Tegnap éjszaka olvastam egy cikket, amiben egy készülő törvénytervezetről írnak, melynek lényege, hogy a gyermek után járó pótszabadságok átstrukturálásával az apák több időt tölthessenek a gyerekükkel, s az anyukákról kissé lekerüljön a teher, s a megbélyegzettség, mely szerint nem megbízható munkaerő a gyermekes anya. A cikk több tervet is említ egyszerre (ezek némelyikét igaz, azonnal el is vetették, vagy még részletes kidolgozás alatt van): a pótszabadságok számának emelését, és ezek kötelező felhasználását az apa számára, egy kötelező rövid időszakot, amit az apa otthon töltene, skandináv modell példájára…
A tervezett változtatásokat azzal (is) indokolják a fentieken túl, hogy azokban az országokban, ahol az apák nagyobb részt vállalnak a gyermeknevelésből, magasabb a gyermekvállalási kedv is. Elolvastam a cikket, és elsőre nagyon tetszett a dolog, hiszen köztudottan támogatója vagyok az apa vigyáz a kicsire projektnek, erről már korábban is írtam. Sziklaszilárd meggyőződésem, hogy mind a babának, mind az anyukának, mint az apa-gyermek kapcsolatnak nagyon jót tesz, ha az apuka az elejétől kezdve kiveszi a részét az otthoni babás teendőkből, és átvállal bizonyos feladatokat. Azt is abszolút támogatom, hogy több pótszabadság legyen, feltéve, ha az így keletkezett időt valóban a családra fordítják az érintettek. Aztán elolvastam még egyszer, nekieresztettem a fantáziámat, és lemodelleztem egy-két esetet a magyar valóság keretein belül.
Megvalósítjuk a skandináv modellt, azaz apuka is kötelezően néhány hónapig GYED-en van, vagy elveszítik a GYED ezen időszakát. Kis hazánkban egy átlagos magyar kis,- vagy középvállalathoz bekopog reggel apuka a HR-es ajtaján… hm.. bocsánat, szóval bekopog a főnök, rosszabb esetben a bérszámfejtő ajtaján, hogy akkor ő holnaptól GYED-re megy 2 hónapra, mert előírja az új törvény, majd a 2 hónap letelte után jön vissza újra melózni. A következő lépések jósolhatóak meg, igen nagy valószínűséggel:
1.) Apukát azonnal „tájékoztatják”, hogy ha ezt meg meri tenni, akkor ne is számítson rá, hogy visszajöhet utána ide, mert ki hallott már ilyet, és egyébként is, mit csinálnak addig az ő munkájával? (ez utóbbiban speciel tisztán erőforrás szempontból némi igazat adok a munkáltatónak)
2.) Apuka (amennyiben bátrabb fajta) ennek ellenére belevág a kalandba, és – szerencsés esetben – a 2 hónapot mindketten túlélik. 🙂 Azaz mindhárman, mert anyuka sem aggódta halálra magát.
3.) Kevésbé emocionális beállítottságú / gyermektelen haverok sorra kiröhögik apukát, tutyimutyinak nevezik, és nem hívják meg a következő sörözésre, úgysem tudna eljönni, mert pelenkát mos és büfiztet.
4.) Apuka a gyermek ellátása mellett némi házimunkát is végez, főz, mos, takarít, meleg vacsival várja haza anyukát. (Na jó, ennek elég kicsi az esélye, de azért érdemes ezen is elgondolkozni, nem?)
5.) Anyuka fizetése természetesen nem elég a család fenntartására, mert nálunk bizony a nők kevesebbet keresnek, még jó, hogy csak 2 hónapig tart az apa GYED. Így csak a villanyszámlát nem tudják befizetni… meg a kocsi-részletet.
5.) Apuka 2 hónap után visszatérne dolgozni, és ha sikerül is, az első adandó alkalommal lapátra teszik… (lásd feljebb, 1.)-es pont)
Felmerül bennem még néhány további kérdés: anyuka mit csinál eme 2 hónap alatt? Visszamegy dolgozni 2 hónapra? Mert ugye a skandináv modellnek az a lényege, hogy az apuka ebben is segítsen, azaz anyuka ne essen ki annyi időre a munkából. Hogy is nézne ki ez nálunk? Visszamegy anyuka 2 hónapra, hogy még jobban megutálja a munkáltatója, nem elég egyszer vesződni vele, most már kétszer kell visszavenni? De legalább csak egyszer kell kirúgni, a végén… De menjünk még csak egy kicsit jobban bele a részletekbe. Vannak babák, akik még bizony egy éves koruk után is igencsak igénylik az anyatejet. Nem baj, korszerű technika révén van ám erre is megoldás. Anyuka reggelente lelkesen becsattog a munkahelyére, a táskájában diszkréten meglapuló mellszívóval, és az idő eljöttét érezve félrevonul… hová is? Hm… saját, nyugodt, zárható és elfüggönyözhető irodája mélyére… ja, hogy ilyen nincs mindenkinek? Hááááát… akkor a konyhába, amit szintén magára zár negyed órácskára („Fúúúúúúj”, már hallom is a méltatlankodó férfiakat, meg a gyermektelen nőket…) . Ok, akkor hová?? A WC-be? Na neee… Szakmámból adódóan elég sok céget ismerek Magyarországon, de a több, mint 10 éves pályafutásom alatt egy olyat sem tudtam megismerni, ahol azzal nyitott volna a HR-es egy beszélgetést, de legalábbis elhangzott volna a beszélgetésünk során, hogy náluk van egy olyan szoba, ahol a dolgozó kismama napközben lefejheti a tejcsit, hogy hazavigye a picinek. Nem kétlem, biztos, hogy van ilyen. Csak én még nem találtam rá.
