Múlt hét óta elérhető az interneten az a tervezet, ami a 2016-tól javasolt törvényváltozásokat tartalmazza, többek között az Mt.-re vonatkozóan is. Már nem egy cikket olvastam, amiben sajnos téves, vagy félrevezető információk voltak, így természetes volt, hogy megszületik a dolgozó mamis verziója is ennek a hírnek. Fontos, hogy tudjátok: ez csak egy tervezet, míg ebből megszavazott és kihirdetett jogszabály lesz, az még idő, s eközben lehetnek további változások is. A másik, amit szeretnék elmondani, hogy nem a teljes jogszabály módosítással foglalkozom eme cikkemben, hanem csak a várandósokat, kisgyermekeseket megillető jogokkal, s száraz paragrafusok helyett példákkal, esetekkel mutatom be, mire számítsatok.
Nézzük hát, mi vár ránk, ha az urak ott a Parlamentben megszavazzák a mostani tervezetet!
Felmondási védelem várandósság és lombikbébi program esetén, következmények
Továbbra is megilleti a várandós nőt és az emberi reprodukciós eljárásban részt vevő nőt a felmondási védelem, s továbbra sincs előzetes bejelentési kötelezettség. Azonban jelenleg, ha fel akarnak mondani nekünk, bizony közölni kell az állapotunkat, mert csak így vagyunk védettek. Eddig azonban sokak számára bizonytalan volt a döntés abban az esetben, ha a felmondás után jött rá az ember lánya, hogy tudtán kívül már babát várt a felmondás pillanatában. Mit csináljon? Védetté válik így visszamenőleg? Közölje ezt a munkáltatójával? Ha igen, mi fog történni? Az ilyen helyzetben lévő ügyfeleimmel az elmúlt hónapokban pont azt tettük, amit most már a tervezet is előír, irány vissza a munkáltatóhoz, s közölni vele a tényt, miszerint már várandósak voltunk a felmondás pillanatában. Ekkor – ha a kedves munkáltatónknak volt egy cseppnyi esze – visszavonta a felmondást. Nos, ez most már a törvénytervezetben is benne van: „A felmondást követő munkavállalói tájékoztatás közlésétől számított tizenöt napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja.” A dolog szépséghibája a visszavonHATja szó, azaz nem köteles visszavonni. S hogy mi lesz akkor, ha nem vonja vissza? Hát, munkaügyi per, mint eddig. Ahol majd a bíró dönt.
A másik kérdés az volt eddig, hogy ha visszavonja a munkáltató a felmondást, akkor mi lesz a kismamával? Itt ugye elsősorban az a fontos, hogy a jogviszonyát helyreállítsa, s legyen munkabére az esetlegesen nem jogviszonyban töltött időre is, hiszen ettől függ a CSED és a GYED összege majd. A jogszabálytervezet szerencsére egyértelműsíti ezt a helyzetet, kiegészítve azzal a fenti paragrafust, hogy a jogviszony megszüntetése és helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni, meg kel téríteni az elmaradt bért, é az egyéb járandóságot, s ha volt, az ezt meghaladó kárt is.
Mi jár a munkavállalónak azonnali hatályú felmondása esetén?
Nos, eme ponthoz olvastam már sok hibás cikket, anyukák, ne dőljetek be a mindenféle fórumokon írt „jogi” anyagoknak. Sok helyen úgy tálalják, hogy a módosításnak köszönhetően majd 2016-tól járni fog a végkielégítés és a felmondási időre járó bér a munkavállalói felmondás esetén is. Kérem szépen, ébresztő! Eddig is járt 🙂 Ez a módosítás itt csak kodifikációs okok miatt van, azaz az, amit korábban egy másik helyen mondott ki az Mt., egy helyre került, mégpedig a munkavállalói azonnali hatályú felmondásról szóló részhez.
Jogellenes felmondás esetén mi jár a munkavállalónak?
