Nem, nem őrültem meg… szójátékokat sem fogok alkotni. Akkor mi ez a cím? Ha nem is tudod most első pillantásra, biztos vagyok benne, hogy nőként, anyaként részese vagy nap mint nap ennek. Április első keddje az Európai Unióban a láthatatlan munka napja. A Kanadából induló kezdeményezés célja, hogy a figyelmet azok felé irányítsa, akik csendben, fizetség nélkül végzik azt az igenis fontos munkát, amit nem, hogy nem fizetnek meg, de sajnos sokszor el sem ismernek: házimunka, gyereknevelés, betegek, idősek gondozása…
Láthatatlan, mert senki nem veszi figyelembe hivatalosan, nem fizetségért végzik, hanem szívességből, gondoskodásból (néha kényszerből), de ha nem végzi el senki, igenis látható a hiánya. S no persze, ha fizetni kéne érte, akkor bizony megbecsült munka lenne – gondoljunk csak a bébiszitterekre, bejárónőkre, a privát betegápolói szolgáltatásra. Különböző felmérések szerint az uniós térségben a GDP egynegyedét-egyharmadát adja ennek a munkának az értéke, tehát nem kis tételről beszélünk.
Miért kell ezzel foglalkozni? Amíg egy anyuka odahaza van a kisbabájával, addig természetes, hogy ő végzi a gyermekgondozási és a háztartási teendők nagy részét. Aztán amikor visszamenne dolgozni, akkor valahogy ez a feladatkör jórészt továbbra is az anyukán marad, az esetek jelentős részében. A magyar statisztikák szerint a nők heti 15-16 órával többet töltenek házimunkával, gyerekneveléssel, mint a férfiak. Ez egy átlagos szám, benne van a még gyermektelen nő házimunkája, a gyermekeivel otthon lévő anyukák munkája, s a két fronton teljesítő, azaz újra dolgozó és otthon is dolgozó anyák munkavégzése. Szóval írjuk le még egyszer, 15-16 órányi plusz munka hetente, azaz plusz két munkanapnyi meló.
Őszintén szólva én sosem értettem, miért ragaszkodik egy nő ennyire a házimunkához, s miért tiltakoznak annyira az ellen, hogy a férjük, párjuk is besegítsen. Korábban igazi vérre menő viták alakultak ki egy-egy ilyen téma kapcsán, ahol azzal érveltek sokan, hogy nekik fontosabb a házasságuk nyugalma, mint hogy a férjüket erre kérjék-kényszerítsék. (És itt csak zárójelesen jegyzem meg, hogy számomra a fene megette azt a házasságot, ahol a kérés a házasság felbomlását okozza…) Ha mindketten dolgoznak, számomra nem kérdés, hogy otthon is megosztják a feladatokat. Nem 50 %-ban, nem mindig mindent, de kinek-kinek kedve, affinitása, ügyessége, képességei szerint lehet bevállalni ezt, vagy azt. Arról nem is szólva, hogy a gyereknevelés feladatára mindketten alkalmasak :-), sőt, apa részvétele nem csak, hogy lehetséges, de szükséges az elejétől fogva a gyermek-apa kapcsolat miatt.
Az én mottóm az, hogy aki egyenlő akar lenni a munkaerőpiacon, az otthon kezdje az egyenlőség megteremtését! A mosogatás, a porszívózás, a mosogatógép kipakolása, a gyerek megfürdetése, fogmosása, az esti mese nem a férfiak kasztrálása, nem a vérfeminizmus görcsös megnyilvánulása, hanem a családdal kapcsolatos feladatok közös megosztása két felnőtt között, akik közösen vállalkoztak az együttélésre, s a gyereknevelésre, annak minden hozadékával. Ez nemtől, munkahelyi beosztástól, fizetési szinttől független. Egy ügyvezető és egy árufeltöltő is vissza tudja vinni a vacsoraasztaltól a tányérját a mosogatógépig, s képes a gyerekét megfürdetni, s a porszívót is kezelni. Az persze más kérdés, hogy akarja-e, fontosnak tartja-e?
S hol van a mi felelősségünk nőként, anyaként? Két pontot tudok kiemelni. A párválasztás: ha nem olyan partnerünk van, aki ezt megérti, s elfogadja, akkor ne reméljünk sok jót. A másik a gyermekeink nevelése: ha a fiainkat erre tanítjuk, ha ezt a jó példát látják odahaza, akkor ők is megosztják majd felnőttként a feladatokat. Ha a lányaink azt látják, hogy apa is tud mosogatni, ez lesz a normális nekik, s ők is ilyen párt választanak majd. Szóval anyukák, fel kell tennem a provokatív kérdést: ti milyen férjet szeretnétek majd a lányotoknak, milyen partnert akartok a fiatokból nevelni?
Lehet napi plusz 3-4 órát lehúzni még a házmunka gyereknevelés fronton, rossz példát mutatva a jövő nemzedékének, vagy lehet megosztani, közösen 2 óra alatt végezni, s a fennmaradó 2 órában élvezni egymás társaságát 🙂