Bejegyzések a következő címkével: "visszatérés munkába"

GYED melletti munkavégzés 2020-ban

Szerző: Dátum: 2019. Sze. 19. Kategória: GYED-GYES alatt, GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

GYED melletti munkavégzés 2020-ban

Ősz van, s hipp-hopp, feltartóztathatatlanul jön majd a tél is hamarosan. S az év vége után jönnek a nagy tervek 2020-ra, s tudom, hogy sok anyuka fejében ott van a munkába állás! Ennél jobban csak azt szeretem, ha az anyukák előre tájékozódnak arról, hogy mivel jár majd a GYED melletti munkavégzés 2020-ban. Ezt segítendő, már most, ősszel megírom a tudnivalókat, hogy minden okos, előre tervező anyuka ez alapján tudjon felkészülni a nagy lépésre! Nézzük is a tudnivalókat sorban…   GYED melletti munkavégzés 2020-ban – alap tudnivalók Ami nem változott a GYED melletti munkavégzés esetén 2020-ban sem, az az, hogy a szülési szabadság lejárta után lehet újra keresőtevékenységet végezni, s továbbra sem kell a folyósító szerv felé bejelenteni, hogy ha dolgozni szeretnél GYED mellett. Ahogy már a korábbi években megszokhattuk, a GYED melletti munkavégzés 2020-ban is időkorlátozás nélkül lehetséges, azaz akár 8 órában is visszatérhetsz dolgozni!   Hol van akkor a buktató? Sokan kérdezhetik, hogy mindez szép és jó, fizetés és GYED is jön egyszerre a bankszámlánkra, mégis hol van a buktató? Hát, kérem, ott, hogy a fizetés nélküli szabadság megszüntetésével nem élvez a munkavállaló abszolút védelmet, azaz igenis adott esetekben felmondható a jogviszonya munkáltatói felmondással – akár a gyermek 3 éves kora előtt is!   GYED melletti munkavégzés 2020-ban – akkor hogy kezdj neki? Ha nem biztos, hogy visszavesznek a régi munkakörödbe, előbb érdemes szóban egyeztetni a munkáltatóddal, hogy mire számíts. Ha minden pozitív, akkor a GYED melletti munkavégzésnek 2020-ban sem lesz akadálya, azaz hajrá, add be a fizetés nélküli szabadságról szóló nyilatkozatodat, s a szabadságok kiadása után mehetsz is dolgozni.   Ha nem várnak vissza… Ha a visszatérésed nem lesz sikeres, akkor nagy valószínűséggel egy munkáltatói felmondás, vagy egy közös megegyezés lesz a folyamat végén. Erre alaposan készülj fel, tudd meg pontosan, mi jár neked, s ne hagyd magad olyan döntésbe belekényszeríteni, amivel anyagilag rosszul jársz! Sok százezerről, néha milliókról van szó, így a döntés ne kapkodd el, tájékozódj alaposan! És ne feledd, ha itt nem is, egy másik munkáltatónál talán sikerülni fog a GYED melletti munkavégzés 2020-ban. Szóval ne add fel, keress új állást! 🙂     Ha még kérdésed lenne a munkába visszatéréssel kapcsolatban, ez az ingyenes, kifejezetten kisgyermekes anyukáknak készült hírlevél segít neked!     Ajánlott bejegyzések:GYED melletti munkavégzés 2019-benGYED melletti munkavégzés 2018-banGYED melletti munkavégzés 2017-benGYES utáni szabadságGYED melletti munkavégzés...

Tovább...

Tippek munkába visszatérő anyukáknak

Szerző: Dátum: 2019. Júl. 11. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Tippek munkába visszatérő anyukáknak

Amikor a munkába visszatérést tervezgeti egy anyuka, számtalan dolgot kell végiggondolnia. A visszatérés munkajogi része csak az egyik terület, amire fel kell készülni, de emellett a gyermek felügyelete, s napi logisztika, a házimunka, a gyereknevelés és a karrier összehangolása is ott van a teendők között. Ám sokan nem gondolnak a legfontosabbra, önmagukra! Hm… igen, ez sajnos jellemző ránk, anyákra! Pedig az is nagyon fontos, hogy mi topon legyünk, ha újra visszatérünk a munkaerőpiacra – lelkileg, testileg, egyensúlyban! Nem mindegy például, hogy milyen a megjelenésünk, az öltözködésünk a munkáltatónkkal folytatott tárgyaláson, vagy később a munkavégzés során, hogy kompetens, felkészült szakemberként jelenünk meg, vagy a nem túl hízelgő és egyáltalán nem meggyőző, szétesett, zilált GYES-es anyuka képet mutatjuk magunkról. Aztán ha már újra dolgozunk, akkor pedig az idővel futunk verseny, reggel és délután is! Csoda, ha nem marad időnk magunkra, az egészségünkre, a fizikai erőnlétünkre, testünk és lelkünk karbantartására? Az anyák állandó társáról – a lelkiismeret-furdalásról – és a munka és magánélet közötti egyensúlyozásról meg ne is beszéljünk… Ám minderre lehet készülni, s a mindennapokban időt szakítani magunkra is, hogy mi is bírjuk az iramot! Hogyan? A mai cikkben ehhez adok tippeket vállalkozó anyuka társaim segítségével… Saját tapasztalatom, hogy a várandósság alatt – bármennyire is mozogtam, edzettem – a hátizmaim, a hasizmaim bizony meggyengültek. Utána pedig a “sózsák” lányaimat cipelni, emelgetni, s a mindennapokban nem megfelelő erőnléttel helytállni a munka és  család frontján is… nos, ez hosszú távon kivitelezhetetlen volt. Ezért is javaslom minden anyukának, hogy szánjon időt a teste megerősítésére, helyre tételére az első években. Az Anyatest Projekt kifejezetten az anyák, ezen belül a szülés utáni első évek mozgás-specialistája. Alapítója és szakmai vezetője Kulcsár Vajda Enikő – edző, táncművész és pre- és posztnatális specialista (certified specialist PFA) – maga is kétgyerekes anya. Saját fejlesztésű, de a legkorszerűbb irányelveket figyelembe vevő regenerációs programokat alakított ki, beleépítve a saját tapasztalatait a mozgástanításról és a szülés utáni regenerációról. A legkorszerűbb, leghatékonyabb gyakorlatokat találhatjátok meg náluk – úgy összerakva, hogy igazodjon az általában kevés szabadidővel rendelkező, gyakran kiszámíthatatlan időbeosztású anyák életéhez. Szülés utáni regeneráló és formába hozó programokkal, hasizomzáró videósorozattal és workshopokkal, gátizomterapeuta gyógytornásszal, szakmai tanácsokkal és egy női közösséggel segítik az anyákat, hogy rugalmas időbeosztásban, otthonról, online,  mégis szakértői segítséggel tudjanak mozogni. Így nem gond, ha munka és gyermeknevelés mellett már nincs időd edzőterembe eljárni, hiszen nem kell sehová menned: akár korán reggel, akár este is edzhetsz, amikor be tudod illeszteni a napi programba! Persze offline is elérhetőek Enikőék, Budapesten, workshopokkal és órákkal is várják az anyukákat. Az online megoldások közül, ha szívesen edzel önállóan, a videócsomag lehet a számodra megfelelő megoldás, ha azonban a közösség motivál és az, hogy ütemezetten érkeznek az edzések, a vezetett programot ajánlom neked. Mindegyikhez folyamatos SZAKMAI támogatást kapsz, így biztosan nem maradsz magadra a kérdéseiddel. Ide kattints, ha meg szeretnéd nézni az aktuális kínálatot: https://www.anyatestprojekt.hu/edzesprogramok-2/ Legyen szó akár a munkába visszatérésről való tárgyalásról, vagy utána a napi munkavégzésről, a kinézetünk, öltözködésünk nagyban meghatározza a sikerünket! Egy-egy jól megválasztott ruhadarab, hozzánk illő szín, vagy egy praktikusan kialakított gardrób csodákat művelhet – még ha maradt is néhány plusz kiló rajtunk a szülés utáni években is. Ezt saját tapasztalata alapján állítja és hitelesen képviseli Puhala Emese (Meshy), stílustanácsadó, személyi stylist és personal shopper, valamint a Styled by Meshy – Stílustanácsadás alapítója. Mivel ő is édesanya, nem ismeretlen számára a terhesség és szoptatás alatt felszedett túlsúly. Emese is közel 20 kg-mal volt több a terhessége alatt, amitől mostanra már sikerült megszabadulnia, de bizony sokáig nehézséget okozott elfogadnia önmagát úgy, ahogy volt. De van egy jó híre a kételkedőknek: a testalkatunk a felszedett vagy éppen leadott kilóktól nem változik. Emese egy gyönyörű...

Tovább...

GYED melletti munkavégzés 2019-ben

Szerző: Dátum: 2018. nov. 01. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

GYED melletti munkavégzés 2019-ben

Igen, tudom, néhányan azt gondoljátok, hogy ez még korai… hiszen odakint éppen 18 fok van, csodás napos idő… hiába írunk november 1-et, az időjárás úgy látszik, ezt nem veszi figyelembe. De hidd el nekem, nagyon gyorsan el fog telni ez a két hónap, s mire észbe kapsz, már 2019 lesz. És igen, van, akit már most is érdekel a GYED melletti munkavégzés 2019-ben, hiszen folyamatosan kapom az ilyen témájú kérdéseket. Úgyhogy csapjunk is bele a témába… GYED melletti munkavégzés 2019-ben – védett vagy? Az első és legfontosabb dolog, amit nem győzök hangsúlyozni, hogy az abszolút felmondási védelem megszűnik, ha visszatérsz dolgozni, azaz igen, megszüntethetik a jogviszonyodat. Így ha a GYED melletti munkavégzést tervezgeted 2019-ben, mindenképpen tájékozódj előre, hogy a munkáltatód mit tervez veled, van-e üres helye, vagy azonnal lapátra kerülsz? GYED melletti munkavégzés 2019-ben – hány órát dolgozhatsz? Szerencsére már több éve eltörölték a korlátozást, így akár teljes munkaidőben is visszatérhetsz dolgozni, de persze ha az jobb neked, kérheted a részmunkaidős foglalkoztatást is. GYED melletti munkavégzés 2019-ben – kinek kell bejelenteni, ha újra dolgozni szeretnél? Sokan kérdezik mostanában is még, hogy kell-e szólni valakinek ilyenkor. A válasz igen: csak a munkáltatódnak. 🙂 Az, hogy GYED mellett dolgozni szeretnél, csak rá tartozik, másnak – pl. a GYED-et folyósító szervnek, ha a munkáltatód nem TB kifizető hely – nem kell ezt bejelenteni, mert nekik nincs ezzel külön dolguk. A munkáltatódnak pedig ezt a nyilatkozatot ajánlott elküldeni. GYED melletti munkavégzés 2019-ben – hány éves kortól lehet? Nos, ebben is igen engedékeny már a szabályozás, mihelyt lejárt a szülési szabadság, s megkezdted a fizetés nélküli szabadságot, akár vissza is térhetsz dolgozni. Persze nem kell ezt mindenkinek megtenni, de ne feledjük, különbözőek vagyunk, különbözőképpen dolgozunk, s ez a szép benne! 🙂 Ha még kérdésed lenne a munkába visszatéréssel kapcsolatban, ez az ingyenes, kifejezetten kisgyermekes anyukáknak készült hírlevél segít neked! Ajánlott bejegyzések:GYED melletti munkavégzés 2020-banGYED melletti munkavégzés 2018-banGYED melletti munkavégzés 2017-benGYES utáni szabadságGYED melletti munkavégzés...

Tovább...

GYED melletti munkavégzés 2018-ban

Szerző: Dátum: 2017. Sze. 10. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

GYED melletti munkavégzés 2018-ban

Az előrelátó anyukák tudják, hogy időben el kell kezdeni begyűjteni az információkat a munkába visszatéréshez. Én pedig tudom, hogy ez az a téma, ami minden visszatérő anyukát érdekelni fog – legkésőbb 1-2 hónapon belül 🙂 Szóval időben megírtam ezt a cikket, hogy mindenki tervezhessen, számolhasson, felkészülhessen. Jöjjön tehát a GYED melletti munkavégzés 2018-ban! GYED melletti munkavégzés 2018-ban – mikortól lehetséges? A hatályos szabályozás szerint a szülési szabadság lejárta után, azaz a gyermeked 24 hetes korától már dolgozhatsz, azaz akár visszatérhetsz a régi munkahelyedre, akár másik állást vállalhatsz – ez nem fogja a GYED folyósítást befolyásolni! Tudom, ez sokaknak túl korai, de ne feledjétek, részmunkaidőben, otthoni munkavégzéssel vagy vállalkozóként rögtön nem olyan ijesztő a kicsi szinte fél éves korától dolgozni újra 🙂 GYED melletti munkavégzés 2018-ban – be kell jelenteni? A válasz egyértelműen nem, továbbra sem kell bejelenteni a GYED melletti munkavégzést, ahogy az eddigi évek alatt sem kellett a folyósító szervnek semmit jelezni. Kizárólag a munkáltatód felé kell jelezni, hogy szeretnél visszatérni dolgozni, ehhez ide kattintva találsz egy letölthető nyomtatványt! GYED melletti munkavégzés 2018-ban – van korlátozás a munkaidőben? A jó hír az, hogy nincsen időbeli korlátozás, azaz ha szeretnéd, akár teljes munkaidőben, 8 órában is visszatérhetsz! Persze, ha részmunkaidőre vágysz, akkor is jár a GYED továbbra is. GYED melletti munkavégzés 2018-ban – felmondhatnak neked? Hát, igen, itt jön a feketeleves: a fizetés nélküli szabadság megszüntetésével a korábbi abszolút védelmedet elveszíted, igenis vannak esetek, amikor jogszerűen felmondhatnak neked, vagy esetleg azt javasolja a munkáltatód, hogy másik munkakörbe szeretne visszavenni. Erre mindenképpen készülj fel, hogy ne érjen kellemetlen meglepetés, tudd meg, mi a helyzet a munkáltatódnál jelenleg, s a téged megillető jogokról is tájékozódj részletekbe menően, hogy aztán biztosan jól dönts! Nem vagy teljesen biztos a hatályos munkajogi szabályozásban? Semmi gond, ezzel az ingyenes, kifejezetten kisgyermekes anyukáknak készült hírlevéllel könnyedén felkészülhetsz! Ajánlott bejegyzések:GYED melletti munkavégzés 2020-banGYED melletti munkavégzés 2019-benGYED melletti munkavégzés 2017-benGYES utáni szabadságGYED melletti munkavégzés...

Tovább...

Újabb gyermek és az anya karrierje

Szerző: Dátum: 2017. jan. 05. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Újabb gyermek és az anya karrierje

A gyerekek közötti ideális korkülönbség és a család anyagi teherbíró képessége mellett egyre jobban szerepet játszik egy harmadik tényező is a testvér vállalásakor: vajon hogyan hatna a család gyarapodása az édesanya karrierjére? A gyermekvállalás minden nő életében olyan esemény, mely függetlenül attól, hogy beosztottként vagy felsővezetőként, vidéken vagy a fővárosban dolgozik, a munkájára, a karrierjére óriási hatással lesz. Rövidebb-hosszabb időre mindenképpen kiesik a munkából, és feladatait, munkakörét valaki más fogja átvenni. Sok esetben kérdéses, hogy a távollét után a munkáltatója visszavárja-e még? És milyenek az esélyei egy anyukának, ha ezt a „munkától való igazolt távollétet” többször is eljátssza a karrierje során, mert több gyermeket szül? Nagyjából egyértelmű a hazai képlet, hogy minél tovább távol marad egy anyuka a munka világától – azaz minél több gyermeket vállal, és azok gondozása miatt egyre tovább marad otthon – annál nehezebben fog visszatérni. Az egy-két évig távol lévő édesanyára még emlékeznek a vállalatnál, és ezalatt a szervezet életében sem történnek akkora változások, hogy ne lehessen visszailleszteni a csapatba a régi kollégát. Ám öt-hét éves kihagyás alatt jelentős változások történhetnek: tulajdonosváltás, leépítések, új vezetők, akik már nem is ismerik a visszatérni szándékozó anyukát, így nincs is, aki egy jó szót szóljon az érdekében, illetve sokszor a teljes csapat is lecserélődött már. Ez történt az Alföldön élő Brigittával is: „Nem szerettünk volna nagy korkülönbséget, így két év múlva terveztük Bálint kistesójának megszületését, s úgy gondoltam, a tesó másfél éves korában megyek vissza. Sajnos nem jött össze minden a tervek szerint, így a GYES lejárta előtt estem csak teherbe, és a főnököm közölte, ha még három évet kihagyok, ne várjam, hogy visszavesz, mert neki akkor kellett volna a támogatásom a cég új projektjében. A munkámat eleve másnak adta oda, és ez az ember kapta meg az új projektet is. Mire én vissza akartam volna menni több mint hat év után, már csak lejátszott lapok vártak. Felmondtak nekem mindenféle egyeztetés nélkül.”   Rövid és gyors Egyre több anyuka látja át, hogy a rövid távollét és a gyors újbóli munkába állás segíthet a munkakör és a pozíció megtartásában, illetve a visszatérésben. Ha a főnökkel amúgy is jó a kapcsolat, és kellőképpen speciális tudással rendelkezik valaki, vagy vezetőként eleve élvez némi előjogot, jó karriert lehet építeni akár két gyermek mellett is. Ahogy azt Lilla, egy nemzetközi cég beszerzési igazgatójának példája mutatja: „Mindig is tudtam, hogy nem fogok tudni három évet otthon maradni. A vezetői pozíciómat nem teszik félre nekem, ha nem megyek vissza záros határidőn belül, ezt megbeszéltük az elején a vezérigazgatóval. Egy év múlva újra munkába álltam, és két évvel később jött a másik baba. Az utolsó pillanatig dolgoztam, de nem bántam meg. Most, hogy már lehet GYED mellett is dolgozni, tervezem, hogy még hamarabb visszatérek, Laura kilenc hónapos korában. Szerencsére tudok otthonról is dolgozni, így sokat látom majd a kicsiket. Nekem fontos a karrierem, és a férjem maximálisan támogat.” Nem segíti a testvérkék megszületését az sem, hogy bár az elmúlt években több családbarát intézkedés került bejelentésre és bevezetésre, a lényegi ponton – a kisgyerekes anyukák munkajogi védelmén – nem hogy javított volna a kormány, inkább rontott. A 2012. július 1-jén hatályba léptetett Munka törvénykönyve már nem garantálja a kisgyermekes munkavállalónak a gyermeke hároméves koráig járó felmondási védelmet. Így hiába a GYED melletti munkavégzés lehetősége, a több gyermek után járó adókedvezmény, a kötelező részmunkaidő és az egyéb mézesmadzag, ha az első adandó alkalommal felmondanak a visszatérni szándékozó anyukának. Nem csoda hát, hogy sok szülő – habár eleinte több gyermeket tervez – mégis az egy, maximum két gyermeknél marad. A három vagy több gyermekkel rendelkező, állásokra pályázó édesanyák sorozatos elutasításról, diszkriminációról számolnak be, sokszor nem is jutnak el az...

Tovább...

GYED melletti munkavégzés 2017-ben

Szerző: Dátum: 2016. dec. 13. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

GYED melletti munkavégzés 2017-ben

Még el sem kezdődött a 2017-es év, de máris vannak anyukák, akik kérdezgetnek engem: hogy alakul majd a GYED melletti munkavégzés 2017-ben? Mi lesz jövőre a szabályozás, mire számítsanak? Én pedig örömmel teszek eleget a kérésüknek, s összefoglalom, mi lesz a jövő évben hatályos szabályozás (mert ugye mind tudjuk, hogy egy kisgyerekes anyukának előre kell gondolkodnia). GYED melletti munkavégzés 2017-ben – az alapszabályok ugyanazok, mint 2016-ban! 2016-ban a legnagyobb módosítás az volt, hogy a GYED melletti munkavégzés már a gyermek fél éves korától megengedett volt. Ez nem változik továbbra sem, azaz 2017-ben is végezhet minden anyuka (és apuka) keresőtevékenységet a GYED folyósítása mellett, ha a baba elérte a fél éves kort. Továbbra sem kell a folyósító szerv felé bejelenteni, hogy ha dolgozni szeretnél, s továbbra is teljes munkaidőben tudsz visszatérni, nincs időbeli korlátozás ahhoz, hogy a GYED-et és a fizetésedet is megkapd. GYED melletti munkavégzés 2017-ben – mire figyelj nagyon? Bár a fentiek alapvetően nagyon jól hangzanak, de van egy bökkenő: a GYED melletti munkavégzés 2017-ben sem egyenlő azzal, hogy felmondási védelmet élvezel. Attól, hogy GYED-et, vagy GYES-t folyósítanak, még felmondhatnak neked, hiszen munkába csak úgy tudsz állni a korábbi munkáltatódnál, ha a fizetés nélküli szabadságodat megszünteted, ez pedig azt jelenti, hogy lemondasz az abszolút védelemről, azaz adott esetben felmondhat neked a munkáltatód! Hogy tervezd meg tehát a visszatérést? Ha úgy döntöttél, hogy az otthoni babázás helyett a GYED melletti munkavégzést választod 2017-ben, akkor elsőként mindenképpen tájékozódj a munkáltatódnál, hogy mi történt a korábbi munkaköröddel, vissza tudnak-e venni, mit tudnak ajánlani, hogy állnak a visszatérési terveidhez… Kérdezd meg a kolléganőket is, hogy mit tudnak a jelenlegi helyzetről, jövőbeli tervekről (leépítések, vagy bővítések várhatóak), s mindenképpen tájékozódj a jogaidról részletesen, hogy ne érjen kellemetlen meglepetés! Számold ki, hány nap szabadság illet meg munkába lépés előtt, s azt is, hogy ha mégis elküldenek, pontosan mit kell, hogy kifizessenek neked. Nem vagy teljesen biztos a hatályos munkajogi szabályozásban? Semmi gond, ezzel az ingyenes, kifejezetten kisgyermekes anyukáknak készült hírlevéllel könnyedén felkészülhetsz! Ajánlott bejegyzések:GYED melletti munkavégzés 2020-banGYED melletti munkavégzés 2019-benGYED melletti munkavégzés 2018-banGYES utáni szabadságGYED melletti munkavégzés...

Tovább...

Babaszobából vissza a munka világába

Szerző: Dátum: 2015. Sze. 22. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Babaszobából vissza a munka világába

Tegnap a Kossuth Rádió Napközben műsorába voltam hivatalos, ahol a szülés és otthonlét utáni munkába visszatérésről, a nehézségekről, s az anyukákat segítő, támogató dolgokról beszélgettünk: GYED Extra, kötelező részmunkaidő és társaik. Ha téged is érdekel a téma, s lemaradtál a hétfői műsorról, ide kattintva tudod meghallgatni. (A kattintás után egy új ablakban nyílik meg a Rádió Hangtára, s az alábbi képen látható módon, a listában a Napközben műsort megkeresve a 9:00 melletti lejátszás gombra kattintva tudod elindítani a felvételt.)   Ajánlott bejegyzések:Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetMegszűnik a felmondási védelem?Módosul a felmondási védelem a kisgyerekesek esetében?Checklista a munkába...

Tovább...

5 könyv, amit minden kisgyerekes anyukának el kéne olvasnia

Szerző: Dátum: 2015. aug. 12. Kategória: GYED-GYES alatt | 0 hozzászólás

5 könyv, amit minden kisgyerekes anyukának el kéne olvasnia

Régebben – ezalatt a lányom születése előtti időszakot kell érteni 🙂 – nagyon sokat olvastam. A családunkban mindenki olvasott, a szüleimnek mai napig nagyon sok könyve van, s a nővéremnél is azt láttam gyerekként, hogy mindig könyv volt a kezében. Így – kizárásos alapon – én is nagy olvasó lettem. A diákévek végével ez a hobbi megmaradt, de akkor már a könnyedebb olvasmányok helyett jöttek a szakmai irományok. S a babavárás alatt néhány gyerekneveléssel, csecsemőgondozással foglalkozó könyv… aztán nagy szünet, s azóta alig-alig van időm rá. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem várnak rám a könyvek – de, bizony várnak… lassan nagy tornyokban… és csak várnak, és várnak… És remélik, hogy egyszer majd oda jutok, hogy elolvassam őket. A listám változatos, van rajta szakkönyv, gyerekneveléssel foglalkozó és könnyedebb iromány továbbra is. És van a nagy fogadalom: inkább minden héten olvasok egy kicsit, mint hónapokig semmit… anyaként kisbabával nem könnyű, dolgozó anyaként meg még nehezebb. De nagyon hiányzik, s megfogadtam, hogy igenis erőt veszek magamon, s beillesztem újra az életembe a rendszeres olvasást. S te mit olvasol mostanában? Adhatok egy-két tippet neked? Íme az én “kötelező olvasmány” listám a kisgyermekes anyukáknak:   1.) Sheryl Sandberg: Dobd be magad! – Nők több szerepben Lehet utálni, lehet kritizálni, hogy neki könnyű, meg hogy “persze, ha én felsővezető lennék a Facebook-nál, én is meg tudnám ezt csinálni”, de ez a nő valami fantasztikusat hozott létre. Egy olyan őszinte, saját élményeket, felismeréseket, sokszor önmagával és a női nemmel szemben finom kritikát tartalmazó mű ez, amit mindenkinek a kezébe adnék. Nem a gyermeke születés után, hanem sokkal előbb… hogy megtanulja minden nő, mennyit is ér valójában, mit ront el a karrierjében, hogyan merjünk feladatokat vállalni a munkahelyen, hogy ne féljünk a kihívásoktól, ne bánjuk, ha nem szeret minket mindenki, milyen hatással van a karrierünkre a párválasztás, s vajon lehet-e egyszerre anya és dolgozó nő ma valaki. Érdekel? Ide kattintva tudsz beleolvasni!   2.) Vida Ágnes – Üzletanyu születik Ágit szerencsém van személyesen ismerni évek óta, de nem (csak) ezért került fel a listámra. 🙂 Ez a könyv a kezdet minden anyukának, aki a babázás alatt azon töri a fejét, hogy a régi cégéhez való visszamenetel helyett inkább saját vállalkozásba kezd. Ági sikere szintén abban rejlik, hogy azt tanítja, amit saját maga is csinált, csinál. Így hiteles online marketing szakértőként, s egyszerre anyaként is ad tanácsot neked azzal kapcsolatban, hogy találd meg a megfelelő üzleti ötletet, hogy végezz piackutatást, hogy szerezz vevőket, hogy egyeztesd ezt össze a gyerekneveléssel, családi, háztartási teendőkkel, s mi az a keresőoptimalizálás, az anchor text, vagy a konverzió szó mit is takar. Ági volt már velem nyaralni (no, nem valójában, csak a könyvén keresztül, de hoppá, Ági, itt az új üzleti ötlet, nem akarsz Gazdagmami nyaralótábort indítani jövőre? :-)), játszóházban is jártunk már együtt, így az én példányom igen viseletes már, megázott a strandon, van rajta foltokban némi gyerektea, s valaki kissé megrágta a sarkát is (esküszöm, nem a lányom volt). Ennek ellenére még bírja a strapát!   3.) Richard N. Bolles – Karrieriránytű Megvádolhatnátok azzal, hogy magam felé hajlik a kezem, hiszen ennek a fantasztikus úriembernek a könyvét én lektoráltam 2013-ban. Dick Bolles könyve 40 éve jelenik meg, folyamatosan frissíti, bővíti, aktualizálja, 22 nyelvre fordították le, s 10 milliós példányszámban kelt el eddig. Azaz az úriember tud valamit az álláskereséséről… annyira, hogy a könyv olvasása, lektorálása alatt nekem is volt egy-két AHA élményem, pedig 15 éve vagyok a szakmában. Különlegessége még, hogy nem egy amerikai sikerkönyvet akartunk a kiadóval tükörfordításban kiadni, hanem idehaza is használható tippeket, ötleteket adunk az olvasónak. Pályakezdők és nyugdíj előtt állók, pályamódosítók, szülés után állást keresők,...

Tovább...

A hét kérdése: felmondhatnak-e, ha nem mész vissza a gyermeked 3 éves kora előtt dolgozni?

Szerző: Dátum: 2015. Júl. 07. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 0 hozzászólás

A hét kérdése: felmondhatnak-e, ha nem mész vissza a gyermeked 3 éves kora előtt dolgozni?

A hét kérdésének egy múlt heti olvasóm problémáját választottam, ami több okból is tanulságos, érdemes alaposan elolvasni, s tanulni belőle… Vajon hogyan mérlegeljünk, ha hatalmas létszámleépítések közepette hív vissza minket a munkáltatónk, hogy menjünk újra dolgozni? Mi ez, csapda, vagy csak szerencsétlen véletlenek összjátéka?   Kedves Ági, Jelenleg 1,5 éves kislányommal vagyok itthon Gyed-en, azonban a munkáltatóm felkeresett a héten, hogy szeptember 1-el mehetnék vissza dolgozni, amit egyelőre nem szeretnék. Munkaviszonyom folyamatos volt szülésig (2014.01.06), több mint 9 ledolgozott évem van. A kérdés az lenne, ha most nemet mondok, akkor ez ok lehet e a munkaadó részéről a felmondásra? Egy multi cégről van szó kereskedelmi szektorban, jelentős átszervezések voltak/vannak az elmúlt hónapokban, és több száz kollegának küldtek ki felmondó levelet, arra hivatkozva hogy megszűnt a pozíciójuk. Többek közt akit a helyemre vettek fel határozott időre, Ő is megkapta -egyelőre én még nem-. Kérlek, segíts válaszoddal, hétfőig kaptam haladékot, szívesen elmegyek hozzád személyes tanácsadásra is, mert ha már felmondanak, akkor szeretném kihozni a maximumot a helyzetből. Nagyon köszönöm!   Kedves Tímea!   A fizetés nélküli szabadság igénybe vétele a te döntésed, a törvény adta jogod, azaz a munkáltatód nem kényszeríthet, hogy ezt megszakítsd, s visszamenj dolgozni a gyermeked 1,5 éves korában. Ha a korábbi munkakörödet betöltő kollégának is megszüntetik a jogviszonyát, s emellett több másik dolgozót is elküldenek, én mindenképpen óvatosan bánnék a visszatéréssel, hiszen remélem tudod, nem vagy védett, ha megszünteted a fizetés nélküli szabadságot, felmondhatják a jogviszonyodat azzal az indokkal, hogy nincs üres, betöltetlen állás azon a munkavégzési helyen, ahol korábban dolgoztál. Az a tény, hogy most nemet mondasz, semmiképpen nem lehet most felmondási indok, hiszen most védett vagy a fizetés nélküli szabadság igénybe vétele alatt, de ha később visszatérnél, akkor sem szerepelhet az indokként a felmondásban, hogy korábban visszautasítottad a visszatérésre tett ajánlatot. Persze, másik indokot (lásd az előbbi fentit az üres munkakör hiányáról), viszonylag könnyen tud találni a cég, ha valóban nincs betöltetlen üres állás a sok leépítés miatt. Én azért is lennék óvatos, mert most még csak 9 éved van, ám ha betöltöd a 10-et, egy havi végkielégítéssel több járna, ha elküldenek, így meglehet, a munkáltatód megpróbál a felmondás esetén kifizetendő összegeken is spórolni a korábbi visszahívással. Persze, az is lehet, hogy valóban szükségük van a szaktudásodra, s semmi csapda nincs ebben a visszahívásban. Egyeztetni kéne a munkáltatóval a visszatérés részleteiről, milyen munkakörbe, milyen bérrel, mikortól tudnának felvenni, s rákérdezni, hogy a máshonnan hallott csoportos leépítések mennyire fognak téged érinteni, ha megszünteted a fizetés nélküli szabadságot, s tudják-e garantálni, hogy nem mondanak fel neked a visszatérésed után. A legjobb, ha ennek írásos nyoma is van. 🙂 Ha személyes tanácsadást szeretnél, érdemes mindenképpen időben jelentkezni, nem az utolsó pillanatban, amikor már baj van, mert nagyon sok megbízásom van, sokszor csak 1,5 – 2 hetes időtávban tudok időpontot adni, s a nyári szabadságok miatt még kevesebbet dolgozom (én is kisgyerekes anya vagyok :-), oviszünettel, nyári nyaralással…) Érdemes lenne esetleg az őszi online jogi tanfolyamra eljönni, ha most nem térsz vissza, hogy előre, minden várható helyzetre fel tudj készülni, s ne váratlanul, kapkodva kelljen dönteni. Erről a részleteket itt találod: https://dolgozomami.hu/online-tanfolyam   Sok sikert az egyeztetéshez! Ajánlott bejegyzések:Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethet“Felmondtak… pereljek? Mit tegyek? Hova forduljak?”Felmondási védelem 2018-banBabaszobából vissza a munka világábaA hét kérdése: tartósan beteg gyermek és felmondási...

Tovább...

Munkaszüneti napok, munkanapok, pihenőnapok 2015-ben

Szerző: Dátum: 2015. jan. 20. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 0 hozzászólás

Munkaszüneti napok, munkanapok, pihenőnapok 2015-ben

Elkezdődött az új év, s az új év új naptárat is jelent. Biztosan vettél már magadnak egy szép naptárat (az én személyes kedvencem a Paperblanks márka :-)), de vajon gondoltál-e arra, hogy egy másik naptárra is szükséged van? Vajon milyenre? Hát egy olyanra, amiben a munkanapok, munkaszüneti napok, pihenőnapok, áthelyezések is benne vannak. Hogy miért van erre szükséged? Ha már újra dolgozó anyuka vagy, akkor azért, hogy tudd, hogy tervezd a nyarat, mikor mennyi munkanap és pihenőnap van, hogy bekkeld ki a nyári szünetet (amikor ugye ovi, bölcsi nincs, de ez a munkáltatódat nem nagyon érdekli), hogyan szervezd meg a hosszú hétvégéket, hogy kicsit több időt tölthess a családoddal, mikor kell szombaton is dolgoznod majd, amikor reméljük, az ovi, bölcs is nyitva tart, de ha mégsem, akkor ezt jó előre tudni! Ha idén munkába visszatérő anyuka vagy, akkor azért fontos tudnod a munkanap áthelyezésekről, hogy ki tudd számolni, a felgyülemlett szabijaid mikor járnak le, azaz melyik lesz a tényleges első munkanapod (vagy rosszabb esetben melyik napon kapod meg legkésőbb a felmondásodat :-(). Azaz röviden: hidd el, kell ez neked! 😀 A 2015-ös munkaidő naptárat ide kattintva érheted el, és ne csak nézegesd, de ments is el magadnak! Te is tartasz a munkába visszatéréstől? Nem tudod, mit fog majd mondani a főnököd, visszavesznek-e, vagy felmondanak neked? Nemsoká, februárban indul a következő online munkajogi tanfolyam, ha érdekel, ide kattintva tudsz előzetesen feliratkozni minden kötelezettség nélkül!   Ajánlott bejegyzések:Újabb gyermek és az anya karrierjeBabaszobából vissza a munka világábaMikor térjünk vissza a munkába?Checklista a munkába visszatéréshezAz 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka...

Tovább...

A hét kérdése: munkaszerződés módosítás

Szerző: Dátum: 2015. jan. 15. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

A hét kérdése: munkaszerződés módosítás

E heti olvasói kérdésünk a munkaszerződés módosítására vonatkozik: megteheti-e a munkáltató, hogy a szülés utáni visszatérésnél változtat egyoldalúan a szerződés korábbi tartalmán, jelen esetben a munkavégzés helyén? Kötelezheti-e a munkavállalót arra, hogy bejárjon dolgozni, ha eddig otthonról végezhette munkáját?   “Távmunkában dolgoztam a gyerekem születése előtt, munkaszerződésemben is ez szerepel a munkakör megnevezés alatt. Munkáltatóm kiküldött egy módosítást, melyben változik a munkavégzés helye és a munkakör. A munkakör megnevezésében immáron nem szerepelne a távmunkás szó. Nekem ez hátrányosnak tűnik, mivel továbbra is otthonról szeretnék dolgozni. Érdeklődnék arról, hogy ezt a módosítást el kell-e fogadnom. Megtehetem-e, hogy nem fogadom el? Ekkor mi várható? A munkakör tartalma egyébként ugyanaz lenne, a (számomra kiemelten fontos) távmunka kivételével. Előre is köszönöm a választ!”   A munkaszerződést – annak minden jellemzőjével, feltételével – két fél, a munkavállaló, és a munkáltató köti meg, ebből következik, hogy ezt módosítani is csak közös megegyezéssel lehet. Amennyiben a szerződésed korábban távmunkában történő munkavégzésre szólt, akkor ezt a munkáltató egyoldalúan nem módosíthatja, csak akkor, ha te is beleegyezel. A kiküldött módosítás jogi értelemben egy ajánlat  a szerződés feltételeinek megváltoztatására, ezt vagy elfogadod, vagy nem. Érdemes lenne egyeztetni, hogy miért is küldték ezt ki, mi a szándékuk, s finoman, de határozottan jelezni, hogy ezt nem áll módodban elfogadni. Ha nem kerül aláírásra a módosítás, akkor a jogviszony a korábbi feltételek szerint folytatódik, távmunkavégzéssel. (Zárójelesen jegyzem meg, hogy a módosítási ajánlat elutasítása nem lehet egy esetleges felmondás indoka, de valljuk be, lehet más indokot találni, aminek valósságát és okszerűségét nem könnyű megkérdőjelezni megfelelő információk nélkül, amivel ritkán rendelkezik egy több éve otthon lévő anyuka 🙁 )   Ha te is nemsoká visszatérnél dolgozni, s nem tudod mi vár majd rád, érdemes előre felkészülnöd. Kattints ide, s nézd meg, hogyan tudsz egy hónap alatt mindent megtanulni a jogaidról!   Ajánlott bejegyzések:Babaszobából vissza a munka világába5 könyv, amit minden kisgyerekes anyukának el kéne olvasniaChecklista a munkába visszatéréshezAz 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka...

Tovább...

Mikor térjünk vissza a munkába?

Szerző: Dátum: 2014. okt. 17. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 4 hozzászólás

Mikor térjünk vissza a munkába?

A héten a FEM3 Caféban voltam újra meghívott előadó, egy nagyon érdekes témáról beszélgettünk, az édesanya korai munkába állása, s a gyermek későbbi fejlődése közötti összefüggésről. Te is úgy hiszed, hogy a gyereknek az anyja mellett a helye 3 éves korig? Félsz attól, hogy rosszat teszel a kicsiddel, ha visszamész korábban dolgozni? Ne izgulj! Igen, természetesen az igazán piciknek anya mellett  a legjobb. Az, hogy valaki úgy dönt, a 3 éves kor előtt visszamegy dolgozni, nagyon sok tényezőtől függ, ugyanúgy az is, hogy ennek milyen hatása van a gyermekre. Aki ősanyaként éli az otthoni éveket, teljes lelkesedéssel belevetve magát a gyermeknevelésbe, s megtalálja önmagát, biztosan boldog. De nagyon nem szeretem, ha azokat, akik anyagi okok miatt kényszerülnek visszamenni, folyamatos stresszben tartja a társadalom, mert be akarják bizonyítani, hogy milyen rosszat tesz a gyermekével. Azt szeretném, ha ez az anya és a gyermeke (tágabb értelemben a család, azaz apa) ügye lenne, nem a szomszédé, az anyósé, a postáskisasszonyé. Aki vissza szeretne menni, vagy akinek vissza kell menni, menjen, aki pedig otthon akar / tud maradni 3 évig, tegye azt. Az alábbi videóban megnézheted, mi az én személyes véleményem, s mit mondanak a legújabb kutatások. (Kattints a képre a videó indításához, új ablakban fog megnyílni!) A videóra már sok-sok reakció érkezett, s sokan kérték, hogy legyen elérhető az a tanulmány is, amiről beszélek. Ha téged is érdekel ez a 2010-es összefoglaló kutatás, angol nyelven ide kattintva tudod elolvasni a rövid összefoglalóját, a részletes tanulmányt itt találod (figyelem csak elszántaknak, mert nagyon komoly anyagról van szó :-)) magyarul pedig Felicitász blogján találsz egy nagyon szép, részletes összefoglalót! Nemsoká te is szeretnél újra dolgozni, de nem vagy teljesen biztos a hatályos munkajogi szabályozásban? Nem tudod, hogy kötelesek-e visszavenni, s visszaadni a régi munkakörödet, vagy ki is rúghatnak? Semmi gond, ezzel az ingyenes, kifejezetten kisgyermekes anyukáknak készült hírlevéllel könnyedén felkészülhetsz! Ajánlott bejegyzések:Újabb gyermek és az anya karrierjeTárgyalási praktikák- 1. részGYES mellett másik munkáltatónál dolgozni – de hogyan?Babaszobából vissza a munka világába5 könyv, amit minden kisgyerekes anyukának el kéne...

Tovább...

Szándéknyilatkozat bölcsődei beiratkozáshoz

Szerző: Dátum: 2014. okt. 13. Kategória: Bölcsi-ovi-bébiszitter, GYED-GYES utáni visszatérés | 12 hozzászólás

Szándéknyilatkozat bölcsődei beiratkozáshoz

Ha úgy gondolod, hogy ideje visszatérni a munkába, az első gondolatod szerintem az, hogy hova is kerüljön a picid, amíg te a magyar GDP-t növeled majd hatalmas lelkesedéssel. Ha nem állnak sorban a nagymamák, nagypapák, s nincs főállású bébiszitterre pénz, s éppen nincs csana a környéketeken, marad az állami bölcsőde. És ugye a bölcsődei hely igényléséhez összegyűjtendő papírok között ott kéne, hogy legyen a munkáltatói igazolás, vagy a szándéknyilatkozat. És ez utóbbi szokott sok anyukának – és munkáltatónak is – gondot okozni. Kisebb cégek esetén nincs gyakorlatuk, hogy mit írjanak bele, kinek kell kiállítania, mikor… Visszakérdeznek, hogy akkor mondja meg az anyuka, mit kér a bölcsi, persze anyuka sem tudja… És a másik gond, hogy ugye a cégek egy része ilyenkor rögtön lefagy, hogy de akkor most mit is írjunk rá, mikortól vesszük vissza az anyukát, és ha ezt most aláírja a főnök úr, akkor utána kötelező lesz visszavenni az anyukát, aki majd vita esetén ez lobogtathatja a bíróságon? Oszlassuk el a félreértéseket: szándéknyilatkozat, azaz nyilatkozat egy jövőbeli szándékról, arról, hogy igen, tervezzük, hogy visszavesszük az anyukát, várhatóan ettől és ettől a dátumtól. Nem arról, hogy igen, bombabiztosan, 100 %-osak kijelentjük, hogy visszavesszük, s nem mondunk fel neki. Ez csak ahhoz kell, hogy az anyuka igazolni tudja a bölcsődei férőhelyre való jogosultságát, hiszen ugye a dolgozók, vagy nemsoká dolgozók előnyt élveznek a helyek kiosztásakor az otthon lévőkkel szemben. Ennek a megtagadása a munkáltató részéről nem túl szép húzás, még akkor sem, ha amúgy nem tudja visszavenni az anyukát. Hiszen itt csak arról van szó, hogy ezzel segíti a kicsi elhelyezését, s utána könnyebb lesz az anyukának új állást keresi (ha tényleg felmond neki), hiszen bölcsis férőhely nélkül állást keresni esélytelen… S hogy pontosan mi álljon benne? Kell a munkáltató és a munkavállaló megnevezése, s annak a szándéknak a kinyilatkoztatása, hogy a munkavállalót a cég vissza szándékszik venni x dátumtól kezdve. S nyugodtan bele lehet még azt is írni, hogy a nyilatkozatot a bölcsődei felvételi eljáráshoz állította ki a munkáltató. Ugye, hogy nem olyan bonyolult? 🙂 Ha pedig a bölcsis beszoktatás után te is visszatérnél a tettek mezejére – azaz dolgozni – , nem árt tájékozódni a jogaidról. Ha szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből, s nem szeretnéd, hogy a munkáltatód elbánjon veled, tanuld meg a jogaidat! Érdekelnek a munkajogi tanácsok kifejezetten anyukákra szabva, méghozzá ingyen? Add meg a neved, címed, s máris megkapod a hírlevélsorozat első részét néhány percen belül! Ajánlott bejegyzések:GYED melletti munkavégzés 2020-banGYED melletti munkavégzés 2019-benGYED melletti munkavégzés 2018-banGYED melletti munkavégzés 2017-benBabaszobából vissza a munka...

Tovább...

Checklista a munkába visszatéréshez

Szerző: Dátum: 2014. Sze. 02. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 38 hozzászólás

Checklista a munkába visszatéréshez

Ha az otthon töltött évek után úgy érzed, hogy itt az idő, hogy újra visszatérj a munkába, tanácsos ezt módszeresen, egy adott tervet követve végrehajtani, nem csak úgy kutyafuttában elgondolkozni rajta, aztán belevágni. Elég sok esetet láttam már, ahol a kezdeti fellángolást nagyon hamar csalódás követte, mert az anyuka nem gondolta át, mi mindenben hoz majd változást ez a döntés, s mennyi mindenre kell tekintettel lenni. Készítettem egy checklistát néhány elgondolkodtató kérdéssel, remélem, ha ezt követed, nem hagysz ki semmilyen fontos szempontot. Gondolkodni kell először is arról, hogy hogyan oldod meg a gyermeked felügyeletét. Ha van bölcsis vagy csanás hely a városban, akkor szerencsés vagy, ha nem, akkor jöhetnek a további opciók: bébiszitter, nagyszülők, rokonság, vagy néha apa marad otthon, s anya megy vissza dolgozni (ritkán, de előfordul, hogy anya jobban keres 🙂 Ha elméletileg a gyerekfelügyelet megoldott, jön a következő kérdés: mi a hatályos jogszabály? Vissza kell, hogy vegyenek, vagy fel is mondhatnak neked? El kell fogadnod egy másik állást? Itt az első kiinduló pont, hogy egyáltalán melyik törvény hatálya alá tartozol, s az mit mond a te helyzetedre. Ha nem élvezel abszolút védelmet, akkor bizony azt a kellemetlen szituációt is el kell képzeled, s fel kell készülnöd rá, hogy felmondanak. S ha felmondanak, mi jár neked pontosan? Mivel jársz jobban, ha most mondanak fel, vagy ha kivárod a GYES végét? Mielőtt jelzed a visszatérést, ezt is mérlegelned kell, mert lehet, hogy a felmondást “kikényszeríteni” rossz döntés lenne, pláne, ha még egy babát szeretnétek rövid időn belül. Ha jogi vita van, hová fordulhatsz? Mire készülj? Ki fog tudni neked segíteni? Ha felmondtak, hogyan tovább? Jár még a GYES-GYES? És ha lejárt a folyósítás ideje, honnan tudsz még pénzt szerezni? És mi lesz a biztosításoddal? Ha felkínálnak egy másik állást, milyen feltételeket fogadj el? Küldhetnek másik városba? Túlórázhatsz? Túlóráztathatnak? És mi van a több műszakos munkavégzéssel? Ha szerencséd van, s visszavárnak, fontos a jó időzítés, hiszen nem mindegy, mikor térsz vissza a cég életébe: mennyi idővel előbb jelentsd be a visszatérést, mikor kell visszavenniük a bejelentés után, mennyi szabid van, ki kell-e, hogy adják, vagy későbbre is halaszthatjátok őket? Sokan szeretnék például a bölcsis szünetre, vagy egy-két várható betegség idejére “betárazni” ezeket… És hát ugye erről se feledkezzünk meg: a piszkos anyagiak: mennyi lesz a béred? Kötelesek emelni? Vagy csak, ha akarnak, akkor teszik meg? Mi most a jogszabály? És mikortól lesz magasabb a béred? Ha újra mész dolgozni? Sok kérdés? Túl sok?   #185329359 / gettyimages.com   Igen, tudom, nem egyszerű! De talán ezzel a kis checklistával neki tudsz indulni a visszatérés tervezésének. Ha pedig megakadsz, s további segítségre van szükséged, ide kattintva találsz még egy egyedülálló eszközt, amivel a legalaposabban felkészülhetsz! Ajánlott bejegyzések:Babaszobából vissza a munka világábaAz 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetTárgyalási praktikák- 1. részGYED Extra, de kinek?Megszűnik a felmondási...

Tovább...

Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethet

Szerző: Dátum: 2014. Júl. 29. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 32 hozzászólás

Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethet

Már több éve kísérem sok-sok anyuka visszatérését, harcát, próbálkozásait a munkajogi tanácsadás és a blog révén, így elég jó rálátásom van arra, hol és miben lehet hibázni! Mindezek kiküszöbölésére lassan készen is van a tutibiztos receptem, amit hamarosan te is megismerhetsz! De nézzük először a leggyakoribb hibákat!   1.) Nem tartja  a kapcsolatot a munkáltatóval Aki nem marad kapcsolatban a munkáltatójával az nem tudhat meg újabb információkat – például megüresedő helyekről, leépítésekről, új üzletágak nyitásáról, felszámolásról… márpedig ha valaha vissza szeretnél térni, nem árt, ha tudod, mire számíts. Nem kell a főnökkel jópofizni, lehet az informátorod egy volt kolléganőd, vagy a munkaügyes (ha jófej :-)). A lényeg, hogy légy naprakész a cég életéből.  2.) Mindent az utolsó pillanatra hagy Azok, akik az utolsó pillanatban kezdenek el gondolkozni azon, hogy akkor mi is lesz velük, ha lejár a GYES holnap, sajnos már eleve kisebb eséllyel indulnak. A jó tárgyalási helyzethez – legyen visszavétel vagy felmondás a téma – sok bennfentes információ (lásd előző pont), alapos felkészülés, és több lehetséges kimenetet figyelembe vevő terv kell. Ezt meg ugye nem lehet egy nap alatt leakasztani a szegről (még személyes tanácsadás keretén belül sem vállalom ezt 24 órán belül :-))  3.) Nem számol utána az otthonlét alatt felhalmozódott szabadságainak És azzal, hogy nem tájékozódik a neki járó szabadságnapok pontos kiszámításáról, s kiadási szabályairól, akár nagyon sok pénzt is veszíthet. Akár százezret is… no meg időt, ami esetleg jól jött volna még a bölcsis, ovis beszoktatáshoz. Ha meg felmondtak neki, s utólag jött csak rá a hibás számításra, nagyon nem könnyű érvényesíteni az igényét…  4.) Gondolkodás nélkül elfogadja a közös megegyezést Én elhiszem, hogy a főnök vagy a HR-es ezt ajánlgatja, de ez nem jelenti azt, hogy alá is kell írni. Tessék csak gondolkozni, összehasonlítani a munkáltatói felmondásban foglaltakkal, s eldönteni ezek után, hogy valóban olyan jó ajánlat-e, mint azt a munkáltató képviselője állítja. No, persze, ehhez azt is tudni kell, hogy mi jár felmondás esetén 🙂  5.) Nem mer kérdezni, tárgyalni Bármit nem értünk, kérdezzünk vissza. Valamit hiányolunk egy megállapodásból? Kérdezzünk rá! Nem tetszik a felajánlott csomag? Tárgyaljunk jobb feltételekről, hosszabb felmondási időről, vagy a munkavégzés elengedéséről, plusz egy haviról, munkáltatói kölcsön vissza nem fizetéséről, bármiről, ami nekünk jól jöhet, fontos lehet. Nem veszíthetünk semmit, legalább próbáljuk meg!   Ha a fentiek közül bármelyik is igaz rád, de nem szeretnél rosszul kijönni a helyzetből és százezreket veszíteni, akkor szeretettel várlak egy személyes tanácsadásra! A részletekért kattints ide: https://dolgozomami.hu/szemelyes-tanacsadas  Ajánlott bejegyzések:Babaszobából vissza a munka világábaMódosul a felmondási védelem a kisgyerekesek esetében?GYED Extra, de kinek?Idétlen időkig…Megszűnik a felmondási...

Tovább...

Bababúcsú

Szerző: Dátum: 2014. Júl. 01. Kategória: Egyéb, GYED-GYES utáni visszatérés | 2 hozzászólás

Nemrég felkérést kaptam Varga Mariannától, hogy írjak egy munkajogi témájú cikket azon anyukáknak, akik elveszítik a kisbabájukat. Marianna az angliai Sands alapítvány és gyászportál munkásságát viszi tovább idehaza, támogatva azokat az anyukákat, akik hasonló helyzetbe kerülnek. #110116070 / gettyimages.com Annak, aki egy egészséges babát visz haza a kórházból, s nevelgeti, kíséri az első években (s később), fel sem fogható, micsoda érzések kavarognak abban az anyában, aki egy rettenetes tragédia folytán nem teheti ezt meg, mert elveszítette a babáját. Nekem is elő kellett vennem újra a törvénykönyvet, hogy minden tudnivalót összeírjak, s minden lehetőséget, segítséget bele tudjak tenni ebbe a cikkbe, hiszen nem foglalkoztam eddig nap, mint nap ezzel a témával. Mert bár a csecsemőhalálozás 5 ezrelék alá csökkent az orvostudománynak és a koraszülött-ellátás fejlődésének köszönhetően, annak az évente körülbelül 500 anyának vissza kell mennie dolgozni, fájdalmát, hiányérzetét magába zárva. Mit tehet ilyenkor az anyuka? Ide kattintva találjátok a cikket, s további hasznos írásokat Marianna honlapján! Ha tudtok olyan anyukát, akinek hasznos lehet a Bababúcsú oldal, kérlek, osszátok meg vele! Ajánlott bejegyzések:Babaszobából vissza a munka világábaAz 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetMegszűnik a felmondási védelem?Mikor jár állásidő a kismamának, anyukának? – II. részRTL Klub szakértői...

Tovább...

Tárgyalási praktikák- 1. rész

Szerző: Dátum: 2014. máj. 29. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés, Újra munkában | 10 hozzászólás

Tárgyalási praktikák- 1. rész

Akár a meglévő munkahelyeden dolgozva szeretnél elérni valamit, akár a visszatérésedről egyezkedsz a munkáltatóddal, vagy vitás ügyet szeretnél rendezni vele, bizony, nem árt, ha tudd, hogyan tárgyalj. Nagyon sok anyukától hallom azonban, hogy nem tudják, hogyan kezdjenek neki, mit, mennyit, mikor kérhetnek, hogyan érveljenek. A mai bejegyzésben néhány alapvető taktikai lépést mutatok be, tényleg univerzálisak, szinte minden helyzetben bevethetőek… és persze majd nemsoká folytatjuk ezt a témát is, hogy minél többet minél ügyesebben tárgyaljatok! Felkészülés Ugye azt más mind tudjátok, hogy alapos felkészülés nélkül semmilyen egyeztetésbe nem kezdünk bele. A béremelésről van szó, akkor a cégnél dolgozó informátorokat kell megkörnyékezni, ha visszatérésről, akkor a nemrég visszatért vagy kirúgott anyukákat… minden információ hasznos lehet, akár az ő elmesélésük, akár a  cég kollektív szerződése, vagy a saját munkaszerződésed (mert ugye ezt is el kéne olvasni előre). Ezekre alapozva tudod a saját stratégiádat felépíteni, s akár több verziót is lejátszani előre magadban. Hagyd, hogy előbb ők beszéljenek! Bértárgyalásnál alapszabály: aki előbb mond összeget, az veszít. Tudom, nem könnyű, hiszen rutinosan kérdezik állásinterjún a fizetési igényedet a HR-esek, de ha tudod, halogasd a választ. Ha pedig GYES után behívnak “beszélgetni”, isten ments, hogy te kezdj azzal, hogy hát, nem is tudod, mi lesz most, de reméled, nem fognak kirúgni. Hadd kezdjenek ők a mondanivalójukkal, így neked van egy kis gondolkodási időd, másrészt pedig az elhangzottak függvényében azonnal módosíthatsz a terveden és a szavaidon. (A kedvenc sztorijaim szereplői azok az ügyfeleim, akik nem is akartak visszamenni a korábbi cégükhöz, munkavállalói felmondásra készültek, de mivel előbb hagyták beszélni a munkáltatót, kiderült, hogy nem is tudnák visszavenni őket, így vastag végkielégítéssel távoztak egy másik, új céghez, ahol már várták őket tárt karokkal egy új állásba ;-)) Szó elszáll… Ugye ezt te is tudod folytatni? 🙂 Bármiben is egyeztek meg, szülessen róla írás… ha konkrét ígéretek hangoztak el, akkor egy korrekt, jogkövető cégnek nem okoz gondoz ezt írásban sem megerősíteni. Ha meg mégis gond ez nekik, akkor onnan nagyon gyorsan meneküljünk… Figyelj oda! Tudom, hogy vannak elképzeléseid, terveid, de hallgasd meg a másik oldalt is! Figyelj oda, amikor a munkáltatód beszél, s halld meg a ki nem mondott szavakat is. Minél jobban megérted az ő helyzetét, annál könnyebben tudtok kompromisszumos megoldást találni. Légy határozott! Tudom, nem könnyű… de legalább próbáld meg! Játszd el előre otthon, mondd ki hangosan, többször is, amit kérni szeretnél! Beszélned kell, nem fogják kitalálni a gondolataidat, így jobb, ha hozzászoksz a  gondolathoz, hogy igenis kérned kell, javasolnod, tárgyalnod, egyeztetned. Nagy levegő, szemkontakus, és hajrá! Ajánlott bejegyzések:Újabb gyermek és az anya karrierjeBabaszobából vissza a munka világába5 könyv, amit minden kisgyerekes anyukának el kéne olvasniaMikor térjünk vissza a munkába?Checklista a munkába...

Tovább...

GYED Extra, de kinek?

Szerző: Dátum: 2013. nov. 19. Kategória: GYED-GYES alatt, GYED-GYES utáni visszatérés | 128 hozzászólás

GYED Extra, de kinek?

Hetek óta zeng a sajtó a törvényrendeletről, majd legutóbb annak megszavazásáról. Eleinte én csak csendben figyeltem eddig az eseményeket, a híreket, a véleményeket a portálokon. Sok kisbabás ismerősömnél láttam, olvastam, hogy örülnek: végre több pénz lesz, végre vissza lehet menni dolgozni, s megmarad emellett a GYED, GYED is. Aztán miután már többször is kérdezték a véleményemet (magánemberként és szakértőként is), több helyen annyit írtam csak: türelem, türelem… majd ha megjelenik a végleges törvényszöveg a Magyar Közlönyben, akkor bontsunk pezsgőt (már, ha van miért). De én sem bírom ki addig, úgyhogy tessék, itt van a rövid összefoglalóm-véleményem, akit érdekel! Abszolút szubjektíven választottam ki a szerintem fontos részek közül azt a kettőt, ami a legtöbb anyukát érdekli, tehát nem a teljes törvényszöveggel, s annak összes javaslatával foglalkozom az alábbi írásban. Az a sokak számára szimpatikus módosítás, hogy a gyermekgondozási ellátások folyósítása ideje alatt született újabb gyermek esetén a korábbi ellátás ne szűnjön meg, hanem a jogosultsági idő teljes időtartama alatt folyósítsák tovább az összeget, csak akkor érinti az intézkedés hatályba lépését megelőzően született gyermekeket, ha 2014. január 1-jét követően a családban újabb gyermek születik. Tehát ahhoz, hogy dupla GYED, vagy GYES legyen, még egy babát kell szülni kérem, nem adják ezt a pénzt csak úgy oda, növelni kell érte a magyar népességet! Akik jelenleg egy picivel, meg egy kicsivel vannak odahaza, jelenleg csak GYED-et kapva, azok jövő január elsejétől nem fognak GYED-et és GYES-t egyszerre kapni. Ha majd születik egy 3. baba, akkor a második babus utáni juttatást nem fogják elvenni, s mellette folyósítható a 3. baba után járó összeg. Jövőre, a GYED melletti munkavégzés – a gyermek 1 éves kora után – lehetővé válik, azoknak is, akik részre 2014. január elseje előtt állapították meg a GYED-et. Ez így önmagában jó hír. Én kiegészíteném három dologgal, mert tapasztalatom alapján mondhatom, csak így teljes a kép. Ahhoz, hogy az anyuka dolgozni tudjon menni, kell bölcsődés / csanás férőhely, amiből bizonyos városokban, kerületekben igencsak csehül állunk. Persze, jöhet a nagyi is, ha éppen nem dolgozik, és a közelben lakik. Ha pedig nincs hova tenni a kicsit, hiába a GYED és a munka együttes lehetősége, ezzel nagyon kevesen fognak tudni élni. Másodsorban kell olyan munkáltató, aki vissza veszi a kisgyermekes anyukát, ahelyett, hogy felmondjon neki, mivel a 2012. július 1-je óta hatályban lévő Mt. alapján ezt megteheti a 3 évesnél fiatalabb gyermekkel rendelkező, s fizetés nélküli szabadságot igénybe nem vevő munkavállalóknál. Azaz először szerezz bölcsis férőhelyet (amit legtöbbször csak a munkáltatói igazolás birtokában adnak, amit miért is adna ki a munkáltató, ha ki akar rúgni), majd menj dolgozni (ha van még hová…). Ha nincs, akkor keress másik állást, ahová felvesznek egy-két éves kisgyerekkel is. Talán jó hír ez azoknak, akik az otthonlét alatt már eddig is a saját vállalkozásukat tervezgették, vagy eddig is “apa” cégébe dolgozgattak be, s ott szeretnék a pályafutásukat folytatni. Ők nem függenek a munkáltató kénye-kedvétől… Harmadsorban hiába van a “kötelező” részmunkaidő a gyermek 3 éves kora előtti visszatérésnél, a legtöbb esetben ez csak amolyan “népmesei elem” (biztos ismeritek: hoztam is ajándékot, meg nem is), mert ha fel is lehet mondani egy visszatérő anyukának, ki bajlódna a részmunkaidős kérelemmel, a munkafeladatok átszervezésével, és egyáltalán, mi az, hogy ő nem 8 órát van bent a cégnél? Ne is beszéljek a több műszakban működő gyárakról, ahol totál kiakadna a műszakvezető, ha anyuka 4 órába beállna a szalag mellé, majd hazamenne “félidőben”, mert hát ő csak 4 órás munkaidővel rendelkezik. És ha nincs részmunkaidős foglalkoztatás, az azt jelenti, hogy az 1 éves kicsi a legjobb esetben is majdnem 9 órát van a bölcsiben (mert ugye anyukának utazni is kell a munkába, meg vissza a...

Tovább...

Idétlen időkig…

Szerző: Dátum: 2013. nov. 05. Kategória: GYED-GYES alatt, GYED-GYES utáni visszatérés | 68 hozzászólás

Idétlen időkig…

Már nem először találkozom azzal a mondattal az anyukák részéről, hogy “lejárt a GYES-em, mennék vissza dolgozni, de a munkáltatóm szerint még várnom kell, mert nem jelentettem be a visszatérést 30 nappal előbb”. Legutóbb egy anyukának pedig azt üzente a HR-es, hogy bár lejárt a GYES, írjon egy visszatérési kérelmet (!), s ha majd ezt az igazgató úr aláírja, akkor jöhet vissza dolgozni. Úgy kb. két-három hete vár az anyuka… de meddig még, mennyi ideig? Úgyhogy, “kedves” munkáltatók, hálásan köszönöm, hogy egy újabb izgalmas témát adtatok nekem a heti bejegyzésemhez. És kedves anyukák, ezt kötelező elolvasnotok, s terjesztenetek! Kezdjük! A jelenleg hatályos munka törvénykönyve 128. §-a a következőképpen szól: “A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.” Azaz ennek igénybevételét te, a munkavállaló döntöd el, ez jár neked, s a gyermeked 3 éves koráig jár (bizonyos esetekben tovább is, a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt, lásd 2012. évi I. 130. §). A fizetés nélküli szabadság megszakításáról a hatályos Mt. 133. § (2) bekezdése rendelkezik: “A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.” A megszakítás szó azt jelenti, hogy nem veszed igénybe végig, hanem hamarabb megszakítod, mint a 3. év lejárta. Ebben az esetben (megint visszanyúlunk a jogszabály szövegéhez) egy egyoldalú jognyilatkozatot kell tenned, melyben kijelented, hogy megszünteted. Azaz ha ez egyoldalú, és kijelented benne a megszüntetést, akkor nem kérelem, nem igénylés, nem kettő aláírás van rajta, a tiéd és a munkáltatódé, aki beleegyezik, hanem csak egy, a tiéd. A munkáltatódnak nem kell beleegyeznie, mert ez nem az ő döntésétől függ, ez CSAK a te döntésed (de ennek a következményét is vállalod, azaz fel is mondhatnak neked!). Persze, nem árt, ha még néhány hasznos dolgot is írsz bele, többek között  gyermeked nevét, a születési dátumát, s a saját neved sem árt 🙂 (Pontos nyomtatványt erre itt találsz az ingyenes anyagok között.). Ami köti őt, az a 30 nap, legkésőbb ekkor megszűnik a fizetés nélküli szabadságod, s foglalkoztatnia kell téged (vagy felmondani, ha van rá valós, és okszerű indoka :-() A legkésőbb szóból pedig az következik, hogy hamarabb is megszűnhet a fizetés nélküli szabadság, ha a felek (azaz te és a munkáltatód is) úgy akarják. Nos, ezzel a megszakítás, és az idő előtti visszatérés kérdése kipipálva. Nézzük azt az esetet, amikor az anyuka otthon marad három évet. Erre az esetre az Mt. SEMMILYEN visszatérés bejelentésről szóló szabályt nem tartalmaz, mivel nem kell, nincs rá szükség! A munkáltató nagyon jól tudja, mikor született a munkavállalójának gyermeke, mikor adta ki neki a kötelező szülési szabadságot, utána a fizetés nélküli szabadságot, így ha azt az anyuka (vagy apuka) korábban nem szakította meg a fenti jognyilatkozattal, akkor a munkáltató számára teljesen egyértelmű és evidens, hogy a munkavállalójával szemben fennálló foglalkoztatási kötelezettségét mikortól kell újra teljesítenie. Az sajnos előfordul kis hazánkban, nem is kevésszer, hogy maximálisan elfeledkeznek az otthon lévő anyukákról (s tegyük hozzá, néha az otthon lévő anyuka sem nagyon tartja a kapcsolatot a munkáltatójával), de ez semmit nem változtat azon, hogy a fizetés nélküli szabadság lejárt, s az anyukát a következő naptól újra foglalkoztatni kell (legtöbbször ez a felgyülemlett szabadságok kiadásában testesül meg, vagy a felmondásban :-() Tehát összefoglalva: nincs várakoztatás, nincs 30 (60!) nap, nincs kérelem a 3. év lejárta után, melyet majd elbírál az igazgató úr, nincs időhúzás, hanem vagy munkáltatói felmondás van, vagy a szabadságok kiadása a következő naptól, amire a munkavállalót távolléti díj illeti meg, s utána vagy ezalatt tessék eldönteni, mi lesz az anyuka...

Tovább...

Most min is vagyok?

Szerző: Dátum: 2013. okt. 23. Kategória: GYED-GYES alatt | 16 hozzászólás

Most min is vagyok?

Amióta “anyukás munkajoggal” foglalkozom, állandó kérdés az anyukák részéről, hogy ők akkor most min is vannak? 🙂 “Kedves Ági, azt írod, hogy meg kell szüntetnem a korábban igényelt fizetés nélküli szabadságot, de hát én nem is igényeltem soha… én csak TGYÁS-on voltam, utána meg GYED-en.” Legutóbb pont múlt szombaton válaszolgattam a blogon a kérdésekre, s újra előjött ez a téma. TGYÁS, GYÁS, GYES, GYES… brrr… ennyi ronda rövidítést! Nosza, tegyük gyorsan tisztába a gyereket! Elöljáróban: van a köznapi beszéd, és vannak a szakmai fogalmak. Ritkán én is – általában időhiányban, sietve – slendriánul fogalmazok, de ha nagyon pontosan akarunk lenni, akkor a szakmai fogalmakat tisztázzuk először. Munkajogi fogalom szempontjából azt, hogy anyuka a gyermeke születése napjától, vagy a várható időpontot megelőzően leghamarabb 28 nappal abbahagyja az addig végzett munkát, szülési szabadságnak nevezzük. 24 hétig tart, s ez minden anyukának jár. Ez számos jogosultság tekintetében munkában töltött időnek minősül (igen, ugye milyen fura? :-)), például megilleti az anyukát a fizetett szabadság erre az időre, beszámít a végkielégítésre való jogosultságnál a munkaviszonyban töltött időbe…), egybefüggően kell kiadnia a munkáltatónak, s örökbefogadás esetén is jár. A másik, amivel most megismerkedünk, a fizetés nélküli szabadság intézménye. A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkáltatónak a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Így szól a törvény. Itt már nem csak az édesanya, de a munkavállaló jogosultsága van rögzítve, azaz apa is igényelheti a munkáltatójától (az apukák otthon töltött idejéről egy régi, de még mindig elgondolkodtató postomat itt olvashatjátok, ekkoriban még volt egy tervezet, mely szerint apuka is otthon maradna a svéd modell mintájára 1-2 hónapot). Ez az a fizetés nélküli szabadság, amit vagy megszüntet a munkavállaló (az esetek nagy százalékában az anyuka, a gyermek 3 éves kora előtt, hogy hamarabb visszatérjen dolgozni), vagy ezt veszi igénybe a 3 éves korig. Azaz figyelem: nem a munkáltató dönti el, hogy te még otthon maradsz, mert nincs üres állás, hanem te döntöd el, hogy mikor szeretnéd ezt megszüntetni (természetesen betartva a törvény által szabott határidőket)! Ugye, hogy nem volt eddig egy ronda rövidítés sem? Na, de most majd jön 🙂 Azok a rövidítések, amiket fent említettem, nem munkajogi fogalmak, hanem a pénzbeli ellátások nevei, aminek a folyósítását kérhetitek az otthonlét alatt, ha megfeleltek a jogosultsági feltételeknek (TGYÁS, GYED), illetve a harmadik a GYES egy családtámogatási ellátás. Ezeknek bizony semmi köze a munkajoghoz! Tehát ha nagyon szigorúan nézzük, csak akkor lehet GYES-en, ha leteszed a havi 28.500 bruttó nettóját a földre, és ráállsz 🙂 (analóg módon ez igaz a TGYÁS-ra, és GYED-re). A zavart sokaknál az okozza, hogy ezek időben egybe esnek, azaz a szülési szabadság alatt folyósítják a TGYÁS-t, majd amikor a fizetés nélküli szabadságot igényled, azzal egy időben a GYED folyósítást is kérned kell. De nem GYED-en, GYES-en vagy! Nos, ugye, hogy nem is olyan nehéz? S hogy miért tartom ezt fontosnak? Minél jobban tisztában vagy a jogaiddal, minél inkább ki tudod helyesen fejezni magadat, minél többet olvasol erről, annál kisebb az esélye, hogy a munkáltatód átver téged, vagy hogy te döntesz rosszul téves információk alapján. Rengetegszer hallom, hogy de hát GYES-en vagyok, GYES-t kapok, akkor nem mondhatnak fel, védett vagyok, nem? S ez már nagy tévedés: a GYES semmitől nem véd meg téged, semmilyen felmondástól. A fizetés nélküli szabadság véd meg, azaz ha ezt megszünteted, s visszamész dolgozni GYES folyósítás mellett, nem vagy abszolút védett! Ha még mindig össze vagy zavarva  a munkajogi  kérdésekkel, nem tudod, mikor menj vissza dolgozni, milyen jogaid vannak a visszatéréskor, ezt a könyvet mindenképpen el kell olvasnod! Minden, amit egy kisgyerekes anyukának tudnia kell! KATT IDE!   Ajánlott bejegyzések:A hét...

Tovább...

Köztiszviselő anyukák, figyelem!

Szerző: Dátum: 2013. Júl. 17. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 73 hozzászólás

Köztiszviselő anyukák, figyelem!

Az egyik leggyakoribb téma itt a blogon a felmondási védelem, s kifejezetten a gyermekszülés utáni esetekben van sok tévedés még mindig a fejekben. A legtöbbször nem adja meg a kérdező anyuka, hogy melyik törvény hatálya alá tartozik, így igen nehéz jó tanácsot adni 🙁 Számtalanszor írtam már róla, így aki rendszeresen követi a blogomat, vagy járatja az ingyenes munkajogi hírlevelemet, tudhatja, hogy 2012. július 1-je óta megszűnt a korábban megszokott “abszolút” védelem, igenis van olyan eset az Mt.-ben, amikor egy édesanya elküldhető a gyermeke 3 éves kora előtt munkáltatói felmondással, ha nem veszi igénybe a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságot. De vajon minden esetben, minden jogviszonyban igaz ez? Ha Mt. hatálya alá tartozó munkavállalóról, vagy közalkalmazottról beszélünk, akkor igen, hiszen ugyan az Mt. írja ezt elő, de a közalkalmazottak esetében “háttértörvényként” az Mt.-t kell nézni, amennyiben az adott paragrafusok alkalmazását a Kjt. nem zárja ki. Azonban sokan elfeledkeznek arról, hogy van egy harmadik kategória is, mégpedig a közszolgálati tisztviselők (vagy megszokott nevükön köztisztviselők), s az ő esetükben is van egy külön törvény, aminek azonban már 2011 óta nem adja hátterét az Mt. S itt bizony feketén-fehéren benne van, hogy a munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg a jogviszonyt a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, illetve – a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is – a gyermek hároméves koráig terjedő időtartama alatt. Ők tehát az egyetlen csoport, akik védettek továbbra is a felmentéssel szemben. Az Mt.-ből már megszokott szabályozás, mely szerint a védelem a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette, s a hogy a védelem az anyát illeti meg, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi, itt is megtalálhatóak. Hogy ez miért van? Vagy hogy nem fair a többi anyukával szemben, akik viszont nem kapják meg ezt az “abszolút” védelmet? Hát, lehet ezen vitatkozni, de azt is tudnotok kell, hogy a köztisztviselők esetében ugyanakkor a fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára jár csak fizetett szabadság, akkor is, ha ezt 2011. augusztus 1-je előtt kezdték meg. Azaz ha egy köztisztviselő a második, vagy harmadik babájával van odahaza, úgy, hogy közben nem ment vissza dolgozni, hiába volt még korábban, a hatályos törvény szerint 12 hónapra jutó szabadságra jogosult az első, második baba után, ezt utólag egyszerűen “megvonták” tőle az új törvénnyel ami 2011-ben lépett hatályba. Hát, ez sem túl fair dolog… Vitád, problémád van a munkáltatóddal? Szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből? Jó lenne, ha valaki személyesen segítene eligazodni a jogi útvesztőben? Kattints ide, s nézd meg, hogyan tudok neked személyesen is segíteni! Ajánlott bejegyzések:Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetMiben fog változni a Munka törvénykönyve 2016-ban?Babaszobából vissza a munka világábaA hét kérdése: felmondhatnak-e, ha nem mész vissza a gyermeked 3 éves kora előtt dolgozni?Módosul a felmondási védelem a kisgyerekesek...

Tovább...

Másodállás – bejelentsem, vagy ne?

Szerző: Dátum: 2013. ápr. 28. Kategória: GYED-GYES alatt, Újra munkában | 70 hozzászólás

Másodállás – bejelentsem, vagy ne?

Amióta hatályba lépett az új Mt., nagyon sok anyuka inkább otthon marad a gyermeke 3 éves koráig, minthogy visszamenjen, s rögtön ki is rúgják az új törvényben megfogalmazott lehetőségek kihasználva. A GYES azonban nagyon kevés – továbbra is – így nem csoda, ha egyre többen keresnek a GYES mellett másodállást. És ha találnak, rögtön ott a kérdés: be kell-e jelenteni a jelenlegi munkahelyen? Elég sok fórumon olvastam különböző véleményeket, így gondoltam, érdemes egy kissé tisztába tenni ezt a kérdést! Kezdjük talán az elején: jogilag olyan, hogy másodállás, vagy mellékállás már nem létezik. Ezt úgy mondjuk, hogy további jogviszony, ami lehet munkajogviszony, vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony (megbízási, vállalkozási, stb…) De mivel a köznyelv ezt használja, maradhatunk ennél is 🙂 Sokan arra hivatkoznak, akik a nem bejelentés mellett voksolnak, s a korábbi Mt.-t jól ismerték (vagy azt hiszik :-)), hogy mivel a régiben még benne volt a bejelentési kötelezettség, a jelenleg hatályosban meg nincs már benne ez a szabályozás, így nem kell bejelenteni a másik munkahelyet, a másik munkaviszonyt. Ezzel a gondolattal csak az a baj, hogy az Mt. általános magatartási elvei közül a tájékoztatási kötelezettségből igenis levezethető, hogy be kell továbbra is jelenteni. “Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.” Márpedig a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné, és ugye azt elég könnyű belátni, hogy ha valaki a jelenlegi munkáltatója mellett – ahol most fizetés nélküli szabadságot igényelt – annak versenytársánál ugyanabban, vagy nagyon hasonló munkakörben további jogviszonyt létesít, az azért nem túl korrekt, és igencsak kihathat a munkáltató gazdasági érdekeire. Mi hát a megoldás? Mindig azt szoktam tanácsolni a hozzám forduló anyukáknak, hogy első körben – nem hivatalosan, azaz nem a fizetés nélküli szabadság megszüntetését bejelentve – érdeklődjenek a jelenlegi munkáltatónál, hogy ha visszatérnének a 3 éves kor előtt, mit szólnának a részmunkaidős foglalkoztatáshoz. (Igen, tudom, törvény szerint kötelező, de az eddigi 10 hónap tapasztalata azt mutatta, hogy ez csak papíron kötelező, a valóságban igen nehéz kicsikarni, ami járna törvény szerint, hiszen ott az adu ász a munkáltató kezében: megszüntetheti a munkaviszonyt a gyermek 3 éves kora előtt is – és ugye indokot azért lehet találni, ha nagyon akar… olyat legalábbis igen, amit nehezen tudtok megtámadni.) Ha abszolút elutasítóak, akkor lehet mondani, hogy márpedig nektek kell a pénz, akkor kell egy részmunkaidős “másodállást” keresnetek. Erre vagy jön válasz (“ok, keress” – így legalább tudjátok, hogy nem nagyon akarják megtiltani), vagy nem jön válasz :-). Ha megvan, hogy hol és mit fogtok csinálni, akkor szépen jelentsétek be, legalább az alapinformációkat: mi a munkavégzés formája s mi a feladat, munkakör, esetleg  cég tevékenysége. Nem engedélyt kértek, hanem bejelentitek. Ezzel így maximálisan eleget tesztek a törvényi követelményeknek. Aztán a munkáltató ezzel kezd, amit szeretne. Ha meg szeretné tiltani, csakis indoklással, írásban teheti meg – azaz ha nem a versenytárshoz mentetek, vagy nem a munkakörötökkel valami nagyon össze nem illőt műveltek másodállás címszó alatt (eredetileg erkölcstan tanár topless bárban rúd táncol), nem fogja, mert nem tudja, nincs megfelelő, valós indoka 🙂 Azonban figyelem, vagy még több kivétel is!  Vezető állású munkavállaló további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, azaz ha ti korábban ezzel a státusszal rendelkeztetek, ott biz tilos bármiféle további jogviszony. Vigasztaljon titeket, hogy ezért cserébe sokkal magasabb volt a fizetésetek az átlagjövedelemnél, amíg dolgoztatok :-). Emellett pedig mindenképpen figyelni kell arra, hogy a munkaszerződés, vagy a munkáltatónál hatályban lévő kollektív szerződés ettől eltérő szabályozást is tartalmazhat (előzetes engedélyezési kötelezettség, tiltás…). Ha nem vagy biztos benne, hogy mit tegyél, érdemes...

Tovább...

“Felmondtak… pereljek? Mit tegyek? Hova forduljak?”

Szerző: Dátum: 2012. Sze. 28. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában, Várandósan dolgozni | 68 hozzászólás

“Felmondtak… pereljek? Mit tegyek? Hova forduljak?”

Régóta terveztem a következő interjú-sorozatot a dolgozó mami szakjogászával, Dr. Kéri Ádámmal. A júliusi Mt. változások kapcsán bekövetkező jelentős módosítások a felmondási védelem területén egyre inkább arra ösztökéltek, hogy egy új területtel foglalkozzunk közösen: a jogvitákkal, bírósági perekkel. Meggyőződésem, hogy ha egy anyuka jobban átlátja, mi vár rá, hogyan kell felkészülnie, milyen lépések vannak egy munkajogi vita során, mennyi időbe telik, akkor könnyebben szánja rá magát, hogy munkajogi vitát kezdeményezzen, ha úgy érzi, sérelem érte őt. Félő, hogy ez az idei változásokkal legtöbbször a munkaviszonyok megszüntetése kapcsán fog előjönni, de a cikkben más jogi vita lebonyolításához is hasznos tudnivalókat találtok általánosságban. Úgy gondolom, minden fontos, szóba jöhető kérdést feltettem az interjú során… de ha mégsem, ne habozzatok kérdezni! – Ádám, segíts kérlek rögtön az elején megérteni, hogy miért is van szükség munkaügyi bíróságokra, miért itt kell “rendezni” a vitás ügyeket a munkáltatónak, és munkavállalónak? Sok anyukától hallottam már a kérdést, hogy nem értik, kihez, hova, mikor és miért kell fordulni, s miért kell egyáltalán a bíróság, miért nincs minden leírva az Mt.-ben? – A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. Amennyiben a munkavállaló, illetve a munkáltató között a munkaviszonnyal összefüggésben vita merül fel – például a munkaszerződés rendelkezéseinek értelmezése, egyoldalú munkaszerződés módosítás, a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, felmondás, stb… – a felek munkaügyi jogvitát indíthatnak. Az ilyen jellegű jogviták elbírálására a munkaügyi bíróságok, mint speciális vitarendező fórumok rendelkeznek hatáskörrel. Ilyenkor ugyanis szükség van egy pártatlan, független fórumra, amely kizárólag a munkajogi szabályok alapján, elfogulatlanul dönt a vitában. A perre a munkáltató székhelye, illetve azon telephelye szerinti munkaügyi bíróság illetékes, ahol a munkavállaló a munkaszerződése alapján munkát végez vagy végzett. – Mit tanácsolsz, mikor lépjen valaki? Meddig várjon, ha úgy érzi, jogellenesen jár el a munkáltatója? – Kiemelendő, hogy amint a munkavállalónak munkaviszonnyal összefüggésben a munkáltatóval szemben vitája támad, illetve úgy véli, hogy a Munka Törvénykönyvében, illetve a munkaszerződésben rögzített jogait nem biztosítják (túlóra díjazásának elmaradása, kismama vissza nem vétele, egyenlő munkáért alacsonyabb bér fizetése, pótlék fizetésének elmaradása, stb…) azonnal munkaügyi jogászhoz (ügyvédhez) tanácsos fordulnia. Ez azért is fontos, mert a munkajogi szabályozás 2012. nyarától kezdődően alapvetően, sok esetben a munkavállalók számára hátrányosan megváltozott, s ezen változások egy része a már hatályban lévő munkaszerződésekre is vonatkozik, másrészt pedig a törvény az egyes jogosultságok érvényesítésére határidőt állapíthat meg. – Sokan nem is gondolnak arra, hogy pert indítsanak, attól félve, hogy úgysem lehet megnyerni, vagy hosszú évekig is eltarthat… neked mi a véleményed, mit tapasztaltál? Mennyi ideig tart általában egy munkaügyi per? – A munkaügyi jogviták jogerős lezárására – egyéb peres eljárásokhoz hasonlóan – évek múltán kerül sor. Az elsőfokú bíróság által meghozott, nem jogerős ítélet ugyanis megfellebbezhető, azaz legtöbb esetben rendes és rendkívüli jogorvoslat vehető igénybe. Figyelembe kell venni a szakértő kirendelésének szükségességét sok esetben (egyenlő munkáért egyenlő bért, túlmunka szükségessége, stb), ami az eljárást tovább húzhatja. – Értem, tehát készüljünk fel mindenki, hogy nem lesz könnyű és gyors folyamat. Ha valaki rászánja magát, hogyan indul egyáltalán egy peres ügy? Mi az első lépés?  – Először is azt említeném meg, hogy a munkajogi igények érvényesítésére a jog szigorú határidőket állapít meg, melyeknek betartására ügyelni kell. Az ilyen igény fő szabály szerint három év alatt évül el. A törvény 287. §-a írja elő, hogy az általános elévülési időtől eltérően mely esetekben rövidebb, harmincnapos a keresetindítási határidő. Erre minden esetben nagyon kell ügyelni! Így a keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kell előterjeszteni többek között: az egyoldalú munkaszerződés-módosítással, a munkaviszony megszüntetésének jogellenességével, a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel, illetve a fizetési felszólítással kapcsolatos igény érvényesítése iránt. Ez utóbbi kettőnél tudni kell, hogy a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van!...

Tovább...

Szabadság kiszámítása – gyakorlati példák 1.

Szerző: Dátum: 2012. Sze. 03. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 181 hozzászólás

Szabadság kiszámítása – gyakorlati példák 1.

Hát, kedves anyukák, úgy látom, továbbra sem megy a szabadságok kiszámítása önállóan, így gondoltam, kaptok még egy kis segítséget. A héten konkrét számításokat fogok bemutatni, hogy mindenki láthassa, nem ördöngösség ez 🙂 Fiktív, kitalált adatokkal megnézünk egy Mt. hatálya alá tartozó, majd később egy közalkalmazott anyukát, hogy ennek alapján mindenki el tudjon igazodni a szabadságszámítás ködös, sűrű dzsungelében 🙂 Első alanyunk az 1975-ben született Marika, aki 2010-ben szülte első babáját. Marika a szülés előtt is még dolgozott, nagy szorgalmas volt, és az az évi szabadságaiból is csak 2 napot használt fel 2010-ben. Szülési szabadságra  a szülés napján, 2010. május 1-jén ment, majd utána a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságot igényelt munkáltatójától. (Ugye tudjuk, hogy valójában TGYÁS-t, megy GYED-et emlegetnek sok helyen – néha én is – , de ezek a pénzbeli ellátások, amiket kapunk, a szabit meg az Mt. szerint kapjuk, ami szülési szabadságot, és fizetés nélküli szabadságot említ :-). Ezért most én is precíz leszek!) Nos, Marikának már hiányzik a munkahelye, s nagyon szeretne újra dolgozni, tekintettel arra, hogy kicsinyét a bölcsiben tárt karokkal várták, s két hét alatt gond nélkül beszokott. Szerencséjére munkáltatója is szeretettel várja vissza, így Marikának már csak egy kérdése maradt: mennyi szabija is lesz, amit a munkáltatója kiad neki? Marika először is beüti a google keresőbe, hogy öröknaptár, s a legelső találatot el is menti magának: http://nagyvofely.hu/2010/oroknap , hogy amikor majd számolgat, tudja pontosan, hogy évekkel ezelőtt hogyan is voltak a napok, hónapok… Ezek után nekiáll számolni: Jár szabadság a szülési szabi idejére, és a fizetés nélküli szabi első évére (mert Marika még 2011. augusztus 1-je előtt kezdve meg a fizetés nélküli szabit), tehát 2010. május 1-jétől 24 hétig, azaz 2010. október 15.-ig (ugye, hogy erre is jó az öröknaptár?), majd utána 2010. október 16-tól egy évig, azaz 2011. október 15-ig. A szabadságot időarányosan kell kalkulálni, azaz az éves szabadságból csak azokra a napokra jogosult, amik erre az időszakra esnek. De mennyi is volt az éves szabadsága 2010-ben? Hány éves is volt? 35. életévét töltötte, tehát 25 napja volt neki. Mit is mondtunk? Hogy kivett már 2 napot az éves szabijáról, tehát akkor mennyije maradt 2010. december 31-ig? Igen, 25-2 = 23. Na, 2010 ezzel le is tudva.(Persze számolhattam volna úgy is, hogy 2010-ben járt neki április 30-ig 8,2 szabadságnap, s ebből ő igénybe vett 2-t, azaz maradt itt 6 napja, és a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabi 2010-es idejére május 1-jétől december 31-ig járt neki 17 szabadságnap. Ez így ugyanúgy 23-at ad ki.) Most jön 2011. Meddig is jár neki szabi? 2011. október 15-ig, a fizetés nélküli szabi első évéig. Akkor elsőnek megnézzük, hogy 2011 nem szökőév-e? Nem! Jó, akkor kiszámoljuk, hogy hány nap van 2011. január 1-jétől 2011. október 15.-ig. Januárban 31, februárban 28, márciusban 31, áprilisban 30, májusban 31, júniusban 30, júliusban 31, augusztusban 31, szeptemberben 30, és októberben 15 jár még neki. Ez együtt 288 nap. Hány nap is van az évben? 365. Leosztjuk az éves szabadságnapok számát – ami 2011-ben is 25 az életkora alapján – 365-tel, és beszorozzuk 288-cal. Az eredmény 19,7, a felet elérő töredéket felfelé kerekítjük, azaz 20 nap. A gyermek utáni szabit Marika párja vette igénybe, így azt ő már nem igényelheti. Így összesen van neki 23 és 20, azaz 43 napja, amit a munkáltatója ki kell, hogy adjon. Ugye, hogy nem olyan vészes??? 🙂 Ha Marika egy évvel később szült volna, akkor már csak a fizetés nélküli szabi 6 hónapjára járt volna neki szabadság, hiszen akkor 2010. október 16. helyett 2011.október 16-án kezdte volna meg ezt az időszakot (ugye még emlékeztek? 2011. augusztus 1. a választóvonal!) Hamarosan jön a közalkalmazottas...

Tovább...

8 jel, amiből arra következtethetsz, hogy visszatérő anyukaként nem vagy túl népszerű a főnököd szemében

Szerző: Dátum: 2012. Júl. 11. Kategória: Újra munkában | 41 hozzászólás

8 jel, amiből arra következtethetsz, hogy visszatérő anyukaként nem vagy túl népszerű a főnököd szemében

Van az a híres női megérzés, amikor érzed, tudod, hogy hiába bazsalyognak veled szemtől-szembe, a hátad mögött megpróbálnak mindent, hogy végre kitúrjanak a munkahelyedről… miről is ismered ezt meg? Nos, a héten – kissé viccesen – ezzel a kérdéssel foglalkozom. Anyukák, ki ismer magára? 😀 Pontosabban a munkáltatójára? A te fizetésed és az ugyanabban a munkakörben dolgozó férfi kollégáid fizetése között nulla eltérés van. Az a bizonyos nulla az ő fizetésüket mutató szám után áll, a tiéd után meg nem. Míg az azonos szinten lévő férfi vezetők cégautónak Lexus-t kaptak, neked női vezetőként egy libazöld Toyota Yaris jutott. Amióta visszatértél a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságról, felsővezetői utasításra minden megbeszélés reggel 7:30-kor, vagy délután 17:00-kezdődik az osztályodon. A halaszthatatlanul sürgős és abszolút prioritást élvező feladatokat rendszeresen pénteken délután 16:00-kor kapod meg, azzal a megjegyzéssel, hogy ezt még ma kell megoldanod. Eltörölték a cafeteriából az iskolakezdési támogatást, s a családi nap és a szokásos céges jótékonykodásos óvodafestés is elmarad, mióta “erőszakos módon visszaküzdötted” magad a régi munkakörödbe. Írásban nyilatkoztatnak, hogy legkisebb gyermeked, Pistike jövő héten kezdődő bölcsődei beszoktatása alatt büntetőjogi felelősséged tudatában vállalod, hogy a gyereknek naponta 2000 mg C-vitamint adsz. Pistikétől pedig írásban kérik a nyilatkozatot (szintén büntetőjogi felelőssége tudatában), hogy az anya által adott C vitamint lenyeli, maximálisan hasznosítja, és a tőle telhető legnagyobb gondossággal kerüli a betegnek tűnő bölcsődés csoporttársait. Mióta a konyhában megsúgtad a kolléganődnek, hogy újra rajta vagytok odahaza a pároddal a babaprojekten, mert már jöhetne a ketteske is, azóta a minden hónapban szokásos osztályértekezleten új divat van: a céges havi riport beadása mellett vizeletmintákat is kérnek (az új céges szabályzatra hivatkozva), melyet azonnal tovább is szállítanak a közeli kórház nőgyógyászati osztályának laboratóriumába. 😀 Dolgozó mamik, fel a kezekkel, akinek ismerős a helyzet 🙂       Ajánlott bejegyzések:Újabb gyermek és az anya karrierjeBabaszobából vissza a munka világábaMunkaszüneti napok, munkanapok, pihenőnapok 2015-benMikor térjünk vissza a munkába?Checklista a munkába...

Tovább...

Távmunka, mi is az?

Szerző: Dátum: 2012. jún. 18. Kategória: Egyéb, GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában, Várandósan dolgozni | 24 hozzászólás

Távmunka, mi is az?

Beharangoztam már korábban, hogy egy igen hasznos, új témával fogunk foglalkozni itt a blogon, szakértő ismerősöm, Tóth Adrienn segítségével, de az elmúlt hetekben a szabadságok kiszámítása, és a várható munkajogi változások domináltak a témák között. No, de majd most! 🙂 Indítjuk a távmunkás cikksorozatunkat, íme az első fecske, azzal a nem titkolt céllal, hogy minél többen minél jobban átlássátok ezt a nem is olyan bonyolult foglalkoztatási formát, s persze várjuk a kérdéseiteket is! – Adrienn, sokan nem is tudják pontosan, mi is az a távmunka, otthon végezhető borítékolás, adatrögzítés jut talán elsőre az eszükbe, holott e mögött lényegesen több van. Mi is a távmunka fogalma, és mi tartozik, tartozhat ide pontosan? – A távmunka egy munkaszervezési forma, amelynek az a lényege, hogy a távmunkás számára a vállalati központtól eltérő helyen biztosított egy olyan munkakörnyezet, ahol infokommunikációs eszközök segítségével egyes munkafeladatait teljes értékűen el tudja végezni. Ha a munkavégzés helye szerint nézzük, akkor létezik otthoni távmunka, mobil távmunka – például az értékesítők, kárfelmérők, tanácsadók, akik ügyféltől ügyfélhez utaznak – és távmunka-házban történő munkavégzés. Ha pedig a munkavégzés rendszeressége szerint nézzük, akkor alkalmai távmunka, amikor egyszer-egyszer, nem rendszeresen nem a munkahelyén dolgozik a munkavállaló, részleges távmunka, amikor előre meghatározott rendszerességgel, 1-2-3 napot otthon dolgozik a munkavállaló, vagy folyamatos távmunka, amikor a munkavállaló gyakorlatilag folyamatosan a telephelytől távolról látja el feladatait.  – Mik a főbb feladattípusok, tevékenységek, amelyeket így is el lehet látni? – A távmunka annak munkaszervezési jellegéből adódóan elsősorban munkafeladatra definiálható. Például a legtöbb irodai munkakörben vannak olyan munkafeladatok, amelyek alkalmasak lehetnek távmunkára, de olyan is, amely nem végezhető távmunkában. Általánosságban elmondhatjuk, hogy távmunkában való ellátásra azon munkafeladatok a legalkalmasabbak, amelyek inkább szellemi, mint fizikai aktivitást igényelnek, erősen támaszkodnak az információ feldolgozásra, egyértelműen megfogalmazhatók vagy önállóan végezhetők, világos céljaik és mérhető eredményeik vannak, nem igényelnek különleges, helyhez kötött vagy drága berendezéseket és infrastruktúrát, minimális közvetlen ellenőrzést igényelnek. –  Tudnál említeni néhány tipikus munkakört, feladatot?  – Persze, nagyon is sokat! Adatrögzítési területen ilyen lehet a nyomtatványok rögzítése, adatok módosítása, rendelések rögzítése, egyéb dokumentálási feladatok. A telefonos értékesítés és ügyfélszolgálati terület is megoldható távmunkában, a leggyakoribb az ügyfelek megkeresése, tájékoztatása, értékesítési információk szolgáltatása, piackutatás, információszolgáltatás. De hasonló módon lehet otthonról, s nem a irodai asztalnál végezni pénzügyi feladatokat: könyvelést, adóbevallások készítését, számlaforgalmat és pénzügyi tranzakciók lebonyolítását, pénzügyi jelentések készítését. Vagy hogy maradjunk a „kaptafánál”, nagyon sok HR-es feladat is elvégezhető így, például a munkaügyi adminisztráció, a munkaidőadat-feldolgozás, a bérszámfejtés -TB ügyvitel és számfejtés… S vannak szakterületek, ahol teljesen megszokott, hogy a kollégák nem, vagy csak igen ritkán jelennek meg a munkahelyen, ilyen az informatikai terület: programozás, programtesztelési feladatok, szoftverek dokumentálása, rendszerek dokumentálása. Ott nem jellemző a távmunka, ahol nincsenek „távmunkásítható” munkafeladatok vagy munkakörök, ahol pl. fontos az állandó személyes kapcsolat a kollégákkal, vagy ügyfelekkel, vagy helyhez kötött az erőforráshoz való hozzáférés. – Mi a tapasztalatod, hogyan lesz valaki távmunkás Magyarországon? Eleve ilyen módon alkalmazzák, vagy valamely életkörülmény megváltozása – például gyermekek születése – esetén változik meg a foglalkoztatási formája? – Szövetségünk sok éves Szakmai Műhely sorozatának alkalmával távmunkában jártas munkáltatókat mindig megkérdeztünk, ők hogyan, milyen módon foglalkoztatnak távmunkában. Teljes munkaidős 100% otthon kihelyezett, vagy részleges, osztott formában 2 nap otthon, 3 nap az irodában? Azt tapasztaltuk, hogy Magyarországon egy vállalat inkább szervezeten belül fokozatosan helyezi ki a munkafeladatokat és ezzel a saját dolgozóját, ezt tartják megbízhatóbb és optimálisabb formának, a meglévő kölcsönös ismeret, és bizalom miatt. Ezért a távmunkának ez a jellemzőbb előfordulása. Jómagam HR-esként is ezt a járt utat támogatom, tudniillik a távmunkának ösztönző szerepe is van, és éppen ezért motivációs eszközként is használják. Miért ne lehetne egy könyvelő otthoni környezetben ugyanolyan, ha nem hatékonyabb, riportok, jelentések, bevallások elkészítésekor, akár hetente rendszeresen 1-2...

Tovább...

Mi vár az anyukákra július 1-je után? – 2. rész

Szerző: Dátum: 2012. máj. 07. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 135 hozzászólás

Mi vár az anyukákra július 1-je után? – 2. rész

Az előző cikkben elkezdtük boncolgatni, hogy mit is jelent pontosan a július elsejétől várható Mt. változások közül pontosan a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartás, és a munkáltató működésével összefüggő ok, melyet indokául szolgálhatnak egy anyuka elküldésének, akár a gyermek 3 éves kora előtt is. Nézzük ma meg a Dolgozó mami szakjogásza segítségével, hogy milyen további lehetséges esetek vannak, s hogyan tud felkészülni egy anyuka… – És mi van abban a helyzetben, amikor átszervezésre, s a munkakör megszűnésére hivatkoznak, de látható, hogy a munkakör továbbra is létezik, csak átnevezték valami mássá, de a feladatok  szinte ugyanazok? – Azt, hogy egy adott munkakör megszűnt, a legeredményesebben a munkaköri leírásokkal lehet bizonyítani, illetve cáfolni. Nem kizárt azonban tanúbizonyítás sem, feltéve, hogy akad olyan tanú, aki erre hajlandó. Az adott munkakört pedig értelemszerűen nem az elnevezése, hanem annak a tartalma határozza meg. Nevesíti az Mt. ezen körben azt az esetet, amikor a munkavállaló felmondási tilalom alatt áll. Ebben az esetben ezen okból a munkaviszony kizárólag akkor szüntethető meg, ha a munkahelyen nincsen a munkavállaló képességének, végzettségének, tapasztalatának megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. Annak bizonyítása, hogy ilyen munkakör létezik vagy sem, az érintett személy kötelezettsége, kivéve, ha valószínűsíteni tudja azt, hogy a hátrányt nemére, illetve anyaságára tekintettel szenvedte el (ebben az esetben – a diszkrimináció tilalmáról szóló uniós irányelveknek megfelelően – megfordul a bizonyítási teher, s a munkáltatónak kell bizonyítania). Mindegyik esetben szükséges azonban az, hogy az érintett anyuka konkrét információkkal rendelkezzen a munkáltató vonatkozásában, amelyekből az a következtetés vonható le, hogy a panasza objektív megítélés szerint megalapozott. Ebben a körben mind az anyuka józan eszére, mind pedig információira szükség van (megszüntethető-e a munkakör ténylegesen, ki vette-át a munkaköri feladatait, van-e képességeinek, végzettségének, tapasztalatainak megfelelő munkakör, stb…). Érdemes még kiemelni, hogy a jogellenes elbocsátás szabályai is változnak. A jövőben a munkavállaló csak néhány esetben kérheti visszahelyezését. Ezek közé tartozik például, ha a munkaviszony megszüntetése diszkriminatív volt, vagy ha bizonyíthatóan kényszerrel, vagy fenyegetéssel vették rá a közös megegyezés aláírására. Ezen túlmenően az új rendelkezések a munkavállaló kárigényét is limitálják. – Ádám, kérlek, segíts megérteni, az átlagos, nem jogi diplomás anyuka számára is: hogyan is néz ki ez az eset a gyakorlatban? Például ha valaki megszakítja a fizetés nélküli szabit, és visszatérne dolgozni, de az az osztály, ahol ő korábban dolgozott, teljesen megszűnt, mert például az egész telephelyet bezárták, akkor nincs más lehetősége az anyukának, mint “elfogadni” a felmondást eme pontra hivatkozva? – Ebben az esetben valóban megállja a helyét a felmondás, hiszen nincsen mit felkínálni a munkavállaló számára. – S mi van akkor, ha mondjuk erre a paragrafusra hivatkozva próbálja meg a munkáltató megszüntetni a munkaviszonyt, mert abban a munkakörben, ahol korábban az anyuka dolgozott, most egy határozatlan idejű munkaszerződéssel felvett gyermektelen dolgozó van, s inkább őt szeretné megtartani a munkáltató, s az anyukát elküldeni? Ebben az esetben is megfelelő a munkáltató működésével összefüggő ok? Vagy ezt nem köteles egy anyuka elfogadni? – Fontos tudni, hogy a feleket, beleértve a munkavállalót is, együttműködési kötelezettség terheli. Amennyiben az anyuka például a munkáltató felé bejelentette, hogy 1 évig nem kíván a munkába visszatérni (ezt nem célszerű megtenni), és ennek megfelelően helyettesítéséről a munkáltató gondoskodott, akkor a képzettségének, végzettségének, tapasztalatának megfelelő munkakört jogosan nem követelheti. A helyzet jogszerű rendezése ugyanakkor azt kívánja, hogy a munkáltató határozatlan időre foglalkoztassa a helyettesítésre felvett munkaerőt. Ennek hiányában tehát nem hivatkozhat a munkáltató arra, hogy inkább az újonnan felvett munkavállalót szeretné továbbfoglalkoztatni az érintett, érvényes munkaszerződéssel rendelkező anyuka helyett. Amennyiben számára a munkáltató munkát nem tud biztosítani, állásidőre járó díjazásra jogosult. Még egy dolgot említenék, ez egy anyuka munkaviszonyának megszüntetésekor nagyon fontos is lehet:...

Tovább...

Újra munkában – az első hetek

Szerző: Dátum: 2012. máj. 03. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 27 hozzászólás

Újra munkában – az első hetek

Akár a régi munkahelyedre térsz vissza, akár új állást sikerült találnod néhány év babázás után, nem mindegy, hogyan és mivel töltöd az első heteket. Ha a korábbi cégnél vetted fel újra a „kesztyűt”, akkor is biztosan sok minden megváltozott a néhány éves távolléted alatt, egy új állásban pedig tényleg minden új, a kollégák, a vállalati rendszerek, a céges kultúra, a munkastílus. Mivel az első benyomás sokat számít – nem véletlenül van a próbaidő, ami alatt a munkáltató a teljesítményedet figyeli, s ez alapján dönt a 3. hónap végén (mármint az új munkahelyen, a réginél ugye jogilag felvilágosult anyukaként tudjuk, hogy nem köthetnek ki próbaidőt újra) – fontos, hogy jól szerepelj, jó vélemény alakuljon ki rólad. Néhány tipp következik, hogy mire figyelj… Az első és talán legfontosabb tanácsom, hogy már az első napon végezz tényleges munkát, próbálj meg minél hasznosabb lenni. Ha ez a betanulási időszak az új helyen, akkor is igyekezz önállóan kisebb dolgokat elintézni, ha pedig a régi cégedhez tértél vissza, akkor pláne figyelj erre, ne azt lássák a többiek, hogy mindent elfelejtettél és újra kell az összes dolgot tanulnod. Ha éppen nincs konkrét feladatod, kérdezd meg a többieket, miben tudsz segíteni, ne ülj le a teakonyhában magánbeszélgetést intézni, vagy ne netezz, hanem légy proaktív, keresd a további teendőket! Meglehet, hogy a régi munkahelyeden is új főnököd lett, ha pedig új cégnél kezdesz, biztosan új vezetőt kapsz, akinek az elvárásaihoz jó lenne alkalmazkodni. Minden főnöknek van „heppje”, vesszőparipája, ami fontos neki, ahol nem tűr semmi kilengést. No, persze, nem így kell közvetlenül rákérdezni, de az első hetekben, ha alkalmad van nyugodtan beszélni vele – és nem csak 2 percet – nyugodtan tedd fel neki a kérdést, hogy van-e valami olyan dolog, feladat, vagy ügy a munkaköröddel kapcsolatban, amire különösen figyelj, mert ez a cégnek, vagy neki prioritás? Van, akinek a rend az íróasztalon, van, akinek a késés, van, akinek a fél napon belül vissza nem hívott ügyfél a vesszőparipája. Tudd meg, és feltétlenül figyelj, hogy ne hibázz ezen a téren. Bizonyára lesznek új, ismeretlen feladatok, így a betanítás alatt jegyzetelj nyugodtan! Sőt! Ha nem írod le, amit a többiek mesélnek, magyaráznak neked, rossz színben tűnhetsz fel előttük, hiszen ha másnap, harmadnap, vagy két hét múlva nem fogsz emlékezni rá, nem biztos, hogy szívesen mondják el újra az egészet. Kérdezz rá, hogy a szoftverekhez, programokhoz van-e kézikönyv, vagy bármilyen ügyintézéshez folyamatábra, amit esetleg ráérő szabad perceidben tanulmányozni tudsz. Kérdezz! Senki nem várja el, hogy azonnal mindent tudj, ha bármiben nem vagy biztos, nyugodtan kérdezd meg azt a kollégát, akit a betanításodra kijelöltek, vagy akiről tudod, hogy a kérdésedre tud válaszolni, mert ismeri ezt a területet a cégnél. Ha nem kaptál senkit támogatásul, kérdezz rá az első napon, hogy kihez fordulhatsz? Azért arra viszont ügyelj, hogy a teljesen evidens dolgokkal ne zaklass feleslegesen senkit, mert akkor a szakmai tudásodról lesz elég hamar rossz véleményük! Pletyi, hosszú kávészünet, baba- és gyermekfotók mutogatása, facebook hozzászólások munkaidőben – ez mind tabu!!! Persze, lehet két mondatot ejteni arról, hogy mekkorák a csemeték, de ide dolgozni jöttél, nem társasági életet élni. Annyit engedj csak látni a magánéletedből, ami mindenképp szükséges, vagy ami az előnyödre válhat. Persze ha a főnöknőd is kisgyermekes anyuka, valószínűleg több megértésre számíthatsz, de ezzel sose élj vissza! Hiányzás, késés… tudom, hogy nem könnyű gyerekkel elindulni, és a bölcsibe, oviba történő leadás után pontosan beérni a munkahelyedre, miközben inkább szívesebben ölelgetnéd még 3 percig a kicsit, ahelyett, hogy már rohannál a busz után. Ezért szervezd meg jól a reggeleket, ha kell, vigye más a kicsit: apuka is beszállhat a családi kötelezettségek teljesítésébe, vagy a nagyszülők, ha helyben vannak. Fontos, hogy ne késs,...

Tovább...

Mi vár az anyukákra július 1-je után? – 1. rész

Szerző: Dátum: 2012. ápr. 30. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 84 hozzászólás

Mi vár az anyukákra július 1-je után? – 1. rész

Közeledik  július elseje, s ezzel a Mt.-ben nagyon sok olyan változás, ami kihat egy munkába visszatérni vágyó anyuka esélyeire. A Dolgozó mami szakjogászával arról beszélgettem, hogy hogyan értelmezzük az új törvényt, hogyan készüljön fel egy anyuka a jogi tudnivalókból. – Ádám, először is szerintem beszéljünk arról – remélve, hogy ezt a felmondási okot csak elméletben kell megemlítenünk, de gyakorlatban nem nagyon kerülhet erre sor- hogy mit jelent ez a törvényben olyan faramucin megfogalmazott “munkaviszonnyal kapcsolatos magatartás“. – Az új Munka Törvénykönyvének (Mt.) a hatályba lépését megelőzően érdemes számba venni azon indokokat, melyek alapján a munkáltató a munkavállalók munkaviszonyát egyoldalú nyilatkozatával megszüntetheti (felmondás). Az Mt. alapvető garanciális elemként deklarálja, hogy a munkaviszony felmondással történő megszüntetésére továbbra is kizárólag írásbeli, indokolt nyilatkozattal van lehetőség. Ez többek között azt jelenti, hogy az indoklásból a tényleges oknak egyértelműen ki kell derülnie. A felmondási indok világosságán és valósságán túlmenően abból okszerűen kell következnie a jogviszony megszűnésének. Nem felel meg ezen utóbbi szempontnak a munkáltatói felmondás, ha a munkáltató például csak a nehéz gazdasági helyzetre hivatkozik általánosságban, vagy arra, hogy a munkavállaló az előző évben többször volt táppénzen. Ugyancsak nem felel meg az okszerűség követelményének a felmondás, ha az arra alapul, hogy a munkavállaló a munkáját nem végezte megfelelően, ám a munkáltató annak feltételeit nem biztosította. A felmondási okot összefoglalóan is meg lehet jelölni, ha a munkáltató az annak alapjául szolgáló tényeket, körülményeket bizonyítani tudja. Az olyan általános, homályos megfogalmazás, mint például, hogy a munkáltató bizalma megrendült, további tények megjelölése nélkül nem alkalmas felmondási indoknak, hiszen utóbb kétséget kizáróan megállapítani nem lehet, hogy a munkáltató a felmondását mire alapozta. Amennyiben azonban ezt alá tudja támasztani, a bizalomvesztés is szolgálhat felmondás alapjául. A bírósági gyakorlat szerint több felmondási indok esetén elegendő, ha az egyik valóságosnak bizonyul, a felmondás közlését követően azonban a felmondás indoka utóbb nem változtatható meg. Nos, eme kis kitérő után visszatérve a kérdésedre: a munkavállaló képességével, illetve munkaviszonyával összefüggő magatartásával kapcsolatos okok közül a legtipikusabb eset, amikor a munkavállaló munkaköri feladatának ellátására nem alkalmas, illetve munkaköri kötelezettségeinek nem vagy nem megfelelő színvonalon tesz eleget (rendszeresen késik, ittasan jelenik meg a munkahelyén, nem beszéli megfelelő szinten a szükséges idegen nyelvet, bizalmas adatokat szolgáltat ki, egészségi vagy más okból alkalmatlan vagy egyébként nem megfelelő színvonalú munkát végez, rossz hangulatot kelt, nem tud beilleszkedni….). Az új Mt. szabályok alapján ezen esetekben végkielégítés sem jár, illetve a munkavállaló képességeire alapított felmondás védett korban is lehetővé válik. – Értem, ez tehát nagyon nem szabadna, hogy előforduljon. Térjünk is át a következő, igen jelentős törvénymódosításra: mit kell értenünk a “munkáltató működésével összefüggő ok” alatt? Milyen esetek tartozhatnak ide? – Erre az esetre a legtipikusabb példa az átszervezés, amely akkor helytálló, ha az a munkavállaló munkakörére is kihat. Ekkor valóban nincs az anyukának sok lehetősége… – Ez érthető, viszont mi van akkor, ha az anyuka úgy látja, hogy az átszervezés nem volt logikus, ha az az érzése, hogy csak miatta volt, vagy nem is volt, csak azt mondják, hogy elküldhető legyen? Sajnos vannak munkáltatók, akik így próbálnak meg indokot kreálni az elbocsátáshoz… – Fontos kiemelni, hogy a jogszerű felmondást sem méltányosságból, sem pedig olyan körülményekre tekintettel nem lehet hatálytalanítani, melyek a munkaügyi jogvita keretén kívül esnek. Hogy mit is jelent ez? Röviden azt, hogy az átszervezésre alapított felmondásnál nem lehet vizsgálni az átszervezés célszerűségét, illetve azt sem, hogy a munkáltató miért az adott munkavállaló munkaviszonyát szüntette meg, és miért nem másét. Tehát hiába gondolja úgy az anyuka, hogy az újonnan létrehozott vállalati struktúra nem hatékony, vagy pont nem a felesleges munkaköröket szüntették meg. – Köszönöm a választ, néhány nap múlva tovább boncolgatjuk az átszervezést, mégpedig arról (is) fogunk beszélni, hogy...

Tovább...

Közalkalmazottak szabadsága – Tudnivalók a szabadságról 4. rész

Szerző: Dátum: 2012. ápr. 27. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 99 hozzászólás

Közalkalmazottak szabadsága – Tudnivalók a szabadságról 4. rész

Továbbra sem adom fel ama küldetésemet, hogy megtanítsam az anyukákat szabadságot számolni! Az elmúlt hetekben részletesen áttekintettük, hogyan kell kiszámolnia a babázás után kiadandó szabikat egy Mt. hatálya alá tartozó anyukának, ma a közalkalmazottak lesznek „terítéken”. Ahhoz, hogy pontosan ki tudd számolni, hány nap jár neked, két dolgot kell tudnod, az egyik, hogy egy adott naptári évre hány nap illet meg, s a másik, hogy mely időszakban vagy jogosult szabadságra a babázás alatt. Az alapelv nagyon egyszerű: van minden közalkalmazottnak alapszabadsága, s pótszabadsága. Közalkalmazottaknál az alapszabadság a fizetési osztálytól függ:  az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap jár, az ,,E”, ,,F”, ,,G”, ,,H”, ,,I”, ,,J” fizetési osztályban évi huszonegy munkanap. Ezen túl a közalkalmazottaknak a fizetési fokozatukkal egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. (Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg.) A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg. Emellett a bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. (Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét végrehajtási rendelet állapítja meg.) A pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül – a vezető beosztás és a nevelő munkát jelentő munkakör esetén járókat kivéve – egyszerre többféle jogcímen is megilleti. A fizetési fokozathoz kapcsolódó és a munkakör alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár. A munkakör és a vezető beosztás  alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár. Ehhez jönnek a gyermek utáni pótszabadságok, ami évi 2 nap 1 gyermeknél, 4 nap kettőnél, és 7 nap három, van ennél több gyermeknél. Erre a pótszabadságra a szülés évében teljesen jogosult az anyuka, az utána otthon töltött évek alatt azonban csak abban az időszakban, amíg az alapszabadságára is jogosult. Azt, hogy mely időszakban vagy jogosult szabira, hasonló módon kell megállapítani, mint az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalóknál, ebben nincs különbség, a szülési szabadság, és a fizetés nélküli szabadság első 12 hónapja, illetve első 6 hónapja alatt (erről többet ide kattintva olvashatsz, ebben a korábbi post-ban mindent leírtam részletesen). Eltérő megállapodása hiányában a szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni, de megállapodhattok úgy, hogy a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül történik ez meg. Mi kell még? Akik régebb óta követik a blogot, már tudják a választ: papír, toll, számológép, naptár… 🙂   Közalkalmazottaknak szóló, kifejezetten kisgyerekes anyukákra szabott jogi tanácsokat szeretnél, méghozzá ingyen? Add meg a neved, e-mail címed, s máris megkapod a hírlevélsorozat első részét!   (photo by patriziasoliani) Ajánlott bejegyzések:Hogyan számoljam ki magam a szabadságomat? – Tudnivalók a szabadságról 1. részA hét kérdése: gyermek utáni pótszabadságokPótszabadság fogyatékos és tartósan beteg gyermek utánSzabadságok útvesztőjébenSzabadság kiszámítása – gyakorlati példák...

Tovább...

Szabadságok kivétele és a GYES kapcsolata – Tudnivalók a szabadságról 3. rész

Szerző: Dátum: 2012. ápr. 16. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 149 hozzászólás

Szabadságok kivétele és a GYES kapcsolata – Tudnivalók a szabadságról 3. rész

Remélem, hogy a korábbi cikkek alapján már mindenki ki tudta számolni, hogy mennyi szabadság is jár neki munkába visszatéréskor, és már azt is tudjátok, hogyan is kell majd ezt a munkáltatónak kiadnia. Nézzük tehát a következő nagy kérdést, hogyan is érdemes intézni a szabadságok kivételét és a GYES folyósítását. Az első fontos tudnivaló, hogy 8 órás kifizetés (mindegy, hogy valójában dolgozol, vagy szabadságon vagy) és a GYES együtt nem működik! Azaz ha nem a gyermeked 3 éves kora után térsz vissza, hanem hamarabb, akkor több mindent is végig kell gondolnod. Ha teljes munkaidőben mész vissza dolgozni, akkor a GYES-t teljesen le kell mondanod, hiszen nem leszel rá jogosult. Tehát attól a naptól kezdve, hogy nem vagy fizetés nélküli szabadságon, GYES-t sem kaphatsz, de mivel a bent ragadt szabadságnapokat veszed ki, így jobban is jár a családi kassza :-). Ha azonban részmunkaidőben mész vissza (és erre július elsejétől törvény szerint mindenkinek meglesz a lehetősége), akkor azt tanácsolom, hogy a munkaszerződés-módosítást csak a szabadságok kivétele után írd alá, vagy ha előbb aláírjátok, csak onnantól legyen érvényes, hiszen a szabadságokat a mindenkori érvényes munkaszerződés szerint fizetik ki, márpedig nem mindegy, hogy 4, 6, vagy 8 órányi bért kapsz… Ha a szabikat 8 órával fizetik ki, akkor erre az időre a GYES-t le kell mondanod, és készülj fel arra, hogy az újra igénylésnél a részmunkaidős szerződésedet is be fogják kérni valószínűleg, ellenőrzik, hogy valóban jogosult vagy-e munkavégzés mellett is a GYES-re (azaz maximum heti 30 órát dolgozol-e)? Ha korábban is maximum napi 6 órában dolgoztál, akkor nem kell a fentebb írtakkal foglalkoznod, egyszerűen megszünteted a fizetés nélkülit, s a szabik kivétele alatt is kaphatod a GYES-t a gyermeked 3 éves koráig. Ha ikrei vannak egy anyukának, akkor dolgozhat teljes munkaidőben GYES folyósítás mellett, ha az egyik baba utáni GYES-ről lemond, tehát nála a szabadságok kifizetése mehet 8 órával, s egy GYES-t folyósítanak neki közben. Ha tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermeke van az anyukának, neki nem kell a szabik kifizetése alatt lemondania a GYES-t, ő kaphatja egyszerre a kettőt. Hát, anyukák, ennyi volt a tudnivaló, véget ért az “alapfokú szabadságos kiképzés” az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók részére 🙂 Használjátok okosan az információkat, számoljatok, tervezgessetek, s főleg, álljatok ki magatokért! A következő szabadságos post alkalmával a közalkalmazottak és köztisztviselők jönnek, hogy ők se maradjanak ki a jóból! Hamarosan… (photo by patriziasoliani) Vitád, problémád van a munkáltatóddal? Szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből? Jó lenne, ha valaki személyesen segítene eligazodni a jogi útvesztőben? Kattints ide, s nézd meg, hogyan tudok neked személyesen is segíteni! Ajánlott bejegyzések:Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetIdétlen időkig…Szabadság kiszámítása – gyakorlati példák 1.Mától változnak a szabadságokra vonatkozó szabályok!!!Módosult a Munka...

Tovább...

Rugalmas foglalkoztatás – de hogyan?

Szerző: Dátum: 2012. Már. 28. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában, Várandósan dolgozni | 13 hozzászólás

Rugalmas foglalkoztatás – de hogyan?

Amikor az ember lánya életében eljön az a pillanat, hogy a napi kötelező 10 óra munka, a “reggeltől estig az irodában vagyok” stílus helyett valami olyanra vágyik, ami az értelmes, munkavállaló és munkáltató számára egyaránt hasznos szakmai munkát és a családot, a kicsi poronty napközbeni megölelgetését egyszerre teszi lehetővé, elméletileg nagyon sok lehetősége van. Elméletileg… A gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy – még azoknál a vállalatoknál is, ahol a gyermek és családbarát szemlélet uralkodik – nem nagyon tudják a főnökök, HR-esek, hogyan is fogjanak neki. Mert hát ok, hogy van részmunkaidő, meg távmunka, de hogyan is kell a korábbi “normális” munkakört most átalakítani? És hogyan lehet a munkavállalót innentől kezdve ellenőrizni? És bárki lehet távmunkás? A következő hetekben rendszeresen foglalkozom ezzel a témával, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy részben a blogot olvasó anyukákat hozzam közelebb ehhez a “tudományhoz”, megtanítva nekik, hogy hogyan készüljenek fel egy ilyen változásra, s esetleg ezen tudásra, információkra alapozva ők maguk kezdeményezzék a munkáltatójuknál ezt a foglalkoztatási formát. De reménykedek abban is, hogy az olvasók között lévő vezetők, HR-esek számára is megvilágíthatom ezt a nem is annyira bonyolult dolgot, s nem csak a kétségeiket oszlathatom el, de kedves is csinálhatok nekik ehhez a nem tipikus munkavégzési formához. Segítségemre lesz a téma körüljárásában egy régi kedves ismerősöm, volt kolléganőm, Tóth Adrienn, aki a Magyar Távmunka Szövetség elnökségi tagja. Adrienn szakmai pályáját illetően először személyzeti tanácsadással, munkaerő-közvetítéssel és munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozott, majd 2006 óta vállalati HR vezetőként szervezetfejlesztéssel foglalkozik, olyan átfogó egész szervezetet érintő projekteket vezetett, mint az üzleti stratégiát támogató HRM kiépítése, szervezeti kultúrafejlesztés, teljesítményértékelés. A vállalati kultúrák és vezetőségek támogatásának köszönhetően mindeközben a távmunka, mint munkaszervezési forma végigkísérte munkáját. Munkáltatói és munkavállalói oldalon is gyakorlati távmunka tapasztalatokkal rendelkezik. Jelenleg 8 hónapos kisbabájával kisgyermekes anyukaként otthon van, és emellett távmunkában látja el szövetségi tisztségviselői feladatainak nagy részét. Úgy gondolom, hogy személyében nem csak egy kiváló szakembert találtam a távmunkáról szóló interjúsorozatomhoz, de külön örömmel tölt el, hogy ennek a kisgyermekes anyukák számára annyira ideális munkavégzési formának egyik lelkes szószólójával és terjesztőjével dolgozhatok együtt. Akár várandós munkavállaló, akár visszatérni vágyó anyuka vagy, érdemes lesz követni a blogot, sok hasznos infóval készülünk! S ha már most tetszik a dolog, ne fogd vissza magad, oszd meg a Facebook-on! 😀 Ajánlott bejegyzések:Távmunka, mi is az?Otthoni munkavégzés nyáron – 6 tipp, hogy könnyebb legyenMunka-magánélet egyensúly – az én véleményem…Mikor jár állásidő a kismamának, anyukának?Amit mindenképpen szerezz be 2020-ban: egy jó...

Tovább...

Szabadság kivétele GYED/GYES után – Tudnivalók a szabadságról 2. rész

Szerző: Dátum: 2012. feb. 13. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 234 hozzászólás

Szabadság kivétele GYED/GYES után – Tudnivalók a szabadságról 2. rész

Múlt héten összefoglaltam, hogy melyek az alapvető tudnivalók a szabadsággal kapcsolatban, mi alapján és mennyi szabadság jár az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalóknak, s arról is írtam, hogyan kell a pótszabadságokat kiszámolni. Tehát ezek alapján már biztosan ki tudtad te is számolni, hogy mennyi szabi jár neked a visszatéréskor. A mai bejegyzésben a második nagy kérdéssel, szabadságok kiadásával foglalkozom, tekintettel arra, hogy itt is nagyon sok félreértés van a munkavállalói, de sajnos a munkáltatói oldalon is. És mivel pont egy jelentős Mt. változás előtt állunk (2012. július elsejével jön az új szabályozás), olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy mindkét verziót be tudom nektek mutatni 🙂 Nem ördöngösség ez kérem, a munkába visszatérő anyukák szabadságának kiadására az Mt. tiszta, egyértelmű irányvonalakat ad: a jelenlegi szabályozás szerint a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén (ide számít az az időszak, amíg szülési szabadságon, vagy a gyermek gondozása miatt  fizetés nélküli szabadságon vagy) az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül, ha az akadályoztatás időtartama egybefüggően a 183 napot elérte vagy meghaladta, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított 183 napon belül kell a munkáltatódnak kiadni a a szabadságot, ha az esedékesség éve eltelt. És ott van eme rész mögött még egy nagyon fontos mondat: “E rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.” Tehát az, hogy GYED után visszamész dolgozni napi 6 órában GYES mellett, de a bent ragadt szabikat majd csak GYES után akarják kiadni/kifizetni, nem felel meg ennek! Ne hidd el, bárki is állítja neked! Van még egy fontos dolog, amit tudnotok kell: jelenleg a babázás után a munkába visszatéréskor megvan a lehetőségetek arra, hogy nem kiveszitek a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot, hanem azt a munkáltatótok közös megállapodásotok alapján pénzben is megválthatja, tehát így hamarabb tudtok munkába állni, s egy kis plusz pénz jön hamarabb a családi kasszába. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet; s ettől a rendelkezéstől érvényesen szintén nem lehet eltérni.  Persze, amennyiben a munkaviszony megszűnik, a ki nem vett szabik kifizethetőek, nem kell feltétlenül letölteni azokat (ha például egy másik állás vár titeket, ahol mihamarabb kezdeni szeretnétek). Egy biztos, sem így, sem úgy nem veszik el szabadság. Az idén év közben történő változások révén azonban a fentebb írtak is módosulni fognak, az új szabályozás az lesz, hogy szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni (ez a “felmerült” ok az a kis rosszcsont, aki a másik szobában szuszog, esetleg rosszabb esetben a lábadat rágja 🙂 miközben te ezt olvasod), az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adnia a munkáltatónak. Ennyi… nincs 183 napon innen, és túl, nincs egyéb bonyolítás… 🙂 Ugye, hogy nem atomfizika ez? Hamarosan jön az újabb lecke, a GYES és a szabik kivételének kapcsolatáról, kifejezetten azon anyukák kedvéért, akik részmunkaidőben mennek vissza a csemete 3 éves kora előtt dolgozni. Addig is okosodjatok, tanuljatok, olvassatok, és ne hagyjátok magatokat!!! (photo by Helga Weber) Ha odahaza lévő, és visszatérést fontolgató anyuka vagy, de nem tudod pontosan, mihez van jogod, kattints ide, s kérd az ingyenes munkajogi hírlevélsorozatomat! Ajánlott bejegyzések:Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetIdétlen időkig…Köztiszviselő anyukák, figyelem!Szabadság kiszámítása – gyakorlati példák 1.Közalkalmazottak szabadsága – Tudnivalók a szabadságról 4....

Tovább...

Hogyan számoljam ki magam a szabadságomat? – Tudnivalók a szabadságról 1. rész

Szerző: Dátum: 2012. feb. 06. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 141 hozzászólás

Hogyan számoljam ki magam a szabadságomat? – Tudnivalók a szabadságról 1. rész

Kedves Anyukák! Ígértem, hogy elkészítem a “hogyan számoljuk ki magunk a szabadságukat” kisokost nektek, hogy mindenki magabiztosan tudjon fellépni GYED, GYES utáni visszatéréskor a “mennyi is az annyi és mennyi is jár nekem” egyeztetés során. Nos, vágjunk bele, kezdjük az alapoknál, itt az első lecke! Az, hogy mennyi szabadság jár egy anyukának alaphelyzetben, attól függ, hogy ki a munkáltatója, azaz a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik-e, vagy a Közalkalmazottak, vagy Köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá. Ennek megfelelően több számítási mód létezik, különböző adatokra is van szükség az egyes esetekben. A mai leckénk az Mt. hatálya alá tartozó anyukák esetében az alap tudnivalókat mutatja be. A jelenleg hatályos Munka törvénykönyve vonatkozó paragrafusai kimondják, hogy a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A munkaviszony szünetelésének időtartamára is jár bizonyos esetekben szabadság, ilyen az anyukáknál a keresőképtelenséget okozó betegség időtartama (ez 2012. július elseje után úgy módosul, hogy naptári évenként 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség időtartama), a szülési szabadság időtartama és  a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapja. FIGYELEM: Akik ez utóbbit 2011. augusztus 1-je előtt kezdték meg, nekik még nem 6, hanem 12 hónapra jár a szabadság (erről többet itt olvashattok, egy korábbi cikkben). Az alapszabadság mértéke 20 nap (ez életkortól függetlenül jár), ez a következőképpen változik az életkortól függően: huszonötödik életévétől huszonegy; huszonnyolcadik életévétől huszonkettő; harmincegyedik életévétől huszonhárom; harmincharmadik életévétől huszonnégy; harmincötödik életévétől huszonöt; harminchetedik életévétől huszonhat; harminckilencedik életévétől huszonhét; negyvenegyedik életévétől huszonnyolc; negyvenharmadik életévétől huszonkilenc; negyvenötödik életévétől harminc munkanapra emelkedik. Abban az évben már jogosultak vagytok a nagyobb számú szabadságra, amelyik évben az adott életkort betöltitek. Nem baj tehát, hogy valaki mondjuk 2012. december 4.-én tölti be a 35.-életévét, attól erre az évre 25 nap alapszabadság jár neki. Az alapszabadságok mellett számotokra fontos még a pótszabadságok közül az a fajta, amit a gyermek után biztosít a törvény. Ezeket a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után lehet igénybe venni,  egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Ez a pótszabadság is ugyanarra az időszakra jár, mint az alapszabadság, tehát a táppénz, szülési szabi és a fizetés nélküli szabi idejére. Aki tehát végig odahaza marad GYES-en, ne számoljon 3 évnyi pótszabit a babócák után, mert nem jár annyi, ahogy alapszabadság sem! Ha időközben visszamentek dolgozni, akkor persze értelemszerűen jár :-). FONTOS változás, hogy idéntől kezdve nem egyik, vagy másik szülő veheti ezt igénybe, hanem MINDKETTŐ (ahogy erről nemrég írtam), de csak akkor, ha dolgoznak (vagy az előbb említett jogosító időszakok valamelyikében van az anyuka)! A szabadságot átadni nem lehet, ha például apuka nem dolgozik… (csak mert volt ilyen kérdés is nemrég :-)) Ha a szülés évében esetleg nem vetted ki az összes szabadságodat, ami időarányosan járt még a munkavégzésed idején (bár ennek kicsi az esélye, de előfordulhat), akkor természetesen ezekre a napokra is jogosult vagy. Ha például valaki februárban szült, de abban az évben egyetlen napot sem vett ki, akkor ezek a napok nem vesznek el (állítson bármit is  a munkáltatótok)! Két dolgot kell még tudnotok a számításhoz, az egyik az, hogy ha a munkaviszonyotok év közben kezdődött vagy például év közben tértek vissza újra dolgozni, úgy részetekre a szabadság időarányos része jár (ennek számítási módját is hamarosan megnézzük konkrét példán keresztül). A másik, hogy ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik (például 12,6 nap), a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít (tehát felfelé kerekítjük, ha még emlékeztek erre a matematikai kifejezésre :-))....

Tovább...

“Szép új világ…” :-(

Szerző: Dátum: 2011. dec. 22. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 33 hozzászólás

“Szép új világ…” :-(

Mivel teli volt ezzel a sajtó az elmúlt napokban, már biztosan ti is tudjátok, hogy megszavazták azt az Mt. módosítást, mely többek között a kisgyermeket nevelő dolgozó anyukák felmondási védelmét szünteti meg bizonyos esetekben (a tervezetről korábban már írtam, itt találjátok a cikket). Jobb félni, mint megijedni, nézzük tehát, hogy mi vár ránk jövő év július elsejétől… A munkáltató felmondással is megszüntetheti a munkaviszonyt a gyermek 3 éves kora előtt, ha a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása indokolja ezt. Hogy mit is jelent ez? Valamely lényeges kötelezettség szándékos vagy súlyos gondatlansággal történő jelentős mértékű megszegését, vagy olyan magatartás tanúsítását, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Azt hiszem, ez nem nagyon fog előfordulni, hiszen senki nem olyan buta és hanyag, hogy okot adjon erre… Veszélyesebb már az a módosítás, hogy  munkáltató működésével összefüggő okból is megszüntethető rendes felmondással a munkaviszony, ha nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy ha van ilyen munkakör, de a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. Képzeljük csak el, hogy ha egy multihoz megy vissza az ember lánya, ott azért elég nehéz lesz azt mondani, hogy megszűnt a munkakör, és semmi más nincs. Ahol 400-500 dolgozó van, ott azért csak akad egy másik állás (bár,  kitudja 🙁 mire képes némely HR-es, vagy főnök…). De mi van ott, ahol ennél lényegesen kisebb a cég létszáma, és az elmúlt években a válság csak még jobban “fogyasztotta” azt? Nemrég írta egy anyuka, hogy a korábbi adminisztratív munkaköréhez képest olyan méltatlan körülmények közötti munkát ajánlottak neki (poros, fűtetlen padláson irattározni), hogy nem is tudja, mit válaszoljon. A gond ott kezdődik, amikor egyezkedésre kerül a sor. Hogy miért? Mert az a cég, aki eddig is korrekt volt, ez után is korrekt lesz. Csak azért, mert a törvény lehetővé teszi, nem fogja sem kirúgni, sem megalázó, méltatlan körülmények közé kényszerítve otthon maradásra vagy közös megegyezés aláírására bírni a dolgozni vágyó anyukát. Gond ott lesz, akik eddig is ügyeskedtek – de a törvény nagyobb védelmet-biztonságot, és bizonyos magabiztosságot adott az anyukának. Mert eddig hangoztathattad (ha szükség volt rá), hogy a gyermek 3 éves koráig védett vagyok, és ezzel nem lehetett vitázni. Ez tény volt. Mostantól egyezkedés, bepróbálkozás, erőviszonyok fitogtatása jöhet, és bizonyítgatás a bíróság előtt. Vajon hányan fogják ezt bevállalni? Mert azt, hogy nem szűnt meg az állásod, csak éppen átnevezték / összevonták / szétosztották, hogy elküldhessenek, azt bíróság előtt kell majd bizonyítani. Igen, tudom, be lehet bizonyítani adott esetekben, hiszen lesznek itt is tények (munkaköri leírás – már ha van, tanúk, jegyzőkönyvek…). De biztosan a nyakába vesz egy 2-3 évre is elhúzódó pert, vitatkozást, stresszt, bizonytalanságot és főleg költségeket egy anyuka? Sajnos nem valószínű… Mi marad? A felmondás elfogadása, és az állás nélküliség… és néhány anyuka, aki majd harcol, és perel, és talán nyer is. Az övéké minden tiszteletem látatlanban is! Hát, ez a “szép új világ”… Photo by Matthieu Aubry Vitád, problémád van a munkáltatóddal? Szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből? Jó lenne, ha valaki személyesen segítene eligazodni a jogi útvesztőben? Kattints ide, s nézd meg, hogyan tudok neked személyesen is segíteni! Szeretnél jobban érteni a munkajoghoz? Tudni akarod, milyen változásokat hoz az új Mt.? Iratkozz fel az ingyenes munkajogi hírlevelemre! KATT IDE! Ajánlott bejegyzések:Babaszobából vissza a munka világábaAz 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethet“Felmondtak… pereljek? Mit tegyek? Hova forduljak?”Megszűnik a felmondási védelem?8 mondat, amit SOSE higgy el a...

Tovább...

Megszűnik a felmondási védelem?

Szerző: Dátum: 2011. nov. 27. Kategória: Újra munkában | 37 hozzászólás

Megszűnik a felmondási védelem?

Nagyon sokan kérdeztétek az elmúlt időben, hogyan fog változni az anyukák felmondási védelme. Az elmúlt hetekben rengeteg kérdés jött ezzel kapcsolatban ide az új, és a régi blogra is, nem egyszer olyanoktól, akikkel a munkáltatójuk közölte, ha jövőre vissza mernek jönni, ki fogja rúgni őket, mert az Mt. változni fog, s majd megteheti. Egyenlőre még nem véglegesek a hírek, de sajnos, igen, jelentős változás várható a felmondási védelem kapcsán. Nézzük hát, mire készüljetek…. A dolgozó, vagy dolgozni visszatérő mamikat érintő legnagyobb és legfájóbb változás, hogy nem minden esetben lesznek védve a munkáltatói rendes felmondás ellen. Amennyiben megszavazzák és kihirdetik ilyen tartalommal a törvénymódosítást, akkor a következő esetekben szüntetheti meg a munkáltató rendes felmondással a munkaviszonyt a gyermek 3 éves kora előtt IS (!): – ha a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása indokolja ezt (lényeges kötelezettség szándékos vagy súlyos gondatlansággal történő jelentős mértékű megszegése, vagy olyan magatartás tanúsítása, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi) – ha a munkavállaló képessége indokolja ezt, – munkáltató működésével összefüggő okból, ha nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, – vagy ha van ilyen munkakör, de a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. Szóval, gyakorlatilag elég sok indokból. Félek, ez azt fogja eredményezni, hogy aki eddig vissza tudott menni, azt azonnal eltávolítják, aki meg eddig nem ment vissza, ezek után nem is fog. Mert ha ugye azzal jön az egyik reggel a főnök, hogy át kell szervezni a munkaköröket, pont az anyukáé szűnik meg, így fel kell mondania neki, mert nincs másik megfelelő munkakör, hogyan bizonyítja be az anyuka, hogy de igen, van? Nehezen… És mi az egyetlen vígasz? Hogy legalább jár a végkielégítés (ezt csak azért írom le, mert valakitől azt hallottam, hogy a “kedves és jóindulatú” munkaügyes azt mondta neki, hogy jövőre már az sem jár, ha kirúgják az anyukát, így inkább írja alá most a közöst…). S hogy mikortól várhatóak ezek a változások? Az biztos, hogy 2012.-től, s várhatóan július 1.-jétől (információim szerint nem év elejétől). De biztosat csak akkor tudunk, ha kihirdetik a Magyar Közlönyben. Mit szóltok hozzá? Ezek után ti mernétek visszamenni dolgozni??? (photo by Tyler Oxendine) Vitád, problémád van a munkáltatóddal? Szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből? Jó lenne, ha valaki személyesen segítene eligazodni a jogi útvesztőben? Kattints ide, s nézd meg, hogyan tudok neked személyesen is segíteni! A cikk megjelenése óta megszavazták a törvénymódosítást, kattints ide, és olvasd el a tudnivalókat! Ajánlott bejegyzések:Babaszobából vissza a munka világábaAz 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetMódosul a felmondási védelem a kisgyerekesek esetében?Checklista a munkába...

Tovább...

Képzeld el…

Szerző: Dátum: 2011. okt. 03. Kategória: Egyéb, GYED-GYES utáni visszatérés | 4 hozzászólás

Képzeld el…

Korábban már indítottam az ördög ügyvédje cikksorozatot, ahol a munkáltatók, HR-esek szemszögéből mutatok be egy-két tipikus szituációt, amire a dolgozók, pályázók sokszor nem is gondolnak. Nem célom megvédeni senkit, aki nem fair módon játszik ebben a játékban, de szeretném, hogy lássátok, néha  a másik oldalon ülve sem olyan könnyű nap mint nap döntéseket hozni. Itt az újabb dilemma… Képzeljük egy kicsit magunkat egy munkáltató helyébe (azt nem írom, hogy mindenki a saját munkáltatója helyébe képzelje, magát, mert annak a letöbbetek esetében nem lesz jó vége :-), szóval csak egy sima, átlagos, kedves, nem inkorrekt munkáltatót kéretik elképzelni :-)). Megvan? Ok, akkor jön a következő lépés: képzeljük el, hogy bekopog az egyik legjobb női dolgozónk, s párás szemmel közli, hogy anyuka lesz, s készüljünk úgy, hogy ő várhatóan 3 évig nem jön vissza, mert ő biz’ nagy boldogsággal fog odahaza pelenkázni, pürésíteni, kísérni az első kis lépéseket, majd később rohanni a motorral száguldozó kispocok után. Okos és fair munkáltatóként határozott időre, a 3.évig veszünk fel valakit, mert hát tudjuk, mi a törvényes joga az anyukánknak, ha 3 év múlva vissza akar jönni, vissza kell, hogy vegyük. Így ezt a valakit tehát határozott időre vesszük fel, közölve vele előre, hogy drága új munkavállalóm, tudd, csak addig vagy itt biztonságban, míg az anyuka vissza nem jön, mert ez a hely az övé, s utána meg majd meglátjuk. A munkavállaló ezt tudomásul veszi, és végülis örül, legalább 3 évig van munkája 🙂 És ekkor jön a gikszer: anyuka 1,5 év után úgy dönt, hogy mégiscsak szeretne dolgozni, s törvényes joga ismeretében térivevényes levéllel tájékoztatja munkáltatóját, hogy ő most biz’ a pelust félrevágja, s jön vissza dolgozni, mert olthatatlan vágya a munka újra. S mert joga van, meg is jelenik 60 nap múlva, hogy kéri vissza a munkáját, munkakörét, fizetését, mindenét. És itt van a gond: a másik munkavállalót a munkáltató – okosan, fair módon – határozott időre vette fel, azaz tőle megszabadulni nem nagyon tud (hiszen a határozott időre kötött munkaviszonyt csak közös megegyezéssel lehet megszüntetni, vagy a munkáltató ki kell, hogy fizesse a határozott idő lejártáig a dolgozónak járó bért), de az anyukának meg vissza kell adni a munkakörét, vagy állásidőt kell fizetni neki. Őt elbocsátani szintén nem lehet, mert felmondási védelem alatt van… Tehát két dolgozót fizethet még másfél évig, s rossz esetben csak egynek való munkája van. Persze, ha van másik munkakör, ami éppen üres, átszervezheti oda az egyik dolgozót – ha neki az éépen megfelel, tetszik, beleegyezik. Vagy nekiállhat közöst dugdosni az orruk alá, majd aláírja valamelyik – bár, tudja, hogy ez törvénytelen… Ti mit csinálnátok, ha ti lennétek ez a munkáltató? Lássuk be, anyukák, néha a munkáltatóknak sem egyszerű, s bár sajnos idehaza tényleg az a jellemző, hogy a munkáltatók nagyon sok esetben nem korrekt módon bánnak a kismamákkal, anyukákkal, azért van, amikor ők is nehéz helyzetben vannak – saját hibájukon kívül. És szerintem nem megfelelő válasz az, hogy ez az ő bajuk. Igenis vannak korrekt cégek, ahol annak ellenére, hogy mindenben törvényesen járnak el, mégis lehetnek olyan helyzetek, ahol valakinek az érdeke sérülni fog…   (photo by thinkpanama) Ajánlott bejegyzések:Babaszobából vissza a munka világábaAz 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethet“Felmondtak… pereljek? Mit tegyek? Hova forduljak?”“Szép új világ…” :-(Megszűnik a felmondási...

Tovább...

8 mondat, amit SOSE higgy el a munkáltatódnak!

Szerző: Dátum: 2011. aug. 30. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 170 hozzászólás

8 mondat, amit SOSE higgy el a munkáltatódnak!

Újra és újra megdöbbenek, amikor a legkülönbözőbb munkáltatói javaslatokat, vagy indoklásokat hallom, amikkel a kismamákat, anyukákat “szédítik” az inkorrekt cégek. Többször hangoztattam már itt, és más fórumon is, hogy nem szabadna alapvető munkajogi ismeretek nélkül munkába állni, hiszen ha egyszer valamit már aláírtál, bizony elég nehéz bebizonyítani, hogy te azt nem úgy tudtad, gondoltad, hogy téged megtévesztettek. Összedobtam a “kedvenc” mondataimat, mazsolázgatva az elmúlt hónapok hozzászólásaiból, kérdéseiből. Ha ezek bármelyikével találkoztok, azonnal STOP, ne hagyjátok magatokat csőbe húzni! 1.) “Sajnos nem tudunk visszavenni, mert más más dolgozik a munkakörödben.” Háááát, ez az első szép próbálkozás… de ne hagyd magad! Amennyiben a gyermek 3 éves kora előtt térsz vissza (s ezt a törvényben rögzített határidőben, megfelelő módon jelezted) kötelező a munkáltatódnak foglalkoztatnia téged (vagy ha erre nincs módja, állásidő fizetésére kötelezett). 2.) “Sajnos a szabadságaidat csak a GYES letelte után tudjuk kifizetni neked.” Ajaj, itt is nagy gondok vannak. A szabadságokat a törvény szerint az akadáloyztatás elhárulása után kell kiadni, azaz a  fizetés nélküli szabadság megszakítása után. Ebben lehet némi eltérés, hogy 30 napon belül, vagy 183 napon belül (bővebben erről itt olvashatsz), de az, hogy várjál akár egy évet is, az nonszensz! 3.) “Mivel nincs munka számodra, mondj fel te.” Na ez az, amit végképp nem kell elhinni, még ha nem is vagy anyuka, akkor sem. Ha nem tudnak számodra munkát adni, s a gyermeked még nincs 3 éves, állásidő fizetésére kötelesek, vagy másik munkát kell biztosítaniuk. Ha felmondasz, akkor elesel az esetleges végkielégítéstől, s egyéb anyagi juttatásoktól is (a munkáltató pofátlanságától függően). 4.) Írjuk alá a közöst, mindenkinek az lesz a legjobb!” Neki biztosan :-), de neked kevésbé… A valószínűleg közössel lemondasz egy nagyobb összegű pénzről, ami járna neked, ez akár több, mint egy évi kereseted is lehet… Ugye nem állsz te sem olyan jól anyagilag? SOHA ne írj alá közöst, mielőtt nem tájékozódtál alaposan arról, mennyi is járna neked! 5.) “Sajnos most nincs munka, maradj inkább fizetés nélküli szabadságon továbbra is, jobb ez neked, mintha elküldenének…” A fizetés nélküli szabadság igénybe vétele a te döntésed, így ennek megszüntetése is a te döntésed. Ha nem kéred tovább, jogod van munkába állni újra, s a felmondási védelem miatt nem küldhetnek el rendes felmondással. 6.) “Ha nem kapod a GYES-t, mert 8 óra visszajössz dolgozni, akkor felmondhatunk neked, nem vagy védve.” Szép próbálkozás, csak nem igaz! Már régen módosult az Mt. , tehát nem csak a GYES folyósítás véd meg a felmondástól, mert úgy van a jelenlegi megfogalmazás, hogy a gyermek 3 éves koráig él a védelem (GYES folyósításától függetlenül). 7.) “A régi munkakörödbe nem tudunk visszavenni, de pályázz meg egy újat a többi külsős jelölttel együtt, s majd újra próbaidős leszel…” Na nee 🙂 … lásd 1. pont 8.) “Jól van, gyere csak vissza, de majd áthelyezünk kiküldetéssel néhány hónapra egy másik városba, és akkor nem érsz oda időbe a bölcsibe soha  a gyerekért.” Szép próbálkozás volt ez is, de ugye ezt már aztán végképp nem vesszük be anyukák? Mert tudjuk, hogy a gyermek 3 éves koráig nem kötelezhet minket a munkáltató más helységben történő munkavégzésre. Szép kis lista, mi? Ki tud még hozzátenni egy-két “okosságot”? 🙂 Attól félek, még lehetne bővíteni… (photo by Bridget Ames) FIGYELEM! A bejegyzés megjelenése óta megszavazták a Munka törvénykönyvének változását, kattints ide, hogy elolvasd a felmondási védelem módosulásáról a tudnivalókat! Már most sejted, hogy vitád, problémád lesz a munkáltatóddal? Szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből? Jó lenne, ha valaki személyre szabottan, minden kérdésedre válaszolva segítene eligazodni a jogi útvesztőben? S mindezt úgy, hogy ki sem kell mozdulnod otthonról? Kattints ide, s nézd meg, hogyan tudok neked segíteni!   Ajánlott bejegyzések:Babaszobából...

Tovább...

Diszkriminációt kell bizonyítanod? Vedd elő a diktafont…

Szerző: Dátum: 2011. aug. 25. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Diszkriminációt kell bizonyítanod? Vedd elő a diktafont…

A legutóbbi két szakjogászos bejegyzésben nagyon alaposan körüljártuk, hogy mikor köteles a munkáltató állásidőt fizetni egy kismamának, vagy anyukának, most azonban egy nagyon érdekes, konkrét jogesetet „hoztál” nekünk, Ádám. Azért is érdemes foglalkozni ezzel az üggyel, mert sokszor hallani, hogy a bíróságok mindig a munkavállalónak adnak igazat, de bizony néha korántsem iyen egyértelmű a helyzet. – Igen, ebben az esetben az érintett hölgy 10 éve dolgozott már a munkáltatónál gazdasági igazgatóként, amikor is elment szülni. Három év elteltével arról tájékoztatta a munkáltatót, hogy vissza kíván korábbi munkakörébe térni. A munkáltató azonban a gazdasági igazgatói pozíció helyett belső ellenőri munkát ajánlott fel számára lényegesen kevesebb fizetéssel. Az érintett hölgy anyaságán alapuló hátrányos megkülönböztetés miatt tett panaszt az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál, tekintettel arra, hogy nem fogadta el a felsővezetői státusz helyett a felkínált, lényegesebb alacsonyabb javadalmazással járó középvezetői státuszt. Úgy döntött tehát, hogy nem munkaügyi pert indít, hanem kizárólag az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos jogsérelmének orvoslását kéri (a munkaügyi bíróságon erre is hivatkozhatott volna). A hatóság a jogsértést megállapította, illetve jelentős összegű bírságot is kiszabott. Ezen döntést a Fővárosi Bíróság ítélete is helybenhagyta. – Ez jól is hangzik 🙂 legalábbis az anyuka számára. Hol a gond tehát? – Ott, hogy a Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor a korábbi ítéletet hatályon kívül helyezte, rámutatván arra, hogy abból a tényből, hogy a gazdasági igazgatói pozíció megszűnt, a gazdasági és kontrolling igazgatói pozícióra pedig határozatlan idejű szerződéssel egy férfi munkavállalót vettek fel, nem következik az, hogy erre az érintett hölgy anyasága adott okot. Az anyának ugyanis azt is bizonyítania kell, hogy a munkáltató döntését az a sztereotípia motiválta, hogy kisgyermekes anyaként nem képes a munkáját megfelelően ellátni (gyermeke gyakran beteg, stb). Azt is kimondta a Legfelsőbb Bíróság, hogy a kismama az Mt. alapján támadhatta volna a munkáltatója eljárását, de mivel ezt nem tette (csupán az egyenlő bánásmód követelményét sérelmezte), ezért ezzel a kérdéssel érdemben nem foglalkozott. Ezzel a döntéssel összefüggésben kiemelném, hogy a Legfelsőbb Bíróság az ún. osztott bizonyítás kötelezettségét annak céljával ellentétesen, érdekesen értelmezi. Értelmezésének ugyanis az az eredménye, hogy gyakorlatilag valamennyi releváns körülmény előzetes bizonyítása a kismama kötelezettsége, a nélkül, hogy a munkáltatónak bármiféle védekezést elő kellene terjesztenie. Álláspontom szerint az Európai Uniós szabályozás éppen ennek az ellenkezőjét tűzte ki célul, amikor is a bizonyítási terhen az ún. védett tulajdonsággal rendelkező személyek javára módosított. – De hogyan lehet az, hogy egy magyar bíró az Európai Uniós elvekkel ellentétesen döntsön? – Jelen esetben a hazai Legfelsőbb Bíróság azzal érvelt, hogy igaz ugyan az, hogy a kismamának csupán anyaságát és sérelmét kell valószínűsítenie, de az általa előadott tényeknek az ok-okozatot is valószínűsítenie kell. Ezzel összefüggésben pedig úgy vélte, hogy csupán az, hogy egy kismama helyett egy férfit alkalmaznak, akihez később ragaszkodnak, ilyen összefüggést önmagában nem valószínűsít. Az osztott bizonyítási teher ugyanakkor éppen azért jött létre, hogy a kérelmezőre ne hárítson olyan bizonyítási terhet (magnófelvétel, email), melyre az ügy jellegéből eredően nem képes. A munkáltató hasonló jellegű bizonyítási probémával az eljárás folyamán ugyanakkor nem szembesül. – Szóval a Legfelsőbb Bíróság elvárná, hogy az anyukák magnófelvételt készítsenek a beszélgetésről, amikor a munkáltatójuk éppen diszkriminálja őket? Ühüm, elég érdekes… tehát akkor viccesen (vagy viccen kívül?) anyukák, elő a diktafont, és szerezzetek egyértelmű bizonyítékokat 🙂 (photo by Ali Wade) Vitád, problémád van a munkáltatóddal? Szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből? Jó lenne, ha valaki személyesen segítene eligazodni a jogi útvesztőben? Kattints ide, s nézd meg, hogyan tudok neked személyesen is segíteni! Ajánlott bejegyzések:8 jel, amiből arra következtethetsz, hogy visszatérő anyukaként nem vagy túl népszerű a főnököd szemébenÚjabb gyermek és az anya karrierjeBabaszobából vissza a munka világábaMunkaszüneti napok, munkanapok, pihenőnapok 2015-benMikor térjünk vissza a...

Tovább...

Mától változnak a szabadságokra vonatkozó szabályok!!!

Szerző: Dátum: 2011. aug. 01. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 105 hozzászólás

Mától változnak a szabadságokra vonatkozó szabályok!!!

A mai naptól érvényesek a Munka törvénykönyvének módosított szabályai, többek között a szabadságok tekintetében. Bár korábban már írtam róla többször is, még mindig sok kérdést kapok, hogy “akkor mikortól is érvényesek az új szabályozások”, “vonatkoznak-e már rám, vagy még nem”… Így gondoltam, legjobb, ha írok egy tisztázó bejegyzést, amiből mindenki megérti a néha bonyolult fogalmazású törvényt. Nézzük tehát a legfontosabb két dolgot: 1.) A korábbi 12 hónap helyett, mostantól csak 6 hónapra jár fizetett szabadság a szülési szabadságot követő fizetés nélküli szabadság idejére (ezt szokták GYED-nek nevezni :-)). Aki tehát a módosítások hatályba lépése után, azaz 2011. augusztus 1-je után kezdi meg a fizetés nélküli szabadságát, az a munkahelyére visszatérve  már csak 6 hónapra járó szabadság kiadására / kifizetésére lesz jogosult.  Értelemszerűen, aki eme dátum előtt, annak még 12 hónapra jár a szabadság. Mondhatnám azt is nem túl szabályos jogi megfogalmazással, hogy tehát aki most fontolgatja a visszatérést, és számolgatja, hogy mennyi szabi is jár neki, ne ijedjen meg, hiszen – gondolom – ő már régóta megkezdte a fizetés nélküli szabit, azaz rá ezek a kurtítások nem vonatkoznak! Anyukák, ne parázzatok, gondoljátok végig szép nyugodtan, hogy mikortól kapjátok a GYED-et. Régóta, ugye? (Ja kérem, a családi kasszáról tuti eszetekbe jut…). Na, akkor nektek még 12 hónapra jár a szabi. 2.) A szabadságok – a fizetés nélküli szabadság megszüntetésekor, a munkahelyre történő visszatéréskor – ezen túl nem csak kivehetőek lesznek, de a munkavállaló és a munkáltató megállapodása alapján pénzben is megválthatóak lesznek (erre eddig csak a munkaviszony megszűnésekor volt lehetőség). Tehát a szabikat, amiket a gyermek ápolása miatt kivett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt kapsz, nem kötelező a visszatéréskor kivenni, ha ez így neked is megfelel (de csak akkor, ha beleegyezel a kifizetésbe a kivétel helyett, egyébként erre nem kötelezhet a munkáltatód!). Ha tehát a picúr elhelyezését bravúrosan megoldottad, akkor akár a visszatérés bejelentése utáni 30/60 nap múlva tetterősen, lelkesen bevonulhatsz a munkahelyedre, és hajrá, termelheted a GDP-t! 🙂 3.) A szabadságok kiadásának ütemezése is változott, ha több, mint 183 napot voltál akadályoztatva a neked járó szabadság kivételében (ennek igen nagy az esélye, hiszen a legtöbben a picúr 2-3 éves korában térnek vissza), akkor nem 30 napon belül kell a munkáltatónak kiadnia, hanem 183 napon belül. Tehát meglehet, hogy azt mondja, hogy kezdj el dolgozni, és majd a szabikat kiadja később. Ehhez sajnos joga van innentől kezdve. (photo by i_yudai) Vitád, problémád van a munkáltatóddal? Szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből? Jó lenne, ha valaki személyesen segítene eligazodni a jogi útvesztőben? Kattints ide, s nézd meg, hogyan tudok neked személyesen is segíteni! Ajánlott bejegyzések:Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetIdétlen időkig…Szabadság kiszámítása – gyakorlati példák 1.Szabadságok kivétele és a GYES kapcsolata – Tudnivalók a szabadságról 3. részMódosult a Munka...

Tovább...

Anyuka lesz? Gratulálunk… ja, és ki van rúgva!

Szerző: Dátum: 2011. Júl. 25. Kategória: Egyéb, GYED-GYES alatt, GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 1 hozzászólás

Anyuka lesz? Gratulálunk… ja, és ki van rúgva!

Épp hogy kihirdették a Munka törvénykönyve módosításait, amelyben több helyen is igencsak megnyirbálták az anyukák eddigi jogait, a Nemzetgazdasági Minisztérium nyilvánosságra hozta és társadalmi vitára bocsátotta az Mt. újabb tervezetét. Mindig is forró fejű emberke voltam, ami a szívemen, az a számon… ez a lányom születésével némileg talán változott, azóta igyekszem tudatosan kissé visszafogni magamat, mert hát egy gyermekes anyuka azért mégse csattanjon fel mindenen, de ahogy beleolvastam a tervezetbe, az első gondolatom, ami megfogalmazódott, a következő volt: “államitkár úr, tudja, hova dugja az ajtódíszét…!!!” Eddig sem volt könnyű helyzete egy kisgyerekes anyukának, na de ami itt van leírva, az maga a szégyen!!!! Nem csak a törvény változtatási javaslatai csapják ki a biztosítékot nálam, hanem az álságos és abszolút nem elfogadható indoklás, amivel meg is magyarázzák… A lombikbébi programban részt vevő nőknek a tervezet szerint nem jár a felmondási védelem, mert ez az időtartam nem meghatározható. Értem én, tisztelt urak a minisztériumban, aki tehát gyermeket szeretne, s sajnos természetes úton nem jön össze, de időt és pénzt nem kímélve próbálkozik, hogy mégiscsak tudjon egy GDP-t és nyugdíjat (!) termelő magyar állampolgárt adni a hazának, azt tegyük bármikor kirúghatóvá. Logikus, hiszen ez ám az egekbe emeli a születésszámot a jövőben! A másik javaslat szerint a felmondási védelem időtartama alatt is közölhető a rendes felmondás, s a türelmi idő megszűnne, azaz a dolgozó azonnal kirúgható lenne, amikor megszűnik a védelem. Indoklás (ezt muszáj szó szerint idéznem):  “Ha a munkavállaló a gyermekgondozási segély folyósítása mellett munkába állt, a munkáltató a munkaviszonyt rendes felmondással megszüntetni nem tudta, és esetenként indokolatlanul alkalmazta a rendkívüli felmondás jogintézményét.” Tehát mivel a jelenlegi szabályozás szerint rendes felmondással nem lehet elküldeni, rendkívülivel teszik, ami ugye a legtöbb esetben mondvacsinált ügyeken alapszik, s így törvénytelen, vagy csak simán nem állnak szóba a visszatérni szándékozó anyukákkal, vagy ráveszik a közös megegyezés aláírására. Nos, ezt ezen túl nem kell megjátszaniuk a munkáltatóknak, ha bejelented, hogy várandós vagy, ugyan él a felmondási védelem, de ebben a szent pillanatban közölhetik veled, hogy “szevasz, mihelyt vége a védelemnek, repülsz…”. Még 30 nap sincs… Nézzük csak, hát ez is milyen jó nekünk, hiszen így már a várandósságunk alatt is tudunk készülni az állásnélküliségre, és akár több, mint 3 évünk lesz állást keresni, hiszen tudjuk, ki fognak rúgni minket, mihelyt elfújtuk a 3 gyertyát a porontyunk szülinapi tortáján! Hurrá! Anyukák, még mindig nem vagytok meggyőződve kormányunk, és az okos minisztériumi szakértők családbarát terveiről? Hát, akkor itt az utolsó adu ász: a tervezet szerint csak a szülési szabadság időtartamára jár majd fizetett szabadság, azaz a GYED első évére már egyáltalán nem! Igen, tudjuk, eddig is annyi baj volt ezekkel a bent ragadt szabadságokkal, hetekig, hónapokig kellett zaklatni a munkáltatót, hogy adja ki, ezért is jó, hogy most lecsökkentették fél évre a 12 hónap helyett. De ezzel a fél évre jutóval is még küzdeni kell, hogy kiadják, meg hogy ugye az emelt bérrel adják ki, és egyáltalán, ez a sok macera kinek kell? Vigyék csak a szabadságokat, úgyis csak nyűg volt vele… Micsoda? Hogy mikor és hogyan fogjátok a kicsit beszoktatni bölcsibe, vagy oviba, ha újra dolgoznátok? Ó, kis csacsik 🙂 hát szerintetek lesz addigra bölcsi és ovi? És most komolyan: ezek után ki foglalkoztatna titeket? Jó lesz nektek odahaza innentől kezdve… S a végére hadd tegyem ide az államtitkár úr szavait, aki persze továbbra is rendületlenül  – és bizonyára a meghatottságtól párás szemmel – osztja az ajtódíszeket: “az anyagi és a törvényi támogatások mellett ugyanúgy fontos az érzelmi megerősítés, hogy a társadalom is melléálljon a gyermekvállalásnak”. Államtitkár úr, én kissé óvatosabban közelítenék az anyukákhoz, mert még bele tetszik futni egy kakis pelusba, amit egy anyuka bátorkodik az Ön képébe törölni! No persze nem...

Tovább...

Szabadságok kifizetése + GYES együtt… hogy is van ez?

Szerző: Dátum: 2011. Júl. 21. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 58 hozzászólás

Szabadságok kifizetése + GYES együtt… hogy is van ez?

Korábban már írtam a GYED-GYES váltásról és a GYES melletti munkavégzésről több bejegyzésben és sok-sok hozzászólásban is. Többen is kérdeztétek az elmúlt hónapokban, hogy biztosan nem lehet-e a szabadságok kivétele alatt is kérni a GYES-t, ha a 8 órás munkaviszonyod alapján számfejtik a ki nem vett szabikat. Nos, jelentem :-): a MÁK figyel és ellenőriz (mármint nem személy szerint engem, hanem úgy általában a 6 órás munkaviszony melletti GYES-es kérelmeket), tegnap hívtak telefonon, hogy a korábban beadott GYES kérelmem mellé szíveskedjek becsatolni a munkáltatóm igazolását, hogy meddig kaptam GYED-et, és pontosan mikortól módosították a munkaszerződésemet 6 órásra, hogy megvizsgálják, valóban jogosult vagyok-e a GYES-re munka mellett is. Tehát ez egy újabb megerősítés, hogy aki GYED-et mond le, vagy a GYED lejárta után visszamegy dolgozni GYES mellett csökkentett munkaidőben, az – ha a bent ragadt szabijait 8 órás munkaviszony alapján fizeti ki a munkáltatója – erre az időre nem igényelheti a GYES-t, csak a szabik kivétele után, ha a tényleges munkavégzéshez már a munkaidőt módosították a szerződésében (max heti 30 órára). Szóval nem érdemes trükközni, ha valakinek az jutott eszébe hogy “áááá, úgysem nézik ezt…” 🙂 (picture by olarte.ollie) Vitád, problémád van a munkáltatóddal? Szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből? Jó lenne, ha valaki személyesen segítene eligazodni a jogi útvesztőben? Kattints ide, s nézd meg, hogyan tudok neked személyesen is segíteni! Ajánlott bejegyzések:Babaszobából vissza a munka világábaChecklista a munkába visszatéréshezAz 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetTárgyalási praktikák- 1. részGYED Extra, de...

Tovább...

Mikor jár állásidő a kismamának, anyukának? – II. rész

Szerző: Dátum: 2011. Júl. 20. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 72 hozzászólás

Mikor jár állásidő a kismamának, anyukának? – II. rész

Korábbi bejegyzésünkben már elkezdtük felderíteni a sok anyuka – és munkáltató – számára (is) fehér foltként jellemezhető állásidőt. Az e heti postban tovább boncolgatjuk a témát Dr. Kéri Ádámmal, a Dolgozó mami szakjogászával, elsősorban a gyermekük egy éves kora után visszatérő anyukák helyzetére koncentrálva. – Kedves Ádám, az elmúlt alkalommal a távolléti díj, az állásidő fogalmát kezdtük el vizsgálni, és arra jutottunk, hogy az Mt.-nek két paragrafusa foglalkozik ezzel, a 85.§, illetve a 151.§ (4). Azt is láttuk, hogy az előbbi paragrafus a terhes, illetve szülő nő vonatkozásában speciális szabályokat tartalmaz a gyermek egy éves koráig. Mi a helyzet azonban a gyermek egy éves kora után visszatérő anyukákkal? Amennyiben a munkáltatójuk azt közli velük, hogy nincsen jelenleg számukra munka, jogosultak az állásidőre? Mert hát ugye ők dolgozni szeretnének, időben jelzik a visszatérési szándékukat, s felmondási védelem alatt állnak, tehát elküldeni nem lehet őket. – Az Mt. fenti szabályaiból logikailag az következik, hogy azok a szülési szabadságról visszatérő nők jogvédelmét – az Mt. egyéb, munkavállalókat védő rendelkezéseivel összhangban (pl: Mt.84.§, 90.§) – együttesen biztosítják. Egyrészt ugyanis az Mt. 90.§-a alapján az anyuka a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság időtartama alatt felmondási védelem alatt áll. Ismételt munkába állását  követően az Mt. 84.§-a alapján pedig személyi alapbérét az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos, éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Amennyiben a munkáltató a munkavállaló számára „önhibájából” nem tud azonos, illetve megfelelő munkakört biztosítani, akkor a munkavállaló az időtartamtól függően az Mt. 85.§, illetve az Mt. 151.§(4) alapján állásidőre járó munkabérre jogosult. Természetesen a munkáltatót nem terheli ilyen jellegű kötelezettség, ha bizonyítani tudja, hogy az eltelt időszak alatt pl. struktúrája annyira megváltozott (vagy az érintett munkakör megszűnt), hogy a munkavállaló továbbfoglalkoztatására ténylegesen nincsen mód. Ennek bizonyítása azonban nem egyszerű. – Mire köteles akkor pontosan a munkáltató, illetve mik a kismamák jogai és kötelezettségei? – A munkáltató fő kötelezettsége az, hogy a kismamát azonos, annak hiányában hasonló munkakörben tovább foglalkoztassa. Az együttműködési kötelezettség pedig azért szükséges, mert az ismételt munkába állásig eltelt néhány év, melynek következtében a munkáltató struktúrájában is változás állhatott be. Ennek megfelelően a feleket, beleértve a kismamát is, mint munkavállalót, együttműködési kötelezettség terheli. – És mi az, amit el kell fogadnia egy anyukának, s mikor mondhatja, hogy a felajánlott másik állás, vagy annak bérezése már nem felel meg számára? Le van az írva valahol konkrétan? – Ennek határait a bírói gyakorlat jelöli ki, mely – sajnos – nem egységes. Ha az állás jellege, bérezése teljesen eltérő, akkor azt a kismama nem köteles elfogadni, és ekkor az állásidőre járó bérezésre jogosult. Ez arra az esetre érvényes, amikor a munkáltató önhibája áll az eset mögött, vagyis amikor nem készült fel eléggé a kismama visszavételére (pl: az álláshely meg van és nem határozott időre foglalkoztatja a helyettesítő alkalmazottat). Ahogyan csökken a munkáltató „önhibájának mértéke”, azaz ráhatása, úgy változnak a kismamák jogai is. Amennyiben a cégben változások történtek (mialatt huzamosabb ideig nem volt jelen a munkavállaló), akkor a hasonló munkakört is el kell fogadni. Amennyiben a struktúra teljesen átalakult, akkor a munkáltató a felmondási tilalom leteltét követően egyszerűen – persze ekkor is megfelelő indoklás szükséges – felmondhat a kismamának.  Ezeket a körülményeket a munkaügyi bìróság is esetről esetre vizsgálja. -Köszönöm szépen, e szerint az, hogy egy anyukának – ha nem tudják eredeti munkakörébe visszavenni -másik munkát kell-e elfogadnia, vagy állásidőt kell-e fizetnie számára a munkáltatójának, sok tényezőtől függ, de azt megerősíthetjük, hogy alapvetően minden anyukának, aki visszatér dolgozni a gyermeke 3 éves kora előtt (s ezt időben jelezte), vagy megfelelő munkát, vagy állásidőre járó bért kell, hogy biztosítson a munkáltatója, míg a felmondási védelem vonatkozik rá. A következő alkalommal egy...

Tovább...

Visszamenni dolgozni – de mikor?

Szerző: Dátum: 2011. Júl. 18. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés | 8 hozzászólás

Visszamenni dolgozni – de mikor?

Az egyik legvitatottabb téma, a legtöbb érzelmet felkavaró kérdés: mikor jó, mikor érdemes, mikor szabad visszamenni dolgozni gyermekszülés után? Ahogy nézem évek óta ezt a “nyilvánosan dúló harcot” az ősanyák és a karrierista anyukák között, egyre jobban az a véleményem, hogy nincs általános igazság. Nincs mindenkire igaz recept. De van egyéni igazság, egyéni recept. A rossz hír (vagy jó?), hogy ezt magadnak kell megtalálnod. Nem titok, már írtam róla korábban is, hogy én a várandósságom 38. hetéig dolgoztam. Miért ne tettem volna? Jól éreztem magam, szinte teljesen panaszmentes volt a 9 hónapom, élveztem az állapotommal járó minden változást, de emellett ugyanúgy hasznosnak éreztem magam a munkahelyen, s a dolgok is úgy alakultak, hogy tényleg szinte végig szükség volt rám. Ugyanilyen természetesnek tűnt az is, hogy viszonylag hamar vissza is fogok menni, bár azt már akkor is sejtettem, hogy több rugalmasság kell majd mindkettőnk – a cég és a magam – részéről, s eléggé mások lesznek a prioritások is az életemben. S ott volt kimondatlanul az is, hogy ha Ő nem tolerálja anya újra munkába állását, akkor összedől a szépen felépített kártyavár, s újra kell tervezni az életünket, az én munkával kapcsolatos vágyaimat, terveimet, Miatta. Mert akkor is Ő a legfontosabb. Nem szégyenlem kimondani, sőt, azért teszem, hogy másokat is bíztassak: 13 hónapos volt a lányom, amikor visszatértem újra a munkáltatómhoz. Nem arra akarok bárkit is bíztatni, hogy ugyan ezt tegye. Arra azonban igen, hogy merjetek kiállni azért, amit jónak gondoltok. Jónak számotokra, és a babátok számára. És ez most nem fontossági sorrend, hanem csak egyszerű felsorolás. Az elmúlt évtizedekben az volt a mindenütt hirdetett szlogen, hogy 3 évig maradjatok otthon a babával. Aki nem ezt tette, azt kinézték, megszólták. Vajon mi a jó? Még a mai napig is kapok olyan leveleket és olvasok olyan hozzászólásokat, hogy “két éves a kicsim, sajnos vissza kell mennem dolgozni, mert kell a pénz…” Igen, tudom, sokszor tényleg nagy úr a családi kasszába folyó jövedelem is, de mindig elgondolkodom azon, hogy vajon mennyire szeretne az anyuka valóban dolgozni, és mennyire szeretne otthon lenni, s nem csak az általános közvélekedés elleni védelem-e ez a pénzre való hivatkozás. Mások nyíltan vállalják, hogy inkább összehúzzák a nadrágszíjat, de ők bizony kibírják a 3 évet anyagilag. Tudok sok anyukáról, akik boldogan végig játsszák a 3 évet a gyermekükkel, semmi gondjuk nincs azzal, hogy nem dolgoznak, nem hiányzik nekik a munkájuk, a munkahelyi csapat, a korábbi feladatok. Boldogok, kiteljesedtek ebben a szerepben. S látok anyukákat, akik a két éves gyermekük mellett fásult arccal ülnek nap mint nap a játszótéri homokozó mellett, teljesen máshol jár az eszük, s ha munkáról kezdünk el beszélgetni, akkor “virágzanak” csak ki. És tudok – sajnos közelről – olyanról is, aki “ha beledöglik is”, de otthon marad a gyermekei 3 éves koráig, s így egy állandóan türelmetlen, kiabálós, néha már-már depis anyuka jut a két gyereknek, s apukának esténként. (A sors fintora, hogy ők még meg is engedhetnék maguknak, hogy legyen egy bébiszitterük, ha anyuka részmunkaidőben dolgozna…). Nem hiszem, hogy ez a jó a gyermeknek. És ha semelyiküknek nem jó, akkor miért csinálják? Mert elvárják? Ki? És miért? Mi alapján? Mert valaki valamikor ezt mondta? És ha nem volt igaza??? Ne értsetek félre, nagyon hiszek abban, hogy az első évek rendkívül jelentősek egy gyermek életében, s mi is úgy szervezzük az életünket, hogy a lányunknak mindent megadhassunk. A különbség ott van, hogy nem hiszem, hogy ez a MINDEN csak ÉN vagyok. És nem is tudnék az lenni. Mert régen volt nagyi, dédi, keresztanyuka, nagyobb unokatestvér, falubéli rokonok, akik vigyáztak a kicsire, és anya bizony dolgozott. Odahaza, az állatokkal, a földeken, a téeszben… Ezek a gyerekek is felnőttek, belőlük is rendes, értelmes...

Tovább...

Mikor jár állásidő a kismamának, anyukának?

Szerző: Dátum: 2011. Júl. 07. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában, Várandósan dolgozni | 37 hozzászólás

Mikor jár állásidő a kismamának, anyukának?

Számtalan, félreértésre okot adó nem hivatalos állásfoglalás, vélemény, fórumos hozzászólás van a neten az anyukáknak járó az állásidőről, s ezzel egyidejűleg nagyon kevés valós, tényszerű információ található. Gondoltam, utánajárok, mert engem is érdekel, hogy is van az, hogy bizonyos vállalatok azoknak az anyukáknak, akiknek nem tudnak munkát adni, állásidőt fizetnek, mások meg nem… Nagyon nem mindegy, hiszen ha valaki szeretne dolgozni, de nem tud, mert nem adnak neki munkát a munkahelyén, jövedelemtől esik el, ami egy kisgyermekes családnál különösen fájó pont lehet. A Dolgozó mami szakjogásza, Dr. Kéri Ádám volt segítségemre az állásidő körüli félreértések kitisztázásában. – Ádám, kérlek, segíts nekünk, kezdjük az elején. Mi is az állásidő, és mikor, miért fizeti a cég? Egyáltalán, hogy van az, hogy valaki nem dolgozik, és mégis bért kap? – Ha munkabérről beszélünk, a fő szabály az, hogy a munkabér munkavégzés esetére jár. Vannak azonban olyan esetek, amikor a munkavállaló a munkavégzés alól mentesül, ennek ellenére mégis díjazásra jogosult. Azok a kifizetések, amelyek juttatására nem a munkára tekintettel kerül sor, több csoportba sorolhatók. – Tudnál néhány ilyen esetet mondani nekünk, hogy jobban megértsük? – Persze, ilyen például a pihenőidőre kifizetett bér (például rendes, vagy rendkívüli szabadság esetén), vagy azok az esetek, amikor a munka nem végzése valójában mindkét fél érdekét szolgálja (pl. jogszabályon, a felek megállapodásán vagy a munkáltató döntésén alapulva iskolában, tanfolyamon való részvétel). Ide tartozik továbbá az is, amikor a munkavállaló oldalán jelentkező méltányos indok az alapja a kieső munkaidőre járó bérnek (pl. a közeli hozzátartozó halála, a véradás miatt távol töltött idő, vagy szoptatási idő), de ide sorolható az is, amikor a munkavállaló munkából való távollétének idejére és tartamára a munkabér fizetésének valamilyen külső, a felek közvetlen érdekein is rendszerint túlmutató indok az oka, például ha egy munkavállaló állampolgári kötelezettségeit teljesíti, amíg önkéntes, illetve létesítményi tűzoltóként tűzoltási vagy műszaki mentési szolgálatot lát el. És a minket most konkrétan érintő eset is ide sorolható, amikor a munkáltató oldalán felmerült okból elmaradt munkavégzés idejére jár munkabér. Így díjazás jár a rendkívüli üzemszünet, üzemzavar miatt kieső munkaidőre, a munkavégzés jogellenes akadályozása idejére. Ez az Mt. 151.§ (4) bekezdése által szabályozott azon eset, amikor a munkavállaló a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, és az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg.  Itt fő szabályként arra kell gondolni, amikor anyag-, áru-, vagy megrendelés hiánya miatt a munkáltató a munkavállalóit, vagy azoknak egy részét működési körében felmerült ok miatt, ideiglenesen nem tudja foglalkoztatni, de ez a szabály vonatkozik a munkaviszonyba visszatérő kismamákra is. – Értem, mit kell még tudni az Mt. kismamákra, anyukákra vonatkozó paragrafusairól? – Ezzel párhuzamosan az Mt. 85.§-a a terhes, illetve szülő nők vonatkozásában speciális rendelkezéseket tartalmaz az állásidő vonatkozásában. A törvény először is deklarálja, hogy a nőt terhessége megállapításától gyermeke 1 éves koráig egészségügyi állapotának megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy a munkafeltételeket kell ideiglenesen módosítani. Új munkakör kijelöléséhez azonban a munkavállaló hozzájárulása szükséges. Tekintettel arra, hogy az Mt. 85.§-ának (1) bekezdése alapján teljesítendő áthelyezés esetén a dolgozó nőt korábbi munkakörében akkor sem lehet tovább foglalkoztatni, ha a felajánlott új munkakört nem fogadja el, nagy súlyt kell helyezni a felek kölcsönös együttműködési kötelezettségére (Mt. 3. §-ának (1) bekezdése). Ennek alapján a munkáltató köteles adott esetben több munkakör felajánlásával, illetve a munkakörülmények egyéb vonatkozású módosításával s a dolgozó nő terhességével, illetve anyaságával összefüggő és az egészségügyi követelményeken túlmenő körülmények figyelembevételével is messzemenő erőfeszítéseket tenni a dolgozó nő számára elfogadható új munkakör biztosítására. A nőtől pedig együttműködési kötelezettsége alapján elvárható, hogy a neki a fentiek szerint felajánlott, állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakört elfogadja, ha ez körülményeire figyelemmel neki aránytalan sérelmet nem okoz. A törvény azt is kimondja, hogy...

Tovább...

Módosult a Munka törvénykönyve!

Szerző: Dátum: 2011. Júl. 06. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 184 hozzászólás

Módosult a Munka törvénykönyve!

Korábban jeleztem már számotokra, hogy várható néhány módosítás a Munka Törvénykönyvében, ami a kismamákat, anyukákat is érintheti (az erről írt bejegyzést itt találjátok). Nos, kérem, a héten megszavazták, megszületett az új törvény. Lássuk, hogy mit jelent ez nekünk… Kezdjük a fekete levessel: a legfontosabb megszorítás, hogy a TGYÁS lejárta után (aminek idejére ugye jár a fizetett szabadság), a gyermek otthoni gondozása céljából igénybe vett a fizetés nélküli szabadság ideje, a GYED alatt az eddigi egy év helyett, csak 6 hónapra fog járni fizetett szabadság. Ez, ahogy korábban is írtam, anyuka-szemmel nézve annyit jelent, hogy ha visszatérsz dolgozni, kevesebb szabadságnapod lesz, ami alatt például beszoktathatod a kicsidet oviba, bölcsibe. Ez azokra az anyukákra már vonatkozik, akik a törvénymódosítás hatályba lépését követően kezdik meg a fizetés nélküli szabadságot. A második változás, amit megszavaztak, szintén a szabadságokat érinti, innentől kezdve a munkáltató és a munkavállaló meg kell, hogy állapodjanak, hogy a gyermek nevelése miatti szabadságról visszatérő dolgozó kiveszi-e ezeket a napokat, azaz a munkába állása szabadságokkal kezdődik, vagy azonnal munkába áll, és kifizeti neki a munkáltatója. Ez lehet akár jó is számunkra, hiszen ha a munkáltatód visszavár, és azonnal szeretné, hogy kezdj, nem tudja megvárni a szabik kivételét, akkor most már erre is van lehetőség. Remélem, hogy ez valóban megállapodás lesz majd, s nem egy újabb kényszer… Az előzőekhez hasonlóan ez pedig azokra anyukákra már vonatkozik, akik a törvénymódosítás hatályba lépését követően szüntetik meg a fizetés nélküli szabadságukat. Akik nem közalkalmazottak és köztisztviselők voltak, azokra nem volt eddig egy kötelező erejű határidő, amennyivel előtte be kellett jelenteni a visszatérési szándékot a szülési szabi befejezéskor. Ezt most a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalóknál is bevezették, azaz attól függően, hogy a fizetés nélküli szabadság megkezdése után 6 hónapon belül, vagy 6 hónapon túl szeretne visszatérni az anyuka, 30, vagy 60 napja van a munkáltatónak, hogy foglalkoztatási kötelezettségének eleget tegyen. Én ezt a pontot személyesen pozitív változásnak értékelem, hiszen le van írva, hogy eleget kell tenni a foglalkoztatási kötelezettségnek egy adott határidőn belül, tehát nem húzhatják, halaszthatják a munkáltatók a visszavételt. Ugyanakkor ez számukra is egy segítség, egy irányadó határidő, hiszen van 1-2 hónapjuk, hogy a visszatérő anyukának “helyet csináljanak”, esetleg átszervezve az eddigi munkakörülményeket, munkafeladatokat. Én végül még egy pozitív módosítás született, a vezető állású munkavállalók rendes felmondásának indoklási kötelezettsége. A korábbi szabályozás szerint egy vezető állású kismama vagy anyuka esetében nem élt a felmondási védelem, és a rendes felmondást nem kellett a munkáltatónak indokolnia. Ezen túl a várandósság kezdetétől a szülési szabadság végéig a munkáltató köteles felmondását megindokolni, s a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. (A vezető állású kismamák, anyukák helyzetéről, s arról, hogy-e ebbe a csoportba tartozol-e, itt olvashatsz részletesebben.) Nos, mit gondoltok, anyukák, az új törvényről? (Photo by Bob AuBuchon) Már most sejted, hogy vitád, problémád lesz a munkáltatóddal? Szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből? Jó lenne, ha valaki személyre szabottan, minden kérdésedre válaszolva segítene eligazodni a jogi útvesztőben? S mindezt úgy, hogy ki sem kell mozdulnod otthonról? Kattints ide, s nézd meg, hogyan tudok neked segíteni!   Ajánlott bejegyzések:Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetBabaszobából vissza a munka világábaMódosul a felmondási védelem a kisgyerekesek esetében?Checklista a munkába visszatéréshezTárgyalási praktikák- 1....

Tovább...

Így mondd le a GYED-et és így igényelj GYES-t!

Szerző: Dátum: 2011. jún. 27. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 46 hozzászólás

Így mondd le a GYED-et és így igényelj GYES-t!

Mit tegyél, ha úgy döntesz, hogy a GYED vagy GYES lejárta előtt visszamész dolgozni? Hogyan alakulnak ebben az esetben a juttatások, hol és mikor és hogyan kell intézni ezeket? Nem mindegy, hogy mikorra időzíted ezt, hogy a lemondások és igénylések időben jól alakuljanak! Tanácstalan van? Olvass tovább 🙂 Azt biztosan tudod, hogy GYED mellett 2011-ben nem lehet dolgozni (TGYÁS mellett sem). Ha mégis vissza kell térned a GYES lejárta előtt, vagy nem kell, de szeretnél, akkor bizony a GYED-et le kell mondani (no meg ugye a munkába való visszatérésedet is időben jelezni kell, erről részletesebben itt olvashatsz). Amennyiben a munkáltatód, ahonnan eljöttél szülési szabadságra, TB kifizető helyként működik, akkor oda kell benyújtanod a GYED lemondó nyilatkozatot. Amennyiben nem TB kifizető hely a cég, akkor az Regionális Egészségbiztosítási Pénztárnak kell küldened, pontosabban az ő ügyfélszolgálati feladataikat átvevő szervnek, aminek a szép magyar neve 2011-ben Kormányhivatalok Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervei (ne ijedj meg, kattints ide, és itt megtalálod a megyei intézményeket, címmel, telefonszámmal, ügyfélfogadási idővel.) De egy biztos, ez a hosszú név alig fér ki a tértivevényes papír címzett rovatánál hagyott kis helyre 🙂 Nos, igen, ebből már tudhatod, hogy ezt is tértivevényesen kell feladni, lehetőleg úgy, hogy a következő folyósítást megelőző hónap 15.-éig beérkezzen a Kormányhivatalok Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervéhez ( 🙂 abból, hogy ez még egyszer kiírtam, láthatjátok, mennyire elbűvöl a név hosszúsága és érthetetlensége…). Persze beadhatod személyesen is, de ki szeret sorba állni? A nyilatkozatnak nincs kötelező formanyomtatványa, de mindenképpen legyenek benne a személyes adataid – név, anyja neve, születési, dátum, születési hely, lakcím, TAJ szám – az, hogy pontosan melyik dátumtól mondasz le róla és néhány sorban maga a lemondás ténye. Ha visszatérsz dolgozni, két eset lehetséges: az egyik, hogy jogosult maradsz a GYES-re munkavégzés mellett is (hogy ez mikor áll fent, arról bővebben itt olvashatsz), a másik, hogy sajnos a GYES-t nem igényelheted. Ha igényelheted, akkor azt a Magyar Államkincstár honlapjáról töltheted le a kötelező formanyomtatványt, amit vagy személyesen, vagy tértivevényesen kell benyújtanod hozzájuk. Ha az összes igényelt melléklet mellé még a GYED lemondó nyilatkozat másolatát is oda teszed, nagy baj nem lehet belőle 🙂 Még egy fontos dolog: Sok internetes portálon azt találni, hogy munkába állásnál értelemszerűen a GYES igénylés kezdő dátuma a GYED lemondás dátuma utáni nap. A MÁK tájékoztatása alapján azonban én azt javaslom, hogy ha a korábbi munkaviszonyodból származó 8 órás szabadságokat veszed ki, akkor erre az időre ne kérd a GYES-t, mert a MÁK ügyfélszolgálata szerint ez erre az időre nem jár, hanem csak a tényleges munkába állás első napjától kezdve kérd! (Photo by Asfaloth) Vitád, problémád van a munkáltatóddal? Szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből? Jó lenne, ha valaki személyesen segítene eligazodni a jogi útvesztőben? Kattints ide, s nézd meg, hogyan tudok neked személyesen is segíteni! Ajánlott bejegyzések:Újabb gyermek és az anya karrierjeBabaszobából vissza a munka világábaMunkaszüneti napok, munkanapok, pihenőnapok 2015-benMikor térjünk vissza a munkába?Checklista a munkába...

Tovább...

GYES mellett másik munkáltatónál dolgozni – de hogyan?

Szerző: Dátum: 2011. jún. 07. Kategória: GYED-GYES alatt, GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 143 hozzászólás

GYES mellett másik munkáltatónál dolgozni – de hogyan?

Alapszabály, hogy egy anyuka bármikor megszakíthatja a fizetés nélküli szabadságát, hogy visszatérjen dolgozni. Ha ezt időben jelzi a munkáltatója számára, vagy vissza kell, hogy helyezzék a korábbi munkakörébe, vagy állásidőt kell fizetniük neki, ha nem tudnak munkát adni számára (arról, hogy hogyan térj vissza, itt olvashatsz bővebben). Ennek ellenére sokan nem tudnak visszamenni, holott a második keresetre igencsak szükség van. A régi állást felmondani és újat keresni butaság lenne, a megoldás ilyenkor az, hogy másik munkáltatónál keres állást az anyuka GYES mellett, vagy a GYES lemondásával úgy, hogy a korábbi munkaviszonyát megtartja. Persze  a legjobb az lenne, ha a régi cégéhez tudna mindenki visszatérni, akkor, amikor szeretne, de ismerjük a magyar valóságot. Nézzük, milyen előnyei vannak ennek a “második” munkakörnek: Itt nem olyan fontos, hogy mindenképpen a korábbi munkakörünket, pozíciónkat kapjuk vissza, hiszen tudjuk, hogy ez most csak egy átmeneti állapot. Így jobban belenyugszik az ember lánya egy kevésbé kihívást jelentő munkakörbe, könnyebben leadja az igényeit, és ezáltal több állás is szóba jöhet. Ebben az átmeneti időszakban az a fontos, hogy visszatérjünk, újra dolgozzunk, pénzt keressünk, és nem a karrierünk építése a cél. Nem baj tehát, ha a feladatok kevésbé izgalmasak. Viszont amennyiben ezt befejeztük, a kicsink 3 éves kora után vár a régi munkaviszonyunk, a régi pozíciónk. Lehet részmunkaidőben GYES mellett, vagy a GYES lemondása esetén teljes munkaidőben dolgozni, attól függően, hogy milyen állásra bukkanunk – míg az eredeti munkáltatónknál valószínűleg csak az eredeti munkaszerződésünk szerinti munkaidőt tudnánk kiharcolni, mert a módosításra nem kötelezhetjük őt (kivéve köztisztviselők, közalkalmazottak). Vannak esetek azonban, amikor jobban jön a részmunkaidő, több időnk marad a kicsi(k)re, bölcsibe, vagy a nagyobbért oviba menni… Az eredeti munkaviszonyunk megmarad, a GYES letelte után újra jelentkezhetünk munkára, kötelesek visszavenni. No persze, a felmondási védelem letelte után meg is szűntetheti a munkaviszonyt a munkáltató rendes felmondással, de akkor is lehet egy előnyünk: 1-2 évvel hosszabb munkaviszony, ami a végkielégítésnél bizony nem mindegy! Ha a GYED-GYES alatt alárná az anyuka a közöst, és így menne el máshová dolgozni, akkor ettől – és valószínűleg még más összegektől is – elesne. Ebből a “második” munkaviszonyból ugyanúgy jár nekünk szabadság – persze nem az, és annyi, amennyi az eredeti cégnél – hiszen az a felhalmozott szabi, amit csak az akadályoztatás megszűnése után, azaz a munkába álláskor vehet ki az anyuka. De időarányosan akkor is kivehetjük az ebből a munkaviszonyból származó szabadságnapokat. És még egy: meglehet, hogy ez az új munkaviszony annyira megnyeri a tetszésünket, hogy átpártolunk ide 🙂 és lesz egy klassz munkahelyünk. Vitád, problémád van a munkáltatóddal? Szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből? Jó lenne, ha valaki személyesen segítene eligazodni a jogi útvesztőben? Kattints ide, s nézd meg, hogyan tudok neked személyesen is segíteni! Ajánlott bejegyzések:Újabb gyermek és az anya karrierjeMikor térjünk vissza a munkába?Az 5 legnagyobb hiba, amit egy anyuka elkövethetTárgyalási praktikák- 1. részGYED Extra, de...

Tovább...

Új utakon…

Szerző: Dátum: 2011. jún. 06. Kategória: GYED-GYES utáni visszatérés, Újra munkában | 6 hozzászólás

Új utakon…

Sok nő a gyermekvállalás után jut el oda, hogy szakmát szeretne váltani, vagy új munkahely után kell, hogy nézzen. Ennek lehet az az oka, hogy a régi munkahelyére már nem veszik vissza, vagy időközben rájön, hogy valami újba szeretne kezdeni, a régi feladatok nem motiválják már. Az is a váltás oka lehet, hogy tudjuk, a régi munkakörünk, feladataink és a régi cég munkastílusa nem fér már bele az új életünkbe, például a korábbi 9-10 órás munkaidőt már egyszerűen nem tudjuk a gyerek(ek) mellett vállalni. De szerencsésebb esetben ilyenkor jön el az az időszak is, amikor egy anyuka megvalósíthatja az űlmait, új kihívásokat kereshet. Akár “kényszerből”, akár saját akaratunkból lépünk új útra, érdemes alaposan végiggondolni, hogy milyen fába is vágjuk a fejszénket. Ha továbbra is alkalmazottként szeretnénk dolgozni, és új szakmát, új területet választunk magunknak, van néhány fontos kérdés, amire gondoljuk át, gyűjtsük be a válaszokat. Vannak kérdések, amire mi magunk is tudunk majd válaszolni, és vannak olyanok, ahol az internet, szakemberek (munkaügyi központ, munkaerő-közvetítők, ismerősök, hasonló területen dolgozók) segítségét kell igénybe vennünk. Mindenesetre ne kapkodjuk el, mert egy pályaelhagyás és egy másik pálya kiépítése nem két napba telik, és szerencsés esetben a következő 10-15 évünket is pozitívan befolyásolhatja. Mit nézzünk meg tehát a kiszemelt munkaterületen, szakmában, munkakörben? Milyenek a képzési követelmények? Lehetünk bármennyire lelkesek az adott szakma iránt, ha ott törvényi előírás, vagy alapvető munkaerőpiaci elvárás egy adott végzettség, amivel mi nem rendelkezünk, akkor bizony nincs sok esélyünk az állás elnyerésekor. Bármennyire is tetszik például valakinek a gyógyszertári munka – kellemes, általában nyáron is hűvös munkahely :-), tisztaság, emberekkel való kapcsolat, kommunikációs lehetőség – a munkakör betöltésének igen szigorú követelményei vannak. Érdemes hasonló szakmákban gondolkozni, ahol a jelenlegi végzettségünk segíthet valamennyit az új terepen, vagy amennyiben jelentősen eltávolodunk az eredeti szakmánktól, hagyjunk időt magunknak a képzettség megszerzésére, tervezzük be az ehhez szükséges időt és anyagiakat is! Milyen előzetes munkatapasztalatot várnak el? Hasonlóan az előző elváráshoz, itt is alaposan járjunk utána, hogy milyen jellegű és hány éves szakmai gyakorlatot érnek a munkáltatók. Nem kell semmilyen titkos ipari kémkedésre gondolni :-), ha a kívánt munkakörre vonatkozó álláshirdetéseket nézegetjük és elemezzük 1-2 hétig, hamar képet kaphatunk arról, hogy milyen esélyeink vannak a jelenlegi hátterünkkel. Segíthet esetleg ilyenkor, ha a pályázás során majd feltüntetjük azokat a feladatokat, amik bár nem feltétlenül a korábbi munkakörünkhöz tartoztak, de helyettesítés, áthelyezés miatt ideiglenesen el kellett látnunk őket, ezzel is bizonyíthatjuk, hogy nem vagyunk teljesen kezdők az új területen. Például ha valaki titkárnő volt, de heti 1 alkalommal helyettesítenie kellett a pénzügyi asszisztenst, az 1-2 év alatt kellőképpen beleláthatott a pénzügyi osztály munkájába. Milyenek az elvárt képességek abban az új munkakörben? Meglehet, hogy valaki az ügyfélszolgálati területet tűzte ki magának, de amennyiben a kommunikációs készsége nem megfelelő, nem egy extrovertált, nyitott, segítőkész személyiség, bizony sok elutasításra kell számítania a későbbi pályázások során.  Az a szerencsés, amikor az új szakmai terület “illik” is az anyuka személyiségjegyeihez, képességeihez. Aki például nagyon szépen rajzol, jó kézügyessége van, érzéke a színekhez, a széphez, a stílusos dolgokhoz, és jó kapcsolatteremtő készsége van, próbálkozhat például lakberendezéssel, akit pedig a pontos precíz munkavégzés, a jó számérzék és analitikai készség jellemez, kacsingathat a pénzügy, számvitel, kontrolling felé. Milyen a megkereshető jövedelem az adott szakmában? Bár új utakon járunk, és “önmegvalósíthatunk” is, azért akkor is kell a nap végén valamit tenni az asztalra vacsora gyanánt (s ez bizony pénzbe kerül), arról nem is szólva, hogy a több évig otthon lévő anyuka lelki világának és önérzetének is jót tesz valószínűleg, ha nem csak a párjától függ a családi kassza állapota, de ő is megengedhet magának néha ezt-azt a saját fizetéséből. Mindig vannak olyan munkakörök, hiány szakmák, melyek anyagi megítélése, értékelése...

Tovább...

Pin It on Pinterest

Tájékoztatni szeretnélek, hogy ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérlek, engedélyezd a sütik használatát. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnom a figyelmedet arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye számodra a böngészést. A sütiket természetesen letilthatod a böngésződ beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás