Folytatom a múlt héten elkezdett, a munka és a családi élet összeegyeztethetőségének növeléséről szóló szabályozás bemutatását, melyet az Európai Parlament nyáron szavazott meg (a múlt heti cikket a 10 nap apaszabadságról ide kattintva találjátok).
Nézzük hát, milyen „forradalmi” változást fog hozni a megszavazott két hónap fizetett szülői szabadság.
A két hónap fizetett szülői szabadság lényege
Bár idehaza egyelőre nem ismerjük ezt jogi megoldást, több európai országban jelenleg is úgy van, hogy a szülők közül mindkettő jogosult egy bizonyos ideig tartó szülői szabadságra, ami nem átruházható a másik félre. Ez azt jelenti, hogy adott időszakon – jellemzően több éven – belül az édesanya mellett az édesapának is van egy „saját ideje”, amikor jogosult otthon maradni a gyermekével (az eddigi EU-s szabályozás egy hónapot írt elő), s ezt az időszakot ha nem veszi igénybe az apa, az édesanyának nem adhatja át, azaz elveszíti a család. A szabályozás mögött az a gondolat húzódott meg eddig is, amit David Casa, Európai parlamenti képviselő is megfogalmazott az irányelvvel kapcsolatban: „…lépést tesz a nemek közötti egyenlőség, az egyenlőbb felelősségelosztás felé. A nők általában alacsonyabb fizetéseket és nyugdíjakat kapnak. Most segítünk abban, hogy a munkapiacra visszalépve kiaknázhassák a bennük rejlő potenciált, míg az apáknak nagyobb szerep jut a gyereknevelésben. … Vagyis jó a férfiaknak, a nőknek, a családoknak és a gazdaságnak is!”
A most nyáron megszavazott szabályozás szerint a két-két hónap fizetett szülői szabadság mindkét szülőt megilleti, és át nem ruházható, azaz egyik fél sem adhatja át a másiknak a maga részét, ha nem veszi igénybe.
Mit jelent a családoknak a két hónap fizetett szülői szabadság?
Ha egy apuka eddig is szerette volna a gyermekét otthon gondozni, megvolt ugyan a jogi lehetősége rá, hiszen fizetés nélküli szabadságot eddig is igénybe vehettek az édesapák is, de ennek az elfogadottsága, elterjedtsége rendkívül ritka volt. A megszavazott változtatás lehetővé teszi a gyermekgondozási feladatok kiegyensúlyozottabb elosztását a családon belül, hiszen most már jogszabályba kell foglalni idehaza is, hogy az édesapáknak is jár csak nekik dedikált, át nem ruházható időszak, amit otthon tölthetnek a gyermekükkel, remélhetőleg olyan anyagi juttatás mellett, ami biztosítja a család anyagi megélhetését ebben a 2 hónapban is.
Amennyiben ezt a két hónap fizetett szülői szabadságot nem szeretné igénybe venni az édesapa, akkor ettől az időszaktól elesik a család, nem adhatja át a másik szülőnek, így kevesebb időt tudnak otthon tölteni a gyermekkel a szülők.
Mit jelent a vállalatoknak a két hónap fizetett szülői szabadság?
Fel kell készülnie a vállalatoknak arra, hogy az apák is igényelhetik ezt a szabadságot, s bizony ez azt jelenti, hogy 2 hónapra felfüggesztik a munkavégzésüket. Erre az időre helyettesítő szakembert találni, vagy a munkaköri feladatokat a többiek között szétosztani nem lehetetlen küldetés, de ismerve a magyar munkáltatók rugalmasságát a többi családbarát, atipikus foglalkoztatási formával kapcsolatban (mint a részmunkaidő és a távmunka), nem kétséges, hogy a legtöbb helyen nem fogják kitörő örömmel fogadni a jogszabályváltozást.
Fenntartások a két hónap fizetett szülői szabadsággal kapcsolatban
Mindez nagyon szép és jó, ám ne feledjük, a férfiak magasabb fizetései miatt eleve nem fogják a szabályozás bevezetése után idehaza tömegesen igényelni ezt az édesapák. Nem tisztázott jelenleg, hogy milyen fizetést fognak ez idő alatt kapni, ennek a meghatározását az Európai Parlament a tagállamok hatáskörébe tette, s csak annyit mond, hogy úgy kell megállapítaniuk a szabadság ideje alatt járó bér vagy juttatás mértékét, hogy a jobban kereső szülőnek – aki az esetek nagy százalékában a férfi – is módja legyen élni a két hónap szülői szabadsághoz való jogával.
Hogy a magyar jogalkotó milyen juttatást fog erre az időre meghatározni, s ez motiváló lesz-e, vagy inkább elriasztó, az nagyban fogja véleményem szerint segíteni, vagy gátolni ennek az igénybevételét. (Zárójelesen jegyzem meg, hogy az Európai Parlament ülésén Magyarország a fenti irányelv bevezetése ellen szavazott, így félek, nem kell nagyon találgatni arra vonatkozóan, mekkora lelkesedéssel és valós akarással fogják majd az irányelvet átültetni a magyar jogrendbe.)
Jogosan merülhet fel továbbá a kérdés, hogy lehet-e ilyen módon „kényszeríteni”, jogszabályi eszközökkel az apákat a gyerekgondozásban való aktívabb részvételre, ha ők maguk ezt nem akarják. Más országokban, ahol ezt sokkal hamarabb bevezették, látható volt, hogy a kezdeti tartózkodás után igen nagy kedvvel vették igénybe ezt az apukák, s így mind a társadalom, mind a munkáltatók megszokták a babákkal és totyogókkal odahaza maradó apukák látványát és tényét. A pozitív hozadékát meg mindenki ismeri, aki egy kicsit hajlandó kis hazánk határain kívülre is tekinteni, skandináv családmodell néven 😀
Mikortól kérhetjük a két hónap fizetett szülői szabadságot?
Ahogy a 10 nap apaszabadságra is várni kell még, az apukáknak járó két hónap fizetett szülői szabadságra is, mert a tagállamoknak itt is három éven belül kell átültetniük az irányelvet saját jogrendjükbe.
