Néhány hete egy nagyon érdekes beszélgetésben volt részem egy anyukával karriertanácsadás során.
Két gyermeke van, s válaszút előtt állt: folytassa tovább a szülés előtti karrierjét, ami az eredeti végzettségének s eddigi tapasztalatának megfelel, de hatalmas energiákat követel tőle, vagy váltson egy „kényelmesebb”, mások szemszögéből talán nem annyira szakmai kihívásokat nyújtó, de sokkal anyabarátabb területre.
Ebben a kérdésben kérte a segítségemet, véleményemet. És a beszélgetésünk során elhangzott egy nagyon érdekes mondat tőle, ami megütötte a fülemet, s azonnal eldöntöttem, írnom kell erről!
