Sok édesanya szeretne az otthon töltött évek alatt egy kis mellékes kereset-kiegészítést. A korábbi munkahelyükre nem szeretnének, vagy nem tudnak visszamenni 8 órában, s hiába a kötelező részmunkaidős órás foglalkoztatás, számukra ez nem adatik meg.
Ilyenkor jön B tervként a másodállás ötlete, azaz a GYED melletti munkavégzés más munkáltatónál, ám ennek a jogi hátterét alaposan körbe kell járni.
Nézzük, milyen szempontokat kell figyelembe venni, ha a GYED melletti munkavégzés más munkáltatónál a tervünk!
Melyik törvényről van szó?
Az első kérdés, amit meg kell vizsgálni, hogy melyik törvény hatálya alá tartozik az anyuka, hiszen a további jogviszony vállalását az egyes törvények nagyon különbözőképpen szabályozzák. A Munka törvénykönyve alapvetően nem tiltja, de a bejelentési kötelezettség levezethető az Mt. alapelvekből, így eltitkolni a GYED melletti munkavégzést más munkáltatónál semmiképpen sem ajánlatos. Ezzel szemben a közalkalmazottak, a köztisztviselők és a kormánytisztviselők esetén más a szabályozás, itt vannak szabadon vállalható, illetve gyakorolható tevékenységek, melyek bejelentés nélkül is végezhetőek.
GYED melletti munkavégzés más munkáltatónál – kezdjük az alapoknál!
Ha valaki tehát a fizetés nélküli szabadság alatt más munkáltatónál szeretne dolgozni, vegye elő a munkaszerződését, kinevezését, olvassa el alaposan, és járjon utána, hogy van-e a munkáltatójánál erre vonatkozó szabályzat, illetve a Kollektív szerződésben van-e olyan pont, ami szabályozza ezt. Ezen alapdokumentumok nélkül 100%-ig biztos választ adni lehetetlen!
GYED melletti munkavégzés más munkáltatónál – bonyolítsuk egy kicsit!
Bejelentési kötelezettség, írásos engedélyeztetés, tiltás – ez az a három szint, ami lehetséges, s hogy ezek közül melyik alá esik egy adott anyuka, azt az adott törvény, a vonatkozó dokumentumok, és a vállalandó további jogviszony jellemzői alapján lehet csak eldönteni.
Példaként írom, hogy az Mt. 208. §-a szerinti vezetői beosztásban dolgozó anyukára más szabályozás vonatkozik, mint egy „mezei” beosztottra, vagy teljesen más elbírálás alá esik a békéscsabai és a soproni fogászati asszisztens GYED melletti munkavégzése más munkáltatónál, ha ez a másik munkáltató történetesen egy, a magyar határhoz közeli osztrák fogászat. Általános recept tehát nincs, s aki mégis ezt várja, az vagy csalódni fog, vagy még rosszabb, hibát követ el, s ennek komoly munkajogi következményei is lehetnek!
Abszolút tiltás
Az Mt. egyértelműen kimondja, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné, s ide soroljuk azt az esetet is, amikor a GYED melletti munkavégzés olyan másik munkáltatónál történik, ami a munkáltatónak versenytársa (ellenben a tiltott munkáltatók listája ennyivel nem zárható le, hiszen adott esetben nem kell, hogy versenytárs legyen a másik munkáltató, más módon is veszélyeztethető a munkáltató gazdasági érdeke. így a „tiltott” cégek listáját sokkal tágabban kell értelmezni, az ügy összes körülményét figyelembe véve).
A Kjt. is tiltja a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörrel összeférhetetlen további jogviszonyt, s a Kttv. és a Kit. is megfogalmaz egyértelmű tiltásokat, például hivatalhoz méltatlan tevékenység! Mindezeket alaposan érdemes tanulmányozni, már a GYED melletti munkavégzésről való ötleteléskor, hogy elkerülhesse az anyuka a felesleges idő és energia pazarlást. Adott esetben nagyon kellemetlen lehet egy kiválasztási folyamat végén az állás elnyerésekor visszalépni, mert kiderül, hogy tilos az édesanya számára a GYED melletti munkavégzés annál a bizonyos munkáltatónál.