Szakmai önéletrajz – Álláskeresés

Minden, amit tudni akartál a szakmai önéletrajzról, motivációs levélről, állásinterjúról, állásinterjú kérdésekről…

Állásajánlatok, amire inkább mondj nemet!

Szerző: Dátum: 2018. jún. 25. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Állásajánlatok, amire inkább mondj nemet!

Azt hinnénk, hogy ha állást keresünk, s kapunk egy ajánlatot, akkor azt biztosan el fogjuk majd örömmel fogadni, mert hát ez volt a cél, nem? Pedig a dolog nem ilyen egyszerű…  Mint minden váltásnak, ennek is megvan a kockázata, lehet, hogy az újonnan felajánlott állás nem is olyan szép és jó, mint ahogyan azt az első pillanatban gondoltuk, vagy ahogyan a jövőbeli munkáltatónk bemutatta számunkra. Lehet, hogy csak hónapokkal később derül ki, hogy bizony melléfogtunk – s ezért ne is hibáztassa magát senki – de vannak olyan esetek, amikor már a legelején lehet tudni, hogy itt bizony nem stimmel valami. Nézzük, mik azok a jelek, amikre érdemes odafigyelni, hogy a rossz választás kockázatát csökkentsük, s pláne ne hagyjunk ott egy jó állást egy rosszabbért! Van egy olyan mondás a HR-esek között, hogy a cég miatt megyünk valahová dolgozni, de a főnök miatt jövünk el… azaz nem mindegy, hogy ki vezeti, ki irányítja, motiválja azt a csapatot, amiben majd mi is dolgozni fogunk. A jövőbeli főnököd személye gyakran nem kerül ki az első körben, hiszen a nagyobb cégeknél a kiválasztás első köreit a HR-es végzi, s a főnöknek csak az utolsó körben mutatják be a legjobb 3-4 jelöltet, de ennek ellenére lehet tájékozódni erről is. Ismerősök, barátok révén nagyon sok információt meg lehet tudni egy adott osztály vezetőjéről, ha csak megnézzük a Linkedin ismerőseinket, hogy ki hol dolgozott, vagy dolgozik, vagy kinek van ismerőse az adott cégnél, akkor nagy eséllyel lesz egy-két információforrás. Fórumokon, szakmai csoportokban szintén lehet informálódni, de minden esetben szem előtt kell azt tartani, hogy meglehet, elfogult véleménnyel találkoztunk – akár mindkét irányban is. Emellett nyugodtan kérdezzünk rá a HR-essel folytatott interjún, hogy mit lehet tudni a leendő főnökünkről, mi fontos neki, mi a prioritás nála, milyen vezetési stílust képvisel. Ha a főnök „elviselése” ugyanolyan fontos része a munkakörnek, mint a többi elvárás, végzettség, gyakorlat, képesség, akkor az ügyes HR-es ezt virágnyelven, de tudtunkra fogja adni. Így átgondolhatjuk, hogy biztosan ezt szeretnénk-e? Ha sikerül a főnökig eljutnunk, próbáljuk meg az interjú alapján megítélni, milyen ember, milyen a kommunikációs stílusa, s vajon hogyan viselnénk a mindennapokban ugyanezt. Ha havonta csak egyszer beszélünk majd vele, nem olyan vészes egy mogorvább, zárkózottabb, vagy a mi személyiségünktől távol álló főnök, de ha ezen kívül aggályaink vannak a tisztességével, alkalmazottak irányában tanúsított magatartásával kapcsolatban, akkor nyugodtan gondolkozzunk el az állás visszautasításán. A másik fontos szempont a kollégák, hiszen velük fogjuk tölteni a jövőbeli éveink nagy részét. Sok helyen lehetőség van a kollégákkal is megismerkedni, de már az is elég, ha kérdezünk az állásinterjún a csapatról, hányan vannak, ki mit csinál, milyen végzettségűek, mióta vannak a cégnél. Ezeket a kérdéseket lehet okosan úgy burkolni, mintha a munkakörről és a csapatról érdeklődnénk, mintegy saját magunkat próbálva elhelyezni a képben. Ha olyan információkat hallunk, hogy összejárnak munkán kívül is, vélhetően egy összetartó, jó csapatról van szó, nem egy ellenségeskedő társaságról. Ugyanígy érdemes figyelni a benyomásainkra az egész kiválasztás alatt: kellően udvariasan beszéltek-e velünk, figyeltek-e ránk, amennyire lehet, őszinték voltak-e velünk, jó érzésünk volt-e, vagy nem… Ha megfordultunk a cégnél kétszer-háromszor, lehetőségünk volt üldögélni a recepción, hallgatni, hogyan beszélnek egymással a kollégák, hogyan beszélnek az ügyfelekről, főnökökről, napi ügyekről, problémákról, nagyon hamar le tudjuk venni, hogy mi jellemzi a hangulatot. Később nekünk is minden nap ebben kell majd élnünk, dolgoznunk, teljesítenünk, figyeljünk arra, hogy kellemes érzésünk volt-e, vagy inkább visszás, taszító? Köszönnek egymásnak a folyosón? Tegeződnek, vagy magázódnak? Kripta csend van, vagy hangoskodás? Ezek mind-mind árulkodnak egy cégnél uralkodó vállalati hangulatról, kultúráról. A munkakörnyezet szintén nem mindegy, biztosan nekünk is van egy elvárásunk azzal szemben, hogyan nézzen ki a jövőbeli álom munkahelyünk. Ha omladozó vakolat van...

Tovább...

Ezen a 3 dolgon múlik, hogy te kapod-e az állást

Szerző: Dátum: 2018. máj. 11. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Ezen a 3 dolgon múlik, hogy te kapod-e az állást

Közel két évtizedes szakmai tapasztalatom alapján nagyon sokszor meséltem már arról, hogyan is végzik a HR-esek, a fejvadászok a munkájukat, mire figyelnek az önéletrajzban, mit keresnek a kísérőlevélben, s miért is kérdezik azokat a kérdéseket az állásinterjún. Több száz cég HR-ét, vezetőjét ismerem, hiszen évekig ültem velük egy asztalnál, mutattam be nekik több mint ezer álláskeresőt, s ott voltam akkor is, amikor eldöntötték, kit vesznek fel, ki kapja az állást. És igen, van nagyon sok szempont, és rendkívül sokat lehet írni mindenféle furmányos állásinterjú technikáról, meg stresszinterjúról, meg AC-ről, de az egész kiválasztás lényegi alapkövét három dolog adja: ha ennek a háromnak megfelelsz, tiéd az állás… Kíváncsi vagy, mi? Minden egyes (jól megtervezett és elvégzett) kiválasztási folyamat erre a három dologra épül ezt a három dolgot vizsgálja, kutatja a pályázóknál, még ha számtalan megnyilvánulási formája is van. Most nem csak elárulom neked, mi ez a három dolog, hanem abban is segítek, hogy ezt hogyan ismerd fel, hogy mikor kérdez erre rá a HR-es, s hogyan tudod a legjobban prezentálni ezt az állásinterjún.   1. A szakmai tapasztalatod, tudásod Elsődlegesen természetesen az a kérdés, hogy megvan-e a kellő szakmai tudásod és tapasztalatod a munka elvégzéséhez. Ez lehet a végzettséged, egyéb tudásod, ha pályakezdő pozícióról beszélünk, vagy az eddig megszerzett szakmai tapasztalatod, ha már dolgoztál ezen a szakterületen. Erre irányuló interjúkérdések a “Meséljen egy kicsit magáról!”, “Hogyan zajlott a munkavégzés az XY cégnél?” “Milyen feladatai voltak ebben a munkakörben?” Ilyenkor azt szeretnék felmérni, hogy megvan-e a kellő tudásod ahhoz, hogy – természetesen a helyi sajátosságok megismerése után – önállóan tudsz dolgozni, tudod a lépéseket, feladatokat, el tudod-e végezni a munkát. A legjobban erre úgy tudsz felkészülni, hogy rendszerezed magadban az eddigi munkatapasztalataidat, részletesen összeírod, mivel foglalkoztál, milyen feladatokat végzetél, kikkel dolgoztál együtt, mit tapasztaltál a munkád során, s az álláshirdetést is átolvasva megkeresed a közös pontokat. Amit írnak a munkakörről, annak nagyjából fednie kell a te tudásodat, tapasztalatodat, s ezt kell majd szépen bemutatnod az interjú során. Ha tudod, hogy a cég egy új dologra készül, s te abban már tapasztalt vagy, azt külön említsd meg.   2. Milyen a hozzáállásod? Az azonban nem elég, hogy tudod, mit kell csinálni, és tapasztalatod is van, a kérdés az, hogy hogyan fogod ezt csinálni minden nap? Lelkesen? Pontosan, precízen? Motiválva? Együttműködve? Az ügyfél és a cég érdekeit figyelembe véve? Vagy unottan, lustán, munkát kerülve, éppen csak azt megcsinálva, ami kötelező? Nos, ugye te sem szeretnél az utóbbi kategóriába tartozó emberekkel dolgozni? Ha tehát arra terelődik a szó, hogy mesélj el egy nehezebb ügyet, hogyan oldottad meg, miért jöttél el az előző cégedtől, mondj el egy konkrét ügyet, ahogy egy ügyfél problémáját oldottad meg, vagy mi motivál téged a munkavégzés során, s miért szeretnél itt dolgozni, akkor ezt a faktort kutatja a HR-es éppen. Szóval mutasd meg a HR-esnek, hogy te nem vagy lusta, hogy lelkes vagy, s a hozzáállásod pedig egyenesen szuper! Készülj fel a cégből, olvass utána, kérdezz, légy érdeklődő. Készülj fel 2-3 olyan valós, tényeket, adatokat tartalmazó történettel, ahol az ügyességed, lelkesedésed, hozzáállásod mentette meg a helyzetet, legyen az egy ügyfélpanasz kezelése, vagy egy sürgős projekt befejezése, vagy csak egy káoszos munkahelyi helyzet frappáns megoldása. (Mindig legyen a fejedben, hogy egy-egy hiányzó tudásrészt meg lehet tanítani gyorsan bárkinek, de a lusta, nemtörődöm hozzáállást nem lehet megváltoztatni egy alkalmazottnál! Ezt a HR-esek is tudják!)   3. Illesz-e a munkahelyi kultúrába? Minden cégnek megvan a sajátos légköre, stílusa, működése… van, ahogy szigorú szolgálati utak vannak, s még a szomszéd irodában ülő kollégák sem tegezik egymást, van, ahol meg a nagyfőnök is bratyizik a portással. Van olyan osztály, ahol az kollégák teljesen egyedül dolgoznak,...

Tovább...

Kilenc praktikus tipp munkanélkülieknek

Szerző: Dátum: 2018. Már. 09. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Kilenc praktikus tipp munkanélkülieknek

Aki az állását vesztette el, az sokkal többet veszített, mint „csak a munkáját”. Sokan a munkájukkal, a szakmájukkal azonosítják magukat: fodrász vagyok, könyvelő vagyok, adótanácsadó vagyok, mérnök vagyok. Azzal, hogy kirúgnak, leépítenek minket, nem csak a megélhetésünket, az emberi kapcsolataink egy részét, a megszokott környezetünket, de akár az identitásunk egy részét is elveszíthetjük. Az első napok, hetek lesújtó érzése után nagyon fontos, hogy ne hagyjuk magunkat el, hogy minél hamarabb talpra álljunk, s bár a trauma biztosan megviselt minket, továbblépjünk, s a jövőre koncentráljunk.   Készítsünk tervet ! Az álláskeresés sikere sokszor azon múlik, hogy tudatosan, tervszerűen cselekszünk-e! Üljünk le, s írjuk össze a tapasztalatunkat, erősségeinket, tudásunkat, egyedi jellemzőinket. Gondoljuk végig, miért vagyunk jó munkaerő, ha kell, tanuljunk a múltbeli hibáinkból. Tűzzük ki, mi lesz az új célunk: mennyi időn belül, milyen területen fogunk elhelyezkedni. A célunk legyen reális, de kihívást jelentő! Ezután készítsünk akciótervet: pontosan mit teszünk meg ezért az elkövetkezendő időben napról napra, hogy elérjük ezt a célt? Ez lesz a segítségünk a következő hetekben, hónapokban.   Alkalmazzunk minél több álláskeresési módszert! Sokan még ma is csak a hirdetések böngészését gondolják álláskeresésnek, holott a meghirdetett állásokon túl nagyon sok üres munkakör van, ami soha nem kerül ki nyilvánosan a munkaerőpiacra, csak ismerősök útján lehet tudomást szerezni róluk. Ezért is fontos, hogy az első pillantásra könnyű és kockázatmentes álláshirdetések böngészése mellett merjünk direkt kereséssel kiszemelt cégekhez fordulni, állásbörzékre járni, belevetni magunkat a kapcsolatépítésbe, szakmai klubokhoz, csoportokhoz csatlakozni. Használjuk ki az internet és a közösségi média adta lehetőségeket, regisztráljunk a Linkedinre, keressük meg volt kollégáinkat, iskolatársainkat a Facebook-on, s lépjünk kapcsolatba velük. Minél több módszert, eszközt alkalmazunk, annál nagyobb a siker esélye!   Profi módon készüljünk fel minden egyes állásinterjúra! Ha nem kerestünk állást egy ideje, valószínűleg kijöttünk a gyakorlatból. Mit is kell erre a kérdésre válaszolni? Vajon most mire gondol a HR-es? Jól szerepeltem, vagy elvágtam magam alatt a fát? Rendkívül sok tanácsot lehet találni az interneten, de ha anyagilag megtehetjük, érdemes egy karrier tanácsadóhoz is elmenni, aki szakmai tapasztalatával gyorsan felkészíthet minket az önéletrajzírás vagy állásinterjú kihívásaira. Néhány alkalom után olyan profi eszköztárral fogunk rendelkezni, amivel hetekkel, vagy hónapokkal hamarabb lesz állásunk, s így azonnal kifizetődik ez a befektetés.   Tartsuk meg a napi ritmust továbbra is! Ha állás nélkül van valaki otthon, könnyen belesüllyedhet abba a nagy és kényelmes, dagonyázós mocsárba, amit önsajnálatnak hívnak. És ebből igen nehéz kimászni. Ne hagyjuk tehát az időt haszontalanul kifolyni a kezeink közül, hanem tartsuk meg továbbra is a régi ritmust – mint amikor még dolgoztunk. Reggel felkelünk, munkába megyünk, dolgozunk, délután befejezzük, hazamegyünk, másnap folytatjuk. Tehát reggel keljünk fel, végezzük el a szokásos álláskeresési feladatokat. Nézzük meg, mi van mára kitűzve, mit írtunk a naptárunkba: álláshirdetések átnézése, utána két direkt pályázás a kiszemelt cégekhez, felhívni az egyik ismerőst a múltkori találkozó miatt, ő fog majd beajánlani egy új céghez. Délután kettőkor egy kávé az egyik volt iskolatárssal, aki mesél a munkájáról (információgyűjtés a munkaerő-piacról) majd utána még egy gyors böngészés a neten, hogy felkészüljünk a holnaputáni interjúra.   Sportoljunk! A mozgás, a fizikai erőkifejtés pozitív hatással van a boldogsághormonokra, azaz sokkal jobb hangulatba kerülünk, ha sportolunk. Ez lehet futás, torna otthon, vagy csak egy kiadós, gyors tempójú séta.  A motivációnkra, a lelkierőnkre is jó hatással van, ha újabb és újabb egyéni csúcsokat döntünk meg a sport terén. Ha megy az öt kilométer futás összeesés nélkül, akkor miért is riadnánk meg egy telefonos interjútól???   Aludjunk eleget! Csábító lehet, hogy éjszakáig nézzük a TV-t, mert holnap úgysem kell felkelni, de igenis fel kell kelni, szóval a végtelen sorozatnézést halasszuk a hétvégékre. Ha pedig mégis bámuljuk a képernyőt, érdemes olyan filmet...

Tovább...

Mi található rólad az interneten?

Szerző: Dátum: 2017. ápr. 13. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Mi található rólad az interneten?

Azt gondolod, hogy a magánéleted rejtett marad a HR-esek elől? Hogy a múltbeli munkahelyeidből, tapasztalataidból csak azt mutatod meg, amit éppen szeretnél? Hogy több adat nincs rólad az interneten? Rossz hírem van: tévedsz! A legtöbb álláskeresőről sokkal több adat, információ, fotó található meg, mint azt ő hiszi… márpedig ha megtalálható, akkor azt nagy valószínűséggel meg is nézi valaki, s levonja magának a következtetéseket belőle… s hogy milyeneket? Nos, ez már rajtad is múlik! Néhány héttel ezelőtt egy vezető állású ügyfelemmel álláskeresési tanácsadás keretén belül az online jelenlétét ellenőriztük le, s tettük rendbe. Először úgy volt vele, hogy nem is olyan fontos dolog ez, de ahogy leültünk a laptop elé, s megmutattam, mi mindent találnék róla, ha én lennék az utána kutakodó HR-es, igencsak meglepődött… Korábbi munkahelyek és saját vállalkozás a múltból, amik közül kettőt nem szeretett volna feltüntetni az önéletrajzában, néhány olyan fotó, ami már ősrégi volt, vagy igen előnytelen képet festett róla, s a magánéletéről is találtunk kisebb információkat, amit ő viszont kifejezetten nem szeretett volna a nyilvánosság elé tárni. Így elkezdtünk szelektálni, töröltetni, rendbe tenni.   Mit tegyél, ha te is hasonló helyzetben vagy? Nem kell felsővezetőnek lenni ahhoz, hogy igényed legyen arra, hogy az internetes lenyomatod megfeleljen egy korrekt, megbízható szakember múltjának. Véleményem szerint senkinek sem árt időközönként egy kis “önguglizás”, amikor szépen, módszeresen felderíti, mi található róla az internetes keresőkben, s ez milyen fényt vet rá. A legegyszerűbb kezdés a saját nevünk beírása, ha erre kijönnek találatok, akkor egyenként végig kell nézni mindet, hogy rólunk szólnak-e egyáltalán, s ha igen, akkor kifejezetten azzal a szemmel nézzük, hogy örülnénk-e neki, ha ez az álomállásért folytatott harcban a HR-es szeme elé kerülne. Szokták kérdezni, hogy hány oldalt kell végigböngészni, erre nincs kifejezett szabály. Én az ügyfeleimmel az első 10-20 találati oldalt szoktam végignézni, azaz 100-200 linket. Igen, tudom, ez soknak tűnik elsőre, de lehet, hogy rólad nincs is ennyi találat, s ha mégis, valljuk be, ez nem egy fél napos munka, gyorsan lehet vele haladni (viszont ha nagyon szeretnéd azt az állást, akkor ne légy lusta!). Ugyanezt meg szoktam tenni kifejezetten a képekre kattintva, azaz csak a képtalálatokat szelektáljuk, hiszen ugye tudjuk, egy kép többet mond ezer szónál… és itt szoktak nagyon sokan elszörnyedni, hogy miket lehet találni róluk… (ezt nem is részletezem tovább).   És most jön a radírozás! Ha ezt megcsináltad, akkor jön a neheze: ami nem felel meg, azt el kell tüntetnünk. Erre két lehetőséged van, az egyik, hogy magát a honlap tulajdonosát keresed fel, s egy rövid indoklással kéred az adott tartalom törlését. Ezt a legtöbb helyen a webmester végzi el, azaz neki kell írnod. Az ügyfelemmel együtt megfogalmaztuk, hogy miért kérjük az adott link és kép törlését – nem releváns, régi, stb… – és elküldtük az adott weboldal webmesterének, ahol kifejezetten meg volt ilyen kapcsolat jelölve. Ahol nem, ott a weboldalon található info@ e-mailcímre küldtük a törlési igényt, s egy helyen – mivel semmilyen kapcsolatba lépési adat (e-mailcím, telefon) nem volt – a domainnév tulajdonosát kellett előkerítenünk, s neki írni. (Ha hu-s domain-ről van szó, ezen a weboldalon tudsz utána nézni a tulajdonosnak.) A másik megoldás, hogy nem magát a weboldalt, képet, bizalmas adatot tünteted el (bár én ezt szeretem jobban), hanem csak a google keresőből veteted ki. Erre már lassan 3 éve van lehetősége minden EU-s állampolgárnak, Európai Unió Bíróságának határozata alapján, ha az a bizonyos adat nem megfelelő, nem releváns, elavult. Ehhez a Google saját adatlapot biztosít, melyet ide kattintva érhetsz el. Készülj fel, hogy az űrlap kitöltése, a törölni kívánt tartalmak és indoklás mellett a személyazonosságod igazolása is kell majd, azaz valamilyen fényképes igazolvány másolatát is kell csatolnod. Ezt...

Tovább...

Mit ne írjunk bele az önéletrajzunkba?

Szerző: Dátum: 2017. Már. 14. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Mit ne írjunk bele az önéletrajzunkba?

A szakmai önéletrajz minket képvisel, így fontos, hogy minden benne legyen, ami a mellett szól, hogy mindenképpen érdemes minket behívni egy személyes interjúra. Mi a jobb stratégia, szépen szelektált és jól megszerkesztett információkat tálalni, vagy őszintén megmutatni a teljes szakmai múltunkat?   Valljuk be, mindenki kozmetikázza az önéletrajzát, és ez nem elítélendő dolog. Miért is kéne a több mint 20 éves munkatapasztalattal a háta mögött pályázó szakembernek Ádámnál és Évánál kezdeni, ha szakmai tapasztalatából maximum az utolsó 5-6 év releváns az új munkakör szempontjából? Hiszen a HR-esnek is időt spórolunk, ha célzottan írjuk bele azokat a tényeket, adatokat, ami segít számára meghozni a döntést, hogy behívjon-e minket az állásinterjúra. Ám a HR-es oldaláról ez néha másképpen néz ki. És ha átülök az asztal túloldalára, és munkáltatói fejjel gondolkodok, valóban zavaró, hogy csak az állásinterjún derül ki, hogy a CV-ben feltüntetett középfokú angol nyelvvizsga valójában csak passzív nyelvtudás-szintet takar. Vagy, hogy a 2012-2013-ig feltüntetett munkahely, azaz 1-2 éves szakmai tapasztalatot sejtető adat mögött csak egy 2012 decemberétől 2013 februárjáig tartó munkaviszony rejlik, tehát csak három hónapos munkatapasztalata van a pályázónak.   A leggyakoribb lódítások   Nem mindegy tehát, mit titkolunk el. Nézzük, melyek a leggyakoribb lódítások a munkaerőpiacon, és melyek a bocsánatos bűnök! 1. Ha van gyereke, azért, ha nincs, azért, mert majd lesz neki… Idehaza sajnos a női munkavállalók levakarhatatlan stigmája a gyermekvállalás „veszélye”. A huszonéves női pályázót úgy mérlegelik, mint aki nemsokára szülni fog, a kisgyermekest úgy, mint aki megbízhatatlan, de még a 35-ön felüli, gyermektelen nők sem nyugodhatnak meg: ők a „legveszélyesebbek”, hiszen ketyeg a biológiai órájuk, bármikor szülhetnek! Nem csoda hát, hogy egyre többen egyszerűen kihagyják családi állapotukat és a gyermekeiket a szakmai önéletrajzból, mellesleg valljuk be, ezekből nem is lehet következtetni arra, mennyire jó valaki a kettős könyvelésben, a bolti eladói munka fortélyaiban, vagy a problémás ügyfelek kezelésében. Arra persze nagyon jók ezek a tények, hogy a HR-es gyorsan eldöntse, ez a pályázó nem olyan jó, így nem is kell behívni és időt tölteni vele. Hogy valójában mit veszít, mert nem ismeri meg a jelentkező képességeit, motivációját, lojalitását, az sajnos sok esetben nem is jut eszébe. A hozzám forduló anyukáknak azt szoktam ajánlani, hogy ha úgy érzik, az eddigi pályázásuk sikertelen volt a gyermekek miatt, hagyják ki nyugodtan az önéletrajzból, s próbálják meg így a következő állást megpályázni. Ha így behívják őket állásinterjúra, a gyermekekről csak akkor beszéljenek, ha már a szakmai bemutatkozáson és a mellettük szóló érvek felsorolásán túl vannak, s röviden, tömören beszéljenek a családi háttérről. Azaz először adják el magukat, s aztán jöjjön a „fekete leves”. 2. Szintén gyakori elhallgatott adat a túlképzettség, vagyis amikor például egyetemi diplomával jelentkezik valaki olyan munkakörbe, ahová a középfokú végzettség is elég lenne. A HR-es ugyanis azt gondolhatja, hogy a pályázó sokkal többet tud, valószínűleg többet is kereshet egy magasabb munkakörben, így attól félne, hogy hosszú távon az alacsonyabb munkakör nem fogja kielégíteni, és csak addig marad, míg egy másik állásajánlatot nem kap. Ami azonban egyáltalán nem biztos, hiszen maga az egyetemi végzettség még nem jelent semmit. Ha valaki fél éve van állás nélkül, vagy egyáltalán nem szeretne a tanult szakmájában elhelyezkedni, nem zavarja az alacsonyabb szint. Erre lenne ugye az állásinterjú, hogy felmérjük a pályázó motivációját, jövőbeli terveit, hozzáállását, csak ez ugye megint idő és energia a HR-es részéről. Ezért én magam is azt szoktam tanácsolni, hogy hagyjuk ki, ami nem tesz hozzá plusz információt, többletet, erős érveket a szakmai profilunkhoz, és csak azokra az adatokra koncentráljunk, amelyek a munkakörhöz kellhetnek. Így nem történhet meg az a nem ritka dolog, hogy a jövőbeli főnök – attól félve, hogy jobb iskoláink vannak, mint neki, és idővel...

Tovább...

Állásbörzék 2017 tavaszán

Szerző: Dátum: 2017. jan. 24. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Állásbörzék 2017 tavaszán

Nincs is pompásabb alkalom egy állásbörzénél, hogy felmérd, mennyit is érsz a munkaerő-piacon, hogy gyakorold az interjúzást, hogy szemtől szembe kerülj a döntéshozókkal, HR-esekkel, s hogy felmérd a bérigényedet… Kell még további indok? Ugye, nem! Nosza, akkor elő a naptárral, s írd be a neked fontos időpontokat az alábbi listából…   2017. február 22-23. Óbudai Egyetem: http://allasborze.uni-obuda.hu/#student 2017. március 8-9. HVG Állásbörze, Országos Képzési és Karriernapok http://hvgallasborze.hu/hu/ 2017. március 21-22. Jogász Állásbörze http://www.jogaszallasborze.hu/ 2017. március Pécsi Tudományegyetem Karriernap http://ptekarrieriroda.hu/munkaltatoknak/allasborze.html 2017. március 22-23. Műegyetemi Állásbörze http://www.allasborze.bme.hu/hu/latogatoknak/ 2017. április Szent István Egyetem http://allasborze.szie.hu/szie-allasborze-2017-ben 2017. április 12. Pannon Egyetem http://www.kairo.uni-pannon.hu/ 2017. április 26. Debreceni Egyetem, Állás- és Szakmai Gyakorlati Helyek Börze http://unideballasborze.hu/ (Több helyen nincs még pontos dátum, figyeld a rendezvények weboldalát!)   Az állásbörzére pedig készülni kell, ezt egy okos álláskereső már régóta tudja! Keresd fel időben a rendezvény oldalát, regisztrálj be az ingyen tanácsadásokra, használj ki minden lehetőséget! Sok sikert!   Ajánlott bejegyzések:Az állásbörzézés tízparancsolataChecklista az állásbörzéhez – 2. részChecklista az állásbörzéhez – 1. részNem a ruha teszi?Hogyan szerepelj sikeresen a videós...

Tovább...

Testre szabott állásajánlatok, maximális diszkréció – itt a BeMyBoss!

Szerző: Dátum: 2016. dec. 14. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Testre szabott állásajánlatok, maximális diszkréció – itt a BeMyBoss!

Jó lenne végre egy új állás, de unod a CV adatbázisokat, a kismillió kitöltendő rovatot, vagy félsz, hogy lebuksz, mert a főnököd megtalálja a CV-det az egyik nyilvános adatbázisban? Megjelent egy forradalmian új platform a magyar munkaerő-piacon, amit érdemes kipróbálnod, ha a fentiek igazak rád! A BeMyBoss kitalálóival, Kárpáti Tímeával, Márai Lacival és Gombos Marcival beszélgettem erről az új lehetőségről… Mesélj egy kicsikét a BeMyBoss-ról, miben más ez, mint a többi szokásos CV adatbázis? Marci: A BeMyBoss egy olyan szolgáltatás, amely a munkavállalót, és a munkavállaló igényeit helyezi középpontba. Mi kompetenciák, skillsetek alapján párosítjuk össze a munkáltatókat a munkavállalókkal. Ez egy sokkal hatékonyabb folyamat, mint az eddigi megoldások, hiszen automatizált és közben mégis testre szabott. A keresés anonim, az ajánlatok pontosak, a munkavállalókat nem spameljük nem megfelelő ajánlatokkal – nekik ez fontos, ezért velünk maradnak.  Így az eddigi megoldásoktól eltérően ezzel a módszerrel elérjük a passzív álláskeresőket, akik a munkaerőpiac krémjét jelentik. Ugyanezért ez a szolgáltatás nagyon hatékony a munkaadóknak is. Timi: Amikor hozzánk jelentkezik az álláskereső, ő maga adja meg a rendszerünkben a fontos adatokat magáról, így elkészül a profilja, amit alapesetben fél évig tárolunk. (Természetesen hosszabbításra van lehetőség, és erre biztatjuk is a hozzánk jelentkezőket, hiszen ki tudja, mikor érkezik majd meg álmainak állása.) A munkáltatók hasonlóképpen tesznek, amikor új munkavállalót keresnek: regisztrálnak, és ezzel elkészül egy összefoglaló a keresett jelöltről, amely a fizetési feltételek mellett tartalmazza azt is, hogy miért érdemes az adott cégnél az adott pozícióban dolgozni. A megadott paraméterek alapján a rendszerünk összepárosítja a keresletet és a kínálatot, majd küld egy anonim listát az elérhető jelöltekből a munkáltatónak. Aki aztán a listából választ, kikkel szeretné felvenni a kapcsolatot, akiknek mi kiküldjük a megkeresést. Kölcsönös szimpátia esetén aztán folytatódik a felvételi folyamat a szokásos módon tovább.   Mi motivált titeket egy ilyen platform létrehozására? Timi: Már évek óta dédelgettem magamban az ötletet. Igazából onnan indult ki az egész, ahogy láttam, hogy az emberek fejvadászok elérhetőségeit keresik álláskeresési  céllal (pedig mint tudjuk a fejvadász megbízásra keres csak), hogy mekkora macerát jelent az álláskeresés, hogy  egy álláskeresőnek hány és hányféle formot kell kitöltenie pályázáskor, hogy mekkora gondot jelent egy jó önéletrajz összeállítása. De a másik oldal is érdekes volt: a munkaerőpiacon iszonyú nagy a zaj, és nagyon nehéz megtalálni pont azt a munkavállalót, akit a munkáltató keres. Hosszadalmas előszűréseket, drága folyamatot jelent ez mindenkinek. Lényegében ezerféle problémát okoz az, hogy a kereslet és a kínálat sokszor nem találkozik. Rengetegszer hallottam azt is, hogy „fizetnék is egy fejvadásznak azért, hogy keressen nekem egy jó állást” – ez természetesen a törvényi tiltások miatt nem megoldható, de jól kifejezi az igényt a szolgáltatásra.   Mesélsz egy kicsit a csapatról, aki a BeMyBoss mögött áll? Timi: Jelenleg rajtam kívül még ketten vannak a szorosan vett csapatban: Márai Laci, aki a BeMyBoss mögötti technológiát gondozza, és Gombos Marci, aki az ügyfélkapcsolatokat építi. Médiapartnerünk az Emerald Public Relations, akiknek köszönhetjük azt, hogy a BeMyboss ismertsége ilyen szép ütemben fejlődik. Laci és Marci tapasztalt startupperek. Laci a mentorom is egyben, nélküle ezt nem tudtam volna így megcsinálni. Marci később került közénk, muszáj volt üzletkötői erőforrást is bevonni, mert egyedül nem győztem. Mindketten a szakmájuk legjobbjai, lendületesek, professzionálisak, imádok velük dolgozni.   Milyen előnyöket nyújtotok egy álláskeresőnek a szokásos adatbázisokkal szemben? Laci: A BeMyBoss egy anonim, automatizált, személyre szabott szolgáltatás. A munkavállaló CV-jét feldolgozzuk, és az abban levő információk alapján fog személyre szabott ajánlatokat kapni. Ezzel szemben a többi álláskereső portálnál a CV adatbázis egy melléktermékként áll elő, nem naprakész, ezért nem hasznos a munkaadóknak és alkalmatlan a passzív munkavállalók elérésére. Emellett bennünk azért bíznak meg a munkavállalók, mert csak azoknak a munkáltatóknak fedik fel...

Tovább...

Milyen kérdéseket tegyünk fel az állásinterjún?

Szerző: Dátum: 2016. Sze. 30. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Milyen kérdéseket tegyünk fel az állásinterjún?

Ha nagy nehezen bejutottál az állásinterjúra, s vége az első 30-40 percnek, jól kifaggattak, s nagyjából úgy érzed, minden kérdésre válaszoltál, talán fellélegzel, s úgy gondolod, lassan vége. Nem, tévedsz! Most kezdődik csak a második menet! Ha az interjúztató felteszi azt a kérdést, hogy És Önnek van-e kérdése?, akkor bizony te jössz… Lássuk tehát, milyen kérdéseket tegyünk fel az állásinterjún?   Miért kell neked is kérdezned? Azzal, amit kérdezel, nagyon sokat tudsz javítani a megítéléseden, a szakmaiságodon, megmutathatod, hogy érdeklődsz, motivált vagy, s reális elképzelésed van a munkakörről. Mindemellett rendkívül hasznos információkat szerezhetsz ahhoz, hogy jó döntést hozzál.  Nagyon figyelj arra azonban, hogy az alább felsorolt kérdéseket ne ész nélkül tedd fel, tekintet nélkül arra, hogy miről beszélteket már korábban az interjú alatt. Ha valamire már választ kaptál az interjúztató elbeszéléséből, figyelmetlenségre vall újra megkérdezni!   Milyen kérdéseket tegyünk fel az állásinterjún? Én most 5 kérdést mutatok be, de a lista ennél sokkal hosszabb lehet, munkakörtől, pozíció szintjétől, iparágtól függően. Ha felvennének, milyen feladataim lennének? Részleteket tudhatsz meg a munkakörről, s jelzed a kérdéseddel, hogy érdeklődsz a részletek iránt is! Kikkel fogok együtt dolgozni, ha én leszek a kiválasztott jelölt? Információkat tudhatsz meg a csapatról, akikkel a munkaidőd nagy részét fogod tölteni. Milyen elvárásokat támaszt a cég azzal szemben, aki betölti ezt a munkakört? Mire figyeljek nagyon már az elejétől fogva? Ezzel a kérdéssel megmutatod, hogy tudatosan figyelsz arra, hogy jó eredményt hozz, s megtudod, mire kell figyelned, hogy megfelelj a próbaidő alatt. Meg tudná mondani, hogy mi tette sikeressé az elődömet? vagy Tudna arról mesélni, hogy miért volt az elődöm sikertelen ebben a pozícióban? Az egyik legjobb kérdés, azt hiszem, nem is kell magyarázatot hozzáfűzni. Mikor kaphatok visszajelzést a pályázatomról, hogyan zajlik tovább a kiválasztás? Ezt sokat elfelejtik, pedig alap kérdés 🙂 Ha azon túl, hogy milyen kérdéseket tegyünk fel az állásinterjún, további kérdéseid is vannak álláskereséssel kapcsolatban, figyelmedbe ajánlom a blogom többi cikkét, s ezt a lehetőséget is, ahol a HR-esek és interjúztatók összes trükkjét, titkát elárulom neked: https://dolgozomami.hu/online-allaskeresesi-tanfolyam   Ajánlott bejegyzések:Stresszinterjú – avagy a tudatos szemétkedés10 állásinterjú hiba, amit sose kövess elHogyan szerepelj sikeresen a videós állásinterjún?Mit válaszolj, ha megkérdik az állásinterjún, hogy hány gyermeked van?Mit tudj meg a cégről állásinterjú...

Tovább...

Stresszinterjú – avagy a tudatos szemétkedés

Szerző: Dátum: 2016. Júl. 21. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Stresszinterjú – avagy a tudatos szemétkedés

A minap hívott egy volt iskolatársam, hogy kikérje a véleményemet a pályázati anyagáról, s az eddigi tapasztalatáról. Mivel nagyjából követtem az életútját, tudtam, hol dolgozott az elmúlt években, milyen pozíciókban, milyen cégeknél, s emlékezve a korábbi személyiségjegyeire – magabiztos, ügyes, törekvő, agilis – nem nagyon értettem a kérdését. Szerintem abszolút jó úton járt, vezetői pozíciót töltött be már évek óta, így megkérdeztem, miért gondolkodik most épp ezen. Válaszából kiderült: állásinterjún járt nemrég, ahol egy stresszinterjú keretén belül nem igazán azt kapta, amihez eddig hozzászokott… És természetesen ha a sok évi tapasztalat, magas fizetés, jó nevű vállalatok és munkahelyi sikerek után valaki a arcába dobja azt a kérdést, hogy “Nem gondolja, hogy már sokkal tovább kéne tartania a karrierjében, mint ahol most van?”, egy erős önbizalommal rendelkező szakember is elgondolkodik egy kicsit, hogy most akkor tényleg gond van vele? Rövid úton kiderítettem néhány kérdés után, hogy tényleg stresszinterjún vett részt, amit  – a jelek szerint – nem túl jól végzett a HR-es kolléga. Amikor álláskeresési tanácsadás alatt interjútechnikákról beszélgetek az ügyfeleimmel, sokakat érdekel-izgat ez a téma: milyen is lehet egy stresszinterjú, mit kérdeznek tőlem, hogyan kell válaszolni? S a másik oldalt is ismerem: kezdő személyzeti tanácsadókat tanítva állandó kérdés volt a részükről, hogy de a stresszinterjút mikor tanítom már meg nekik? 🙂  Vajon tényleg olyan fontos és hasznos a stresszinterjú, vagy csak a misztikum, ami körüllengi, az teszi ilyen érdekessé?   Mi is az a stresszinterjú? Stresszinterjú során az interjúztató, a HR-es olyan helyzetet teremt, amiben azt szeretné lemérni, hogy a pályázó milyen mértékben tűri a stresszhelyzeteket, s hogyan reagál. Ezt vagy olyan kérdésekkel lehet elérni, ami kibillenti az álláskeresőt a komfortzónájából (szokatlan, meghökkentő, finoman – vagy durvábban – sértegető), vagy olyan helyzetekbe hozza az álláskeresőt, amire nem számított, ami a türelmét teszi próbára (hosszabb várakoztatás, lekezelő, becsmérlő, oda nem illő viselkedés…)   Kinél szoktak stresszinterjút csinálni? Logikusan annál az álláskeresőnél alkalmazzák a stresszinterjú technikát, akinek a munkája során fontos a stressztűrés. Ám ez nem ilyen egyszerű a gyakorlatban: például annál a felsővezetői titkárnőnél, akit a gyakran ordítozó és lekezelően viselkedő igazgató mellé keresünk, más kérdések teszünk fel, mint annak az ügyfélszolgálatosnak, aki néha problémás ügyfelekkel kell, hogy foglalkozzon telefonon, vagy annak a munkatársnak, akinek a munkája sok várakozással jár. A stresszinterjú sosem öncélú eszköz, csak akkor szabad alkalmazni, ha a HR-es gyakorlott, s a betöltendő munkakör tényleg megkívánja ezt.   Tényleg olyan jó eszköz a stresszinterjú? Nos, a stresszinterjú hasznosságáról a szakemberek is vitatkoznak. Saját tapasztalatomra alapozva mondhatom, hogy sokkal nagyobb a füstje, mint a lángja a stresszinterjúnak: igen ritkán volt értelme alkalmazni a több, mint 15 éves szakmai múltamban, pedig több ezer állásinterjút vezettem. A legtöbb esetben bőven elég, ha alapos kérdésekkel, jól felépített interjún felméri a HR szakember azt a kompetenciát, amire kíváncsi, anélkül, hogy megalázná, vagy kellemetlen helyzetbe hozná a pályázót. Az ismerősöm esete is mutatja, hogy sajnos az amúgy néha jól alkalmazható eszköz kétélű fegyverré válik az alkalmatlan HR-es kezében: mivel az interjú végén nem oldották fel ezt a feszültséget, nem mondták el neki, hogy a kissé talán szokatlan kérdések azt voltak hivatottak szolgálni, hogy megnézzék, mennyire bír terhelés alatt is teljesíteni, egyrészt ő rossz véleménnyel, rossz érzéssel távozott. Másrészt ez az egész cégre kihat, hiszen ki szeretne ezek után itt dolgozni, ahol ennyire bunkó a HR-es, vagy a vezető? Ő biztosan nem, s abban is biztos vagyok, hogy mindenkinek elmondta ezt a tapasztalatát…   Mit csinálj, mint álláskereső, ha mégis stresszinterjún találod magad? A válasz egyszerű: ha a stressztűrésedet akarják tesztelni, mutasd meg, hogy stressztűrő vagy. A legtöbb kérdést korrekten, magabiztosan, határozottan de udvariasan válaszold meg. Ne vedd át a hányaveti, sértegető stílust, hanem...

Tovább...

