Szakmai önéletrajz – Álláskeresés

Minden, amit tudni akartál a szakmai önéletrajzról, motivációs levélről, állásinterjúról, állásinterjú kérdésekről…

Kényes kérdések az állásinterjún

Szerző: Dátum: 2019. nov. 27. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Kényes kérdések az állásinterjún

Ha állást keresünk, természetes, hogy a legjobban szeretnénk minden kérdésre válaszolni, amit az állásinterjún feltesznek nekünk. Az itt nyújtott szereplésünk – azaz a válaszaink, azok hihetősége, őszintesége, hitelessége – nagyban befolyásolja, hogy tovább jutunk-e a következő fordulóra, s felajánlják-e nekünk a végén az állást. Ám ezen kérdések között bizony lesz néhány nagyon fogós is, amire érdemes előre alaposan elkészülnünk, hogy elkerüljük az izzasztó helyzeteket, a dadogós válaszokat. Nézzük, mi az, amivel a HR-esek, vagy a szakmai főnökök a leggyakrabban „kínozzák” a pályázókat.   Kényes kérdések az állásinterjún – Mi van mögötte valójában? A jó válaszok megtalálásához egy lépést hátrébb kell lépünk, s minden esetben feltenni magunknak a kérdést, hogy miért kérdezik ezt, s miért fontos a válaszunk a munkáltatónak. Az egyik leggyakoribb firtatott terület, hogy az előző munkahelyeinkről miért és hogyan jöttünk el, mi volt az oka, hogy azok a munkaviszonyok megszűntek. Ebből egy jó HR-es több mindent tud leszűrni: utalhat a pályázó kitartására, konfliktuskezelési készségére, teljesítményére, de akár lehet teljesen semleges is, hiszen ha a vállalat csődbe ment, valószínűleg nem rajtunk múlt – hacsak nem mi okoztuk, mint legfelsőbb vezető. A válaszunkat tehát olyan módon kell átgondolni, hogy van-e olyan tényező az eljövetelünknél, ami rossz fényt vethet ránk, vagy van-e olyan ok, ami teljesen semleges, s rajtunk kívülálló ok miatt szűnt meg a munkaviszonyunk. Egy 3 gyermekes édesanya elküldése – akit nem vettek vissza 7 otthon töltött év után – közel sem olyan szokatlan, s nem utal a képességeire és a teljesítményére közvetlen módon, mint annak az értékesítőnek az elküldése, aki nem hozta a tőle elvárt számokat az elmúlt 2 évben, s emiatt vált meg tőle a munkáltatója. Ám ha nekünk is részünk van abban, hogy a munkaviszony megszűnt, alaposan gondoljuk át, mint mondunk. Egy munkahelyi konfliktust is lehet objektíven, túlzott érzelmek nélkül tálalni, vagy a személyes fejlődést, mint okot megjelölni, ahelyett, hogy szidnánk a volt kollégáinkat, vagy a volt főnökünket az állásinterjún. Ha hibáztunk, de tanultunk belőle, ezt is meg lehet olyan módon említeni, hogy pozitív kép alakuljon ki rólunk.   A piszkos anyagiak Szintén a kellemetlen kérdések közé tartozik a bérigényünkről való faggatózás, amire viszont meglepően felkészületlenül reagálnak a pályázók még mind a mai napig, holott a pályázat benyújtásának pillanatában tudják, hogy igenis szóba fog kerülni előbb vagy utóbb ez a kérdés. Éppen ezért tanácsolom minden álláskeresőnek, hogy abban a pillanatban, amikor eldönti, hogy állást keres, vagy vált, a felkészülésének elemi része legyen a bérigényének meghatározása. Nem ördöngösség ez, egy kit utánajárással, internetes források olvasásával, s néhány szakmai beszélgetéssel, állásinterjúval már könnyen meghatározható az az intervallum, amire joggal számíthatunk az általunk megpályázott munkakörökben. Az interjú során érdemes ezt aztán akkor előhozni, amikor a vállalat képviselője már meggyőződött arról, hogy milyen kvalitásaink, milyen képességeink vannak – azaz minél később. A kényes kérdés feltevésekor az állásinterjún ne csak egy konkrét összeget mondjunk, hanem mutassunk rugalmasságot, jelezzük, hogy körülbelüli elképzelést mondunk, ami a konkrétumok tükrében – egyéb juttatások – még változhat, s kérjünk is visszajelzést ott helyben udvariasan, hogy ez mennyre áll távol a vállalat által elképzelt javadalmazási csomagtól. Ha nem is kapunk válaszként konkrét számot, nagyjából tudni fogjuk, hogy mennyire sikerült pontosan meghatározni a bérigényünket, s ezzel az információval tovább finomíthatjuk a bértárgyalási technikánkat a következő állásinterjúkon.   Kényes kérdések az anyukák felé Kisgyerekes munkavállalók – főleg édesanyák – találkoznak igen gyakran azzal a helyzettel, hogy a szakmai interjún nagyobb érdeklődést mutat a HR-es a gyermekek életkora, egészségi állapota iránt, mint a pályázó szakmai kvalitásai, tapasztalata iránt. Bár érthető, hogy a gyermekek betegsége esetén az édesanya kiesésétől félnek, a helyzet korántsem ilyen egyértelmű. A hazai jogszabályok közül mind a Munka törvénykönyve, mind az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség...

Tovább...

Felkészülés az állásbörzékre

Szerző: Dátum: 2019. Sze. 23. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Felkészülés az állásbörzékre

Az ősz beköszöntével eljön az állásbörzék időszaka is. Sok helyi és országos rendezvény kínál ilyenkor pompás lehetőségetek az állást keresőknek, vagy karrierváltást fontolgatóknak. Aki időben elkezdi ezeket kihasználni, s előre felkészül a nagy megmérettetésre, talán egy állásajánlattal a zsebében térhet haza. Ám aki csak a börze előtti napon kap észbe, már elkésett… neki csak a morzsák jutnak majd. Mire figyeljünk tehát?   Hova menjünk ki egyáltalán? Írjuk össze először is, hogy milyen rendezvények vannak a környékünkön, mely iskolák, egyetemek vagy független szervezetek állásbörzéi jöhetnek szóba a következő hetekben, hónapokban. Ezeket írjuk be előre a naptárunkba, hogy biztosan ne feledkezzünk meg róluk. Ha országos rendezvényt is kinéztünk magunknak, s nem a fővárosban lakunk, érdeklődjünk, hogy van-e meghirdetett utazási kedvezmény (a MÁV az elmúlt években biztosított ilyet). Tervezzük meg, hogy mikor melyik rendezvényre látogatunk el, különösen, ha jelenleg is dolgozunk, hiszen így kevesebb idő áll rendelkezésre a „nézelődésre”.   Használjuk az ingyenes tanácsadási lehetőségeket! Sok állásbörze már hetekkel a rendezvény előtt meghirdeti a programjait, amik nem csak érdekes és hasznos előadásokat tartalmaznak, hanem sokszor ingyenes tanácsadási lehetőségeket is. Állásinterjú, idegen nyelvű interjú, önéletrajz tanácsadás, stb… ez mind-mind jobb pályázóvá, gyakorlottabb, felkészültebb börzézővé tehet minket… de csak ha időben lecsapunk az időpontokra, hiszen ezek fogynak le a leggyorsabban. Ne legyünk lusták tehát rendszeresen figyelni a börzék weboldalát, s ha meghirdetik az időpontokat, azonnal jelentkezzünk! Érkezzünk felkészülten a tanácsadásra, hogy a legtöbbet hozhassuk ki a lehetőségből. S ki tudja, sokszor a vállalatok HR-esei és a fejvadászok tartják ezeket a tanácsadásokat, talán rá is akadhatunk a jövőbeli munkáltatónkra egy szimulált interjú során!   Készüljünk fel előre a cégekből! A programok mellett előzetesen nézzük meg a kiállító cégeket is, s válasszuk ki azokat, ahol valószínűleg hasonló végzettségű, tapasztalatú álláskeresőket várnak, mint mi. Több állásbörzén szakma és végzettség szerint is ki vannak listázva a kiállító cégek a weboldalon, így a számunkra szóba jöhető vállalatok megtalálása szinte gyerekjáték! Ezeknek a cégeknek már előre nézzünk utána, olvassuk el, mit lehet tudni róluk, milyen terveik, projektjeik vannak, milyen változások voltak, vagy várhatóak a cég életében. Ezek lesznek – vagy lehetnek – a jó apropók, hogy megszólítsuk a cég képviselőit, s kompetens, tájékozott pályázóként tűnhessünk fel a tébláboló és tájékozatlan börzéző nem túl hízelgő képe helyett.   Legyen profi a pályázati anyagunk! Fussuk át a korábban elkészített önéletrajzunkat, ha kell, készítsünk több, testre szabott verziót, attól függően, hogy hova pályázunk. Vegyük ki a régebbi és nem olyan fontos, már nem releváns információkat, tegyük bele az újabb eredményeinket, sikereinket. Egy jó pályázati fotó sem árt, hiszen ha kellemes benyomást tettünk személyesen a standon a HR-esre, jó, ha az önéletrajzunkon is ugyanolyan előnyös fotó fogadja az érdeklődőt!   Bemutatkozás 30 másodpercben? Lehetséges! Gyakoroljuk az elevator speech-ünket! Hogy mi is ez? A szakmai bemutatkozónk, ami néhány mondatban összegzi a legfontosabb tudnivalókat rólunk, röviden, tömören, figyelemfelkeltőn. Mintha beszállnánk egy liftbe, s a rövid liftút erejéig ott lévő HR-esnek 30-60-90 másodpercben kéne bemutatkoznunk, azzal a céllal, hogy felkeltsük a figyelmét. Az állásbörze is olyan, mint egy liftes utazás: sokan nyomorognak a pultok körül, s kevés időt töltünk együtt a másik féllel, a szemben álló HR-essel… de ez idő alatt kell, hogy felvillantsuk a legjobb ütőkártyáinkat, hogy felkeltsük az érdeklődését!   Nem a ruha teszi… vagy mégis? Készítsük elő a megfelelő öltözékünket! Hogy az milyen is? A hivatali öltözék elegáns, nem hivalkodó, nem kihívó. Nem kell, hogy fekete-fehér legyen, lehet színes, ha harmonikusan vannak összeválogatva az árnyalatok. Hölgyeknek lehet szoknya, vagy nadrág, blúz, vagy egy szép pulóver valami sállal, kendővel, kosztüm, de még a farmer is elmegy, ha nem túl sportos szabású, egy elegáns fehér blúzzal, blézerrel és magas sarkúval kombinálva. Férfiaknál öltönynadrág, szövetnadrág, farmer, elegáns...

Tovább...

6 végzetes hiba az álláskeresés során

Szerző: Dátum: 2019. aug. 12. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

6 végzetes hiba az álláskeresés során

Sok szakmai cikk szól arról, hogy mit csináljunk álláskeresés során, ám néha nem elég, ha a pályázók szájába rágjuk, hogy mit csináljanak. Ilyenkor jönnek az elrettentő példák a karrier-tanácsadók eszköztárában, s hatalmas lelkesedéssel készülnek a „mit ne tegyünk” listák. Íme, itt az én hatos listám, mi az, amivel igencsak vágja maga alatt a fát egy álláskereső…   A toplista tetején az én tapasztalatom szerint a pályázati anyag, és az abban elkövetett hibák állnak. Még mindig találkozom olyan önéletrajzokkal, amiből csak komoly bogarászás után lehet a lényeget leszűrni, vagy több perces tanulmányozás után sem egyértelmű, hogy pontosan hány év tapasztalata is van a pályázónak, s milyen feladatai voltak a korábbi munkahelyein. Márpedig ez az első szűrő, aki itt nem jut át, az biztos elbukott. Ugyan az önéletrajz formázásáról kevesebbet írnak a szakmai cikkek, de a jó tartalom is megbukhat, ha nincs jól tálalva: a kiemelések, kulcsszavak hiánya, a túl sok oldal, vagy a túl kicsit betűméret ugyanúgy nehezíti a HR-es dolgát… és ha van 50 másik tökéletes önéletrajza, miért is vesztegesse erre az idejét arra, amit csak nagyítóval, vagy 15 perces kemény koncentrálás után tudna értékelni? Na, ugye! A másik nagy hiba, ha csak álláshirdetésre pályázik valaki, s ezzel sok-sok további forrástól kvázi elzárja magát. Igen, tudom, az álláshirdetésekre való CV küldözgetés olyan biztos dolognak tűnik, mert a szobánk kis csendes nyugalmából kattintgatunk a neten, csatoljuk a szakmai önéletrajzunkat, majd hátradőlünk elégedetten, hogy ez az, ma is mindent megtettem, hogy állásom legyen. Hát, nem! Ez csak a legkényelmesebb, legkevésbé kockázatos módja az álláskeresésnek – de a legkevésbé hatékony is! Tessék kimenni a valós világba, állásbörzékre járni, szemtől-szembe találkozni HR-esekkel, fejvadászokkal, szakmai vezetőkkel, felhívni a régi ismerősöket, hasznos és értékes szakmai kapcsolatokat építeni, szakmai konferenciákra járni, közvetlenül pályázni kiszemelt cégekhez – akár konkrét, meghirdetett pozíció nélkül is! S, ha már az álláshirdetéseknél tartunk, jöjjön is ide kapcsolódóan a következő baki: a mindenes pályázó. Ő az, aki minden álláshirdetésre elküldi a pályázati anyagát, mindenre pályázik, függetlenül attól, hogy űrkutatásra vagy lótenyésztésre keresi a hirdető cég a megfelelő szakembert. Aktív fejvadász koromban összeakadtunk néha ilyen pályázókkal, s egy idő után már meg sem nyitottuk a beküldött pályázati anyagát, mert fejből tudjuk az e-mail címe alapján, hogy ki ő, s mit tud – azaz mit nem. Tudom, hogy az álláskeresés nehéz műfaj, s a hónapokig tartó bizonytalanság sokakat felőröl. De attól nem lesz nagyobb senkinek az esélye, ha minden létező álláshirdetésre pályázik, függetlenül attól, hogy megfelel-e a feltételeknek, vagy sem. Persze, ha szinte majdnem ránk illik a kiírt pozíció, s csak 1-2 apró dolog hibádzik, az teljesen más szituáció, mintha valaki gimnáziumi érettségivel és releváns tapasztalat nélkül úszómesternek, gazdasági igazgatónak és HR tanácsadónak is jelentkezik – ugyanazon a napon. Ha mindezeken túljutott a lelkes pályázó, s meghívták egy személyes találkozóra, a következő nagy hiba a felkészületlenség. Ha amúgy a végzettség, tapasztalat megvan, akkor maga az állásinterjú sikere – azaz hogy tovább jut-e egy jelentkező a következő körre – 70-80 %-ban a felkészülésen múlik véleményem szerint. Az iparágból, az iparági trendekből, a cégből, a termékeiből, a szolgáltatásaiból, a meghirdetett munkakörből, sőt, abból, hogy kihez megyek interjúra, kötelező előzetesen készülni!  Emellett saját magunkról kell beszélnünk, így nem mondhatjuk, hogy nem tudtunk előre készülni a kérdésekre! Az a pályázó, aki nem tudja értelmesen, célratörően összefoglalni a szakmai múltját 5-10 percben az interjú elején, alkalmatlan egy olyan munkakörre, ahol ugyanezen képességeket – előre gondolkodás, tervezés, szorgalom, strukturáltság – kell majd a munka során is használni nap, mint nap. A klasszikus állásinterjú kérdések is megtalálhatóak szinte minden karrierportálon, így csak idő és szorgalom szükséges ahhoz, hogy valaki a legjobb tudása szerint felkészüljön ezekre! És ha mindezen túljutott a pályázó,...

Tovább...

Öltözködési tippek kánikulában

Szerző: Dátum: 2019. Júl. 29. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés, Újra munkában | 0 hozzászólás

Öltözködési tippek kánikulában

A nyár beköszöntével – ha nem lenne elég baja egy álláskeresőnek – még egy problémával számolnia kell: hogy már állásinterjúra menet leolvad a sminkje (kivéve a férfiaknál, ők ebből a szempontból szerencsésebbek), összegyűrődik, izzadt lesz a ruhája, s egyáltalán nem lesz meggyőző és professzionális a kinézete. A hivatali öltözékként elterjedt és elvárt ruházat ugyanis a legtöbb esetben nem „kánikula-álló”. Ugyanez igaz a nem állást kereső, hanem már dolgozó emberekre, hiszen 30 fok fölött igen nehéz megfelelni a dress code-nak úgy, hogy az ember ne süljön meg… Hol a határ, meddig lehet lazítani az öltözködési előírásokon? Mit vegyünk fel, és hogyan válogassuk ki a megfelelő ruhadarabokat az állásinterjúra vagy a munkás mindennapokra? Tóth Eszter stílus- és színtanácsadó segít nekünk eligazodni a nyári hónapok alatt megfelelő öltözködés terén.   – Eszter, felkelsz reggel, megnézed az aznapi időjárás előrejelzést, s látod, hogy simán 30 fok felett lesz a hőmérséklet már délelőtt is. Fontos találkozód van aznap. Mit veszel elő a szekrényedből? – Én biztos, hogy egy ruhát, több okból is. Egyrészt nem kell azon gondolkodnom, hogy milyen felsőt milyen alsó ruhadarabbal kombináljak össze. Másrészt kicsit talán szellősebb egy egyberészes, mint ha pl. betűrnék egy blúzt, inget szoknyába vagy nadrágba. Természetesen egy ruha is tud a szabásánál és anyagánál fogva ugyanolyan formális lenni, ha szükséges, mint egy inges összeállítás. – Állásinterjúra készülve nagyon fontos a megfelelő öltözék is, nem csak a szakmai felkészülés, vagy a várható kérdésekre adott válaszok begyakorlása. Milyen tippjeid vannak az állásinterjúra készülő hölgyeknek, uraknak? – Érdemes információt gyűjteni a cégről, hogy milyen elvárások vannak öltözködés terén és milyen irodában működnek. Ahol nincs dress code, ott is tanácsos a megpályázottnál eggyel magasabb pozíciónak megfelelően felöltözni az interjúra. Tehát ha valahol farmerben, pólóban dolgoznak,  vegyünk fel egy blézert vagy zakót a póló fölé. Más a helyzet olyan cégnél, ahol egyébként is megkövetelik a business formal vagy business casual megjelenést. Ott nem kérdés a nyakkendő viselete állásinterjún és a zakóját se felejtse otthon egy férfi. A nők annyival könnyebb helyzetben vannak, hogy viselhetnek rövid ujjú vagy ujjatlan felsőt, de a szoknya hossza térd fölé ebben az esetben sem érhet. Ma már a harisnya viseletéhez nem ragaszkodnak olyan szigorúan. Sokszor előáll viszont az a helyzet, hogy a 40 fokos hőségből beesünk egy légkondicionált irodába, ahol a hirtelen frissítőnek tűnő hűs után először még jobban lever minket a víz a hőmérséklet különbség miatt, később viszont akár fázhatunk is. Ezért érdemes egy kicsit előbb érkezni és a mosdóban felfrissíteni, rendbe szedni magunkat, esetleg a táskánkból előhúzott harisnyát felvenni, hogy ne legyen diszkomfort érzetünk a hideg levegő miatt, mert az ronthatja a teljesítményünket is. Ugyanígy vihetünk magunkkal egy béleletlen blézert vagy kardigánt is, amit az irodában magunkra veszünk. – A színekkel, fazonokkal mennyit tudunk játszani egy interjú vagy a napi hivatali öltözékünk során? – Megjelenésünk nagyban meghatározza az első benyomást rólunk, ami akár döntő is lehet egy állásinterjú, de egy üzleti megbeszélés során is. Öltözködésünket a megfelelő színek és fazonok alapozzák meg. Megfelelő színek alatt azok az árnyalatok, melyek a természetes adottságainkat tükrözik vissza, így nem nyomnak el minket, de szürke kisegerek sem leszünk bennük, hanem ránk irányítják a figyelmet. Ezeket a színeket egy színtanácsadó segítségével könnyen beazonosíthatjuk és mivel a színtípusunk nem változik,  a teljes ruhatárunkat felépíthetjük olyan darabokból, melyek egymással szabadon kombinálhatóak. A megfelelő fazonokban pedig a legelőnyösebben öltöztetjük fel az alkatunkat. Ha tudjuk, hogy a megjelenésünk is támogatja a szakmai tudásunkat, sokkal magabiztosabbak leszünk és így nagyobb sikereket érhetünk el. – Óhatatlan ebben a melegben az izzadás, pláne, ha az embert egy állásinterjún faggatják… van erre is valami tanácsod? – Világosabb színű és vékonyabb, természetes anyagból készült ruhát válasszunk. A fehér pamuting nagyszerű...

Tovább...

Hogyan keress munkát, ha állásod van?

Szerző: Dátum: 2019. Júl. 03. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Hogyan keress munkát, ha állásod van?

Ha munkanélküliként keresünk állást, nem szabad, hogy gondot okozzanak az álláskeresési feladatok, hiszen temérdek időnk van, nem kell bejárnunk sehová dolgozni, így napi 8 órában végezhetjük az álláskeresési feladatokat. Akkor megyünk interjúra, amikor hívnak, úgy szervezzük a kapcsolatépítő találkozóinkat, ahogy nekünk jó. Ám mit csináljon az, aki 8 órás munka mellé kell, hogy bezsúfolja ugyanezen feladatokat? Nem kis kihívás ez… Ha jelenleg is dolgozunk, jó taktika a közvetlen közelben, a szakmánkban körbenézni, talán így gyorsabb lesz az elhelyezkedés. Ha ismerjük az iparág nagyjait, elég gyorsan összeírhatjuk magunknak azokat a cégeket, ahol jó eséllyel van hasonló pozíció, s talán a tapasztalatunknak kifejezetten örülnek is, s őket érdemes diszkréten megkörnyékezni. Szakmai rendezvényeken egy-egy beszélgetés a konkurenciával, egy-egy névjegykártyacsere sosem árt – akár konkurencia felmérésről van szó, akár a jövőbeli állásunk megszerzéséről. Ha már ismernek minket, meglehet, nem kell annyit küzdenünk a vágyott pozícióért, mint egy teljesen idegen pályázónak, aki az utcáról esik be. Ha ez nem járható út – mert mondjuk, szigorú versenytilalmi záradékunk van, vagy nem szeretnénk a szakmánkban maradni -, első lépésként gondoljuk át, hogy mikor tudunk az álláskeresési feladatokra időt szánni. Nézzük át, milyen egy munkanapunk, egy munkahetünk, s jelöljünk ki magunknak olyan idősávokat, amikor az álláskeresési feladatokat végezzük. Módszeresen dolgozzunk, de hagyjuk kicsúszni az időt a kezeink közül, s ha kell, kissé szorítsuk háttérbe az egyéb időtöltéseket. Ha álláshirdetésekre is pályázunk, egyszerűsítsük az életünket annyival, hogy a legnépszerűbb portálokon hírlevelet állítunk be magunknak, így nem nekünk kell böngészni, hanem automatikusan kapjuk a friss álláshirdetéseket. Ám ezt semmiképpen se a céges e-mail címünkre irányítsuk, hanem a magánra. Figyeljünk arra is, hogy hova, milyen adatbázisba töltjük fel az önéletrajzunkat, nehogy véletlenül az éppen új munkatársak után böngésző munkáltatónk szeme elé kerüljön! Óvakodjunk attól, hogy a munkahelyünkön, munkaidőben végezzük az álláskeresési feladatokat. A munkáltató által biztosított céges eszközöket, ha lehet, ne használjuk álláskeresési célokra, s munkaidőben a munkánkkal foglalkozzunk. Természetesen, ha kapunk egy érdeklődő telefonhívást, felvehetjük, de igyekezzünk diszkréten elvonulni, s úgy leegyeztetni a részleteket. Nem kell pánikba esve üres tárgyalót vadászni a munkahelyünkön, elég, ha csak jelezzük a többieknek, hogy egy személyes jellegű hívást kaptunk, s emiatt húzódtunk félre. A nem fogadott hívásokat ebédidőben, amikor nem a munkahelyünkön vagyunk, hívjuk vissza, s ha nem érjük el a hívó felet, küldjünk sms-t, hogy délután, munka után mikor vagyunk elérhetőek. A HR-esek, a fejvadászok hozzá vannak szokva, hogy a jó szakemberek a pályázás alatt is állásban vannak, azaz nem lepődnek meg, ha valakivel napközben nem lehet hosszan csevegni. Ugyanez igaz az állásinterjú időpontokra is. Igyekezzünk kora reggeli vagy késő délutáni időpontokat kérni, ha meghívnak minket egy személyes bemutatkozásra, ha pedig ez nem lehetséges, s nincs már „lecsúsztatható” túlóránk, ami révén 1-2 órával hamarabb elmehetnénk a kérdéses napon, akkor kérjünk egy, vagy egy fél nap szabadságot. Az semmiképpen nem jó taktika, hogy elhagyjuk a munkahelyünket valamilyen indokkal, ám túl későn érünk vissza. Egy állásinterjú 45-60 perc is lehet, így utazással együtt ezt napközben, munkaidőben, csak úgy kiszaladva a munkahelyünkről nem lehet megoldani, ráadásul az időnyomás miatt még rosszul is teljesíthetünk az interjún. Nem tanácsos senkinek a munkahelyen elárulni a terveinket, mert nem tudhatjuk, ki tud titkot tartani, és ki nem. Ha esetleg nem sikerül mégsem a váltás, de elterjed rólunk, hogy menni akarunk, bizonyára nem lesz olyan jó a megítélésünk, így a béremelésről, az előléptetésről, vagy az izgalmasabb projektekről is lemaradhatunk, mert nem voltunk elég diszkrétek. Gondoljuk át előre, hogy ha állásajánlatot kaptunk, mennyi időn belül fogunk majd kezdeni tudni az új helyen. Ennél mindenképpen vegyük figyelembe, hogy milyen hosszú felmondási időnk van a jelenlegi helyünkön, mert előfordulhat, hogy a munkáltatónk a rossz hír hallatán nem engedi el a felmondási időt, vagy...

Tovább...

Hogyan mondjunk nemet egy állásajánlatra?

Szerző: Dátum: 2019. máj. 15. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Hogyan mondjunk nemet egy állásajánlatra?

A legtöbb kezdő álláskereső bizonyára azt gondolja, hogy micsoda cikk ez, hiszen aki állást keres, az nem mond nemet az ajánlatra, hanem boldogan igent válaszol. Ám aki már egy ideje benne van az álláskeresés dzsungelében, az bizony tudja, hogy igenis vannak olyan helyzetek, amikor nem könnyű dönteni és egyáltalán nem olyan egyértelmű, hogy boldogan lecsapunk a nekünk felkínált álláslehetőségre. S az, hogy egy ilyen helyzetben hogyan kommunikálunk, mit mondunk, mivel indokoljuk, vagy nem indokoljuk a döntésünket, akár a jövőbeli karrierünkre is kihathat. Ha profi álláskeresők vagyunk, akkor egyszerre több vasat is tartunk a tűzbe, több álláskeresési módszert, eszközt alkalmazunk, több céghez pályázunk egy időben, így ha a munkaerő-piacon keresett szakmánk van, igen könnyen kerülhetünk abba a „kellemetlen” helyzetbe, hogy több vállalat is szeretne alkalmazni minket. Ebből pedig az következik, hogy valakinek biztosan nemet kell mondanunk. Ám ha jelenleg csak egy állásajánlatunk van, de úgy érezzük, ez nem az igazi – valami nem stimmel, vagy a fizetés túl alacsony, vagy túl messze van a cég, vagy időközben olyan dolgok derültek ki az állásinterjún, hogy már nem tartjuk annyira vonzónak ezt a lehetőséget – akkor is valamilyen módon vissza kell utasítanunk. Az első és legfontosabb dolog, hogy tudatosítsuk magunkban, hogy a teljes kiválasztási folyamat legvégéig mindkét félnek – azaz nem csak a munkáltatónak, de nekünk is – lehetősége van arra, hogy nemet mondjon, hogy meggondolja magát. Sokan azért félnek nemet mondani, mert kellemetlen helyzetnek tartják, hogy először pályáznak valahová, utána pedig visszakoznak, mintha megbízhatatlannak, vagy döntésképtelennek tűnnének. Holott erről szó sincs! Egy munkaviszony létesítése közös megegyezésen kell, hogy alapuljon, azaz ha mi időközben meggondoltuk magunkat – legyen annak az oka bármi is – jogunk van visszautasítani a felajánlott állást. Ám nem mindegy, hogy ezt hogyan kommunikáljuk. Ha a másik oldal, a HR-es, vagy a szakmai vezető helyébe képzeljük magunkat, rögtön megérthetjük, hogy a korrekt, egyenes, érzelmektől, sértésektől mentes válasz a legjobb megoldás a valóban kissé kellemetlen helyzet kezelésére. Ha az állásajánlatot ott helyben nem tudjuk eldönteni, kérjünk 24 óra gondolkodási időt, s ezt betartva másnap – miután alaposan végiggondoltuk – jelezzünk vissza. Köszönjük meg a lehetőséget, mondjuk el, hogy értékeljük, hogy ránk esett a választás, de sajnos nemet kell mondanunk. Amennyiben tudunk segíteni vele, mondjuk el az indokot is. Ha egy másik, jobban fizető, érdekesebb, nagyobb kihívást jelentő állásajánlat mellett döntöttünk inkább, nyugodtan utaljunk rá röviden, hogy miben volt jobb a másik ajánlat, hiszen ez a fajta visszajelzés egy okos HR-esnek, vagy egy jó szakmai vezetőnek további hasznos információt jelenthet a jövőben az üres munkahelyek betöltésekor. Ha kissé érzékenyebb téma a döntésünk oka – nem szimpatikus a jövőbeli vezetőnk stílusa, vagy nem érezzük magunkhoz közelállónak az ottani munkahelyi kultúrát, vagy a munkakörnyezet nem megfelelő számunkra – alaposan gondoljuk meg, hogy a másik fél vajon kellőképpen nyitottan és objektíven tudja-e ezt az indokot fogadni. Ami abszolút tabu, az a teljes eltűnés: nincs annál rosszabb lépés, mint a kellemetlennek érzett beszélgetést inkább nem felvállalva eltűnni, és nem felvenni a HR-es telefonhívását, s nem válaszolni a levelekre. Felnőtt, felelősségteljes munkavállaló ilyet nem tesz! Már csak azért sem, mert ha a szakmában szeretnénk továbbra is elhelyezkedni, igen jó eséllyel lehet még közünk a mostani kiválasztást bonyolító HR-eshez, fejvadászhoz, hiszen ők is váltanak állást néha-néha. Így egy fel nem vállalt döntés később akár nagyon csúnyán visszaüthet, ha 2 év múlva egy másik céghez pályázunk, s az önéletrajzunk pont annak a HR-esnek a kezében landol, akit korában „elfelejtettünk” visszahívni. De ha fél év múlva látunk egy számunkra álomállásnak tűnő munkakört meghirdetve a korábbi cégnél, sokkal jobb esélyekkel indulunk, ha úgy emlékeznek ránk, mint arra a szakemberre, aki korrekt módon, megköszönve a HR-es fáradozását és munkáját, udvariasan utasította...

Tovább...

Sikeres szereplés az Assessment Centeren – így készülj fel, ezt csináld, hogy tiéd legyen az állás!

Szerző: Dátum: 2019. ápr. 05. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Sikeres szereplés az Assessment Centeren – így készülj fel, ezt csináld, hogy tiéd legyen az állás!

A kiválasztó központ – AC vagy Assessment Center néven is találkozhatunk vele – egy olyan kiválasztási eszköz, ahol a munkatársakat kereső cég igyekszik a betöltendő munkakör tipikus feladatait lemodellezni, s ilyen jellegű minta feladatokat ad a pályázóknak, miközben megvizsgálja, megfigyeli őket “munkavégzés”, azaz a kitalált feladatok megoldása közben. A megfigyelők lehetnek a cég vezetői, a HR osztályról kollégák, vagy külsős szakemberek. Legtöbbször a személyes állásinterjú után alkalmazzák ezt a kiválasztási eszközt, a legjobb pályázók összehasonlítására és képességeik felmérésére, de nagy létszámú toborzás esetén akár még az állásinterjút is megelőzheti, hogy egyszerre sok-sok pályázóról lehessen véleményt alkotni. Ebből első pillanatra azt gondolhatnánk, hogy nem lehet készülni rá előre, hiszen ki tudja, milyen feladatokat adnak majd, illetve nem nagyon lehet előre tudni, hogy mit fognak megfigyelni… pedig igenis lehet. Az AC-t összeállító szakemberek ugyanezt tették: alaposan megvizsgálták a munkakört,  a tipikus feladatokat, s azt, hogy milyen ismeretek, képességek kellenek ahhoz, hogy ezt valaki sikerrel töltse be. Ezek után a képességeket leírták maguknak, majd azt is megfogalmazták, hogy azt a bizonyos képességet ők mi alapján látják majd meg a pályázókban. Például ha kiváló kommunikáció képességet várnak el, akkor ez megfigyelhető az AC-n részt vevő pályázó mondatalkotásából, testbeszédéből, abból, hogy mennyire figyel a beszélgetőpartnerére, s hogy tud-e aktívan hallgatni, reagál-e az beszélgetőpartner által elmondottakra. Ezeket fogják tehát figyelni az AC során. Ha tudjuk tehát, hogy mi a munkakör, amire pályáztunk – mert álláshirdetésre jelentkeztünk – az első kiinduló pont a felkészülésünkben ennek a szövege. Gondoljuk végig, hogy az a munkakör, amire jelentkeztünk, milyen feladatokkal járhat. Miről volt szó az állásinterjún, milyen kihívásokat említettek (esetleg felkészült álláskeresők vagyunk, akkor talán ügyesen rákérdeztünk, hogy mi vár majd ebben a munkakörben minket, milyen feladataink lesznek)? Ha tudjuk, hogy mik a főbb feladatok, akkor azon kell elgondolkozni, hogy ha ilyen feladatot kapunk, mire figyelnénk, mire fektetnénk a hangsúlyt? Például ügyfélszolgálati munkakörben alapvető elvárás a nagyfokú udvariasság, akkor is, ha az ügyfél nem túl kedves, vagy akár szitkozódik, pénzügyi területen pedig a pontosság és a precizitás lesz az, amit biztosan górcső alá vesznek majd. Nyugodtan készülhetünk tehát ügyfélszolgálatosként egy olyan feladatra, ahol egy mérges, vagy ideges, velünk akár kiabáló ügyfelet kell megnyugtatnunk, s a problémájára megoldást találnunk. Gondoljuk át, hogy milyen technikákat ismerünk a konfliktuskezelésre, milyen módon lehet valakit lenyugtatni, s kompromisszumos megoldást találni. Arra kell figyelnünk majd az AC során is, hogy ezeket a képességeket tartsuk szem előtt, s próbáljuk meg konkrét bizonyítékát adni, hogy rendelkezünk ezzel a képességgel. Nézhetik továbbá a szakmához szükséges ismereteket is, így ha ezek átismételhetőek, tegyük meg ezt is. Lehetnek ezek az új szabályozások (pénzügy, számvitel, jog), de akár a mostani piaci változások, konkurencia, piacismeret, vagy ha a munka során idegen nyelvet is kell használnunk, akkor a szakmánk gyakori kifejezései ezen a nyelven. Az AC-n típusfeladatok vannak általában, az egyik ilyen az önbemutatás. Erre mindenképpen fel lehet készülni előre, s hogy fokozzuk a professzionalitásunkat, mindezt tegyük meg 2 percben, 5 percben, és 10 is, hiszen nem tudhatjuk, hogy mennyi idő áll rendelkezésünkre. És itt is van a következő hasznos információ: a feladatok végrehajtásra általában adott idő áll rendelkezésre. Ha ezt túllépjük, nem biztos, hogy „rossz pontot” kapunk, ám az már sokkal valószínűbb, hogy nem hagynak minket tovább beszélni az idő lejártával, így esetleg a fontosabb üzenetet, a főbb mondanivalónkat vagy az érveinket nem biztos, hogy el tudjuk teljesen mondani – ez pedig sajnos a megítélésünket ronthatja. Vannak feladatok, amit egyedül kell megoldani, s vannak csoportos feladatok, ez utóbbinál azt is vizsgálják majd bizonyára, hogy mennyire vagyunk udvariasak, mennyire hagyunk másokat szóhoz jutni, mennyire lehet velünk együttműködni. Itt tehát arra kell majd figyelni, hogy úgy viselkedjünk, ahogy ezt egy jövőbeli csapattagtól elvárnák. Vezetői...

Tovább...

Mit tudj meg a cégről állásinterjú előtt?

Szerző: Dátum: 2019. feb. 22. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Mit tudj meg a cégről állásinterjú előtt?

Ha jön az annyira vágyott telefonhívás, s megvan az állásinterjú időpontja, sokan azt hiszik, hogy mostantól nyeregben vannak. Ám ez még korántsem jelent sikert, az állásinterjú csak egy lehetőség, egy további lépés a siker felé. Átgondolhatjuk a klasszikus állásinterjú kérdésekre a válaszokat, felkészülhetünk néhány jól hangzó történettel a szakmai múltunkból, ám van egy dolog, amit sok pályázó elfelejt: utánanézni a cégnek. Az, hogy hova megyünk – hol van pontosan az interjú helyszíne, mikor és mivel jutunk oda – csak az egyik dolog, aminek mindenképpen utána kell néznünk, hiszen a pontos érkezés a jó első benyomás kezdete. De mit tegyünk ezután, pontosan milyen információkat és honnan szerezzünk be a kiszemelt vállalatról? Kezdjük talán ott, hogy a cég honlapját vesszük szemügyre, s ha van Rólunk vagy Küldetésünk menüpont, alaposan olvassuk el. Itt sok hasznos információt is találhatunk a szokásos marketing szöveg mellett, amiket okosan be is építhetünk a saját bemutatkozásunkba, hogy ezzel is mutassuk a vállalati kultúrába való illeszkedésünket, az értékeink egyezőségét. A termékek és szolgáltatások ha nem is pontos, alapos, de nagyjábóli ismerete szintén fontos lehet az interjún, még akkor is, ha a megpályázott munkakör egy általános pénzügyi, vagy adminisztratív pozíció. Mindenképpen jó véleménnyel lesznek rólunk, ha látják, hogy valóban érdekel minket a vállalat tevékenysége, hogy időt és energiát szántunk, hogy átnézzük a termékskálát, s meg is jegyeztük, esetleg 1-2 oda illő kérdést is fel tudunk tenni. Nem kell persze betanulnia teljes anyavállalati szervezeti felépítést és a 200 éves múltját a cégnek, bőven elég 1-2 fontosabb dolgot megjegyezni, s alkalomadtán felhasználni. De ha kifejezetten olyan munkakörre pályázunk, ahol ezekkel a termékekkel, szolgáltatásokkal lesz napi feladatunk – például értékesítés vagy gyártás – elengedhetetlen az alapos felkészülés, hiszen biztos, hogy bele fognak kérdezni a részletekbe az interjún. A vállalat piaci helyzete, a konkurens cégek feltérképezése szintén nem árthat, különösen értékesítői munkakörök esetén. Ilyenkor a szakmai tudásunkat és a piacismeretünket is bizonyíthatjuk, ha képben vagyunk az újdonságok és a piaci szereplők terén. Ám vigyázat, ha a konkurenciától vagyunk, csak óvatosan az elmondott információkkal, nehogy azt az érzést keltsük az interjúztató személyben, hogy megbízhatatlanok vagyunk, s mindent kifecsegünk a jelenlegi munkáltatónkról! Ha a vállalat honlapját „kivégeztük”, jöhetnek a további források: Linkedin, Facebook, és a Google kereső. Nézzük meg, van-e az ismerőseink között valaki, aki itt dolgozik, vagy dolgozott, s ha vagyunk olyan kapcsolatban, próbáljunk tőle további információkat szerezni. Érdemes rákérdezni a vállalati kultúrára, milyen ott dolgozni, mik a fontos értékek, mit „szeretnek” és mit nem egy pályázónál, mivel lehet szimpátiát kelteni… sokszor az apróságok döntenek, így ha ezekkel tisztában vagyunk, előnybe kerülhetünk a többi jelölttel szemben. Ha tudunk arról például, hogy a vállalat szereti a belső képzéseket és a belső előreléptetést, nyugodtabban mondhatjuk az interjún az ilyen irányú terveinket, vagy kérdezhetünk rá erre az interjún, mintha olyan vállalatról van szó, ahol az az elvárás, hogy a felvett munkatárs legalább 8-10 évig ugyanabban a munkakörben maradjon. Ilyenkor jobb, ha nem említjük meg, hogy 1-2 év múlva újabb képzésbe szeretnénk fogni, s mindenképpen magasabb pozícióba lépni 3-5 éven belül. Utánanézhetünk az interjúztató személynek is, hátha megtudunk valamit róla, ami a hasznunkra szolgálhat. Egy közös ismerős, egy közös iskola, vagy közös hobbi sokat lendíthet a szimpátia kialakulásában az első találkozónál. Ha tudjuk, hol tanult korábban, milyen vállalatoknál dolgozott, könnyen találhatunk olyan témát, amiről kedélyesen cseveghetünk egy kicsit. Ezután keressünk rá a cég nevére, s nézzük meg, mit találunk még. Sajtócikkek, pénzügyi kimutatások, tőzsdei jelentések, interjúk, riportok a vezetőkkel… bármi fontos lehet, ami árnyalja a vállalatról eddig kialakított képet. Ha nagy beruházásokról olvastunk, vagy új üzletágról, várhatóan további munkatársakra lesz szükség, ha esetleges kivonulásról, vagy eladott üzletágakról, valószínűleg bizonytalanabb a helyzet. Az így szerzett információknak persze csak egy...

Tovább...

Álláskeresési hiedelmek

Szerző: Dátum: 2019. jan. 23. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Álláskeresési hiedelmek

A munkaerőpiacon nagyon sok változásnak lehettünk szemtanúi az elmúlt években, olyan pályázási lehetőségek, olyan toborzási eszközök, olyan önéletrajzok léteznek már, amiről 10 éve még csak álmodni sem mert volna senki. Ennek megfelelően a felgyorsult változás ma már percek alatt tesz elavulttá olyan tényeket, amikben sok-sok évig, ha nem évtizedig hittünk, s magunk is sokat hangoztattuk. Nézzük, mik azok a régmúltból vissza maradt álláskeresési hiedelmek, amik ma már nem állják meg a helyüket, így jobb, ha a modernebb álláspontokat tanuljuk meg s alkalmazzuk a sikeres álláskereséshez!   Ne legyen egy oldalasnál több az önéletrajzunk Ennek a régi álláskeresési hiedelemnek van a „kétoldalas önéletrajz” verziója is, ami talán pályázó-barátabb, de akár az egy oldalas, akár a kétoldalas önéletrajz az elvárás, igen sok pályázó nem tudja ezt teljesíteni. Korábban, amikor még egy teljes szakmai életút alatt maximum két vagy három munkahelye volt egy szakembernek, igazán nem volt gond ezt egy oldalba belesűríteni. A képzettségek, iskolák, tanfolyamok listája sem volt túl hosszú, hiszen a most uralkodó gyors technológiai változások előtt sokszor egy-két évtizedig is simán meg lehetett élni az iskolában tanult dolgokból, anélkül, hogy továbbképzésre, tanfolyamra, tréningre kellett volna menni. Ám a ma jellemző életfogytig tartó, folyamatos tanulás és a munkaerő-piac változó jellege miatt – ahol nem ritka a 3-4 évenkénti váltás – több szakembernek sem elég a két oldal arra, hogy bemutassa a tudását, az egy oldalas önéletrajz pedig egyesen vétek, hiszen csak akkor lehetne ezt prezentálni, ha kihagyna sok-sok tényt, adatot, előnyt, ami mellette szólna a pályázás során. Azt pedig ne feledjük, hogy vannak olyan szakmák, mint például a kutatók területe, ahol az önéletrajz szerves része a publikációs lista, ami önmaga minimum öt oldal…   Senki sem olvassa el a motivációs levelet, felesleges megírni Valóban vannak olyan helyzetek, amikor a HR-es nem szán rá időt, hiszen az elsődleges anyag, amit el kell olvasnia, a szakmai önéletrajz, de ez nem azt jelenti, hogy sosem érdemes megírni. Amennyiben a szakmai önéletrajzokat összehasonlítva több pályázó ugyanolyan jónak tűnik, sokszor az egyéb szempontok döntenek, s ilyenkor a jól megírt motivációs levél előbbre helyezhet minket az álláskeresők sorrendjében, s a motivációs levélben további olyan jó pontokat szerezhetünk, amivel már a legelején kiemelkedhetünk a nagy tömegből. Másrészt pedig vannak olyan szakmák, ahol a jó íráskészség, a jó érvelés, a megnyerő stílus szintén alap elvárás, itt egy ütősen megírt motivációs levél azonnal jó fénybe helyez minket, s ez a kis előny akár végig kísérhet minket a pályázás során.   Csak akkor érdemes megpályázni egy állást, ha minden feltételnek 100%-osan megfelelünk Valóban van abban valami igazság, hogy ha nem felelünk meg alapvető szempontoknak sem, nem érdemes megpályázni az állást, hiszen ha például törvényben rögzített végzettség kell a munkakör betöltéséhez, de mi nem rendelkezünk vele, semmi esélyünk, illetve sok éves tapasztalathoz kötött pozícióknál nem fogunk labdába rúgni pályakezdőként. A magas szintű nyelvtudást sem lehet hamar pótolni, így itt még azzal sem érvelhetünk, hogy gyorsan tanulunk. Ám vannak esetek, amikor az apróbb, nem olyan fontos elvárásoknak nem kell megfelelni, mert például a cég több kollégát is keres egyszerre ugyanabba a munkakörbe, s így egy fő esetén el tud tekinteni attól a bizonyos elvárástól, vagy, mert a minden szempontnak tökéletesen megfelelő pályázók bérigénye magasan ama összeg felett van, amit a cég fizetni tud. Ilyenkor ők is leadnak az elvárásaikból, s ekkor jöhetünk mi, mint megfelelő pályázó! Persze egy álláshirdetést olvasva nem könnyű eldönteni, hogy most egy adott elvárástól el lehet-e tekinteni, vagy nem, de kis „gyakorlással” és józan paraszti ésszel mindenki át tudja gondolni, különösen, ha a hirdetésben felsorolt feladatokat is megnézzük, hiszen azokból legtöbbször látható, hogy miért is kell az a bizonyos elvárás, s mennyire fontos, elengedhetetlen.   Nem szabad túl...

Tovább...

Év végi karrier értékelés

Szerző: Dátum: 2018. dec. 27. Kategória: Egyéb, Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Év végi karrier értékelés

Ahogy egyre közeledünk az év végéhez, óhatatlanul is megáll az ember, s visszatekint, összegez, elemez. Tehetjük ezt az ünnepi pihenő alatt, teli hassal, az óév utolsó napján, vagy az újév első napjaiban a friss lendületet kihasználva… értékelhetünk egyedül, a párunkkal, vagy a családunkkal, barátainkkal. Lehet csak úgy ötletszerűen, random módon, vagy strukturáltan, egy bizonyos vázlatot követve, ez utóbbinak megvan az az előnye, hogy nem hagyunk ki semmilyen fontos szempontot, s így biztosan a fejlődésünk szolgálatába tudjuk állítani a múlt eseményeit. A lényeg, hogy végignézzünk az elmúlt éven, tudatosítsuk magunkban a sikereket, örömöket, eredményeket, ünnepeljük meg ezeket, s ne feledjük a kudarcokat és hibákat sem, amikből tanulhatunk. Így álljunk hát neki a karrierünk értékelésének! Keressünk az ünnepek alatt néhány szabad órát, amikor nem rohanunk sehová, nincs nagy nyüzsgés körülöttünk, s a figyelmünket teljesen ennek a témának tudjuk szentelni. Szerencsés, ha van éves naptárunk, amibe vezettük az év eseményeit, így a fontosabb történéseket, sikereket, kudarcokat találkozásokat, tárgyalásokat ennek alapján gyorsabban felidézhetjük. Ebből a szempontból mindegy, hogy van-e jelenleg állásunk, vagy álláskeresők vagyunk, hiszen a karrierünkben így is, úgy is voltak érdekes, fontos momentumok. Nézzünk át minden hónapot, gondoljuk végig a történéseket, s minden hónapban, amit találunk, írjuk össze magunknak. Legyen egy sikerek listánk, egy kudarcok listánk, egy olyan, amit a sorsdöntő eseményeket, találkozókat vezetjük fel… Az év minden egyes hónapjának áttekintése után fogjunk egy üres lapot, s a következő kérdésekre őszintén, nyitottan fogalmazzuk meg a választ magunknak: Mi volt a legfontosabb cél, amit idén kitűztünk és elértünk a karrierünkben? Mi volt a legnagyobb szakmai siker? Mi tett igazán büszkévé minket? Miben fejlődtünk a legtöbbet? Mi volt a legnagyobb hiba, amit elkövettünk és mit tanultunk belőle? A legnagyobb akadály, amit sikerült legyőznünk? Mi volt a legkockázatosabb dolog idén a karrierünkben? Mit tanultunk magunkról idén? Ki az a személy, akitől a legtöbbet tanultuk? Ki az a három személy, aki a legnagyobb hatással volt ránk idén? Mi volt az év legjobb döntése? Mi volt az év legrosszabb döntése? Mit tanultunk belőle? Mi az, amit leginkább megbántunk idén? Mi volt az-az alkalom, amikor igazán kiálltunk magunkért? Mi az, amit másokért tettünk idén? Ha meg lehetne változtatni valamit az elmúlt évből, mi lenne az? Ha vissza tudnánk menni az időben – az év elejére – milyen karrier-tanácsot adnánk magunknak? Mi az, amiért hálásak vagyunk idén? Mi az a három szó, melyek leginkább összefoglalják, leírják az évet karrier szempontból? Ha könyv vagy film készülne az elmúlt évünkből, mi lenne a címe? Ha mindegyik kérdésre megfogalmaztuk saját magunknak az őszinte választ, már szinte kész is vagyunk az értékeléssel. Hasznos, ha ezeket a válaszokat le is írjuk magunknak, hiszen a gondolatok néha elszállnak, elfelejtjük őket, de ha leírjuk, nagyobb súlya van a szónak, ráadásul ezt az írott anyagot a következő év tervezésnél, a célok kitűzésénél is használhatjuk, de akár egy-két év múlva is elővehetjük és átolvashatjuk. További szempontként bevonhatjuk a kollégáinkat, a főnökünket, a beosztottjainkat is. Ha őket is megkérdezzük a főbb eseményekről, sikerekről, talán újabb szemszögből láthatjuk saját magunkat, a fejlődésünket, a teljesítményünket. Erre lehetőség adódhat például a céges éves teljesítményértékelő beszélgetésekkor, vagy a karácsonyi céges ünnepségen, de akár vezetőként a csapatunkat meg is hívhatjuk egy délutáni forró csokizásra, kávézásra, s kötetlen hangulatban beszélhetjük át így az elmúlt év eseményeit, sikereit, tanulságait. Ne csüggedjünk akkor sem, ha álláskeresőként kissé nehezen megy a kérdések megválaszolása, mert úgy érezzük, semmi sem történt velünk ebben az évben, nem volt egy sikeres, emlékezetes élményünk sem. A siker és a büszkeség nem csak egy többmilliós projekt elnyerése, vagy egy előreléptetés kapcsán juthat eszünkbe, ha valami nagyon fontos felismerésre jutottunk a karrierünkkel kapcsolatban, vagy ha egy addig vakvágánynak bizonyuló útvonalat hagytunk el, s jó...

Tovább...

Álláskeresés decemberben – felesleges erőlködés vagy a profi álláskeresők titkos fegyvere

Szerző: Dátum: 2018. dec. 20. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Álláskeresés decemberben – felesleges erőlködés vagy a profi álláskeresők titkos fegyvere

A nagy nyári nyaralások időszaka mellett a decemberi karácsonyi forgatag a másik olyan hónap, amiről folyamatosan győzködöm az álláskereső ügyfeleimet, hogy használják ki, építsék a karrierjüket, s ne álljanak le csak azért, mert jönnek az ünnepek. Az álláskeresésben amúgy is alapszabály az, hogy ne csináljuk mindig azt, amit a többiek, s legyünk néha formabontók, így térve el a nagy átlagtól, s hívva fel a HR-esek figyelmét magunkra. Nézzünk tehát meg néhány ötletet a mai cikkben, hogy hogyan fordítsuk hasznunkra a decembert. Tévedés, hogy ilyenkor már senki sem dolgozik. Bár meglehet, hogy kívülről úgy tűnik, ha valakinek éppen nincs állása, hogy akik bezzeg rendelkeznek állással, mást sem csináltak, csak karácsonyi partiról karácsonyi partira vándorolnak egész decemberben, de a valóság az, hogy egy-egy délután, vagy este kivételével minden más munkanapon dolgoznak az emberek, s így a HR-esek is. Sokan ilyenkor próbálják meg betölteni az utolsó üres helyeket, hogy az új évben már meglegyen a hiányzó létszám minden osztályról, s a döntéshozók sem tűnnek el a hónap első napjával, általában három hetet mindenütt dolgoznak még. Ne lazsáljunk tehát ilyenkor sem azzal a kifogással, hogy úgysem olvassa el senki a CV-nket, hanem igenis foglalkozzunk továbbra is pályázással. Már csak azért is, mert ha a pályázók többsége leereszt, s inkább karácsonyi dalokat hallgat otthon, minthogy önéletrajzokat küldözgetne s állásinterjúkra járna, kisebb a verseny egy-egy állásért, s nagyobb az esélyünk, hogy mi nyerjük el az áhított pozíciót. A szorgalmunkat, s a kitartásunkat is jelzi, hogy mi még ilyenkor is megyünk, ha hívnak minket. Mai napig nem felejtem el azt a pályázót, aki amúgy papírforma szerint az ideális jelölt volt, de amikor telefonon hívtuk december közepén, már nem jött el állásinterjúra, mert úgy volt vele, hogy majd januárban ráér, ő most már karácsonyozik, pihen. Mi pedig a megbízónk számára rendkívül sürgősen kerestünk nem is egy, hanem négy főt, akinek január elején be kellett volna lépnie a céghez. A kollégáimmal az ünnepek alatt átnéztünk több száz önéletrajzot, felhívtunk sok-sok pályázót, s végül meghallgattunk tíz másik jelöltet, akiből négyet fel is vett a megbízónk januárban. Ők gyorsabban, rugalmasabban reagáltak, s mivel kellett az új munkaerő, nem akart a megbízó tovább várni azokra, akik majd talán januárban eljönnek egy állásinterjúra. A másik hasznos dolog, amit minden álláskereső megtehet decemberben, az a sokak által rettegett kapcsolatépítés. Ez az időszak amúgy is arról szól, hogy összejövünk, találkozunk, rokonokkal, barátokkal, kevésbé szoros kapcsolatokból származó, évente 1-2-szer látott ismerőseinkkel. Mindenki jó hangulatban van, az ünnep közeledik, a karácsonyi fények ragyognak, s ez valahogy az emberekből kiváltja a segítés, az önkéntesség, a kedvesség iránti vágyat. Ezt nagyon okosan felhasználva érdemes ilyenkorra időzíteni a találkozóinkat azokkal, akiktől szívességet szeretnénk kérni. Egy forralt bor vagy egy forró csoki mellett sokkal közlékenyebbek az emberek, ha arról van szó, hogy információt kérünk tőlük a cégüknél jellemző bérekről, a megüresedő munkakörökről, vagy referenciaszemélyként szeretnénk őket megadni a következő pályázásunknál, akik majd csupa szépet és jót mondanak rólunk. Egy kedves karácsonyi képeslap is lehet a kapcsolatfelvétel eszköze, a környezetvédelem és a költségcsökkentés jegyében akár magunk is elektronikusan elkészíthetjük, elküldve ezt a volt kollégáinknak, volt főnököknek, szakmabéli társaknak. Ha néhány mondatban rákérdezünk, hogy vannak, hogy telt az évük, ezzel megindulhat a kommunikáció közöttünk, s utána innen már csak két lépés a mi témánk, az éppen aktuális álláskeresésünk. S a szívességkérés, az önkéntesség alapszabályát se felejtsük el: oda-vissza működik csak! Azaz ha elegendő szabadidőnk van – márpedig biztos, hogy van -, keressünk egy olyan szervezetet, intézményt, feladatot, ahol önkéntesen tudunk segíteni. Azon túl, hogy hasznos elfoglaltságra teszünk szert, kimozdít minket a talán hónapok óta tartó monoton álláskeresésből, jó érzéssel tölt el minket, hogy másokért tehetünk valamit, s ki tudja, talán amellett, hogy...

Tovább...

9 jó tanács az első munkanaphoz

Szerző: Dátum: 2018. nov. 09. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés, Újra munkában | 0 hozzászólás

9 jó tanács az első munkanaphoz

Mivel az első benyomás nagyon sokat számít – nem véletlenül van a próbaidő, ami alatt a munkáltató a teljesítményünket figyeli, s ez alapján dönt próbaidő végén – fontos, hogy jól szerepeljünk, jó vélemény alakuljon ki rólunk. S ha lehet, ezt már az első napon, az első héten jó megalapozni. Minél hamarabb néznek ránk úgy, mint alkalmas kollégára, ügyes, szorgalmas, értelmes munkaerőre, annál jobb és jobb lesz a megítélésünk, s nagyobb az esélyünk a próbaidő utáni véglegesítésre. Íme néhány tipp, hogy mire figyeljünk az első napokban! 1. Az első és talán legfontosabb tanácsom, hogy már az első napon végezzen minden újonc tényleges munkát, próbáljon meg minél hasznosabb lenni. Tudom, hogy a legtöbb helyen az első néhány hét a betanulási időszak, amikor még kevés önálló munkát adnak az embernek, de akkor is igyekezzünk önállóan kisebb dolgokat elintézni. Ha éppen nincs konkrét feladat, kérdezzük meg a többieket, miben tudunk segíteni, ne üljünk le a teakonyhában magánbeszélgetést intézni, vagy ne netezni, hanem legyünk proaktív, keressük a további teendőket! 2. Kérdezzünk! Senki nem várja el, hogy azonnal mindent tudjunk, ez lehetetlen elvárás egy újonnan belépett kollégával szemben. Ha bármiben nem vagyunk biztos, nyugodtan megkérdezhetjük azt a kollégát, akit a betanításunkra kijelöltek, vagy akiről tudjuk, hogy a kérdésre tud válaszolni, mert ismeri ezt a területet a cégnél. Ha nem jelöltek ki ilyen kollégát támogatásul, kérdezzünk rá az első napon, hogy kihez fordulhatunk, ha kérdéseink vannak? Persze teljesen evidens dolgokkal ne zaklassunk feleslegesen senkit, mert akkor a szakmai tudásunkról lesz elég hamar rossz véleményük! 3. Jegyzeteljünk! Ha nem írjuk le, amit a többiek mesélnek, magyaráznak, rossz színben tűnhetünk fel előttük, hiszen ha másnap, harmadnap, vagy két hét múlva nem fogunk emlékezni rá, nem biztos, hogy szívesen mondják el újra az egészet. 4. Kérdezzünk rá, hogy a szoftverekhez, programokhoz van-e kézikönyv, vagy bármilyen ügyintézéshez folyamatábra, amit esetleg ráérő szabad perceinkben tanulmányozni tudunk. Így az üresjáratokat is hasznosan tölthetjük. 5. Igyekezzünk mindenki nevét megjegyezni, akivel kapcsolatba kerülünk, ennek az egyik legjobb módja, hogy a bemutatás után váltunk velük egy-két szót, és a nevükön szólítjuk őket. Nem baj, ha nem mindenkinél megy ez tökéletesen, a lényeg, hogy próbálkozzunk! Senki nem veszi rossz néven tőlünk, ha az első munkanapunkon nem tudjuk a nevét, de ha 2 hónap múlva sem, azt már annál inkább… 6. Tanuljunk bele a vállalati kultúrába! Minden cégnek van egy sajátságos vállalati kultúrája, ami meghatározza a mindennapokat, a kommunikációt, a viszonyokat, a szokásokat. Olyan dolgokra jó már az elején fényt deríteni, hogy mi a bevett kommunikációs forma, email vagy inkább az élő beszéd, mikor van ebédszünet s mennyire kell szigorúan venni ezt az idősávot, milyen az elvárt öltözködés, például van-e pénteken lazább nap, tegeződnek-e vagy magázódnak a kollégák egymással, s van-e bármi olyan dolog, amire figyelj a munkavégzésed során? 7. Ha a kollégák munka után is együtt vannak, s együtt töltenek némi időt, igyekezzünk velük tartani, s további kapcsolatokat építeni, információt szerezni. Itt lehetőségünk van nekünk is arra, hogy néhány személyesebb dolgot is megosszunk magunkról, ezáltal is közelebb kerülve hozzájuk. Néhány munkán kívül szerzett jó pont, közös kapcsolódás, közös hobbi a munkahelyen is segítheti a jobb megítélésünket – persze ehhez a vállalati elvárásokat is hozni kell! 8. Ha új cégnél kezdesz, új vezetőt kapsz, akinek az elvárásaihoz tanácsos lenne alkalmazkodni. Minden főnöknek van „heppje”, vesszőparipája, ami fontos neki, ahol nem tűr semmi kilengést. No, persze, nem így kell közvetlenül rákérdezni, de az első hetekben, ha alkalmad van nyugodtan beszélni vele – és nem csak 2 percet – nyugodtan tedd fel neki a kérdést, hogy van-e valami olyan dolog, feladat, vagy ügy a munkaköröddel kapcsolatban, amire különösen figyelj, mert ez a cégnek, vagy neki prioritás? Van, akinek a...

Tovább...

A sikeres állásinterjú jelei

Szerző: Dátum: 2018. okt. 17. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

A sikeres állásinterjú jelei

A legtöbb pályázó érzi, ha egy állásinterjú nem jól sikerült. Gyakran kapok ilyen tartalmú leveleket álláskeresőktől, vagy beszéljük át személyes tanácsadás keretén belül az ilyen érzéseket. „Na, ide sem fognak felvenni, az tuti, úgy elrontottam! – mondta nemrég az egyik ügyfelem.”A morcos tekintet, a fejcsóválás, a kötözködő kérdések a HR-es részéről mind-mind azt mutatják, hogy nem volt túl jó a szereplés, s más lesz a befutó! Az is lehet, hogy az álláskereső volt gyenge, nem készült fel megfelelően az állásinterjúra, s ki is várná el, hogy a zavart dadogás és a nem túl meggyőző válaszok után behívják egy második körre… Mitől függ a sikeres állásinterjú? De vajon ennyire egyértelműek a siker jelei is? Vajon miből lehet érezni, sejteni, hogy jók vagyunk, s minden esélyünk megvan arra, hogy nekünk ajánlják majd fel az állást? Nézzük hát, mik azok a jelek, amik arra utalhatnak, hogy nagyon jól szerepeltünk, s bizakodhatunk. Van az a bizonyos kémia, ami bizony – bár sok HR-es tagadja, és tiltakozik ellene, de – működik a munkahelyen is: van, aki egyszerűen odaillik a csapatba, mások pedig nem. Az első beszélgetéstől kezdve jó hangulat uralkodik a beszélgetőtársak között, gördülékeny a csevegés, és mintha minden passzolna. Ez az érzés az, amit sokszor a HR-esek nem is tudnak pontosan megfogalmazni, csak úgy jellemzik a pályázót, hogy „valahogy úgy illik ide, biztosan jól beilleszkedne a csapatba”, és hogy „olyan közülünk való”. Ez mindenképpen egy jó jel, hiszen azon túl, hogy megfelelünk a végzettség, képességek és gyakorlat terén, ez következő legfontosabb szempont a kiválasztásnál.   Konkrétumok – ez is egy jó jel! Ha az interjú vége felé olyan konkrét kérdések kerülnek elő, amik már a jövőbeli munkavégzésre vonatkoznak, az szintén jó jel. A „mikor tud kezdeni?” vagy „a novemberi bevezető tréningen már részt tudna venni, ha Önt választjuk?” pontosító kérdések azt mutatják, hogy komolyan gondolkoznak bennünk, s mindenképpen meg szeretnék tudni, hogy pontosan mikortól is számíthatnak ránk. Olyasvalakire, akit nem akarnak felvenni, aki nem szerepelt jól, teljesen feleslegesen egy HR-es sem pazarolja az idejét. Nem azért, mert ennyire rideg vagy kegyetlen lenne, hanem mert neki is sok a feladata, s a rendelkezésre álló időt a leghatékonyabban kell beosztania. Sőt, van, aki még ennél is „hatékonyabb”: fejvadász éveim alatt volt egy ügyfelem, ahol az ügyvezető asszony a pályázók bemutatkozása után csak annak kezdte el a céget és a munkakört bemutatni, aki átment nála az első rostán. Aki nem, annak megköszönte, s be is fejezte az interjút.   Nem akadnak fenn a bérigényünkön Ha az eddigi összes interjúnkon kemény bértárgyalás volt, ám itt a bérigényünk szinte gond nélkül átcsúszott a jövőbeli munkáltatónk fájdalomküszöbe alatt, sőt, ezen túl a további juttatásokat is részletesen taglalták számunkra, mintegy megmutatva, bizonyítva, hogy igenis jó dolgunk lesz itt, megbecsült munkavállalók leszünk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy éppen próbálnak „megfogni” minket maguknak. Valljuk be, a javadalmazási csomag talán fontosabb, mint valaha a tárgyalás során, hiszen manapság már igazi harc folyik a jó szakemberekért, mérnökökért, így bizony a vállalatoknak két kézzel kell kapni a jó pályázók iránt, s ennek a harcnak az egyik eleme a vonzó fizetés. Ha a fizetési elképzelésünk gond nélkül átmegy a szűrőn, az azt jelenti, hogy kellünk nekik annyira, hogy ezen ne akadjanak fenn. Mondhatom úgy is, hogy nem az árát nézik a munkaerőnek, hanem látják a jövőbeli hasznot, amit majd hozni fogunk a vállalatnak, s ezért képesek magasabb árat is fizetni.   Bejutunk a nagyfőnökhöz Hasonló árulkodó jel, ha már az interjú végén a következő időpontot meg is beszéljük, ahol a nagyfőnökkel találkozhatunk, vagy a külföldi vezetőnek szeretnének bemutatni minket. Ha az interjú után 1-2 nappal jön egy ilyen tartalmú telefonhívás, az szintén az ígéretes jövőt jelentheti....

Tovább...

Kreatív önéletrajz – valóban olyan jó ötlet?

Szerző: Dátum: 2018. aug. 24. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Kreatív önéletrajz – valóban olyan jó ötlet?

Nincs új a nap alatt, ez igaz az álláskeresésre is. Már annyi mindent megpróbáltak az elmúlt időben az álláskeresők, ami szépen lassan megszokottá vált a HR-esek számára, hogy tényleg nehéz különbözni a többi száz, esetleg ezer pályázótól. S ha beleolvadsz a masszába, nem csoda, ha nem szúr ki senki téged a tömegből. Azt mondják, légy más, légy különleges… és erre majd a kreatív önéletrajz lesz a megoldás. Mert színes, szagos, érdekes… nos, nézzük, mi az igazság a kreatív önéletrajz terén. Kreatív önéletrajz – mi is ez? A hagyományos szakmai önéletrajzot már mindenki ismeri, így ennél többet kell letenni az asztalra, ha ki akarunk tűnni. A kreatív önéletrajz – ahogy a nevében is benne van – kreatív elemeket tartalmaz, ami kiemeli a többi önéletrajz közül – s ezzel a tulajdonosát a többi pályázó közül. Ezek az elemek általában a CV színvilága, a használt képek, grafikai elemek szoktak lenni, de lehet a formátuma, a hajtogatása, a mérete.   Kinek ajánlott a kreatív önéletrajz? Értelemszerűen nem mindenkinek érdemes időt és energiát fektetni a kreatív önéletrajz elkészítésébe, mert ahogy nagyon jól is elsülhet, ugyanúgy hátrányos is lehet számodra. Hogy mitől függ a siker? Nos, ha lenne kész recept, akkor mindenki azt alkalmazná… Támpontul a következőket tudom felsorolni. Alapvetően ott érdemes kreatív önéletrajzot beadni, ahol eleve a kreativitás az egyik alap elvárás a munkavégzés során. Marketing, grafika, design, művészetek területén már itt kezdődik a kiválasztás, már itt megmutathatod az egyéniségedet. És itt is van rögtön a második pont: ha azt a kreativitást, amit beleteszel a CV-be, nem tudod hozni később az interjún, semmit nem ért az egész. Csak akkor hasznos számodra a kreatív önéletrajz, ha ugyanezt a stílust képviseled mindvégig, ha Te magad valóban kreatív vagy. Ne feledd, a kreativitás nagyon szubjektív, ami neked kreatív, az talán az asztal másik oldalán ülőnek túlzás, oda nem illő, vagy egyáltalán nem releváns.   Hogy készítsd el a kreatív önéletrajzodat? Tudom, sokan szeretnének kész receptet, de éppen az a lényeg, hogy nincs! Ha lenne, akkor mindenki azt használná, s ugye érted, hogy ha mindenki ugyanazon recept alapján készítené a kreatív önéletrajzát, akkor semmi egyedi nem lenne benne, hanem több száz ugyanolyan önéletrajz születne? És ezzel el is érkeztünk a következő fontos ponthoz: a kreatív önéletrajz sablonokat kínáló weboldalakat is felejtsd el, ha valóban kreatív önéletrajzot szeretnél. Ha csak az a cél, hogy legyen egy színesebb, szépen megszerkesztett, mutatós, egymáshoz jobban illő betűtípusokkal készített önéletrajzod, ám legyen, használd ezeknek az oldalaknak a sablonjait. De ez nem kreatív önéletrajz, hanem egy kész sablon alapján begépelt színes önéletrajz. A kreatív önéletrajzot TE készíted el, a te ötleteid, a te fantáziád szabja meg, hogy milyen legyen. Gondold végig, mi jellemző rád, mi jellemző arra a munkakörre, amire pályázol, mi jut eszedbe a szakmádról, a cégről, keress közös kapcsolódási pontokat, s ezek alapján készítsd el a kreatív önéletrajzodat.   Leggyakoribb hibák a kreatív önéletrajzban Mivel nem egy kreatív önéletrajz landolt már a kezemben az elmúlt egy évtizedben, néhány tipp, hogy hogy ne rontsd el. Legyen továbbra is átlátható, rendezett. Ha a design és a színek a tartalom rovására megy, nagyobb öngólt lőttél, mintha beadtál volna egy europass CV-t (pedig az az egyik legrosszabb önéletrajz típus szerintem). Láttam már olyan kreatív önéletrajzot, aminek az értelmezése több mint 3 percet vett igénybe a részemről, pedig nekem 10-20 másodperc simán elég, ha pedig ugyanazon munkakörre kerestünk sok-sok pályázót tömeges kiválasztásoknál, a 6 másodperces döntés sem volt ritka. Nem csoda, hogy azonnal jeleztem is a tulajdonosának, hogy ha valóban állást szeretne, sürgősen dolgozza át az anyagát, mert nem látom belőle, hogy ki ő, mit tud, mit szeretne. Hiába vagy te kreatív, ha a vállalat, ahová pályázol,...

Tovább...

Egy kiválasztás margójára

Szerző: Dátum: 2018. aug. 01. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Egy kiválasztás margójára

Az esetek túlnyomó többségében magánszemélyeknek dolgozom, őket segítem a munkajogi kérdéseik megválaszolásában, vagy az új állásuk megkeresése során. Nagyrészt anyukákkal dolgozom, s az évek alatt jöttek – és egyre többször jönnek – apukák is, “anyát már sínre tettem, akkor most jöjjön apa is” felkiáltással. Ám ritkán vállalatoknak is segítek… csak olyanoknak, akiket személyesen – főleg a fejvadász, vagy az egyetemi múltamból – ismerek, s maximálisan biztos vagyok benne, hogy mind jogilag, mint HR szempontból maximálisan korrekt cégek, akik úgy bánnak a munkavállalóikkal, ahogy az a nagy könyvben meg van írva. Egy kiválasztási folyamatban támogattam az egyik vállalati ügyfelemet nemrég egy teljesen szokványos munkakörre, semmi extra, mondhatnám. Mégis nagyon sok tapasztalata van ennek a kiválasztásnak. Ha megengeditek, megosztom veletek, hátha tanulhat még belőle valaki valamit.   Megfelelsz az elvárásoknak? Biztosan? A hirdetés teljesen egyértelműen megadta, mik az elvárások. Ennek ellenére a jelentkezők fele a két legfontosabb, és nem nélkülözhető elvárás közül vagy az egyiknek, vagy a másiknak, vagy semelyiknek nem tett eleget. Értem én, hogy van az a helyzet, hogy “bepróbálkozik” valaki, talán összejön és behívnak jeligére, de ez azért valljuk be, elég ritkán szokott összejönni. Két baj van ezzel a mindenre lövünk hozzáállással. Az egyik, hogy többszörösen csalódásnak teszi ki magát az álláskereső, mert eleve olyan munkaköröket pályáz meg, ahová egyáltalán nem felel meg a CV-je alapján, azaz biztosan elutasítás lesz a vége. És így csak táplálja azt a gonosz kis szörnyet magában, amit csalódásnak, csüggedésnek, motivációvesztésnek becéznénk… ha becéznénk, de sajnos ez egy nagyon gonosz kis szörny, nem osztunk neki cuki neveket. Már vagy 80 állást megpályáztam, és sehová sem hívtak be! Senkinek sem kellek, sose lesz rendes állásom! Nincs is értelme állást keresni!  Közben meg a 80-ból eleve 70-nél esélye sem volt… így nem nehéz 10-ből 10-et veszteni… én megértem, miért is lenne kedve tovább álláshirdetésekre jelentkezni, ha eddig sem vált be? És itt van a másik nagy gond: azt hisszük, hogy ha elküldtünk napi 10 CV-t álláshirdetésekre, megtettük, amit kellett. Pedig nem! Ez csak egy látszattevékenység, valami, amivel igazolni akarjuk, hogy mi bizony nagyon dolgozunk azon, hogy új állásunk legyen. Ahelyett, hogy például célzottan keresnénk cégeket, ahová nagy valószínűséggel jók lennénk, és oda adnánk be testre szabott CV-t, miután az ismeretségi körünkből kerestünk valakit, aki ott dolgozik, és tudott tippeket adni nekünk. Ja, hogy egy macerásabb, többet kell szervezi, meg ki kell lépni a csigaházból? Igen! De ez lesz a hatékonyabb!   Az a fránya nyelvtudás Igen, tudom, megkophat. Igen, tudom, nem használtad az elmúlt években. De ha csak azt írod a CV-be, hogy angol – mindenféle szint megjelölés nélkül – hidd el, azonnal rá fog harapni a HR-es, mint egy jól képzett, rutinos bulldog, s addig nem ereszti el ezt a csontot, míg ki nem deríti, hogy valójában milyen szintű is az a fránya nyelvtudás. Fel fog hívni, és meg fogja kérdezni, sőt, le fogja tesztelni. Vagy eleve nem is kezd bele, hogy kiderítse, mert számára ez a sok-sok évtizedes tapasztalata alapján azt jelenti, hogy nincs azon a szinten, amit elvár a hirdető, ezért nem írtad bele pontosan. És fel sem hív, mert a sok-sok pénzért feladott hirdetésbe nem azért írnak bele dolgokat, mert nem kell az állás betöltéséhez, hanem azért, mert igenis kell a munkában használni az első naptól kezdve. Én magam is rendelkezem egy teljesen megkopott olasszal, ami hajdanán olyan szinten volt, hogy HVG-s gazdasági cikkeket fordítottam szótár nélkül, most meg kvázi egy pohár vizet nem tudok kérni, bár Ramazotti, Bocelli és Laura Pausini slágereit kívülről fújom, sőt, már a nagylányom is lelkesen énekli Gió Bacio híres dalát. A másik két idegen nyelvvel nincs gond, így azt merem vállalni, de eszembe nem jutna...

Tovább...

Álláskeresés nyáron

Szerző: Dátum: 2018. Júl. 19. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Álláskeresés nyáron

Sokan úgy gondolják, hogy nyáron nem érdemes állást keresni, s inkább eltolják szeptemberre a munkahelyváltás, vagy álláskeresés idejét. Persze érthető, hogy egy átpihent, átstrandolt nyár csábítóbb lehet, de bizony a munkaerő-piac nyáron sem áll le teljesen, így aki ilyenkor is figyel, s aktívan keres, könnyen megcsípheti azt az álomállást, amire várt eddig. Sokan arra hivatkoznak, hogy a HR-esek és a főnökök is nyaralni mennek, így teljesen felesleges pályázni, mert úgysem születik semmilyen érdemleges döntés, illetve sokkal kevesebb álláshirdetés közül lehet válogatni. Ez részben igaz, a toborzás-kiválasztás folyamata akár hetekkel is lehúzódhat, hogyha nincs ott a döntéshozó a cégnél, de ugyanígy az álláskeresők is nyaralnak, azaz kevesebb pályázat érkezik be a hirdetésekre, így akár sokkal kisebb konkurenciával kell számolnunk, ha mi továbbra is pályázunk rendszeresen. A fenti gondolkozásmód másik kritikája pedig az, hogy az álláskeresés nyáron nem kizárólag a hirdetések böngészéséből és önéletrajzok küldözgetéséből áll. A nyári uborkaszezont érdemes például arra használni, hogy az elavult, nem igazán aktuális önéletrajzunkat felturbózzuk, új motivációs levelet írjunk, új pályázati fényképet készíttessünk, s a közösségi oldalakon is felfrissíthetjük a profilunkat. A Linkedinen például hetekbe telik, míg az alap szinten kitöltött profilunkból egy erős, megfelelő pályázói profil lesz, ami sok-sok ismerőssel rendelkezik, ami ugye tudjuk, hogy elengedhetetlen a közösségi kapcsolatépítéshez. Ha most kezdtük az álláskeresést, a legnépszerűbb álláshirdető portálokra való regisztrálás is időbe telik, így ezt is kalkuláljuk bele a teendőink közé. További hasznos tipp, hogy a nyarat álláskeresőként tanulásra, a tudásunk felfrissítésére, vagy új ismeretek megszerzésére is használhatjuk. Ha az általunk kinézett álláshoz egy erős, magabiztos nyelvtudás kell, a miénk pedig igencsak megkopott és passzívvá vált az elmúlt években, egy nyári gyors nyelvtanfolyammal vagy egy idegen országban tett nyaralással rögtön nagyon sokat tehetünk, hogy ezen a téren behozzuk a lemaradást. Különböző szakmai ismeretek elsajátítására is megfelelő idő ez, tanuljunk valami újat, ami hasznos lehet a későbbiekben a szakmánkban. A nyári koncertek, fesztiválok, esti kellemes programok a kapcsolatépítést is elősegítik, új ismeretségek kötésével, régi, kissé elhanyagolt kapcsolatok újraépítésével szintén sokat tehetünk azért, hogy gyorsabban az álomállásban landolhassunk. Akár nyaralás során is szerezhetünk új információkat, nem kell feltétlenül azt elvárni, hogy a következő munkaadónkkal találkozzunk, az is elég, ha egy olyan embert ismerhetünk meg, aki mesél a saját szakmájáról, arról, hogyan került oda, mi érdekes benne, mik a jövőbeli lehetőségek, mit szeret, mit nem szeret benne, mik a kihívások. Ha ez a számunkra is érdekes szakmai terület, a következő interjúnkon ezekkel az információkkal sokkal tájékozottabb és felkészültebb pályázónak tűnhetünk. Érdemes nyáron a rövidebb, időszakos álláslehetőségeket is elfogadni, részben, hogy ne legyen túl nagy üres időszak a szakmai önéletrajzunkban, másrészt pedig nem tudhatjuk, hogy nem-e lesz az időszakos ajánlatból állandó, ha megismerek és megkedvelnek minket. Pályakezdőként abszolút kötelező szinte minden lehetőség megragadása, hogy bizonyítsuk, már van némi tapasztalatunk a munka világában, tudunk dolgozni, felelősséget vállalni, munkaidőt betartani, ha nem is pont a végzettségünkhöz illeszkedő a munka jellege. A semmilyen munkatapasztalatnál még mindig jobb a nem pontosan szakmába vágó és néhány hónapos tapasztalat is! Legyünk résen a nyaralás alatt is. Ha egy állásra beadtuk a pályázatunkat, de nyaralni mentünk, figyeljük az e-maileket és a telefonunkat, s a nem fogadott hívásokat hívjuk vissza. Meglehet, míg a többi pályázó a nyaralása alatt nem reagál, s így nem kap interjú-meghívást, mi a nyaralásunk utáni napon már állásinterjúra megyünk, mert elérhetőek voltunk, s fogadtuk a megkereséseket. Manapság már egy okostelefon elég az összes álláskeresési feladathoz, az álláskereső portálok applikációit letöltve bárhonnan, bármikor tudunk jelentkezni, pályázati anyagot küldeni, az e-mailjeinket is el tudjuk olvasni a tengerparton, vagy este a szállodában, így nem leszünk elérhetetlenek akkor, amikor érdeklődnek irántunk. És a legfontosabb: ha mindezzel megvagyunk, merjünk pihenni, relaxálni, lazítani. Sok munkanélküli végigstresszeli a nyarat,...

Tovább...

Hogyan válasszunk új szakmát?

Szerző: Dátum: 2018. Júl. 04. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Hogyan válasszunk új szakmát?

Akár a kényszer, akár a változás iránti belső igény miatt szeretnénk új szakmai terület felé nyitni, érdemes alaposan átgondolni, s milyen új szakmára szánjuk magunkat. Íme, néhány szempont a döntés előtt, amit ha mérlegelünk, nagyobb eséllyel lehetünk elégedettek az új állásunkban.     Régiből majdnem újba Vannak esetek, amikor a meglévő szakmai tudás, az iparági tapasztalat, a kapcsolatrendszer nagyon jól használható az új szakmában is, így igazából – bár váltásra készülünk – van egy biztos pont az életünkben, s nem kell mindent a legalján kezdeni. Ilyen lehet például, ha egy ipari termékekkel foglalkozó marketinges úgy dönt, hogy kipróbálná magát az értékesítés területén is: ismeri már a termékeket, a konkurenciát, az iparágat, az eladandó termék előnyeit, az üzenetet, amit az ügyfélnek kell eljuttatni, csakhogy az eddigi biztos kis irodai munka helyett most terepre kell menni, s meggyőzni a potenciális vevőt. Nagy eséllyel jobban fog menni, mint ha valaki még sosem adott el ilyen terméket, s nem is ismeri a piac szereplőit.  Érdemes ilyen szemmel is nézni a választott újat, hátha könnyebb lesz a kezdet!   Új szakma – az újdonság varázsa Ha már nagyon unjuk a saját szakmánkat, meglehet, pont az fog motiválni minket, hogy valami teljesen újjal tudunk végre foglalkozni. Vannak iparágak, amelyek sajnos lassan eltűnnek, így a már nem piacképes szakmában való munkavégzés – a maga nehézségeivel, demotiváló környezetével, alacsony fizetésével – esetleg az elhelyezkedés nehézségei helyett olyat érdemes választani, ami elbűvöl minket a teljes újdonságával. Ahol minden nap újabb és újabb változatos élmények érnek minket, ahol még rá tudunk csodálkozni a szakma szépségeire, esetleg ahol teljesen más képességeinket tudjuk felfedezni, mint eddig. Merjünk néha nagyot álmodni, s kilépni a dobozból!   Időigény Azt is alaposan gondoljuk meg, hogy mennyi időbe telik, míg elsajátítjuk ennek az új szakmának a fortélyait olyan szinten, hogy megbízható, keresett munkaerő leszünk a piacon. Ha egy két éves képzéssel kezdődik az egész váltás, akkor a képzés alatt meg kell tudnunk élni valamiből, azaz valószínűleg dolgoznunk kell továbbra is – hacsak nem vagyunk olyan szerencsések, hogy a párunk olyan jól keres, hogy megengedhetjük magunknak ezt az időszakot. Ha esetleg heti 1-2, főként esti alkalommal is megoldható a tanulás, sokkal könnyebb lesz összeegyeztetni a munkavégzéssel. Ha a képzés után pedig még az „inasévek” jönnek, ezt is kalkuláljuk bele!   Kereseti lehetőségek az új szakmában Nem elhanyagolható az sem, hogy mennyire lesz biztos az anyagi hátterünk ennek az új szakmának a kitanulásával. Persze nem csak ez a fontos szempont, személy szerint nagyon hiszek abban, hogy dolgozni csak úgy szabad, ha élvezzük, amit csinálunk, ha szeretjük a mindennapi feladatainkat, ha a szükséges rossz helyett önmegvalósításként tudunk tekinteni a választott szakmánkra, de ha mindennapi filléres gondjaink vannak, akkor sajnos igen nehéz az önmegvalósításunkat élvezni. Így mindenképpen alaposan informálódjunk a kereseti lehetőségekről is, s arról, hogy milyen egyéb képességek, készségek kellenek még a végzettség mellett (egyes szakmákban a nyelvtudás tipikusan megemeli a jövedelmi lehetőségeket, míg a nyelvtudás nélküli álláskeresők nagyon sokan vannak, így alacsony jövedelemre számíthatnak csak).   Jövőbeli kilátások Van-e hosszú távú potenciál a szakmában? 10-20 év múlva is kelleni fog ilyen szakember? Bár a futurisztikus előrejelzések gyakran írnak olyan hihetetlen szakmákról, mire még nem is gondoltunk 2-3 éve, vagy mostanában, mert még nem is léteznek, abban biztosak lehetünk, hogy bizonyos jelenlegi szakmák mindig kelleni fognak – legalábbis 10-20 éven belül biztosan. Tájékozódjunk arról is, hogy mi várható abban az iparágban, szakmában hosszú távon, amire kivetettük a képzeletbeli hálónkat.   Személyes képességeink Bármennyire is szeretnénk, nem tudjuk figyelmen kívül hagyni a személyes képességeinket, amik bizony valahol behatárolnak minket. Ha valaki egy extrém introvertált személyiség, nagyon nem szeret kezdeményezni, legszívesebben egyedül üldögél egy irodában, biztosan nem lesz az év...

Tovább...

Állásajánlatok, amire inkább mondj nemet!

Szerző: Dátum: 2018. jún. 25. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Állásajánlatok, amire inkább mondj nemet!

Azt hinnénk, hogy ha állást keresünk, s kapunk egy ajánlatot, akkor azt biztosan el fogjuk majd örömmel fogadni, mert hát ez volt a cél, nem? Pedig a dolog nem ilyen egyszerű…  Mint minden váltásnak, ennek is megvan a kockázata, lehet, hogy az újonnan felajánlott állás nem is olyan szép és jó, mint ahogyan azt az első pillanatban gondoltuk, vagy ahogyan a jövőbeli munkáltatónk bemutatta számunkra. Lehet, hogy csak hónapokkal később derül ki, hogy bizony melléfogtunk – s ezért ne is hibáztassa magát senki – de vannak olyan esetek, amikor már a legelején lehet tudni, hogy itt bizony nem stimmel valami. Nézzük, mik azok a jelek, amikre érdemes odafigyelni, hogy a rossz választás kockázatát csökkentsük, s pláne ne hagyjunk ott egy jó állást egy rosszabbért! Van egy olyan mondás a HR-esek között, hogy a cég miatt megyünk valahová dolgozni, de a főnök miatt jövünk el… azaz nem mindegy, hogy ki vezeti, ki irányítja, motiválja azt a csapatot, amiben majd mi is dolgozni fogunk. A jövőbeli főnököd személye gyakran nem kerül ki az első körben, hiszen a nagyobb cégeknél a kiválasztás első köreit a HR-es végzi, s a főnöknek csak az utolsó körben mutatják be a legjobb 3-4 jelöltet, de ennek ellenére lehet tájékozódni erről is. Ismerősök, barátok révén nagyon sok információt meg lehet tudni egy adott osztály vezetőjéről, ha csak megnézzük a Linkedin ismerőseinket, hogy ki hol dolgozott, vagy dolgozik, vagy kinek van ismerőse az adott cégnél, akkor nagy eséllyel lesz egy-két információforrás. Fórumokon, szakmai csoportokban szintén lehet informálódni, de minden esetben szem előtt kell azt tartani, hogy meglehet, elfogult véleménnyel találkoztunk – akár mindkét irányban is. Emellett nyugodtan kérdezzünk rá a HR-essel folytatott interjún, hogy mit lehet tudni a leendő főnökünkről, mi fontos neki, mi a prioritás nála, milyen vezetési stílust képvisel. Ha a főnök „elviselése” ugyanolyan fontos része a munkakörnek, mint a többi elvárás, végzettség, gyakorlat, képesség, akkor az ügyes HR-es ezt virágnyelven, de tudtunkra fogja adni. Így átgondolhatjuk, hogy biztosan ezt szeretnénk-e? Ha sikerül a főnökig eljutnunk, próbáljuk meg az interjú alapján megítélni, milyen ember, milyen a kommunikációs stílusa, s vajon hogyan viselnénk a mindennapokban ugyanezt. Ha havonta csak egyszer beszélünk majd vele, nem olyan vészes egy mogorvább, zárkózottabb, vagy a mi személyiségünktől távol álló főnök, de ha ezen kívül aggályaink vannak a tisztességével, alkalmazottak irányában tanúsított magatartásával kapcsolatban, akkor nyugodtan gondolkozzunk el az állás visszautasításán. A másik fontos szempont a kollégák, hiszen velük fogjuk tölteni a jövőbeli éveink nagy részét. Sok helyen lehetőség van a kollégákkal is megismerkedni, de már az is elég, ha kérdezünk az állásinterjún a csapatról, hányan vannak, ki mit csinál, milyen végzettségűek, mióta vannak a cégnél. Ezeket a kérdéseket lehet okosan úgy burkolni, mintha a munkakörről és a csapatról érdeklődnénk, mintegy saját magunkat próbálva elhelyezni a képben. Ha olyan információkat hallunk, hogy összejárnak munkán kívül is, vélhetően egy összetartó, jó csapatról van szó, nem egy ellenségeskedő társaságról. Ugyanígy érdemes figyelni a benyomásainkra az egész kiválasztás alatt: kellően udvariasan beszéltek-e velünk, figyeltek-e ránk, amennyire lehet, őszinték voltak-e velünk, jó érzésünk volt-e, vagy nem… Ha megfordultunk a cégnél kétszer-háromszor, lehetőségünk volt üldögélni a recepción, hallgatni, hogyan beszélnek egymással a kollégák, hogyan beszélnek az ügyfelekről, főnökökről, napi ügyekről, problémákról, nagyon hamar le tudjuk venni, hogy mi jellemzi a hangulatot. Később nekünk is minden nap ebben kell majd élnünk, dolgoznunk, teljesítenünk, figyeljünk arra, hogy kellemes érzésünk volt-e, vagy inkább visszás, taszító? Köszönnek egymásnak a folyosón? Tegeződnek, vagy magázódnak? Kripta csend van, vagy hangoskodás? Ezek mind-mind árulkodnak egy cégnél uralkodó vállalati hangulatról, kultúráról. A munkakörnyezet szintén nem mindegy, biztosan nekünk is van egy elvárásunk azzal szemben, hogyan nézzen ki a jövőbeli álom munkahelyünk. Ha omladozó vakolat van...

Tovább...

Ezen a 3 dolgon múlik, hogy te kapod-e az állást

Szerző: Dátum: 2018. máj. 11. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Ezen a 3 dolgon múlik, hogy te kapod-e az állást

Közel két évtizedes szakmai tapasztalatom alapján nagyon sokszor meséltem már arról, hogyan is végzik a HR-esek, a fejvadászok a munkájukat, mire figyelnek az önéletrajzban, mit keresnek a kísérőlevélben, s miért is kérdezik azokat a kérdéseket az állásinterjún. Több száz cég HR-ét, vezetőjét ismerem, hiszen évekig ültem velük egy asztalnál, mutattam be nekik több mint ezer álláskeresőt, s ott voltam akkor is, amikor eldöntötték, kit vesznek fel, ki kapja az állást. És igen, van nagyon sok szempont, és rendkívül sokat lehet írni mindenféle furmányos állásinterjú technikáról, meg stresszinterjúról, meg AC-ről, de az egész kiválasztás lényegi alapkövét három dolog adja: ha ennek a háromnak megfelelsz, tiéd az állás… Kíváncsi vagy, mi? Minden egyes (jól megtervezett és elvégzett) kiválasztási folyamat erre a három dologra épül ezt a három dolgot vizsgálja, kutatja a pályázóknál, még ha számtalan megnyilvánulási formája is van. Most nem csak elárulom neked, mi ez a három dolog, hanem abban is segítek, hogy ezt hogyan ismerd fel, hogy mikor kérdez erre rá a HR-es, s hogyan tudod a legjobban prezentálni ezt az állásinterjún.   1. A szakmai tapasztalatod, tudásod Elsődlegesen természetesen az a kérdés, hogy megvan-e a kellő szakmai tudásod és tapasztalatod a munka elvégzéséhez. Ez lehet a végzettséged, egyéb tudásod, ha pályakezdő pozícióról beszélünk, vagy az eddig megszerzett szakmai tapasztalatod, ha már dolgoztál ezen a szakterületen. Erre irányuló interjúkérdések a “Meséljen egy kicsit magáról!”, “Hogyan zajlott a munkavégzés az XY cégnél?” “Milyen feladatai voltak ebben a munkakörben?” Ilyenkor azt szeretnék felmérni, hogy megvan-e a kellő tudásod ahhoz, hogy – természetesen a helyi sajátosságok megismerése után – önállóan tudsz dolgozni, tudod a lépéseket, feladatokat, el tudod-e végezni a munkát. A legjobban erre úgy tudsz felkészülni, hogy rendszerezed magadban az eddigi munkatapasztalataidat, részletesen összeírod, mivel foglalkoztál, milyen feladatokat végzetél, kikkel dolgoztál együtt, mit tapasztaltál a munkád során, s az álláshirdetést is átolvasva megkeresed a közös pontokat. Amit írnak a munkakörről, annak nagyjából fednie kell a te tudásodat, tapasztalatodat, s ezt kell majd szépen bemutatnod az interjú során. Ha tudod, hogy a cég egy új dologra készül, s te abban már tapasztalt vagy, azt külön említsd meg.   2. Milyen a hozzáállásod? Az azonban nem elég, hogy tudod, mit kell csinálni, és tapasztalatod is van, a kérdés az, hogy hogyan fogod ezt csinálni minden nap? Lelkesen? Pontosan, precízen? Motiválva? Együttműködve? Az ügyfél és a cég érdekeit figyelembe véve? Vagy unottan, lustán, munkát kerülve, éppen csak azt megcsinálva, ami kötelező? Nos, ugye te sem szeretnél az utóbbi kategóriába tartozó emberekkel dolgozni? Ha tehát arra terelődik a szó, hogy mesélj el egy nehezebb ügyet, hogyan oldottad meg, miért jöttél el az előző cégedtől, mondj el egy konkrét ügyet, ahogy egy ügyfél problémáját oldottad meg, vagy mi motivál téged a munkavégzés során, s miért szeretnél itt dolgozni, akkor ezt a faktort kutatja a HR-es éppen. Szóval mutasd meg a HR-esnek, hogy te nem vagy lusta, hogy lelkes vagy, s a hozzáállásod pedig egyenesen szuper! Készülj fel a cégből, olvass utána, kérdezz, légy érdeklődő. Készülj fel 2-3 olyan valós, tényeket, adatokat tartalmazó történettel, ahol az ügyességed, lelkesedésed, hozzáállásod mentette meg a helyzetet, legyen az egy ügyfélpanasz kezelése, vagy egy sürgős projekt befejezése, vagy csak egy káoszos munkahelyi helyzet frappáns megoldása. (Mindig legyen a fejedben, hogy egy-egy hiányzó tudásrészt meg lehet tanítani gyorsan bárkinek, de a lusta, nemtörődöm hozzáállást nem lehet megváltoztatni egy alkalmazottnál! Ezt a HR-esek is tudják!)   3. Illesz-e a munkahelyi kultúrába? Minden cégnek megvan a sajátos légköre, stílusa, működése… van, ahogy szigorú szolgálati utak vannak, s még a szomszéd irodában ülő kollégák sem tegezik egymást, van, ahol meg a nagyfőnök is bratyizik a portással. Van olyan osztály, ahol az kollégák teljesen egyedül dolgoznak,...

Tovább...

Kilenc praktikus tipp munkanélkülieknek

Szerző: Dátum: 2018. Már. 09. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Kilenc praktikus tipp munkanélkülieknek

Aki az állását vesztette el, az sokkal többet veszített, mint „csak a munkáját”. Sokan a munkájukkal, a szakmájukkal azonosítják magukat: fodrász vagyok, könyvelő vagyok, adótanácsadó vagyok, mérnök vagyok. Azzal, hogy kirúgnak, leépítenek minket, nem csak a megélhetésünket, az emberi kapcsolataink egy részét, a megszokott környezetünket, de akár az identitásunk egy részét is elveszíthetjük. Az első napok, hetek lesújtó érzése után nagyon fontos, hogy ne hagyjuk magunkat el, hogy minél hamarabb talpra álljunk, s bár a trauma biztosan megviselt minket, továbblépjünk, s a jövőre koncentráljunk.   Készítsünk tervet ! Az álláskeresés sikere sokszor azon múlik, hogy tudatosan, tervszerűen cselekszünk-e! Üljünk le, s írjuk össze a tapasztalatunkat, erősségeinket, tudásunkat, egyedi jellemzőinket. Gondoljuk végig, miért vagyunk jó munkaerő, ha kell, tanuljunk a múltbeli hibáinkból. Tűzzük ki, mi lesz az új célunk: mennyi időn belül, milyen területen fogunk elhelyezkedni. A célunk legyen reális, de kihívást jelentő! Ezután készítsünk akciótervet: pontosan mit teszünk meg ezért az elkövetkezendő időben napról napra, hogy elérjük ezt a célt? Ez lesz a segítségünk a következő hetekben, hónapokban.   Alkalmazzunk minél több álláskeresési módszert! Sokan még ma is csak a hirdetések böngészését gondolják álláskeresésnek, holott a meghirdetett állásokon túl nagyon sok üres munkakör van, ami soha nem kerül ki nyilvánosan a munkaerőpiacra, csak ismerősök útján lehet tudomást szerezni róluk. Ezért is fontos, hogy az első pillantásra könnyű és kockázatmentes álláshirdetések böngészése mellett merjünk direkt kereséssel kiszemelt cégekhez fordulni, állásbörzékre járni, belevetni magunkat a kapcsolatépítésbe, szakmai klubokhoz, csoportokhoz csatlakozni. Használjuk ki az internet és a közösségi média adta lehetőségeket, regisztráljunk a Linkedinre, keressük meg volt kollégáinkat, iskolatársainkat a Facebook-on, s lépjünk kapcsolatba velük. Minél több módszert, eszközt alkalmazunk, annál nagyobb a siker esélye!   Profi módon készüljünk fel minden egyes állásinterjúra! Ha nem kerestünk állást egy ideje, valószínűleg kijöttünk a gyakorlatból. Mit is kell erre a kérdésre válaszolni? Vajon most mire gondol a HR-es? Jól szerepeltem, vagy elvágtam magam alatt a fát? Rendkívül sok tanácsot lehet találni az interneten, de ha anyagilag megtehetjük, érdemes egy karrier tanácsadóhoz is elmenni, aki szakmai tapasztalatával gyorsan felkészíthet minket az önéletrajzírás vagy állásinterjú kihívásaira. Néhány alkalom után olyan profi eszköztárral fogunk rendelkezni, amivel hetekkel, vagy hónapokkal hamarabb lesz állásunk, s így azonnal kifizetődik ez a befektetés.   Tartsuk meg a napi ritmust továbbra is! Ha állás nélkül van valaki otthon, könnyen belesüllyedhet abba a nagy és kényelmes, dagonyázós mocsárba, amit önsajnálatnak hívnak. És ebből igen nehéz kimászni. Ne hagyjuk tehát az időt haszontalanul kifolyni a kezeink közül, hanem tartsuk meg továbbra is a régi ritmust – mint amikor még dolgoztunk. Reggel felkelünk, munkába megyünk, dolgozunk, délután befejezzük, hazamegyünk, másnap folytatjuk. Tehát reggel keljünk fel, végezzük el a szokásos álláskeresési feladatokat. Nézzük meg, mi van mára kitűzve, mit írtunk a naptárunkba: álláshirdetések átnézése, utána két direkt pályázás a kiszemelt cégekhez, felhívni az egyik ismerőst a múltkori találkozó miatt, ő fog majd beajánlani egy új céghez. Délután kettőkor egy kávé az egyik volt iskolatárssal, aki mesél a munkájáról (információgyűjtés a munkaerő-piacról) majd utána még egy gyors böngészés a neten, hogy felkészüljünk a holnaputáni interjúra.   Sportoljunk! A mozgás, a fizikai erőkifejtés pozitív hatással van a boldogsághormonokra, azaz sokkal jobb hangulatba kerülünk, ha sportolunk. Ez lehet futás, torna otthon, vagy csak egy kiadós, gyors tempójú séta.  A motivációnkra, a lelkierőnkre is jó hatással van, ha újabb és újabb egyéni csúcsokat döntünk meg a sport terén. Ha megy az öt kilométer futás összeesés nélkül, akkor miért is riadnánk meg egy telefonos interjútól???   Aludjunk eleget! Csábító lehet, hogy éjszakáig nézzük a TV-t, mert holnap úgysem kell felkelni, de igenis fel kell kelni, szóval a végtelen sorozatnézést halasszuk a hétvégékre. Ha pedig mégis bámuljuk a képernyőt, érdemes olyan filmet...

Tovább...

Pin It on Pinterest

Tájékoztatni szeretnélek, hogy ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérlek, engedélyezd a sütik használatát. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnom a figyelmedet arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye számodra a böngészést. A sütiket természetesen letilthatod a böngésződ beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás