Az egyik leggyakoribb kérdés, amivel találkozom, hogy ha oda kerül a sor, melyik jobb neki, a munkáltatói felmondás vagy a közös megegyezés? Mert mindegyik mellett és ellen hallott már elég érvet a szomszédasszonytól, a postáskisasszonytól, meg a kollégáktól… ja, és a főnöktől is (valószínűleg ez volt a „legpártatlanabb” vélemény).
Nézzük tehát a tudnivalókat a közös megegyezésről…
Felmondás vagy közös megegyezés – mi a különbség?
A munkáltatói felmondás egy egyoldalú jognyilatkozat, azaz ha tetszik neked, ha nem, ha egyet értesz vele, ha nem, ha ez írásba van foglalva, van benne egy indok, akkor bizony kézbesíthető, és a kézbesítéssel hatályosul.
A közös megegyezés ehhez képest – ahogy a nevében is benne van – közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetésről egy megállapodás, azaz mindkét fél – igen, nem csak a munkáltatód, de te IS – beleegyezel abba, hogy megszűnjön ez a jogviszony. Ergó, ha te ezt nem akarod, akkor a közöst nem kell aláírni 🙂 senki sem kényszeríthet rá (vagy ha mégis, az úgyis megtámadható…)
Felmondás vagy közös megegyezés – melyik jobb neked?
Gyakran kérdezik, hogy mégis akkor mikor éri meg aláírni a közös megegyezést? Az én első és legfontosabb alapszabályom, ha a felmondás vagy közös megegyezés között kell választanunk, hogy ha a munkáltató által kezdeményezett közös megegyezéses megállapodásban nincs legalább ugyanannyi anyagi juttatás, mint ami a munkáltatói felmondás esetén járna, akkor nincs is tovább miről beszélni, ezt nem írjuk alá.
Ha ugyanannyi, vagy több van benne, akkor elgondolkozunk rajta, attól függően, hogy nekünk mi a szándékunk, van-e valóban olyan üres állás, amibe vissza szeretnénk / tudnánk térni a céghez, mennyivel több az a bizonyos több, amit ajánlanak a közösben, mennyi időn belül tudnánk másik állást találni a munkaerőpiacon, mennyire megalapozott és jogszerű a munkáltatói felmondás indoka (azaz mennyire fontos a munkáltatónak, hogy inkább a közöst írjuk alá, s neki ne kelljen felmondania, s indokolnia, mert akkor meglehet, elveszítené a munkaügyi pert…), mennyi bizonyíték van a kezünkben arra vonatozóan, hogy de bizony van üres állást, csak éppen nekünk nem lett felajánlva, mennyire szeretnénk pert indítani, stb…
Felmondás vagy közös megegyezés – mi kell még a jó döntéshez?
Nos, kedves anyukák, a jól meghozott döntéshez előzetes kutatás, informálódás, szimatolás 🙂 kell.
No, meg kapcsolatépítés és kommunikáció az otthonlét alatt, a visszatérés előtti időszakban, kedves kolléganők fülesei, korábban elküldött anyukák információi (kinek mit ajánlottak, felmondás vagy közös megegyezés volt a munkáltató első lépése, ha felmondás, mik voltak az indokok, hogyan zajlottak a megbeszélések, lehetett-e alkudni, vagy kész tények elé lett minden korábbi anyuka állítva…). És szükséges persze egy alapos számítás, hogy mi is jár nektek végkielégítés, felmondási idő és szabadságmegváltás címszó alatt, pláne, ha az otthon töltött évek alatti béremelést is figyelembe vesszük!
Mi, hogy ez nehéz és bonyolult? Hogy ezt senki nem tanította meg az iskolában?
Hát, bizony azokért a százezrekért, milliókért, amit egy ügyes jogtudatos anyuka megszerezhet, tanulni kell egy kicsit…
Hogy hol? Mondjuk nálam, tőlem… 🙂 Hogy ha te is abba a helyzetbe kerülsz, hogy egyszer csak jön a telefon, s szólnak neked, hogy ugorj be aláírni a közöst, akkor tudd, hogy mit kell tenned!
A Dolgozó mami 2.0 című munkajogi e-book-omban mindent megtanítok neked, amit egy kisgyerekes anyukának tudnia kell a jogairól! Nehogy már ott hagyd a cégnek, ami neked jár! 🙂