Értitek már, ugye, hogy mire szeretnék kilyukadni. Sajnos – ha lesz is valami ebből a törvényből, és nem csak „kampányszerűen” támogatják az anyukákat – a gyakorlati megvalósításhoz nem törvény kell, hanem szemléletváltás, belátás, tolerancia, a jogok elismerése és nem csorbítása. És ezeket nem lehet törvénybe iktatni… de ha ott lenne, akkor sem működne. Sajnos. Remélem, hogy azt is ideírhatom, hogy még. És majd eljön az az idő, amikor tényleg elmehet egy apuka GYED-re, 2-3 hónapra, leváltva a feleségét az otthoni teendők alól, hogy ő hamarabb visszatérhessen a munka világába.
Korábbi bejegyzések apukák témában:
(photo by kumasi)
Erzsi mondta
Kedves Ági!
Nagyon örülök, hogy rátaláltam a blogodra és, hogy foglalkozol az apa GYED-el benne.
Ezzel kapcsolatban lenne pár kérdésem.
A kislányom 2012.02.21-én született. A TGYÁS letelte után visszamentem 8 órában dolgozni, tehát a GYED-et nem igényeltem meg. A férjem olyan helyzetbe került a munkahelyén, hogy jobbnak látjuk, ha itthon marad a kislányunkkal. A kérdések, hogy
– eljöhet-e apuka GYED-re,
– ha igen mennyivel előtte kell szólnia a munkáltatónak,
– mondhat-e a munkáltató nemet a GYED igényre?
Köszönöm szépen a válaszod,
Erzsi
dolgozomami mondta
Kedves Erzsi!
A babával otthon töltött idő és az eme idő alatt kapott pénzbeli támogatás két különböző dolog. Ha te visszamentél dolgozni, s apuka szerezne otthon maradni a picivel, akkor neki kell a munkáltatójától fizetés nélküli szabadságot igényelni a gyermek gondozása céljából, ezt 15 nappal előbb kell megtennie. Ennek engedélyezését a munkáltató nem tagadhatja meg. Azonban a GYED az más kérdés, ez nem munkajogi, hanem társadalombiztosítási ügy, itt azt kell megvizsgálatlanotok egy szakértővel, hogy apuka megfelel-e a GYED folyósítási feltételeknek. Ha igen, akkor az anyagiaknak sincs akadálya.
Üdv, és sok sikert apukának!
Ági
Nagy Gyöngyi mondta
Üdv!
Érdeklődni szeretnék én is a Gyedről férjem évek óta külföldöt járja most fog születni 3. gyermekünk sajnos a cégnél ahol van egyre rosszabb a helyzet,ezért gondoltunk rá,hogy Ő jönne el Gyedre mert úgy csak több lenne a pénz minta munkanélkülin lenne,nekem egyenlőre még nincs munkám,nem tudom függ e,hogy én dolgozzak e!? megoldható,hogy Gyedre jöjjön? Ha igen milyen feltételei vannak? további szép napot Üdv:Gyöngyike
dolgozomami mondta
Kedves Gyöngyike!
Bár nem vagyok TB szakértő (én munkajogi kérdésekkel foglalkozom, s ez nem az, hanem TB szakterület) annyit tudok neked segíteni, hogy a apuka szeretne GYED-re menni, megteheti, ha rendelkezik az erre vonatkozó jogosultsági feltételekkel: az igénylést megelőző 2 éven belül legalább 365 napig biztosított volt, és az igénylés benyújtásakor is biztosítotti jogviszonnyal rendelkezik. Tudtommal ebben az esetben ő is kérheti a GYED folyósítását helyetted, de hog biztosan jó döntést hozzatok, keres fel kérlek egy TB szakértőt, az Anyabarát honlapot tudom jó szívvel ajánlani.
Üdv:
Ági