni gondozása céljából igénybe vett a fizetés nélküli szabadság ideje, a GYED alatt az eddigi egy év helyett, csak 6 hónapra fog járni fizetett szabadság. Ez, ahogy korábban is írtam, anyuka-szemmel nézve annyit jelent, hogy ha visszatérsz dolgozni, kevesebb szabadságnapod lesz, ami alatt például beszoktathatod a kicsidet oviba, bölcsibe. Ez azokra az anyukákra már vonatkozik, akik a törvénymódosítás hatályba lépését követően kezdik meg a fizetés nélküli szabadságot. A második változás, amit megszavaztak, szintén a szabadságokat érinti, innentől kezdve a munkáltató és a munkavállaló meg kell, hogy állapodjanak, hogy a gyermek nevelése miatti szabadságról visszatérő dolgozó kiveszi-e ezeket a napokat, azaz a munkába állása szabadságokkal kezdődik, vagy azonnal munkába áll, és kifizeti neki a munkáltatója. Ez lehet akár jó is számunkra, hiszen ha a munkáltatód visszavár, és azonnal szeretné, hogy kezdj, nem tudja megvárni a szabik kivételét, akkor most már erre is van lehetőség. Remélem, hogy ez valóban megállapodás lesz majd, s nem egy újabb kényszer… Az előzőekhez hasonlóan ez pedig azokra anyukákra már vonatkozik, akik a törvénymódosítás hatályba lépését követően szüntetik meg a fizetés nélküli szabadságukat. Akik nem közalkalmazottak és köztisztviselők voltak, azokra nem volt eddig egy kötelező erejű határidő, amennyivel előtte be kellett jelenteni a visszatérési szándékot a szülési szabi befejezéskor. Ezt most a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalóknál is bevezették, azaz attól függően, hogy a fizetés nélküli szabadság megkezdése után 6 hónapon belül, vagy 6 hónapon túl szeretne visszatérni az anyuka, 30, vagy 60 napja van a munkáltatónak, hogy foglalkoztatási kötelezettségének eleget tegyen. Én ezt a pontot személyesen pozitív változásnak értékelem, hiszen le van írva, hogy eleget kell tenni a foglalkoztatási kötelezettségnek egy adott határidőn belül, tehát nem húzhatják, halaszthatják a munkáltatók a visszavételt. Ugyanakkor ez számukra is egy segítség, egy irányadó határidő, hiszen van 1-2 hónapjuk, hogy a visszatérő anyukának “helyet csináljanak”, esetleg átszervezve az eddigi munkakörülményeket, munkafeladatokat. Én végül még egy pozitív módosítás született, a vezető állású munkavállalók rendes felmondásának indoklási kötelezettsége. A korábbi szabályozás szerint egy vezető állású kismama vagy anyuka esetében nem élt a felmondási védelem, és a rendes felmondást nem kellett a munkáltatónak indokolnia. Ezen túl a várandósság kezdetétől a szülési szabadság végéig a munkáltató köteles felmondását megindokolni, s a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. (A vezető állású kismamák, anyukák helyzetéről, s arról, hogy-e ebbe a csoportba tartozol-e, itt olvashatsz részletesebben.) Nos, mit gondoltok, anyukák, az új törvényről? (Photo by Bob AuBuchon) Már most sejted, hogy vitád, problémád lesz a munkáltatóddal? Szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből? Jó lenne, ha valaki személyre szabottan, minden kérdésedre válaszolva segítene eligazodni a jogi útvesztőben? S mindezt úgy, hogy ki sem kell mozdulnod otthonról? Kattints ide, s nézd meg, hogyan tudok neked segíteni!   Ajánlott bejegyzések:Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetBabaszobából vissza a munka világábaMódosul a felmondási védelem a kisgyerekesek esetében?Checklista a munkába visszatéréshezTárgyalási praktikák- 1....

Tovább...

Pin It on Pinterest

Tájékoztatni szeretnélek, hogy ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérlek, engedélyezd a sütik használatát. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnom a figyelmedet arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye számodra a böngészést. A sütiket természetesen letilthatod a böngésződ beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás