Bejegyzések a következő címkével: "elbocsátás"

6 fontos dolog a próbaidőről

Szerző: Dátum: 2018. okt. 08. Kategória: Újra munkában | 0 hozzászólás

6 fontos dolog a próbaidőről

Sokan csak addig izgulnak, míg meg nem kapják a választ az állásinterjú után, hogy felveszik őket. Holott itt még bőven nincs vége a megpróbáltatásoknak, hiszen az, hogy a sok pályázó közül minket választottak ki, csak egy lépcső a siker felé vezető úton. A következő hetekben, hónapokban bizonyítanunk is kell, hogy valóban megérdemeltük a bizalmat, s alkalmasak vagyunk a feladatra. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy hiába tökéletesen elégedettek velünk, rövid időn belül kiderül, hogy nekünk nem felel meg a munkakör, a feladatok, vagy a kollégák, a környezet. Nos, erre találták ki a próbaidőt, ami – bár ezt sokszor elfelejtjük – mindkét félnek megadja a lehetőséget, hogy „kockázatmentesen”, nagyobb kötelezettségek nélkül kipróbálják egymást. Nézzük tehát, hogy mire érdemes készülni, mit kell tudnunk a próbaidőről.   Meddig tart a próbaidő? Az első kérdés természetesen, hogy meddig tart a „tesztüzem”, azaz meddig vagyunk mi is megfigyelés alatt, illetve meddig mondhatjuk, hogy köszönjük, nem ezt a lovat akartuk, s holnap már be sem jövünk. Alapvetően a próbaidő nem kötelező eleme a munkaviszonynak, azaz nem kell feltételül kikötni, de ha a felek szeretnék, akkor ezt írásba kell foglalni. Ha szóban közlik velünk, hogy van próbaidőnk, akkor az bizony nem érvényes. Főszabály szerint 3 hónap lehet maximum. Azonban van egy olyan eset, amikor 3 hónapon túl is elnyúlhat a próbaidő, mégpedig olyan munkáltatóknál, ahol kollektív szerződés van, s ez a 3 hónapnál hosszabb próbaidőt lehetővé teszi, ebben az esetben maximum 6 hónap jár a feleknek a kölcsönös ismerkedésre.   Meghosszabbítható a próbaidő? Ha a felek a 3 hónapnál rövidebb időtartamban állapodtak meg, akkor ezt egyetlen egy alkalommal meg lehet hosszabbítani, de a próbaidő hossza ekkor sem lehet több 3 hónapnál, kollektív szerződés erre vonatkozó rendelkezése esetén 6 hónapnál.   Mihez van jogunk a próbaidő alatt? A próbaidő lényege, hogy bármelyik fél, azaz a munkavállaló is mondhatja, hogy köszöni szépen, de nem ezt akarta, így a munkaviszonyt azonnali hatállyal, indoklás nélkül megszünteti. Azaz ezt írásban közöljük a munkáltatóval, s holnap már be sem kell jönni dolgozni. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a feladatokat és a munkaeszközöket nem kell megfelelően átadni.   Vice-versa Ám ez a fentebb említett azonnali, indoklás nélküli felmondás a munkáltatónk eszköztárában is ott lapul, azaz ő is mondhatja eme időtartam alatt, hogy nem kívánja a munkaviszonyt fenntartani, s ezt írásban megerősítve, nekünk átnyújtva holnap már nem is kell bejönnünk dolgozni.   Bármit megtehetnek velünk ezidő alatt? Fontos tudni, hogy a próbaidő nem azt jelenti, hogy nincsenek jogaink, s bármit megtehetnek velünk. Példának okáért a várandósság bejelentése esetén, ha az addigi kiváló teljesítményünk hirtelen más megítélés alá esik, s másnap már el is küldenek minket – indoklás nélkül – a munkahelyünkről próbaidő alatt, érdemes az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulni, amennyiben azt vélelmezzük, hogy a hirtelen pálfordulás az állapotosságunkkal van összefüggésben. Ilyenkor – a diszkriminációs ügyek jellemzőjeként – a bizonyítási teher megfordul, azaz a munkáltatónknak kell bizonyítani, hogy más oka volt annak, hogy most hirtelen miért is kellett megszüntetni a munkaviszonyunkat, s nem az egy nappal előbb közölt várandósság miatt szüntette meg a jogviszonyt. Hasonló módon nem adhat eszközt a próbaidő alatti, indoklás nélküli megszüntetés lehetősége a munkáltató – jelen példánkban egy jegyző – kezébe, aki meg akarta bosszulni azt, hogy a próbaidős kolléganője nem viszonozta „gyengéd” érzelmeit, s többszöri visszautasítás után így próbált meg a fiatal, pályakezdő köztisztviselőn bosszút állni. Rosszul tette, hiszen a hölgy bírósághoz fordult, s a joggal való visszaélést a bíróság is elismerte ebben az esetben, s kártérítés fizetésére kötelezte a jegyzőt. Ugyanígy csak a próbaidős mivoltunk nem indokolja, hogy a bérünk kevesebb legyen a többi ott dolgozónál, ezt az egyenlő bánásmód követelménye tiltja, egyéb indokok, mint például kevesebb szakmai tapasztalat,...

Tovább...

Lépj hátra és engedd el!

Szerző: Dátum: 2018. ápr. 28. Kategória: Egyéb | 0 hozzászólás

Lépj hátra és engedd el!

Biztosan ismered te is azt az érzést, amikor bár már lezárult egy dolog az életedben, még mindig munkál benned. Rág belülről, mint egy kis alattomos féreg… nem hagy nyugodni, eszedbe jut, s újra és újra lejátszod magadban azt a bizonyos beszélgetést, történést, emléket. És átéled, és jönnek újra az érzések, s nem tudsz szabadulni tőle. Sajnos mi, nők erre hajlamosak vagyunk. Szóval ha te is tudod, milyen ez, akkor ez a cikk neked szól. Akár személyes jogi tanácsadást tartok, akár online tanfolyamon tanítom az anyukákat a jogaikra, a legtöbbször előjön az a pont, ahol már lezártuk az ügyet, túl vagyunk a munkáltatóval folytatott megbeszélésen, az egyezségen, de az ügyfelem még nem lépett túl rajta. Ismerősként “köszöntöm” ezt az állapotot náluk, mert én is tudom, milyen érzés. Hiába van ott az aláírás a közös megegyezésen, hiába lett kifizetve a pénz, még nem sikerült lélekben lezárni a dolgot – s ilyenkor sok anyuka szenved még. Néha azért, mert az elért siker ellenére ott van a sértettség, a megbántás érzése. Ha tizensok évig jó voltam ide, akkor most miért nem? Azért mert szültem egy gyereket? Komolyan ettől lettem azonnal teljesen használhatatlan szerintetek a szakmámban? Vagy bár amit adott körülmények között lehetett, azt elértük, de mégsem ez a maximum. Lehetett volna többet is, csak éppen munkaügyi perrel, sárdobálással, ugyanazon aljas eszközök alkalmazásával, amiket a munkáltató bevetett. És ezt érzem az anyukán, hogy még forrong belül, hogy nem jól érzi magát, hogy nem elégedett, mert úgy véli, nem tett meg mindent… pedig a kint tomboló viharnak már vége, már süt a nap. Itt jön az a pont, hogy hátra kell lépni egyet, s el kell engedni. Mert vannak nagyobb értékek is, mint az a plusz egy havi bér. A nyugalom, amivel a családodhoz hazatérsz minden nap a következő, jobb munkahelyedről. A béke, ami odahaza vár hétvégén, ahelyett, hogy a munkahelyi stressz emésztene, s kihatna lassan a gyerekeid lelki nyugalmára is. Hidd el, nem jó hosszú hónapokig bíróságra járni, s hallgatni, hogy mit hazudik össze-vissza a munkáltatód, s sajnos olyat, amit nem fogtok tudni megcáfolni… mert van ilyen is. Bármennyire is te vagy a jó oldalon, akkor is megvisel egy munkaügyi per, akkor is stresszes leszel, ha oda kell menni a bíróságra, s elmondani hogy mi, hogyan volt. Ehelyett te reggel nyugodtan nézel a tükörbe, s tiszta lelkiismerettel mész tovább. Néha ez többet ér. Nem mondom, hogy ne állj ki a jogaidért, de azt is tudni kell néha okosan megítélni, hogy meddig megyünk el, s hol a határ, ahonnan már nem érdemes tovább menni, mert összességében – mindent ide véve, mindent beleszámítva – nem lesz jobb neked! Tudom, milyen érzés, mert én is ilyen fajta voltam – talán még most is ilyen vagyok egy kicsit, de dolgozom rajta. Tudatosan engedem el azt, ami már nem épít, s fordulok ehelyett a felé, ami boldoggá tesz. S amit a hátam mögött hagyok, az úgyis oda kerül majd egyszer, ahová valójában tartozik. Erről majd a sors gondoskodik. Minden anyukának üzenem tehát, aki még tipródik egy kicsit a történtek lezárta után, hogy mély, nagy levegő, egy lépés hátra, és engedd el! Jó lesz, hidd el! Ne cipeld tovább! Nem a te csomagod ez már többé! 🙂   Ajánlott bejegyzések:Gyászold a céget, csak ne túl sokáig…Amit mindenképpen szerezz be 2020-ban: egy jó határidőnapló!Öltözködési tippek kánikulábanFelmondanál? Ezeket gondold át, mielőtt megteszed!Év végi karrier...

Tovább...

Felmondási védelem 2018-ban

Szerző: Dátum: 2017. nov. 21. Kategória: GYED-GYES alatt, GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Felmondási védelem 2018-ban

Közeledve az év végéhez, biztosan sok anyukában felmerül, hogy mi vár rá jövő évben, ha vissza szeretne térni a munkába, vagy ha újabb babát szeretne vállalni. Vajon elküldhet-e a munkáltatód? Milyen védelem illet meg téged? Az elmúlt években többször is hozzányúltak a jogalkotók a törvénykönyv eme részéhez, így arra gondoltam, nézzük meg részletesen, hogy hogyan alakul a felmondási védelem 2018-ban.     Felmondási védelem 2018-ban várandósok esetén A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a jelenleg hatályos törvény szerint a várandósság tartama alatt. Erre azonban akkor hivatkozhatsz, ha erről a munkáltatódat tájékoztattad, tehát ha át akarják nyújtani neked a felmondást, akkor bizony azonnal színt kell vallani. Ha babát vársz, vagy terveztek, ajánlom figyelmedbe egy másik cikkemet, ebben részletesen írok a várandósság bejelentéséről.   Lombikbébi eljárás esetén mire számíts? Természetesen továbbra is felmondási védelem illeti meg a lombikbébi eljárásban részt vevő női munkavállalókat is. A törvény szerint azonban a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés tartamára, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónapig tart ez a védettség.   Felmondási védelem 2018-ban szülési szabadság és fizetés nélküli szabadság alatt A harmadik eset, ami egy édesanyának fontos lehet, az otthon töltött időszak. Mind a szülési szabadság, mind az utána következő, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időszakára megillet a felmondási védelem 2018-ban, tehát továbbra is tilos munkáltatói felmondást közölni veled, ha otthon gondozod a gyermekedet.   Figyelem, vannak ám kivételek is! Bár a fentiek alapján úgy néz ki, hogy nem nyúlhatnak hozzád, azért ez így nem igaz! Fel szoktam hívni a figyelmet arra, hogy bizony vannak – ugyan ritkán – olyan esetek, amikor mégis felmondható a jogviszony. Nem hivatkozhatunk felmondási védelemre 2018-ban sem abban az esetben, ha például azonnali hatállyal akar elküldeni a munkáltatód, mert súlyos kötelezettségszegést követtél el, vagy például vezető állású munkavállalóknál bizonyos esetekben nem él a védelem (erről hamarosan egy külön cikket készítek)!   És vajon megillet-e a felmondási védelem 2018-ban, ha vissza szeretnél menni dolgozni a 3 éves kor előtt? A rossz hír az, hogy abszolút védelem már nincs, csak korlátozott védelem létezik 2012. július elseje óta: ha a gyermeked 3 éves kora előtt szeretnél újra dolgozni, s nem veszed igénybe a fizetés nélküli szabadságot (vagy a szülési szabadságot), a képességeddel vagy a munkáltatód működésével összefüggő okból megszüntethető a munkaviszonyod, ha a munkáltatónál a szerződésed szerinti munkavégzési helyen nincs az általad betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítottad. Márpedig sajnos ez az eset igen gyakran előfordul, hiszen a régi munkaköröd valószínűleg nem vár üresen téged, azt pedig, hogy van-e másik üres munkakör, amit fel kéne ajánlania a munkáltatódnak, nem egyszerű megtudni.   Mit tegyél tehát? Mivel nincs rá esély, hogy a Munka törvénykönyve felmondási védelemre vonatkozó rendelkezéseiben 2018-ban jelentős változás lenne az anyukák javára, azt tudom tanácsolni, hogy akár várandósság, akár munkába állás a cél, mindenképpen megfelelő módon, időben tájékozódj a jogaidról! Nem kell azonnal megijedni, s az ördögöt a falra festeni, de egy egészséges kétkedés legyen benned, ha behívnak hirtelen a főnök irodájába, s hárman ülnek veled szemben, kezükben mindenféle papírokkal. Nagyon sok múlik azon, hogy egy ilyen helyzetben tudod-e a jogaidat, s ki is állsz-e értük, vagy egy kis megtévesztéssel, érveléssel rá tudnak-e beszélni egy közös megegyezésre, amivel adott esetben nagyon sokat veszíthetsz…   Nem vagy teljesen biztos a hatályos munkajogi szabályozásban? Szeretnél minden helyzetre felkészülni?Semmi gond, ezzel az ingyenes, kifejezetten kisgyermekes anyukáknak készült hírlevéllel könnyedén felkészülhetsz!     Ajánlott bejegyzések:8 dolog, amit a munkáltatói felmondásról tudnod kell!Felmondási védelem 2019-benMennyi a felmondási idő?Felmondás terhesség alatt 2016-banA hét kérdése: felmondás utáni...

Tovább...

Mennyi a felmondási idő?

Szerző: Dátum: 2016. jún. 01. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Mennyi a felmondási idő?

Ha gyermekvállalás után elküldenek a korábbi munkahelyedről, nem mindegy, hogy mennyi a felmondási idő, amíg még állományban leszel, s amikorra még bért kapsz. Akkor, amikor az otthonlét alatt amúgy is megcsappant a családi kassza, minden forint számít, így szeretem az anyukáknak ezt is alaposan megtanítani. Mivel az elmúlt hetekben kétszer is belefutottam olyan esetekbe, hogy rosszul lett kiszámolva a felmondási idő a cégnél, gondoltam, legyen ez a heti témánk! Nézzük hát, hogyan tudod magad is kiszámolni a felmondási időt a saját esetedre vonatkozóan.   Felmondási idő a törvény szerint A jelenleg hatályos Munka törvénykönyve szerint a felmondási idő 30 nap. Természetesen a felek megállapodása alapján ez lehet több is, legfeljebb 6 havi időtartam.   Mit mond a munkaszerződésed a felmondási időről? A következő lépés, ha bekövetkezik a baj, hogy előveszed azt a dokumentumot, ami a jogviszonyod alapját képezi, ez pedig a munkaszerződésed. Megnézed, hogy mennyi felmondási idő van benne munkáltatói felmondás esetére. Ha nincs benne semmi a felmondási időre vonatkozóan, akkor a 30 nap az alap, ha más van benne munkáltatói felmondás esetére kikötve, akkor azt kell figyelembe venned. Ha van a munkáltatódnál kollektív szerződés, azt is olvasd el, néha itt is “elbújik” egy-egy plusz nap! 🙂   Felmondási idő meghosszabbodása Ám itt még nem ért véget a számolgatás. A törvény azt is megszabja, hogy munkáltatói felmondással szűnik meg a jogviszonyod, további napok is megilletnek, attól függően, hogy hány éve vagy munkaviszonyban a munkáltatódnál. Így tehát a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött három év után öt nappal, öt év után tizenöt nappal, nyolc év után húsz nappal, tíz év után huszonöt nappal, tizenöt év után harminc nappal, tizennyolc év után negyven nappal, húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik. Ezeket a plusz napokat sokszor a munkaszerződésbe is beleírják. Fontos tudnod, hogy a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő számítási elve 4 éve megváltozott, most azt az időtartamot értjük alatta, ami a munkaviszony létesítése és a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjáig tart (s nem a munkaviszony megszűnésének napjáig, mint régen). A felmondási idő növekményének kiszámításakor nem kell figyelembe továbbá azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg (kivéve a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot a 3 éves korig). Azaz ha veszélyeztetett terhesként több hónapot voltál odahaza a szülés előtt, akkor bizony vesztettél egy kis (vagy több hónapnyi) időt a jogviszonyodból. Erre mindenképpen figyelj!   Mikor kezdődik a felmondási idő és le kell-e dolgoznod a teljes időtartamot? A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik. Munkáltatói felmondás esetén  a felmondási idő felét munkában kell töltened (de fel is menthet a munkáltatód, ha úgy dönt), s a másik felében köteles a munkavégzés alól felmenteni. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni.   További kisgyermekes anyukáknak szóló tanácsokat szeretnél felmondás, végkielégítés témában, méghozzá ingyen? Ezzel az ingyenes, kifejezetten kisgyermekes anyukáknak készült hírlevéllel könnyedén felkészülhetsz!       Ajánlott bejegyzések:Felmondási védelem 2018-banFelmondás vagy közös megegyezés, melyiket válasszam?8 dolog, amit a munkáltatói felmondásról tudnod kell!Felmondási védelem 2019-benMegtagadhatom a felmondás...

Tovább...

A hét kérdése: felmondhatnak-e, ha nem mész vissza a gyermeked 3 éves kora előtt dolgozni?

Szerző: Dátum: 2015. Júl. 07. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 0 hozzászólás

A hét kérdése: felmondhatnak-e, ha nem mész vissza a gyermeked 3 éves kora előtt dolgozni?

A hét kérdésének egy múlt heti olvasóm problémáját választottam, ami több okból is tanulságos, érdemes alaposan elolvasni, s tanulni belőle… Vajon hogyan mérlegeljünk, ha hatalmas létszámleépítések közepette hív vissza minket a munkáltatónk, hogy menjünk újra dolgozni? Mi ez, csapda, vagy csak szerencsétlen véletlenek összjátéka?   Kedves Ági, Jelenleg 1,5 éves kislányommal vagyok itthon Gyed-en, azonban a munkáltatóm felkeresett a héten, hogy szeptember 1-el mehetnék vissza dolgozni, amit egyelőre nem szeretnék. Munkaviszonyom folyamatos volt szülésig (2014.01.06), több mint 9 ledolgozott évem van. A kérdés az lenne, ha most nemet mondok, akkor ez ok lehet e a munkaadó részéről a felmondásra? Egy multi cégről van szó kereskedelmi szektorban, jelentős átszervezések voltak/vannak az elmúlt hónapokban, és több száz kollegának küldtek ki felmondó levelet, arra hivatkozva hogy megszűnt a pozíciójuk. Többek közt akit a helyemre vettek fel határozott időre, Ő is megkapta -egyelőre én még nem-. Kérlek, segíts válaszoddal, hétfőig kaptam haladékot, szívesen elmegyek hozzád személyes tanácsadásra is, mert ha már felmondanak, akkor szeretném kihozni a maximumot a helyzetből. Nagyon köszönöm!   Kedves Tímea!   A fizetés nélküli szabadság igénybe vétele a te döntésed, a törvény adta jogod, azaz a munkáltatód nem kényszeríthet, hogy ezt megszakítsd, s visszamenj dolgozni a gyermeked 1,5 éves korában. Ha a korábbi munkakörödet betöltő kollégának is megszüntetik a jogviszonyát, s emellett több másik dolgozót is elküldenek, én mindenképpen óvatosan bánnék a visszatéréssel, hiszen remélem tudod, nem vagy védett, ha megszünteted a fizetés nélküli szabadságot, felmondhatják a jogviszonyodat azzal az indokkal, hogy nincs üres, betöltetlen állás azon a munkavégzési helyen, ahol korábban dolgoztál. Az a tény, hogy most nemet mondasz, semmiképpen nem lehet most felmondási indok, hiszen most védett vagy a fizetés nélküli szabadság igénybe vétele alatt, de ha később visszatérnél, akkor sem szerepelhet az indokként a felmondásban, hogy korábban visszautasítottad a visszatérésre tett ajánlatot. Persze, másik indokot (lásd az előbbi fentit az üres munkakör hiányáról), viszonylag könnyen tud találni a cég, ha valóban nincs betöltetlen üres állás a sok leépítés miatt. Én azért is lennék óvatos, mert most még csak 9 éved van, ám ha betöltöd a 10-et, egy havi végkielégítéssel több járna, ha elküldenek, így meglehet, a munkáltatód megpróbál a felmondás esetén kifizetendő összegeken is spórolni a korábbi visszahívással. Persze, az is lehet, hogy valóban szükségük van a szaktudásodra, s semmi csapda nincs ebben a visszahívásban. Egyeztetni kéne a munkáltatóval a visszatérés részleteiről, milyen munkakörbe, milyen bérrel, mikortól tudnának felvenni, s rákérdezni, hogy a máshonnan hallott csoportos leépítések mennyire fognak téged érinteni, ha megszünteted a fizetés nélküli szabadságot, s tudják-e garantálni, hogy nem mondanak fel neked a visszatérésed után. A legjobb, ha ennek írásos nyoma is van. 🙂 Ha személyes tanácsadást szeretnél, érdemes mindenképpen időben jelentkezni, nem az utolsó pillanatban, amikor már baj van, mert nagyon sok megbízásom van, sokszor csak 1,5 – 2 hetes időtávban tudok időpontot adni, s a nyári szabadságok miatt még kevesebbet dolgozom (én is kisgyerekes anya vagyok :-), oviszünettel, nyári nyaralással…) Érdemes lenne esetleg az őszi online jogi tanfolyamra eljönni, ha most nem térsz vissza, hogy előre, minden várható helyzetre fel tudj készülni, s ne váratlanul, kapkodva kelljen dönteni. Erről a részleteket itt találod: https://dolgozomami.hu/online-tanfolyam   Sok sikert az egyeztetéshez! Ajánlott bejegyzések:Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethet“Felmondtak… pereljek? Mit tegyek? Hova forduljak?”Felmondási védelem 2018-banBabaszobából vissza a munka világábaA hét kérdése: tartósan beteg gyermek és felmondási...

Tovább...

Felmondás vagy közös megegyezés, melyiket válasszam?

Szerző: Dátum: 2015. feb. 11. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Felmondás vagy közös megegyezés, melyiket válasszam?

Az egyik leggyakoribb kérdés, amivel szinte minden tanácsadáson, minden ügyfelemnél találkozom, hogy ha oda kerül a sor, melyik jobb neki, a munkáltatói felmondás vagy a közös megegyezés? Mert mindegyik mellett és ellen hallott már elég érvet a szomszédasszonytól, a postáskisasszonytól, meg a kollégáktól… ja, és a főnöktől is (valószínűleg ez volt a “legpártatlanabb” vélemény). Nézzük tehát a tudnivalókat a közös megegyezésről… Felmondás vagy közös megegyezés – mi a különbség? A munkáltatói felmondás egy egyoldalú jognyilatkozat, azaz ha tetszik neked, ha nem, ha egyet értesz vele, ha nem, ha ez írásba van foglalva, van benne egy indok, akkor bizony kézbesíthető, és a kézbesítéssel hatályosul. A közös megegyezés ehhez képest – ahogy a nevében is benne van – közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetésről egy megállapodás, azaz mindkét fél – igen, nem csak a munkáltatód, de te IS – beleegyezel abba, hogy megszűnjön ez a jogviszony. Ergó, ha te ezt nem akarod, akkor a közöst nem kell aláírni 🙂 senki sem kényszeríthet rá (vagy ha mégis, az úgyis megtámadható…)   Felmondás vagy közös megegyezés – melyik jobb neked? Gyakran kérdezik, hogy mégis akkor mikor éri meg aláírni a közös megegyezést? Az én első és legfontosabb alapszabályom, ha a felmondás vagy közös megegyezés között kell választanunk, hogy ha a munkáltató által kezdeményezett közös megegyezéses megállapodásban nincs legalább ugyanannyi anyagi juttatás, mint ami a munkáltatói felmondás esetén járna, akkor nincs is tovább miről beszélni, ezt nem írjuk alá. Ha ugyanannyi, vagy több van benne, akkor elgondolkozunk rajta, attól függően, hogy nekünk mi a szándékunk, van-e valóban olyan üres állás, amibe vissza szeretnénk / tudnánk térni a céghez, mennyivel több az a bizonyos több, amit ajánlanak, mennyi időn belül tudnánk másik állást találni a munkaerőpiacon, mennyire megalapozott és jogszerű a munkáltatói felmondás indoka (azaz mennyire fontos a munkáltatónak, hogy inkább a közöst írjuk alá, s neki ne kelljen felmondania, s indokolnia…), mennyi bizonyíték van a kezünkben arra vonatozóan, hogy de bizony van üres állást, csak éppen nekünk nem lett felajánlva, mennyire szeretnénk pert indítani, stb…   Felmondás vagy közös megegyezés – mi kell a még a jó döntéshez? Nos, kedves anyukák, a jól meghozott döntéshez előzetes kutatás, informálódás, szimatolás 🙂 kell.   View image | gettyimages.com Kapcsolatépítés és kommunikáció az otthonlét alatt, a visszatérés előtti időszakban, kedves kolléganők fülesei, korábban elküldött anyukák információi (kinek mit ajánlottak, felmondás vagy közös megegyezés volt a munkáltató első lépése, hogyan zajlottak a megbeszélések…). No, meg szükséges persze egy alapos számítás, hogy mi is jár nektek végkielégítés, felmondási idő és szabadságmegváltás címszó alatt, pláne, ha az otthon töltött évek alatti béremelést is figyelembe vesszük! Mi, hogy ez nehéz és bonyolult? Hogy ezt senki nem tanította meg az iskolában? Hát, bizony azokért a százezrekért, milliókért, amiket az ügyes jogtudatos anyukák az elmúlt években ügyesen megszereztek a segítségemmel, tanulni kell egy kicsit… de hogy hol? Nálam, tőlem… 🙂 Hogy ha te is abba a helyzetbe kerülsz, hogy egyszer csak jön a telefon, s szólnak neked, hogy ugorj be aláírni a közöst, akkor tudd, hogy mit kell tenned! Ezen az online munkajogi tanfolyamon mindent megtanítok neked, amit egy kisgyerekes anyukának tudnia kell a jogairól! Nehogy már ott hagyd a cégnek, ami neked jár! 🙂   Ajánlott bejegyzések:Felmondási védelem 2018-banMennyi a felmondási idő?A hét kérdése: mi jár a kölcsönzött munkaerőnek elbocsátás esetén?Egy ügyfelem tollából…8 dolog, amit a munkáltatói felmondásról tudnod...

Tovább...

A hét kérdése: mi jár a kölcsönzött munkaerőnek elbocsátás esetén?

Szerző: Dátum: 2015. feb. 06. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

A hét kérdése: mi jár a kölcsönzött munkaerőnek elbocsátás esetén?