Testbeszéd az állásinterjún

Szerző: Dátum: 2016. jún. 08. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Testbeszéd az állásinterjún

Amikor megérkezik a meghívás az állásinterjúra, sokan nyeregben érzik magukat, már csak beszélgetni kell. Igen, de legalább hárman fognak beszélgetni: az interjúztató és az álláskereső, no meg az álláskereső teste. Vajon utóbbi ugyanazt fogja „mondani”, amit az álláskereső vagy annak pont az ellenkezőjét? A kiválasztással foglalkozó szakemberek számára tény, hogy legalább olyan sokat árul el az álláskeresőről a beszéde, a gesztikulációja, a reagálásai, mint a beszédének tartalma. Az elhangzottak és a látottak-észrevettek közötti ellentmondások miatt a megfigyelőnek ráadásul „valami nem stimmel” érzése is keletkezhet. Amikor a HR-es szakember először találkozik az álláskeresővel, az első pillanatban máris több inger éri: milyen az illető testtartása, milyen gyorsan lépked, milyen a távolságtartása, mennyire magabiztos a kézfogása, milyen a szemkontaktusa, milyenek a gesztusai az első pillanatban, mosolyog-e – és a hanglejtést, hangtónust is ide számítják. Fojtogató helyzetek Fellépésünkből igyekeznek benyomást szerezni a személyiségünkről. A magyar nyelvben szép kifejezően gerinces embernek nevezett típus egyenes, megbízható, őszinte – azaz kihúzza magát, nem görnyed össze, a gerince egyenes, nem görbe. A járás gyorsaságából-lassúságából lehet a munkatempóra, dinamikára következtetni, és azt mind tudjuk, hogy egy jó kézfogás fél siker! Széles körben elterjedt kifejezés a „döglött hal” kézfogás, nos, ezt valóban érdemes elkerülni. A jó kézfogás nem túl erős, nem roppantja össze a másik fél kezét, de határozott. Az „ideális” álláskeresői kéz ápolt, tiszta, nem izzad. Az sem mindegy, milyen pozitúrában ülünk az interjú alatt. Női jelölteknél számtalanszor találkoztam azzal a védekező reakcióval, hogy a táskájukat az ölükben tartják: mintegy védelmet képezve önmaguk és az interjúztató fél között. A védekezés, a bezárkózás érzését adhatja a keresztbe font kar vagy a keresztezett lábak látványa is. Az sem tesz túl jó benyomást, ha az álláskereső eldobja magát a székben, és szétterpesztett lábakkal hátradőlve ül – férfi jelölteknél ez sajnos gyakran volt alkalmam megfigyelni: túl lazák, hanyagok voltak az interjún is, és később a munkában is. A gesztikuláció szintén sokat elárulhat a potenciális jövőbeli munkatársról. Aki sokat babrál az asztalon direkt ott felejtett tollal, gemkapoccsal, az bizony izgul: az önuralom nem a fő erőssége. Míg a nyílt kéztartás és a mérsékelt, de a beszédet jól követő és hangsúlyozó gesztikuláció, az asztalon tartott, és nem az asztal alatt rejtegetett kéz összerendezetté, hitelesé teszi a teljes képet a jelöltről. A szakmai életútban homályos foltokat vagy elhallgatott tényeket firtató kérdések esetén a nyak vakargatása, az ingnyak húzogatása – „fojtogató helyzet” – ugyanolyan árulkodó lehet, mint az addig meggyőzően fenntartott szemkontaktus hirtelen megszakítása vagy a válaszadáskor a kéz szájhoz emelése. Apropó, ugye éppen ezért senki nem vesz fel túl szűk nyakú inget, vagy esetleg allergiás reakciót, viszketést okozható, első alkalommal viselt nyakláncot vagy nyakra kötött sálat a nagy napon? Relatív benyomások A jó szakember azonban tudja, hogy az egyes jelek önmagukban nem mondanak semmit. Az összes körülményt, az összes jelet és az elmondottakat együtt figyelembe véve szabad csak véleményt alkotni. Egy jel nem jel, hiszen egyetlen, hibásan önmagában értékelt mimika, viselkedés vagy gesztus teljesen más színben tüntethet fel egy pályakezdő jelöltet, mint például egy 15 éves tapasztalattal rendelkező profit. Másképp egy nőt vagy egy férfit, s mindezek mellett a munkakör elvárásai is sokat nyomnak latba. A pályakezdők – interjúzási tapasztalat hiányában – sokkal többet izgulnak, elpirosodnak, zavarba jönnek, néha még az első válaszok is alig-alig csúsznak ki a szájukon, „gombóc van a torkában” – mondjuk ilyenkor. De ez nem azt jelenti, hogy egy pályakezdő munkakörben, ahol betanulással telnek az első hónapjai, ne végezhetné tökéletesen a munkáját. Míg ugyanezek a reakciók egy értékesítésért, vállalati prezentációk megtartásáért felelős szakértői pozícióban sajnos nem megengedhetőek. S igaz ez minden egyes jelre: a fülét piszkálgató jelöltről kiderülhet, hogy két hete volt egy nagyobb anyajegy-műtéte a füle mögött. S valóban el...

Tovább...

10 állásinterjú hiba, amit sose kövess el

Szerző: Dátum: 2016. máj. 11. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

10 állásinterjú hiba, amit sose kövess el

Éppen a minap saccolgattam egy kedves ügyfelemmel, hogy vajon hány állásinterjút folytattam már. Nos, a pontos számot nem tudtam megmondani, de mivel 1998 óta vagyok a szakmában, s ebből jó 10 évet szinte folyamatosan toborzással, kiválasztással töltöttem, több ezer álláskeresővel ültem már szemben az asztal másik oldalán. És hát sajnos láttam nagyon rossz szerepléseket is… összeírtam ma nektek ezeket, hogy ti ne kövessétek el ugyanezt a hibát! 1. állásinterjú hiba – Késve érkezel Az interjú az első személyes benyomás rólad, ez az első nagy megmérettetésed, ha már most elkésel, mi lesz, ha majd munkába kell pontosan beérned? Igen, tudom, hogy sajnos sok minden közbejöhet, közlekedési dugó, baleset, sztrájk, de ez sajnos nem érdekli a HR-est. Késtél, egy pont mínusz – és biztosan kevesebb időd lesz bemutatkozni, mert miattad nem csúsztatja az utánad lévő, aznapra még behívott többi pályázót. Akkor sem, ha te ezért kivered a balhét (mert hogy ilyen is volt már a praxisomban).   2. állásinterjú hiba – Nem megfelelően öltözöl Milyen az első benyomás rólad? Szakmailag kifogástalan az öltözéked, illik ahhoz a munkakörhöz, amit megpályáztál? Ha nem, sajnos rossz pontokat szerzel ezzel is. Nem mentség, hogy a gyereket reggel oviba vitted, vagy hogy eső és sár van odakint. A fejed búbjától a cipőd orráig tökéletes megjelenés kell. Még akkor is, ha nem fogsz majd naponta ügyfelekkel tárgyalni. A tiszta, ápolt, munkakörhöz illő öltözék az igényességedről, precizitásodról árulkodik, amit majd a munkád során is tanúsítasz, így nem csoda, hogy azt az álláskeresőt, akinek az inge vasalót sosem látott, nem ajánlottam tovább a megbízómnak értékesítői munkakörre. Ide kattintva találsz egy régebbi cikket, ha tanácstalan vagy ez ügyben.   3. állásinterjú hiba – Hazugságok Lehet apró, finom kis módosításokat eszközölni az önéletrajzban, itt ott “kozmetikázni” egy kicsit, de nagy hazugságokkal azonnal elvágod magad a HR-esnél. Ha az interjún derül ki, hogy az a 4 év tapasztalat csak 2 év igazából, meg hogy nem is felsőfokú az angolod, csak éppen hogy konyhanyelven elbeszélgetsz, hidd el, azonnal kiejtenek az esélyesek közül! Ha meg kitalált cégeket írsz bele, akkor meglehet az interjú végéig sem jutsz el, egyszerűen csak kitesznek az irodából… köszönjük, nem Önt keressük.   4. állásinterjú hiba – Korábbi főnöködet, munkáltatódat szidod Bármennyire is rossz volt az előző – vagy a mostani – munkahelyed, meg kell tanulni korrekt módon, érzelemmentesen, objektíven beszélni róla – HA kérdeznek! Ha nem voltál bejelentve, ha napi 3-4 óra túlórázást vártak el, anyagi ellentételezés nélkül, ha nem kaptad meg a béredet, ha nem jöttél ki a kiskirály főnökkel, az alapvetően nem a te hibád, de ahogy erről beszélsz, az előre vetíti, hogyan fogod az itteni konfliktusokat kezelni. Ugye nem akarsz rossz képet festeni magadról?   5. állásinterjú hiba – Nem készülsz fel a cégből “Ő, bocsánat, most akkor melyik munkakörről is lenne szó?” Nem hiszitek el, hányszor hallottam ezt a kérdést az interjú elején. És azonnal mínuszból indult a pályázó nálam. Ha azt sem tudod, ki az a cég, akihez mész, s mik a pontos elvárások, feladatok, hogyan akarod meggyőzni a HR-est, hogy te vagy az ideális pályázó? Ehelyett tudd meg a munkakör összes részletét, készülj fel a cég múltjából, jelenéből, jövőbeli terveiből, a konkurenciából, és a HR-esnek is érdemes utánanézni (ha nem tudod, hogy tedd ezt meg, itt megtanítom neked!) Volt olyan pályázóm, aki még a hobbijaimból is felkészült 🙂 nem mondom, kissé átlátszó volt, de az igyekezetét mindenképpen értékeltem! 😀   6. állásinterjú hiba – Idegeskedés, zavaros testbeszéd Tudom, hogy aki nem gyakorlott az interjúztatásban, könnyen mutat ideges, zaklatott reakciókat, de ezzel egyrészt saját magadat is stresszeled (“ó, jaj, érzem, hogy vörösödök” – és ettől még jobban elvörösödsz), részben pedig azt mutatod a másik...

Tovább...

Állásinterjú utáni visszajelzés – miért olyan nehéz?

Szerző: Dátum: 2016. ápr. 14. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Állásinterjú utáni visszajelzés – miért olyan nehéz?

Az egyik leggyakoribb álláskeresői panasz az, hogy a magyar munkáltatóknál az állásinterjú utáni visszajelzés szinte olyan, mint a fehér holló. Hogy szegény pályázó elküzdi magát az interjúig, felkészül rá, belead mindent, s még annyira sem képes a HR-es, hogy normális módon tájékoztassa a fejleményekről, vagy arról, hogy ha nem ő nyert, miért nem… Egyrészről megértem, tényleg nagyon elkeserítő tud lenni, ha az embert ennyire nem veszik figyelembe. S igen, valóban én is azt vallom, hogy tényleg illene – legalább az állásinterjúra bejutott – minden pályázónak korrekt módon visszajelezni. Ez a mai cikk nem a HR-es társadalom mentegetésére szolgál. Mint minden szakmában itt is vannak alkalmatlanok, inkorrektek, képzetlenek, nem idevalók. Ahogyan az álláskeresők között is vannak korrekt, okos, képzett, s inkorrekt, buta, kötözködős, beképzelt emberek is. Inkább a szakma másik oldalát szeretném megmutatni, amit sokszor nem lát az álláskereső, s emiatt – néha ok nélkül – haragszik a HR-esre.   Állásinterjú utáni visszajelzés – van már döntés? Annak, hogy nincs visszajelzés, az egyik leggyakoribb oka, hogy nincs még döntés. Persze, könnyen lehet mondani, hogy nem igaz, hogy nem lehet eldönteni egy találkozó után 1 héttel, hogy akkor jó voltam-e, vagy nem. Ám ha belegondolsz, hogy nem te vagy az egyetlen jelölt, hanem mondjuk 6-ot is meghallgattak, s még van 3 pályázó, akik nagyon ígéretesek, de még nem tudtak eljönni interjúra, addig bizony nincs döntés. Mert ha te voltál az eddigi egyik legjobb, és az is maradsz a rangsorban, talán te leszel a befutó, de ha lesz jobb nálad eme 3 pályázó között, inkább azt veszik fel. És ha erre a 3-ra még 20 napot várni kell, akkor várnak. S így az állásinterjú utáni visszajelzés is várólistára kerül. De az is lehet, hogy a főnök 2 hétre elment szabadságra, s mivel ő mondja ki a végső szót, addig senki semmiről nem dönthet. Vagy a legjobb álláskeresőnek ajánlatot tettek, de ő még nem fogadta el, időt kért, s amíg vissza nem jelez, nem értesítenek senkit – nehogy elveszítsék a második, harmadik legjobb pályázót. Sőt, van, ahol a belépés napját is megvárják, ugyanezen ok miatt, s csak ezután jön állásinterjú utáni visszajelzés a többi pályázó számára. És az időbeli csúszásnak még sokféle oka lehet, ha közvetítő, fejvadász cégnél pályáztál, akkor ők sem tudnak válaszolni, míg a megbízójuk nem adott nekik választ…   Te bírod a kritikát? A következő, amivel gyakran szembesül a kiválasztást végző fél, hogy ha megpróbál állásinterjú utáni visszajelzést adni az álláskeresőnek, hogy vitába keverednek. Igen, hihetetlen, de én is számtalanszor tapasztaltam, hogy – pláne sok ideje állás nélkül lévők – egyszerűen nem tudják türtőztetni magukat, s nyomdafestéket nem tűrő stílusban közlik a véleményüket a “lezsírozott” állásról, amit tuti a cimboránknak hirdettünk meg, őket meg csak feleslegesen futtattuk, vagy rákérdez a nyertes pályázó kvalitásaira, s megpróbálja igenis bebizonyítani, hogy ő is van olyan jó, ha nem jobb… Ha ezt heti szinten kell elviselnie egy HR-esnek, nem egy leányálom, elhihetitek. Hát csoda, ha nem szeret ilyen vitákba bonyolódni?   Az időfaktor Az állásinterjú utáni visszajelzés időbe telik. És a személyzeti munkát végzők általában jól le vannak terhelve. Nem egyetlen keresést végez egy kolléga, hanem sokszor 10-nél is többet, extrém esetben 20-25 nyitott munkakörre is dolgozik, ami több ezer CV átnézése, több száz jelölt felhívása és több száz jelölt interjúztatása is lehet 1-2 héten belül. Márpedig emellett telefonon kergetni a már interjún járt jelölteket, akikkel amúgy is rossz hírt kell közölni, nem egy könnyű feladat. És sokszor nem is legfontosabb az ő prioritási listáján…   A megfoghatatlan indok És el is érkeztünk az indokláshoz: ne legyünk naivak, mind tudjuk, hogy a kiválasztásnak vannak olyan szempontjai, amiket nem lehet könnyen megindokolni. Nem az egyértelműen...

Tovább...

Önéletrajz minta GYES után

Szerző: Dátum: 2016. Már. 22. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Önéletrajz minta GYES után

Amikor egy anyuka néhány év gyermekgondozás után újra állást keres, nehéz kérdésekkel találja magát szembe: hogyan írja bele az önéletrajzába az otthon töltött éveket? Beleírja egyáltalán? Vagy inkább kihagyja, s akkor biztosan nem fogják emiatt diszkriminálni? De akkor mikor hozakodjon elő vele? Létezik bombabiztos önéletrajz minta GYES után?   Önéletrajz minta GYES után – megváltás vagy csapda? Korábban már írtam róla, hogy miért nem vagyok az önéletrajz minták feltétlen híve: abba a hamis illúzióba ringatnak, hogy igen, ez lesz a megoldás: letöltöd, megírod, beadod, és máris tiéd a szuper állás. Nem, ez nem így van, hogy miért nem, erről többet ebben az önéletrajz mintákról írt cikkemben olvashatsz! Ha tehát te nem fogod ezt a hibát elkövetni, akkor olvasd csak tovább ezt a cikket, s csak akkor lesz segítségedre az alábbi önéletrajz minta GYES után.   Mire figyelj? Ha letöltötted az Önéletrajz minta GYES után című dokumentumot, láthatod hogy nem egy kész szakmai önéletrajzot kapsz. A feladatod az, hogy ezt a mintát TE töltsd fel tartalommal, értelemszerűen a saját szakmai múltadnak s jövőbeli céljaidnak, a megpályázott munkakörnek megfelelően. Nem adok a szádba egyetlen félmondatot sem karriercélként, vagy bemutatkozó szövegként, mert nem én pályázok, hanem TE! Nem az én gondolataim, céljaim, mondataim, önbemutatásom kell bele, hanem a tiéd. Az egész anyag a fenti néhány soros szakmai bemutatkozásra és a szakmai tapasztalatok, eredmények részletes bemutatására épül, ezt hangsúlyozza az első oldalon, szóval ezt kell ütősen megírni! Formázhatod, választhatsz más betűtípust, méretet, de a lényeg a tartalom, ezt ne feledd! Láthatod továbbá, hogy az otthon töltött évek nem kerültek feltüntetésre, így ezt vagy a kísérőlevélbe kell belecsempészni, vagy az interjúra jól készülj fel, mert erről beszélned kell majd ott helyben, ha kiderül :-)!   Az önéletrajz minta GYES után letöltéséhez kattints ide!   További önéletrajzírással kapcsolatos tanácsokra vágysz, kifejezetten anyukákra szabva, méghozzá ingyen? Add meg a neved, címed, s máris megkapod a hírlevél sorozat első részét néhány percen belül!   Ajánlott bejegyzések:Europass önéletrajzÖnéletrajz minta: lehetőség vagy veszély?Álláskeresési hiedelmekKreatív önéletrajz – valóban olyan jó ötlet?Mit ne írjunk bele az...

Tovább...

A funkcionális önéletrajz – kulcs a sikerhez!

Szerző: Dátum: 2016. feb. 10. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

A funkcionális önéletrajz – kulcs a sikerhez!

Ha néhány év gyermeknevelés után új állást keresel, jogosan merülhet fel benned a kérdés, mit csinálj a kieső idővel? Hiszen az a 3-4-5 év otthon töltött idő igencsak szemet szúr minden HR-esnek az első pillanatban, s meglehet, be sem hívnak interjúra, ha látják, hogy kisgyermeked van. Pedig, ha kapnál egy esélyt a bemutatkozásra, tuti meggyőznéd őket! Nos, ha neked is ez a dilemmád, a funkcionális önéletrajzot szeretni fogod!   Funkcionális önéletrajz – mi is ez? Ez a meglehetősen fura név egy olyan önéletrajztípust takar, ami nem időrendi sorrendben, munkáltatóról munkáltatóra, évszámokkal mutatja be a szakmai karrieredet, hanem a képességeidre, készségeidre, szakmai tudásodra koncentrál, s ezeket mutatja be. A funkcionális önéletrajz nem az egymás utáni karrierlépéseid lenyomata, mint az amerikai típusú önéletrajz, hanem inkább a megpályázott munkakörhöz fontos tudásodat, képességedet, tapasztalatodat emeli ki az információk egy bizonyos rendszer szerinti csoportosításával.   Kinek ajánlom a funkcionális önéletrajz használatát? Logikusan következik a fentiekből, hogy a funkcionális önéletrajz mindenkinek jó választás, akinek lukak vannak az önéletrajzában, aki pályaelhagyó, vagy bármi más miatt nem szeretne bizonyos életszakaszokat, információkat feltüntetni az önéletrajzában. Jól kozmetikázhatóak így a kihagyott évek, vagy a szakmai életútba nem illő vargabetűk, ugrálások. Ha valaki olyan munkakörre pályázik, ahol a kért tapasztalatot ő 2-3 különböző munkakörben szerezte meg, szintén a funkcionális önéletrajz a jó választás!   Hogy készítsd el? A többi önéletrajzzal ellentétben többet kell dolgoznod vele, de ha jól csinálod, megéri 🙂 Ha nem konkrét meghirdetett munkakörre pályázol, akkor fogj egy fehér lapot, s kezd el összeírni azokat a képességeket, tudásokat, tapasztalatokat, amivel rendelkezel a szakmai múltad alapján, s amiket meg szeretnél jeleníteni a CV-dben. Aztán ezeket próbáld meg csoportosítani, hogy a nagy összevisszaságból egy adott rendszert hozz létre. 🙂 A fejléce az önéletrajznak ugyanúgy a szokásos, de ez után az időrendi sorrendben feltüntetett szakmai tapasztalat, munkáltatók és munkakörök helyett itt ezek a tudás-tapasztalat-képesség csoportok fognak szerepelni, rövid leírással. Nyugodtan mutasd be a munkaköri feladataidat, a tudásodat, csak éppen évszámok nélkül. Az egészben a csavar ott van, hogy szinte ugyanazt az információt írod be, csak máshogy csoportosítva, s így elhagyva az évszámokat, s a számodra nem előnyös adatokat. A végzettségeket írhatod nyugodtan a szokásos formában. Ha konkrét hirdetésre pályázol, a testreszabásnál figyelj arra, hogy a hirdetésben lévő összes elvárást visszatükrözd a funkcionális önéletrajzodban is, s ha a munkakörhöz többféle képességet, tudást várnak el, e szerint csoportosítsd a sajátjaidat! És tudom, ezért sokan utáni fogtok, de egy jó karriercél, vagy szakmai bemutatkozás a funkcionális önéletrajz elejére szinte kötelező!   Mi a funkcionális önéletrajz hátránya? Igen, aki ilyennel pályázik, készüljön fel a hátrányokra is. Az egyik, hogy idehaza nem nagyon terjed még el, azaz a HR-esek jó része azonnal felhúzza a szemöldökét, ha meglát egy funkcionális önéletrajzot, s emiatt sokszor azonnal gyanakodni kezd: miért így írta meg ez a pályázó az anyagot? Mit takargat? Hol vannak az évszámok? S itt jön a következő hátrány: ebben az esetben fel kell készülnöd, arra, hogy az interjún részletesen ki fognak kérdezni, s megpróbálják a nekik hiányzó adatokat begyűjteni. Ha a funkcionális önéletrajz jól lett megírva, eljuttat az interjúig – mert ugye azt mutatod benne, amit a munkatársat kereső cég elvár a jelentkezőktől, azaz a következő lépésig eljutsz. Viszont itt jól fel kell készülnöd önmagad eladásából, az összes előnyös tulajdonságod, értéked, képességed bemutatásával, hogy meggyőzd őket, te vagy a megfelelő ember! Ha ügyesen felkészülsz, sikerülni fog! És ugye ha az egészet összecsaptad, nem elég logikus a csoportosítás, nem látszik belőle kristálytisztán a szakmai tudásod és rátermettséged, több hátrányod lesz a használatából, mintha egy sima amerikai CV-t adtál volna be. Szóval a funkcionális önéletrajz csak az elszánt, s az álláskeresést komolyan vevő anyukák játékszere!   További önéletrajzírással kapcsolatos...

Tovább...

Europass önéletrajz

Szerző: Dátum: 2016. feb. 02. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Europass önéletrajz

Tegnap álláskeresésről, önéletrajz mintákról beszélgettem egy kisebb csoportban, ahol felmerült a kérdés, hogy jó-e az europass önéletrajz? Érdemes-e ezt használni, kéri-e egyáltalán valaki, előnyt jelent-e, ha europass önéletrajz sablont töltesz ki, s ezzel pályázol? Nézzük tehát milyen előnyökkel, hátrányokkal jár, ha ezt választod!   Önéletrajz sablonok útvesztőjében Nos, sokféle önéletrajz sablon létezik, ezek közül egyik az europass. Már korábban is elmondtam, hogy én nem vagyok feltétlenül az ilyen sablonok és minták híve, de tudom, hogy sokakat megnyugtat, ha van egy kis “szamárvezető”. Ha mégis valamilyen sablonhoz, mintához nyúlsz, fontos, hogy jól válassz, s valóban megfelelően töltsd ki. Ne azt nézd, hogy a szomszédnak milyen CV-je van, hanem hogy a te végzettségedhez, tanult szakmádhoz, a megpályázandó munkakörhöz mi illik, mi a szokás ebben az iparágban! Ha pedig megvan az így kiválasztott sablon, legyen testre szabva, legyél valóban TE benne! Az Europass önéletrajz felépítése Mivel ez is egy sablon, így könnyebbséget jelent neked, hogy csak a megfelelő rubrikákba kell beírnod az adataidat. Ezek a személyes adatok, betölteni kívánt munkakör, foglalkozási terület, szakmai tapasztalat, tanulmányok, nyelvtudás, egyéni készségek és kompetenciák, és a további információk s mellékletek. Így biztosan nem marad ki semmi fontos, ha gyakorlatlan vagy tehát a pályázásban, ez mindenképpen előnyös. Europass önéletrajz – előny, vagy hátrány? Én a 15 éves pályafutásom alatt – ennyi ideje vagyok HR területen, fejvadászként, vezetőként, HR szakértőként – egyetlen egy munkáltatóval találkoztam, aki kifejezetten ezt a típust kérte a pályázóktól. És szerette, mert mindenkit könnyen meg tudott ítélni és össze tudott hasonlítani a papírforma alapján, hiszen az Europass önéletrajz révén mindenkinek ugyanolyan szerkezetű CV-je volt, nem kellett sokat keresgélni a különböző önéletrajzokban a fontos adatok után. És ugyanezt mondja hátrányként sok-sok HR-es, hogy nem látja benne a jelentkezőt, a személyiségét, a stílusát, mert ez csak egy sablon, amit kitöltenek.   Ha tehát mindenképpen Europass önéletrajzot kér a hirdető cég, ám legyen, de ha nem, én azt javaslom, hogy inkább szánd rá az időt, s alkoss magadnak egy olyan CV-t, ami valójában téged tükröz, s nem egy kitöltött sablon! Ha mégis úgy döntesz, hogy a neten található sok minta közül ezt választod, ide kattints, itt éred el az Europass önéletrajz oldalát. Hamarosan jönnek a további cikkek a többi önéletrajz sablonról, mintáról is! 🙂   Ajánlott bejegyzések:Önéletrajz minta GYES utánA funkcionális önéletrajz – kulcs a sikerhez!Önéletrajz minta: lehetőség vagy veszély?Álláskeresési hiedelmekMit ne írjunk bele az...

Tovább...

Munkanélküli segély 2016-ban

Szerző: Dátum: 2016. jan. 13. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Munkanélküli segély 2016-ban

Ha elbocsátanak a korábbi munkahelyedről babázás után, s még nem találtál másik állást, a legtöbb esetben minden pénz jól jön, hiszen a számlákat ezek után is fizetni kell, a gyermeked nő, kb félévente új ruha, és cipő kell neki… Persze, ha szép vaskos végkielégítéssel távoztál, s fél – háromnegyed évre előre megvan az anyagi tartalékod, s piacképes szakmád van, akkor nem kell aggódnod, de én annak a híve vagyok, hogy minden pénz számít egy kisgyermekes családban. Nézzük tehát, mennyi a munkanélküli segély 2016-ban, s mit kell tenned, hogy megkapd! Csak a pontosság kedvéért jegyzem meg, hogy a munkanélküli segélyt 2016-ban sem így hívják valójában, mint ahogy az előző években sem 🙂 Szegénykének elég régóta van már egy másik neve, ez pedig álláskeresési járadék. Hogy én mégis miért használom a cikkben ezt az elnevezést? Mert az emberek jó része a mai napig így nevezi, így beszél róla, s így keres rá az interneten. Szóval legyen csak munkanélküli segély, de jegyezd meg, hogy rendes nevén ez az álláskeresési járadék 🙂   Munkanélküli segély összege 2016-ban A munkanélküli segély összege a munkaerőpiaci járulékalap összegéhez igazodik, ennek 60 %-a, de legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos mindenkori minimálbér összege lehet. Így a munkanélküli segély 2016-ban bruttó 111.000 Ft. Akkor is, ha te lényegesen többet kerestél korábban.   Kinek jár a munkanélküli segély 2016-ban? Annak az álláskeresőnek, aki nem folytat nappali tanulmányokat, akinek az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági ideje van, jelenleg munkaviszonyban nem áll, s regisztráltatja magát a lakhelye szerinti munkaügyi központban. Nem jár a munkanélküli segély 2016-ban, ha vállalkozóként tevékenykedsz.   Mennyi ideig jár? A munkanélküli segély folyósítás ideje függ a jogosultsági időtől (10 nap jogosultsági idő után jár 1 nap áll egy nap folyósítási idő), de a folyósítási időnek  – ahogy az összegnek is – maximuma van, ez idén 90 nap.   Mi kell az igényléshez? A nyilvántartásba vételhez kell a személyi igazolvány, a lakcímkártya, a TAJ kártya, az adó igazolvány és az iskolai, illetve szakképzettséget igazoló okirat/ok. Az összeg megállapításához pedig az igazolólap az álláskeresési járadék és segély megállapításához, a tartozásigazolás, és a jövedelemadó adatlap (a legegyszerűbb, ha a munkaviszony megszüntetésekor kapott iratokat egy az egyben beviszed, s majd ők kiválogatják, mire van szükségük :-)).   Álláskereséshez kell egy jó önéletrajz is, ugye? Önéletrajzírással kapcsolatos tanácsokra lenne szükséged, kifejezetten anyukákra szabva, méghozzá ingyen? Add meg a neved, címed, s máris megkapod a hírlevél sorozat első részét néhány percen belül!   Ajánlott bejegyzések:Mikor jár az álláskeresési járadék?Hogyan szerepelj sikeresen a videós állásinterjún?Mit válaszolj, ha megkérdik az állásinterjún, hogy hány gyermeked van?Kényes kérdések az állásinterjúnFelkészülés az...

Tovább...

Évértékelés, célkitűzés… de hogyan?

Szerző: Dátum: 2016. jan. 05. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Évértékelés, célkitűzés… de hogyan?

A Januári Karrier Kihíváshoz kapcsolódóan indítottam egy kifejezetten ezzel foglalkozó külön blogot, szeretettel ajánlom a figyelmedbe, ha álláskeresésben, vagy munkahelyváltásban vagy. De akkor is hasznos tanácsokat találsz itt, ha egyéb karrier célt tűztél ki, aminek a megvalósításában jól jön egy kis segítség! Lesz itt minden január hónapban, kezdünk a célkitűzéssel, majd jönnek a célok feladatokká való alakítása, akciótervek készítése, nyomonkövetés, és motiváció minden héten! A Januári Karrier Kihívás blogon (amit külön fórumon indítottam) ezen a héten az első lépéssel, a célkitűzéssel foglalkoztunk, ide kattintva éred el a tavalyi év értékeléséről szóló cikket, ez a cikk pedig a sikeres célkitűzéshez ad biztos támpontokat. Jó olvasást, sikeres célkitűzést és célelérést 2016-ban minden olvasómnak!   Ajánlott bejegyzések:Amit mindenképpen szerezz be 2020-ban: egy jó határidőnapló!Öltözködési tippek kánikulábanFelmondanál? Ezeket gondold át, mielőtt megteszed!Év végi karrier értékelésCéges karácsonyi bulik – tabuk és...

Tovább...

Januári Karrier Kihívás

Szerző: Dátum: 2015. dec. 29. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Januári Karrier Kihívás

Unod már, hogy minden év elején megfogadod, hogy nademostaztán ebben az évben tényleg lesz egy jó állásom, s év végén még mindig a régi rossz állásodban, vagy állás nélkül vagy? No, ennek most vége! Kitaláltam valami fantasztikusan jó dolgot, s szeretnélek meghívni, csatlakozz te is! Január 4-én indul a Karrier Kihívás a Dolgozó mami Facebook oldalán!   Mi is lesz ez? Nagyon egyszerű: a kihívás résztvevői annyit vállalnak, hogy tesznek valamit januárban minden héten azért, hogy egy új vagy a mostaninál jobb állást találjanak. Ez lehet a csoportban általam adott ötletek közül valamelyiknek a megvalósítása, vagy akár saját fogadalmak tétele, s megvalósítása. A lényeg, hogy a csoport támogatja, segíti egymást, motivációval, saját tapasztalatokkal, történetekkel. Minden héten írok néhány újabb ötletet, tippet, s aki szeretné, legalább hetente egyet megvalósít ezek közül, vagy a saját terveit, ötleteit viszi véghez, s számol be róla a csoportban! És aztán január végén kiértékelünk, örülünk magunknak, hogy milyen ügyesen voltunk, s februártól pedig újult erővel visszük tovább 2016-os terveinket a megvalósítás irányába! Van kedved csatlakozni? Itt a Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/530578047116799/ Itt tudsz a csoporthoz csatlakozni: https://www.facebook.com/groups/213603008976904/   Ajánlott bejegyzések:Amit mindenképpen szerezz be 2020-ban: egy jó határidőnapló!Öltözködési tippek kánikulábanFelmondanál? Ezeket gondold át, mielőtt megteszed!Év végi karrier értékelésCéges karácsonyi bulik – tabuk és...

Tovább...

Önéletrajz minta: lehetőség vagy veszély?

Szerző: Dátum: 2015. dec. 07. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Önéletrajz minta: lehetőség vagy veszély?

Több, mint másfél évtizedes fejvadász, HR tapasztalat mondatja velem, hogy az önéletrajz minták nagyon veszélyesek. Mondom ezt úgy, hogy havonta ma Magyarországon több tízezren keresnek ilyeneket az interneten, bízva abban, hogy az itt talált önéletrajz minta lesz majd a siker kulcsa. Mert majd ha lesz egy jól megírt önéletrajza, amit önéletrajz minta alapján készített, biztosan felveszik a vágyott állásra. Hát, rossz hírem van: maga az önéletrajz minta még semmit nem ér, sőt, veszélyesebb, mint gondolod… miért? Nos, nézzük csak…   Önéletrajz minta – lustaság, vagy kényelmesség Ha csak azért van szükséged az önéletrajz mintára, mert nagyon régen nem pályáztál sehová, s tájékozódni szeretnél a mostani trendekről, akkor semmi baj nincs a használatukkal. Ha inspirálódni szeretnél, az sem gond. Ha azonban azt reméled, hogy letöltöd az önéletrajz mintát, beírod a megfelelő részekre a saját adataidat, majd nyomod is a küldés gombot, és kész, megtetted, amit kell az álláskeresés terén, akkor nagyon nagy tévedésben vagy. Ha lusta vagy gondolkodni, akár órákat ülni a pályázati anyagod felett, s kényelmesebb megoldás, ha valaki más mintája alapján írod meg a sajátodat, ám legyen. Sok sikert! Majd beszéljünk másfél év múlva, mikor még mindig állást keresel…   Önéletrajz minta – egyediség, személyiség teljes hiánya Rettenetesen fel tudtam háborodni már kezdő fejvadász koromban is, akár hányszor olyan önéletrajzot kaptam, amire ránézve megmondtam, hogy ez bizony egy önéletrajz minta alapján készült. A kedves pályázó sokszor még a sablonban lévő karriercélt sem írta át, mert úgy vélte, jó ez így. Mit tudtam meg róla, ami egyedivé, érdekessé, a tucatból kiemelkedővé tette? Semmit. (Ugye emlékszel a cikk elejére, több tízezren használnak havonta ilyen önéletrajzmintákat a netről letöltve, s te ezzel a több tízezerrel versenyzel, ha te is ugyanazt teszed, mint ők.) Ellenben egy dolgot biztosan megtudtam a mintát küldő álláskeresőről, hogy lusta, és túl kényelmes gondolkozni, alkotni, erőfeszítéseket tenni a siker érdekében… kell nekem egy ilyen munkatárs? Neked kellene? Na, ugye! Az önéletrajz minta akkor jó, ha testre szabod. Ad egy alapot, de nem állsz meg itt, hanem úgy alakítod, hogy a minta jellege eltűnjön, s TE legyél benne. A te tudásod, személyiséged, képességeid, a te általad nyújtott előnyök, amik hasznosak a cégnek, ami lázba hozza a HR-est. Minden más felesleges időpazarlás, hiszen egy leszel a több tízezer álláskereső közül…   Önéletrajz minta – ez csak néhány százalék esély Ha jó az önéletrajzod – és ehhez valóban nagy segítséget adhat egy önéletrajz minta, de csak, ha megfelelően használtad – már egy lépést meg is tettél a siker felé. Azonban ez csak néhány százalék esély a célba jutáshoz. Nagyon sokan itt rontják el: azt hiszik, hogy ezzel megtették, amit kellett. És abban bízva, hogy az internetről letöltött, tutinak titulált önéletrajz minta majd állást szerez nekik, elfeledkeznek a többi eszközről, amit még alkalmazniuk kéne. Nem írnak motivációs levelet, nem építenek tudatosan és folyamatosan hasznos, szakmai kapcsolatokat, nem finomítják a közösségi portálokon a profiljukat, nem járnak olyan közösségekbe, rendezvényekre, ahol másokkal, szakmabeliekkel találkozhatnának, nem pályáznak direkt módon kiszemelt vállalatokhoz. Márpedig ezek visznek inkább előre, nem az önéletrajz minta. Ha jól meg is írtad, semmi haszna, ha mást sem teszel vele, csak álláshirdetésekre pályázol… És most, hogy ennyit szidtam az önéletrajz mintát, ígérem, hogy hamarosan készítek néhányat, hogy le tudjátok tölteni. De csak, ha megígéritek, hogy a fentiek betartása mellett használjátok. 🙂 Ha nem, személyesen kopogok be az ajtódon, s törlöm a gépedről a tőlem letöltött mintát! Komolyan!   Ajánlott bejegyzések:Önéletrajz minta GYES utánA funkcionális önéletrajz – kulcs a sikerhez!Europass önéletrajzChecklista az állásbörzéhez – 1. részÖltözködési tippek...

Tovább...

Bértárgyalás – avagy mi van akkor, ha nem tárgyalnak velünk?

Szerző: Dátum: 2015. nov. 10. Kategória: Szakmai önéletrajz - Álláskeresés | 0 hozzászólás

Bértárgyalás – avagy mi van akkor, ha nem tárgyalnak velünk?

Nemrég kaptam egy érdekes hozzászólást, amiben egy olvasóm arról írt, hogy amikor eljutottak az állásinterjú során a bértárgyalás részhez, nem is volt tárgyalás, kerek perec közölte a cég, hogy ők ennyit fizetnek, ha jó, megegyezhetnek, ha nem , viszontlátásra… Semmi kompromisszumkészség nem volt a cég részéről, bérletet nem akartak fizetni a bejáráshoz. Ilyen helyzetben vajon mit lehet tenni? Természetesen biztosan nagyon rosszul esik egy álláskeresőnek, hogy semmi mozgási tere nincs a bértárgyalás során, nem kérdezik meg az ő igényét, nem érdeklődnek az ő elképzelései iránt, egyszerűen csak szenvtelenül közlik, hogy ez van, ezt kell szeretni (vagy nem kell, de akkor ne is álmodjon arról, hogy itt fog dolgozni). Nézzük, hogy milyen esetekben fordulhat elő az, hogy a bértárgyalás teljesen elmarad.   Nincs bértárgyalás, mert nincs a cégnek semmi mozgási tere Tudom, nehéz elhinni, de igenis vannak cégek, akik nem tudnak többet fizetni, mint egy bizonyos összeg. Mert nagyon magas költségekkel dolgoznak, mert kicsik, most indultak, mert ennyi fér bele, és kész. Ilyen esetben  – bár amúgy udvariassági szempontból nem megvetendő, ha megkérdezzük az álláskereső igényét is – mivel nincs miről tárgyalni, nem is kell bértárgyalással az időt húzni. Őszintén szólva én is korrektebbnek éreztem annak idején, ha azonnal elmondtam, hogy ennyit tud adni a megbízó, érdekli-e vagy nem, ahelyett, hogy kellemetlen perceket okozzak egy nem túl gyakorlott álláskeresőnek egy izzasztó bértárgyalással, majd utána közöljem vele, hogy ja, nincs is miről tárgyalnunk, mert van egy összeg, és semmi más…   A többi, ugyanebben a munkakörben dolgozó béréhez kell igazodni Fizikai munkaköröknél, ahol adott órabér van, s mindenki ezt kapja, aki azon a területen, azon a gyártási soron dolgozik, szintén nincs nagy bértárgyalás. Nem azért, mert a cég szegény, s nincs keret többre, hanem mert ennyi a többiek bére, s ettől – a bérfeszültség elkerülése miatt – nem akarnak, s nem is fognak eltérni. Ugyan az egyenlő munka egyenlő bér már kikerült a törvényből, de még mindig figyelniük kell a munkáltatóknak arra, hogy csak indokolt esetben tehetnek különbséget a bérezésben ugyanabban a munkakörben dolgozóknál.   Nem volt meggyőző a szakmai bemutatkozásod Fejvadász koromban volt egy ügyfelem, ahol az ügyvezető asszony a neki bemutatott pályázóknál egy nagyon sajátos technikát alkalmazott. Ha nem volt szerinte megfelelő az álláskereső bemutatkozása az első 20-30 percben, két-három mondatot mesélt a cégről, majd megköszönte, hogy eljött, és megígérte, hogy értesítjük. Ennyi. Nem volt érdekes számára a potenciális kollégaként bemutatott személy, így nem pazarolt időt rá. Ám aki meggyőzte az első 20-30 percben, azt kérdezgette, kóstolgatta, majd mesélt neki a vállalatról jó hosszan, s a végén a bértárgyalásra is rátért. Én meg persze – szintén ott ülve a tárgyalóban – azon izgultam, hogy kit faggat tovább, és kit bocsát el kegyesen 20 perc után. Kegyetlenség, udvariatlanság? Nem, csak szimplán időmenedzsment. Neki nem fért bele, hogy udvariassági köröket fusson olyan pályázókkal, akik meggyőződése szerint nem alkalmasak a vállalatához.   Nem megfelelő helyre pályázol Bármennyire is alaposan megválogatod, hogy hova pályázol, utánanézel a vállalatnak, a vállalati kultúrának, előfordulhat, hogy nem jól mérted fel a terepet. Nem ellened szól az, hogy szóba sem állnak veled bértárgyalás címszó alatt, nem téged minősít, hanem a másik felet. Azt hiszik, ők diktálnak, ők irányítanak, s az álláskereső örüljön, hogy egyáltalán leülnek vele tárgyalni.Biztos, hogy bánni kell, hogy nem vesznek fel ide?   Mit tegyél, hogy reagálj a fenti helyzetekben? Ilyen esetben is eldöntheted, hogy mit teszel. Vannak helyzetek, amikor egy álláskereső annyira rá van szorulva az adott munkakörre, hogy elfogadja, szinte bármi áron. Ha jövő héten elfogy a megtakarított pénzed, de még csak 16-a van, akkor bizony nincs nagy mozgástered: bármennyire is szeretnél többet elérni a bértárgyaláson, nem fog menni. Nem itt, nem most....

Tovább...

Pin It on Pinterest

Tájékoztatni szeretnélek, hogy ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérlek, engedélyezd a sütik használatát. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnom a figyelmedet arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye számodra a böngészést. A sütiket természetesen letilthatod a böngésződ beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás