
Munkába visszatérő édesanyaként biztosan téged is foglalkoztat, hogy hogyan fogod tudni összeegyeztetni az otthoni teendőket a munkáddal, hogyan lesz elég időd mindenre, s főleg, hogyan ne őrülj meg 🙂 Bár én két gyermek után tértem már vissza a munka világába, s nem kevés – sokszor saját káromon megszerzett – tapasztalat van a tarsolyomban a „hogyan ne őrüljünk meg” kérdéskörben, nagy örömmel kértem fel egy szakmai interjúra Erdélyi Borókát, aki hatékonyság szakértő, tréner, business és mérnök coach, hogy segítsen közérthető, praktikus tanácsokkal minden anyukának könnyebbé tenni az első időszakot.
Amíg otthon van egy édesanya a gyermekével, nagyjából kialakul egy rutin, egy menetrend, hogy hogyan telik egy nap. Azt hiszem, sok ezer édesanya személyes tapasztalata alapján írhatom, az a 24 óra teljesen ki van töltve… jogosan jön a félelem tehát, hogy ha visszatér valaki dolgozni – akár részmunkaidőbe is – hova teszi be a minimum 4 óra munkát plusz az elengedhetetlen fél – 1 óra utazást, bölcsibe, oviba vitelt a 24 órán felül?
Minden nagyobb élethelyzet-változás abszolút indokolja az újratervezést. Hiába van egy bejáratott rutinunk, egy mindenki által elfogadott munkamegosztásunk, a megváltozott szituációban nem tudjuk egy az egyben továbbvinni. Ilyenkor érdemes leülni, és segítségül hívni egy időgazdálkodási varázseszközt: a kockás papírt (vagy egy Excel-táblát, ha úgy kényelmesebb), és összeírni mindazokat a tevékenységeket, amelyeknek ezután (is) bele szeretnénk tenni a napba/hétbe. Ezt a gyakorlatot előszeretettel csináltatom meg az ügyfeleimmel, és a túlnyomó többség bőven túllépi a 24 órát – legalábbis ami az elképzeléseket illeti. Ilyenkor jön a fájdalmas rész: el kell kezdeni kőkeményen priorizálni: mi az, ami nem sérülhet (alvás!!!), amiből lehet faragni (pl. online bevásárlással a heti beszerzésekre szánt idő), amit újra kell osztani (házimunka!), amit át kell csoportosítani (családi együttlétek), és amit egyszerűen ki kell iktatni (első körben mindent, ami nem lét- vagy lelki szükséglet, az első időkben ugyanis épp elég lesz megszokni az új felállást).
Több év kihagyás után mire figyeljen egy fizetés nélküli szabadságról visszatérő anyuka? Mire tegye a hangsúlyt, hogy ne vesszen el a munka és a magánélet között az első hetekben?
Nagyon önzőnek fog tűnni, amit mondok, de elsősorban az alvásra figyeljen. Jó ötletnek tűnhet a napi hiányzó 4 órát az éjszakából pótolni, de ez csak igen rövid távon fog hasznosnak bizonyulni, egy-két hét után már komoly következményei lesznek a kialvatlanságnak. Fogadjuk el, hogy az alvás az egyik leghatásosabb eszköz a hatékonyságunk növelésére.
Első körben már ennyi is bőven elég logisztikát fog jelenteni, de apránként a sportot és az énidőt is érdemes beépíteni. Ezek mind olyan elemei az életünknek, amelyeket először akarunk kiiktatni egy kis időspórolás reményében, és bár valóban nyerhetünk pár órát így, de csorbát szenved a kreativitásunk, a motivációnk, a lendületünk, a döntési képességünk, a fókuszunk – vagyis minden olyan készségünk, amely a hatékonysághoz szükséges.