Érdekes jogi kérdést vetett fel az e heti egyik kérdezőnk, kölcsönzött munkaerőként dolgozott  a szülés előtt, s most a visszatérési esélyeit latolgatja. Azt hinné az ember, hogy egyedi eset, de nem! Magyarországon több, mint százezer munkavállaló dolgozik évente ebben a formában, s több, mint 7000 cég veszi igénybe a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatást. Nem kevés emberről beszélünk tehát, akiknek adott esetben végkielégítés jár… de mennyi is?   “Kölcsön munkaerőként dolgoztam egyazon cégnél több, mint 5 évet, majd 2 gyermekem született, 2 és fél év különbséggel. Nagyjából 10 éve vagyok állományban a kölcsönzőnél (kb. 5 év aktív munka, majd táppénz, GYÁS, GYED-2 gyerekkel). A kölcsönvevőnél közben megszűnt a munkahely és a munkakör, amiben dolgoztam. Nemrég jeleztem, hogy visszamennék dolgozni, részmunkaidőben a GYES mellett, de tartok tőle, hogy a kölcsönzőcég megválik tőlem. Kérdésem lenne, hogy jár-e végkielégítés, és ha igen, mennyi időre? Előre is köszönöm, ha válaszolsz! “   Amennyiben a munkaerő-kölcsönző cég meg szeretné szüntetni a jogviszonyt, azt írásban, indoklással kell megtennie. A lehetséges indokok között szerepel az is, hogy kölcsönbevevővel megszűnt a kikölcsönzés, azaz erre hivatkozva felmondható a jogviszony. Amennyiben a jogviszony hossza 10 éves az utolsó kikölcsönzés alatti tartalmat tekintve (levonva az évenként 30 napot meghaladó keresőképtelen időszakokat, de nem ideértve a szülési szabadságot és a fizetés nélküli szabadságot, hiszen ez utóbbi kettő beleszámít), akkor 3 havi végkielégítés jár a kölcsönzött munkavállalónak, ha nincs meg a 10 év, akkor csak 2 havi végkielégítés, s mindkét esetben jár a szerződésében megfogalmazott felmondási időre járó bér (ez utóbbi esetén kivéve, amennyiben erre egyébként sem lenne jogosult, pl. táppénzen van). Érdemes lenne tehát felvenni a céggel a kapcsolatot, bejelenteni a visszatérési szándékot, s megtudni, van-e lehetőség a továbbfoglalkoztatásra. Ha nincs, akkor a cégnek a fentik szerint kell eljárnia.   Ajánlott bejegyzések:Felmondás vagy közös megegyezés, melyiket válasszam?Egy ügyfelem tollából…“Felmondtak… pereljek? Mit tegyek? Hova forduljak?” – 2. rész“Felmondtak… pereljek? Mit tegyek? Hova forduljak?”Felmondási védelem...

Tovább...

Egy ügyfelem tollából…

Szerző: Dátum: 2015. jan. 29. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Egy ügyfelem tollából…

A munkám bizalmi jellegéből adódóan nagyon kevés konkrétumot tudok mondani az ügyfeleimről, általában csak a sikerükről tudok nagy vonalakban beszámolni, de a részletekről nem. Nemrég úgy döntött egy anyuka, aki a könyvem segítségével védte meg a jogait, hogy megírja nekem a teljes történetét, s miután én ebből az árulkodó részleteket kivettem, megengedte a nyilvánosságra hozatalát, azért, hogy másokat is bátorítson. Ezúton is hálásan köszönöm neki a bátorságát, példamutatását! (Bármilyen hasonlóság nem a véletlen műve, ez a mai magyar valóság!) “Egy közepes méretű, magát családi vállalkozásnak mondott külföldi tulajdonú cégnél dolgoztam, mint asszisztens. Hát családias jellege abban merül ki, hogy az élén az alapító úr “trónol” és a mai napig próbál mindent kordában tartani, mindenről tudni: merev szabályok voltak, szigorú blokkolás, s még a ledolgozott munkaidőnkből is levontak WC-re menés, öltözés, lépcsőn lesétálás címén. Persze itt is „elvárt” volt túlóra, amit soha nem fizettek, de még csak meg sem köszöntek.   View image | gettyimages.com   Hát, innen jöttem én el táppénzre a szülés előtt egy kicsivel. A közvetlen főnökömmel, illetve kollégáimmal nagyon jóban voltam. Azóta is tartom velük a kapcsolatot, de sajnos időközben a közvetlen főnököm távozott a cégtől, nem túl békésen. Mivel én úgymond a jobb keze voltam, számítottam rá, hogy vele hullok. Aztán megfogant a kis tesó, s nem mentem vissza azonnal dolgozni, de sajnos a várandósságom nem volt problémamentes, s táppénzre írt az orvosom. Bementem a céghez a kis táppénzes papírommal nagy naivan, hogy akkor én mostantól táppénzen leszek. És itt ért az első pofon. Mondta az ügyvezető, hogy ez nem így megy. Az a cégnek pénzbe kerül, menjek csak szépen GYES-re, miért nem jó az nekem. Felvilágosítottam a GYES összegéről és konkrétan sírva fakadtam, hogy abból nem fogunk tudni megélni. Biztos a hormonok miatt, ott bőgtem neki… Megszánt és mondta, hogy gondolkozik rajta. Másnap hívott, hogy rendben menjek táppénzre, de “cserébe” a visszatérésemkor 3 hetet a nekem járó szabadságból munkával kell töltenem. Belementem. Amikor a gyermekem nagyobb lett, jeleztem a cég felé, hogy szeretném a szabadságomat tölteni és vissza szeretnék térni. Személyesen is bementem, beszéltem az ügyvezetővel. Nem mondta, hogy nem vár vissza. Ezek után írtam még egy levelet, hogy ne feledkezzenek meg rólam. Semmi válasz nem jött. Többször telefonáltam, de az ügyvezető titkárnője mindig lepattintott. Ahogy közeledett a visszatérésem ideje, jött a nagy pofon. Hívott az ügyvezető, hogy nincs számomra megfelelő hely, így “ugorjak be” egy közöst aláírni. Kifizetik a szabadságokat és kész is vagyunk. Miután már kaptam levegőt a sokktól, mondta, hogy nem ugrok sehova két hörghurutos gyerekkel. Későbbre kérek egy időpontot. Ebbe belement. És itt jött a képbe a te könyved. 🙂 A hírleveidre már régóta feliratkoztam. A férjem rendelte meg karácsony előtti hétfőn. Másnap már olvastuk is. Úgy készültem a főnökkel való találkozásra, mint valami vizsgára. Kiemeltem, számoltam, jegyzeteltem. View image | gettyimages.com Ami viszont ebben az időszakban nagyon érdekes volt – és ami a magyar gondolkodásmódra jellemző – hogy a barátok, rokonok elég nagy része azt vallotta, hogy felesleges küzdeni, úgysem kapom meg, ami jár, meg jobb békében szétválni, meg próbáljam meg magam visszakönyörögni még kevesebb pénzért is. Ehhez hasonló “jó” tanácsokat kaptam. De addigra már kellően felhergelt a cég azzal, hogy ilyen váratlanul ki akar rúgni, ráadásul undorító módon egy „ugorj be egy közösre” mondattal. Eljött a nagy nap, találkozás az ügyvezetővel (aki egyébként maga is családos ember). Leültem és már mondta is: nem ajánlott semmilyen pozíciót, a részmunkaidős állástól teljesen elzárkózott. Viszont az “ugorj be egy közösre, kifizetjük a szabadságod” verzió változott “közös megegyezés 45 nap felmondási idővel, 2 hónap végkielégítéssel verzióra” (7 év a munkaviszonyom). Illetve a szabadság és felmondásidő letöltését kérte. Nem is lett volna ez...

Tovább...

8 dolog, amit a munkáltatói felmondásról tudnod kell!

Szerző: Dátum: 2014. jún. 26. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 14 hozzászólás

Két hete szombaton, a Női Karriernapon tartott előadásom után sokan odajöttek hozzám, s személyesen kértek tanácsot. Elképesztően sokan kérdeztek a munkáltatói felmondással kapcsolatban, s az előadás alatt az általam feltett kérdésre adott válaszokból is kiderült, hogy sokan írtak már alá közös megegyezést úgy, hogy nem is állt érdekükben megszüntetni a munkaviszonyt – kb a válaszadók fele… Eddig is sejtettem, de most már biztos vagyok benne: nem lehet eleget írni a felmondásról.   #183355958 / gettyimages.com Nézzük tehát, mik az alapszabályok! 1.) Írásban Ha ordít veled a főnök, hogy ez volt az utolsó húzásod, s felmond neked, az nem felmondás. Ha telefonon felhívnak, hogy “figyelj, a mai nappal felmondunk, be se gyere, majd kiküldjük a felmondást postán”, nos, ez sem felmondás. A felmondás írásban történik, azaz ha leírva egy papírra kapod meg ezt a nyilatkozatot, akkor AZ a felmondás. Más nem… bármennyire is szeretné ezt a munkáltatód… (A hatályos jogszabály szerint lehet e-mailben is, de annyira sok buktatója van ennek, hogy nem szokták a munkáltatók alkalmazni.) 2.) Indoklással Hacsak nem próbaidő alatti felmondásról van szó, a határozatlan időre létesített munkaviszony felmondása csak indoklással történhet a munkáltató részéről. Az indoknak valósnak, és okszerűnek kell lennie. 3.) Egyoldalú jognyilatkozat A felmondás egy egyoldalú jognyilatkozat, azaz neked nem kell beleegyezned az elküldésed tényébe. Az egyoldalúság lényege az, hogy az egyik fél eldönti, majd kinyilatkoztatja közlés formájában az akaratát. (Ugyanígy van akkor is, ha te szeretnéd a határozatlan idejű jogviszonyodat felmondással megszüntetni, nem tud mit tenni a munkáltatód!) 4.) Közléssel hatályosul Az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel, a kézbesítéssel hatályosul. Ha megtagadod az átvételt, akkor is hatályosul (éppen ezért általában nem érdemes tiltakozni, hiszen a munkáltató erről úgyis jegyzőkönyvet vesz fel) s a felmondás közlése utáni naptól indul a felmondási idő. 5.) Hazavihetem? Nem kötelesek odaadni neked, hogy hazavihesd, hogy gondolkozz rajta, hogy átnézesd valakivel, de elegendő időt kell adniuk neked, hogy átolvasd, megértsd, s ha kérdésed van, feltedd! 6.) Felmondási védelem alatt? Abszolút védelmet élvezel szülési szabadság és gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt, illetve várandósság és lombikbébi kezelés esetén (ez utóbbinál 6 hónapig), ha erről a munkáltatót tájékoztattad (de már nem előzetesen!). 7.) Betegség alatt felmondhatnak? Nos, igen… nem vagy már védett keresőképtelenség idején, közölhetik a felmondást, de legalább jó hír, hogy a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év után indul a felmondási idő. Ha pedig a beteg gyermeked ápolása miatt vagy keresőképtelen, akkor is csak az újbóli keresőképes állapot napjától indul a felmondási idő. 8.) Jogorvoslati kioktatás van? Érdemes azt is megnézni, hogy benne van-e a jogorvoslati kioktatás, azaz hogy amennyiben nem értesz egyet a felmondással, hová s mennyi időn belül fordulhatsz. Ha ez hiányzik, a törvényben meghatározott 30 nap helyett 6 hónapod van munkaügyi bírósághoz fordulni, s keresetet beadni jogellenes megszüntetés miatt. Tudtad mindet? Ügyes vagy! További ingyenes jogi tippek, tanácsokat tartalmazó hírlevél ide kattintva érhető el! Ajánlott bejegyzések:Felmondási védelem 2018-banFelmondás terhesség alatt 2016-banRTL Klub szakértői interjúA hét kérdése: felmondás utáni gólyahír…Lapáton a...

Tovább...

“Felmondtak… pereljek? Mit tegyek? Hova forduljak?” – 2. rész

Szerző: Dátum: 2012. okt. 04. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában, Várandósan dolgozni | 45 hozzászólás

“Felmondtak… pereljek? Mit tegyek? Hova forduljak?” – 2. rész

Múlt héten elkezdtünk a bíróságokkal, peres ügyekkel foglalkozni, azzal a nem titkolt céllal, hogy jobban lássátok, ti anyukák, mi vár(hat) rátok, ha jogvitába bonyolódtok a munkáltatóitokkal. Átnéztük a Dolgozó mami szakjogásza, Dr. Kéri Ádám segítségével, hogy miért kell egyáltalán bírósághoz fordulni, milyen fontos határidőkre kell figyelni, s hogyan is néz ki egy keresetlevél. Jöjjenek tehát a további tudnivalók! – Ádám, mindenképpen szükséges ügyvédet megbízni? Nem képviselheti maga az ügyét a felperes? Ha mégis ügyvédet bíznánk meg, hogyan válasszunk? – Ügyvédkényszer nincsen, ugyanakkor egyéb peres eljáráshoz hasonlóan nem ajánlatos jogi képviselő nélkül pert indítani, illetve célszerű az ügyvédet alaposan kiválasztani. Az ügyben hozott ítélet ugyanis azon az alapon nem támadható meg, hogy a vonatkozó jogszabályokat a jogi képviselő nem, vagy nem helyesen ismerte, illetve hogy a cselekményre előírt határidőből kicsúszott. Léteznek ingyenes jogsegély szolgálatok, amelyek kiemelkedően alacsony jövedelmi szint igazolása esetén a keresetlevél megírásában segítséget nyújtanak. A perben kérhető ezt követően pártfogó ügyvéd kirendelése, melynek feltétele szintén az előbb említett rossz jövedelmi helyzet. A másik lehetőség, ha mi magunk ügyvédet hatalmazunk meg képviseletünkre. Körbe lehet pl. kérdezni ismerősöknél, akiknek volt hasonló perük és elégedettek voltak a perbeli jogi képviselőjükkel. Ha volt már egyéb jogvitánk, amelyben ügyvédünk munkáját megfelelőnek találtuk, érdemes őt megkérdezni, hogy ezzel a jogterülettel is foglalkozik-e. – Hogyan zajlik a bírósági tárgyalás? Az amerikai filmekben ugye megszokhattuk a szórakoztató beszédeket, a színészeket is megszégyenítő előadásokat, az esküdtszéket 🙂 Gondolom a magyar munkaügyi per ennél kevésbé látványos… – Nálunk esküdtszék nincsen, de ülnököket találunk a jogi végzettségű bíró mellett a pulpituson, azaz egy bíró és két ülnök ítélkezik. Az ülnökök szerepe a laikus ember általi benyomások közlése a bíró felé. A bíró ezt meghallgatva jogi szakértelme alapján hoz döntést. A tárgyalások kevésbé látványosak, mint egy amerikai perben. Miután egy jogi végzettségű bírót kell “meggyőzni”, így nincs szükség teátrális előadásokra, csupán szigorúan a jogi lényegre szorítkozó ügyvédi okfejtésekre. A tárgyalások látványosabb része inkább a peres felek személyes meghallgatása, vagy a tanúk vallomásai. Mind a felekhez, mind a tanúkhoz kérdéseket intéz először a bíró, majd a felek jogi képviselői. – Jelen van a munkáltató is, hogy kell ezt elképzelni? Egymással szemben ülnek a peres felek? Csak mert ez például egy diszkriminációs ügynél, ahol az anyukát akár érzelmileg erősen is érintheti a dolog, nem kellemes helyzet. – A tárgyaláson jelen vannak a peres felek, és ha a munkáltató egy cég, akkor annak vezetője is jelen lehet. Ezen kívül jelen vannak a jogi képviselők is. Sokszor érzelmileg is megviselő “csatározások”, “szócsaták” tudnak kialakulni a két oldal között a tárgyaláson, így fontos, hogy a munkavállaló készüljön fel erre, és tudjon arról előre, hogy egy érzelmileg megviselő, nehéz helyzet előtt áll. Kemény kérdéseket kaphat az ellenérdekű féltől, de előfordul, hogy a bíróságtól is. Ezekre fel kell készülni, határozott és pontos feleleteket kell tudni adni. – Elsőfokon, másodfokon, jogerősen… sokszor hallani ezeket a kifejezéseket… mit jelentenek? – A munkajogi perekben elsőfokon született ítélet ellen 15 napon belül fellebbezésnek van helye, ha bármelyik fél, akár a munkáltató, akár a munkavállaló úgy gondolja, hogy rá nézve sérelmes, “rossz” döntést hozott a bíróság, úgy írásban fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben pontosan meg kell jelölni, hogy az elsőfokú döntésben mit tart sérelmesnek a fellebbező fél, mennyiben szeretné, ha a másodfokú bíróság az ítéletet megváltoztatná. Másodfokon már három hivatásos bíró jár el, ülnökök nélkül. Feladatuk az elsőfokú iratanyag alapos átnézése, a fellebbezés és a másik fél esetleges reagálásának áttanulmányozása, ha szükséges, a felek ismételt, hiányzó kérdésekre irányuló meghallgatása vagy akár egy új tanú kihallgatása – ezek alapján hozzák meg döntésüket, amely már jogerős, amely ellen fellebbezésnek helye nincsen. – Ha megnyerte az anyuka a pert, mi jön utána? Ha például nem fizette...

Tovább...

“Felmondtak… pereljek? Mit tegyek? Hova forduljak?”

Szerző: Dátum: 2012. Sze. 28. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában, Várandósan dolgozni | 68 hozzászólás

“Felmondtak… pereljek? Mit tegyek? Hova forduljak?”

Régóta terveztem a következő interjú-sorozatot a dolgozó mami szakjogászával, Dr. Kéri Ádámmal. A júliusi Mt. változások kapcsán bekövetkező jelentős módosítások a felmondási védelem területén egyre inkább arra ösztökéltek, hogy egy új területtel foglalkozzunk közösen: a jogvitákkal, bírósági perekkel. Meggyőződésem, hogy ha egy anyuka jobban átlátja, mi vár rá, hogyan kell felkészülnie, milyen lépések vannak egy munkajogi vita során, mennyi időbe telik, akkor könnyebben szánja rá magát, hogy munkajogi vitát kezdeményezzen, ha úgy érzi, sérelem érte őt. Félő, hogy ez az idei változásokkal legtöbbször a munkaviszonyok megszüntetése kapcsán fog előjönni, de a cikkben más jogi vita lebonyolításához is hasznos tudnivalókat találtok általánosságban. Úgy gondolom, minden fontos, szóba jöhető kérdést feltettem az interjú során… de ha mégsem, ne habozzatok kérdezni! – Ádám, segíts kérlek rögtön az elején megérteni, hogy miért is van szükség munkaügyi bíróságokra, miért itt kell “rendezni” a vitás ügyeket a munkáltatónak, és munkavállalónak? Sok anyukától hallottam már a kérdést, hogy nem értik, kihez, hova, mikor és miért kell fordulni, s miért kell egyáltalán a bíróság, miért nincs minden leírva az Mt.-ben? – A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. Amennyiben a munkavállaló, illetve a munkáltató között a munkaviszonnyal összefüggésben vita merül fel – például a munkaszerződés rendelkezéseinek értelmezése, egyoldalú munkaszerződés módosítás, a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, felmondás, stb… – a felek munkaügyi jogvitát indíthatnak. Az ilyen jellegű jogviták elbírálására a munkaügyi bíróságok, mint speciális vitarendező fórumok rendelkeznek hatáskörrel. Ilyenkor ugyanis szükség van egy pártatlan, független fórumra, amely kizárólag a munkajogi szabályok alapján, elfogulatlanul dönt a vitában. A perre a munkáltató székhelye, illetve azon telephelye szerinti munkaügyi bíróság illetékes, ahol a munkavállaló a munkaszerződése alapján munkát végez vagy végzett. – Mit tanácsolsz, mikor lépjen valaki? Meddig várjon, ha úgy érzi, jogellenesen jár el a munkáltatója? – Kiemelendő, hogy amint a munkavállalónak munkaviszonnyal összefüggésben a munkáltatóval szemben vitája támad, illetve úgy véli, hogy a Munka Törvénykönyvében, illetve a munkaszerződésben rögzített jogait nem biztosítják (túlóra díjazásának elmaradása, kismama vissza nem vétele, egyenlő munkáért alacsonyabb bér fizetése, pótlék fizetésének elmaradása, stb…) azonnal munkaügyi jogászhoz (ügyvédhez) tanácsos fordulnia. Ez azért is fontos, mert a munkajogi szabályozás 2012. nyarától kezdődően alapvetően, sok esetben a munkavállalók számára hátrányosan megváltozott, s ezen változások egy része a már hatályban lévő munkaszerződésekre is vonatkozik, másrészt pedig a törvény az egyes jogosultságok érvényesítésére határidőt állapíthat meg. – Sokan nem is gondolnak arra, hogy pert indítsanak, attól félve, hogy úgysem lehet megnyerni, vagy hosszú évekig is eltarthat… neked mi a véleményed, mit tapasztaltál? Mennyi ideig tart általában egy munkaügyi per? – A munkaügyi jogviták jogerős lezárására – egyéb peres eljárásokhoz hasonlóan – évek múltán kerül sor. Az elsőfokú bíróság által meghozott, nem jogerős ítélet ugyanis megfellebbezhető, azaz legtöbb esetben rendes és rendkívüli jogorvoslat vehető igénybe. Figyelembe kell venni a szakértő kirendelésének szükségességét sok esetben (egyenlő munkáért egyenlő bért, túlmunka szükségessége, stb), ami az eljárást tovább húzhatja. – Értem, tehát készüljünk fel mindenki, hogy nem lesz könnyű és gyors folyamat. Ha valaki rászánja magát, hogyan indul egyáltalán egy peres ügy? Mi az első lépés?  – Először is azt említeném meg, hogy a munkajogi igények érvényesítésére a jog szigorú határidőket állapít meg, melyeknek betartására ügyelni kell. Az ilyen igény fő szabály szerint három év alatt évül el. A törvény 287. §-a írja elő, hogy az általános elévülési időtől eltérően mely esetekben rövidebb, harmincnapos a keresetindítási határidő. Erre minden esetben nagyon kell ügyelni! Így a keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kell előterjeszteni többek között: az egyoldalú munkaszerződés-módosítással, a munkaviszony megszüntetésének jogellenességével, a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel, illetve a fizetési felszólítással kapcsolatos igény érvényesítése iránt. Ez utóbbi kettőnél tudni kell, hogy a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van!...

Tovább...

Gyászold a céget, csak ne túl sokáig…

Szerző: Dátum: 2012. jún. 11. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 2 hozzászólás

Gyászold a céget, csak ne túl sokáig…

Bármennyire is szeretnénk, hogy ne így legyen, sajnos a gyermeket szülő munkavállaló jó eséllyel kerül a leépítési lista elejére, még akkor is, ha nem kifejezetten vele szeretnének kitolni… Rendkívül sok anyukának kell ezen túl szembe néznie azzal, hogy a GYES letelte után nem veszik vissza a régi munkakörébe, hanem elküldik. Ma egy kicsit azzal foglalkozunk, hogy mi zajlik le az emberben ilyenkor, milyen fázisokon megy át, hogyan kezelhetők ezek a napok, hetek. Nincs rosszabb, mint a bizonytalanság – tartja a mondás, és van is benne valami. Minden nap úgy felkelni, bemenni dolgozni, hajtani a kitűzött célokért, hogy nem tudod, mi lesz veled holnap, nagyon nehéz. Ezért is van az, hogy az első reakció jó néhány munkavállalónál az, hogy megkönnyebbül. Végre kiderült, végre tudja mire számítson. Ha a leépítés váratlanul jött, vagy a dolgozó úgy érzi, hogy ő nagyon jól végezte  a munkáját, sokszor értetlenül áll a helyzet előtt. (Kivéve persze azokat az anyukákat, akiket már a visszajövetelnél kézzel lábbal akadályozott a munkáltató, s a “kikényszerített” újrafoglalkoztatás során lépten-nyomon értésükre is adták, hogy addig lesznek csak itt, míg el nem jön az első adandó alkalom…) Keserűség, düh, megsebzettség érzése… ezek kavarognak az ember lányának fejében. Ami még rátehet egy lapáttal az egész szerencsétlenség-érzésre, az az a tény, hogy kisgyerekkel a háta mögött ma idehaza vajmi kevés esélye van a legtöbb anyukának elhelyezkedni. Valahogy nem mi vagyunk az álom munkavállaló a tipikus átlagos magyar munkáltató számára… hm… nem is értem, hogy miért? Ha még ez tetéződik egy jó kis GYES-es önbizonytalansági szindrómával (“jaj, én nem tudok semmit, mindent elfelejtettem odahaza, már beszélni sem tudok, csak gügyögni…”) egyenes út vezethet a totál depresszióig. Ok, anyukák, most húzzuk be a kéziféket, és mielőtt szélsebesen lerobognánk az önsajnálat pocsolyájának legmélyebb rétegeibe, hogy ott dagonyázzunk jó sokáig, nézzük meg egy kicsit pszichomókus szemmel a dolgot: teljesen normális, hogy szorongtok, hiszen bizony a gyerkőcnek 3 hónap múlva is kell cipő, nadrág, étel, s ez pénzbe kerül. Az is gyakori, hogy esetleg kerülitek a többieket, a barátokat, rokonokat, (bár ez inkább a férfiakra jellemző), hogy magatokat, vagy másokat vádoljátok a történtek miatt. És ha a néhány havi végkielégítés és a felmondási időre járó bér már ott van a számlátokon, az is megtörténhet, hogy ez az ideiglenes pénzügyi stabilitás szép rózsaszínes leányálom-szerű állapotba ringat titeket. ÉBRESZTŐ!!!!! Ha ezen túl vagytok, akkor jöjjön a pozitív alkalmazkodás fázisa: elfogadjuk, hogy ez van, ugyan még kissé szomorúak vagyunk, de nézzünk már végre a jövőbe!. Mindent, ami korábban a régi munkahelyen volt – emlékeket, érzéseket, történéseket – tegyetek be egy szép dobozba, jól zárjátok le, és ne vegyétek ki jó ideig. Most már ne rágódjatok azon, hogy bizony jobban ellen kellett volna állni, amikor a közöst az orrotok alá dugták, hogy mégsem kellett volna azt a másik munkakört, határozott idejű szerződéssel elfogadni a régi, határozatlan idejű helyett… most már ezzel nem segítetek magatoknak. Nézzétek át, hogy mit tudtok tanulni belőle, a többit meg pakoljátok el az agyatok hátsó kis polcára. Ez a keserűség és düh nem fog jól jönni a következő hetekben, ha állásinterjúkra készülsz! Inkább gondold végig, hogy mit szerettél ebben a munkában, miben vagy jó, mit tudnál innentől kezdve csinálni.  Tervezgess, gondolkozz, és az energiáidat fektesd álláskeresésbe. Keresd meg a segítő kapcsolataidat, barátokat, távolabbi ismerősöket. Gondolj arra: ez nem az utolsó munkában töltött napod, hanem az első, izgalmas napja az új életednek! 🙂 (photo by SamHastings) Szeretnél jobban érteni a munkajoghoz? Tudni akarod, milyen változásokat hoz az új Mt.? Iratkozz fel az ingyenes munkajogi hírlevelemre! KATT IDE! Ajánlott bejegyzések:Munka-magánélet egyensúly – az én véleményem…Távmunka, mi is az?Amit mindenképpen szerezz be 2020-ban: egy jó határidőnapló!Újabb gyermek és az anya karrierjeOtthoni munka...

Tovább...

Pin It on Pinterest

Tájékoztatni szeretnélek, hogy ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérlek, engedélyezd a sütik használatát. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnom a figyelmedet arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye számodra a böngészést. A sütiket természetesen letilthatod a böngésződ beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás