
Állást keresel a babázás után, találsz egy szimpatikus hirdetést, a feladatok rendben vannak, a munkaidőbe még az ovis elhozatal is beleférne… már csak egy apróság hiányzik: mennyit fizetnek? Erről persze egy szó sincs a hirdetésben, ellenben a bérigényedet már az önéletrajz mellé bekérik. Te mondd meg előre, mennyiért dolgoznál, ők pedig majd eldöntik, eltaláltad-e az összeget. Igazán kiegyenlített indulás, ugye?
Az előző részben bemutattam a bértranszparencia alapjait, most nézzük meg, milyen helyzetekben jelenthet ez segítséget neked anyaként! Az új lehetőségeket ebben a cikkben is az uniós irányelv alapján mutatom be, mivel a jogszabály magyarországi ratifikálása még mindig várat magára.
Végre kiderülhet a fizetés, mielőtt végigmész a 3 körös interjúfolyamaton?
Ha kisgyermek mellett keresel munkát, egy állásinterjú megszervezése néha külön logisztikai mutatvány. Ki vigyáz a kicsire, ki hozza el a nagyobbat, mikor érsz oda, s mi történik, ha pont aznap reggel lesz lázas valaki? Ehhez képest különösen bosszantó, ha csak a sokadik beszélgetés után derül ki, hogy a fizetés messze elmarad attól, amiért egyáltalán elvállalnád.
Az irányelv szerint az állásra jelentkezőnek tájékoztatást kell kapnia a kezdőbérről vagy a bérsávról úgy, hogy megalapozottan tudjon tárgyalni a díjazásáról. Ez történhet például az álláshirdetésben, az interjú előtt vagy más módon is. Figyelem, ebből önmagában még nem következik, hogy minden hirdetésben kötelező lesz feltüntetni a bérsávot! A lényeg az, hogy legyen információd az érdemi bértárgyaláshoz.
Addig is érdemes már az első egyeztetéskor rákérdezned, milyen bruttó bérkerettel keresnek munkatársat. Ha részmunkaidős állásról beszélgettek, azt is tisztázd, hogy az elhangzott összeg a felajánlott napi négy vagy hat órára vonatkozik-e. Ne az ajánlat végén derüljön ki, hogy ti végig két különböző összegről beszéltetek!
A szülés előtti fizetésedből indulnak majd ki egy új állásnál?
Képzeld el, hogy több év otthonlét után másik munkahelyet keresel. Az interjún megkérdezik, mennyit kerestél korábban, s az évekkel ezelőtti összeg máris bekerül a beszélgetésbe, mint viszonyítási alap. Pedig azóta változhattak a bérek, más lehet a feladatkör és a felelősség is ennél a megpályázott munkakörnél. Miért kellene az évekkel ezelőtti fizetésednek meghatároznia, hogy most mennyit ajánlanak neked?
Az irányelv tiltja, hogy a munkáltató a pályázó jelenlegi vagy korábbi munkaviszonyában kapott fizetéséről kérdezzen. Ez abban segíthet, hogy egy korábbi alacsony fizetés ne kísérjen tovább minden következő állásodba.
Persze a bérigényed meghatározására és a bértárgyalásra ettől még készülj fel! A korábbi fizetésed és a mostani bérelképzelésed két külön dolog. Már a pályázás előtt érdemes utánanézned a hasonló munkakörben kínált béreknek, átgondolnod, mennyiért vállalnád az adott feladatokat, s összegyűjtened a szakmai érveidet a bértárgyaláshoz. Ha ehhez részletes segítséget szeretnél, az álláskeresési tanulmányaim között megtalálod a „Bérigény meghatározása és sikeres bértárgyalás” című anyagot.
Megtudhatod majd, hogy a férfi kollégák többet keresnek-e?
Visszatértél dolgozni, végzed a munkádat, majd egy elejtett félmondatból úgy tűnik, hogy a veled hasonló feladatokat ellátó férfi kolléga jóval többet keres. De vajon tényleg így van? És ha igen, mi indokolja a különbséget? Ilyenkor nem sokat segít, ha mindenki csak annyit mond, hogy a fizetés magánügy.
Az irányelv alapján a saját bérszintedről, valamint a veled azonos vagy egyenlő értékű munkát végzők átlagos bérszintjéről kérhetsz írásos tájékoztatást, nőkre és férfiakra külön bontva. Persze nem név szerinti fizetési listáról van tehát szó, amit majd mindenki körbead az ebédszünetben. Az összehasonlítható munkát végző munkavállalói csoportok átlagos fizetését ismerhetnéd meg, a személyes adatok védelme mellett. Így már nem pusztán egy folyosói félmondatból kellene kiindulnod, ha diszkrimináció ér.
Azt is vedd figyelembe, hogy a bérkülönbség önmagában még nem bizonyít hátrányos megkülönböztetést: lehet például eltérő felelősség vagy releváns szakmai tapasztalat az oka az ltérő fizetésnek. Éppen ezért fontos, hogy a bérezés objektív, nemi szempontból semleges kritériumai is megismerhetők legyenek, azaz kiderülhessen, mi indokolja az eltérést, s ne kelljen beérned azzal, hogy „nálunk ez így szokás”.
Anyaként ez akkor is fontos neked, ha új állást keresel, s akkor is, ha már dolgozol, vagy most térnél vissza GYED-GYES után a korábbi munkahelyedre. Jóval könnyebb a saját fizetésedről beszélni, ha tudod, milyen összegekről és milyen feltételekről van szó. A bértranszparencia ehhez adhat majd több kapaszkodót, hogy a munkád díjazásáról ne találgatások alapján kelljen egyeztetned.