Emellett mindenki aggódik azon, hogy kevesebb ideje jut majd a gyerekeire. Több kutatás is igazolja, hogy a dolgozó anyák nem töltenek szignifikánsan kevesebb minőségi időt a gyerekeikkel, mint azok az édesanyák, akik egész nap otthon vannak. Nem kell tehát megrémülni, de érdemes mindenképp újragondolni a megszokott közös tevékenységeket, és meghatározni olyan minimumokat, amelyeket feltétlenül szeretnénk megtartani a napban, hétben (pl. közös vacsora, esti meseolvasás, hétvégi kirándulás legalább az egyik napon stb.).
Sok édesanya még éjszaka kel a gyermekéhez – saját 5 éves, kisebbik lányom is vándorol az éjszaka során, holott ő korábban egyedül aludt el, s kiskorától fogva átaludta az éjszakákat. Hogy lehet nappal a munkahelyen teljesíteni, ha az éjszaka kifacsart minket? Van erre valami trükköd? (Én könnyen beszélek, otthonról dolgozom, s bármikor szundíthatok egyet napközben, de gondolom egy munkahelyen nem vennék jó néven a kanapén való délutáni sziesztát…)
A szundítás jó ötlet, hiszen szintén alaposan kutatott jelenség a “power nap”, azaz a 15-20 perces rövid alvás a nap közepén, ami minden más éberségfokozó módszernél jobb abban a tekintetben, hogy szinte az eredeti (reggeli) szintre képes visszahozni a fókuszt és a hatékonyságot. Tény, hogy nem lehet megtenni a legtöbb munkahelyen, de egy ebéd utáni séta is jó hatással lehet, vagy éppen egy rövid meditáció.
Ha pedig kialvatlanok vagyunk, tessék aludni! Érdemes megfigyelni az energiaszint változását a hét során. Hol van az abszolút mélypont? Ha hét közepére már kifacsart mosogatórongynak érzi magát az ember, akkor ki lehet nevezni mondjuk a szerda estét kuckós estének, korábban lefeküdni, többet aludni – még vándorló kisgyerekek mellett is.
Van-e szerepe, hatása annak, hogy korai pacsirták, vagy éjjeli baglyok vagyunk a napirendünk szervezésekor?
Ez nagyon elvágólagos kategorizálás, én nem is szeretem, azonban a bioritmusra feltétlenül érdemes építeni, amennyiben lehetőség van rá. Pár nap önmegfigyelés után be lehet azonosítani a napi csúcsokat és mélypontokat, és a munkát úgy szervezni, hogy a leghatékonyabb óráinkat maximálisan ki tudjuk használni a fókuszt igénylő feladatainkra, míg a kevésbé pörgős óráinkra maradhatnak az adminisztratív feladatok vagy a házimunka.
Az utóbbi években sok új szoftver, app jelent meg, ami a hatékonyságunkat, az időmenedzsmentet segíti… van olyan kedvenced, amit kisgyerekes anyukáknak is ajánlanál? Te magad mit használsz?
Nagyon személyfüggő, hogy kinek milyen téren van szüksége leginkább segítségre. Egy családban szerintem megkerülhetetlen minden olyan eszköz, amit közösen tudunk szerkesztgetni, kezdve a családi naptártól a közös bevásárlólistáig. Az én személyes kedvencem jelenleg a Tody, amiben a takarításhoz kapcsolódó feladatokat lehet számon tartani, az egyes tételekhez különböző gyakoriságokat rendelni. Munka és két kisgyerek mellett sosem tudok rászánni egy teljes napot vagy akár egy teljes délutánt a takarításra, a Todyval viszont mindig tudom, mi a legsürgetőbb feladat, és ha van 10 percem, akkor nekiugrom, és kipipálok egy-két teendőt.
Végül egy nehéz kérdés: ha csak egyetlen szakmai tanácsot adhatnál egy munkába visszatérő anyukának a hatékonysága növeléséhez, a jó időmenedzsmenthez, mi lenne az?
Hogy ne essen pánikba, de ne is sodródjon. Mély levegő, némi újratervezés, a lehető legtöbb alvás, és minél kevesebb elvárás önmagával szemben, legalább az első hetekben, hónapokban. Nem lesz könnyű, de nem lehetetlen, és hamar kialakul az új rutin.