Részmunkaidős foglalkoztatást kisgyermekes szülőként 2026-ban akkor kérhetsz kötelező jelleggel (azaz ha kéred, a munkáltatód nem mondhat rá nemet, ha amúgy van üres munkakör, amibe vissza tud venni), ha a gyermeked még nem töltötte be a 4. életévét, három vagy több gyermek esetén a legkisebb gyermeked a 6. életévét. A kötelező részmunkaidő anyaként 2026-ban napi 4 órát jelent, a 6 órás foglalkoztatás azonban már megállapodás kérdése. A részmunkaidő természetesen azt jelenti, hogy a béred is arányosan csökken. Nézzük a részleteket!
Gyermekszülés után előbb-utóbb eljön az a pont, amikor az anyuka vissza szeretne, vagy vissza kell térnie dolgozni. A reggeli bölcsibe, oviba indulás és a délutáni elhozatal sok családban továbbra is az anyukák vállát nyomja, ahogy a gyermekneveléssel kapcsolatos feladatok és a háztartás szervezése is. Ilyenkor a részmunkaidő anyaként 2026-ban sokak számára az egyetlen reálisan működő megoldás. Napi 4 vagy 6 órában könnyebb megszervezni a mindennapokat, és a több éves otthonlét után a munka világába való visszarázódás is kevésbé sokkoló.
De mit mond a jog 2026-ban, és mire számíthatsz a gyakorlatban?
Mikor kötelező a részmunkaidő anyaként 2026-ban?
A Munka törvénykönyve egyértelműen megadja, hogy mely esetben kötelező a munkavállaló kérésére a részmunkaidős foglalkoztatás.
61.§ (3) A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.
A fenti paragrafus tehát egyértelműen kimondja, hogy ha a munkavállaló – nagyrészt ugye az édesanya – kéri, akkor a munkáltató nem tagadhatja meg a részmunkaidős foglalkoztatást. Figyelem, a teljes napi munkaidő a magyar munkajog szerint a 8 óra, azaz ennek a fele a 4 óra, tehát ezt van jogos kérni.
Kötelezően kérhető-e a munkáltatódtól a 6 órás részmunkaidő anyaként 2026-ban?
Sajnos nem (pedig tudom, hogy a bér így magasabb lenne, s sokan inkább ezt választanák). A 6 órás részmunkaidő anyaként 2026-ban nem kötelező, kizárólag megállapodás alapján jöhet létre, azaz akkor, ha a munkáltatód is beleegyezik, hogy 8 óráról 6 órára csökkentsétek a munkaidőt.
Mi történik a részmunkaidővel a 4. vagy 6. életév után?
A kötelező részmunkaidő anyaként 2026-ban is csak egy meghatározott időre szól. Amikor a legkisebb gyermek betölti a 4., illetve három vagy több gyermek esetén a 6. életévét, a következő naptól a munkavállaló munkaviszonya újra teljes munkaidőssé válik a fenti paragrafus alapján.
Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne továbbra is részmunkaidőben dolgozni, de innentől már szükséges a munkáltató beleegyezése. A jogszabályi kötelezettség megszűnik, és a kérdés megállapodás tárgyává válik.
Valóban ilyen egyszerű ez? Csak igénylem, s megadják?
Papíron igen, a gyakorlatban azonban gyakran nem. Ha a részmunkaidő valóban zökkenőmentesen működne, Magyarország nem lenne az Európai Unió egyik sereghajtója a részmunkaidős foglalkoztatás arányát tekintve.
A tapasztalat az, hogy sok munkáltató még mindig idegenkedik ettől a megoldástól, és nem jogi, hanem szemléletbeli okok miatt zárkózik el tőle. A kifogások és a munkáltatói piszkos trükkök igen széles palettán mozognak, a „nálunk ez nem szokás„-tól kezdve a „főnök úr nem igazán szereti ezt„-ig minden van, sőt, egyes munkáltatók odáig merészkednek el, hogy letagadják az üres állásokat, ha a visszatérő anyuka jelzi, hogy ő bizony részmunkaidőben szeretne visszatérni, élve a törvény adta jogával. Nem ritka az sem, hogy a munkáltató inkább az anyuka kirúgásán gondolkodik, vagy közös megegyezést ajánl, mintsem, hogy napi 4 órában foglalkoztasson egy kisgyermekes anyukát.
Mennyit keres egy részmunkaidőben dolgozó anyuka?
A részmunkaidő kevesebb munkaórát és időarányosan kevesebb bért jelent. Ha a teljes munkaidős munkabér például 600.000 forint, akkor napi 4 órában ennek a fele, 300.000 forint jár, napi 6 órában pedig a háromnegyede, azaz 450.000 forint jár. Fontos azonban, hogy a munkáltató nem fizethet az időarányosnál kevesebb bért. A részmunkaidős foglalkoztatás az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint védett tulajdonság, vagyis a munkavállalót emiatt semmilyen hátrány nem érheti.
Hasonlóan „szép húzás” szokott lenni a kreatív, a jogot szabadon, saját szájuk íze szerint értelmező munkáltatóknál, amikor a részmunkaidősök nem kapnak cafeteria juttatást, vagy a szabadságnapok számát megfelezik az ő esetükben, „mert hát ők úgyis csak fele időt dolgoznak„. Mindkettő ellentétes az Mt.-ben írtakkal, így igenis jár a cafeteria juttatás, és ugyanannyi szabadságnap illeti meg őket, mint a teljes munkaidőben dolgozókat.
Hogyan hat a részmunkaidő a későbbi nyugdíjra?
A részmunkaidőben töltött évek alapesetben teljes értékű szolgálati időnek számítanak. A szolgálati időt nem kell arányosan csökkenteni pusztán azért, mert valaki kevesebb órában dolgozik. Kivételt jelent, ha a részmunkaidős foglalkoztatás ideje alatt a munkavállaló bére nem éri el a minimálbért. Ebben az esetben a szolgálati idő csak a jövedelem minimálbérhez viszonyított arányában vehető figyelembe.
A nyugdíj összegére természetesen negatív hatással lehet a részmunkaidős fizetés, ha éveken át alacsonyabb volt a jövedelem, de ez sok anyuka számára tudatosan vállalt kompromisszum a nagyobb rugalmasságért cserébe.
Megéri anyaként részmunkaidőt kérni 2026-ban?
Erre a kérdésre úgy lehet jó választ adni, ha a saját körülményeidet mérlegeled: vissza tudsz-e térni, visszavesznek-e, lesz-e segítséged, vagy teljesen egyedül kell megoldanod a reggeli és délutáni logisztikát, mennyi lenne a 8 és a 4 órás fizetésed… Egy biztos: a részmunkaidő nem szívesség, hanem törvényben biztosított jogod, amelyet érdemes tudatosan, előre tervezve kihasználni.
Szeretnél minden helyzetre felkészülni? Bizonytalan vagy, hogy mi lesz veled a munkába visszatérés után? Semmi gond, ezzel az ingyenes, kifejezetten kisgyermekes anyukáknak készült hírlevéllel könnyedén felkészülhetsz!
