Végre eljött a nyári nyaralás időszaka. Befejezted a munkádat, leadtad az összes jelentést, amit kellett, becsomagoltatok, s elutaztatok álmaid helyszínére. A gyerekek imádják a medencét, a férjed a koktélokat, a hekket, te meg csak egyszerűen boldog vagy attól, hogy végre kikapcsolhatsz.
Nem kell reggel oviba rohanni, utána stresszesen beesni a munkahelyre, hanem akkor keltek, amikor akartok, későn reggeliztek, és este még belefér egy pohár bor a teraszon, a gyerekek már ágyban vannak…
És ekkor megcsörren a telefonod, a főnököd az… és beléd hasít a kérdés: visszahívhat a főnök a szabadságról! Megteheti? És neked menned kell?
Visszahívhat a főnök a szabadságról – de nem akármilyen indokkal
A rossz hír az, hogy igen, de a jó hír az, hogy nem kénye-kedve szerint. A munka törvénykönyve egyértelműen megadja, milyen esetekben élhet a munkáltató eme jogával: kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén. Ez lehet például egy vészhelyzet, valamilyen természeti katasztrófa, olyan váratlan esemény, amire nem tudott a munkáltató előre felkészülni, s aminek elhárításához mindenképpen szükséges a szabadság megszakítása s a munkavégzés.
Ilyen értelemben az, hogy jött egy újabb megrendelés, ami éppen várható volt, mert a munkáltató működéséből adódóan jellemző nyáron a csúcsszezon, s olyan rövid határidővel vállalta a teljesítést, hogy most szükség van a te munkádra, nem a törvényben megfogalmazott súlyos ok. Ezt látnia kellett volna előre, hiszen ha minden évben csúcsszezon van nyáron, most is az lesz, s neki előre kellett volna e szerint a munkaerőigényt megbecsülni, s a szabadságokat megtervezni. Ez nem olyan előre nem látható körülmény, ami miatt visszahívhat a főnök a szabadságról, mert a cég gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolja, ha te nem újra mész dolgozni holnaptól.
Mi lesz a költségekkel?
Ha a fenti jogi érvelés nem hatja meg a főnököt, van még egy további adu ász a kezedben: a munkavállalónak a szabadság megszakításával összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Azaz ha tényleg azt szeretné, hogy pakoljatok össze, akkor bizony ennek az összes költségét neki kell állnia. A kifizetett, de igénybe nem vett szállás, a lemondás díja, ha kötbér fejében lemondható (ha már megkezdted a nyaralást, ennek kicsi az esélye), a visszautazásnál az átfoglalások díja, ha repülővel mentél, ha előre be volt fizetve valamilyen szervezett program, annak a részvételi díja is a munkáltatót terheli. Ha pedig egyedülálló anyukaként mentél el két gyerkőccel nyaralni, akkor bizony – mivel nem hagyhatod ott őket egyedül – az ő teljes költségük is a cégedet terheli. Hoppá, hogy ez így már sok lesz? Hát, ez a törvény!
További rossz hír a munkáltatónak, hogy a törvény szerint a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással töltött idő a szabadságba nem számít be, azaz ha neked két napba telik visszarepülni a nyaralásból, akkor bizony nem két nap szabid ment el erre, mert ezt a két napot újra ki kell adnia majd neked. No, meg ugye azokat a napokat is, amiket majd ezek után munkával töltesz, mert visszahívott.
Tehát láthatod, visszahívhat a főnök a szabadságról, de nem bármilyen esetben, s nem minden következmény nélkül. Ha azonban valóban fennállnak a törvényben meghatározott feltételek, te elmondtad neki, hogy ez milyen költségekkel jár, s ő ezek után is ragaszkodik hozzá, neked együttműködőnek kell lenni, s menni kell dolgozni.
(Image courtesy of stockimages at FreeDigitalPhotos.net)