A jelenleg hatályos törvény szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt, s az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés maximum a munkavállaló tizenkéthavi távolléti díja lehet. Ehelyett – ha nem tud tételesen kárt bizonyítani, vagy az elmaradt jövedelmét kimutatni – az anyuka kérheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget. Ez az összeg meg ugye nem túl elijesztő a munkáltatók részére, hiszen a kárt tételesen kell bizonyítani, nem átalánykártérítés van, mint 2012 előtt, a korábbi törvény hatálya alatt, azaz ha valaki nem tudja ezt bizonyítani, kaphat a teljes meghurcoltatásért, s jogellenes megszüntetésért 1-2 havi bért (jogviszony hosszától függően). És kész… Mind a munkavállalói érdekképviseletek, mind a Kúria javaslatot tett arra, hogy legyen nagyobb a szankció, ami a jogellenes munkaviszony megszüntetésnél a munkáltatót sújtja. Hát, nem fogott vastagon az urak ceruzája, a tervezetbe a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeg kétszerese került bele. Persze, ez is jobb, mint a semmi.
Munkaviszony helyreállításának esetei változtak
A mostani szabályozáshoz képest több módosítás van, az egyik szerint, ha a joggal való visszaélés tilalmába ütközött a munkáltató a jogviszony megszüntetésekor, akkor a munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja. A joggal való visszaélés – csak hogy tanuljatok ma valami újat is 🙂 – mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányuló vagy ehhez vezető cselekedet. Szóval ha jogos munkavállalói érdekeid csorbítására törekedve a munkáltatód felmondott neked, akkor ha ezt a bíróság is megállapítja, akkor kérheted a visszahelyezésedet. Szuper, mi, és akkor dolgozhatsz továbbra is ennek a főnöknek :-(.
Éjszakai munka a gyermeked 3 éves kora előtt?
A következő módosításokról tessék mindenkinek elgondolkozni, hogy örül-e neki, vagy nem. A jelenleg hatályos törvény szerint nem dolgozhat éjszaka a kismama, és a gyermek 3 éves koráig az anyuka, egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható, a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be, rendkívüli munkaidő vagy készenlét pedig nem rendelhető el. Az új szabályozás megengedné a napi munkaidőtől eltérően beosztott munkaidőt, de csak a munkavállaló hozzájárulása esetén, de a heti pihenőnapot, heti pihenőidőt továbbra sem lehetne egyenlőtlenül beosztani. Rendkívüli munka továbbra sem rendelhető el a fenti csoportoknak. Éjszakai munkára a várandósok nem, de a 3 évnél fiatalabb gyermeket nevelő munkavállalók hozzájárulásuk esetén beoszthatóak. Ha valaki tehát több műszakban dolgozott a szülés előtt, s meg tudja oldani az éjszakai munkavégzést, akár jól is járhat (magasabb műszakpótlék, több jövedelem). Ott azonban, ahol a „hozzájárulás bekérése” úgy néz ki, hogy „vagy vállalod vagy kirúgunk” (vagy rosszabb esetben „vállalod, vagy mondj fel te”), ott félek, gondok lesznek ezzel a módosítással.
Egy kicsivel több fizetett szabadság az örökbefogadó szülőknek
Eddig az otthonlét alatt a fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára járt fizetett szabadság. De akik örökbe fogadnak, a gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésekor, amikor a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vettek igénybe, nem kaptak erre az időre fizetett szabadságot. Ezt a törvénymódosítási tervezet most pótolni szeretné, s ha megszavazzák, 2016-tól az első hat hónapja ennek az időszaknak, amikor az örökbefogadásra tekintettel gyermekgondozási segélyt folyósítanak is szabadságra jogosító időnek minősül.
Nagyon kíváncsi vagyok, mi lesz ebből megszavazva. Ha új hírek vannak, természetesen arról is be fogok számolni. Egy biztos: akármilyen változás jön, a jogaitok ismerete és megvédése elsődleges fontosságú!
