BLOG

Több éve szereplek rendszeresen TV-ben, különböző országos rendezvényeken, így volt alkalmam már többször is profi stylisttal, sminkessel együtt dolgozni. Eleinte állandóan azzal vicceltem az RTL reggeli műsorában a szépítő csapat tagjaival, hogy a TV-s fellépéseket receptre kéne felírni minden kisgyerekes anyukának, mert annyira jót tesz az önbizalomnak, hogy szépen ki van az ember lánya sminkelve, csodás frizurát kap, s elegáns ruhában van.

Aztán idővel kezdtem rájönni, hogy a hiba az én készülékemben van, s tudnék én a mindennapokban is így kinézni, s miután tudatosan kezdtem vizsgálni a ruhatáram, az öltözködésem, igen hamar meg kellett állapítanom, hogy hát ez nem az a terület, amihez ösztönösen értenék – és akkor még finoman fogalmaztam :-).  Ezzel nincsen semmi baj, nem kell mindenhez érteni… így nem is voltam rest, s alkalomadtán lecsaptam az egyik híres beszélgetős TV műsor stylistjára – aki többször is öltöztetett már engem a műsorban, mikor meghívott vendég voltam – s néhány körben kiszelektálta a gardróbomat, s a hiányzó darabokat már vele szereztem be, amiket azóta is nagy örömmel hordok.

Ám volt még egy terület, amiben nem mélyedtem el, ez pedig a színek világa. Valahogy éreztem, hogy nem lehet véletlen, hogy vannak ruhadarabok, amikben eszméletlenül jól érzem magam, s számtalan bókot kapok, ha ezeket viselem, míg más darabok meg valahogy bekerülnek a kosaramba, de aztán szinte soha nem viselem őket, csak lógnak a szekrényben. Kapva kaptam tehát Tóth Eszter személyi stylist, szín- és stílustanácsadó ajánlatán (http://stilmuhely.hu/), hogy nézzük is meg, hogy hogyan is állunk mi egymással, én és a színek.

Egy kellemes őszi reggelen leszállítottam a nagylányt az iskolába, és Eszter felé vettem az irányt. Nagyon kíváncsi voltam, hogy mi vár rám, s főleg, hogy mi a fenéért lóg annyi sötétkék és fekete ruha a gardróbomban 🙂 Eszter lakásába belépve már rögtön éreztem, jó helyen járok: mindig is irigyeltem azokat az embereket, akik – én úgy vélem – ösztönösen rendelkeznek azzal a szépérzékkel, színek iránti érzékkel, amivel én nem, s ez már a lakásukban, az ott uralkodó harmóniában is megmutatkozik. Egy jó kávé után rá is tértünk a lényegre, s számtalan kis kendő került elő.

Megtudtam Esztertől, hogy a színelmélet nem új keletű tudomány és nem elsősorban az öltözködéssel kapcsolatosan találták ki, csak mostanában kezdett jobban elterjedni az ilyen téren való felhasználása. Idehaza egy laikus – mint én – persze csak színtanácsadás során találkozik ezzel, de oktatják világszerte a művészeti és műszaki egyetemeken, hiszen az építészetben és a festészetben vagy más művészeti ágban is jelentősége van. A Johannes Itten nevéhez fűződő 4 évszak elmélet egy-egy évszaknak a természetben akkor megjelenő színeket szedi csokorba, s ez a szakmai alapja annak, amivel mi is foglalkoztunk a színtanácsadás során. És Eszter lelkesen mesélt nekem a színek 3 dimenziós rendszeréről, ami azt jelenti, hogy egy-egy színnek 3 tulajdonságát vizsgáljuk (hőérzetét, világos-sötét értékét és a szín telítettségét) s a végén a 12 altípust magába foglaló évszakelméletnél kötöttünk ki 🙂

Aki nem ennyire fogékony az elméletre, az szerencsére nem kell, hogy mindezt megtanulja, hiszen pont erről szól a tanácsadás, ahol másfél – két óra alatt egy profi segítségével és iránymutatásával meg lehet tanulni, hogy mik azok a színek, amik jól állnak nekünk, amiket viselve a természetes színeink  – a bőrünk, a szemünk, a hajunk – ragyognak, s egyszerűen jól érezzük magunkat ezeket viselve.

A tanácsadás során az a sok kis kendő került a nyakamba, s nézegettem hümmögve magamat a tükörben, hogy akkor ez most jól áll-e, vagy sem. Egy-két kör után azonban rááll az ember szeme, s egyre magabiztosabban tudja megállapítani, hogy igen, ez az én színem, vagy neeeem, jesszusom, de ronda vagyok így, vedd le azonnal!

A kendők végig próbálásával kialakult a saját, egyéni színpalettám, mely alapján a végén meghatároztuk, hogy melyik évszak melyik altípusába tartozom. Nos, büszkén jelentem ki, tél típus vagyok, abból is a hideg tél. És itt a magyarázat a sok sötétkék és fekete ruhára 🙂 igen, ezeket valahogy ösztönösen válogattam ki jól.
Természetesen a kendők próbálgatása közben fotók is születtek, s igen, mindenféle smink nélkül kell megjelenni, hiszen így lehet csak pontosan megállapítani, milyen típusba is tartozunk. A fotókat elrettentő szándékkal teszem ide :-), hogy lássátok, mennyire máshogy is mutatok a hozzám nem illő és illő színekkel.

 Persze azonnal felmerült bennem a praktikus kérdés, hogy de hát akkor mit csinálok egy olyan ruhaboltban, ahol nem találok ilyen színű darabot? Eszter azonnal frappánsan megválaszolta a kérdésemet: ott nem veszel semmit 🙂

A jó tanács nem sokat ér, ha az ember nem ülteti át a gyakorlatba rövid időn belül. Mivel amúgy is esedékes volt az őszi ruhatáram beszerzése (és szinte az alapoktól kellett indulnom, mert tavaly ősz óta 12 kilót fogytam, így semmit sem tudtam felvenni a tavalyi ruháim közül), lelkesen indultam neki néhány nap múlva. A kisebbik lányomat a bébiszitterre bízva bevetettem magam a boltokba, és láss csodát, rendkívül egyszerű volt döntenem. Ott volt a színkártyám a kezemben, amit kaptam Esztertől, s a telefonomon is el volt mentve a kép a színekkel, így ha elbizonytalanodtam, csak előkaptam, s rutinosan zártam ki mindenféle barnás, őszi, csodás meleg szín, amiben más biztosan jól mutat, de én nem.

Rendkívül hamar végeztem, s csupa olyan darabbal lettem  gazdagabb, amit jól kombinálhatok egymással, s nem mellesleg nem költöttem el pénzt olyan darabokra, amik csábítóan és gusztusosan néznek ki a kirakatban, de rajtam nem, s ezért aztán soha sem hordanám őket.

Az, hogy állásinterjún, tárgyaláson hogyan jelentünk meg, milyen első benyomást keltünk, nagyban függ a külsőnktől, a harmóniától, amit sugárzunk, ez pedig attól, hogy olyan színeket viselünk-e, amik ragyogóvá teszik az arcunkat, szemünket, s hogy egyáltalán hogyan érezzük magunkat abban, amit viselünk. Ha önbizalommal telve jelenünk meg, mert jól érezzük magunkat, szépnek érezzük magunkat, az kihat a kommunikációnkra, a testbeszédünkre, s jó benyomást teszünk a velünk szemben ülőkre is a tárgyalóasztalnál. Egyszóval: bátran ajánlom mindenkinek!

Számomra nagyon jó tanulság volt, hogy amit eddig öntudatlanul jól csináltam, azt megerősítette bennem Eszter szakértő tanácsa, s emellett olyan új színeket is kaptam tőle, amiket eddig eszem ágában sem lett volna magamra ölteni. De ahogy nézegetem Eszter Pinterest oldalán lévő színpaletta példákat, egyre nagyobb kedvem van egy újabb beszerző körúthoz. Azonban, vigyázat, a fenti pinterest gyűjtemény addiktívvá tesz, én nem tudtam leszakadni róla vagy egy órán keresztül… 😀