Bejegyzések a következő címkével: "szülési szabadság"

Változások a Munka törvénykönyvében 2020-ban

Szerző: Dátum: 2020. jan. 15. Kategória: GYED-GYES alatt, GYED-GYES utáni visszatérés | 0 hozzászólás

Változások a Munka törvénykönyvében 2020-ban

Bár nagy, mindent átfogó változások már nem várhatóak évek óta a Munka törvénykönyvében, apróbb módosítások, pontosítások minden évben bekerülnek a 2012. július elsején hatályba lépett törvénybe. Persze érthető, hogy a törvények minden egyes módosítását nem tudja vagy szeretné valaki napi szinten követni, hiszen a magyar jogszabályok nem a közérthetőségükről és egyszerű fogalmazásukról híresek, viszont sokszor ezek az apró módosítások is nagy változást jelenthetnek a mindennapi életünkben. A 2020. január elsejével hatályos módosítások közül több is érinti a kisgyermeket nevelőket, így nézzük meg ezeket most részletesebben! Korábban is létezett már a Munka törvénykönyvében a munkavállaló ajánlatára megvalósítandó kötelező részmunkaidős foglalkoztatás, ám ez a 3 éves korig volt csak lehetséges, illetve a három, vagy annál több gyermeket nevelő munkavállalók esetén a legkisebb gyermek 5 éves koráig. A mostani módosítás révén ezt a 4 éves korig lesz követelő, azaz egy évvel tovább jogosultak a munkavállalók a teljes munkaidő felében, 4 órában kérni a foglalkoztatást kisgyermekükre hivatkozva. A három, vagy több gyermeket nevelő munkavállalók esetében szintén egy évvel tolták ki az időhatárt, nekik a 6 éves korig jár a részmunkaidős foglalkoztatás. Ez a módosítás véleményem szerint sokaknak nagyon nagy segítség, hiszen a gyermekek napi logisztikája, a gyermeknevelés és a munkavégzés összeegyeztetése nem kis kihívás, pláne olyan helyzetben nem, amikor maga a munkába járás is időt vesz el egy édesanyától, vagy édesapától. Ne feledjük ugyanis, hogy a Munka törvénykönyve munkavállalót ír, azaz nem csak az anyák, de az apák is igényelhetik a részmunkaidős foglalkoztatást, hogy nagyobb részt vegyenek ki az így fennmaradó időben a gyermek körüli feladatokból.  A módosítás révén egy óvodás gyermek édesapja vagy édesanyja is kérheti a 4 órás foglalkoztatást, s így napi 8 (de a legtöbb helyen inkább 8,5) óra munka és a napi mondjuk 1 óra utazással kalkulált 9-9,5 óra távollét helyett csak 5-5,5 órát kell, hogy távol legyen kisgyermekétől, több időt és energiát szentelve az ő nevelésének, gondozásának. Ám azt sem szabad elfelejteni, hogy továbbra is csak akkor beszélhetünk kötelező foglalkoztatásról a napi munkaidő felében, azaz 4 órában, ha van olyan üres munkakör, amibe a fizetés nélküli szabadságát megszüntető munkavállaló visszatérhet a munkáltatóhoz. Sok munkavállalónak ez nem adatik meg ez után sem, mert a szülés és a fizetés nélküli szabadság után nem tud visszatérni a korábbi munkakörébe, s munkáltatói felmondással vagy közös megegyezéssel válnak meg a felek egymástól. Ugyanígy a gyermekneveléshez kapcsolódik az a törvénymódosítás, ami lehetővé teszi a 2020-ban bevezetett nagyszülői GYED intézménye alatt a munkától való távolmaradást. Ugye idéntől lehetősége van a munkába visszatérő szülőnek és a nagyszülőnek közösen úgy dönteni, hogy a gyermek nappali felügyeletét a szülő munkavégzése esetén a nagyszülő vállalja át, s így a GYED-et ő igényli meg. Ám a dolgozó nagyszülő csak akkor tud a munkától távol maradni, ha a törvény erre lehetőséget ad, így bekerült a 128 §-ba új pontként, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/G.  §-a szerinti gyermekgondozási díj időtartamára fizetés nélküli szabadságra jogosult a munkavállaló. Míg a korábbi megfogalmazásban csak a munkavállalónak járt fizetés nélküli szabadság gyermeke 3 éves koráig, így most a módosítással már a nagyszülő is be lett vonva a fizetés nélküli szabadságra jogosultak körébe – amennyiben a gyermekgondozási díjat ő igényli. További változás a szülői szabadság terén, hogy most már nem csak az anya vagy a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vevő nő jogosult rá, hanem az a szülő is – azaz az apa is –aki gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozza. Változást hozott a versenytilalmi záradékok terén is a 2020-as év, mégpedig egy régóta fennálló, s a gyakorlatban bizony bírósági ügyekben többször is problémát okozó kérdésben, mégpedig a megállapodás írásban vagy...

Tovább...

A szülési szabadság igénylése kötelező?

Szerző: Dátum: 2015. okt. 21. Kategória: GYED-GYES alatt | 0 hozzászólás

A szülési szabadság igénylése kötelező?

Érdekes módon többen is megkérdezték az utóbbi időben tőlem, hogy szükséges-e formálisan, hivatalosan a szülési szabadság igénylése, vagy csak elég, hogy bejelentik a szülés tényét a munkáltatónak. Ha valaki nincs teljesen tisztában a fogalmakkal, valóban érthető, hogy attól fél, újra csőbe húzza a munkáltatója. Pláne, ha a várandósság alatt is voltak már összezördülések a céggel, mint ahogy az egyik olvasóm is ettől fél. Nézzük tehát a tudnivalókat a szülési szabadság igényléséről:   Kit illet meg a szülési szabadság? A munka törvénykönyve szerint az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, s ebből két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot legkésőbb a szülés napján igénybe kell venni, de úgy is ki lehet adni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. Ha te korábban az első gyermeked miatt még fizetés nélküli szabadságot igényeltél, s eddig ezen voltál, akkor a második babád születésével megváltozott a távolléted jogcíme. Mivel a CSED-et a szülési szabadság idejére folyósítják, nincs abban semmi hátsó szándék, ha a munkáltatód azt kéri, hogy válts szülési szabadságra az eddigi fizetés nélküli szabadságról.   Tényleg szükséges a szülési szabadság igénylése? Megjegyezném, hogy a törvény nem írja kifejezetten, hogy igényelni kell (ellentétben a fizetés nélküli szabadsággal, aminek az igényléséről elég egyértelműen rendelkezik, s határidőt is szab hozzá), hanem azt írja, hogy jogosult vagy rá. Ám ha a munkáltatód azt mondja, hogy neki hivatalosan is kell a szülési szabadság igénylése, ám legyen 🙂 Írj nekik egy hivatalos nyilatkozatot, hogy a szülés dátumával (ha nem hamarabb szeretnéd) igénybe veszed a szülési szabadságot, s ezzel egy időben megszünteted a korábban igénybe vett fizetés nélküli szabadságot, ha az előző gyermekeddel voltál odahaza a második baba születéséig. A lényeg, hogy nem igényled, nem kéred, nem engedélyt kérsz rá (mert nem az ő engedélyétől függ, hanem törvényben foglalt jogod), hanem közlöd, hogy igénybe veszed. És kész 🙂   További munkajogi tanácsokat szeretnél, kifejezetten anyukákra szabva, méghozzá ingyen? Add meg a neved, címed, s máris megkapod a hírlevélsorozat első részét néhány percen belül!     Ajánlott bejegyzések:A hét kérdése: vetélés esetén jár-e a szülési szabadság?Most min is vagyok?GYED melletti munkavégzés más munkáltatónálVáltozások a Munka törvénykönyvében 2020-banFelmondási védelem...

Tovább...

A hét kérdése: vetélés esetén jár-e a szülési szabadság?

Szerző: Dátum: 2015. Már. 20. Kategória: Egyéb | 0 hozzászólás

A hét kérdése: vetélés esetén jár-e a szülési szabadság?

Vannak munkajogi területek, amivel nagyon ritkán szembesülünk, hiszen – szerencsére – nem mindennapi eseteket ölelnek fel. Régebben foglalkoztam már azzal a szomorú történéssel, hogy mit tehet egy anyuka, aki szüléskor, vagy ezután elveszíti a babáját, mi illeti meg, meddig maradhat otthon (ezt a cikket itt találod). Ám van egy másik eset is, ami talán ennél is több nőt érint, ez pedig a vetélés. Így az e heti olvasói kérdésünk ezzel a témával foglalkozik.   Kedves Ági! Jelenleg GYES-en vagyok a fiammal, a GYES ideje alatt újra babát vártam, de a 21.héten elhalt, és a 23.héten megszültem. (Jogilag úgy tudom ez a 24.hétig vetélésnek számít.) A szülés utáni 6 hét szabi ilyenkor jár nekem? Nagyon sokat segítene a válaszod. Előre is köszönöm szépen! Üdv, Edus   Kedves Edus! Először is nagyon sajnálom, ami történt veled (és itt egy virtuális ölelés Neked)! A Munka törvénykönyve szerint a szülési szabadság tartama a gyermek halva születése esetén a szülést követően hat hétnél rövidebb nem lehet, de ahogy te is írtad, a kérdés ebben az esetben az, hogy ez szülésnek minősül-e. Erről nem az Mt., hanem a 34/1999. (IX. 24.) BM–EüM–IM együttes rendelete ír, ahol az áll, hogy a “halva születettnek (késői magzati halottnak) kell a magzatot tekinteni, ha 24 hétnél hosszabb ideig volt az anya méhében” (4.§ (2) bekezdés). Azaz a 23. héten történtek nem minősülnek szülésnek, ez vetélés, s ilyen értelemben a szülési szabadság sem jár.     Ajánlott bejegyzések:A Koraszülöttek VilágnapjáraMunkajogi tudásra mindenkinek szüksége van!Egyedülálló anya – Kossuth Rádió interjúA szülési szabadság igénylése kötelező?Minimálbér...

Tovább...

Most min is vagyok?

Szerző: Dátum: 2013. okt. 23. Kategória: GYED-GYES alatt | 16 hozzászólás

Most min is vagyok?

Amióta “anyukás munkajoggal” foglalkozom, állandó kérdés az anyukák részéről, hogy ők akkor most min is vannak? 🙂 “Kedves Ági, azt írod, hogy meg kell szüntetnem a korábban igényelt fizetés nélküli szabadságot, de hát én nem is igényeltem soha… én csak TGYÁS-on voltam, utána meg GYED-en.” Legutóbb pont múlt szombaton válaszolgattam a blogon a kérdésekre, s újra előjött ez a téma. TGYÁS, GYÁS, GYES, GYES… brrr… ennyi ronda rövidítést! Nosza, tegyük gyorsan tisztába a gyereket! Elöljáróban: van a köznapi beszéd, és vannak a szakmai fogalmak. Ritkán én is – általában időhiányban, sietve – slendriánul fogalmazok, de ha nagyon pontosan akarunk lenni, akkor a szakmai fogalmakat tisztázzuk először. Munkajogi fogalom szempontjából azt, hogy anyuka a gyermeke születése napjától, vagy a várható időpontot megelőzően leghamarabb 28 nappal abbahagyja az addig végzett munkát, szülési szabadságnak nevezzük. 24 hétig tart, s ez minden anyukának jár. Ez számos jogosultság tekintetében munkában töltött időnek minősül (igen, ugye milyen fura? :-)), például megilleti az anyukát a fizetett szabadság erre az időre, beszámít a végkielégítésre való jogosultságnál a munkaviszonyban töltött időbe…), egybefüggően kell kiadnia a munkáltatónak, s örökbefogadás esetén is jár. A másik, amivel most megismerkedünk, a fizetés nélküli szabadság intézménye. A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkáltatónak a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Így szól a törvény. Itt már nem csak az édesanya, de a munkavállaló jogosultsága van rögzítve, azaz apa is igényelheti a munkáltatójától (az apukák otthon töltött idejéről egy régi, de még mindig elgondolkodtató postomat itt olvashatjátok, ekkoriban még volt egy tervezet, mely szerint apuka is otthon maradna a svéd modell mintájára 1-2 hónapot). Ez az a fizetés nélküli szabadság, amit vagy megszüntet a munkavállaló (az esetek nagy százalékában az anyuka, a gyermek 3 éves kora előtt, hogy hamarabb visszatérjen dolgozni), vagy ezt veszi igénybe a 3 éves korig. Azaz figyelem: nem a munkáltató dönti el, hogy te még otthon maradsz, mert nincs üres állás, hanem te döntöd el, hogy mikor szeretnéd ezt megszüntetni (természetesen betartva a törvény által szabott határidőket)! Ugye, hogy nem volt eddig egy ronda rövidítés sem? Na, de most majd jön 🙂 Azok a rövidítések, amiket fent említettem, nem munkajogi fogalmak, hanem a pénzbeli ellátások nevei, aminek a folyósítását kérhetitek az otthonlét alatt, ha megfeleltek a jogosultsági feltételeknek (TGYÁS, GYED), illetve a harmadik a GYES egy családtámogatási ellátás. Ezeknek bizony semmi köze a munkajoghoz! Tehát ha nagyon szigorúan nézzük, csak akkor lehet GYES-en, ha leteszed a havi 28.500 bruttó nettóját a földre, és ráállsz 🙂 (analóg módon ez igaz a TGYÁS-ra, és GYED-re). A zavart sokaknál az okozza, hogy ezek időben egybe esnek, azaz a szülési szabadság alatt folyósítják a TGYÁS-t, majd amikor a fizetés nélküli szabadságot igényled, azzal egy időben a GYED folyósítást is kérned kell. De nem GYED-en, GYES-en vagy! Nos, ugye, hogy nem is olyan nehéz? S hogy miért tartom ezt fontosnak? Minél jobban tisztában vagy a jogaiddal, minél inkább ki tudod helyesen fejezni magadat, minél többet olvasol erről, annál kisebb az esélye, hogy a munkáltatód átver téged, vagy hogy te döntesz rosszul téves információk alapján. Rengetegszer hallom, hogy de hát GYES-en vagyok, GYES-t kapok, akkor nem mondhatnak fel, védett vagyok, nem? S ez már nagy tévedés: a GYES semmitől nem véd meg téged, semmilyen felmondástól. A fizetés nélküli szabadság véd meg, azaz ha ezt megszünteted, s visszamész dolgozni GYES folyósítás mellett, nem vagy abszolút védett! Ha még mindig össze vagy zavarva  a munkajogi  kérdésekkel, nem tudod, mikor menj vissza dolgozni, milyen jogaid vannak a visszatéréskor, ezt a könyvet mindenképpen el kell olvasnod! Minden, amit egy kisgyerekes anyukának tudnia kell! KATT IDE!   Ajánlott bejegyzések:A hét...

Tovább...

Pin It on Pinterest

Tájékoztatni szeretnélek, hogy ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérlek, engedélyezd a sütik használatát. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnom a figyelmedet arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye számodra a böngészést. A sütiket természetesen letilthatod a böngésződ beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás